A kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer mai problémái

41. évfolyam, 1995. 4. szám

Berke Barnabásné

(Az előadás az OSZK-ban 1995. október 3-án tartott Petrik-emlékülésen hangzott el. Az emlékülés előadásai olvashatók az OSZK által tervezett Petrikemlékkönyvben is.)

A kurrens magyar nemzeti bibliográfiai rendszer mai problémáinak felvázolására utoljára 1990-ben volt alkalmam Debrecenben, a II. Országos Bibliográfiai Értekezleten. A Petrik-emlékülés nem az a fórum, amelyen a kérdéskört a maga teljességében módunk lenne áttekinteni, de mégis lehetőséget ad arra, hogy sort kerítsünk a Debrecenben e témában elhangzott, megoldásra váró problémák újbóli felidézésére, illetve arra, hogy beszámoljunk az akkor ajánlásokként körvonalazott tervek, cselekvési programok megvalósulásának mai állásáról.
"Nincs új a nap alatt", mondhatjuk az örök igazságot, hiszen Petrik Gézának is nap mint nap meg kellett küzdenie ahhoz, hogy kitűzött céljait elérje. Soroljuk csak fel, melyek voltak az akkori gondok, és nézzük meg, hogy azok közül melyek élnek mindmáig. Idézzünk Kégli Ferenc tanulmányából (KÉGLI Ferenc: Petrik Géza élete és munkássága - elhangzott a Petrik-emlékülésen) néhány mondatot, melyek nyomán olyan kulcsszavakra, kulcsmondatokra lelünk, amelyek a mai problémák gyökereihez is elvezetnek:
"Teljes öntudatával bírok annak, hogy munkám egészen teljes nem lehet; .., legkevésbé pedig oly körülmények között, midőn a legnagyobb hazai könyvtárban: a nemzeti múzeumban, se létezik minden magyar nyomtatvány, holott oda minden nyomda tartoznék egy köteles példányt átszolgáltatni." Az első kulcsszó a "kötelespéldány".
"Életművének kiemelkedő produktuma a Magyarország bibliographiája 1712-1860, című négykötetes munka ... A bibliográfia gyűjtőköre a Magyarországon bármilyen nyelven, a külföldön magyar nyelven, illetve a külföldön bármilyen nyelven megjelent, de hazai vonatkozással bíró nyomtatványokra terjed ki. ... A könyveken kívül a zeneművek és a térképek is a gyűjtőkörbe tartoznak, s mivel a gyűjteményes munkákat, a jelentősebb folyóiratokat, az évkönyveket és az iskolai értesítőket ezúttal is analitikusan tárja föl, ezért a nemzeti bibliográfia fogalomköre, továbbá a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok szempontjából ismét előzmények nélküli, egyedülálló bibliográfia alkotás." A kulcsszó ez esetben a "gyűjtőkör".
Petrik Géza leírta: "czélom csak az volt, hogy, ha már egyszer elkészítettem, vegyék is hasznát kartársaim. Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyújtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend... ". Kulcsszóként itt a "szolgálatot", vagy ahogyan ma mondjuk "szolgáltatást" emelhetjük ki.
További idézetek nélkül sorolom fel az akkori és máig élő problémákat: a nemzeti bibliográfia készítése és megjelentetése nem volt és ma sem nyereséges vállalkozás. A teljességre törekvésnek nem az emberi akarat és szakmai hozzáértés hiánya szabott mindig gátat, hanem az "anyagi fedezet szűkössége". Petrik Géza életének egyetlen szakaszában, a tanácskormány idején deklarálták, hogy a könyvészet kiadása állami feladat. Jó okunk van rá, hogy a kulcsszavak közé felvegyük az "állami feladatot" is.
A debreceni bibliográfiai értekezlet ajánlásai¹ egybecsengtek e kulcsszavakkal és kulcsmondatokkal, amikor azt fogalmazták meg, hogy:

"gondoskodni kell a bibliográfiai regisztrálás alapját képező, minden dokumentumtípusra kiterjedő kötelespéldány-szolgáltatás hiánytalanságáról, a jogi és közigazgatási szabályozás korszerűsítésével",
"megoldandó az eddig bibliográfiai nyilvántartásban nem szereplő, de a kutatás számára fontos dokumentumtípusok országos regisztrációja",
"A nemzeti irodalomra vonatkozó információszolgáltatás fejlesztése érdekében az illetékes kormányzati és önkormányzati szervek gondoskodjanak a feladatokkal felruházott intézmények pénzügyi fedezetének biztosításáról, valamint az újonnan indított, illetve új technológiára áttérő vállalkozások indulásához a külön anyagi, beruházási támogatásról."

Vizsgáljuk meg már most e kulcsszavak és kulcsmondatok köré csoportosítva a kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia jelenlegi problémáit.

Első a köteles példány. Hatályban van még ugyan a kötelespéldányok beszolgáltatását előíró minisztertanácsi rendelet², de betartását a rendszerváltozást követően teljesen magánkézbe került könyvkiadás jó része nem érzi magára nézve kötelezőnek, sőt, sérelmesnek tartja. A beszolgáltatási fegyelem oly mértékben fellazult, hogy a kurrens nemzeti bibliográfiai számbavétel szempontjából teljességről beszélni bármely dokumentumtípus esetében is illúzió. Ha csak a hagyományos, nyomtatásban megjelent könyveket nézzük, tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt 2-3 évben nem küldtek köteles példányt évenként körülbelül 400-500 könyvből. A nemzeti könyvtár Kötelespéldány Szolgálata reklamálja ezeket az előállító nyomdáknál, de sok esetben eredménytelenül. Szolgáljanak illusztrációként azok az adatok, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendelkezésére bocsátottunk, miszerint 1994. január 1-je és szeptember 30-a között 450 hiányzó könyv beküldését reklamáltuk, amelyekből akkor mindössze 63 volt eredményes. 1993-ban az ismert címek közül a be nem küldött könyvek száma 190 volt. Hány lehet az, amelyről nem is volt tudomásunk? Csak találgatni tudunk.

1994-95-ben sokat segített az a szerződésen alapuló együttműködés, amely a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság, közismert nevén KELLO és az OSZK között jött létre. Ennek értelmében a KELLO minden, saját terjesztésében megjelent könyvből példányt küld az MNB Könyvek Szerkesztősége és az Új Könyvek Szerkesztősége számára. Egyrészt, hogy azokról az Új Könyveken, a könyvtárak állománygyarapítási tanácsadóján keresztül a könyvtárak a lehető leggyorsabban férjenek hozzá a beszerzési döntéseik meghozatalához szükséges információhoz, másrészt, hogy hiteles bibliográfiai tételek juthassanak el a KELLO megrendelőihez a központi katalóguscédula szolgáltatáson keresztül. Az MNB Szerkesztősége a DOBIS/LIBIS integrált könyvtári rendszer gyarapítási alrendszerében úgynevezett rendelési tételeket készít. A Gyarapítási Osztály azután automatikusan felszólítást irat ki a köteles példányként be nem érkezett könyvekről. Ez a reklamáció alapja a már ismert, de be nem küldött kiadványok esetében. Mindezek ellenére, az előállítók az esetek többségében nem hajlandók a beszolgáltatásra. Az OSZK gyarapításra fordítható kerete mind nominális, mind reálértékben évről évre csökken. Semmiképpen sem elegendő arra, hogy mindazokat a sajtótermékeket két példányban megvásárolja, amelyeket nem szolgáltatnak be a kiadók. Fogalmunk sincs arról, mennyi lehet azon könyvek, időszaki kiadványok, térképek, kották, lemezek, kazetták kompakt diszkek, plakátok, aprónyomtatványok és más sajtótermékek száma, amelyeket a KELLO sem terjeszt és kötelespéldányként sem érkeznek be.
Az OSZK Kötelespéldány Szolgálata, valamint a Magyar ISBN és ISSN Iroda ma több mint 1700 könyvkiadót, mintegy 3000 időszaki kiadvány kiadót, 60-nál több hanglemez- és videó kiadót tart nyilván. Az előállító helyek száma és holléte nyomonkövethetetlen. Szaporodnak azon kiadók, amelyek hajlékony mágneslemezen, kompakt lemezen jelentetnek meg könyveket, időszaki kiadványokat, adatbázisokat, hangzó anyagokat, multimédiákat. Néhányuk hajlandó köteles- vagy ajándék példányként megküldeni ezeket a nemzeti könyvtárnak, mások nem. Nemzeti bibliográfiai regisztrációjuk tisztázatlan, megoldatlan. Röviden és tömören, a köteles példányok szolgáltatásáról és a nem hagyományos hordozókon, azaz nem nyomtatásban megjelenő kiadványok nemzeti bibliográfiai regisztrációjáról gyors intézkedéséket tartunk szükségesnek, ellenkező esetben az új magyar demokrácia kulturális emlékezetében olyan hiányok keletkeznek, amelyek gyakorlatilag pótolhatatlanok mind az állampolgárok információellátását, mind a kutatás rendelkezésére álló információk teljességét, hitelességét tekintve.
Bár a XIX, század közepétől 1951-ig törvények (az 1840. évi VI., az 1848. évi XVIII., az 1897. évi XXXV. törvényerejű rendeletek, az 1897. évi XLI., az 1922. évi XX. és az 1929. évi XI. törvények) szabályozták a köteles példányok beszolgáltatását, jelenleg csak egy ma még hatályos minisztertanácsi rendelet írja elő azt. Sajnálatos, de úgy tűnik, hiábavaló az az évek óta folyó harc, melyet a kulturális kormányzattal együtt folytatunk egy új törvényi szabályozásért. Sajnos nem remélhetjük, hogy újból törvény születik.
Az Igazságügyi Minisztérium úgy véli, nincs szükség törvényre ez ügyben, elégséges egy kormányrendelet vagy egy miniszteri rendelet, amely majd megoldja a nemzeti emlékezet megőrzésének gondját. Kár, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium és a mai pénzügyi kormányzat nem ismeri azokat a nyugat-európai, illetve európai közösségi törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy minden nemzet köteles gyűjteni és megőrizni saját, nyilvános közlésre szánt szellemi termékeit, Giuseppe Vitiello, az Európai Közösség szakértője 1993-bon készített áttekintést az Európai Közösséghez tartozó államok köteles példány törvényeiről³, melyből világosan kiderül, hogy a legkorábbi törvények a cenzúra érdekében, a továbbiak és a ma hatályban lévők viszont már azon célból születtek, hogy teljességgel lehessen regisztrálni az egyes nemzetek impresszumát, tudomásul véve azt, hogy megőrzésükre és szolgáltatásukra sehol sem képes egyetlen intézmény, egyetlen nemzeti könyvtár sem. Munkamegosztásra és új technikákra van tehát szükség.
A magyar impresszumot tekintve ilyen munkamegosztásnak tekinthető, hogy a szabványokat a Magyar Szabványügyi Hivatal, illetve az éppen megalakuló Magyar Szabványügyi Testület köteles őrizni és számbavenni, a szabadalmi dokumentumokat pedig a Találmányi Hivatal: Az alsó és középfokú oktatási anyagokat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjti, őrzi és regisztrálja. A közép- és felsőfokú tankönyvi jegyzet anyag megtalálható az OSZK állományában, ha nem is teljességgel, és feldolgozásukra is sor kerül, ma már a DOBIS/LIBIS rendszerben. Bibliográfiában való megjelentetésük azonban megoldatlan. A hatályos magyar köteles példány rendelet és módosításai nem gondoskodnak az új médiumok szolgáltatásáról, mint amilyenek az elektronikus hordozón megjelenő szöveges, illetve együttesen szöveg-kép-hang-mozgókép (ún. multimédia) dokumentumok. Biztató a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program támogatásával épülő Magyar Elektronikus Könyvtár, amely a csak számítógépes hálózat útján terjesztett kiadványok számbavételét tűzte ki céljául. Szeretném hangsúlyozni, hogy mind a nemzeti könyvtár, mind a köteles példányok szolgáltatásából részesülő többi könyvtár véleménye szerint újból törvény szinten kellene szabályozni a köteles példányok beszolgáltatását. Ha a jelenlegi parlament támogatását nem is sikerül ehhez megszerezni, bízzunk abban, hogy egy későbbi időben mégis sor kerül rá. Addig is a magunk eszközeivel - amelyek rendkívül korlátozottak - mindent megteszünk a példányok beszerzéséért.

Gyűjtőköri kérdésekben nem sikerült előbbre jutnunk 1990 óta. Az MNB Könyvek Bibliográfiájának gyűjtőköre nem változott az elmúlt 18 évben, ugyanakkor mind a könyv-, mind a lap- és folyóiratkiadás területén jelentős változások következtek be. Számos új kiadó nincs birtokában a kiadáshoz szükséges alapvető ismereteknek, így tipológiailag minősíthetetlen kiadványokat tartunk kezünkben nap mint nap. Hiányoznak vagy ellentmondóak az azonosításhoz szükséges alapvető adatok. Sok esetben nem lehet egyértelműen eldönteni, időszaki kiadványt, többkötetes könyvet vagy sorozatot szándékozott-e megjelentetni a kiadó. Nemzetközi kiadványazonosító számokkal, ISBN-nel és/vagy ISSN-nel való ellátásuk rendkívül problematikus. Kérdés, melyik bibliográfiában jelenjenek meg ezen kiadványok leírásai? S akkor még nem említettük az új típusú kiadványokat. Az OSZK 1995. augusztus 31-ei Főigazgatói Kollégiumán döntés született arról, hogy részletes javaslatot kell előterjeszteniük a felelős főosztályoknak a nem hagyományos hordozón megjelenő, illetve nem hagyományos úton terjesztett dokumentumok gyűjtőköri kérdéseiről, kezeléséről és bibliográfiai feldolgozásáról ez év november végére.
A bibliográfiai szolgálat, illetve szolgáltatások terén sok nehézséggel küzdünk, ugyanakkor jelentős eredményeket és további fejlesztésekre való törekvéseket is fel tudunk mutatni. A DOBIS/LIBIS integrált könyvtári szoftver bevezetését követően; 1992 első felében nem tudtuk megjelentetni az MNB Könyvek Bibliográfiája füzeteit az 1991-ig megszokott szerkezetben, tartalommal és formában, minthogy e szoftverhez nem tartozott nemzeti bibliográfia megjelentetésére alkalmas formátumprogram. Az OSZK fejlesztői azóta elkészítettek egy automatikus tételszerkesztést és megjelenítést támogató programot, amely a bibliográfiai füzetek számára kijelölt rekordokból teljes, szabványos katalógustételek kinyomtatását teszi lehetővé, egyelőre betűrendes elrendezésben. A füzetek még mindig nem tartalmazzák az analitikus tételeket, a sorozatok főtételeit, a szükséges utalókat, valamint az indexeket. További fejlesztésre van tehát szükség a szakrendi elrendezés megoldásához, az egyes füzetek indexeinek és lehetőleg a füzetek éves indexkötetének előállításához. Becsléseink szerint mindezekhez legalább fél évnyi fejlesztői munka szükséges.

Az MNB füzetek éves kumulációja, a Magyar Könyvészet; 1991-es tárgyévvel jelent meg utoljára nyomtatásban, három kötetben. Feltehető, hogy az 1992-től feldolgozott anyagról már nem lesz mód nyomtatott könyvészetek kiadására, oly mértékben drágultak az előállítási költségek. Mindezek nem tűnnek szívderítőnek, de szégyenkezésre sincs okunk, hiszen 1994-ben az OMFB támogatásával sikerült megjelentetni az 1976-tól 1991-ig külső számítógépen feldolgozott teljes nemzeti bibliográfiai anyagot CD-ROM-on.
Ez nem csak azt jelenti, hogy a 102 961 dokumentum és a hozzájuk kapcsolódó mintegy 200 000 részdokumentum adatai online kereshetők és jeleníthetők meg különböző formátumokban a képernyőn, hanem azt is, hogy a rekordok konvertáló programok segítségével automatikusan letölthetők a felhasználó könyvtárak adatbázisaiba. Köszönhető ez annak; hogy elkészült a magyar MARC formátum, a HUNMARC; a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma és a CD-ROM-on lévő anyag ebben, a nemzetközi szolgáltatásoknak megfelelő, adatcserére alkalmas formátumban került kiadásra. A CD-ROM-mal együtt jelent meg a részletes, 77 oldalas felhasználói kézikönyv, valamint sor került a HUNMARC formátum leírásának első kiadására is. Mindkettő angol nyelvű verziója 1995-ben készült el, így a külföldi terjesztésnek sincs akadálya. A CD-ROM párbeszéd-nyelve a felhasználó választásától függően ugyancsak magyar vagy angol. Terveink szerint a jövő évben kerül sor a következő, az 1992-1995-ös időszak bibliográfiai anyagával felújított CD-ROM kiadásra, amely nemcsak a könyvekről, sorozatokról és a gyűjteményes kötetekben megjelent részdokumentumokról készült tételeket tartalmazza majd, hanem az IKB Magyar Periodika Adatbázisban feldolgozott időszaki kiadványok adatait is. A 15 év anyagát felölelő adatbázisból egy COM, azaz számítógéppel előállított mikrofilmlap kiadású kumulált könyvészet is elkészült; s rövidesen kapható lesz.
Visszatérve a bibliográfiai feldolgozásban bekövetkezett korszakváltáshoz, 1992 áprilisában került sor az online feldolgozás megkezdésére. Ez azt jelentette, hogy minden könyv adatai, amelyeket a DOBIS/LIBIS rendszerbe bevittünk, azonnal kereshetővé váltak az online olvasói katalógusban. Azóta nemcsak az OSZK olvasói, hanem azok a hazai és külföldi felhasználók, akik vonalon csatlakozni tudnak az OSZK NEKTÁR rendszeréhez, online kereshetnek az adatbázisban.
Igaz, hogy a régi, az SZKI-ban tárolt és feldolgozott MNB adatbázisból világszínvonalú bibliográfiai füzeteket lehetett fényszedő segítségével előállítani, akkor azonban egyáltalán nem volt mód az online feldolgozásra, az adatok online elérésére, keresésére. Ma már ez nem jelent problémát. Minden felhasználó, aki az OSZK online olvasói katalógusában, OPAC-jában keres, megtalálja a számára releváns tételeket, az analitikus leírásokat és a sorozati főlapokat is beleértve. Bár az online rendszerre való felkészülés majd féléves kiesést jelentett a feldolgozásban, azóta sikerült az átfutási időt jelentősen csökkenteni, amihez a KELLO által megkövetelt szigorú határidő is hozzájárult. Ez év végére elérjük a naprakészséget, amire utoljára 1991 novemberében volt módunk.
Évek óta jelentkező igény a számítógépes rendszereket bevezető és használó hazai könyvtárak részéről a nemzeti bibliográfiai rekordok átvétele. Az elmúlt néhány hónapban több külső cég kereste meg az OSZK-t azzal a kéréssel, hogy a DOBIS/LIBIS-ben feldolgozott könyvek rekordjait mágneses hordozón kaphassa, vehesse meg, s az adatokra alapozva különböző szolgáltatásokat nyújtson. A fenti igények kielégítésére az OSZK pályázatot nyújtott be az OMFB-hez, "A Magyar Nemzeti Bibliográfia szolgáltatás-rend szerének korszerűsítése, a nyomtatott szolgáltatások felváltása elektronikus hordozókkal" címen. Minthogy nincs sok remény a kért támogatás elnyerésére, a pályázat elbírálásának kimenetelétől függetlenül is szükségesnek láttuk áttekinteni és megtervezni az MNB tételek szolgáltatását. Meg fogjuk oldani az 1992-95 között feldolgozott könyvek rekordjainak kihozatalát a DOBIS/LIBIS-ből és konvertálásukat HUNMARC formátumra. A mintegy 25 000 rekordot mágnesszalagon vagy sűrített formában floppy lemezeken lehet megrendelni az OSZK-tól. A továbbszolgáltatásra vonatkozó feltételeket a megrendelőkkel kötött egyedi szerződésekben kívánjuk szabályozni.
1996 januárjától indítjuk el az MNB Könyvek Bibliográfiája füzeteinek floppy kiadását. A füzetekkel egyidőben, azonos tartalommal adjuk közre a floppy változatot. A bibliográfiai tételek, évente kb. 8000-8500 rekord a floppy lemezeken is HUNMARC adatcsere formátumban, az ISO 2709-es nemzetközi szabványnak megfelelő MSZ 193. sz. magyar szabvány szerinti rekordszerkezetben szerepelnek. A megrendelők négyféle karakterkészlet és kétféle floppy méret között választhatnak. A floppyról a felhasználó saját adatbázisába konvertálhatja a számára szükséges tételeket, így megtakarítja a katalogizálással és adatrögzítéssel járó munkát, csupán saját könyvtárspecifikus adataival, (mint amilyenek a raktári jelzet, a példány adatok és a tárgyszavak) kell ellátnia a rekordokat. A HUNMARC leírás segítségével a konverziós program elkészítésére vagy elkészíttetésére csak egyszer van szükség.
Megvalósulhat tehát a régi álom: egyszeri feldolgozás, széleskörű felhasználás.' A floppy kiadáshoz szükséges fejlesztési és üzemeltetési költségeket az előfizetésekből tudja csak fedezni a nemzeti könyvtár, minthogy szűkös költségvetési keretéből mindezekre nincs módja költeni.
A kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer részét képező további adatbázisok, az IKB Magyar Periodika Adatbázis, az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumának előállítását támogató Index adatbázis és szövegfájl, valamint a két hungarika adatbázis, a HUN (Hungarika Információs Adatbázis) és a HUNG (Hungarika Névkataszter) építése és továbbfejlesztése folyamatosan történt az elmúlt években. Mind a Sajtóbibliográfia, mind a Sajtórepertórium Szerkesztőségének komoly gondot jelent a kiadványok számának hihetetlen növekedése, a rendkívül gyakori adatváltozások regisztrálása. Megoldódott ugyan adatbázisaik hálózati építése és üzemeltetése, de a feldolgozói kapacitás nem nőtt az elmúlt 10 évben, így a naprakészség nehezen érhető el. Az IKB adatbázis-kezelő rendszerét több magyar könyvtár használja saját adatbázisának építésére, a rekordokat floppy lemezen a Sajtóbibliográfia Szerkesztősége évek óta folyamatosan szolgáltatja. 1991-től havonta jelenik meg az MNB Könyvek Bibliográfiája füzeteinek függelékeként a "Magyar Nemzeti Bibliográfia. Új Periodikumok", amely évenként kb. 1000 új és megváltozott című kiadvány adatait tartalmazza. 1994-ben jelent meg nyomtatásban a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Bibliográfiájának 1989-1990-es kötete 4855 tétellel, testületi, földrajzi és ISSN mutatóval, 498 oldalon. A következő, 1991-1992-es kötet előkészület alatt áll, de megjelentetésére csak akkor kerülhet sor, ha előzetes előfizetésekből összegyűlik a sokszorosításhoz szükséges pénz. Az IKB online adatbázisa az OSZK hálózatán keresztül mind belső, mind külső felhasználók számára elérhető. A fejlesztést az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program pályázati támogatása tette lehetővé.
Anyagi gondokkal küzd a Sajtórepertórium Szerkesztősége is. Soha nem tartozott munkakörébe az éves indexek kéziratának szerkesztése, ezt mindig megbízásos munka keretében kellett megoldania. Minthogy a pénzforrás elapadt, egyelőre nincs remény az indexek megjelentetésére. Számítógépes fejlesztéssel azonban megoldható az indexekben való online keresés az OSZK hálózatán keresztül, és az indextételekhez kapcsolhatók a részdokumentumok bibliográfiai tételei. Mindez nem vigasz az előfizetők számára, de az OSZK olvasói legalább keresni tudnak majd az adatbázisban. Valószínű, hogy ezen a területen is igény mutatkozna egy floppy verzió megjelentetésére, amely mindenképpen olcsóbb terjesztési forma a nyomtatott kiadványnál.
A hungarika adatbázisok folyamatos építése és számítógépes rendszereik fejlesztése külső feldolgozó és fejlesztő munkatársak foglalkoztatásával volt csak lehetséges, kutatási és pályázati támogatásokkal: E támogatások sajnos elapadni látszanak, így a munka lassulására, a tervezett bibliográfiák megjelentetésének elhúzódására lehet számítani. Pedig ennek a rendszernek megyei szintű terjesztése és alkalmazása a helyismereti bibliográfiái és biográfiai munkálatokban komoly szakmai perspektívákat rejt magában. Saját erőből most csak arra vállalkozhatunk, hogy ezeket az adatbázisokat is bekapcsoljuk az OSZK hálózatába.
Visszatérve a bevezetőben említett kulcsszavakra és kulcsmondatokra, a "szűkös pénzügyi fedezetre" és az "állami feladatvállalásra" szeretnék kitérni. Szembe kell néznünk azzal, hogy soha, sem Petrik Géza idején, sem azóta nem volt, nem lehetett kifizetődő vállalkozás a nemzeti bibliográfiák közreadása. Ma már azonban nem lehet kérdés, hogy minden nemzet számára kötelező saját impresszumának a lehető legteljesebb körű bibliográfiai regisztrálása, s hogy ennek finanszírozása állami feladat. Így történik ez - egy-két kivételtől eltekintve - világszerte. Sőt, ma már a fejlett számítógépes és adatátviteli technika nem szab gátat az adatbázisokban feldolgozott nemzeti bibliográfiák hálózaton történő elérésének, közös CD-ROM bibliográfiai projektek kidolgozásának^4,5. Különböző nemzetközi könyvtári és bibliográfiai szervezetek, mint az IFLA, a LIBER, a CDNL (Conference of Directors of National Libraries); az Európai Közösség könyvtári programja (Comission of the European Communities. Libraries Programme, Directorate General XIII. Telecommunications; Information Market and Exploration of Research) között első helyen szerepel a nemzeti bibliográfiai munkálatok kiszélesítése és mind teljesebbé tétele, a besorolási adatállományok létrehozása, az adatok elérhetőségének és cseréjének megvalósítása.^6,7,8Ha a kulturális kormányzat mindezeket figyelmen kívül hagyja, és veszélybe sodorja e nemzeti könyvtári alapfeladatok ellátását, aligha leszünk részesei az oly sokat hangoztatott felzárkózásnak vagy csatlakozásnak Európához. Ezt ugyanis szólamokkal nem, csak komoly szellemi és technikai beruházások révén lehet megvalósítani. Ezért is tartjuk rendkívül fontosnak nemcsak a köteles példányok beszolgáltatásának tőrvényi szintű szabályozását, hanem egy új könyvtári törvény elfogadtatását is. Ezen új könyvtári törvénynek meg kell erősítenie a nemzeti könyvtárat alapfeladataiban és a kormánynak garanciát kell nyújtania fenntartásukra.

Irodalom

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet ajánlásai. Debrecen, 1990. augusztus 21-23. In: Könyvtári figyelő, 1990. 5-6.sz. p. 406-408.
A sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányairól szóló 17/1986. (VIII. 20.sz.) MM rendelet, a 26/1989. (IX. 1.) MM rendelet, valamint a 7/1991.(VI1.25.) MKM rendelet.
VITIELLO, Giuseppe : Legal deposit throughout the European Community: results of an enquiry. In: Alexandria, 6 (1)1993, p. 41-51.
BOURNE, Ross: National bibliographies - do they have a future? In: Alexandria 5.vol.2.no 1993, p. 99-110.
SALOMONSEN, Annika: The European national libraries cooperative project on CD-ROM: results, experiences and perspectives. In: Alexandria, 5.vol.3.no 1993, p. 193-200.
HÄKLI, Esko: Information policies in Europe in the electronic age: a librarian's view. In: ERLC-LIBER quarterly, 4.vol.3.no 1994, p. 247-260.
VAN HOUWELING, Douglas E. - MCGILL, Michael J.: The evolving national information network. ln: ERLC-LIBER quarterly, 4.vol.1.no 1994, p.1-37.
Comparative study of role of national bibliographic agencies in achieving bibliographic control of their national publishing output: final report on stage one. Prepared for CDNL by the National Library of Australia, August 1994. Gépirat.13 p.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)