41. évfolyam, 1995. 3. szám
| 41. évfolyam, 1995. 3. szám |
Archívum |
Az információs brókeri tevékenység az MTI Sajtóadatbankjában
Péterfi Rita
Bevezetés
Néhány szó arról, miért született ez az írás: A könyvtárosi
diploma megszerzése után a Magyar Távirati Iroda Sajtóadatbankjánál kezdtem
el dolgozni. Az ott eltöltött két év után az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi
és Módszertani Központjába hívtak, ahol jelenleg is dolgozom. Mindkét intézmény
működését bizonyos mértékig ismerem, s azt gondolom, az MTI-nél szerzett tapasztalatokat
a könyvtárak is hasznosítani tudják. Példaértékű lehet az, ahogy a hírügynökség
dokumentációja a csak egy szűk kört tájékoztató szerepéből ki tudott lépni és
szolgáltatásainak körét bővíteni tudta, megtalálta információinak fizetőképes
felhasználóit, s mára az MTI jelentős bevételekkel rendelkező egységévé vált.
Használják hát a könyvtárak az itt következő példákat - ezzel is növelve életképességüket,
s ha olyan kérdéssel fordulnak hozzájuk az olvasók, amelyeket nem tudnak megválaszolni,
de az MTI profiljába vág, irányítsák a Sajtóadatbankhoz az érdeklődőket.
Az 1880-ban alapított Magyar Távirati Iroda a világ hatodik hírügynökségeként
jött létre. Létrejöttét csak a francia, az angol, az amerikai, a német és az
osztrák ügynökség előzte meg. Hogy az MTI a versenyben azóta sem maradt le,
hogy pozícióját meg tudta tartani, az is mutatja, hogy a XXI. századhoz közeledve
Európa első öt adatbankja közt említik a Sajtóadatbankban működő teljes szövegű
adatbázist.
Ez az adatbázis 1988. január elsejétől már minden, az MI által kiadott hírt,
valamint a Sajtóadatbank (SAB) által épített, faktografikus szöveges alrendszert
tartalmaz. Az MTI Sajtóadatbankjának tevékenysége felöleli a hírügynökségben
keletkező, illetve egyéb forrásokból származó kül- és belpolitikai, gazdasági,
sport, kulturális stb. információk összegyűjtését, tárolását, feldolgozását,
szintetizálását és szolgáltatását. Jelen dolgozat ez utóbbival, a szolgáltatás
új felfogású megközelítésével, az információs brókeri tevékenységgel foglalkozik.
A dokumentációtól az adatbankig
Az 1950-es években merült fel az igény a
Belpolitikai és a Külpolitikai Főszerkesztőség részéről, hogy jöjjön létre az
MTI-ben egy dokumentációs csoport vagy részleg, amely a két szerkesztőség munkáját
segíti. A megalakuló dokumentációs csoportok külön-külön, a bel- és a külpolitikai
újságírók mellett, azok "keze alá" dolgoztak. A dokumentációs munka legnagyobb
részét a kartonállomány kialakítása, majd folyamatos bővítése, illetve a hírek
tematikus - a belcsoportban szám- és betűkombináció szerinti, a külcsoportban
az ETO-t alapul vevő - szakszámozása és lerakása tette ki. 1969-ben a bel-,
illetve külpolitikai dokumentáció, valamint a könyvtár egységes osztállyá szerveződött,
majd később szerkesztőségi rangot kapott. Attól kezdve feladata elsősorban a
párt, az állami szervek és a sajtó kiszolgálása volt. A szolgáltatás ekkor számukra
ingyenes volt. A külpolitikai dokumentáció munkatársai szabadidejükben - felkérésre,
de külön juttatásért - összeállításokat készítettek, elsősorban a televízió
megrendelésére.
Változást az 1986-os év hozott, amikor Szabó Iván és Fazekas Béla
elképzelései alapján létrehozták - 1988. január 1-jei indulással - az MTI számítógépes
adatbázisát, amely alkalmassá vált a hírek teljes szövegű megőrzésére. Ennek
eredményeként fölöslegessé vált a hírek hagyományos szakszámozása, többszempontú
lerakása, az esemény és névkartonok írása. Ezt a rendszert váltotta fel az az
adatbázis, amely egyrészt az MTI által közölt hírek feldolgozását tartalmazza
(és alkalmas a szabadszavas, valamint a közös osztályozó rendszer tárgyszavai
szerinti keresésre is); másrészt a faktografikus alrendszerekben az addig kartonon
gyűjtött információk is hozzáférhetőek. Így fölöslegessé vált a hírek papír-alapú
tárolása, aminek következtében csökkenteni lehetett a kartontároló gépek számát.
Az adatbázis indulása óta - az addig ingyenes tájékoztató-szolgáltatásért -
minden megrendelőnek fizetnie kell. Egyedüli kivételt az MTI alaptevékenységéhez
tartozó szerkesztőségek képeznek. Ez azt is jelenti, hogy az MTI Sajtóadatbankja
mindenki számára nyitott, igénybe vehető. Így a külső megrendelők között már
nemcsak a korábbi szervek találhatók, hanem a közigazgatási, a pénzügyi, a gazdasági
stb. szféra résztvevői is. Jelen pillanatban az adatbázisnak 26 online előfizetője
van.
A szakirodalom az új piacokról
Erik Nylén, a TT svédországi hírügynökség igazgató-főszerkesztője a következőket mondja az új piacokról: "A hírügynökségek alapvető feladata természetesen az általános hírszolgáltatás, de a bevételi források növelése érdekében soha nem szabad lemondani az új termékek kifejlesztéséről és az új piacok meghódításáról sem. Ez történhet úgy, hogy
A legnagyobb nyereséget és többletbevételt
az biztosítja, ha régi termékeket adunk el új üzletfeleknek. Ha új előfizetőket
találunk már meglévő termékeinkre, akkor úgy érhetünk el jelentős többletbevételt,
hogy közben a költségeink alig-alig emelkednek.
A médián kívüli előfizetők ritkán kérik a teljes szolgáltatást, hiszen ebben
az esetben arról is gondoskodni kell, hogy kiválogassák az őket érdeklő anyagokat.
Inkább hajlandók fizetni is azért, hogy ezt a válogatást mi végezzük el, és
csak azt a korlátozott számú anyagot kapják meg, amelyek valóban érdekli őket."
4. A fogalom tisztázása
4. 1. A bróker
A "bróker" szó a pénzügy, a kereskedelem területéről származik, az angolból került át a magyarba. A szakirodalom meghatározása szerint olyan tőzsdei ügynököt jelent, aki értékpapírt közvetít a vásárlók és eladók bankjai között. A kinevezés alapja a szakismeret és a megfelelő vagyon. A hivatalos ügynök saját nevében és saját számlájára azonban nem köthet üzletet.
4.2. Az információs bróker az MTl Sajtóadatbankban
Az információs bróker tevékenységének tárgya
az MTI SAB-ban mindaz az információ, ami egyrészt az MTI adatbázisában, másrészt
kézikönyvekben, alapanyagokban és egyéb forrásokban megtalálható.
Az információs bróker a szolgáltatásokat igénybe vevők és az MTI SAB között
közvetít. Munkájához nélkülözhetetlen az a szakismeret, amely az informatika,
a politika, a gazdaság, a közigazgatás, a sajtó stb. területére terjed ki, valamint
jelentős általános ismeretet is tartalmaz. A SAB munkatársainak döntő többsége
magasan kvalifikált és több nyelvet beszél. Fontos szempont még a napi politikában
való jártasság, a kapcsolatteremtő, kommunikatív képesség, a nyitottság és az
újra való fogékonyság stb. A jelentkezők feladatra való alkalmasságát teszttel
és személyes beszélgetésen mérik.
5. Az információs bróker tevékenysége
5.1. A SAB felefonos tájékoztató szolgáltatása
A Sajtóadatbankhoz érkező kérdések döntő
többsége telefonon érkezik. A hosszú évek során kialakult rendszer szerint külön
mellékre futnak be a belpolitikai, illetve külpolitikai témájú kérdések. A 14
órás telefonos szolgálat az MTI szerkesztőségeit, valamint a külső megrendelőket
szolgálja. A telefonos tájékoztató szolgálat az alappillére az információs brókeri
tevékenységnek. A külső kérésekről információkérő lapot állítanak ki, amelynek
alapján a munka teljesítése után az MTI kiszámlázza a keresés költségeit.
Az információs brókeri tevékenység szempontjából egyformán fontosak a bel-,
illetve külpolitikai témájú kérdések. A kollégáknak tudniuk kell, hogy mely
kérdéssel hová forduljanak, hogy az adatbázist, a kézikönyveket, a kartonrendszert
vagy a mikrofilmeket használják-e. Vannak azonban kérdések, amelyeket megválaszolni
a SAB nem tud. Ilyenkor kell a rendelkezésükre álló profil-lista alapján külső
forrásokat ajánlaniuk. Ez a lista tartalmazza az állami intézmények, a pártok,
valamint a szakszervezetek, illetve a legkülönbözőbb dokumentációk és gyűjtemények,
könyvtárak legfontosabb adatait: címét, telefonját, telefaxát és illetékesének
nevét.
5.2. Szelektív információgyűjtés és szolgáltatás (SDI)
Az MTI Sajtóadatbankja a felhasználók igénye alapján - a SAB profiljába tartozó tematikán ` belül - szelektív információgyűjtést és szolgáltatást végez. A SAB 1994-ben 5 megrendelőnek nyújtott rendszeres SDI szolgáltatást. A telefonon befutó megrendelésekről az egyeztetés, a téma pontosítása, a keresőfogalmak megbeszélése után írásos megrendelőt is kérnek. Ebben rögzítik a figyelendő témák körét, a hírek lekeresésének rendszerességét, a továbbítás és a fizetés módját. Ezután a SAB próbakeresést végez, amelynek alapján információt tudnak adni a hírek számáról, és meg tudják tenni árajánlatunkat. Fontos, hogy üzletfeleikkel még 2-3 alkalommal tisztázzák, esetleg alakítsák a témafigyelés tárgykörét; és hogy mindkét fél előtt tisztázódjék: a keresésnél a pontosság vagy a teljesség igénye érvényesüljön inkább. A zökkenőmentes kiszolgálás, a személyes kapcsolattartás érdekében egy-egy SDI megrendeléssel ugyanaz a kolléga foglalkozik.
5.3. Az SDI szolgáltatással kapcsolatos eddigi tapasztalatok
Az APA osztrák hírügynökség SDI szolgáltatását
200 előfizető veszi igénybe. Az online hírszelekciót egy munkatárs végzi 4500
megadott keresőfogalom alapján. Az SDI bevételek 1/7-ét teszik ki a hírértékesítésből
származó bevételeknek.
A külföldi példa alapján is elmondható, hogy az SDI a sajtóadatbázisok jelentős
bevételi forrása. A folyamatos hírkiadásra építve a szolgáltatás is folyamatos,
tehát a bevételek állandóak. Az SDI alapja a megrendelővel való partneri kapcsolattartás.
A próbaidős keresés után is fontos tudni, hogy elégedettek-e a szolgáltatással,
releváns információhoz jutnak-e, esetleg változott-e időközben a figyelendő
témák köre, elégedettek-e a találatok számával, szükségesnek tartják-e a fogalomkör
szűkítését vagy bővítését. Figyelemmel kell kísérni azt is, hogy a megrendelő
időben kielégíti-e a számláját, vagy reklamálni kell az elmaradást. Ha a figyelt
téma nagyobb teret kap a sajtóban, felhívják a figyelmet a sajtófigyelő szolgáltatásra
is. Így esetleg olyan információhoz juthatnak, amely a hírügynökségi anyagokban
kisebb mértékben jelenik meg.
A szolgáltatás színvonalát emeli, hogy a hagyományos telefaxos üzenettovábbítás
mellett saját sajtóadatbanki újítás eredményeként - már számítógépről is "postázni"
tudják az adatbázisból lekeresett híreket. Így nyomtatás, telefaxolás közben
nem romlik a szöveg minősége, és olcsóbb is a szolgáltatás.
5.4. SDI ajánlatok rendkívüli eseményekhez
1994 elején merült fel az ötlet, hogy a
parlamenti választásokra külön háttérinformációs ajánlatcsokor készüljön. Egy
szórólapon ismertették meg üzletfeleiket ajánlatukkal. Minden kiküldött MTI
kiadványba került egy-egy szórólap. A megrendelői igények egy részét papíron,
másik részét floppyn elégítik ki.
Hasonló, eseményhez kapcsolódó ajánlati listával először 1991-ben jelentkezett
a Sajtóadatbank. Akkor II. János Pál pápa magyarországi látogatása szolgáltatta
az apropót. Az ajánlat akkor többek között az életrajzot, a katolikus egyház,
illetve a magyar történelmi egyházak történetének ismertetését, a pápa látogatásainak,
valamint a pápák sorának, Magyarország és a Szentszék kapcsolatának kronológiáját
tartalmazta.
A várható események (VESA) alrendszerét figyelemmel kísérve, a jelentősebbeket
kiválasztva, a SAB egyre gyakrabban színesíti így szolgáltatásainak körét.
5.5.Az információs menedzser
Az MTI Sajtóadatbankjában 1993 márciusa
óta egy információs menedzser is dolgozik. A reklám- és marketingismeretekkel
rendelkező munkatárs feladata, hogy a különböző intézményekkel, hivatalokkal
(a kormánnyal, a kormányszervekkel, a diplomáciai testületekkel, illetve ezen
szervek sajtófőosztályaival, osztályaival, referenseivel stb.) kapcsolatot tartson,
személyes kapcsolatot építsen, és általuk hozzájusson mindahhoz a primér információhoz,
amelyek az MTI egyéb csatornáin nem érkeznek be a hírügynökségbe. Ez leggyakrabban
az eredeti dokumentumok szövegét, statisztikai adatokat vagy kiadványokat jelent.
A információs menedzser kollégák számára nélkülözhetetlen tevékenysége például
a kiadványok készítésénél vagy a napi adatfeldolgozó munka során is érezhető.
Itt jegyezném meg, hogy a sajtóadatbankban folyó munka kifejezetten olyan tevékenységeket
ölel fel, amely nem nélkülözheti a csapatmunkát, hiszen a munkatársak tudásuk,
végzettségük szerint a tudományok, a politika, a gazdaság más-más területét
ismerik jobban.
Az online grafikai szolgáltatás
A külföldi tapasztalatok azt mutatják
(APA, SDAIATS, dpa, Reuters, AP, UPI, Ansa stb.), hogy a már jól bevált és megszokott
hír- és fotószolgáltatás mellett az írott és elektronikus sajtónak szüksége
van a szövegek gyors megértését, feldolgozását elősegítő képre vagy ábrára.
A sajtógrafika olyan műfaj, amely az amerikai és nyugat-európai lapokban már
régebben polgárjogot nyert.
Az MTI Sajtóadatbankjában hosszú előkészítő időszakot követően 1993 nyarán-őszén
kísérleti jelleggel indult meg a sajtógrafikai szolgáltatás. A megrendelők között
olyan intézmények szerepelnek, mint a Magyar Nemzet, a Nemzeti Tájékoztatási
Iroda, a TV Híradó, a Magyar Hírlap, a Népszava, a Pest Megyei Hírlap stb. A
grafikusok feladata, hogy a rendelkezésükre álló alapanyagok segítségével, naponta
3-4 aktuális grafikát készítsenek. Ezek a grafikák általában az MTI híreihez,
napi eseményekhez kapcsolódnak.
A munka egyik fontos eleme a pontos és hiteles információk beszerzése. Ez az
a pont, ahol a termékmenedzser tevékenysége nélkülözhetetlen. Az ő feladata
elsősorban, hogy a grafikus kollégákkal kapcsolatot tartson, és feladataikat
ismerve, felkutassa a számukra szükséges információt. A grafikus kollégák munkáját
segíti a STADAT statisztikai adatbázissal való online összeköttetés is.
Az MTI-ből induló grafikai ajánlatokon kívül nagy jelentőségűek a külső felkérésre
készülő grafikák. Mihamarabb szeretnének eljutni odáig, hogy a felhasználók
részéről is rendszeressé váljanak a megkeresések.
Érdemes megemlíteni, Erik Nylén szavaihoz kapcsolódva, hogy ebben az esetben
egy már meglévő terméket kell minél több irányban értékesíteni. Ezért készül
el egy-egy grafika gyakran több változatban is. Ugyanazt a terméket apró módosításokkal
egyrészt az elektronikus, másrészt az írott sajtó számára is lehet szolgáltatni.
A grafikai szolgáltatás legmodernebb változatát a közvetlen vonali kapcsolaton
hozzáférhető grafikai állomány jelenti. Jelen pillanatban ilyen online kapcsolat
az MTV és az MTI között él. Az elképzelések szerint a Magyar Nemzet, a Népszava,
a Magyar Hírlap, a Népszabadság, a Vasárnapi Hírek és a Duna TV is csatlakozik
ehhez a szolgáltatási formához. A Népszavánál az online átvételi kísérlet már
szintén megtörtént. Mindenki saját jelszóval hívhatja le a védett állományból
a számára rendelkezésre álló részt.
Az MTI Szakkönyvtára
A dokumentációs szervezeti egység 1969-től
működik önálló osztályként az MTI-ben és akkor kapcsolódott hozzá a szakkönyvtár,
amely ma már a napi könyvtári feldolgozó és belső szolgáltató tevékenység mellett
az MTI-n kívüli megrendelők kiszolgálásával is foglalkozik.
1994 derekán 8 külső megrendelő részére végzett folyamatos sajtófigyelést.1993-ban
21 alkalmi megrendelő is élt a szolgáltatással. 1993-ban a könyvtári sajtófigyelő
szolgáltatás bevétele megduplázódott az 1992. évihez viszonyítva, ami alapvetően
annak köszönhető, hogy a könyvtár kollektívája a kurrens sajtófigyelés mellett
elvállalta a retrospektív kérések teljesítését is.
A Sajtóadatbank és a szakkönyvtár, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Mikrofilmtára
között megkötött szerződésnek köszönhetően 1993-ig mikrofilmre került a Belföldi
és a Külföldi MTI-hírek 1944 és 1976 közötti állománya. A megállapodás révén
sikerült az MTI-nek ezt az értékes, de tulajdonképpen holt állományát hozzáférhetővé,
kutathatóvá tenni.
Az együttműködés nemcsak a kőnyomatos állomány megmentésére irányul, hanem a
jelenleg megjelenő olyan országos napilapok (Népszabadság, Magyar Hírlap) közös
archiválására is, amelyek igen keresettek az olvasók által. Csereszolgáltatás
keretében folyik a külföldi nagy nemzetközi lapok (Neue Zürcher Zeitung, International
Herald Tribune, Le Monde, The Times) mikrofilmezése is. Így mindkét fél számára
előnyös megállapodással gazdagodott a két intézmény.
Az MTI információs butikja
Az MTI információs butikja az információs
forgalom növelése érdekében jött létre, valamint azért, hogy az érdeklődők egy
helyen összegyűjtve ismerkedhessenek a kiadványokkal. Az MTI aulájában található
üzletet 1993. szeptember elsején nyitották meg. A butikban tevékenykedő munkatárs
korábban már megismerkedett a Sajtóadatbank munkájával és a kiadványszerkesztéssel.
Az MTI információs butikjában a hírügynökség által készített körülbelül 40 féle
kiadványt, valamint a profilba vágó, de más cégek által előállított könyveket
értékesítik.
Az érdeklődők tájékoztatására állította össze az MTI azt a termékkatalógust,
amely a kiadványok, szolgáltatások tartalmi ismertetését és az előfizetési díjakat
tartalmazza. Az MTI szolgáltató füzete ingyen áll minden érdeklődő rendelkezésére,
megrendelő lappal együtt. A 15 000 példányban megjelenő katalógust minden előfizető
kézhez kapta, s év közben is ez a könyvecske és a hozzá tartozó kiadványmegrendelő
lap segíti az MTI értékesítési tevékenységét és az ügynökök munkáját.
Befejezés
Az adatbázis indulásától napjainkig eltelt, alig több mint
6 év alatt sikerült odáig eljutniuk, hogy a Magyar Távirati Iroda egy elhanyagolt,
lenézett, nem a valós értékén kezelt, sokszor csak megtűrt szervezeti egysége
önálló, elit szerkesztőséggé nője ki magát, amely szolgáltatásaival az MTI új
üzletágainak reprezentálója. Olyan szerkesztőséggé, amelynek alig 40 fős gárdája
az adatbázis építésén kívül 10 kiadványnak is létrehozója.
Végezetül álljanak itt a Nemzetközi Tájékoztási Szerkesztőség egyik turnusvezetőjének
az MTI belső lapjában, a Tudósítóban megjelent méltató szavai:
"Dr. Szabó Iván és csapata 1981-ben látott hozzá az MTI Sajtóadatbankjának
kifejlesztéséhez. Mint gyakorló szerkesztő, mondhatom: ma már naponta legalább
tízszer-húszszor kérdezek a géptől szerkesztés közben. Fogalmam sincs, az kitől
kérdez, aki nem ismeri a rendszert. "
Irodalom, jegyzet
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|