41. évfolyam, 1995. 2. szám

Archívum

A magyar egyetemi doktori disszertációkban közzétett kutatási információk nemzetközi hasznosításának lehetőségei

Lécesné Mesterházi-Nagy Márta

A Műszaki Egyetemi Könyvtáros 1993.1-2. számában megjelent cikk átdolgozott változata

Információ a kutatásokról

A kutatóintézetekben, egyetemeken folyó kutatások eredményeit főként a kutatásokat lezáró jelentésekben összegzik, publikálják. A kutatások nyilvántartása, a jelentések hozzáférhetővé tétele a kutatási jelentéseket gyűjtő és feltáró intézmények állományépítő és információfeltáró feladatainak ellátásával történik.
A kutatások eredményei a doktori disszertációkban is lecsapódnak, sőt ha "egyéni" kutatásról és nem intézeti kutatásról van szó, akkor a kezdő kutató első publikálási - közzétételi - lehetősége a disszertáció.
A kutatás így tehát sokkal hamarabb válik ismertté, mint pl. egy cikk vagy könyv útján, amely bizonyos átfutási idő után kerül csak az érdeklődő olvasóhoz; "hagyományos" irodalomban pl.12-18 hónap múlva jelenik meg.
Hosszú ideig a kutatási információkon elsősorban a kutatási jelentésekben publikált információkat értették, s figyelmen kívül hagyták a doktori disszertációkban közzétett, de a disszertáció műfaja miatt nem-publikáltnak, vagy "félig-publikáltnak" tekinthető információkat. Mindenesetre a kutatási információszolgáltatás továbbfejlesztésének fontos láncszeme a doktori disszertációkban közölt kutatási információkhoz való hozzáférés biztosítása.

A doktori disszertáció mint dokumentumtípus

A doktori disszertáció az egyetemi tanulmányok befejezése, a diploma megszerzése után különböző előírásoknak, illetve szabályzatoknak megfelelően készítendő el - s hazánkban, néhány más ország gyakorlatához hasonlóan - 3 példányban nyújtandó be. (Hasonló volt a helyzet az MTA-hoz benyújtott kandidátusi és doktori disszertációk esetében is, kérdés, hogy a PhD fokozat eléréséhez mi lesz az előírás).
A magyar egyetemek 1957-ben kapták vissza a doktori cím adományozásának jogát, így a dokumentumokat az egyetemi könyvtárak kötelesek állományba venni, megőrizni és olvasótermi használatukat biztosítani. A magyar előírásoknak megfelelően ezek az egyetemi doktori disszertációk csak 3 példányban kerülnek beadásra,1 példányt őriz meg a könyvtár kéziratként. A rektori hivatal feladata a könyvtár részére az állományba veendő példány eljuttatása. Mivel a jelenlegi előírások szerint a disszertációt kéziratként (gépelve, xeroxozva) kell benyújtani, ezt nem-publikált vagyis "szürke irodalomnak" nevezi a szakirodalom; a könyvtárakban a kéziratgyűjtemény speciális részeként kap helyet. A disszertációkat a külföldi gyakorlatban is "szürke" irodalomnak tekintik, habár külföldön többnyire mikrofilmlapon vagy xeroxozott formában több példányban (helyenként 100) kell benyújtani az egyetemre.
A magyar disszertáció-irodalom jelenleg tehát csak korlátozottan publikus, cél a széles körű hozzáférés lehetőségének megteremtése.
Az egyes egyetemi könyvtárakban a dokumentumállomány fejlesztése behatárolt, évi kb. 20-150, max. 200 tételre tehető egyetemenként.
A disszertációk- mint a "szürke" irodalom dokumentumai - nem szerezhetők be a szokásos kereskedelmi csatornákon - könyvkereskedelmen - keresztül. Beszerzésük az egyetemek rektori hivatalain keresztül történik, természetesen ingyen és a könyvtár számára kötelespéldányként. Más egyetem könyvtára, vagy akár az OSZK (mivel nem publikált, hanem kézirat jellegű dokumentumról van szó, tehát nem kötelespéldány) nem juthat hozzá, ezért a gyűjtemények szigorúan csak a saját egyetem disszertációit tartalmazzák.

Gyűjtemények

Az említett okok miatt a könyvtárak állományukat vagy a kéziratgyűjtemény speciális részeként, vagy pedig különgyűjteményként őrzik.

1. táblázat
Összesítés a könyvtárak disszertációállományáról

*szóbeli adatközlés
** becsült adat
Az adatok az 1992. december 31-i, illetve az 1993. szeptemberi állapotot tükrözik.

Az MTA Könyvtára
A Kézirattár a teljesség igényével gyűjti az MTA-hoz benyújtott összes kandidátusi és doktori disszertációt, az állomány közel 16 000 kötet. Az MTA egyetemi doktori disszertációkat természetesen nem gyűjt.

Egyetemi könyvtárak
Az egyetemi könyvtárak az 1957 óta benyújtott doktori disszertációkat - többnyire különgyűjteményként - kezelik. Az állományok nagysága nagy szóródást mutat, kb. 300 kötettől 8000 kötetig terjed, országosan pedig mintegy 40 000 kötetre tehető. {1. táblázat)

Feltárás, hozzáférés

A disszertációk a könyvtárban a kézirat-jelleg következtében, mivel csak egyetlen példányt őriznek (a másik két példány az egyetemi adminisztrációban marad), fokozott védelmet élveznek és így
- nem kölcsönözhetők,
- csak az olvasóteremben vehetők igénybe,
- másolat (részlegesen) készíthető,
- cédulakatalógusban kereshetők,
- online katalógusban kereshetők, ha már a könyvtárban számítógépes rendszer működik és az adatbázisba felvették.
A hozzáférést nehezíti, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia a disszertációkat nem regisztrálja, mivel kézirat-jellegű dokumentumok; országos disszertációs jegyzék sem készül, mint pl. a német "Jahresverzeichnis der deutschen Hochschulschriften" stb. Egyes egyetemi könyvtárak (pl. BME, Közgazdasági, Erdészeti) periodikusan kiadják, illetve a közelmúltig kiadták a megvédett és elfogadott disszertációk jegyzékét. Az MTA szintén periodikus kiadványban közli egy-egy időszak disszertációinak bibliográfiai leírásait. Mindezeknek a jegyzékeknek közös hátránya, hogy kb. 2-3 évvel a disszertáció elfogadása után jelennek meg. Ezért fontos, hogy a dokumentumok információtartalmának azonnali feltárása érdekében a disszertációk adatai online lekérdezhetők legyenek.

Nemzetközi hasznosítási program

Cél

A program célja, hogy

• a Magyarországon megvédett doktori disszertációkban közzétett kutatások eredményeit mind a hazai, mind a külföldi felhasználók részére hozzáférhetővé tegye, egyúttal előmozdítsa a kutatási együttműködést, a disszertációk tartalmi információinak kölcsönös felhasználási lehetőségét;
• a SIGLE (System for Information on Grey Literature in Europe = A szürke irodalom információs rendszere Európában) nemzetközi dokumentum-állományt feltáró adatbázis építésében, amely előmozdítaná a magyar kutatások európai integrálását, Magyarország is részt vegyen;
• a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ mint nemzeti központ képviselje hazánkat az EAGLE szervezetben.

Feladatok

A program feladatai:
- az egyetemi könyvtárak állományában őrzött magyar egyetemi doktori disszertációk bibliográfiai adatainak {az angol nyelvű címfordításokkal együtt) egységes számítógépes rendszerben történő feldolgozása,
- az adatbázis hálózatban történő hozzáférésének biztosítása,
- az egyes egyetemeken külön-külön készülő adatbázisok magyarországi doktori disszertációs központi katalógusként való működtetése,
- az egységes adatbázis rekordjainak átadása a SIGLE nemzetközi adatbázisba,
- a SIGLE adatbázisból készült CD-ROM-ok előfizetése és az adatbázis online használata, - az eddig - főként disszertációs jegyzékekben - feltárt magyar nyelvű címek hozzáférhetővé tétele külföldi kutatók számára az adatbázisban angol nyelven, ezáltal hozzáférés a magyar kutatási eredményekhez,
- olyan számítógépes információs háttér kialakítása, amely mind a magyar doktori disszertációk, mind a SIGLE-ben feltárt külföldi egyetemi doktori disszertációk adataihoz lehetővé teszi a hozzáférést,
- a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ mint magyarországi SIGLE Központ technikai és személyi feltételeinek biztosítása, az egyetemi könyvtárak adatfeldolgozó munkájának koordinálása és a rekordoknak a SIGLE-hez való eljuttatása céljából,
- az adatbázisból évente közös vagy egyetemenkénti disszertációjegyzék előállítása, esetleg a disszertációk magyar nyelvű tartalmi összefoglalóival.
Az MTA Könyvtárának állományában lévő kandidátusi és akadémiai doktori disszertációk feldolgozása esetén a fentiek értelemszerűen azokra is vonatkoznak majd.

Az EAGLE

Az EAGLE (European Association for Grey Literature Exploitation = A Szürke Irodalom Felhasználásának Európai Szövetsége) az Európai Közösség (ma már Európai Unió) 8 országának szövetsége, melynek tagjai Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság Írországgal. Székhelye: Hollandia, Hága. A tagországokat egy-egy könyvtár (egyetemi, nemzeti, kutatóintézeti) vagy dokumentációs központ képviseli, amely az illető országban folyó munkát összefogja és a szolgáltatásokért felelős.

A résztvevő nemzeti központok a következők:

Belgium
LABORELEC és Université Catholique de Louvain, Bibliothéque des Sciences Exactes
Franciaország
CNRS Institut de I'Information Scientifique et Technique (INIST)
Németország
FIZ Karlsruhe és Universitätsbibliothek/TIB Hannover
Olaszország
Biblioteca Centrale, Consiglio Nazionale delle Ricerche (CNR)
Luxemburg
Bibliothéque Nationale Luxembourg
Hollandia
Koninklijke Bibliotheek, SWIDOC, Bibliotheek Technische Univ~rsiteit Delft és Bibliotheek van de Koninklijke Akademie van Wetenschappen (JUPITER)
Spanyolország
Centro de Información y Documentación Cientifica (CINDOC)
Egyesült Királyság
The British Library Document Supply Centre (BLDSC)
Írország
BLDSC-a keresztül
CEC (Commission of the European Communities=EK Biz.)
BLDSC-n keresztül.

Az EAGLE 1985-ben alakult, azután, hogy a CEC megszüntette a SIGLE fenntartásának finanszírozását, amelyet 1980-tól kezdve vállalt, Az EAGLE tehát átvette a SIGLE folytatólagos menedzselését.
Az EAGLE 1992-ben megváltoztatta alapszabályát, és a közép-kelet-európai, valamint az észak-európai országok részére is lehetővé teszi a csatlakozást, ha bizonyos feltételeket vállalni tudnak.
Mint fő szponzor, az EAGLE fontos támogatója volt az Amszterdamban, a TransAtlantic által szervezett, 1993 decemberében a szürke irodalom tárgykörében megrendezett első konferenciának, a GL ’93-nak; a második konferenciát, a GL ’95-öt 1995 novemberében Washingtonban rendezik. Ezeken a konferenciákon nagy teret szentelnek a SIGLE-vel kapcsolatos elméleti, technikai és gyakorlati kérdéseknek.
Az EAGLE közgyűlése (General Assembly) felelős a fejlesztési politikáért és a kivitelezésért. A végrehajtó bizottság (Executive Board), amelyet a közgyűlés választ meg, az EAGLE menedzseléséért felel, napról - napra. A menedzsment bizottság (Board of Management) a tagországok központjainak képviselőiből áll, és a tevékenységeket és fejlesztést érintő információcserét biztosítja. A technikai bizottság (Technical Committee) felelős az adatbázis karbantartásáért és fejlesztéséért, választott elnöke a Board tagja.
Minden tagország nemzeti központja egységes díjat fizet a rendszerbe beadott dokumentumok számának megfelelően. Hasonló formula alkalmazandó a jövedelem megosztására a tagszervezetek között, illetve ebből biztosítják az adatbázis technikai feldolgozási központját, használati kézikönyvek kiadását stb. A nemzeti központok felelősek azért, hogy az országban kiadott dokumentumokat a teljesség igényével gyűjtsék, azzal a megkötöttséggel, hogy a központ rendszeres időközökben az adatbázist rekordokkal lássa el és az adatbázisban szereplő dokumentumokat hozzáférhetővé tegye. A rendszer fő célja a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása a bibliográfiai feltárás mellett. A nemzeti központok felelősek azért, hogy az adatbázisba a szereplő rekordok alapján a jelzett lelőhelyen a nemzeti központon keresztül a dokumentum valamilyen formában hozzáférhető legyen. Az adatbázisból az információ online, sőt CD-ROM-on biztosított, a dokumentum megszerzése eredetiben vagy másolatban, esetleg mikroformában a nemzeti központon keresztül meghatározott díjtételekkel igényelhető, ennek biztosítása a résztvevő tagországok részéről kötelező.

Online hostok:
- STN International, Karlsruhe
- BLAISE-LINE, Boston Spa
- SUNIST, Montpellier
CD-ROM:
- Silver Platter, London

A SIGLE adatbázis

Az adatbázis számszerű adatai

A kezdetek 1978-ig nyúlnak vissza, amikor a CEC egy szemináriumot szervezett Yorkban (Anglia) a szürke irodalom témakörében, amelynek következtében 1980-ban megalapították a SIGLE-t a CEC anyagi hozzájárulásával, majd 1985-től a tagországok finanszírozásával.
A SIGLE adatbázis 1980-tól 1994 decemberéig 381 102 rekordot tartalmazott. Évi gyarapodásként kb. 40 000 rekorddal lehet számolni. Ez a szám két tényezőtől függ:
- a) hogy országonként mennyi a "szürke" dokumentumtermés;
- b) a tagszervezetek ebből mennyit tudnak dokumentálni és az adatbázisba beadni.
Az adatbázis rekordjainak megoszlását mutatja az 1. ábra, valamint a 2, és 3, táblázat.
1994-ben Anglia/Írország 22 584, Németország 4587, Franciaország 3222 rekordot küldött az adatbázisba, a gyarapodás a többi tagország rekordjaival együtt összesen 33 889 volt, s ezzel a rekordok száma 381 102-re emelkedett. Az 1995-ös prognózis szerint az év végére kb. 425 000 rekordra lehet számítani.

1. ábra Az adatbázis rekordjainak megoszlása különböző szempontok szerint


* Ez kb.100.000 rekord: Anglia 50.000, Franciaország 20.000, Németország 15.000 rekordot szállított.

2. táblázat
Az input a megjelenési év és a szolgáltató országok viszonylatában

3. táblázat
Az input mennyisége

A rekordok felépítése

A SIGLE saját szabványa szerint elkészült adatbeviteli forma a disszertációk vonatkozásában a következő adatokra terjed ki;
- szerző (vezetéknév, keresztnév)
- testületi szerző (egyetem, ahová a disszertációt benyújtotta)
- disszertáció fajtája, doktori fokozat (rövidítve)
- a disszertáció címe angolul
- a disszertáció alcíme angolul
- a disszertáció címe eredeti nyelven
- a disszertáció alcíme eredeti nyelven
- kiadás helye
- kiadás (keletkezés): nap, hó, év (esetleg csak év)
- terjedelem (összes lapszám, ábrákkal, térképekkel stb. együtt)
- nyelv (angol rövidítéssel)
- megjegyzések
- hozzáférés (nemzeti központ vagy könyvtár, raktári jelzet)
- deszkriptorok angolul
- tárgyszavak kódja (max. 3)
A leírás alapját az INTS (International Nuclear Information System) rendszere képezi. A szerzői nevekre vonatkozóan az angol-amerikai katalogizálási szabály 22.5 fejezete irányadó, a testületi szerzőkre vonatkozóan pedig az INIS Guidelines for Standardized Entry of Corporate Bodies. Vienna,1989. IAEA - INIS - 21.

Tárgyszavazás

A disszertációk feltárását előmozdítja, hogy nemcsak több szempont szerint kereshetők, ezen belül a cím szavai szerint, hanem deszkriptor kódok szerint is. A deszkriptorok sémája a COSATI: COSATI Subject Category List AD 612 200, amely az AD 672 000 jelű Thesaurus of Engineering and Scientific Terms összefoglaló verziója. (Committee on Scientific and Technical Information = Tudományos és Műszaki Információs Bizottság) rendszeréből épült ki, némi változtatással.
A rendszer 22 főosztályból áll, 01-22-ig. Minden főosztály további osztályokból tevődik össze (összesen 246), az ABC megfelelő betűivel jelölve. Egy-egy betűn belül a fogalmak száma nincs korlátozva.
A deszkriptor kódok 3 karakterből állnak: pl. 09H Szoftver. Ezen belül további 9 fogalom szintén ugyanezt a kódot kapja. (Másik példa: 05B Dokumentáció, információtudomány és könyvtárügy; ezen belül még 28 fogalom viseli ugyanezt a kódot: bibliográfiák, osztályozás, mikroformák, könyvtárak, terminológia stb).

A főosztályok a következők:

01 Aeronautika
02 Mezőgazdaság, állatorvostudomány
03 Környezetvédelem és ellenőrzés
04 /nem használjákl
05 Bölcsészettudományok, pszichológia és társadalomtudományok
06 Biológia és orvostudományok
07 Kémia
08 Földtudományok, meteorológia
09 Elektronika és villamosmérnöki tudomány, számítógép-tudomány
10 Energia és erőművek
11 Anyagok
12 Matematika
13 Gépészet, építőipar, ipar, tengerészet
14 Módszerek és berendezések
15 Hadtudomány
16 Rakétatechnika
17 Navigáció, kommunikáció
18 (nem használják)
19 Hadianyagok
20 Fizika
21 Hajtóerő és hajtóanyagok
22 Űrtechnika

A már említett változtatások miatt a SIGLE rendszerben néhány főosztály (03, 05, 06, 08, 09, 10, 20) alosztályai nem egészen felelnek meg a COSATI rendszernek.
A számítógépes feldolgozásban a jelölés 0=0 és a = zéró.

4. táblázat
Az inputok %-os aránya

A 4. táblázat az inputot 22 tárgykör és a szolgáltató országok viszonylatában, valamint a főbb tudományágak szerint csoportosítva százalékosan elemzi.

A Technikai Feldolgozó Központ

Az EAGLE megbízásából a római FINSIEL - amely egy 2200 munkatársat foglalkoztató cég - üzemelteti több hasonló feladat mellett a feldolgozó központot (TFK). Összegyűjti a különböző országokból a SIGLE szabványnak megfelelően megküldött adatokat a központi adatbankba, és havonta kumulált mágnesszalagokat állít elő, amelyeket megküld a vezető tagoknak. A szakértők fejlesztik a rendszert, az osztályozási sémát, az input formátumát, kidolgozzák a kézikönyveket (Manuals), módosítják a feldolgozási szabályokat stb.
A rendszer jó működése a központ technikai munkáján múlik. Az input mágnesszalag előállítása és elküldése drága, ezért ezt 1995-ben felváltja egy új technikai megoldás: a rekordokat FTP-n (File Transfer Protocol) keresztül lehet a FINSIEL-nek küldeni és fogadni.
Az input és output forma az ISO 2709-1973 nemzetközi szabványon alapszik, melyet más együttműködő adatbázisok is használnak, pl. INIS.

Hozzáférés

Hozzáférés az adatbázishoz

A már említett 3 hoston keresztül a SIGLE adatbázis online hozzáférhető, de az Európai Únió országain kívüli országokból csak az STN-től (Karlsruhe) hívható le az EAGLE-vel történt megállapodás szerint. (5. táblázat)
Az online keresési szempontokat és a 3 hostnál a megfelelő külső kódot külön jegyzék tartalmazza.

A disszertációk visszakereshetők a következők szerint:
- deszkriptor kód (tárgy)
- a címben szereplő szavak, számok (mindegyik cím-adatmezőben: cím, sorozati cím, eredeti cím eredeti nyelven, a címbővítés kulcsszava)
- testületi szerző: szervezet, intézmény neve, a disszertációt elfogadó egyetem neve
- a szerző neve
- a kiadás éve
- a dokumentum típusa (csak STN-nél)
- nyelv
- rekord azonosító szám

Nem kereshető:
- az egyetemi fokozat
- a hozzáférés intézménye (pl. BLDSC) szerint

A CD-ROM változatra a Silver Platter Information Servicesnél (London) lehet előfizetni. Aktualizálás félévenként. Évi előfizetési díj: 950 $, illetve 1900 $ többfelhasználós munkahely esetén.

Hozzáférés a dokumentumokhoz

Minden dokumentum, amelynek adatai az adatbázisban szerepelnek, a nemzeti központtól vagy azon keresztül beszerezhető (6. táblázat). Kölcsönzést és másolatrendelést közvetlenül a központtól vagy könyvtárközi kölcsönzés útján kell kérni. A hozzáférés körülményeit a nemzeti központ határozza meg (pl. csak kölcsön, vagy xerox másolatban, mikrofilmen bocsátja rendelkezésre).

A bekérés történhet több formában: posta, elektronikus posta, online, fax, telex, telefon útján.
A fizetésnek is több módja lehet: coupon, számla. A rendeléseket sürgősséggel is vállalják egyes szolgáltató központok. A fenti lehetőségekről részletes nemzetközi lista tájékoztat.
A hozzáférést a rekord adatai mellett jelezni kell, pl.
- Available from British Library Document Supply Centre DSC: 3630.934815
- TIB: RN 8422 (1987. 5).

A magyar könyvtárak csatlakozása a SIGLE adatbázishoz

A magyar könyvtárak, amelyek doktori disszertációs állománnyal rendelkeznek, felismerték a SIGLE adatbázishoz való csatlakozás szükségességét, a disszertációk adatainak nemzetközi hozzáférésének fontosságát.
E célból első lépésként a Budapesti Egyetemi Szövetséghez tartozó könyvtárak, majd a továbbiakban az MTA Könyvtára, majd egyéb egyetemi könyvtárak disszertációállományának feltárására együttműködést kell kialakítani. A magyar egyetemeken elfogadott disszertációk bibliográfiai adatainak és angol nyelvű címfordításainak adatbázisát kell létrehozni, a rekordokat a SIGLE adatbázisba kell küldeni, a magyar és külföldi disszertációk adataival a felhasználókat a SIGLE adatbázisból online és CD-ROM-on keresztül kell ellátni.
A fentiek érdekében szükséges fejlesztési programot kidolgozni, amely kiterjed a következőkre:
- számítógépes feldolgozás: állomány-nyilvántartás, címleírás, tárgyszavazás, szakozás, címfordítás angolra, s ezekből a rekordokból a saját állomány retrospektív, továbbá folyamatos adatbázis-építése;
- a rekordok eljuttatása a BME KTK közreműködésével FTP-a (File Transfer Protocol) keresztül a SIGLE adatbázisba, ezzel a magyar kutatási információk nemzetközileg ismertté tétele;
- a felhasználók részére a magyar adatbázisok és a SIGLE adatbázis online használatának biztosítása;
- a SIGLE CD-ROM-ok előfizetése és a felhasználók részére rendelkezésre bocsátása;
- bekapcsolódás az EAGLE tagországok munkájába a közgyűlésen, valamint a SIGLE-konferenciákon való részvétellel;
- Magyarország felvétele az EAGLE tagországok sorába.
Örömmel közölhetjük, hogy törekvéseink eredménnyel jártak, az EAGLE 1994. évi közgyűlése Magyarországot (és Csehországot - bár még nem tagjai az EU-nak) felvette tagjai sorába.^*
Sajnos azonban, a megfelelő összegek még nem állnak rendelkezésre, a tagdíjra és a feldolgozás, adatbevitel stb. költségeire PHARE és egyéb pályázatokon próbáljuk az anyagi fedezetet előteremteni.

Irodalom

1. The European Association for Grey Literature Exploitation. SIGLE [Kiad, az] (EAGLE, 1993.) 4 p.
2. Online user guide. SIGLE. (lead. az EAGLE. Den Haag, 1992.) 4 p.
3. SIGLE Manual. Part 1-4. 3.ed. [Kiad. azj EAGLE. Den Haag, 1991.
4. Your passport to grey literature. SIGLE. [Kiad. az] (Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg,1993.) 4 p.
5. LÉCESNÉ MESTERHÁZI-NAGY Márta: Concept of joining SIGLE by Hungarian libraries. In: First International Conference on Grey Literature: GL `93 Conference Proceedings, december 13-15, 1993 I compiled by D.J. Farace. - Amsterdam : TransAtlantic, 1994. p. 224-232.
6. LÉCESNÉ MESTERHÁZI-NAGY Márta: Magyar könyvtárak csatlakozási szándéka a SIGLE adatbázishoz. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 42.köt. 2.sz. 1995. p. 51-55.
7. WESSELS, R.H.A.: The importance of international cooperation for grey literature availability. In: Alexandria, 5.vol. 3.no.1993. p.185-192.
8. WOOD, D.N. - SMITH, A.W.: SIGLE: a model for international co-operation. In: Interlending and Document Supply, 21.vol.1.no. 1993. p.18-22.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)