Új kölcsönzőtér a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában

41. évfolyam, 1995. 2. szám

Gáspárné Demeter Judit

A Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központ (BME KTK) előcsarnokában 1994 tavaszán vettük használatba az új kölcsönzőteret. A könyvtárépület rekonstrukciójának első ütemeként megvalósult kölcsönzőben csendben, ünnepélyes megnyitás nélkül kezdődött el a munka. Azóta azonban újra és újra olyan osztatlan tetszést és érdeklődést tapasztaltunk könyvtárunk látogatói és vendégei részéről az új kölcsönzőtér formai és funkcionális megoldása iránt, hogy úgy érezzük, pótolnunk kell az elmulasztottakat, és legalább jelen cikk formájában meg kell mutatnunk a könyvtáros világnak a - talán szerénytelenség nélkül - példa értékűnek nevezhető beépítést. Mondanivalónkat elsősorban a könyvtárvezetők számára fogalmazzuk meg, akik manapság rendre szembesülnek azzal a problémával, hogy a hagyományos kialakítású kölcsönzőpultjuk nem felel meg a számítógépes kölcsönzés ergonómiai-funkcionális követelményeinek. Ezen túlmenően nem egy könyvtár működik régi, esetleg műemlék épületben, az ő számukra további haszonnal szolgálhatnak a tapasztalataink.

Előzmények

Az 1848-ban alapított műegyetemi könyvtár mai épülete a hagyományos könyvtárépítés kiemelkedő jelentőségű alkotása, amely Pecz Samu műegyetemi építész professzor tervei szerint épült 1909-ben. A Műegyetem a világörökség részét képező budai Duna-parton terül el, az ún. történelmi magjának tekintett épületegyüttes építészetileg legértékesebb eleme a műemléki védettséget élvező neogótikus könyvtárépület.
Az építése idején Európa egyik legkorszerűbb könyvtárának számító épület évtizedeken keresztül maradéktalanul kiszolgálta a könyvtári funkciókat. A 80-as évek végére a fejlődő könyvtárügy - elsősorban a számítógépesítés - immár elodázhatatlanná tette a könyvtárépület rekonstrukcióját. A BME vezetői - felismerve a kérdés fontosságát és közérdekű voltát - a 90-es évekre tervbe vették a rekonstrukciót, pénzügyi és üzemeltetési okokból a legfontosabbakra: a nagy olvasóteremre és az előcsarnokra korlátozva azt.
A tisztán funkcionális okokon túl egyéb szempontok is sürgették a rekonstrukciót. Az épület jelentős károkat szenvedett a II. világháborúban, elpusztultak például a Róth Miksa műhelyében készült színes üveg ablakok, az előcsarnok és a nagy olvasóterem csillárai és más építészeti értékek. A további évtizedekben kevésbé a pénzhiány, inkább a gondatlanság és a rossz építészeti ízlés okozott károkat, kezdetben "helyreállítás"; majd "felújítás" vagy "korszerűsítés" címén. A nagyolvasó falát díszítő, a háborúban csak kismértékben sérült Rakssányi freskót fellelhetetlenül lefestették, a neogótikus tértől teljességgel idegen szocreál ízű elemek kerültek az előcsarnokba és az olvasóterembe, ahol a központi világítás hiánya, valamint a rossz fűtés tovább fokozta a gondokat.

A rekonstrukció tervezése

A tervezést végző csapat - Orbán Tibor építészmérnök, az iparművész Kovács József (KOJODESIGN) és Vörös Ferenc Attila (SZEMPONT Bt.) - előtt igen összetett tervezési feladat állt. Munkájukat a könyvtár részéről Liszkay Béla könyvtáros, az Olvasószolgálati Osztály akkori vezetője, valamint jelen cikk építészmérnök szerzője segítette.
A tervezőknek egyszerre kellett kielégíteniük a műemlékvédelmi hatóság szigorú feltételeit és igen magas esztétikai igényeit, valamint a könyvtártechnológiának - általuk nem várt - bonyolult követelményeit.
A kölcsönzőpult alaprajzi kialakítását az építészeti-térbeli adottságok, az olvasók közlekedési útvonalai, valamint a raktárakkal való kapcsolat határozta meg.
A Pecz Samu-féle eredeti megoldás szerint a kereszt alaprajzú előcsarnoknak egy másik ágában, a nagyolvasó előtti térben folyt a kölcsönzés. Ezt a teret ikonosztázhoz hasonló, faragott faborítású fal határolta, amely azonban elpusztult a háborúban. Renkonstrukciója - tekintettel az azóta sokszorosára növekedett kölcsönzői forgalomra - fel sem merült. A háború óta egy, az előcsarnokba megérkező olvasó útvonalára merőlegesen álló, egyenesvonalú pultnál folyt a kölcsönzés. Ez a pult egy tágas teret vágott le az előcsarnokból, amelybe elvben bejárhattak az olvasók, hogy az ott szabadpolcokon elhelyezett ismeretterjesztő és szépirodalmi művekben tallózzanak. Ez a megoldás két szempontból is rossz volt: ha bement az olvasó, akkor a kölcsönző könyvtárosok háta mögé, a zárt raktárak előterébe került, de a bátortalanabb olvasók be sem merészkedtek a kölcsönzői üvegfal mögé, így a szabadpolcos rendszer lényegében nem működött.

A kölcsönzőtér olvasói oldala

Végül is az új kölcsönzőtér az évtizedek óta megszokott helyén maradt, szemben a főbejárattal. A beépítés - homorú megformálása és előrenyúló írópult-karjai révén - egyrészt optimálisan illeszkedik a térbe, másrészt szinte odavonzza az olvasót. Az új kölcsönzőpult sokszög alaprajzú, az eredetihez képest hátrahúzott elrendezésben. Ez az elrendezés több területet biztosít a kölcsönzésre várakozóknak, ugyanakkor zavartalanabbá teszi az előcsarnok fő közlekedési útvonalait.
A kölcsönzőtér tengelyesen szimmetrikus elrendezésű, szimmetriatengelye az előcsarnokéval esik egybe. A két szabadonálló írópulton kitölthetik az olvasók a kölcsönzési kérőcédulákat, amelyeket egy, a pult falában erre a célra kialakított nyílásba kell bedobniuk. Ily módon a kérések leadása elkülönül a többi kölcsönzési funkciótól, ami sorbanállást s, ezzel időt takarít meg az olvasónak. A bedobónyílás belső oldalán plexi anyagú vályuba esnek a cédulák, hogy a raktáros azonnal észrevegye: új kérés érkezett. A kölcsönzőablakokhoz jelenleg név szerint szólítjuk az olvasókat. Ha majd elfogytak a régi típusú kérőcéduláink és hívószámmal ellátott újakat készíttetünk, akkor tudjuk majd használatba venni a kölcsönzőablakok fölé már beépített banki hívóberendezéseket. A pulton, az álló olvasó számára megfelelő magasságban, keskeny lerakófelület fut végig. Az olvasók tájékoztatását a kölcsönzőablakok folytatásában kialakított átlátszatlan falmezőkön oldjuk meg. Itt természetesen csak a legszűkszavúbb információt adjuk, azt viszont mindazon a négy nyelven, amelyeken a BME-n képzés folyik.

A kölcsönzőpult könyvtárosi oldala

Ezt látja tehát az olvasó, s most nézzük meg a pult belső, szolgálati oldalát. Az olvasó felől homorú - és ezáltal otthonos, intim teret eredményező - beépítés könyvtárosi oldala törvényszerűen domború, ami a nem túl tágas térben is viszonylag sok lerakó- és munkafelületet eredményez. Az ötletes alaprajzi elrendezés a szomszédos két-két könyvtárosi munkahelyet kissé egymás felé fordítja, de nem teljesen szembe egymással. A munkaasztal szétnyíló szárú U formában veszi körül a könyvtárost, aki így jól eléri a számítógépes kölcsönzés valamennyi kellékét: a billentyűzetet, a printert, a mágnesszálas lopásgátló rendszer lemágnesező készülékét, a kikölcsönzésre váró könyveket stb. Az elrendezés szimmetriájából következően van alkalmas munkahely jobb- és balkezes munkatársak számára egyaránt. Az álló olvasó és az ülő könyvtáros közötti magasságkülönbség áthidalására a kölcsönzőpultot pódiumra állítottuk. A linóleum (nem PVC!) burkolatú pódiumot alulról fűti a melegvizes központi fűtés rendszerébe bekötött csőfűtőtest. Utólagos tapasztalatunk, hogy célszerű lett volna egy elektromos kiegészítő fűtés beépítése is a pódium alá a fűtési szezonon kívüli hűvös napokra. A rekonstrukció második ütemében megépítendő nagyolvasói pódium alá már beterveztük ezt.
A kölcsönzőpult falának tartószerkezete egy kandelábersor, az egyes oszlopok négy-négy lámpát tartanak, kettő a külső, kettő pedig a belső térbe nyúlik. A kettős lámpakoszorú jó általános megvilágítást ad. A könyvtáros munkaasztalon egy rejtett fénycső ad káprázás- és tükrözésmentes helyi megvilágítást.
A visszavett és visszaosztásra váró könyvek számára polcokat integráltunk a faanyagú falburkolatba, különböző polctávolságokkal. A teret fűtő berendezést szintén elrejtettük a falburkolat mögé. A munkahelyeket kiszolgáló erős-, illetve gyengeáramú vezetékek, valamint a telefonvezetékek a pult falában, rejtve futnak.
A kölcsönzőtér alapraji kialakításakor figyelembe vettünk egy esetleges jövőbeli igényt is. A világ nem egy könyvtárában tapasztalható, hogy a hagyományos zárt raktárakat, vagy ezek egy részét, megnyitják, és szabadpolcos olvasóteremként az olvasók rendelkezésére bocsátják. Ha nálunk is bekövetkezne egy ilyen lépés, akkor egyszerűen csak ki kell tárnunk a kölcsönzőpult kétszárnyú ajtaját, amely éppen a raktárbejárattal szemben van. A pulton nem lesz szükség semminemű változtatásra.

Műemlékvédelmi-esztétikai szempontok

Eddig főként a funkcionális-ergonómiai igények kielégítését elemeztük. A tervezésnél azonban legalább ekkora súllyal estek latba a műemlékvédelmi szempontok. A tervet az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal kellett engedélyeztetnünk, akik - nagyon helyesen - semmiféle esztétikai kompromisszumra nem lettek volna hajlandók a könyvtártechnológiai szempontok érdekében. Igaz, nem is álltunk elő ilyen kéréssel, az iparművészből, építészből és könyvtárosból álló tervezőcsoport maximálisan törekedett minden építészeti érték figyelembevételére, megőrzésére, adaptálására. Addig készültek az újabb és újabb tervváltozatok, amíg a könyvtártechnológiai és esztétikai követelmények egyidejűleg kielégítést nem nyertek.
A könyvtárrekontstrukció tervezésének legelső lépéseként összegyűjtöttünk minden fellelhető szakirodalmat, levéltári és múzeumi anyagot, valamint tárgyi emléket a könyvtárépülettel kapcsolatban. Megvizsgáltuk, mely motívumok kerülhetnek át a tervekbe, nem szolgaian másolva az eklektikus részletmegoldásokat, hanem újrafogalmazva a mai építészet-iparművészet szellemében.
A kölcsönzőpult esetében például a faszerkezeten megjelennek az eredeti faburkolatok és ajtószárnyak "füllung"-motívumai, a pác színe az eredetivel azonos. A kölcsönzőablakok fölötti könnyed, fém-üveg anyagú, pártaszerű lezárás vonala viszontlátható az eredeti falburkolaton és a könyvtárba vezető "Sóhajok Hídja" ablakainak íves felső lezárásában. A lámpaernyők formája a háború előtti olvasóasztali lámpákat idézi. Ugyanakkor az együttes egésze egyértelműen mai iparművészeti alkotás, amelyben egymással összhangban vannak jelen a könyvtárépület eredeti motívumai és a legnemesebb mai iparművészeti értékek.

Néhány szó a kivitelezésről

A kölcsönzőpult megépítését természetesen építési munkák előzték meg. Fűtésszerelés, villanyszerelés, faláttörések és ajtóbeépítések, festés, mázolás, valamint a teljes padlóburkolat cseréje. A padlóburkolat számára az eredeti mintázattal gyártattuk le a téglavörös-homokszínű műkőlapokat. Megemlítjük, hogy a kölcsönzőtérrel szomszédos kéziraktárat födémáttörés és egy új lépcsőkar beépítése révén közvetlenül összekötöttük a raktári szárny alagsorával, ami révén megszűnt a nagy olvasóterem és a raktárak közötti forgalom kényszerű átvezetése a kölcsönzőtéren. A kivitelezést nehezítette és időben némileg el is nyújtotta, hogy sokféle szakiparnak kellett viszonylag kis területen egyidejűleg vagy egymáshoz kapcsolódva dolgoznia.
Az építési munkák kivitelezője a SZÁMÉP Bt., az asztalosmunkáé a Rekord Kft., a fém-üveg szerkezet Kovács József iparművész munkája.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)