A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Könyvtári Híradóban

41. évfolyam, 1995. 1. szám

Könyvtári Híradó a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Jávori Ferencné

A következő elemzés a MAKSZAB, A MANCI adatbázis, valamint az egyes lapszámok átolvasása alapján született, az elemzés módszere megegyezett a megyei könyvtári híradók bemutatásánál alkalmazottal.

"A régi és az új könyvtár közt főként az a különbség, hogy a régi könyvtárakat azért csinálták, hogy legyen hely, ahol a könyveket megőrzik; s ha betéved néha kutató és keres egyet: jó; de ha nem téved be egy sem: még jobb. Ma azért csinálják a könyvtárakat, hogy legyen hely, ahonnan szétszórhatják a könyveket, hogy minél többen olvassák, nevelni akarnak általuk és gyönyörűséget szerezni az embereknek. "^*
"... A könyvtár ne gyámkodjék tehát. Adjon jó könyveket, adjon új könyveket és adjon az élet kérdéseire minden szempontból megfelelő könyveket. S ha ezenkívül újságokat és folyóiratokat is tart, nyitva van mindennap és pedig este, a gyermekekkel is törődik és ami fő: anyagát folyton fölfrissíti, -- akkor nyilvános könyvtár lesz valóban, public library. "^**

* Szabó Ervin: Mit olvasnak, és mit olvassanak? = Népmívelés. 6.évf. 1911. 2.sz. 60-64. o.
** Szabó Ervin: A nyilvános könyvtár = Világ. 1913. dec. 10.

***

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár lapja, a Könyvtári Híradó 1957 óta látja el információval a könyvtár dolgozóit. Hogy az utóbbi öt évben (1989-1993) milyen színvonalon, az az alábbi vizsgálatból fog kiderülni.
A FSZEK és hálózata szervezetének felépítését követve, először a központi könyvtárat, osztályait és központi szolgáltatásait, majd a hálózatra vonatkozó írásokat, közleményeket elemeztem.

Központ

A központi könyvtár helyzetéről mindössze 7 cikket találtam, ebből 3 írás foglalkozott a könyvtár betelepítésével, rekonstrukciójával, az átalakítások építészeti és műszaki leírásával. Erre az időszakra esett a Fővárosi Önkormányzati Testület és Demszky Gábor főpolgármester látogatása, melyet 1-1 cikk tükrözött. További 2 cikk a központ számítógépesítésének fejlesztéséről és a központi könyvtár szabadpolcos állományának forgalmáról szólt.
Itt említem meg, hogy az egyes cikkeket, ha a témájuk indokolta, több helyen is számbavettem.

Osztályai - A Budapest Gyűjteményről 3 cikk; a Szociológiai osztályról 2 cikk; a Zenei Gyűjteményről ugyancsak 3 cikk jelent meg. Az első két osztályon most folyik a számítógépes fejlesztés, ha az erre alapozott szolgáltatások beindulnak, biztos vagyok benne, hogy a jövőben sokat fogunk olvasni gépesítési tapasztalataikról.

Közhasznú Információs Szolgálat (KISZ) 1987. december 16-tól mindenkinek a rendelkezésére áll, akár személyesen keresik fel a könyvtárat, akár telefonon érdeklődnek. A Könyvtári Híradóban 3 cikket olvashattunk erről a szolgáltatásról. Közülük az egyik a Magyar Hírlapban megjelent újságcikkre reagált. Talán az olvasók számára érthetőbb lett volna Kiss Jenő főigazgató indulata (1989. 1.sz. 5-6. p.), ha a szerkesztőség magát a Magyar Hírlap-beli cikket is közölte volna. (A "KISZ"-ről a MANCI adatbázisban további 14(!) cikket regisztráltunk ezalatt az idő alatt.)

Központi Ellátó Szolgálat (KESZ) - Az 1988. 4. számban Bartos Éva írt az időszaki kiadványok megőrzésének és szolgáltatásainak új rendjéről. Ebben részletesen szól a KESZ szerepéről is: "... a megőrzésre kijelölt főkönyvtárak, a KESZ és a központi könyvtár együttesen biztosítják a hálózat valamennyi könyvtára, illetve olvasója részére a számukra szükséges régi folyóirat-évfolyamokhoz való hozzájutást." A vizsgált időszakban összesen 9 cikket olvashattunk a KESZ-ről, ebből 3 az új vezetőket mutatta be, a többi a KESZ működésével kapcsolatos részletkérdéseket érintette .

Hálózat

Szervezeti kérdések (32 tétel) - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - hogy az új feladatoknak és igényeknek jobban megfeleljen - a tervek szerint át fog alakulni. Az elképzelésekről született tanulmányok füzet alakban voltak hozzáférhetőek, ezekből a Könyvtári Híradó részleteket közölt. Nem lett volna haszontalan, ha a Híradó a teljes szöveggel megismerteti a kollégákat. Érdeme viszont a lapnak, hogy a különböző fórumokon szervezett vitákról lelkiismeretesen tájékoztatta a dolgozókat. Jól nyomonkövethető volt, hogyan alakult, változott a praktikus vélemények, javaslatok után a tervezet. A tanulmány egészéhez is bőven érkeztek hozzászólások, pl. érdekes volt a TDDSZ állásfoglalása, de a stratégiai terv egy-egy része is elindított vitát, ilyen volt a gyerekek könyvtári ellátásának kérdése az új rendszerben.
Fontos cikke volt a Könyvtári Híradónak Papp István: Első gondolatok a ESZEK hálózati struktúrájának és menedzsmentjének módosítására (1993. 2.sz.) c. írása. Ehhez a cikkhez hat hozzászólás érkezett, s a kérdés még jelenleg is nyitott.

Képzés - 1989 és 1993 között 6 ilyen tárgyú cikket találtam, a gyerekkönyvtárosoknak szervezett továbbképző tanfolyamról, a könyvtárkezelőknek szervezett tanfolyamtói. valamint a vezetők továbbképzéséről. További két cikkben az oktatási területért felelős személyzeti vezető, Bartos Éva, a könyvtárvezetés oldaláról mutatta be a képzéssel kapcsolatos problémákat.

Könyvismertetések - Egy folyóirat a könyvismertetésekkel is segíti a dolgozók tájékozódását, ilyen módon is "továbbképez". Ez az a terület, amely a legjobban meglepett. Gondolni sem mertem volna, hogy a könyvtár mindössze 7 kiadványra hívja fel a figyelmet. (Közülük egy 1988ban jelent meg, és 1990-ben ismertették.)

Feldolgozó munka (12 cikk) - A beszerzéstől a kiadványok védelméig szinte minden munkafolyamatra találtam cikket. Mégis ki kell emelnem két témát. Az egyik, ami a jövőben a magas színvonalon való tájékoztatást fogja segíteni, a feldolgozók munkáját pedig könnyíteni, az a számítógépesítés (3 cikk); a másik a jelen helyzet, amikor a magas könyvárak miatt minden könyvtár - így a ESZEK is - komoly beszerzési gondokkal küszködik (3 cikk).

Gazdálkodás (13 cikk) - A főváros közművelődési könyvtári hálózatának fenntartása, működtetése ebben az időszakban (is) komoly gondot jelentett a könyvtár vezetésének. Ennek megoldására többször tárgyaltak a fővárosi önkormányzattal, a Könyvtári Híradó pedig híven beszámolt a fejleményekről. A gazdálkodást támogató lehetőségek között szerepelt a kiselejtezett kiadványok értékesítése; a nem hagyományos dokumentumok pénzért történő szolgáltatása; nyelvtanulás szervezése könyvtárban; előadóterem bérbeadása heti 1 alkalommal stb.

Olvasószolgálat - Az olvasószolgálat a könyvtári munkák közül a legizgalmasabb, hiszen ez az a terület, ahol a könyvtár a beszerzett irodalom minden fajtáját eljuttatja a használónak. Miközben ezt a feladatát betölti, neveli, befolyásolja, tájékoztatja az olvasót. Az olvasószolgálatot a használó felől nézve, a Szabó Ervin Könyvtár munkatársai lelkiismeretes munkát végeznek, ez a cikkekből is kitűnik. Hiszen 56 cikkből 12 foglalkozik a beteg olvasókkal, a hátrányos társadalmi helyzetbe kerültekkel (munkanélküliekkel), a deviáns fiatalokkal stb. A megoszlás a továbbiakban így alakul: általában olvasószolgálat tárgyszót kapott 10 tétel; az olvasókkal való csoportos foglalkozásról 4 tétel; az olvasók könyvtárhasználati szokásairól 4 tétel; ennek költségvonzatáról további 4 tétel szólt. A kölcsönzésről írott cikkek száma szintén magas, összesen 13 tétel. Ezt a nagy számot a videókölcsönzés körül kialakult vita okozta. A referensz munka, tájékoztatás, tájékoztató munka viszont mindössze 5 tétellel szerepelt.

Családi könyvtár - Budapest közművelődési könyvtári hálózatának megújulást, felfrissülést hozott a "családi könyvtár" kialakítása. Több kerületi főkönyvtárban és fiókkönyvtárban teret nyert ez a rend, amelynek lényege a könyvek téma szerinti elrendezése, így otthonossá téve a könyvtárat is. A vizsgált időszakban rendszeresen olvashattunk cikkeket ebben a témában (14 cikk).

Vezetés, részvétel a vezetésben - 20 írást soroltunk ebbe a kategóriába . Az Intézményi Tanács létrehozása, szervezeti, működési szabályzata, a dolgozók véleménye a Tanácsról elég sok cikket "elvitt", de megmozgatták a dolgozók fantáziáját a főigazgató-helyettes "miért szeretem - miért nem szeretem" írásai is. (Zárójelben jegyzem meg, hogy reflexiók csak akkor jelentek meg, amikor a "nem szeretem" cikket olvasták. Amikor még szerették őket, azt elégedett csendben vették tudomásul.)

Videó - A KESZ-cikkek egyike éppen a KESZ videós tevékenységével foglalkozik. A videó mint nem hagyományos dokumentumtípus nemcsak a köztudatba, de a könyvtárakba is nagy lendülettel tört be. Ez megmutatkozik a cikkek számában is (11 cikk). Mindazonáltal az írások, hozzászólások egy részéből bizonyos fenntartás érződik a videóval szemben .

Személyzet, érdekvédelem - Nehéz lett volna ezt a két kérdést az adatbázisban különválasztani, hiszen a FSZEK-ben ez a terület mutatja legjobban, hogy a szakszervezet milyen színvonalon védi a dolgozók érdekeit, akár az Intézményi Tanácsról, bérezésről, a stratégiai tervvel kapcsolatos állásfoglalásról van szó. 14 tétel kapta mindkét tárgyszót, további cikkek - a létszámgazdálkodással; a gyerekkönyvtárosok gondjaival; az új kollektív szerződés kapcsán a továbbtanulási lehetőségekkel foglalkoztak, 5 tétel a személyzeti kérdésekkel, további 6 írás pedig a közalkalmazotti törvény kapcsán kialakult vitáról szólt.

Kitüntetés, jutalom - A "személyi hírek" rovatból mindig kiderül, hogy a különböző ünnepségek alkalmával ki mindenki munkáját köszönte meg a könyvtár. Mégis szívesen írom le: Sándor Ottóné a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta, a XI./6. kerületi fiókkönyvtár elnyerte a "Budapestért" zászlót 1989-ben; Szalay Ágnes Pro Arte Budapest Díjat; Hiripi Lajosné Szabó Ervin Emlékérmet; Godányi Ákosné, Kály-Kullay Károly, Szalay Ágnes, Jakubecz Ilona, Maruszki József, Karbach Erika és Tverdota Miklósné Pro bibliotheca civica kitüntetést kaptak.

Az olvasási szokások vizsgálata - Az olvasási szokásokat elemző vizsgálatok közül mindössze 3 cikkel találkoztam. Ebből egy felmérés, egy elemzés, egy pedig konferencia beszámoló volt. Azt gondolom, hogy a különböző kerületek és a központ olvasótábora alkalmas lenne a legkülönfélébb szempontból való olvasásszociológiai vizsgálatok elvégzésére is.

Felmérések - A különböző témakörökben készült felmérések az adott helyen bekerültek a statisztikába, de a felméréseket együvé hozva (a MANCI adatbázis adta lehetőséggel élve), összesen 9 cikkel találkoztam. 5 felmérés a feldolgozó munka különböző területén készült; egy a dolgozók bérének alakulásáról. A Könyvtári Híradóban elindult egy sorozat. A kerületek havonta beküldik a legkeresettebb könyvek listáját, ennek alapján készül a "Toplista". Erről eddig 2 felmérés készült, továbbá egy felmérésben a Könyvtári Híradó c. lapról begyűjtött véleményeket szedte csokorba Barczi Zsuzsa.

Kerületi könyvtárak - Arra voltam kíváncsi, melyik könyvtár, hányszor kapott bemutatkozási lehetőséget a Híradóban. Három kerület: a XI., XIII. és a XX. kerület egy-egy számban csaknem a lap felét betöltötte, bizonyos szempontból úgy is mondhatnám, a három kerület tematikus számot csinált a Könyvtári Híradóból. A többi könyvtár az öt év alatt 1-2, esetleg 4-6 cikkel szerepelt. Jó lenne, ha minden kerület élne a publikálás lehetőségével az említett három könyvtárhoz hasonlóan.

***

A Könyvtári Híradó szerkesztősége büszke lehet arra, hogy a legszókimondóbb, és ilyen értelemben a legdemokratikusabb lap. (Ha a demokráciát lehet fokozni.) Szinte minden cikkét vitaindítónak lehet tekinteni, a hozzászólások gyakran tükröznek ellenvéleményt.
Az egyes számoknak önmagában is meg kell állniuk, de sok információ-szállal kapaszkodnak az előző számokhoz, és ugyanilyen szálakkal tartják a következő számokat. Egy-két esettől eltekintve, a Könyvtári Híradó mindig pontos utalásokkal segíti az olvasót.
"A Fővárosi Közgyűlés azért tartja fent a könyvtári szolgálatot, hogy a lakosság tanulmányait és önművelését támogassa, mindennapi ügyeihez információt nyújtson, szellemi felüdüléséhez hozzájáruljon, helyismereti érdeklődését és kutatásait segítse, szociológiai kutatásait szakirodalommal és tájékoztatással előmozdítsa. Ezek a feladatok a könyvtári hálózat különféle egységeiben más-más összetételben és más-más hangsúllyal jelentkeznek. (A FSZEK stratégiai céljai és elsőbbségei az 1990-es évekre. 2. sz. változat. Tervezet. Bp. 1991.13 p.)
Úgy gondolom, a könyvtárnak ezt a sokoldalú funkcióját a híradója jól tükrözi.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)