41. évfolyam, 1995. 1. szám
| 41. évfolyam, 1995. 1. szám |
Archívum |
A megyei könyvtári híradók A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájában*
Feimer Ágnes
*A tanulmány az 1994. évi Körmenden rendezett vándorgyűlés megyei könyvtári híradók szerkesztőinek értekezletén elhangzott előadás átdolgozott változata.
A megyei könyvtári híradók szerkesztői utoljára 1987-ben
találkoztak egymással Gárdonyban, s e tanácskozás anyagának nagyobb része megjelent
a Könyvtáros 1988/2. számában. A megyei könyvtárak kiadásában megjelenő
szakmai lapokkal azóta nem foglalkoznak az országos könyvtári folyóiratok, kivéve
a Könyvtári Levelező/lapot, amely jónéhány hírlevelet - a híradó helyébe
lépő vagy vele párhuzamosan létező tájékoztató kiadványt - bemutatott már hasábjain.1
Az eltelt hét év sok, gyakran negatív irányú változást hozott a híradók számára:
gyakoribbak lettek az összevont számok, a késedelmes meg jelenés és sajnos,
számos híradó - sokszor utód nélkül - megszűnt. Néhány megye (pl. Somogy) beéri
annyival, hogy közművelődési folyóirataiban tesz közzé időnként könyvtári témájú
cikkeket, ami természetesen nem pótolja az önálló szak mai lapot. (Erről a kérdésről
heves vita folyt a híradó-szerkesztők 1983-as tatabányai tanácskozásán is.)
A fennmaradó híradók az utóbbi években - részben a rendszerváltozás hatására
- tartalmi tematikai változáson mentek keresztül. A Magyar Könyvtári Szakirodalom
Bibliográfiájának (MAKSZAB) szerkesztőiként e változások elemzésére és a könyvtári
híradóknak az országos könyvtári szaksajtóban való elhelyezésére tettünk kísérletet.
A MAKSZAB elődei és a híradók
Bibliográfiánk elődje, a Gyorstájékoztató a Magyar Könyvtártudományi
Irodalomról, 1965-ben jelent meg először, kezdetben kétheti (!) periodicitással,
bőséges - magyar, angol, német és orosz nyelvű - annotációval. Ezzel párhuzamosan
retrospektív feltárás is folyt, ennek terméke A Magyar Könyvtártudományi
Bibliográfia két kötete, amely az 1962 és 1965 között megjelent irodalmat
dolgozza fel, az első része az önálló műveket és folyóiratcikkeket tartalmazza,
a második része pedig a hírlapcikkeket. A következő retrospektív kötet az 1966
és 1970 között a magyar hírlapokban megjelent könyvtári vonatkozású cikkeket
regisztrálja .
A közvetlen elődünknek tekinthető Gyorstájékoztató már első számaitól kezdve
feldolgozta az akkor létező megyei könyvtári híradókat is. 1965-ben például
a Pest Megyei Könyvtárosból, a Szolnok Megyei Könyvtárosból, 1970-ben
már Fejér, Csongrád és Komárom megye könyvtári lapjából és a Tapolcai
könyvtáros híradóból tárt fel cikkeket. Az évek során természetesen a periodicitás,
a szerkesztési elvek módosultak, a gyűjtőkör egyre bővült. Az 1966/3. számnak
például legnagyobb (kb. 3/4) részét az önálló művek (monográfiák, évkönyvek,
szakdolgozatok) alkották, szemben a cikkekkel, ma ez az arány fordított.
1970-ben készült először betűrendes és tárgymutató, az éves index {tárgymutató)
angol nyelven is megjelent, az 1965 és 1969 közötti időszakról pedig ötéves
kumulált index készült. 1973 óta már a mostani, "A Magyar Könyvtári Szakirodalom
Bibliográfiája" címmel jelent meg. Bibliográfiánk története, elődeink, kollégáink
hősies munkája részletesebb ismertetést is megérdemelne (amire itt most nincs
hely), hiszen a maga korában egyedülálló kiadvány méltán vívta ki a külföld
elismerését. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) szakkönyvtára
akkori külföldi anyagának jó részét e kiadvány cserében történő terjesztése
révén szerezte be. Ezt a szerepet 1972-től a Hungarian Library and Information
Science Abstracts (HLISA) tölti be (1989-ig orosz változata is létezett), amely
- mint a neve is mutatja - referáló lap, a magyar könyvtári szakirodalom javából
közöl angol nyelvű referátumokat. A MAKSZAB történetében még három dátum érdemel
említést: 1986, amikor cikkanyagából a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom
(KDSZ) anyagával együtt Micro-ISIS alapú adatbázis (MANCI) építését kezdtük
el, 1990, amikor már a nyomtatott változat is számítógép segítségével készült,
és 1993, amikor - tudomásunk szerint a bibliográfiák közül elsőként - el kezdtük
alkalmazni az időszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok bibliográfiai
leírásának új szabványát (könyvtáros szakzsargonnal: az analitikus szabványt).
E kissé hosszúra sikerült bevezetővel az volt a célunk, hogy bemutassuk, a KMK
1962 óta változatlanul fontos feladatának tartja a magyar könyvtári szakirodalom
folyamatos és rendszeres bibliográfiai ellenőrzését és ennek közzétételét. A
MAKSZAB-ban megjelenésük óta jelentős helyet foglalnak el a megyei híradók,
nem a cikkek száma szerint, hanem tartalmi súlyuknál fogva, hiszen fontosságukat
tekintve e kiadványok közvetlenül az országos könyvtári lapok után következnek.
Ennek bizonyítására rövid tartalmi elemzést végeztünk a "hagyományos" könyvtári
híradók 1989 és 1993 között megjelent, általunk feldolgozott anyagából MANCI
nevű adatbázisunk segítségével. Az elemzés az alábbi, 1992-ben még megjelent
lapokra terjedt ki: Csongrád Megyei Könyvtáros, Fejér Megyei Könyvtáros,
Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, Könyvtári Jegyzések, Kisalföldi Könyvtáros,
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó, Tolnai Könyvtáros, A Vas Megyei
Könyvtárak Értesítője, Veszprémi Módszertani Füzetek, Zalai Könyvtári Levelező.
A vizsgálat során többféle szempont figyelésével próbálkoztunk, például, először
fel akartuk mérni, hogy a megyei lapok anyagának hány százalékát dolgozzuk fel.
Kiderült, hogy ennek nincs sok értelme, mert egyrészt nehéz eldönteni, mit tekintsünk
önálló cikknek, a rövid, hír értékű közleményeket is, vagy csak a többoldalas
tanulmányokat, másrészt e lapok minden egyes száma más-más arányban tartalmaz
könyvtári és helyismereti, illetve egyéb vonatkozású cikkeket, híreket, így
ha a cikkek (hírek) számát vennénk figyelembe, megtévesztő adatokat kapnánk.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy e lapok cikkeinek 60-80 %-a kerül be a MAKSZAB-ba.
Közművelődési könyvtárak
A megyei híradók a megye közművelődési könyvtárainak fórumai,
így magától értetődő, hogy bennük a közművelődési könyvtári hálózat helyzete,
gondjai állnak a középpontban. Különösen érdekes ez a vizsgált időszakban, amikor
a rendszerváltozás következményei is érzékelhetők a cikkekből. Ennek egyik példája
a Csongrád Megyei Könyvtáros kétrészes cikke, amely Közkönyvtárak a rendszerváltás
előtt, illetve A rendszerváltás után címmel foglalja össze a megye
könyvtárait ért legfontosabb változásokat.
A közművelődési könyvtárak típusai közül egyre kevesebbet olvashatunk az egyikről:
a községi könyvtárakról. A MAKSZAB 1993/4. számában már egyáltalán nem szerepelt
a községi könyvtárak szakcsoportja. (Az 1993/1. számban 3, a 2. számban 11,
a 3. számban 2, tehát egy év alatt mindössze 16 olyan cikk akadt a kb. 1300-ból,
amely a községi könyvtárak problémáival foglalkozott volna - és ebben nem csak
a megyei lapok cikkei szerepelnek). - Korábban aggasztó híreket olvastunk e
könyvtárak helyenként nyomorúságos működési feltételeiről, télen fűtetlen könyvtárhelyiségről,
összezsúfolt, nehezen hozzáférhető könyvekről, csökkenő (vagy stagnáló) gyarapítási
keretről, arról, hogy egyes könyvtárak pl. az elmúlt évben egyetlen könyvet
sem tudtak beszerezni, hiányzik a hálózati munka stb., s mindezek következtében
sok községi könyvtár megszűnt. Tézauruszunkban, amely a könyvtár tudományi szakkönyvtár
feldolgozó munkájának is alapvető segédlete, 1998-ben született az új tárgyszó:
Megszűnés -könyvtáré, és mostanra már MANCI adatbázisunkban 50 tétel
tartozik hozzá. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ennyi könyvtár
szűnt meg, hiszen nem minden könyvtár megszűnéséről jelenik meg cikk).
Jó lenne a megyei lapok hasábjain arról olvasni, hogy a kiskönyvtárak hogyan
vészelik át e nehéz időszakot, az önkormányzat mennyire biztosítja a működési
költségeket, hogyan próbálnak plusz pénzforráshoz jutni és azt mire fordítják
stb. Mostanra már - és. ez is a rendszerváltás egyik következménye - a módszertan,
módszertani munka kifejezés divatjamúlttá vált (olyannyira, hogy pl. a KMK idegen
nyelvű nevéből törölték is a methodology, Methodologie szót), nem jelennek meg
módszertani útmutatók, irányelvek, a direkt irányítás megszűnt, a könyvtári
hálózatok a benne résztvevők önkéntes együttműködésére épülnek. éppen ezért
rendkívül hasznos lenne, ha e lapokból - ha nem is módszertani útmutatást, de
- ötleteket meríthetnének a könyvtárak például ahhoz, hogyan pályázzanak, milyen
vállalkozás beindításával próbálkozhatnának, hogyan kell családi könyvtárat
felállítani stb. Felmérésünk szerint a vizsgált időszakban az első témáról bőséges
anyag (21 tétel), a másodikról 5, a harmadikról mindössze 3 cikk jelent meg
megyei könyvtári lapban. Különösen figyelemre méltó a Csongrád Megyei Könyvtárosban
megjelent Tíz jótanács pályázatok készítéséhez {a Pályázatfigyelő c.
lapból átvett) és az Egy pályázat eseménykrónikája című cikk, valamint
a Fejér Megyei Könyvtárosban publikált felmérés a megye könyvtárainak pályázatokon
való részvételről. Az ibrányi nagyközségi könyvtár "vállalkozásairól" olvashatunk
érdekes cikket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó 1992/1 2. számában,
amelyből megtudhatjuk, hogy a könyvtár 1,5 milliós éves költségvetési keretét
600 ezer Ft-os saját bevétellel egészíti ki.
Szintén a közművelődési könyvtárosok munkáját segítik az állományalakítással
kapcsolatos, főként A Vas Megyei Könyvtárak értesítőjében szép számmal publikált
cikkek. Ezeken keresztül is tettenérhető, mit jelentett a rendszerváltás a könyvtárakban,
ugyanis a kivonásra ítélt, inkurrens állomány nagy részét a múlt rendszer politikai-ideológiai
és szépirodalmi művei alkotják. A szerzők igyekeznek tanácsokat is adni az állományapasztás
kivitelezéséhez, sok megyei lap rendszeresen közli a kivonásra javasolt művek
jegyzékét.
Egyéb könyvtártípusok
A többi könyvtártípus közül a szakkönyvtárakról nem
sok szót ejtenek a megyei híradók. A vizsgált időszakban 155 cikk jelent meg
e könyvtárakról; s közülük mindössze 14 származik a megyei híradókból (3-3 a
Fejér Megyei és a Kisalföldi Könyvtárosból, 1-1 a többi lapból). Zenei könyvtárakat,
zenei gyűjteményeket, új zenei szolgáltatásokat viszont gyakran bemutatnak a
híradók, sőt, a zenei ízlés, zenei érdeklődés vizsgálatára is kitérnek (A Vas
Megyei Könyvtárak értesítője, Fejér Megyei Könyvtáros).
Ebben az időszakban szűnt meg sok szakszervezeti könyvtár, illetve olvadt
egybe állománya más közművelődési könyvtáréval. A Videoton könyvtárának kálváriájáról
a Könyvtári Levelező/lap és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros is beszámolt. A megyei
könyvtári híradókban - kevés kivétellel - a közművelődési könyvtári ellátásról
szóló éves beszámoló részeként ismertetik a szakszervezeti könyvtárak tevékenységét.
A Fejér Megyei Könyvtárosban 1991-ben, a Csongrád Megyei Könyvtárosban 1989-ben
jelent meg átfogó értékelés a megye szakszervezeti könyvtárainak helyzetéről.
A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője (17 cikk), a Kisalföldi Könyvtáros (9 cikk)
és a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka (7 cikk) is sokszor foglalkozott a szakszervezeti
könyvtárakkal, az e könyvtártípussal kapcsolatos összes cikk 34%-a a megyei
könyvtári híradókban jelent meg.
Az iskolai könyvtárak (ide soroltuk a Könyvtárostanárok Egyesületéről
szóló híreket is) jó arányban vannak képviselve a megyei híradókban, a tárgyidőszak
183 cikkéből 77 jelent meg e lapokban.
A hazai nemzetiségi könyvtárakról viszont meglepően kevés közleményt találtunk
ezekben a folyóiratokban (52-ből ötöt). Ezek közül kiemelkedő a Kisalföldi Könyvtáros
1991/2. számában megjelent A nemzetiségi könyvtárak helyzete és továbbfejlesztésének
lehetőségei Győr-Moson-Sopron megyében című cikk.
Könyvtárosképzés
E téma vizsgálatánál elsősorban azoknak a megyéknek a híradóira
gondoltunk, ahol felső fokú könyvtárosképzés folyik (tehát Csongrád, Hajdú-Bihar,
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye lapjára), ugyanis feltételeztük, hogy ezekben
bővebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az eredmény nem ezt igazolta: a Csongrád
Megyei Könyvtárosban egyetlenegy cikk számolt be a nappali tagozatos könyvtárosképzésről
a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, egy másik cikk az egyetemi hallgatók könyvtárhasználati
képzésével, irodalomkutatási módszertani ismeretek oktatásával foglalkozott.
A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Tékában egy cikket találtunk, A Vas Megyei Könyvtárak
Értesítőjében kettőt (az egyik a megyei könyvtár alapfokú tanfolyamát mutatja
be), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradóban egy cikk könyvtároshallgatók
helyismereti témájú dolgozatait értékeli. Három cikk jelent meg a Kisalföldi
Könyvtárosban, néhány egyéb megyei lap is szentel egy-egy cikket a megyei könyvtárban
folyó asszisztens-képzésnek.
Természetesen tudjuk, hogy a képzés országos ügy, így az ezzel foglalkozó publikációknak
elsősorban a központi (országos) könyvtári folyóiratokba kell kerülniük, de
a megyében folyó ok tatás a megye könyvtárügyének (is) része, ezért ennek a
témának a megyei könyvtári híradókban is helye lenne.
A megyei könyvtárnak minden bizonnyal jó kapcsolatai vannak a megyében működő
könyvtárosképző intézménnyel és annak könyvtárával, illetve az egyetemmel és
könyvtárával. érdekes lenne például az egyetemi-főiskolai hallgatók könyvtárhasználati
szokásait megvizsgálni, konkrétan azt, kielégíti-e információs igényeiket a
képzőintézmény könyvtára, milyen gyakran fordulnak a megyei könyvtárhoz és milyen
típusú dokumentumokért stb. Ez különösen érdekes lehet Veszprémben és Miskolcon,
ahol bár nem folyik egyetemi könyvtárosképzés, de az egyetemi képzés kibővült:
fel kellene mérni, hogyan követte ezt az egyetemi könyvtár állománya.
Gépesítés
A magyar könyvtárakban nagy fáziskéséssel megindult számítógépesítés a könyvtári szaksajtóban is később tükröződik, mint a nyugat-európai, amerikai folyóiratokban. A megyei könyvtári lapokban csak a 80-as évek végén jelentek meg híradások az első kísérletekről, melyeknek középpontjában a kölcsönzés gépesítése állt, aztán következett a feldolgozó munka. Sok helyen valamilyen különgyűjtemény, rendszerint a helyismereti gyűjtemény számítógépes feltárását tűzték ki célul. A Csongrád Megyei Könyvtárosban 1989-ben már egy repertórium számítógépes előállításáról olvashatunk, de ebben az időszakban már az összes megyei híradó beszámol a gépesítés addigi eredményeiről. 1990-ben például A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében A mi "Luca-székünk" címmel jelent meg a megyei könyvtár gépesítésének helyzetét már címében is jól kifejező írás.
Egyéb témák
A könyvtárosegyesület hírei szinte az összes megyei
lapban helyet kapnak, gyakran külön rovatban. Úgy érzem elégedettek lehetünk
a helyismereti munkával kapcsolatos cikkek arányával, tehát a híradóknak
sikerült megőrizniük helyismereti műhely szerepüket. E témához szorosan kapcsolódik
a könyvtártörténet, aminek az összes könyvtári híradóban rendszeresen
és minél gyakrabban helyet kell (kellene) kapnia. E tekintetben a Kisalföldi
Könyvtáros vezet 10 cikkel, a második helyen áll a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári
Téka 6 cikkel, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó (5 cikk)
és a Csongrádi Megyei Könyvtáros (4 cikk) következik. A vizsgált idő szakban
nem jelent meg könyvtártörténeti írás a Tolnai Könyvtárosban, a Veszprémi
Módszertani Füzetekben és a Zalai Könyvtári Levelezőben. Jó ötletnek tartjuk
a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka gyakorlatát: a lap többször közölt már részletekben
egy-egy könyvtártörténeti témájú szakdolgozatot, disszertációt. Ezzel egyrészt
a dolgozat szélesebb nyilvánosságot kap, másrészt a könyvtári híradó is értékes
történeti írással gazdagodik és közvetítheti olvasótáborának.
Az olvasókörökről főként a Csongrád Megyei Könyvtárosban olvashatunk
(10 cikket), ami nem meglepő, ha a megye gazdag olvasóköri hagyományaira gondolunk.
Az olvasótáborokról egyre több cikk jelenik meg és éppen a megyei híradókban;
sok könyvtár különböző pályázatokon nyert összegek segítségével újból szervez
olvasótáborokat, többnyire a kulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek vagy
más anyanyelvű (német, szlovák nemzetiségű) fiatalok számára.
A megyei könyvtári lapokban kevés olyan cikkel találkozunk, melyek az olvasók
könyvtárhasználati vagy olvasási szokásait elemzik, tehát az olvasásvizsgálat
témakörébe tartoznak. A Kis alföldi Könyvtárosban egyetlen publikáció jelent
meg a vizsgált időszakban e témáról A könyv és az olvasás szerepe a 7-8. osztályos
tanulók szabadidős tevékenységében címmel. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka
két cikket közölt (Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésének vizsgálata,
a tanulók olvasmányszerkezete, illetve A szakmunkástanulók olvasási szokásai
címmel): A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében olvashatjuk a legtöbb (6)
cikket e témáról, melyek közül csak néhány érdekesebbet emelünk ki: Észrevételek
a középiskolások könyvtárhasználati szokásaihoz, A sajtótermékek olvasottságának
vizsgálata a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban, Olvasó vállalkozók (a vállalkozók
információigényéről), A számítástechnikai irodalom olvasottsága.
A konferenciákkal kapcsolatban is elmondható ugyanaz, amit már a könyvtárosképzésnél
említettünk: ezek országos jelentőségű események, ezért természetes, hogy főként
az országos (központi) könyvtári lapok számolnak be róluk, gyakran teljes előadásokat
is közölve. Ha vidéken rendezik a tanácskozást, úgy véljük, az érintett megye
könyvtári híradójának jogában áll (sőt kötelessége is) beszámolni az eseményről,
az előadások közlésével kapcsolatban viszont meg kell állapodnia az országos
lap(ok) szerkesztőivel. Előfordult már, hogy egy vidéki értekezlet néhány előadása
megjelent a megyei könyvtári híradóban, majd az egyik közülük - más címmel és
3-4 bekezdéssel kiegészítve - egy központi lapban is anélkül, hogy utaltak volna
rá, hol hangzott el, illetve látott napvilágot az eredeti változat. Természetesen
ez nemcsak a szerkesztők, hanem a szerző felelőssége is (a bibliográfus feladata
pedig a nyomozás).
Aktualitás, naprakészség
A vizsgálat során próbáltuk azt a - látszatra kissé semmitmondó, közhelyszerű - szempontot is figyelni, hogy a megyei könyvtári híradók mennyire követik nyomon a könyvtárügy általános fejlődését. Ezen egyrészt azt értettük, mennyire szerepelnek bennük - a helyi vonatkozásokon túl - országos érdeklődésre számot tartó írások. Talán az eddigiekből is kiderült, hogy vannak ilyenek, de itt most mégsem emelünk ki (újból) egyet sem, mert túlságosan szubjektív lenne a válogatás. Másrészt azt próbáltuk nyomon követni, hogyan, milyen gyakran jelennek meg itt azok a témák, amelyek az országos lapokban is központi helyen állnak. Az eddig elemzetteken (képzés, gépesítés, pályázatok stb.) kívül két témát emelünk ki: az egyik a közérdekű tájékoztatás, amiről a vizsgált időszakban 62 magyar nyelvű cikk szerepel adatbázisunkba n, közülük 16 jelent meg megyei lapban (A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében 4, a Veszprémi Mód szertani Füzetekben 3, a Tolnai Könyvtárosban és a Csongrád Megyei Könyvtárosban 2-2, a többiben 1-1), ami jó aránynak tekinthető. A másik kiválasztott téma a számítógép-hálózatok, a bennük való keresés. Szinte egyidőben az országos könyvtári lapokban publikált tanulmányokkal A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében megjelent a Meglepetések az Interneten című cikk, melynek szerzője mindenkit arra biztat, ismerje meg e nemzetközi hálózaton való keresés élményét.
A könytári híradók önmagukról
A megyei könyvtári híradók többsége sok évtizedes múltra
tekint vissza (a vizsgáltak közül csak a Veszprémi Módszertani Füzetek és a
Zalai Könyvtári Levelező számít "fiatalnak"), soknak elkészült a repertóriuma
is (Fejér Megyei Könyv táros, Kisalföldi Könyvtáros, Könyvtári Jegyzések, Szabolcs-Szatmár
Megyei Könyvtári Híradó, Tolnai Könyvtáros, A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője)
.
A Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó fennállásának 15. évfordulóját tanácskozással
ünnepelte meg, amelyen áttekintették a lap létrejöttének körülményeit, a lapkészítés
mű helymunkáját, mérlegelték, mennyire teljesíti fel adatát a híradó a megye
könyvtárügyében, és külső szakértők tartalmi elemzést is végeztek a 15 év cikkei
alapján (az értekezlet anyaga meg jelent a lap 1990/1. számában2).
A Fejér Megyei Könyvtáros a 31. évfolyam indulása előtt kérdezett meg néhány
kollégát, könyvtárfenntartót a lapról, véleményük, javaslataik az 1991/1. számban
láttak napvilágot3. A megkérdezettek egybehangzó
véleménye volt, hogy a lapra szükség van, nem szabad megszüntetni. A kiadási
költségek csökkentésére számos ötlet merült fel, többek között szponzorok, kiadók
keresése, akik hirdetéseik elhelyezéséért cserébe támogatnák a lapot, felmerült
a lap árának meghatározása, de csak bizonyos körben értékesítenék pénzért, kiskönyvtárak
számára továbbra is ingyenes maradna stb. Az ötletekből egyelőre kevés valósult
meg (csak a tipográfiában, a nyomdaüzem kiválasztásában és a példány számban
történt változás), érdemes lenne újra gondolni a javaslatok megvalósíthatóságát.
A megyei könyvtári híradók szerkesztői között fontos a kapcsolattartás, egymás
munkájának megismerése, ötletek cseréje. Ez nemcsak a (mostanában ritka) szerkesztői
értekezleteken történhet, hanem úgy is, ahogy azt a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári
Téka tette: bemutatott hasábjain egy-egy könyvtári híradót (a Könyvtári Jegyzéseket
és a Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradót), s ennek fejében saját maga
is bemutatkozhatott a másikban (a Könyvtári Jegyzésekben). Várjuk a folytatást,
de úgy érezzük, egy-egy tartalmas, történeti áttekintést, tartalmi elemzést
is nyújtó bemutatkozó cikk esetenként egy országos könyvtári lapban is helyet
kaphatna.
Amit a MAKSZAB nem dolgoz fel
Mint az eddigiekből is kiderült, a MAKSZAB/-MANCI gyűjtőkörének megfelelően a megyei könyvtári híradókból az érdemi, könyvtári vonatkozású cikkeket dolgozzuk fel. Számos rovat, melyek nélkül egyébként szegényebbek, színtelenebbek lennének a híradók, kimarad a regisztrálás köréből. Ezek között szerepel például a Krónika, amely beszámolókat közöl helyi eseményekről, rendezvényekről, az Írások könyvtárainkról (rendszerint napilapokból átvett cikkek), a Személyi hírek - Kitüntetettjeink, a Böngészde (könyvismertetések), a Humor rovat, de nem veszünk fel ismertetéseket aktuális jogszabályokról, beszámolókat kirándulásokról (ha nincs különösebb szakmai tartalmuk), hirdetéseket, pályázati felhívásokat stb., egyszóval a hír értékű, nem könyvtári vonatkozású, illetve a máshonnan már regisztrált cikkeket.
A hírlevelekről
Az Együtt (a Szolnok megyei könyvtári hír adó)
búcsúszámában (1989/3. sz.) írja a szerkesztő: "A médium - a szakmai
információ megyei tájékoztatási eszköze - a világra érzékenyebb, tehát gyorsabb
kell hogy legyen. Az eseményeket frissebben közvetítő, hogy segíthessen kollégáinknak
a megváltozott környezethez alkalmazkodni, s benne helyüket megtalálni, tevékenykedni."4
Ez a gyorsaság iránti igény szülte a híradók helyébe lépő, ideális esetben mellettük
létező hírleveleket, amelyek 4-12 oldal terjedelemben általában kis híreket,
átvett cikkeket, könyvismertetéseket közölnek, tehát nagyrészt olyan írásokat,
melyeket a MAKSZAB nem dolgoz fel.
A hírlevelek között akad olyan is (pl. a Baranyai Módszervásár és a Téka-Téma),
amely "valódi" cikkeket is közöl (évközi jelentéseket egy-egy könyvtár vagy
hálózat munkájáról, bemutatkozó cikket egy-egy könyvtárról stb.), ezeket természetesen
a MAKSZAB regisztrálja. Pozitívumként értékeljük, hogy például a Kapcsolat (a
Heves megyeiek hírlevele) szakmai olvasni valókat is ajánl a könyvtárosok számára
az országos könyvtári lapokból.
A hírlevelek általában havonta, kéthavonta jelennek meg, csak akkor van létjogosultságuk,
ha ezt valóban pontosan betartják. Sok közülük - úgy tűnik - megszűnt, vagy
szünetelteti megjelenését (pl. Borsodi Téka), így vállalt feladatát nem
tudja betölteni.
A pontosan megjelenő, sok friss információt tartalmazó hírlevelekre valóban
szükség van, bár nem pótolják a megye könyvtárügyének kereszt metszetét adó,
időnként ugyan késve megjelenő híradókat. Mint utaltunk rá, ideális megoldásnak
azt tartjuk, ha a megyei könyvtár híradót és hírlevelet egyaránt megjelentet
(ezt teszi Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
de ha választania kell a kettő között, semmiképp se a híradóról mondjon le.
A Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó 15 éve címmel rendezett tanácskozáson
mondta Futaky László: "Jóleső érzéssel nyugtázható, hogy a MAKSZAB több mint
tíz éve regisztrálja az érdemi cikkeket."
A megyei könyvtári híradók szerkesztőinek, ezzel együtt magunknak is minél
több tartalmas, érdekes, regisztrálásra méltó cikket, munkájuk hoz kitartást
és sok türelmet kívánok.
Az adatok összegyűjtésében és értékelésében nagy segítségemre volt szerkesztőtársam, Jávori Ferencné akinek munkájáért ezúton is köszönetet mondok.
Irodalom
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|