40. évfolyam, 1994. 3. szám
| 40. évfolyam, 1994. 3. szám |
Archívum |
Az automatizált kurrens sajtóbibliográfia és szolgáltatása
Nagy Zsoltné
Elhangzott a Periodika Kör "Az időszaki kiadványok aktuális kérdései" c. rendezvényén 1994. április 26-án
Rövid történeti visszatekintés
A magyar sajtó első korszakának első nemzeti bibliográfiai
szintű feltárása id. Szinnyei József nevéhez fűződik, aki a Vasárnapi újság
1862. évi számaiban adta közre a 18 . században megjelent hírlapok bibliográfiáját,
a 19. századi sajtóbibliográfiát pedig ugyanitt, az 1863-1866. évi számokban
jelentette meg. Ezt a retrospektív feltárást követte az első kurrens nemzeti
bibliográfiának tekinthető évenkénti összeállítása, mely 1867-től 1894-ig a
Vasárnapi újság, majd 1895től 1910-ig a Magyar könyvszemle hasábjain jelent
meg.
Id. Szinnyei József halála után a kurrens sajtóbibliográfia sokáig szünetelt,
de két jelentős, átfogó retrospektív összeállítás megjelent az 1911-től 1920-ig,
valamint az 1945-től 1954-ig terjedő évekre vonatkozóan. Közben 1935-től 1943-ig
"A magyar sajtó évkönyvé"-ben kiadott összeállítások helyettesítették
a hiányzó kurrens nemzeti sajtóbibliográfiát. 1976-ig csupán egy-egy évre vonatkozóan
jelent meg sajtóbibliográfiát pótló jegyzék, egyébként pedig a legjelentősebb
periodikumok bibliográfiai leírásait a Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek
bibliográfiája tartalmazta, és a Magyar Posta összeállításában kiadott katalógusok
alapján lehetett tájékozódni a Posta által terjesztett kiadványokról.
A kurrens sajtóbibliográfia kialakulása
Érthető tehát, hogy fokozott igény jelentkezett a kurrens
periodikumokat rendszeresen feltáró bibliográfia iránt mind a könyvtáros-társadalom,
mind az olvasók, használók részéről. E jogos igény kielégítésére vállalkozott
az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es években, amikor döntés született a kurrens
nemzeti sajtóbibliográfia rendszeres és folyamatos megjelentetéséről.
1976-ban a - meglehetősen kis létszámú - munkaközösség regisztrálta azokat a
periodikumokat, amelyek abban az évben köteles példányként az OSZK-ba érkeztek.
Bibliográfiai leírást akkori felmérésünk szerint - a nálunk fejlettebb országokban
is csak az új indulású periodikumokról készítettek a kurrens sajtóbibliográfiák
számára. Mi úgy éreztük, hogy csak akkor lehet reális képet kapni a hazai sajtóról,
ha a már régebben élő kiadványokról is számot adunk. Ezért valamennyi, 1976-ban
élő periodikumról bibliográfiai leírás készült, ezek a bibliográfiai leírások
a "Kurrens időszaki kiadványok" (KIK) 1976. tárgyévi köteteiben jelentek
meg 1977-ben és 1978-ban (terjedelmi okokból két részben).
A KIK, majd az 1981. tárgyévi kötettől kezdődően a "Magyar nemzeti bibliográfia.
Időszaki kiadványok bibliográfiája" (MNB IKB)1986-ig évenként, az 1987/1988.
tárgyévi összevont kötettől kétévenként jelent, illetve jelenik meg. Az összevont
kötetek megjelentetésének elsősorban az az oka; hogy a számítógépesítésre való
áttérés következtében kialakult lemaradást szeretnénk csökkenteni. Terveink
szerint rövidesen visszatérhetünk az évenkénti megjelentetésre.
A sajtóbibliográfia szerkezeti felépítése
Az 1976-os kötet számára azt a módszert választottuk, hogy
az 1976-ban induló periodikumokról összefoglaló szintű, nyitott, az 1976 előtt
indult periodikumokról monografikus szintű leírást készítettünk az ISBD/S első,
akkor még nem végleges kiadásának előírásai szerint.
Az 1976. utáni kötetek tartalmazzák az adott tárgyévben induló periodikumok
bibliográfiai leírásait és a tárgyévben megjelenő, de valamelyik előző kötetben
már feldolgozott periodikumok azonosító tételeit. Ez utóbbi tételek 1985-ig
csak a címet, azonos címek esetén kiegészítő adatként az alcímet vagy a közreadót,
a KIK-ben vagy az MNB IKB-ben megjelent bibliográfiai leírás tételszámát, az
ISSN-t, az OSZK raktári jelzetet és az adott tárgyévben elsőként meg jelenő
szám számozási adatait tartalmazták.
Az éves köteteket az új címekre vonatkozóan testületi mutató, majd későbbi fejlesztés
eredményeképpen ISSN mutató egészítette ki. Ötévenként összevont cím és testületi
mutató készült a bibliográfia hatékonyabb használhatósága érdekében.
A visszajelzések alapján úgy tűnt, hogy a megjelent kötetek tényleges segítséget
jelentettek mindazoknak, akik a hazai periodikumok iránt érdeklődtek. Bennünk
pedig kialakultak azok a szempontok, amelyek alapján a további fejlesztéseket
elő tudtuk készíteni. Ehhez már nem volt elég a hagyományos manuális módszer,
automatizált rendszerben kellett gondolkodni.
Az IKB adatbázis kialakítása
A modern technika térhódítása lehetővé tette, hogy az Országos
Széchényi Könyvtár új, várbeli épületében egyre elterjedtebben alkalmazhassa
az automatizált dokumentumfeldolgozást. Nemzeti sajtóbibliográfia előállítására
alkalmas szoftver hiányában a periodikumok bibliográfiai adatainak nyilvántartására
és kezelésére Micro-ISIS-en alapuló önálló fejlesztésként 1988-89-ben megterveztük
és kialakítottuk az IKB - MAGYAR PERIODIKA ADATBÁZISt. Az adatbázis nevében
levő betűszó feloldása: "időszaki kiadványok bibliográfiai adatai".
Az adatbázis kezdetben egyetlen számítógépen, majd sokáig két, egymással semmilyen
kapcsolatban nem levő számítógépen épült. A több, mint 4 évig tartó, ún. hőskorban
az egyik gépről rendszeresen átmásoltuk a tételeket a másik gépre, hogy egyrészt
mind a két gépet kihasználhassuk feldolgozáshoz és adatbázisépítéshez, másrészt
a jegyzékeket, bibliográfiai füzeteket egy gépről, egységesen szerkeszthessük,
és biztosítani tudjuk az adatbázis egyéb szolgáltatásait is. (Ezekről a későbbiekben
részletesebben szó lesz.) 1993-ban egy AT/486-os hálózati file-szerver beállítása
után Ethernet típusú hálózatra installáltuk a Novell hálózati szoftvert. A hálózati
munkára való áttérés sok megoldandó feladatot és új problémákat hozott, de mindent
összevetve, a hálózat tagjaként egy éve sokkal korszerűbb körülmények között,
online dolgozhatunk.
Számunkra nagy jelentősége volt annak az egyébként természetes ténynek is, hogy
minden feldolgozó saját gépén rögzítheti az adatokat, amelyeket azonnal egységként
lehet kezelni valamennyi művelet során.
Az IKB adatbázist, mint adatkezelő és kiadványszerkesztő rendszert az OSZK számítógépes
programozójával közösen alakítottuk ki, magunk látva el az adatbázis tervezésének
munkafázisától kezdve a rendszerszervezési, programozási, tesztelési feladatokat
is. Így érthető, hogy az adatbázis jelenlegi formája fokozatosan alakult ki,
sőt további fejlesztésére is megvannak az elképzeléseink.
Az IKB adatbázis gyűjtőköre
Az adatbázis tervezésénél elsődleges szempontnak alapfeladatunkat
kellett tekinteni, tehát a kurrens nemzeti sajtóbibliográfiai kötetek előállítását,
ezért az IKB adatbázis gyűjtőköri elveit ennek alapján állapítottuk meg, figyelembe
véve a nemzeti könyvtár jelenleg is érvényes, de felújításra váró gyűjtőköri
szabályzatát.
Az adatbázis tartalmazza a Magyarországon megjelenő és az OSZK-ba köteles példányként
beérkező időszaki kiadványok adatait - az időszaki kiadvány fogalmát az ISBD/S
szerint, tehát a lehető legszélesebb módon értelmezve.
Nem tartoznak az adatbázis gyűjtőkörébe a konferenciák, rendezvények, kiállítások
anyagai és a sorozatok. Ezek bibliográfiai számbavételét a "Magyar nemzeti
bibliográfia. Könyvek bibliográfiája" látja el. Tartalmi és terjedelmi
okokból egyaránt indokolt volt kizárni a gyűjtőkörből a következő kiadványtípusokat:
nem szakosított cím-, adat- és névtárak; intézményi és egyesületi beszámolók,
jelentések, munkatervek, belső hírlevelek; áruismertetők, ár- és termékjegyzékek;
kiadói katalógusok és tervek; könyvtárak gyarapodási jegyzékei; szakirodalmi
tájékoztatók, sajtószemlék, műsor- és programfüzetek {az országosak és a nemzetköziek
kivételével); a felső-, közép- és alsófokú iskolák híradói, humoros lapjai;
helyi hirdetési és reklámlapok; nem számozott rejtvényújságok; propagandakiadványok
és az ún. aprónyomtatványok. Mindezek hozzáférhetők az Országos Széchényi Könyvtár
gyűjteményében és visszakereshetők a katalógusokban.
Az adatbázis tartalma és lehetőségei
Az adatbázis egyes tételei egy-egy periodikum bibliográfiai,
besorolási és szervizadatait tartalmazzák. Beviteli űrlapunk a könnyebb áttekinthetőség
érdekében két oldalból áll, az egyes adatokat mezőkbe, illetve almezőkbe rögzítjük.
A Micro-ISIS valamennyi lehetőségét kihasználva megadjuk a kiadvány megváltozott
adatait is. Ez azt jelenti, hogy a változó adatok esetében azt is pontosan jelöljük,
hogy a megváltozott adatok mettől meddig érvényesek. Az érvényességi határt
évben adjuk meg. Mind az állandó, mind a változó adatok közül a legjelentősebbek
invertáltak és közvetlenül visszakereshetők.
A felhasználók igényeire gondolva kétféle invertálási rendszerrel dolgozunk.
Egy bizonyos adat keresésénél lehetőség van arra, hogy a találatok között valamennyi
tétel szerepeljen, amelyikben az adat előfordult, akkor is, ha a keresett adat
a tételek nagy részében már megváltozott, tehát nem érvényes. A másik invertálási
mód pedig az úgynevezett aktuális keresést biztosítja, ennek eredményeképpen
a találatok között csak azok a tételek szerepelnek, amelyekben a keresett adat
jelenleg is aktuálisan érvényes. Lehetőség van a kiadvány tartalma szerinti,
a szöveg nyelve szerinti keresésre, egy adott város vagy egyéb település kiadványainak
áttekintésére, sőt egy adott megyén belül megjelenő valamennyi kiadvány számbavételére.
A keresés módjáról még annyit kell tudniuk a használóknak, hogy bizonyos mezők
adatait szavak szerint lehet keresni, bizonyos mezők adatait pedig előtaggal.
A periodikumok legfontosabb adatai: a címek és a közreadói nevek szavanként
kereshetők. A kereséshez is részletes útbaigazítást adnak az adatbázis helpjei.
Azt talán hangsúlyozni sem kell, hiszen ez a Micro-ISIS érdeme, hogy összetett
keresések eredményeképpen egészen körülhatárolt találati eredményt lehet elérni.
A fenti adatok birtokában nem lehetett nem gondolni az adatbázis további hasznosításának
lehetőségeire. Ezek megvalósításához némiképpen módosítani kellett az adattartalmat,
az adatok bevitelének módját, ki kellett dolgozni a különböző tételformátumokat,
valamint a szolgáltatásokhoz szükséges programokat.
Az IKB adatbázis alapján szerkeszthető tételek
Az adatbázis tételei megjeleníthetők a képernyőn, vagy kinyomtathatók különböző formában (listázva vagy cédulaformában). Jelenleg több, mint 20 tételtípus előállítására van számítógépes programunk. A tételek két nagy csoportba oszthatók:
A teljes tételek ISBD alapú bibliográfiai leírást tartalmaznak,
az érvényes magyar szabvány, az MSZ 3424/2 előírásai szerint. Ezek adattartalmát
és szerkezetét tehát nem szükséges részletezni. Teljes bibliográfiai leírások
jelenleg csak az 1986-ban vagy azt követően induló kiadványokról készülhetnek,
mivel az adatbázis nem tartalmazza az 1986 előtti kiadványok induló adatait.
Távolabbi terveink között szerepel annak megvalósítása, hogy e kiadványok induló
és 1986 előtti adatait is pótlólag bevigyük az adatbázisba, természetesen e
terv megvalósulása elsősorban anyagi lehetőségeink függvénye. A teljes bibliográfiai
leírást tartalmazó tételtípuson belül az adattartalomban különbségek vannak
a különböző tételek között. Például: van olyan tétel, amelyikben szerepel a
főtételhez kapcsolódó melléktételek és utalók felsorolása is, ezt a tételtípust
jelenleg a korrektúrapéldányokban alkalmazzuk, további felhasználása könyvtárak
alapkatalógusaiban képzelhető el.
Az adatbázisban szereplő valamennyi kiadványról készíthetők különféle rövidített
bibliográfiai tételek. E tételek szerkezetét és adattartalmát a katalógusszerkesztési
szabványok előírásai szerint dolgoztuk ki. A tételek tartalmazzák mindazokat
a bibliográfiai adatokat, amelyek a periodikum azonosításához szükségesek, valamint
mindazokat a besorolási adatokat, amelyeket a tételszerkesztési szabványok előírnak.
Elsősorban a sokszor igen problémás testületi név egységesített formáját szeretnénk
a nemzeti bibliográfiai szolgáltatásokon keresztül is népszerűsíteni a könyvtárosok,
bibliográfusok és más felhasználók körében.
A rövidített bibliográfiai tételek adataik alapján három, jelentősen eltérő
csoportba sorolhatók: az első típus a kiadvány induló számának adatait, illetve
az adatbázis számára elsőként regisztrált adatokat, a második típus az adatbázis
számára utoljára regisztrált szám adatait, míg a harmadik típus egy bizonyos
- tetszőlegesen megválasztható - év adatait tartalmazza. A rövidített tételek
mindhárom típusára jellemző, hogy variációs lehetőségek vannak az adattartalmat
illetően: az egyik tételtípusban például szerepel az OSZK raktári jelzete, míg
a másikban nem, vagy az egyikben megadjuk a szerkesztőség és a terjesztés adatait,
míg a másikban nem. Attól függően alakítottuk ki e tételek szerkezetét és adattartalmát,
hogy milyen felhasználási célt kívánunk velük kielégíteni: szerepelhetnek jegyzékek
tételeiként, katalógusban főtételként, melléktételként, gyarapítási segédletként
stb.
Az IKB adatbázis szolgáltatásai
A számítógépes keresés és a találatoknak a képernyőn való megjelenítése mellett az adatbázis további szolgáltatásokat is ellát. Ezeket az alábbi 3 típusba sorolhatjuk:
Számítógépes programmal előállított kiadványok
Nemzeti könyvtári kötelezettségeinknek eleget téve a nemzeti sajtóbibliográfia előállításához kiadványszerkesztő programokat készítettünk. Jelenleg három kiadványunk jelenik meg folyamatosan.
Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája
A számítógéppel előállított éves sajtóbibliográfia megtartja
az eredeti szerkezetet, tehát a törzsrész teljes bibliográfiai leírást tartalmaz
az újonnan induló és címváltozott periodikumokról. A régebben indult kiadványokról
készített tételekre vonatkozóan a számítógépes feldolgozás az 1986-os tárgyévi
kötettől kezdve jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az előző azonosító tételek
helyett a törzsrészben az előbbiekben már ismertetett rövidített bibliográfiai
tételek szerepelnek azokról a kiadványokról, amelyek az adott tárgyévben megjelentek,
de bibliográfiai leírásukat már közöltük valamelyik előző kötetben. E tétel
részét képezik a tárgyévben beérkezett első szám számozási adatai, valamint
az a tételszám, ahol a kiadvány eredeti teljes bibliográfiai leírása megtalálható.
A törzsrészt mutatók egészítik ki.
Mivel az adatbázis a változó adatokat is tartalmazza, és a rövidített tételben
is szerepel az adott időszakra érvényes közreadó vagy közreadók neve, a testületi
mutató valamennyi tételre vonatkozóan közli a közreadók egységesített nevét,
a névhez kapcsolódó kötelező utalókat, a bibliográfiai leírásban található egyéb
névformáról készített, valamint a testület előző nevéről készített utalókat.
A földrajzi mutató a kiadó, a közreadó, valamint az egyéb illetékesség szerinti
helyneveket és esetenként az ezekhez kapcsolódó utalókat tartalmazza.
Az ISSN mutató nem csupán a kiadványok számára megállapított helyes ISSN-eket,
hanem a kiadványokba tévesen vagy hibásan benyomtatott ISSN-eket is tartalmazza
ISSN számsorrendben.
A mutatótételeket a főtétel tételszáma követi.
Magyar nemzeti bibliográfia. Új periodikumok
A "Magyar nemzeti bibliográfia. Új periodikumok"
(a továbbiakban MNB ÚP) havonként jelenik meg a ,;Magyar nemzeti bibliográfia.
Könyvek bibliográfiája" függelékeként. 1991-től nyújt tájékoztatást az
OSZK-ba köteles példányként beérkezett, és az IKB adatbázis számára az adott
hónapban feldolgozott új és címváltozott periodikumokról. A kiadvány két fő
részből áll: törzsrész és mutatók.
Az MNB ÚP törzsrésze az éves sajtóbibliográfiához hasonlóan teljes bibliográfiai
leírást tartalmazó tételekből és a tételekhez kapcsolódó címutalókból áll.
A törzsrészt az éves sajtóbibliográfiának megfelelő mutatók egészítik ki.
Mind az éves, mind a havi sajtóbibliográfiára érvényes, hogy a törzsrész a tételeket
és a címutalókat egyetlen betűrendben közli. A tételek tételszámozása egy tárgyéven
belül önálló és folyamatos.
Új periodikumok
Az Új periodikumok (a továbbiakban ÚP) című negyedéves jegyzék
1989. január 1-jétől nyújt tájékoztatást az OSZK-ba köteles példányként beérkezett,
és az IKB adatbázis számára az adott negyedévben feldolgozott új és címváltozott
periodikumokról. A kiadvány három fő részből áll: Törzsrész * Címmutató * Közreadói
mutató.
A törzsrész tételei nem ISBD alapú bibliográfiai leírásokat tartalmaznak, hanem
az előzőekben már ismertetett rövidített bibliográfiai tételek, amelyek fő-
és melléktételekként alkalmasak a leíró katalógus építéséhez. A kiadvány egyoldalas
nyomással készül, hogy a tételeket - katalógusépítés céljából - ki lehessen
másolni. További szolgáltatásként a tételben megtalálhatók a szerkesztőségre
és a terjesztésre vonatkozó adatok, ha ezeket a kiadvány közli.
A címmutató a címváltozatokat, valamint a korábbi és a későbbi címeket, a közreadói
mutató az egységesített közreadói neveket tartalmazza. Mindkét mutatóban a tételek
az adott főcímre vagy besorolási címre utalnak.
Egy adott ÚP füzet rövidített tételei megjelennek teljes tételként a "Magyar
nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája" három előző füzetében.
Címváltozott periodikumok esetében a korábbi címet mindhárom kiadványban követi
bibliográfiai leírásának tételszáma, ha ez már megjelent az éves sajtóbibliográfia
(MNB IKB) valamelyik kötetében.
Az előadás résztvevői számára az MNB ÚP és az ÚP illusztrálására bemutatófüzetet
szerkesztettünk 22 tétel alapján.
A teljes és a rövidített tételek közötti különbség, és a két (eltérő tételtípust
tartalmazó) kiadvány létjogosultságának bizonyítására szolgál, hogy ugyanarról
a kiadványról hogy néz ki egy teljes bibliográfiai leírás és egy rövidített
tétel, milyen felhasználási lehetőség kínálkozik egyik vagy másik tétel esetében.
Az MNB ÚP-ban megjelenő tétel:
11.
Magyar Műhely : a Magyar Műhely Munkaközössége és a Magyar Műhely Baráti Kör
irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata / fel.szerk. Bujdosó Alpár [et al.]
; szerkbiz. elnök Ágoston Vilmos = Atelier hongrois : revue littéraire : publication
périodique / dirigée par Alpár Bujdosó [et al.] ; com. de réd. Vilmos Ágoston
[et al.]. -1.évf. 1.sz. (1962. máj./jún.)- . - Montrouge ; Wien ; Budapest :
M. Műhely, 1962- . - Ill. ; 25 cm. (Magyar Műhely Baráti Kör füzetek, ISSN 0865-0683)
Negyedévenként. - 1989-ig külföldön jelent meg. - A leírás alapja 28.[!29.]
évf. = 75.sz. (1990. márc. 20.), az első Magyarországon megjelenő szám, sorozati
száma: 3. Összefogl.: franciául.
ISSN 0025-0201 = Magyar Műhely : 60,- Ft : 60,- FRF példányonként : 220,- Ft
: 220,- FRF évenként.
A bibliográfiai leírás az ISBD/S elveinek megfelelő szerkezetben tartalmazza a kiadvány összes bibliográfiai adatát. A főcímet a többi bibliográfiai adat szabályos sorrendben, a kiadványt tükrözve követi: az alcím, a szerkesztő neve, a párhuzamos cím, a párhuzamos alcím, a szerkesztő párhuzamos megnevezése. Ez a tétel sok adatot tartalmaz, ebben a formában csak többlapos katalógustételként lehetne kezelni, ha a leíró katalógus cédulájának méretében gondolkodunk.
Az ÚP-ban megjelenő tétel:
006035
Magyar Műhely
Magyar Műhely Munkaközösség * Magyar Műhely Baráti Kör
1.évf. 1.sz. (1962. máj./jún.)- . - Montrouge ; Wien ; Budapest M. Műhely
(Magyar Műhely Baráti Kör füzetek, ISSN 0865-0683)
Negyedévenként. - 1989-ig külföldön jelent meg. - A leírás alapja 28.[!29.]
évf. = 75.sz. (1990. márc. 20.), az első Magyarországon megjelenő szám, sorozati
száma: 3.
ISSN 0025-0201 : 60,- Ft : 60,- FRF példányonként : 220,Ft : 220,- FRF évenként.
Szerk.: Bujdosó Alpár, Nagy Pál [et al.] fel.szerk. 92120 Montrouge, 141 av.
Jean-Jaurés * 1210 Wien, Berglergasse 17. * 1118 Budapest, Minerva u. 3/a.
A már ismertetett rövidített tétel tehát csak a legfontosabb
adatokat tartalmazza, egységesített formában. Néhány további információ a tétel
tartalmához: a főcímet követő közreadókat csillag (*) választja el egymástól;
ha a kiadvány sorozat tagjaként jelenik meg, itt sem maradhat el a sorozati
cím. Kiegészíti a tételt a szerkesztőség pontos címe, ez a felhasználók számára
máshol nem elérhető adat, de leíró katalógus számára készített tételből elhagyható.
A következő tétel jó példa arra az esetre, amikor a teljes bibliográfiai leírás
nem a közreadó . egységesített nevét, hanem jelen esetben angol nyelvű változatát
tartalmazza. Feltétlenül szükségesek ezek a bibliográfiai adatok például a nemzeti
bibliográfiában vagy egy könyvtár alapkatalógusában, de a leíró katalógus számára
(főleg melléktételként) könnyebben kezelhető és áttekinthetőbb a rövidített
tétel, amit az Új periodikumok tartalmaz.
Az MNB ÚP-ban megjelenő tétel:
15.
Ornis Hungarica : Journal of the Ornithological and Nature Protection Society
/ ed.Csaba Moskát. - Vo1.1, no.1, (1991)- . - [Budapest] : [MME],1991- . - 24
cm
Évenként kétszer. - Angol nyelvű. - Az induló számban néhány cikk magyarul.
- Összefogl.: magyarul. - Tartj. magyarul is.
ISSN 1215-1610 = Ornis Hungarica : 25,- USD : 500,Ft : 300,- Ft (egyesületi
tagoknak) évenként.
Az UP-ban megjelenő tétel:
006845
Ornis Hungarica
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Vol.1, no.1 (1991)- . - [Budapest] : [MME]
Évenként kétszer. - Angol nyelvű. - Az induló számban néhány cikk magyarul.
ISSN 1215-1610 : 25,- USD : 500,- Ft : 300,- Ft (egyesületi tagoknak) évenként.
Szerk.: Moskát Csaba szerk., Természettudományi Múzeum Ökológiai Kutatócsoport
1088 Budapest, Baross u. 13. Tel.: 113-0035
Terj.: Szerkesztőség
A kiadványokba helyesen benyomtatott ISSN számnak nagy figyelmet szentelünk, nem csupán azért, mert a Magyar ISSN Iroda is a mi osztályunkon működik, tehát különösen szívügyünk az ISSN népszerűsítése, hanem valóban azt tapasztaljuk, hogy egyre több intézmény, könyvtár, kiadó és szerkesztőség felismerte az ISSN jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ha egy kiadványba téves vagy hibásan benyomtatott ISSN szerepel, erre felhívjuk a figyelmet mind a teljes, mind a rövidített tételben. A téves vagy hibás ISSN-t szándékosan nem közöljük a tételben, nehogy ez rögződjék a használókban. Szerepeltetjük viszont az MNB ÚP indexében, hogy ha valaki a téves vagy hibás ISSN szerint keresi a kiadványt, ennek alapján is rátaláljon.
Cédulaszolgáltatások1
Lehetőség van arra, hogy bármelyik tételről katalóguscédulát készítsünk. A nyomtatott cédulát azután sokszorosítani lehet katalógusépítés céljából vagy bármilyen egyéb célra. Az Országos Széchényi Könyvtárban a Sajtóbibliográfia szerkesztőség feldolgozása után (az előbb ismertetett tételektől - a célnak megfelelően - kissé eltérő) rövidített tételt készítünk, s ezzel indítjuk a kiadványt a feldolgozói soron. A kísérőlapra rögzített tétel valamennyi feldolgozói állomásra eljut, ahol az adott periodikummal foglalkoznak. Ezzel a módszerrel az OSZK-n belül biztosítjuk az adatok egységes kezelésének lehetőségét.
Az adatbázis terjesztése2
Időrendben utoljára megvalósított, de nagyon fontos szolgáltatásunk.
Több magyarországi könyvtár számára átadtuk az adatbázist floppy lemezen egyrészt
tájékoztatás, másrészt az adatbázis helyi építése céljából.
1993-ban az OSZK és az IIF (Információs Infrastruktúra Hálózat) Koordinációs
Irodája szerződést kötött, ennek értelmében az OSZK átadja a hálózat számára
az adatbázist. 1994 januárjától az I KB adatbázis elérhetővé vált X.25 hálózatról
külső felhasználók számára is. Ezt mi is nagy eredménynek könyveljük el, de
örömmel nyugtáztuk, hogy az IIF is nyereségnek tartja az IKB adatbázisnak a
hálózatba való bekerülését, mivel a Magyarországon megjelenő periodikumok összességéről
eddig ilyen átfogó nyilvántartás nem állt az IIF hálózat rendelkezésére.
Az IIF használói számára lehetőség van az adatbázisban való keresésre, ugyanolyan
szempontok szerint, mint ahogy azt az adatbázis nyújtotta lehetőségeknél ismertettem.
A találatokat négyféle tétel formájában lehet a képernyőn megjeleníteni: két
tételtípus az adatbázisba elsőként bevitt adattartalommal jelenik meg, két tételtípus
pedig az utolsóként bevitt adatokat tartalmazza. A használók a különböző menüpontokban
információt kapnak az adatbázis kialakulásáról, az adatbázis tartalmáról, lehetőségeiről,
a részletesen kidolgozott helpek pedig az adatbázis használatát, jelen esetben
a keresést segítik.
Az adatbázis első használója az OSZK Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztálya,
ahol az olvasótérben elhelyezett számítógépeken az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek
a sajtóbibliográfiai adatokhoz, a könyvtár munkatársai pedig vállalják a különböző
igények szerinti listák összeállítását.
További fejlesztési elképzelések
Egészen közeli megvalósításként tervezzük az éves sajtóbibliográfia
köteteihez a szakmutató rendszeres közreadását. Ennek kísérleti formáját megjelentettük
az 1986. évi kötetben, de létszámhiány miatt a következő évekre vonatkozóan
ezt nem tudtuk folytatni. Az egyes tételeket rövidített ETO számmal látjuk el,
ennek alapján készül az elmúlt évekről egy ötéves szakmutató.
Távolabbi terveink között szerepel a retrospektív sajtóbibliográfia szerkezetének
kidolgozása, ebben a változó adatok közlésmódja jelenti a legtöbb problémát.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a könyvtáraknak, kulturális intézményeknek
egyre kevesebb pénzük van kiadványok, ezen belül periodikumok beszerzésére,
feltétlenül gondolnunk kell a hazai periodikumok központi katalógusának megszervezésére.
Az IKB adatbázisban ehhez egy-két plusz adatra lenne szükség, és természetesen
komoly anyagi fejlesztésre, hiszen jelenlegi létszámhelyzetünk az egyre növekvő
számú, és egyre több változó adattal megjelenő periodikum feldolgozásához sem
elég. Ezért üdvözlöm a magam és a sajtóbibliográfia ügyének nevében a Periodika
Kör terveit, mert komoly összefogásra van szükség a könyvtárak között, hogy
ezt a tervet valóra tudjuk váltani.
Jegyzetek
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|