39. évfolyam, 1993. különszám

Archívum

1. A közhasznú információ

1.3. Információk a fogyasztóknak

Ebben a fejezetben az információk azon köréről szólunk, amelyek valamilyen módon kapcsolatosak a fogyasztással. Legalapvetőbbek ezek közül a vásárlóknak szóló tudnivalók: a címtáraktól (üzletek, piacok, iparosok, stb. címeivel) és a ki-mit-gyárt típusú információkon át a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos tudnivalókig. Az alkalmi kiárusítások, a "szedd magad" mozgalom rövid ideig aktuális címei - mind-mind olyan információk, amelyekért megéri betérni a könyvtárba. Ezekkel a típusú információkkal azok az egyszerűbb emberek is "becsalhatók" a könyvtárba, akik egyébként nem könyvtárhasználók, ami az információhasználatra való nevelésben fontos szerepet játszhat. A fogyasztói információkhoz tartoznak az azzal kapcsolatos tudnivalók is, hogy hová fordulhat a vásárló, ha megkárosítják. 1992-ben indult népszerű hazai lap a Teszt-magazin : A fogyasztók lapja, amelyből megtudható, hogy egy-egy áruféleségből melyik típust, márkát érdemes megvenni. A fogyasztó pénztárcáját és a vásárlásra fordítható idejét egyaránt kímélő információk biztos sikerre számíthatnak. Különösen jelentős szerepük van a kiegészítő tudnivalóknak abban az esetben, amikor a napi vásárlásnál nagyobb horderejű ügyben kell vásárlóként dönteni valakinek.
Németországban a város központjában fekvő reutlingeni városi könyvtárban hetente egy alkalommal összeköttetést teremtenek a fogyasztói egyesület Infothek nevű adatbankjával¹, ahonnan az egyesület alkalmazottjának eligazításával tudhat meg minden szükséges tudnivalót a városban kapható árukról az érdeklődő vásárló.
Fogyasztónak számítanak a kulturális javakat igénybevevők is, fel kell tehát arra is készülni a könyvtárnak, hogy meg tudja mondani a mozi-, színház-, és más kultúrális műsorok helyét és idejét, a múzeumok állandó és alkalmi kiállításait stb.
A kultúrához van talán a legszorosabb köze az alapítványi információknak, ha nem is fogyasztói oldalról, hanem támogatói oldalról, a kultúrális intézmények működéséhez ugyanis egyre nagyobb arányban nyújtanak támogatást alapítványi forrásokból. Fontosak ugyanakkor ezek az információk az egyes állampolgároknak is, mert sok jó egyéni kezdeményezés valósulhat meg támogatásukkal. Az alapítványi pályázati lehetőségekről szóló információk jelenleg elsősorban nyomtatott dokumentumokban állnak rendelkezésre Magyarországon, az elektronikus kapcsolat most van kiépülőben.
Megemlítjük itt még a statisztikai információkat, bár ezeknek a fogyasztáshoz csak átvitt értelemben van közük (pl. a fogyasztási statisztika esetében), viszont kétségkívül számot tarthatnak a nagyközönség érdeklődésére. A számítógéppel, telefonnal, modemmel és a VTX-SOFT emulációs programmal rendelkezők kedvükre kutathatnak az 1989 óta szolgáltatási jelleggel működő KSH adatbázisban. Bővebb ismertetését Takács Béláné cikkéből² tudhatnak meg.
A fogyasztói információk leggyakoribb elektronikus közvetítő eszközei a nyugati országokban a videotex rendszerek, melyek kezdetben tipikusan ezeknek az információknak a közvetítésére terjedtek el és csak később váltak a szakirodalmi információk közvetítő eszközeivé is. A friss információk a napi sajtónál is gyorsabban juttathatók ilymódon célba. (K.E.)

Irodalom

1. Ganz neu : Guter Rat für Verbraucher und Job-Info (Stadtbibliothek will noch engeren Kontakt mit der Bevölkerung - "Gegenseitige Ergänzung") In: Reutlinger General-Anzeiger, 1992. 12.Jg. l0.no.
2. TAKÁCS Béláné: Statisztika - vonalvégre kapva : Nyilvános és ingyenes adatszolgáltatás. In: Alaplap, 1992. november

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)