39. évfolyam, 1993. különszám
Archívum

1. A közhasznú információ

1.2. Közigazgatási (kormányzati, önkormányzati, jogi) információk

A közigazgatási információk kezeléséről és terjesztéséről szóló jelentős számú külföldi publikáció a bizonyítéka annak, hogy e kérdés napjainkban mekkora hangsúlyt kapott. A kormányzati információk közvetítésében külföldön nagy mértékben építenek a közkönyvtárakra. A magyar gyakorlat ebben a kérdésben még nem tart itt, bár nem egy hazai közkönyvtár felismerte lehetőségeit az önkormányzati információk kezelése terén. Hiányzik viszont - legalábbis egyelőre - a kormányzat/önkormányzat részéről az igény a közigazgatási információk minél szélesebb néptömegekhez történő eljuttatására.
A könyvtáraknak - különösen kisebb településeken - egy teljesen új használói csoporttal is számolniuk kell. Ezt a csoportot az önkormányzati hivatalok személyzete és a képviselői testület alkotja. A könyvtári információszolgáltatásnak két irányban kell hatnia. Egyfelől fogadnia, rendszereznie és visszakereshetővé kell tennie az önkormányzati információkat (nagy mértékben segítve ezzel az önkormányzatok munkáját), másfelől biztosítania kell a lakosság számára ezek elérhetőségét. Az alábbi illusztráció az optimális információáramlást modellezi:

Az ábra szerinti adatáramlás még a magyarországinál jóval fejlettebb demokráciákban sem működik mindenütt, hazánkban pedig különösen nem. Legfőképpen az alsó szint, azaz az állampolgárok tájékoztatása megoldatlan.

1.21. Kormányinformációk az Amerikai Egyesült Államokban

Az amerikai példa bemutatásának gyakorlati oka az, hogy erről rendelkezünk szakirodalommal. Igaz viszont, hogy a rendszer nyitottsága miatt vonzó lenne hasonló megoldásra törekedni hazánkban is.
Az állampolgárok számára fontos információk legnagyobb "gyártója" az USA-ban kétségkívül a kormányzat, mind helyi, mind pedig országos szinten. A törvénykezési és jogalkotási információk szélesebb körben való terjesztésének fontosságát már a múlt században felismerték, és ennek érdekében 1895-ben Kormányzati Nyomdahivatalt (Government Printing Office, GPO) hoztak létre, 1962-ben megszervezték a letéti könyvtárak rendszerét. Napjainkban 1400 letéti könyvtárat működtetnek országszerte, valamint 53 regionális könyvtárat azzal a feladattal, hogy a legnagyobb nyitottsággal szolgáltassák a kormányinformációkat. Az elektronikus eszközök teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a legtávolabbi helyekre is eljuttathassák az információkat. A Technológiai Felmérő Hivatal (Office of Technology Assessment, OTA) 1988-as jelentése szerint 1984 és 1988 között az elektronikus információk száma megháromszorozódott. Elektronikus úton lényegesen gyorsabbá tehető az adatátvitel és naprakésszé az adatbázisok tartalma. További előnyük, hogy a ritkábban használtak is - amelyeknek nyomtatott formában való megjelentetése igen gazdaságtalan volna - elérhetővé tehetők ilymódon. A hozzáférés viszont csak közintézményeken keresztül oldható meg széles körben, mivel az amerikai háztartások 25%-ában nem rendelkeznek telefonnal és csak 13%-ukban van számítógép, modem pedig 10%-ukban. Azért tehát, hogy az olló ne nőjön az "információgazdagok" és az "információszegények" között, a könyvtáraknak, e nyitott intézményeknek szánják a közvetítő szerepet.
A következő kérdések foglalkoztatják most az amerikai kormányzat informatikai szakembereit. Hogyan ésszerűsíthető az információk elektronikus terjesztése (ki és mit adjon ki)? A szövetségi ügynökségek magukat az adatbázisokat vagy csak a rájuk épülő szolgáltatásokat árusítsák? Mennyit fizessenek a használók (könyvtárak és polgárok) az elektronikus információs termékekért? A szövetségi kormány az OTA 1988-as adata szerint 6 milliárd dollárt költött információterjesztésre. Az államháztartási kiadások csökkentésének kényszere és az elektronikus termékek túlkínálata miatt megvizsgálandó kérdés, hogy a költségekből mennyi hárítható át az adatbázis-forgalmazó vállalatokra. Ha a költségek egy részét áthárítják, megnő-e ugrásszerűen a használók által fizetendő térítés, ami eddig az önköltségi szint körül mozgott? A díjazással kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy, hasonlóan az elektronikus játékok használatért fizetett térítéshez, bele kell-e az árba kalkulálni az eszköz és szoftverköltségeket is? Problémaként vetődik fel az információk közvetlen felhasználhatóságának a kérdése, ugyanis sok anyagot, így például a statisztikai adatokat, mágnesszalagos formában terjesztenek, ami azonban azonnali közvetlen használatra alkalmatlan.

***

A kérdés nemzetközi méretű aktualitását bizonyítja, hogy a FID (Nemzetközi Dokumentációs Szövetség) új munkacsoportot hozott létre ennek gondozására, melynek célja a széles közösséget érintő kormányzati, közigazgatási, vezetői információk hozzáférhetőségével, tárolásával, ellenőrzésével, költségeivel stb. kapcsolatos kérdések tisztázása. A csoport neve: Information for Public Administration (FID/IPA). Alakuló ülésüket 1992 októberében, a FID 46. madridi konferenciáján tartották.

1.22. A kormányzati információk terjesztésének helyzete Magyarországon

A kormányzati információk magyarországi terjesztésének kérdéséről a bevezetőben már szóltunk. Az Országgyűlési Könyvtárnak sok hasznos, hagyományos és elektronikus szolgáltatása van az információk minél szélesebb körben való terjesztésének segítésére, amelyekre a számítógéppel rendelkező könyvtárak közül sokan elő is fizetnek. Helyi szinten az önkormányzatok mellett működő ügyfélszolgálati irodák azok, amelyek segítenek az állampolgároknak ügyes-bajos dolgaik intézésében, ezekről még később lesz szó. Az ország minden állampolgára mindezek ellenére sem férhet egykönnyen hozzá az információkhoz.
A helyi önkormányzati információk gyűjtésének és szolgáltatásának kérdését helyi kezdeményezéssel, de a könyvtárakra építve lehet megoldani. Erre több megyében már folynak is kísérletek. Szükség lenne viszont egy olyan szakmai fórumra, ahol az ilyenfajta tevékenységet végző könyvtárak átadhatnák egymásnak tapasztalataikat. Közös szoftver elterjesztése is kívánatos volna a faktografikus adatok kezelésének segítésére és azért, hogy a többek által felhasználható információk feldolgozására csak egyszer legyen szükség. A különböző és egymással ritkán kompatibilis szoftverek alkalmazása miatt a könyvtárak nem tudják egymás adatbázisait használni. Hihető, hogy az elektronizáció korában, közös összefogással, a meglévő források jó publicitásával és újak együttműködésen alapuló építésével lényeges előrelépés tehető annak érdekében, hogy a fontos közigazgatási információk mindenkihez eljussanak. (K.E.)

Irodalom

WHITE, Ch. S.: Information technology and the informed citizen: new challenges for government and libraries. In: ERIC digest, 1991. May.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)