39. évfolyam, 1993. 4. szám
Archívum

"Információs szakemberek Magyarország számára a TEMPUS segítségével Európába"

Fülöp Géza

A fenti cím volt a jelmondata annak a nyilvános szimpóziumnak, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi-informatikai Tanszéke és Tanárképző Főiskolai Karának Könyvtári Tanszéke külföldi (németországi és hollandiai) TEMPUS-partnereivel, a hannoveri szakfőiskola könyvtárügyi, informatikai és dokumentációs szakrészlegével (Fachhochschule Hannover, Fachbereich Bibliothekswesen, Information und Dokumentation, BID), valamint a deventeri szakfőiskola könyvtárügyi, dokumentációs és informatikai szakrészlegével (Rijkshogeschool IJselland, BDI) közösen rendezett meg 1993. június 17-én a Kossuth-klubban, mint hároméves (1990/91-1992/93) TEMPUS-együttműködésük fontos és ünnepélyes záróaktusát, amelyen beszámoltak a különböző területeken végzett, elmélyült és sikeres együttes tevékenységükről, együttműködésük formáiról és jellegéről, s a magyar könyvtáros- és informatikusképzés korszerűsítését szolgáló és biztosító sokoldalú tartalmi, módszertani, technikai és emberi-etikai eredményeiről.
A zárószimpóziumon képviseltette magát az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorátusa, a Bölcsészettudományi Kar dékánátusa és a Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatósága, a közös munkában résztvevő külföldi intézmények országainak, valamint az Európai Közösségnek magyarországi követségei, a magyarországi TEMPUS-iroda igazgatósága, s természetesen az együttműködő intézmények, tanszékek munkatársai.
Részt vett az összejövetelen a magyar könyvtár- és tájékoztatásügy néhány vezetője, a fontosabb magyar könyvtárak és tájékoztatási intézmények több vezető, irányító személyisége, a többi hazai egyetemi és főiskolai könyvtárosképző intézmény, ill. tanszék munkatársai, számos könyvtáros-kolléga, köztük tanszékünk egykori hallgatói és jelenlegi könyvtár-szakos hallgatók. (Sajnálattal nélkülöztük a minisztériumi könyvtárosztály vezetőjét, s a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, valamint a Magyar Könyvtári és Informatikai Kamarának a vezetőit is, akiket ugyancsak tisztelettel meghívtunk és számítottunk megjelenésükre, lévén szó a könyvtárügy egyik igazán fontos szektoráról, az intézmények számára korszerűen felkészített, jövendő munkatársakat biztosító könyvtárosképzésről!)
A TEMPUS (Trans-European Mobility Scheme for University Studies) - program létrehozását az Európai Közösségek miniszteri tanácsa 1990. május 10-i ülésén fogadta el. A program célja a PHARE támogatási rendszer keretében a középkelet-európai országok, 1990-től Magyarország és Lengyelország felsőoktatásának a korszerűsítése és fejlesztése (később más államoké is), valamint ezen országok és az Európai Közösségek országai felsőoktatási intézményei közötti együttműködés és mobilitás előmozdítása.
A TEMPUS-program súlypontját a fenti együttműködés fejlesztésére létrehozott ún. közös európai projektek ("Action 1.": Joint European Project, JEP) képezik, amelyek megvalósításának feltétele legalább két különböző EK országbeli intézmény és egy közép-kelet-európai egyetem részvétele, együttműködése.*
Az általunk, azaz a két budapesti ELTE-tanszék, továbbá a hannoveri és deventeri szakfőiskola könyvtárügyi, informatikai, dokumentációs szakrészlege által megpályázott és 1990-ben elnyert TEMPUS-projekt (JEP-0297) elsődleges célja: 1) olyan korszerű, európai szintű tanterv kidolgozása a két budapesti tanszék számára, amely megfelel a modern könyvtár- és tájékoztatásügy igényeinek és lehetőséget ad korszerű szakismeretekkel és szemlélettel rendelkező információs szakemberek kiképzésére Magyarország, elsősorban a magyar könyvtár- és tájékoztatásügy, s általában a magyar nemzetgazdaság számára; 2) az e tanterv bevezetéséhez s fokozatosan teljes körű megvalósításához szükséges technikai feltételek, infrastruktúra megteremtése Budapesten (számítógépek, hardverek, szoftverek, ezek rendszerbe állítása, xeroxkészülékek stb.); 3) végül, de nem utolsósorban az oktatók és hallgatók nemzetközi kapcsolatainak, munkakapcsolatainak, együttműködésének, azaz az oktatói és hallgatói mobilitásnak a megszervezése, biztosítása.
A projekt vezetését, a munkák megszervezését, a kapcsolattartást a részt vevő intézmények és Brüsszel, az Európai Közösségek között Dr. Peter Blumendorf professzor úr (Hannover) vállalta, s személy szerint elsősorban neki köszönhető, hogy az említett három területen, de azon tülmenően más vonatkozásban is, fontos - számunkra különösen fontos - eredményeket értünk el, és hogy megvalósulóban van zárószimpóziumunk jelszava: "Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Európába".
Az 1980-as évek végén, 1989-ben; amikor TEMPUS-kapcsolatunk kezdődött, sajátos helyzet volt a hazai felsőszintű könyvtárosképzésben, az egyetemi képzésben is. Nagyon alacsony volt a felvételi keretszám, kevesen végeztek könyvtár-szakon, a tanszék messze nem tudta kielégíteni a könyvtár- és tájékoztatásügy igényeit. Az egyetemről kikerült fiatalok nem voltak, nem lehettek korszerű szakismeretekkel felkészített szakemberek, hiszen abban az időben, amikor a számítástechnika helyet követelt magának és fokozatosan helyet is kapott az élet minden területén Magyarországon, a magyar könyvtárakban és tájékoztatási intézményekben is, a tanszéknek csupán három, eléggé korszerűtlen személyi számítógépe volt. A tantervek kényszerűségből megtartották hagyományos könyvtárosképző jellegüket, s bár az informatikai ismeretek oktatásának egyre nagyobb lett a szerepe bennük, a képzés elméleti jellegű volt, s főleg előadások formájában kerültek bemutatásra, ismertetésre a kifejezetten gyakorlati célú szakágazatok is. A tanszék oktatási és kutatási költségvetése annyira minimális volt, és az, ma is (akkor kb. évi 40 ezer, most a duplája, kb. 80 ezer forint), hogy arra alapozva nem lehetett, nem lehet lényeges változásra, változtatásra gondolni, számítani. Reménytelennek látszott olyan korszerű könyvtáros-informatikai tantervek bevezetése, amelyeknek a tényleges megvalósításához elengedhetetlen a modern infrastruktúra (számítógépek stb.), a korszerű programok, szükségesek a jól felkészült számítástechnikus és könyvtári-informatikus előadók, a legújabb külföldi szakirodalom és a nyugat-európai eredmények ismerete, helyszíni megismerése, a külföldi szakértőkkel való személyes konzultáció lehetősége.
S ekkor érkezett az a kívülről jövő segítség, a TEMPUS, amely tulajdonképpen mindezt biztosította, lehetővé tette számunkra. Szerencsés belső, hazai hozzájárulásként hamarosan, 1991 februárjában az egyetemi tanszék régi, Pesti Barnabás utcai szűkös helyéről a Múzeum körútra költözött, ahol mód és elegendő tér adódott az infrastrukturális változtatásokra, fejlesztésre, a tantervfejlesztés technikai, fizikai megalapozására.
A tantervfejlesztés eredményeként hosszabb tárgyalások, közös megbeszélések, egyeztetések után, a nappali tagozatos képzés számára az eddigi könyvtárosképzési reformtanterv (Reformtanterv I.) mellett olyan alternatíva készült, amely a hagyományos alapismeretek és szaktárgyak elsajátítása után és mellett intenzívebben: több informatikai tárgyat tartalmazva és magasabb heti óraszámban foglalkozik az informatikai-számítástechnikai tudnivalókkal. Nevezhetjük ezt az alternatív tantervet informatikus-könyvtáros tantervnek, Reformtanterv II.-nek.
A megvalósulás és megvalósítás tervezett menete: A hallgatók az I. félévben közösen ugyanazon bevezető, alapozó tantárgyakat tanulják, majd ezt követően választanak, hogy a II. félévtől kezdve a Reformtanterv I, azaz a könyvtárosképző tanterv, avagy a Reformtanterv II., azaz az informatikus-könyvtárosképző tanterv szerint folytatják-e, végzik és fejezik be tanulmányaikat. A két tantervben a hagyományos könyvtárosi és az informatikai jellegű tantárgyak aránya: a Reformtanterv I.-ben 60-40% (könyvtárosi-informatikai), a Reformtanterv II.-ben kb. megfordítva 40-60% (könyvtárosi-informatikai). Ezek a számadatok a tantárgyak egymáshoz viszonyított óraszámát mutató arányok; de meg kell jegyeznünk, hogy a hagyományos könyvtárosképző tárgyak tartalmában is érvényesülnek a modern informatikai szempontok és oktatásuk módszerei közt mindig helyet kapnak a számítógépes megoldási lehetőségek, az egyes munkaterületek gépesítésétől a komplex könyvtári gépesítésig. Ugyanakkor az informatikus-könyvtárosképző tantervben sem szorulnak háttérbe nem kívánatos módon az egyéb szakismeretek. (A két reformtanterv tanegységlistáját ld. az 1. és 2.sz. mellékletben; szerkezeti felépítésüket a 3.sz mellékletben; a tantárgyak és tantárgycsoportok, előadások és gyakorlatok arányait a 4.sz. mellékletben.)
Tantervfejlesztési munkánk során több ízben tanácskoztunk a különböző tantárgycsoportok, tantárgyak arányáról, tartalmi kérdéseiről, a történeti, elméleti és gyakorlati ismeretek jellegéről, egymáshoz való viszonyáról: Deventerben, Hannoverben, Frankenauban két alkalommal is és Budapesten. Módunk volt megismerni a hannoveri és deventeri tanterveket és programokat. Mindezek nyomán jöttek létre tanterveink és tantárgyi programjaink, amelyek közül a Reformtanterv II. (az informatikus-könyvtárosképző tanterv) tartalmában és arányaiban kb. azonos a hannoveri könyvtáros szakirányúval, de az óraszám - a jelenlegi hazai kari előírások miatt - alacsonyabb és az ismeretek közvetítése szükségszerűen koncentráltabban történik.
A tantervfejlesztés eredményeként, amelyben az érintett intézmények hallgatói is résztvettek a témakörbe vágó diplomamunkák révén és egyéb módon, sikerült elérnünk a projekt azon célkitűzését, hogy tanterveink tartalmi tekintetben 60-65%-ban megegyeznek a nyugat-európai tantervekkel, s 35-40%-ban módot nyújtanak a hazai sajátosságok, igények kielégítésére, a magyartekintetben szükséges ismeretek megtanítására.
A két reformtanterv és a hozzájuk tartozó tantervi programok az egyetemi oktatás alsó fokozatát, a 8 féléves BA-képzést (Bölcsészettudományi Alapképzést) fedik le; e fokozaton belül nem érvényesül még semmilyenféle specializáció. A hallgatók a 8. félév végén megvédik diplomamunkájukat és államvizsgát tesznek, s ennek alapján "okleveles könyvtáros", illetve "okleveles informatikus-könyvtáros" bejegyzéssel egyetemi diplomát kapnak. Ezt követően a 4 féléves MA-képzés (Magisteni képzés) során -,amely a már BA diplomával rendelkezők számára nem kötelező, tehát szabadon választható - specializált oktatásra kerül sor, esetleg egymással párhuzamosan különböző szakterületeken. E tekintetben még nem rendelkezett a Bölcsészettudományi Kar Tanácsa, de a tanszéken tervezetként kidolgoztuk és partnereinkkel megbeszéltük az MA-fokozat két lehetséges szakirányát; az egyik az "Informatikus-dokumentációs" szakirány, a másik pedig a "Könyvtörténet, könyvmúzeológia". Szükség esetén ezek mellett, illetve helyettük egyéb irányú, tematikájú kurzusok is szóba jöhetnek (pl. a könyvtárügy, a könyvtártan vagy a menedzsment témaköréből).
Tartalmilag, szerkezetileg, arányaikat tekintve számbavettük és megvitattuk a nappali képzés mellett meglévő levelező formában történő posztgraduális kurzusaink tanterveit; így a speciális tematikájú kétéves Informatikus szakét, illetve Könyvtörténet, könyvmúzeológia szakét; továbbá a tanárképző főiskolai könyvtáros-diplomával rendelkezők számára szervezett "Kiegészítő" tagozatét, valamint a nem-könyvtáros egyetemi oklevéllel rendelkezők számára egyetemi könyvtáros diplomát biztosító "Másoddiplomás" tagozatét. Ennek során a tartalmi-szakmai kérdések egyértelmű eldöntése érdekében fontos terminológiai problémákat kellett tisztáznunk; e tekintetben elsősorban Jörn Klokow és Hans-Peter Schramm hannoveri professzor uraknak tartozunk köszönettel segítségükért.
A tantervfejlesztés során kialakított reformtantervek tényleges megvalósításához s egyéb tanterveink korszerűsítéséhez, ezeken belül a számítástechnikai, informatikai ismeretek előtérbe kerülése miatt volt elengedhetetlenül szükséges a tanszék korszerű technikai felszerelése, amelyet a TEMPUS-program a tantervfejlesztés mellett másik fontos célként tűzött ki számunkra. E modernizálás során épült ki a PC-laboratórium, az online-laboratórium, s kerültek a tanszékre más, az oktatáshoz, kutatáshoz, a tanszéki szervező tevékenységhez szükséges felszerelések, berendezések.**
Ezzel kapcsolatban s a tantervfejlesztéssel összefüggésben is meg kell jegyzeni, hogy megvalósításuk fontos és elengedhetetlen volt az előrelépéshez, de egyben újabb problémákat, nehézségeket okozott tanszékünk számára. Részben radikális szemléletváltásra, részben új ismeretek elsajátítására volt szükség ahhoz, hogy a korszerű technikát kezelni, célszerűen és szakszerűen használni, hasznosítani tudjuk, s hogy az új tantervben és programokban megtervezett ismereteket, tananyagot a modern kommunikáció szellemében, a menedzsment kívánalmai szerint legyünk képesek szemlélni, áttekinteni, megformálni és a hallgatóságnak átadni.
A tanszék nem rendelkezett, s még ma sem rendelkezik olyan főállású, felkészült informatikus, számítástechnikus, számítógépes szakemberrel, aki a régi és az új tananyagot, alaposan ismerve azt, az új technika felhasználásával magas szakmai szinten, az egyetemi könyvtáros- és informatikusképzés kívánatos színvonalán tudja oktatni, illetve képes az oktatásnak e szektorát irányítani, menedzselni. Ilyen szakemberekre, specialistákra az oktatás TEMPUS előtti időszakában nem volt szükség, most kellenének, de nincsenek. Akik vannak, egy-egy részterület ismeretével rendelkeznek, de ez az előttünk álló említett feladatok teljesítéséhez nem elegendő.
Német és holland partnereink e tekintetben is segítségünkre siettek, s ezért valamennyiüket köszönet illeti. Többször szerveztek tanfolyamokat, különféle számítógépes bemutatókat az infrastruktúra lehetőségeinek, felhasználási módozatainak a megismertetésére, vagy tartottak vendégelőadásokat, foglalkozásokat Budapesten - többek közt pl. a menedzsment helyéről, szerepéről, jellegéről a könyvtárosképzésben, az oktatásszervezésben, vagy a kommunikáció különböző kérdésköreiről. E téren első helyen Andreas Nowak hannoveri profeszor úrnak mondunk köszönetet, de hálásan köszönjük Riek Oxener (Deventer) és Christa Huthlof asszony (Hannover), továbbá Adriaan Borggreve, Roel Rietberg és Jan Verhoeven dán kollégák szíves segítségét is. Nem kis részük van abban, hogy oktatóink és hallgatóink egy része - sajnos nagyon kis része - közelebbről megismerkedett e problémakörökkel, ízelítőt kapott az újszerű könyvtárosképzési és informatikai gondolkodásból, szemléletből. Itt jegyezzük meg, hogy e tekintetben is nagy segítséget jelentettek számunkra azok a külföldi, elsősorban német és angol nyelvű szakmunkák, amelyeket a TEMPUS vásárolt számunkra Németországban. (Lehetőségünk volt TEMPUS-költségen olyan hazai könyvek beszerzésére is, amelyeket alacsony tanszéki ellátmányunkból nem tudtunk megvásárolni.)
Számítógépes laboratóriumunk lehetőségeit legintenzívebben két posztgraduális kurzusunk oktatói hasznosítják: természetszerűleg első helyen a szakmai információs tagozatéi, de a könyvtörténet-könyvmúzeológiai tagozat hallgatóinak is módjuk van megismerni a számítógép felhasználásának a lehetőségeit, módozatait a kézirattárakban vagy a különféle régi könyvgyűjteményekben.*** E kurzusok számítástechnikai vonatkozású kollégiumainak az előadói azonban valamennyien külső szakemberek, megbízott egyetemi előadók.
Hogy a nappali tagozatos hallgatók is egyre növekvő mértékben - bár még elég kevesen - megismerik és hasznosítják a TEMPUS-biztosította technikai lehetőségeket, tanúsítja, hogy már a mostani tanévben több ilyen tárgyú szakdolgozatot készítettek, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián Szegeden áprilisban ilyen pályamunkákkal nyertek első díjat és különdíjakat. A TEMPUS által 1992-ben szervezett nyári hallgatói szemináriumon Lensteben (Németország) ugyancsak e terület iránt tanúsítottak érdeklődést.
A számítástechnikai érdeklődés fokozódásához nyilván hozzájárultak azok, a hallgatói mobilitás keretében szervezett németországi és hollandiai szakmai gyakorlatok, amelyek során a hallgatók megismerhették az ottani könyvtárakban a gépesítés lehetőségeit, eredményeit és előnyeit. E szakmai gyakorlatok előkészítését azzal segítette a TEMPUS, hogy angol és német nyelvtanfolyamok szervezését tette lehetővé Budapesten a magyar hallgatók számára, vállalva a tanfolyamok anyagi fedezetét. (Sajnálatos módon a magyar diákok nem éltek eléggé e lehetőségekkel, sőt minden szemeszterben az eredetileg jelentkezettek egy része is visszalépett, lemorzsolódott a számára rendkívül kedvező, sőt ingyenes lehetőségtől.)
A hallgatói és oktatói mobilitás - mint a projekt harmadik fő célkitűzése - mind szakmai szempontból, mind emberi, kollégiális vonatkozásban rendkívül fontosnak és eredményesnek bizonyult. A diákok a szakmai tapasztalatszerzés során megismerték egymást, de megismerték nyugat-európai országok könyvtárait, könyvtárügyét, az ottani városokat, tájakat, kulturális és művészeti emlékeket s a mindennapi életet is. Közös tevékenységi területek, szoros emberi kapcsolatok, barátságok alakultak ki. Ugyanez vonatkozik természetesen a német és holland főiskolai hallgatókra is Magyarország tekintetében.
A magyar oktatók a közös tantervfejlesztési tanácskozásokon és az egyéb TEMPUS-együttműködésen, oktatási rendezvényeken túl - amely önképzésük ügyét is szolgálta -, a német könyvtárosok, illetve dokumentalisták egyesületének ülésein (Kasselben, Ulmban, Bochumban, Berlinben és Lipcsében) szerezhettek szakmai tapasztalatokat, létesítettek kollégiális kapcsolatokat, s megismerhettek korábban ismeretlen szép tájakat, régi városokat, településeket. S mindezek mellett kellemes társaséletet élhettünk kedves német és holland - s egy-egy esetben lengyel - kollégáinkkal, barátainkkal (Marcin Dzewieczki professzor úrral és munkatársaival) együtt. Ilyen szempontból különösen emlékezetes számunkra a két frankenaui találkozás, táborozás, ahol esténként kölcsönösen nemzeti vacsorákon láttuk vendégül egymást.
A fentiekben körvonalazott eredményekért, s azért a nagyvonalú anyagi, szakmai és emberi segítségért, s azért a közös munkáért, amellyel ezeket az eredményeket elértük, mindenkit, összesen és egyenként, tisztelet és hála illet. Német, holland és lengyel kollégáinkat, a budapesti munkatársakat, s nem utolsósorban a két TEMPUS-titkárnőt, Hannoverből Elke Fahl asszonyt, Budapestről Lécesné Mesterházi-Nagy Mártát. Az ő pontos, lelkiismeretes tevékenységük, precíz adminisztratív és gazdasági ügyintézésük, szakmai segítségük, időnkénti sürgető buzdításuk jelentékenyen hozzájárult munkánk sikeréhez. Köszönet Nekik mindezért!
Tudatában vagyunk valamennyien, hogy e hároméves együttműködés eredményei, bár számunkra fontos, létfontosságú eredmények a modem könyvtáros- és informatikusképzés terén, csak kezdetei, első lépései az oktatás megújulásának, a fejlesztés megindításának. Néha még tétova, botladozó lépések, de az indulás biztató jelei. A határozottabb továbblépés, haladás lehetőségei is megvannak e kezdeti eredményeiben közös TEMPUS-tevékenységünknek, amelynek nem lesz ugyan folytatása az eddigi keretek közt, de - reményeink szerint - más formában igen. Ehhez kérjük partnereink, barátaink, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mindenekelőtt a Bölcsészettudományi Kar, továbbá a magyar könyvtárügy vezető szerveinek, intézményeinek s minden könyvtáros kollégának segítő támogatását.
A zárószimpózium előadásait külön kötetben adta közre az ELTE Bölcsészettudományi Kara Könyvtártudományi-Informatikai Tanszéke. A szimpózium keretében a tanszék Múzeum körúti számítógépes laboratóriumában a közös munkára emlékeztető emléktábla leleplezésére került sor; ez Kelemen Kristóf szobrászművész alkotása.

* Ld. HILBERT Attila: A TEMPUS program Magyarországon, 1990-1993. = Információs szakemberek Magyar-ország számára - a TEMPUS segítségével Európába, Zárószimpózium. TEMPUS JEP-0297. Szerk. Fülöp Géza és Ládi László, Bp. 1993. 1422.p.

** Ld. DARÁNYI Sándor: A tanszéki infrastruktúra korszerűsítése a TEMPUS révén. = Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Euró pába... Bp. 1993. 60-63.p.

*** E problémakörre vonatkozóan Id.: Hans-Peter SCHRAMM: EDV und das alte Buch. = Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Európába... Bp. 1993. 70-75.p.

Irodalom

  1. SZEPESVÁRY Tamás: Az információs és könyvtáros szakemberképzés fejlesztése. Német-holland-magyar közös kutatási program a TEMPUS támogatásával. = Könyvtári Figyelő. 1(37.) 1991. 2.sz. 206-209.p.
  2. FÜLÖP Géza: Könyvtáros pálya - könyvtárosképzés. = Könyvtáros. 41.évf. 1991. 11-12.sz. 645-651.p.
  3. LÁDI László - DARÁNYI Sándor: A TEMPUS és a Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék komplex gépesítése. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39.évf. 1992. ász. 215-220.p.
  4. SZEPESVÁRY Tamás: Az információforrás és -közvetítés stúdium összehasonlító vizsgálata. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39.évf. 1992. 5.sz. 221-225.p.
  5. KATSÁNYI Sándor: Holland-magyar-német TEMPUSszimpózium Budapesten. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39.évf. 1992. 9.sz. 404-406.p.
  6. Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Európába. Zárószimpózium. TEMPUS JEP-0297. Szerk. Fülöp Géza és Ládi László. Bp. 1993. 97 p.

1. sz. melléklet
A könyvtártudomány-informatika szak tanegységlistája

Alapszint (BA-diploma)
I. Könyvtár-szak (Reformtanterv I.)

 

       

A szakdolgozat témaköréből v. egyéb választott tárgykörből:
a) Könyvtárügy, könyvtártan;
b) Tájékozatás, informatika;
c) Könyv- és könyvtártörténet

A jelek feloldása:
K = kollokvium
gyj = gyakorlati jegy
sz = szigorlat
áv = államvizsga

2. sz. melléklet
A könyvtártudomány-informatika szak tanegységlistája

Alapszint (BA-diploma)
II. Informatikus könyvtár-szak /Reformtanterv II.)

 

 

A jelek feloldása:
K = kollokvium
gyj = gyakorlati jegy
sz = szigorlat
áv = államvizsga

 

 

 

3. sz. melléklet
Könyvtártudományi-informatikai szak
Alapszint (BA-diploma) I-VIII. félév

 

4. sz. melléklet Tantárgyak, tantárgycsoportok

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)