39. évfolyam, 1993. 4. szám
| 39. évfolyam, 1993. 4. szám |
Archívum |
"Információs szakemberek Magyarország számára a TEMPUS segítségével Európába"
Fülöp Géza
A fenti cím volt a jelmondata annak a nyilvános
szimpóziumnak, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi-informatikai
Tanszéke és Tanárképző Főiskolai Karának Könyvtári Tanszéke külföldi (németországi
és hollandiai) TEMPUS-partnereivel, a hannoveri szakfőiskola könyvtárügyi, informatikai
és dokumentációs szakrészlegével (Fachhochschule Hannover, Fachbereich Bibliothekswesen,
Information und Dokumentation, BID), valamint a deventeri szakfőiskola könyvtárügyi,
dokumentációs és informatikai szakrészlegével (Rijkshogeschool IJselland, BDI)
közösen rendezett meg 1993. június 17-én a Kossuth-klubban, mint hároméves (1990/91-1992/93)
TEMPUS-együttműködésük fontos és ünnepélyes záróaktusát, amelyen beszámoltak
a különböző területeken végzett, elmélyült és sikeres együttes tevékenységükről,
együttműködésük formáiról és jellegéről, s a magyar könyvtáros- és informatikusképzés
korszerűsítését szolgáló és biztosító sokoldalú tartalmi, módszertani, technikai
és emberi-etikai eredményeiről.
A zárószimpóziumon képviseltette magát az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorátusa,
a Bölcsészettudományi Kar dékánátusa és a Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatósága,
a közös munkában résztvevő külföldi intézmények országainak, valamint az Európai
Közösségnek magyarországi követségei, a magyarországi TEMPUS-iroda igazgatósága,
s természetesen az együttműködő intézmények, tanszékek munkatársai.
Részt vett az összejövetelen a magyar könyvtár- és tájékoztatásügy néhány vezetője,
a fontosabb magyar könyvtárak és tájékoztatási intézmények több vezető, irányító
személyisége, a többi hazai egyetemi és főiskolai könyvtárosképző intézmény,
ill. tanszék munkatársai, számos könyvtáros-kolléga, köztük tanszékünk egykori
hallgatói és jelenlegi könyvtár-szakos hallgatók. (Sajnálattal nélkülöztük a
minisztériumi könyvtárosztály vezetőjét, s a Magyar Könyvtárosok Egyesületének,
valamint a Magyar Könyvtári és Informatikai Kamarának a vezetőit is, akiket
ugyancsak tisztelettel meghívtunk és számítottunk megjelenésükre, lévén szó
a könyvtárügy egyik igazán fontos szektoráról, az intézmények számára korszerűen
felkészített, jövendő munkatársakat biztosító könyvtárosképzésről!)
A TEMPUS (Trans-European Mobility Scheme for University Studies) - program létrehozását
az Európai Közösségek miniszteri tanácsa 1990. május 10-i ülésén fogadta el.
A program célja a PHARE támogatási rendszer keretében a középkelet-európai országok,
1990-től Magyarország és Lengyelország felsőoktatásának a korszerűsítése és
fejlesztése (később más államoké is), valamint ezen országok és az Európai Közösségek
országai felsőoktatási intézményei közötti együttműködés és mobilitás előmozdítása.
A TEMPUS-program súlypontját a fenti együttműködés fejlesztésére létrehozott
ún. közös európai projektek ("Action 1.": Joint European Project,
JEP) képezik, amelyek megvalósításának feltétele legalább két különböző EK országbeli
intézmény és egy közép-kelet-európai egyetem részvétele, együttműködése.*
Az általunk, azaz a két budapesti ELTE-tanszék, továbbá a hannoveri és deventeri
szakfőiskola könyvtárügyi, informatikai, dokumentációs szakrészlege által megpályázott
és 1990-ben elnyert TEMPUS-projekt (JEP-0297) elsődleges célja: 1) olyan korszerű,
európai szintű tanterv kidolgozása a két budapesti tanszék számára, amely megfelel
a modern könyvtár- és tájékoztatásügy igényeinek és lehetőséget ad korszerű
szakismeretekkel és szemlélettel rendelkező információs szakemberek kiképzésére
Magyarország, elsősorban a magyar könyvtár- és tájékoztatásügy, s általában
a magyar nemzetgazdaság számára; 2) az e tanterv bevezetéséhez s fokozatosan
teljes körű megvalósításához szükséges technikai feltételek, infrastruktúra
megteremtése Budapesten (számítógépek, hardverek, szoftverek, ezek rendszerbe
állítása, xeroxkészülékek stb.); 3) végül, de nem utolsósorban az oktatók és
hallgatók nemzetközi kapcsolatainak, munkakapcsolatainak, együttműködésének,
azaz az oktatói és hallgatói mobilitásnak a megszervezése, biztosítása.
A projekt vezetését, a munkák megszervezését, a kapcsolattartást a részt vevő
intézmények és Brüsszel, az Európai Közösségek között Dr. Peter Blumendorf professzor
úr (Hannover) vállalta, s személy szerint elsősorban neki köszönhető, hogy az
említett három területen, de azon tülmenően más vonatkozásban is, fontos - számunkra
különösen fontos - eredményeket értünk el, és hogy megvalósulóban van zárószimpóziumunk
jelszava: "Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével
Európába".
Az 1980-as évek végén, 1989-ben; amikor TEMPUS-kapcsolatunk kezdődött, sajátos
helyzet volt a hazai felsőszintű könyvtárosképzésben, az egyetemi képzésben
is. Nagyon alacsony volt a felvételi keretszám, kevesen végeztek könyvtár-szakon,
a tanszék messze nem tudta kielégíteni a könyvtár- és tájékoztatásügy igényeit.
Az egyetemről kikerült fiatalok nem voltak, nem lehettek korszerű szakismeretekkel
felkészített szakemberek, hiszen abban az időben, amikor a számítástechnika
helyet követelt magának és fokozatosan helyet is kapott az élet minden területén
Magyarországon, a magyar könyvtárakban és tájékoztatási intézményekben is, a
tanszéknek csupán három, eléggé korszerűtlen személyi számítógépe volt. A tantervek
kényszerűségből megtartották hagyományos könyvtárosképző jellegüket, s bár az
informatikai ismeretek oktatásának egyre nagyobb lett a szerepe bennük, a képzés
elméleti jellegű volt, s főleg előadások formájában kerültek bemutatásra, ismertetésre
a kifejezetten gyakorlati célú szakágazatok is. A tanszék oktatási és kutatási
költségvetése annyira minimális volt, és az, ma is (akkor kb. évi 40 ezer, most
a duplája, kb. 80 ezer forint), hogy arra alapozva nem lehetett, nem lehet lényeges
változásra, változtatásra gondolni, számítani. Reménytelennek látszott olyan
korszerű könyvtáros-informatikai tantervek bevezetése, amelyeknek a tényleges
megvalósításához elengedhetetlen a modern infrastruktúra (számítógépek stb.),
a korszerű programok, szükségesek a jól felkészült számítástechnikus és könyvtári-informatikus
előadók, a legújabb külföldi szakirodalom és a nyugat-európai eredmények ismerete,
helyszíni megismerése, a külföldi szakértőkkel való személyes konzultáció lehetősége.
S ekkor érkezett az a kívülről jövő segítség, a TEMPUS, amely tulajdonképpen
mindezt biztosította, lehetővé tette számunkra. Szerencsés belső, hazai hozzájárulásként
hamarosan, 1991 februárjában az egyetemi tanszék régi, Pesti Barnabás utcai
szűkös helyéről a Múzeum körútra költözött, ahol mód és elegendő tér adódott
az infrastrukturális változtatásokra, fejlesztésre, a tantervfejlesztés technikai,
fizikai megalapozására.
A tantervfejlesztés eredményeként hosszabb tárgyalások, közös megbeszélések,
egyeztetések után, a nappali tagozatos képzés számára az eddigi könyvtárosképzési
reformtanterv (Reformtanterv I.) mellett olyan alternatíva készült, amely a
hagyományos alapismeretek és szaktárgyak elsajátítása után és mellett intenzívebben:
több informatikai tárgyat tartalmazva és magasabb heti óraszámban foglalkozik
az informatikai-számítástechnikai tudnivalókkal. Nevezhetjük ezt az alternatív
tantervet informatikus-könyvtáros tantervnek, Reformtanterv II.-nek.
A megvalósulás és megvalósítás tervezett menete: A hallgatók az I. félévben
közösen ugyanazon bevezető, alapozó tantárgyakat tanulják, majd ezt követően
választanak, hogy a II. félévtől kezdve a Reformtanterv I, azaz a könyvtárosképző
tanterv, avagy a Reformtanterv II., azaz az informatikus-könyvtárosképző tanterv
szerint folytatják-e, végzik és fejezik be tanulmányaikat. A két tantervben
a hagyományos könyvtárosi és az informatikai jellegű tantárgyak aránya: a Reformtanterv
I.-ben 60-40% (könyvtárosi-informatikai), a Reformtanterv II.-ben kb. megfordítva
40-60% (könyvtárosi-informatikai). Ezek a számadatok a tantárgyak egymáshoz
viszonyított óraszámát mutató arányok; de meg kell jegyeznünk, hogy a hagyományos
könyvtárosképző tárgyak tartalmában is érvényesülnek a modern informatikai szempontok
és oktatásuk módszerei közt mindig helyet kapnak a számítógépes megoldási lehetőségek,
az egyes munkaterületek gépesítésétől a komplex könyvtári gépesítésig. Ugyanakkor
az informatikus-könyvtárosképző tantervben sem szorulnak háttérbe nem kívánatos
módon az egyéb szakismeretek. (A két reformtanterv tanegységlistáját ld. az
1. és 2.sz. mellékletben; szerkezeti felépítésüket a 3.sz mellékletben; a tantárgyak
és tantárgycsoportok, előadások és gyakorlatok arányait a 4.sz. mellékletben.)
Tantervfejlesztési munkánk során több ízben tanácskoztunk a különböző tantárgycsoportok,
tantárgyak arányáról, tartalmi kérdéseiről, a történeti, elméleti és gyakorlati
ismeretek jellegéről, egymáshoz való viszonyáról: Deventerben, Hannoverben,
Frankenauban két alkalommal is és Budapesten. Módunk volt megismerni a hannoveri
és deventeri tanterveket és programokat. Mindezek nyomán jöttek létre tanterveink
és tantárgyi programjaink, amelyek közül a Reformtanterv II. (az informatikus-könyvtárosképző
tanterv) tartalmában és arányaiban kb. azonos a hannoveri könyvtáros szakirányúval,
de az óraszám - a jelenlegi hazai kari előírások miatt - alacsonyabb és az ismeretek
közvetítése szükségszerűen koncentráltabban történik.
A tantervfejlesztés eredményeként, amelyben az érintett intézmények hallgatói
is résztvettek a témakörbe vágó diplomamunkák révén és egyéb módon, sikerült
elérnünk a projekt azon célkitűzését, hogy tanterveink tartalmi tekintetben
60-65%-ban megegyeznek a nyugat-európai tantervekkel, s 35-40%-ban módot nyújtanak
a hazai sajátosságok, igények kielégítésére, a magyartekintetben szükséges ismeretek
megtanítására.
A két reformtanterv és a hozzájuk tartozó tantervi programok az egyetemi oktatás
alsó fokozatát, a 8 féléves BA-képzést (Bölcsészettudományi Alapképzést) fedik
le; e fokozaton belül nem érvényesül még semmilyenféle specializáció. A hallgatók
a 8. félév végén megvédik diplomamunkájukat és államvizsgát tesznek, s ennek
alapján "okleveles könyvtáros", illetve "okleveles informatikus-könyvtáros"
bejegyzéssel egyetemi diplomát kapnak. Ezt követően a 4 féléves MA-képzés (Magisteni
képzés) során -,amely a már BA diplomával rendelkezők számára nem kötelező,
tehát szabadon választható - specializált oktatásra kerül sor, esetleg egymással
párhuzamosan különböző szakterületeken. E tekintetben még nem rendelkezett a
Bölcsészettudományi Kar Tanácsa, de a tanszéken tervezetként kidolgoztuk és
partnereinkkel megbeszéltük az MA-fokozat két lehetséges szakirányát; az egyik
az "Informatikus-dokumentációs" szakirány, a másik pedig a "Könyvtörténet,
könyvmúzeológia". Szükség esetén ezek mellett, illetve helyettük egyéb
irányú, tematikájú kurzusok is szóba jöhetnek (pl. a könyvtárügy, a könyvtártan
vagy a menedzsment témaköréből).
Tartalmilag, szerkezetileg, arányaikat tekintve számbavettük és megvitattuk
a nappali képzés mellett meglévő levelező formában történő posztgraduális kurzusaink
tanterveit; így a speciális tematikájú kétéves Informatikus szakét, illetve
Könyvtörténet, könyvmúzeológia szakét; továbbá a tanárképző főiskolai könyvtáros-diplomával
rendelkezők számára szervezett "Kiegészítő" tagozatét, valamint a
nem-könyvtáros egyetemi oklevéllel rendelkezők számára egyetemi könyvtáros diplomát
biztosító "Másoddiplomás" tagozatét. Ennek során a tartalmi-szakmai
kérdések egyértelmű eldöntése érdekében fontos terminológiai problémákat kellett
tisztáznunk; e tekintetben elsősorban Jörn Klokow és Hans-Peter Schramm
hannoveri professzor uraknak tartozunk köszönettel segítségükért.
A tantervfejlesztés során kialakított reformtantervek tényleges megvalósításához
s egyéb tanterveink korszerűsítéséhez, ezeken belül a számítástechnikai, informatikai
ismeretek előtérbe kerülése miatt volt elengedhetetlenül szükséges a tanszék
korszerű technikai felszerelése, amelyet a TEMPUS-program a tantervfejlesztés
mellett másik fontos célként tűzött ki számunkra. E modernizálás során épült
ki a PC-laboratórium, az online-laboratórium, s kerültek a tanszékre más, az
oktatáshoz, kutatáshoz, a tanszéki szervező tevékenységhez szükséges felszerelések,
berendezések.**
Ezzel kapcsolatban s a tantervfejlesztéssel összefüggésben is meg kell jegyzeni,
hogy megvalósításuk fontos és elengedhetetlen volt az előrelépéshez, de egyben
újabb problémákat, nehézségeket okozott tanszékünk számára. Részben radikális
szemléletváltásra, részben új ismeretek elsajátítására volt szükség ahhoz, hogy
a korszerű technikát kezelni, célszerűen és szakszerűen használni, hasznosítani
tudjuk, s hogy az új tantervben és programokban megtervezett ismereteket, tananyagot
a modern kommunikáció szellemében, a menedzsment kívánalmai szerint legyünk
képesek szemlélni, áttekinteni, megformálni és a hallgatóságnak átadni.
A tanszék nem rendelkezett, s még ma sem rendelkezik olyan főállású, felkészült
informatikus, számítástechnikus, számítógépes szakemberrel, aki a régi és az
új tananyagot, alaposan ismerve azt, az új technika felhasználásával magas szakmai
szinten, az egyetemi könyvtáros- és informatikusképzés kívánatos színvonalán
tudja oktatni, illetve képes az oktatásnak e szektorát irányítani, menedzselni.
Ilyen szakemberekre, specialistákra az oktatás TEMPUS előtti időszakában nem
volt szükség, most kellenének, de nincsenek. Akik vannak, egy-egy részterület
ismeretével rendelkeznek, de ez az előttünk álló említett feladatok teljesítéséhez
nem elegendő.
Német és holland partnereink e tekintetben is segítségünkre siettek, s ezért
valamennyiüket köszönet illeti. Többször szerveztek tanfolyamokat, különféle
számítógépes bemutatókat az infrastruktúra lehetőségeinek, felhasználási módozatainak
a megismertetésére, vagy tartottak vendégelőadásokat, foglalkozásokat Budapesten
- többek közt pl. a menedzsment helyéről, szerepéről, jellegéről a könyvtárosképzésben,
az oktatásszervezésben, vagy a kommunikáció különböző kérdésköreiről. E téren
első helyen Andreas Nowak hannoveri profeszor úrnak mondunk köszönetet,
de hálásan köszönjük Riek Oxener (Deventer) és Christa Huthlof
asszony (Hannover), továbbá Adriaan Borggreve, Roel Rietberg és
Jan Verhoeven dán kollégák szíves segítségét is. Nem kis részük van abban,
hogy oktatóink és hallgatóink egy része - sajnos nagyon kis része - közelebbről
megismerkedett e problémakörökkel, ízelítőt kapott az újszerű könyvtárosképzési
és informatikai gondolkodásból, szemléletből. Itt jegyezzük meg, hogy e tekintetben
is nagy segítséget jelentettek számunkra azok a külföldi, elsősorban német és
angol nyelvű szakmunkák, amelyeket a TEMPUS vásárolt számunkra Németországban.
(Lehetőségünk volt TEMPUS-költségen olyan hazai könyvek beszerzésére is, amelyeket
alacsony tanszéki ellátmányunkból nem tudtunk megvásárolni.)
Számítógépes laboratóriumunk lehetőségeit legintenzívebben két posztgraduális
kurzusunk oktatói hasznosítják: természetszerűleg első helyen a szakmai információs
tagozatéi, de a könyvtörténet-könyvmúzeológiai tagozat hallgatóinak is módjuk
van megismerni a számítógép felhasználásának a lehetőségeit, módozatait a kézirattárakban
vagy a különféle régi könyvgyűjteményekben.*** E kurzusok számítástechnikai
vonatkozású kollégiumainak az előadói azonban valamennyien külső szakemberek,
megbízott egyetemi előadók.
Hogy a nappali tagozatos hallgatók is egyre növekvő mértékben - bár még elég
kevesen - megismerik és hasznosítják a TEMPUS-biztosította technikai lehetőségeket,
tanúsítja, hogy már a mostani tanévben több ilyen tárgyú szakdolgozatot készítettek,
az Országos Tudományos Diákköri Konferencián Szegeden áprilisban ilyen pályamunkákkal
nyertek első díjat és különdíjakat. A TEMPUS által 1992-ben szervezett nyári
hallgatói szemináriumon Lensteben (Németország) ugyancsak e terület iránt tanúsítottak
érdeklődést.
A számítástechnikai érdeklődés fokozódásához nyilván hozzájárultak azok, a hallgatói
mobilitás keretében szervezett németországi és hollandiai szakmai gyakorlatok,
amelyek során a hallgatók megismerhették az ottani könyvtárakban a gépesítés
lehetőségeit, eredményeit és előnyeit. E szakmai gyakorlatok előkészítését azzal
segítette a TEMPUS, hogy angol és német nyelvtanfolyamok szervezését tette lehetővé
Budapesten a magyar hallgatók számára, vállalva a tanfolyamok anyagi fedezetét.
(Sajnálatos módon a magyar diákok nem éltek eléggé e lehetőségekkel, sőt minden
szemeszterben az eredetileg jelentkezettek egy része is visszalépett, lemorzsolódott
a számára rendkívül kedvező, sőt ingyenes lehetőségtől.)
A hallgatói és oktatói mobilitás - mint a projekt harmadik fő célkitűzése -
mind szakmai szempontból, mind emberi, kollégiális vonatkozásban rendkívül fontosnak
és eredményesnek bizonyult. A diákok a szakmai tapasztalatszerzés során megismerték
egymást, de megismerték nyugat-európai országok könyvtárait, könyvtárügyét,
az ottani városokat, tájakat, kulturális és művészeti emlékeket s a mindennapi
életet is. Közös tevékenységi területek, szoros emberi kapcsolatok, barátságok
alakultak ki. Ugyanez vonatkozik természetesen a német és holland főiskolai
hallgatókra is Magyarország tekintetében.
A magyar oktatók a közös tantervfejlesztési tanácskozásokon és az egyéb TEMPUS-együttműködésen,
oktatási rendezvényeken túl - amely önképzésük ügyét is szolgálta -, a német
könyvtárosok, illetve dokumentalisták egyesületének ülésein (Kasselben, Ulmban,
Bochumban, Berlinben és Lipcsében) szerezhettek szakmai tapasztalatokat, létesítettek
kollégiális kapcsolatokat, s megismerhettek korábban ismeretlen szép tájakat,
régi városokat, településeket. S mindezek mellett kellemes társaséletet élhettünk
kedves német és holland - s egy-egy esetben lengyel - kollégáinkkal, barátainkkal
(Marcin Dzewieczki professzor úrral és munkatársaival) együtt. Ilyen szempontból
különösen emlékezetes számunkra a két frankenaui találkozás, táborozás, ahol
esténként kölcsönösen nemzeti vacsorákon láttuk vendégül egymást.
A fentiekben körvonalazott eredményekért, s azért a nagyvonalú anyagi, szakmai
és emberi segítségért, s azért a közös munkáért, amellyel ezeket az eredményeket
elértük, mindenkit, összesen és egyenként, tisztelet és hála illet. Német, holland
és lengyel kollégáinkat, a budapesti munkatársakat, s nem utolsósorban a két
TEMPUS-titkárnőt, Hannoverből Elke Fahl asszonyt, Budapestről Lécesné Mesterházi-Nagy
Mártát. Az ő pontos, lelkiismeretes tevékenységük, precíz adminisztratív és
gazdasági ügyintézésük, szakmai segítségük, időnkénti sürgető buzdításuk jelentékenyen
hozzájárult munkánk sikeréhez. Köszönet Nekik mindezért!
Tudatában vagyunk valamennyien, hogy e hároméves együttműködés eredményei, bár
számunkra fontos, létfontosságú eredmények a modem könyvtáros- és informatikusképzés
terén, csak kezdetei, első lépései az oktatás megújulásának, a fejlesztés megindításának.
Néha még tétova, botladozó lépések, de az indulás biztató jelei. A határozottabb
továbblépés, haladás lehetőségei is megvannak e kezdeti eredményeiben közös
TEMPUS-tevékenységünknek, amelynek nem lesz ugyan folytatása az eddigi keretek
közt, de - reményeink szerint - más formában igen. Ehhez kérjük partnereink,
barátaink, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mindenekelőtt a Bölcsészettudományi
Kar, továbbá a magyar könyvtárügy vezető szerveinek, intézményeinek s minden
könyvtáros kollégának segítő támogatását.
A zárószimpózium előadásait külön kötetben adta közre az ELTE Bölcsészettudományi
Kara Könyvtártudományi-Informatikai Tanszéke. A szimpózium keretében a tanszék
Múzeum körúti számítógépes laboratóriumában a közös munkára emlékeztető emléktábla
leleplezésére került sor; ez Kelemen Kristóf szobrászművész alkotása.
* Ld. HILBERT Attila: A TEMPUS program Magyarországon, 1990-1993. = Információs szakemberek Magyar-ország számára - a TEMPUS segítségével Európába, Zárószimpózium. TEMPUS JEP-0297. Szerk. Fülöp Géza és Ládi László, Bp. 1993. 1422.p.
** Ld. DARÁNYI Sándor: A tanszéki infrastruktúra korszerűsítése a TEMPUS révén. = Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Euró pába... Bp. 1993. 60-63.p.
*** E problémakörre vonatkozóan Id.: Hans-Peter SCHRAMM: EDV und das alte Buch. = Információs szakemberek Magyarország számára - a TEMPUS segítségével Európába... Bp. 1993. 70-75.p.
Irodalom
1. sz. melléklet
A könyvtártudomány-informatika szak tanegységlistája
Alapszint (BA-diploma)
I. Könyvtár-szak (Reformtanterv I.)
|
A szakdolgozat témaköréből v. egyéb választott tárgykörből: |
A jelek feloldása: |
2. sz. melléklet
A könyvtártudomány-informatika szak tanegységlistája
Alapszint (BA-diploma)
II. Informatikus könyvtár-szak /Reformtanterv II.)
|
A jelek feloldása: |
3. sz. melléklet
Könyvtártudományi-informatikai szak
Alapszint (BA-diploma) I-VIII. félév
4. sz. melléklet Tantárgyak, tantárgycsoportok
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|