39. évfolyam, 1993. 2. szám

Archívum

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1992. évi munkája

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1992. évi munkájának áttekintése az osztályok beszámoló jelentéséhez igazodva, az alapfunkciók szerint foglalja össze a KMK tevékenységét.

Koordinációs munka

A KMK koordinációs munkájának három legfontosabb területe:

• a Könyvtári és Informatikai Kamara titkársági feladatainak ellátása,
• a külföldi - elsődlegesen amerikai - és a hazai könyvtári alapítványok, pályázatok gondozása,
• és a szakértői feladatok ellátása.

Szervező, koordináló és szakértői tevékenységünket elsősorban maguk a könyvtárak, a könyvtárosok és a könyvtárosok szervezetei igényelték. Szakértőként legtöbbet a Könyvtári és Informatikai Kamara fordult hozzánk, de informális módon a minisztérium tisztviselői is igénybe vették állásfoglalásainkat.
A Könyvtári és Informatikai Kamara (a továbbiakban: KIK) számára szerveztük a képviselőtestületi és tagozati üléseket, a közgyűlést és két országos szakmai napot. Részt vettünk a KIK javaslatainak kidolgozásában, valamennyi kamarai tagozat határozatainak előkészítésében, a kamara működési szabályainak kialakításában. Javaslatokat tettünk a tagozatok és a képviselő-testület munkavégzésének módszereire is. A két országos szakmai nap a könyvtárügy két igen fontos és aktuális kérdéskörét tárgyalta. Az első a hazai könyvtárak számítógépesítésének helyzetével (előadó: Engloner Gyula, Tolnai György), a másik a megjelenésre váró non-profit törvényekkel és a kulturális ágazat finanszírozásával foglalkozott (előadók: Harsányi László, Gábor József).
Szakértőként elsősorban a jogszabályok elékészítésében vettünk részt (a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendeletei, a könyvtári törvénytervezet koncepciója, kamarai törvény), a Könyvtárellátó Vállalat önállósítása érdekében folytatott tárgyalásokon a könyvtári érdekképviseletet biztosítottunk. Részt vettünk a KIK finanszírozással foglalkozó bizottságainak kialakításában és munkájában, az országos feladatkörű szakkönyvtárak helyzetét vizsgáló kérdőívek összeállításában. Hozzákezdtünk a könyvtáraknak az 1996-os, budapesti Világkiállításon betölthető információs - kulturális szerepének kialakításához.
A KIK képviseletében részt vettünk a Magyar Kulturális Kamara (MKK) elnökségi ülésein. Az MKK több alkalommal vette igénybe szakértői közreműködésünket döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező és érdekképviseleti tevékenysége során.
Az alapítványi tevékenység körében célként tűztük ki, hogy megismerjük több, elsősorban amerikai alapítvány munkamódszerét, az általuk nyújtott lehetőségeket, az együttműködés feltételeit és korlátait.
A New York-i létesítésű "Közép- és Kelet Európai Folyóirat Ajándékozási Program" keretében közel 300 amerikai tudományos folyóirat ingyenes hazai érkeztetését szerveztük meg, végeztük az ezzel kapcsolatos levelezést és egyeztetést.
A fejlett országoktól a segélyezésre szoruló nemzetekhez érkező ajándékkönyv-programokról tartott nemzetközi konferencián, Baltimore-ban előadásokat, korreferátumokat tartottunk; a társalapítványokkal egyeztettük az 1993-ra szóló szállítmányi programokat.
Az 1990-ben elnyert 295 000 USD összegű, első konzorciumi Mellon-pályázat zárójelentéseit összegyűjtöttük; az OSZK Gazdasági Igazgatóságával együttműködve elkészítettük az adományösszegek felhasználásáról szóló zárójelentést és azt a Mellon-alapítvány kuratóriumának eljuttattuk.
Elkészítettük a második hazai tudományos-szakkönyvtári Mellon-pályázat konzorciumi előterjesztését: az elnyert közel 300 000 USD szétosztásáról gondoskodunk, és folyamatos instrukciókkal látjuk el a részesedő intézmények vezetőségét.
Előkészítettük a Mellon-pályázatok 1993. évi programjait (Kassa-Miskolc-Debrecen; Kaposvári együttműködési kör; országos számítógépes rendszer fejlesztése).
278 millió forint értékben csaknem 140 000 kötet amerikai ajándékkönyvet osztottunk szét a hazai könyvtáraknak és oktatási intézményeknek.
Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a hazai könyvtárügyet támogató amerikai alapítványok, non-profit szervezetek és kormányszervek (Soros-, Brother's Brother-, Mellon- és Sabre-alapítványok, International Book Bank, CDC, USIS) képviselőivel. Szerveztük és részben kezdeményeztük is könyvtári vonatkozású programjaikat.
A Popper-alapítvány segítségével folytattuk a nagyobb közművelődési könyvtárak hangoskönyv ellátását. Több mint 50 közművelődési könyvtár kapott 52 új hangoskönyvet a könyvpiac legfrissebb termékeiből. Ez több mint 14 000 kazettát jelent. Ezzel az alapítványtól kapott hangoskönyvek száma több mint 300 címre emelkedett.
A PHARE Demokrácia Program keretében városi könyvtárak számára számítógépes kommunikációs és információs rendszer kiépítésére pályáztunk, amelynek elnyerése esetén a könyvtárhasználók jogi, politikai, közgazdasági és üzleti információs ellátása ugrásszerűen megjavulhat, ezzel segíti az ország demokratikus átalakítását, az állampolgárok jobb és szakszerűbb tájékoztatását.
Mind a könyvtárosok, mind a könyvtárak számára lényeges hazai és külföldi pályázatokról tájékoztattuk az érintetteket.
Szakértői tevékenységünk iránt megnövekedett az igény. Sokan fordulnak hozzánk szaktanácsért pl. a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan, de más szakmai kérdésekben is. Ezek között találhatók olyan visszaköszönő témák, mint pl. a szolgáltatások díjazásával kapcsolatos kérdések, vagy az önkormányzatokkal és az olvasókkal kialakítandó újfajta viszony kérdései. Sokaknak gondot okozott a könyvtári célú alapítványok, a könyvtárakat támogató társadalmi szervezetek létrehozásával kapcsolatos eljárások technikája, és gyakori téma a "kötelezettségvállalás közérdekű célra" jogintézményének alkalmazása.
Számos tájékozódó kérdést kaptunk a pályázatokkal kapcsolatosan: az eredményes pályázatírás módját sokan tőlünk tanulták meg. Az intézményvezetői pályázatok szaporodásával megnőtt a szakképesítés tartalmával, a szakmai gyakorlat meghatározásával összefüggő konzultációk iránti igény.
Az intézményi megkereséseken kívül a könyvtárban dolgozó szakemberek is nagy számban fordultak a KMK szakértőihez a besorolással, a pótszabadsággal, a közalkalmazotti jogviszony számításával és a továbbtanulással kapcsolatos témákban.
Koordináló és szakértői szerepet töltöttünk be az elmúlt évben is a Könyvtári Egyesülés igazgatótanácsában. Ennek során kialakult a folyamatos együttműködés az OSZK és a Textlib fejlesztésével foglalkozó számítógépes szakemberek között, továbbfejlődött a tagkönyvtárak jogi információs szolgáltatásának adatbázis háttere, és részt vettünk a felügyelő bizottság munkájában is.
A hozzánk forduló könyvtárak kérésére javasoltuk a Kamarának, hogy foglalkozzon a megszűnő könyvtárak gyűjteményeinek sorsával, a privatizáció könyvtári területen lehetséges alkalmazásával.
Annak érdekében, hogy a majdani könyvtári törvényt szakmailag felkészülten vitathassák meg a könyvtárosok, összeállítást készítettünk a fejlett könyvtárüggyel rendelkező országok könyvtári törvényeiről.
Gondoztuk és megjelentettük a közművelődési hálózatok adatsoros statisztikáját. A régebben külön-külön megjelenő TEKE és SZAKMA című kiadványaink idén egybeszerkesztett kötetben jelentek meg.
Bemutatót szerveztünk a PIXEL kft-vel közösen a közművelődési hálózatok olvasószolgálatos munkatársai részére a számítógép vezérelte analóg képlemez használatának lehetőségeiről.
A kettős funkciójú és általános művelődési központokban (ámk) működő könyvtárak munkatársai részére előadást szerveztünk a MATÁV-val (Magyar Távközlési Vállalat) közösen a koncentrált eszközparkot és használatot biztosító "telekunyhó" nevű, a telematikai szolgáltatásokra épülő tájékoztató állomásról, mint a hátrányos helyzetű települések egyik lehetséges felzárkóztatási lehetőségéről.
A kettős funkciójú és az ámk könyvtárak működésében, fenntartásában - a rendszerváltás óta - bekövetkezett változások adatait összegyűjtöttük. Rendszerezésükre, elemzésükre 1993-ban kerül sor.
Az MKE Gyermekkönyvtári Szekciójával közösen megrendeztük Földesen a "Karácsony Sándor napok"-at, ahol az altematív pedagógiákról szóló előadásokra és műhelyvitákra került sor.
Részt vettünk a bécsi Walldorf Intézet meglátogatására szervezett gyermekkönyvtári tanulmányút, valamint az iskolai és gyermekkönyvtárosok körében kiírt szakmai pályázat szervezésében.
Április végén egyhetes könyvtári-művelődésügyi tanulmányutat szerveztünk 30 francia (Limoges régióból jött) könyvtári, művelődési, pedagógiai szakembernek.
Részt vettünk az MKE Zenei Szekciójának Szombathelyen szervezett nemzetközi tanácskozásán, ahol a megyei és városi könyvtárak zenei részlegeiben bekövetkezett gyűjtőköri és szolgáltatási változásokról készült tanulmányunkat ismertettük.

Gyűjteményfejlesztési tanácsadó és bibliográfiai tevékenység

Változó személyi feltételek közepette látta el feladatát ez a szolgálat. Az év során egy tapasztalt munkatársunk nyugdíjba vonult, egy pedig más intézményhez távozott. Megnövekedett könyvmennyiségről igyekeztünk tájékoztatást nyújtani a hagyományos keretek között, illetőleg a szolgáltatás megújítására is törekedtünk.
Az Új Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadóból 27 számot készítettünk. Minden száma 99 címet mutatott be, ez a tény is jelzi a tételek növekedését.
A könyvtári ellátás javítása érdekében vállaltuk az előrendelés megteremtésének lehetőségét: olyan művekről is közöltünk ismertetőt, amelyek megjelenés előtt álltak, de első kiadásuk hozzáférhető volt szerkesztőségünk számára (főként reprint kiadásokról, a két háború között kiadott munkákról van szó).
Több kiadóval építettünk ki személyes kapcsolatot, ennek eredményeképpen növekedett azon művek köre, amelyekről tájékoztatást nyújthatunk.
Részt vettünk Pécsett a Könyvvásáron. Ez alkalomból országos konferenciát szerveztünk, melyen a könyvtárosok és kiadók találkozója és párbeszéde zajlott, nem eredménytelenül. Az ott elhangzott érvek alapján több cég kísérletezik a könyvekről szóló előzetes tájékoztatás megteremtésével (Books in print).
Az elmúlt esztendőben átvettük az Eseménynaptár c. kiadvány szerkesztését a FSZEK-től. Elkészült háttérbázisként az Évfordulónaptár, melyet géppel olvasható formában, hajlékony lemezen forgalmaztunk. Ez a vállalkozás teljes egészében belső erőből valósult meg.
Az Eseménynaptár minden negyedévet megelőző hónapban időben megjelent, az Évfordulónaptár az év kezdetén a könyvtárak birtokában volt. Az év során az 1993. év anyagát is összegyűjtöttük, így már második évben használhatják a könyvtárak.
1992-ben beszereztünk egy személyi számítógépet. A magyar könyvtárak bibliográfia tervei c. adatbázis építése megkezdődhetett. Ezen a gépen tároljuk és építjük az Évfordulónaptár c. adatbázist is.
Sajnos, az MNB 1992-ben nem a korábban megszokott és jól bevált formában jelent meg, ezért a tudományos gyűjtemények munkatársai is fokozottan igényelték az Új Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadót.
A rendszer zökkenőmentes működéséhez szükséges előzményezési munkálatokat elvégeztük, szolgálati katalógusainkat naprakészen tartjuk. Minden negyedévben, majd évvégén összevontan megjelentetjük a tárgyszó-mutatót és évente egyszer az előző évi füzetek összevont betűrendes és szakrendi mutatóját.
Rendszeresen tájékoztató feladatot látunk el, beszerzési tanácsot nyújtunk és minden szakmai kérdésben segítjük a külföldi magyar intézetek könyvtárait.
1992-ben minden intézetnek megvásároltuk a Hungarica-programot, ezáltal egységes rendszerben tárhatók fel az egyes gyűjtemények. Az állomány tartalmi feltárása, a géprevitel Bécsben, a Collegium Hungaricumban már elkezdődött.
A könyvtár megnyitásához két heti helyszíni segítséget nyújtottunk Stuttgartban. Rómában elkezdődött a tételes állományrevízó. A pozsonyi magyar intézet könyvtárának raktári katalógusát elkészítettük.
A határon túli magyarság könyvellátásában többféle módon vettünk részt: anyagot gyűjtöttünk, felajánlott könyvtárakat továbbítottunk, előzetesen átnéztük és tartalmilag rendeztük az anyagokat.
A közkönyvtárak gyűjteménygyarapítási és - apasztási munkáit figyelemmel kísértük, felkérésre tanácsot adtunk, a gyakorlati munkájukat a helyszíneken közvetlenül is segítettük.
A Könyvtárellátóval a munkakapcsolatunk folyamatos, közös szakmai megbeszéléseket szervezünk a könyvtárak bevonásával.
Szerkesztettük és kiadtuk a Könyvtári Levelező/lapot, amelynek minden száma megjelent a tárgyhó végén. Terjesztését is magunk végezzük.

Oktatási és szakmódszertani feladatok

E tevékenységi körünkben az a törekvés vezérel, hogy a társadalmi átalakulás átmenete ne vesse vissza a könyvtáros szakma színvonalát és a munkaerőpiac érdemi kínálatát.
A 17/1990-es rendelet értelmében működtettük az asszisztens iskola 3 évfolyamát, valamint a könyvtár-informatikus "felsőszintű" munkakörre képesítő tanfolyamunkat.
A KLTE TTK-val közösen újabb - másoddiplomás - évfolyamot indítottunk humán-informatikus szakon.
A könyv- és papírrestaurátor képzés második évét sikerrel zártuk.
Hallgatóink összlétszáma 430 fő. Nálunk tanul jelenleg a legtöbb könyvtáros az országban.
Módszertani segítséget és felügyeletet adtunk a különböző helyeken szerveződő asszisztens-iskoláknak (szám szerint hétnek), valamint az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerveződő könyvtár-informatikus 2 éves képzésnek.
Az idézett rendelet lehetővé teszi az egyéni felkészülést is a vizsgákra. Ezt oly módon segítjük, hogy mind több oktatási segédeszközt állítunk össze a hallgatóknak. A fontosabbakat említve: Ebben az évben adtuk nyomdába az Olvasásismereti szöveggyűjteményt; továbbfejlesztettük a mintakatalógust, elkészült Rónai Tamás: Az információ ábrázolása és keresése modellekben című tanulmánykötete.
Folytattuk a könyvtárosok mentálhigiénés feladatokra való felkészítését. Kiváló szakemberekkel: Riskó Ágnessel, Göncz Kingával, Gerevich Józseffel és Bartos Évával 2x3 napos tréningen vettünk részt. A csoport a továbbiakban is együtt dolgozik.
Négy ízben szerveztünk alapfokú számítógépes tanfolyamot, illetve különféle céltanfolyamokat gépi rendszerek megismertetésére (pl. Finesse, Micro-Isis stb.).
Saját kezdeményezésből számítógépes alaptanfolyamot tartottunk erdélyi könyvtárosoknak.
Az ország valamennyi könyvtáros hallgatója számára könyvtártudományi versenyt hirdettünk az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal közösen. A verseny kétfordulós volt, hat szakterületen mérhették össze a tudásukat a versenyzők. A résztvevők száma 41 fő volt.
Az oktatáshoz kapcsolódó szakmai tanácsadó és konzultációs szolgálatunk jellemzésére álljanak itt az alábbiak:
- 28 esetben adtunk tanácsot számítógépesítési ügyben;
- a Könyvtári Egyesülésben konzulensként működtünk közre a számítógépes munkálatokban;
- részt vettünk a NEKTÁR bizottságban, valamint a könyvtárak Számítógépesítési Tanácsadó Bizottságában;
- részt vettünk az analitikus leírási szabvány kidolgozásában,
- a zenei központi szolgáltatás javítására rövidítésjegyzéket dolgoztunk ki.
A zenei könyvtárosok, valamint az OSZK különgyűjteményeiben dolgozó munkatársak részé re konzultációs oktatást szerveztünk a feldolgozó munka szakterületéről.
Feldolgozási kérdésekben konzultációkat tartottunk - többek között - az Iparművészeti, a Gyógypedagógiai Főiskola, az Állatorvostudományi Egyetem Könyvtárában.
A szakmai szolgáltatások között említjük meg, hogy a Magyarok Világszövetségével közösen rendeztük meg 1992. augusztus 16-18-án a Magyar Könyvtárosok III. Szakmai Találkozóját az Országos Széchényi Könyvtárban. Ez volt az első alkalom, hogy a szomszédos országokban élő magyar könyvtárosokkal is találkozhattunk, a kisebbségben élő magyarság jeles szellemi és kulturális képviselőivel Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából.
A negyvennél több előadás 4 szekcióban hangzott el a következő témákban: Rendszerváltás a magyar könyvtárakban; Könyvtárak a hátrányos helyzetű olvasókért; Külföldi hungarikagyűjtés és -feltárás; Gépesítés a könyvtárakban.
A szakmai napon kétszáznál több résztvevő volt. A találkozón elhangzott előadásokat kötetben kívánjuk összegyűjteni.
A könyvtárépítési és berendezési szolgáltatásaink főbb témái voltak: az ungvári egyetemi könyvtár, a Tungsram szakkönyvtár, az OMIKK törökbálinti Depo-ja, a Veszprém Megyei Könyvtár, Teleki László Alapítvány székháza, a Selye Szabó Alapítvány szentesi épülete, az esztergomi főszékesegyházi könyvtár, a veszprémi püspöki könyvtár, a Jézus Társasága magyar rendtartományának két rendházi könyvtára; a városi könyvtárak közül: Székesfehérvár, Kiskunfélegyháza, Nagykanizsa, Tiszaújváros; az egyetemi könyvtárak közül: ELTE BTK Központi Könyvtára, a KLTE Osztrák-gyűjteménye, GATE tanszéki könyvtár.
A párizsi Magyar Intézet könyvtárának fejlesztéséhez kiviteli tervet készítettünk.

Olvasásszociológiai tevékenység

Ebben a feladatkörben az intézmény stratégiai jelentőségű témákra koncentrált. Ezeket tételesen vázoljuk.

1) A határon túli magyarság olvasáskultúrája.

1991 májusában és júniusában 1100 darab kérdőív felvételével felmérést végeztünk Székelyföld, Csallóköz és kontrollként Magyarország egy-egy meghatározott körzetében, hogy az olvasási szokások tükrében vizsgálat tárgyává tehessük a nemzeti kultúrához való kötődés, a nemzeti azonosságtudat aktuális állapotát az adott terepeken. Helyszíneink voltak: Székelyudvarhely, Zetelaka, Zeteváralja, Dunaszerdahely, Nyárasd, Kisudvarnok, Nyitva; valamint Hatvan, Hort, Rózsaszentmárton és Jászberény.
Alapvetően három réteg vizsgálatára vállalkoztunk: a felnőtt lakosság, a leendő pedagógusok (tanítóképzős hallgatók) és a középiskolások. A sajtó- és könyvolvasási szokásokon kívül vizsgáltuk a művelődési, könyvbeszerzési szokásokat is, valamint a nyelvhasználat, a nemzeti identitástudat kérdését és az értékrendet. Az eredmények feldolgozása és az adatok értelmezése elkészült. A rövidített jelentés a Magyarok Világszövetségének augusztusi konferenciájára már meg is jelent. A teljes kutatási jelentés kéziratának nyomdai munkálatai még tartanak. Három vizsgálati helyszínen (Hatvan, Dunaszerdahely, Székelyudvarhely) személyesen számoltunk be az általunk legfontosabbnak tartott összefüggésekről, adatokról. Hathónapi olvasmánylista alapján megállapítottuk, hogy míg a székelyudvarhelyi tanítóképzősök havonta csaknem két könyvvel is "megbirkóznak", a szlovákiai és jászberényi pedagógusjelöltek csak egy-egy könyvet olvasnak el. A részletesebben megvizsgált olvasmányszerkezet azt mutatta, hogy a székelyföldiek irodalmi ízlése archaikusabb, a modern művek sávja a jászberényiek listáján a legszélesebb.
Mindhárom helyszínen erős a fikció jelenléte, az ismeretszükséglet nem annyira intenzív.
Tanulságul megállapíthatjuk, hogy a határainkon túli magyar pedagógusjelöltek tudatosabban készültek a pályára, mint az itthoniak; a pedagógus pályát úgy fogják fel, mint lehetőséget a társadalmi bajok orvoslására, a magyar kultúra terjesztésére. Számukra nagy jelentősége van a magyar anyanyelvűségnek, a magyarság sorsdöntő kérdéseinek. Mindezeket az értékeket nemcsak maguk számára tartják fontosnak, hanem át akarják adni a jövő nemzedékének, a leendő tanítványaiknak is.
A középiskolások és a felnőttek adatainak értelmezése nyomán magabiztosan állíthatjuk, hogy hatékonyan működik a magyar nyelv, a kultúra, a magyar irodalom összetartó ereje, hiszen a határoktól szinte függetlenül, bizonyos tendenciák - az olvasói érdeklődés változásai - rendkívül hasonló módon zajlanak le. Ugyanakkor a kisebbségi létből, a hátrányos megkülönböztetések sorából következően, a nemzeti azonosságtudat megőrzésében kiemelkedően fontos szerepe van a romantikus és klasszikus (Jókai, Mikszáth, Móricz, Tamási) szerzők fokozott keresésének, kedvelésének.
Nyomatékosítanunk kell azonban, hogy eredményeinket kizárólag a szigetszerűen, egy tömbben élő magyarság körében tartjuk érvényesnek. A szórványban minden bizonnyal sokkal rosszabb a helyzet.

2) A pedagógusjelöltek olvasáskultúrája

A vizsgálat második fázisa az ütemtervnek megfelelően alakult: négy magyarországi pedagógusképző intézetben kérdőíves és magnetofonos interjúkat készítettünk (Pécsett, Nyíregyházán és Budapesten tanárképző főiskolákon, ezen kívül Budapesten tanítóképző főiskolán is). A kérdőívek kódolása és számítógépes feldolgozása megtörtént, a magnetofonos interjúkból összefoglaló résztanulmányokat írtunk. A hazai vizsgálódás legfőbb tanulsága, hogy a hallgatók olvasottsága, irodalmi érdeklődése és ízlése nagymértékben függ attól, hogy van-e az intézmény tanárai között olyan karizmatikus személyiség, aki hatással tud lenni a diákokra.

Ahol van, ott a leendő tanároknak is fejlettebb az irodalmi ízlése, fontosabb számukra a kultúra, értékrendjükben előkelőbb helyet foglal el az olvasás megszerettetésének szándéka. Ahol nincs, ott általában mindez kisebb arányban van jelen.

3) Könyvtári konfliktusok vizsgálata

A vonatkozó szakirodalom tanulmányozása után felderítő jellegű, terepvizsgálatokat végeztünk 7 közművelődési könyvtárban (5 FSZEK és két városi könyvtár). Az interjúk elemzése nyomán a következő súlypontok rajzolódnak ki:

(Az 1. és az 5. témát cikkben is megfogalmaztuk a Könyvtári Levelező/lap számára).
A kutatás továbbfolytatását - és kiterjesztését a könyvtárak szociális funkciójára, középtávú terveinek megismerésére, illetve községi és megyei könyvtárak vizsgálatára - fontosnak tartjuk. A tapasztalatok egy-egy szeletének, témájának újabb cikk/ek/ben való megfogalmazását is feladatunknak érezzük.

4) Vizsgálat a 9 és 14 évesek olvasói készségéről

31 ország részvételével nemzetközi összehasonlító vizsgálat készült 1991-ben hazánkban is, az említett korcsoportok olvasási teljesítményeiről. Az adatok kódolása és számítógépes feldolgozása jórészt elkészült 1992. végére. Az első gyorsjelentés megjelent, de a részletes elemző tanulmányok megírása és publikálása 1993-ra áthúzódik.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár működése és szolgáltatásai

Az előző évihez képest nőtt a beiratkozott olvasók száma, a könyvtárlátogatók száma meghaladta az ötezret. Jelentősen nőtt a kölcsönzött dokumentumok mennyisége. Az év elején új kölcsönzési szabályokat voltunk kénytelenek életbe léptetni: a könyvtárosképzésben használt kötelező irodalmat a kis példányszámra tekintettel, illetve a forgási sebesség növelése érdekében csak két hétre kölcsönözzük, emellett késedelmi díjat is bevezettünk. Az intézkedések nyomán több olvasót tudunk kiszolgálni, és a kikölcsönzött dokumentumok határidőre való visszahozása - egy-két kivételtől eltekintve - rendszeressé vált. A dokumentumok forgási sebességének növekedésével együtt nőtt az előjegyzések kielégítésének lehetősége is. A könyvtárközi kölcsönzésben küldött dokumentumok, illetve a másolatszolgáltatás keretében elkészített másolatok száma kis mértékben csökkent az előző évihez viszonyítva, ezt az előbb vázolt intézkedésekkel magyarázzuk.
Az OSZK olvasótermeinek tehermentesítése érdekében a vizsgaidőszakokban megnyitottuk olvasótermünket az olyan olvasók előtt is, akik ugyan nem könyvtár szakosak, de saját jegyzeteikkel szívesen jönnek a könyvtárba tanulni, anélkül, hogy az OSZK állományát igénybe vennék. Ennek érdekében növeltük a szombati nyitvatartási időt; éves szinten a korábbihoz képest 56,5 órával hosszabb ideig tartjuk nyitva a szakkönyvtárat.
Az állománygyarapítás tényszámai kis mértékben csökkentek az előző évihez képest. Könyvgyarapodásunk túlnyomó többségét 1992ben kiadványcsere vagy ajándékozás útján szereztük be. Könyvvásárlásra a tavalyi összegnek mintegy a felét költöttük (a 260 ezer forinttal szemben csak kb. 130 ezer Ft-ot).
A külföldi időszaki kiadványok beszerzése sok gondot okozott a hazai terjesztő kft. hanyag ügyintézése miatt. Az előző évben szerzett rossz tapasztalatok alapján az elszámolásban új rendre tértünk át: az előfizetési díjat nem előre, hanem csak akkor utaltuk át a terjesztőnek, amikor a külföldi számlák beérkeztek. Ennek ellenére több lap csak sokszori reklamálásra vagy még úgy sem érkezett meg, ezért év közben más céget is megbíztunk időszaki kiadványaink beszerzésével; 1993-ra pedig a bécsi MINERVA céggel kötöttünk szerződést. Mindez - és a hazai lapok áremelkedése - azt eredményezte, hogy csaknem 1 millió 100 ezer forintot fizettünk ki 1992-ben az időszaki kiadványok előfizetésére (ebben benne van az 1993-ra szóló megrendelés előlege is), és ezzel együtt is csökkentenünk kellett a kurrensen járó lapok számát. (A korábbi terjesztőtől a nem teljesített megrendelések miatt kb. 130 ezer forintot visszaköveteltünk.)
Értékes hagyatékhoz és könyvajándékhoz jutott a könyvtár Lázár Péterné és Babiczky Béla jóvoltából: a számos külföldi dokumentumot tartalmazó Lázár-hagyaték csaknem teljes egészében könyvtárunkba került; Babiczky Béla pedig elsősorban az ETO-val és a magyar FID-bizottság tevékenységével kapcsolatos iratanyagot adta át nekünk. A két ajándék révén hamarosan kutathatóvá válik az ETO magyarországi története, illetve a háború utáni magyar szakkönyvtárügy és dokumentáció megszervezésének története.
A külföldi cserepartnereink száma jelentősen csökkent, elsősorban a volt szocialista országokban zajló átalakulások miatt. Az "élő" partnereknek folyamatosan küldtük az időszaki kiadványainkat és cserejegyzékünket. Bár a statisztika tanúsága szerint a kiküldött dokumentumok száma csaknem a duplája volt a kapottaknak, forintértékük kiegyenlíti egymást.
A beérkezett dokumentumok feldolgozása és a katalógusépítés folyamatosan történt. A külföldi könyvbeszerzésről válogatott, annotált bibliográfiát adunk közre rendszeresen a Könyvtári Levelező/lapban, illetve recenziókat a Kőnyvtári Figyelőben, a magyar könyvanyag adatai pedig bekerülnek A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájába is. Sajnos, még mindig nem tudtunk előre lépni a feldolgozás gépesítésében, csak az IFLA-konferenciai anyagok adatbázisa épült tovább.
Tovább folyt - bár egyéb teendők miatt lassabb ütemben - a régi leíró katalógus átépítése, és folytattuk a tárgyszókatalógus revízióját.
A külföldi könyvgyarapodásról jelentést küldtünk a Könyvek Központi Katalógusának, illetve onnan megkaptuk a más könyvtárak könyvtártudományi könyveiről készült cédulákat. Elkészítettük jelentésünket a Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) számára is.
Feldolgoztuk és gépi adatbázist (MANCI) építettünk a magyar és a külföldi könyvtári folyóiratok új számainak cikkeiből.
Negyedévenként küldtük meg az SDI-szolgáltatást igénylők számára az új irodalomkutatási jegyzékeket.
Egy alkalommal készült bibliográfia az MTA Közgazdasági Információs Szolgálat felkérésére a társadalomtudományi információ témakörében az SSID Bulletin c. folyóirat számára.
Negyedévenként kiadtuk a Könyvtári Figyelő új folyamának második évfolyamát, amely Külföldi folyóirat-figyelő c. rovatában tartalmazza a külföldi folyóiratcikk-referátumokat is.
A Hungarian Library and Information Science Abstracts (HLISA) c. referáló lapnak két számát megszerkesztettük (összesen 102 szakcikk referátumával), kiadtuk és terjesztettük cserepartnereink körében. A lapot újabb rovattal bővítettük: évenként egyszer közöljük benne a külföldi forrásokban megjelent magyar vonatkozású könyvtártudományi közlemények adatait is.
A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájának (MAKSZAB) négy száma jelent meg. A feldolgozott tételek száma megnőtt e határterületi lapokban megjelent közlemények mennyiségének növekedésével (mintegy 1500 tétel). Elkészült az 1991. éves kumulált index.
A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz tárgyszó-revíziója és a THES adatbázis alapján elkészített nyomtatott változat kiadására is lehetőségünk nyílott, örömünkre sok megrendelés érkezik rá.
Az 1991. évi közművelődési pályázaton elnyert összegekből két kiadványt állítottunk össze: a Telekunyhók a vidék fejlesztéséért c. szakirodalmi szemle megjelent, és terjesztését is megkezdtük; elkészült a közhasznú információszolgáltatásról szóló szemle kézirata is, amelynek kiadását 1993-ra tervezzük.
Karbantartottuk és bővítettük a Könyvtári Címjegyzék adatbázist, terjesztjük és szolgáltatunk belőle. Belső és külső igényekre nagy mennyiségű etikettet nyomtattunk. Az eredetileg dBASE III plusban készült adatbázist konvertáltuk a Micro-ISIS 2.3-ba, így is igényelték néhányan megrendelőink közül. Folyamatosan bővítjük az adatbázist a hiányzó könyvtárak adataival, saját anyaggyűjtés és különféle partnerekkel kiépített együttműködés alapján már egy közel 8000 intézményt (köztük elsősorban a községi könyvtárakat, az általános és középiskolákat) magába foglaló adatbázissal rendelkezünk. Az 1992. évi közművelődési pályázaton nyert összegből az alapadatbázis adattartalmának kibővítését terveztük meg, és végezzük el a következő évben.
Egyéb gépi adatbázisaink építésével kapcsolatban: tovább folyt az adatgyűjtés a könyvtári-informatikai rövidítések adatbázisa számára, gépre vitele a következő év feladata; megkaptuk és hozzáférhetővé tettük az IIF-adatbázisok adatbázisának Micro-ISIS-ben épített változatát, illetve a Magyar Adatbázisforgalmazók Kamarája által készített metaadatbázist.
A Magyar Videotex Kft. előnyös ajánlatával élve, újra telepíttettünk videotex-terminált a Szakkönyvtárba az év végén, és szándékozunk intenzíven bekapcsolódni az adatszolgáltatásba. A magyarországi vtx-vállalkozásokat továbbra is figyelemmel kísérjük.
Terjesztjük a Könyvtári Figyelőt, a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiáját, az Új periodikumokat, a MANCI-adatbázist, a Könyvtári Címjegyzék adatbázist és nyomtatott füzeteit, illetve más KMK-kiadványokat is. Gépi adatbázisban tartjuk nyilván a megrendelőket, számlázzuk és expediáljuk a kiadványokat.
A Szakkönyvtár gépesítésében döntő lépésre szántuk el magunkat: Átgondolva egy nagy könyvtár részeként, bár némi önállósággal működő szakkönyvtárunk helyzetét, - a Digital Hungary Kft. ajánlatának visszautasítása után - kinyilvánítottuk az OSZK NEKTÁR-rendszeréhez való csatlakozási szándékunkat, ami a megfelelő hálózat kiépítése után remélhetőleg 1993-ban megtörténhet. Az amerikai Melton-alapítványtól nyert 10 ezer dollár egy részét a hálózat kiépítésére szánjuk. 1992-ben ebből az összegből sikerült egy lézernyomtatót is vásárolnunk.
Különböző képzési formák keretében 1-2 órás könyvtárbemutatókat és MANCI-használati ismertetőt tartottunk, illetve többször szaktárgyi óra zajlott a Szakkönyvtárban.
Csoportosan vagy egyénileg 455 magyar és 69 külföldi vendég látogatta meg könyvtárunkat.
Külföldi tanulmányúton a könyvtár két munkatársa vett részt: az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Németországban egy-egy hónapos úton. Csereképpen a Deutsches Bibliotheksinstituttól egy német könyvtáros töltötte nálunk egyhónapos tanulmányútját.

Budapest, 1993. január

Szente Ferenc
igazgató

Az OSZK KMK kiadványai - 1992

Könyvek

HALÁSZ Béla

Könyvtári környezettan / Halász Béla. - Bp. OSZK-KMK, 1992. - 76 p.

KIRSTINÄ, Leena - LŐRINCI Judit

Magyarok és finnek a fikció világában : Balázs József és Veijo Meri regényének befogadása Magyarországon és Finnországban : Finn-magyar közös olvasáskutatás 2. / Leena Kirstinä, Lőrinci Judit. - Bp. OSZK-KMK, 1992. - 230 p.

Könyvtári és tájékoztatási tézaurusz / [összeáll. az OSZK KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtárának munkaközössége]. - 3., revideált kiad. - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 134 p.

Magyar olvasáskultúra határon innen és túl / Gereben Ferenc [et al.]. - Bp.. OSZK-KMK, 1992. -17 p. Soksz.

"Telekunyhók" a vidék fejlesztéséért : Hogyan építsünk tájékoztató állomást? : Szakirodalmi szemle / [fel. szerk. Kovács Emőke] ; [szerk. Kovács Katalin]. - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 85 p.

WALTON, Robert A.

Mikroszámítógépek : Útmutató könyvtárosoknak és informatikusoknak mikroszámítógépes rendszerek tervezéséhez és megvalósításához / Robert A. Walton ; [szerk. Bárdosi Mária]. - Bp.: OMIKK : OSZK-KMK, 1991. X, 78 p.

Eredeti cím: Microcomputers : A planning and implementation guide for librarians and information professionals

Időszaki kiadványok

Hungarian library and information science abstracts. - Vol. 21. (1992). - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 2 sz. ISSN 0046-8304

Könyvtári figyelő. - U. F. 2. = 38. évf. (1992). - Bp. OSZK-KMK, 1992. - 4 sz.

Könyvtári levelező/lap. - 1992. - Bp. : OSZKKMK, 1992. - 12 sz.

A magyar könyvtári szakirodalom bibliográfiája. - 1992. - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 4 sz. ISSN 0133-736x

Új könyvek : könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója. - 1992. - Bp. : OSZK-KMK : Könyvtárellátó, 1992. - 23 sz.

Új periodikumok : a Magyarországon megjelenő új és címváltozott periodikumok negyedéves jegyzéke. - 1992. - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 4 sz.

Adatbázisok

Évfordulónaptár [Géppel olvasható adattár]. - 1993. - Szöveges adatbázis (6330 rekord). - Bp. OSZK-KMK, 1992. - 1 floppy : HD

IFLA [Géppel olvasható adattár] : Az IFLA éves közgyűlésein elhangzott előadások. - 1988-1990. - Bibliográfiai adatbázis (347 rekord). - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 1 floppy : DD

MABIT [Géppel olvasható adattár] A magyar könyvtárak bibliográfiai tervei. - 1992. - Bibliográfiai adatbázis (126 rekord). - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 1 floppy : DD

MANCI [Géppel olvasható adattár] : Magyar és nemzetközi cikkek. - 1992. - Bibliográfiai adatbázis (2565 rekord). - Bp.: OSZK-KMK, 1992. - 4 floppy DD

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)