39. évfolyam, 1993. 2. szám
Archívum

Füstbe ment tervek, avagy a vállalati évek valósága egy országos szakkönyvtár életében

Gulácsiné Pápay Erika

Nehéz elfogultság nélkül írni egy országos gyűjtemény sorsának alakulásáról, különösen akkor, ha a tények közlője egyben személyes résztvevője is a nem mindig pozitívan alakuló évek eseményeinek.
Megkönnyíti a közlést viszont az a szándék, amely igyekszik bebizonyítani a szakmai köröknek a könyvtári kollektíva vétlenségét az események sajnálatos alakulásában, s töretlen tenniakarását 1987-től, az Agrárinformációs Vállalat megalakulásától kezdve az 1992. év elejéig, az Agrárinformációs Vállalat hivatalosan is bejelentett anyagi és szakmai csődjéig.

Információs központ helyett vállalat

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 37469/3/1987. sz. határozata jelentős változást hozott a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár - mint ágazati tudományos szakkönyvtár- életében.
Az addig eredményérdekeltségű költségvetési intézményként működő MÉM Információs Központ helyett - melynek szerves része volt az országos könyvtár is - a minisztérium létrehozta az államigazgatási felügyelet alatt álló Agrárinformációs Vállalatot mint jogutódot. A MÉM Információs Központnak vállalattá történő átalakítása nehéz feladat elé állította az intézményt, egyrészt azért, mert mind az alapító határozat kiadása, mind az ezzel összefüggő vállalatalapítási teendők késéssel történtek meg, másrészt a vállalati gazdálkodás szervezeti, pénzügyi, számviteli kereteinek kialakítása az addigiaktól eltérő munkát követeltek meg.
Módosítani kellett a korábbi belső szervezeti rendet, s az új vállalati gazdálkodási követelményeknek megfelelően kellett kialakítani a vállalati szervezeti egységeket is.

Megbízási szerződés a könyvtár működésére

A Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár a miniszteri határozat értelmében az 1987. évet már mint egy vállalat szervezeti keretein belül működő könyvtár kezdte meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kutatási Főosztálya megbízási szerződésben legelsőként leszögezte azt a tényt, hogy az Agrárinformációs Vállalat (a továbbiakban: AGROINFORM) a Könyvtárat elkülönített szervezeti és elszámolási egységként köteles működtetni, és szabályozta a működtetési költségek pénzügyi bonyolítását is.
A Könyvtárt az alábbi feladatokkal bízzák meg: fő feladata az országos, a koordinációs és a hálózati központi, az I. osztályú tudományos szakkönyvtári tevékenység, ennek érdekében a szakirodalom beszerzése, a könyvek és időszaki kiadványok könyvtári feldolgozása, a hálózati-módszertani, a dokumentációs és a gépi információs szolgáltatásokkal kapcsolatos teendők elvégzése.

1987. A remény éve

Elindult a reménykedő, de egyben kételyekkel teli könyvtári élet, hiszen vállalati keretek közt működő más országos könyvtárról a Könyvtár kollektívájának tudomása nincs.
Elfogadott szakmai feladatterv és jóváhagyott évenkénti költségvetés alapján folytatódik a korábbi évek könyvtári munkája, mely a vállalati elszámolás miatti munkaerő-, anyag- és pénztakarékosságra ösztönöz.
A vállalati átszervezés kedvező tényeihez sorolhatók az alábbiak - írja a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár 1987. évi munkájáról szóló összefoglaló jelentés:

Az átszervezés kedvezőtlen tényei közé csupán kettőt sorol fel a fenti jelentés: a vállalattá nyilvánítás s az alapító okirat megjelenésének több hónapos késedelmét, s így a belső költségvetés késedelmes kialakítását, valamint a kalkulációs rendszer szintén késői bevezetését. (Hogy hány kedvezőtlen jelenség befolyásolta még a Könyvtár életét, azt csak a következő évek átélt eseményei bizonyították.)
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár éves munkajelentéseinek átvizsgálása a következő megállapításokat eredményezi:
Az 1987. év könyvtári szakmai feladatvégzése még sikeresnek mondható, hiszen a költségvetés a könyvtár anyagi szükségleteit biztosítja, a vállalat az alakulás évében még szilárd talajon áll. A Könyvtár állománya meghaladja a 445 000 kötetet, a beszerzés (könyvjellegű dokumentum) 9600 kötet. Állománygyarapításra 9 460 000 forint jut. A folyóiratok száma: 3032 db. Az olvasószolgálat statisztikai számai a következőek:
- beiratkozott olvasók száma: 3221 fő,
- könyvtárlátogatók száma: 23 400 fő.
A feldolgozás 5 ezer dokumentumról készít bibliográfiai leírást. Kiemelkedő fontosságú teljesítménye az évnek az AGRIS Központ/Róma által fejlesztett Micro-ISIS szoftver adaptálása a mezőgazdasági szakterületre, melyet Magyarországon elsőként az Országos Mezőgazdasági Könyvtár alkalmazott. A Könyvtár számítógépes szolgáltatásaiban, a megrendelésekben az 1986. évhez viszonyítva már 24%-os visszaesés mutatkozik. Az online szolgáltatás 1986-hoz viszonyítva erősen csökkenő tendenciát mutat, egyrészt a korábbi felhasználók önállósulása, másrészt a korábbi kutatási-fejlesztési keretek beszűkülése miatt.

1988. Új könyvtárszárny épült

1988-ban befejeződik a Könyvtár 1985-ben megkezdett új épületszárnyának hároméves építkezése.
Az építkezés 1988-ban bekövetkező szakaszában szinte valamennyi könyvtári tér építési területté válik, s 1988 májusától decemberéig az olvasószolgálati munka szüneteltetésére is sor kerül.
Az építkezés, amely műszaki és anyagi okokból többször végrehajtott terv- és funkció módosítás után 1988 novemberében befejeződik, nem oldja meg a Könyvtár elhelyezési gondjait. Elkészül ugyan egy közel 33 millió forintos könyvtári beruházás, kulturáltabbá válik az olvasók kiszolgálása, de kialakításra kerül egy, a munkatársak körében népszerűtlen, egészségtelen, ún. ,nagytermes" könyvtári munkahely, egy kézi erővel alig mozgatható, új és “korszerű" tömörraktár, egy, már a beszereléskor konstrukcióhibás klíma-berendezés. Megmarad azonban a város 3 különböző pontján elhelyezkedő, lehetetlen körülmények között működő külső raktár, közel 6 ezer polcfolyóméter dokumentummal. Nem valósul meg a Könyvtár értékes archív állományának elhelyezése sem, bár tervbe vették az épületben működő vállalati nyomda elköltöztetésével felszabaduló helyre egy különgyűjteményi olvasóterem kialakítását.
Az 1988. évi költségvetés a Könyvtár működési költségeit, az alapvető szellemi értéket jelentő folyóirat- és könyvbeszerzés terén pénzügyileg már nem biztosítja. Megszűnőben van a Soros Alapítvány könyvvásárlási akciója, s ezzel viszonylag olcsó tőkés könyvbeszerzési forrás szűnik meg. A vásárlás útján történő könyvbeszerzés 500 kötettel kevesebb már, mint az előző évben. A folyóiratrendeléseknél pedig a korábbihoz képest 1,7 millió forinttal csökkent az előfizetési összeg.
A hálózati-módszertani-koordinációs tevékenységben a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari kutatóintézetekkel, hálózati alközpontokkal és a hálózatukhoz tartozó szakkönyvtárakkal, valamint az agrárfelsőoktatási intézmények könyvtáraival a hagyományos könyvtárközi kapcsolatok fenntartása mellett fokozódik a könyvtári szakfelügyelettel való együttműködés. Elkészül az ágazati gyűjtőköri kódex. A jelentős könyvtári kiadványok (Agrárirodalmi Szemle, Élelmiszertudománya és Élelmiszeripari Szakirodalmi Tájékoztató, Fehérje, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, Magyar Agrárirodalmi Szemle) sajnálatos megjelentetési zavarokkal küzdenek az egyre emelkedő nyomdai költségek, valamint az AGROINFORM szervezetlensége miatt.
A számítógépes szolgáltatások iránti igény 1988-ban ismét csökken, az SDI profilállomány több mint 60%-kal, az online pedig 30%-kal lett kevesebb az 1987. évhez viszonyítva.

Megkezdődik a magyar nyelvű mezőgazdasági számítógépes adatbázisépítés

A Számítástechnikai Osztály bár nem tartozik az Országos Mezőgazdasági Könyvtár szervezetéhez, annak nem része, de a Könyvtár életében, ha nem is pozitívan, de az Agrárinformációs Vállalat 1992-ben bekövetkezett csődjéig részt vesz. Tevékenysége a Könyvtár életében 1988-tól már érezhető, hiszen a számítógépes adatbázisépítés megkezdődik az Agrárirodalmi Szemle számítógépes feldolgozásával. Üzembe helyezik a korábban az OMIKK-nál futtatott SDI szolgáltatást, és előkészítik a rendszernek a csomagkapcsolt országos nyilvános hálózathoz való csatlakozását. Elkészül a nyomdai technológia néhány fázisának számítógépesítése, és kidolgozzák a számítógépes indexkészítés főbb lépéseit.
A könyvtári munka számítógépesítésének fejlesztési irányait az alábbiak szerint határozzák meg 1988-ban:

(Sajnálatos módon a felvázolt fejlesztésekből a magyar nyelvű mezőgazdasági adatbázis építésén kívül, a későbbi komoly könyvtári erőfeszítések, pályázati támogatási ősszegek jelentős mértékű ráfordítása ellenére sem valósul meg a könyvtári munkafolyamatok gépesítése, sőt még az igen rövid ideig használt kölcsönzési rendszer is működésképtelenné válik, korrekcióját pedig a Könyvtár a vállalati élete során nem érhette meg.)
Az AGROINFORM 1988-ban ugyan még csak időszakosan, de már likviditási problémákkal küzd, mert a vállalat egyéb részlegei, pl. a kiadói részleg eladhatatlan késztermékkel rendelkezik s magas vevőállománnyal - összesen 45 millió forint értékben -, s ezt mindössze 10 millió forintos forgóalap finanszírozza. Felmerül egy 20-22%-os kamatozású, rövid lejáratú bankhitel felvétele is, de elutasításra kerül, mivel ez az egyébként is mérséklődő vállalati nyereséget veszélyeztetné. Az anyagi helyzet súlyosbodása az AGROINFORM-ot, de ezzel együtt az Országos Mezőgazdasági Könyvtárat is nehéz helyzet elé állítja.
A Könyvtár állománygyarapodása 1988-ban már csak 3580 kötet, az 1987-es 9600 kötettel szemben. Az állománygyarapításra fordított összeg: 12 065 700 forint. A folyóiratok száma: 3102 db.
A Könyvtár olvasószolgálati adatai 1988-ban az építkezés miatti zárvatartás következményeként a korábbi évek átlagának 50%-át sem érik el. A könyvtárlátogatók száma: 11 600 fő. A beiratkozott olvasók száma: 1398 fő. A Könyvtári feldolgozó munka során 3580 műről készül bibliográfiai leírás.

1989. Erősödő negatív tendenciák

Az 1988-ban már fennálló és az 1989-ben tovább fokozódó gondok (az állománygyarapítási költségek emelkedése, személyi problémák, a könyvtári és dokumentációs kiadványok megjelentetési gondjai, a vállalat egyre erősödő likviditási problémái, megoldhatatlan számítógépesítési tervek, a könyvtári szárny építése után jelentkező komoly műszaki problémák sokasága) egész évben átmeneti állapotot teremtenek. Nő a bizonytalanság, s csökken a Könyvtár szakmai hírneve, hiszen azonosítják az AGROINFORM-mal, annak tevékenységével, magatartásával és munkatársaival.
A munkavégzés anyagi feltételein túl, a tárgyi feltételek sem adottak.
A Könyvtár statisztikai adatai már a problémákat tükrözik. Az 1989. év statisztikai adatai még alacsonyabbak, mint az 1988-as évé, amikor az építkezés miatt részlegesen működött a könyvtár. A könyvtárlátogatók száma csak 8355 fő. Az állománygyarapítás 4071 db könyvjellegű dokumentum beszerzését jelenti. Az állománygyarapításra fordított összeg: 12 055 000 Ft. A feldolgozás 3200 dokumentumot regisztrál.
Jelentős eredménye viszont az évnek az Archív Gyűjtemény elhelyezése, különgyűjteményi olvasótermének kialakítása.

1990. A működőképesség végső határa

Az 1989. évet a Könyvtár szakmai jelentése az utóbbi évek egyik legkritikusabb éveként jellemzi, nem ismerve még azokat a nehézségeket, amelyeket az 1990-es év jelent majd. A Magyar Hírlap egykori, 1991. 10. száma közötte a Stark B. László tollából megjelent, Botrány vagy belenyugvás c. cikket, melyben a szerző a működőképességük végső határára sodródott magyarországi művelődési intézmények sorsával foglalkozik. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár is elmondhatja már az 1990-es évben, hogy az egyetlen pozitívum az életében az, hogy még létezik, s ez a létezés az erősen redukált létszámú személyzet igen komoly erőfeszítésének és szakmaszeretetének köszönhető csupán.
Külön gond - az építkezés helytelen tervezéséből és a szakmailag hibás elképzelésekből adódó gondok mellett - a Könyvtár anyagi helyzetének az AGROINFORM-on belüli bizonytalansága, illetve teljes tisztázatlansága. A Könyvtár kollektívája az AGROINFORM által ki nem fizetett könyvtári számlák miatt számos kellemetlenséget él át. Az állandósuló fizetési hiány, a korábbi jó könyvtári kapcsolatokat, kiadókkal, külkereskedelmi vállalattal, társintézményekkel és kollégákkal negatív irányba változtatja.
Komoly probléma a Számítástechnikai Osztály által ígért, de el nem készülő számítógépes kölcsönzés hiánya, majd a könyvfeldolgozás számítógépesítése terén felmerülő hiányosságok megléte. Állandósulnak azok a szakmai negatív vélemények, melyek az ágazati könyvtáraknak évek óta ígérgetett, de eddig meg nem valósított, könyvtári számítógépes integrált rendszer miatt érik a könyvtárat.

1991. Vállalati csőd - a könyvtár létbizonytalansága

Az 1990-es pénzügyi gondok az 1991. évet is jellemzik. A kifizetetlen számlák sokasága terheli a Könyvtár életét. Az állománygyarapításra biztosított 20 550 000 forintból a Könyvtár csupán az év utolsó hónapjában rendelhet meg 250 000 forint értékben devizás könyveket, kifizetésükre pedig még az 1992. év I. negyedévében sem kerül sor. A Könyvtár pénzügyi forrását terheli az AGROINFORM 5 fős Számítástechnikai Főosztálya számára vásárolt, mintegy 4 millió forint értékű mágnesszalag, holott a vállalati keretekben folyó SDI-szolgáltatásra az igény minimális. (A Könyvtár pedig csak 30 (!) könyvet vásárolhat.)
A már említett, saját fejlesztésű könyvtári számítógépes rendszer továbbra sem működőképes, számos ponton további fejlesztéseket igényelne.
Megindulhat viszont az állománygyarapítás terén egy új munkakapcsolat egy külföldi folyóiratügynökséggel. A Könyvtár koordinációs szerepének betöltésével, hazai viszonylatban is egyedülálló mértékű ágazati folyóiratrendelést fog össze és továbbít.
A Könyvtár szakmai tevékenysége között a nemzetközi kiadványcsere-tevékenység még az, amely az ismertetett évek során változatlan eredménnyel működik. Cserepartnereink száma is szinte változatlan az évek során, hiszen 51 ország 729 intézményével áll rendszeres kiadványcsere-kapcsolatban.
1991-ben megvalósul az a raktárköltöztetés, mely lehetővé teszi, hogy eddig a város 3 különböző pontján lévő külső könyv- és folyóiratraktár 1 nagy külső raktárban nyerjen elhelyezést.
Az olvasószolgálat statisztikai adatai 1991-ben: a beiratkozott olvasók száma: 2033 fő, a könyvtártátogatók száma pedig 15 114 fő.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár az említett évek során mint kötelespéldány-válogató jogú könyvtár, valamint önálló nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést folytató könyvtár feladatait ellátja, illetve az előnyökkel él, azokat felhasználja.
A könyvtári alaptevékenységéhez kapcsolódó kiadványok megjelentetését - ha a vállalati helyzetéből adódó pénzszűke negatívan is befolyásolja - az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kiadóként biztosítja.
Vállalati keretek közti élete során tagja maradt nemzetközi könyvtári és dokumentációs szervezeteknek, a FID-nek, valamint - Magyarországon elsőként felfigyelve és tagkönyvtárként csatlakozva az Európa Tanács tudományos és szakkönyvtárakat tömörítő ligájához -, a LIBER-nek is.
1991-ben a könyvtár az alábbi könyvtári kiadványokat jelenteti meg:
- Agrárirodalmi Szemle,
- Élelmiszertudománya és Élelmiszeripari Szakirodalmi Tájékoztató
- Magyar Agrárirodalmi Szemle (Hungarian Agricultural Review)
- Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia
- Fehérje
- Külföldi Mezőgazdasági Szakkönyvek Gyarapodási Jegyzéke
- ENSZ Szervezetek Dokumentumai a Mezőgazdaság, Erdészet és Élelmiszeripar Területén.
Az 1991-es évet már a teljes bizonytalanság jellemzi. Nő a Könyvtár kollektívájának elégedetlensége, érezhető a vállalat teljes csődje, fokozódik a vezetőség iránti bizalmatlanság, a feszültség az AGROINFORM és a Könyvtár munkatársai között. A vállalaton belül működő, de a Könyvtár életét erősen befolyásoló Számítástechnikai Főosztály és Pénzügyi Főosztály uralja már a helyzetet, erősödik a külső szakmai körök, intézmények elégedetlensége a vállalattal szemben, mely az 1991. év novemberének eseményeit eredményezi.
Elindul a vállalat átalakítását célzó főhatósági intézkedéssorozat, mely az 1992. év 11. negyedévében végül is az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kiválását eredményezi.
A Könyvtár 1992. évi sorsával, helyzetének további alakulásával külön ismertetés foglalkozik majd.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)