39. évfolyam, 1993. 2. szám |
Archívum |
Füstbe ment tervek, avagy a vállalati évek valósága egy országos szakkönyvtár életében
Gulácsiné Pápay Erika
Nehéz elfogultság nélkül írni egy országos
gyűjtemény sorsának alakulásáról, különösen akkor, ha a tények közlője egyben
személyes résztvevője is a nem mindig pozitívan alakuló évek eseményeinek.
Megkönnyíti a közlést viszont az a szándék, amely igyekszik bebizonyítani a
szakmai köröknek a könyvtári kollektíva vétlenségét az események sajnálatos
alakulásában, s töretlen tenniakarását 1987-től, az Agrárinformációs Vállalat
megalakulásától kezdve az 1992. év elejéig, az Agrárinformációs Vállalat hivatalosan
is bejelentett anyagi és szakmai csődjéig.
Információs központ helyett vállalat
A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
37469/3/1987. sz. határozata jelentős változást hozott a Károlyi Mihály Országos
Mezőgazdasági Könyvtár - mint ágazati tudományos szakkönyvtár- életében.
Az addig eredményérdekeltségű költségvetési intézményként működő MÉM Információs
Központ helyett - melynek szerves része volt az országos könyvtár is - a minisztérium
létrehozta az államigazgatási felügyelet alatt álló Agrárinformációs Vállalatot
mint jogutódot. A MÉM Információs Központnak vállalattá történő átalakítása
nehéz feladat elé állította az intézményt, egyrészt azért, mert mind az alapító
határozat kiadása, mind az ezzel összefüggő vállalatalapítási teendők késéssel
történtek meg, másrészt a vállalati gazdálkodás szervezeti, pénzügyi, számviteli
kereteinek kialakítása az addigiaktól eltérő munkát követeltek meg.
Módosítani kellett a korábbi belső szervezeti rendet, s az új vállalati gazdálkodási
követelményeknek megfelelően kellett kialakítani a vállalati szervezeti egységeket
is.
Megbízási szerződés a könyvtár működésére
A Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági
Könyvtár a miniszteri határozat értelmében az 1987. évet már mint egy vállalat
szervezeti keretein belül működő könyvtár kezdte meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztérium Szakoktatási és Kutatási Főosztálya megbízási szerződésben legelsőként
leszögezte azt a tényt, hogy az Agrárinformációs Vállalat (a továbbiakban: AGROINFORM)
a Könyvtárat elkülönített szervezeti és elszámolási egységként köteles működtetni,
és szabályozta a működtetési költségek pénzügyi bonyolítását is.
A Könyvtárt az alábbi feladatokkal bízzák meg: fő feladata az országos, a koordinációs
és a hálózati központi, az I. osztályú tudományos szakkönyvtári tevékenység,
ennek érdekében a szakirodalom beszerzése, a könyvek és időszaki kiadványok
könyvtári feldolgozása, a hálózati-módszertani, a dokumentációs és a gépi információs
szolgáltatásokkal kapcsolatos teendők elvégzése.
1987. A remény éve
Elindult a reménykedő, de egyben kételyekkel teli könyvtári élet, hiszen vállalati keretek közt működő más országos könyvtárról a Könyvtár kollektívájának tudomása nincs.Az átszervezés kedvezőtlen tényei közé csupán
kettőt sorol fel a fenti jelentés: a vállalattá nyilvánítás s az alapító okirat
megjelenésének több hónapos késedelmét, s így a belső költségvetés késedelmes
kialakítását, valamint a kalkulációs rendszer szintén késői bevezetését. (Hogy
hány kedvezőtlen jelenség befolyásolta még a Könyvtár életét, azt csak a következő
évek átélt eseményei bizonyították.)
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár éves munkajelentéseinek átvizsgálása a következő
megállapításokat eredményezi:
Az 1987. év könyvtári szakmai feladatvégzése még sikeresnek mondható, hiszen
a költségvetés a könyvtár anyagi szükségleteit biztosítja, a vállalat az alakulás
évében még szilárd talajon áll. A Könyvtár állománya meghaladja a 445 000 kötetet,
a beszerzés (könyvjellegű dokumentum) 9600 kötet. Állománygyarapításra 9 460
000 forint jut. A folyóiratok száma: 3032 db. Az olvasószolgálat statisztikai
számai a következőek:
- beiratkozott olvasók száma: 3221 fő,
- könyvtárlátogatók száma: 23 400 fő.
A feldolgozás 5 ezer dokumentumról készít bibliográfiai leírást. Kiemelkedő
fontosságú teljesítménye az évnek az AGRIS Központ/Róma által fejlesztett Micro-ISIS
szoftver adaptálása a mezőgazdasági szakterületre, melyet Magyarországon elsőként
az Országos Mezőgazdasági Könyvtár alkalmazott. A Könyvtár számítógépes szolgáltatásaiban,
a megrendelésekben az 1986. évhez viszonyítva már 24%-os visszaesés mutatkozik.
Az online szolgáltatás 1986-hoz viszonyítva erősen csökkenő tendenciát mutat,
egyrészt a korábbi felhasználók önállósulása, másrészt a korábbi kutatási-fejlesztési
keretek beszűkülése miatt.
1988. Új könyvtárszárny épült
1988-ban befejeződik a Könyvtár 1985-ben
megkezdett új épületszárnyának hároméves építkezése.
Az építkezés 1988-ban bekövetkező szakaszában szinte valamennyi könyvtári tér
építési területté válik, s 1988 májusától decemberéig az olvasószolgálati munka
szüneteltetésére is sor kerül.
Az építkezés, amely műszaki és anyagi okokból többször végrehajtott terv- és
funkció módosítás után 1988 novemberében befejeződik, nem oldja meg a Könyvtár
elhelyezési gondjait. Elkészül ugyan egy közel 33 millió forintos könyvtári
beruházás, kulturáltabbá válik az olvasók kiszolgálása, de kialakításra kerül
egy, a munkatársak körében népszerűtlen, egészségtelen, ún. ,nagytermes" könyvtári
munkahely, egy kézi erővel alig mozgatható, új és “korszerű" tömörraktár, egy,
már a beszereléskor konstrukcióhibás klíma-berendezés. Megmarad azonban a város
3 különböző pontján elhelyezkedő, lehetetlen körülmények között működő külső
raktár, közel 6 ezer polcfolyóméter dokumentummal. Nem valósul meg a Könyvtár
értékes archív állományának elhelyezése sem, bár tervbe vették az épületben
működő vállalati nyomda elköltöztetésével felszabaduló helyre egy különgyűjteményi
olvasóterem kialakítását.
Az 1988. évi költségvetés a Könyvtár működési költségeit, az alapvető szellemi
értéket jelentő folyóirat- és könyvbeszerzés terén pénzügyileg már nem biztosítja.
Megszűnőben van a Soros Alapítvány könyvvásárlási akciója, s ezzel viszonylag
olcsó tőkés könyvbeszerzési forrás szűnik meg. A vásárlás útján történő könyvbeszerzés
500 kötettel kevesebb már, mint az előző évben. A folyóiratrendeléseknél pedig
a korábbihoz képest 1,7 millió forinttal csökkent az előfizetési összeg.
A hálózati-módszertani-koordinációs tevékenységben a mezőgazdasági, élelmiszeripari,
erdészeti és faipari kutatóintézetekkel, hálózati alközpontokkal és a hálózatukhoz
tartozó szakkönyvtárakkal, valamint az agrárfelsőoktatási intézmények könyvtáraival
a hagyományos könyvtárközi kapcsolatok fenntartása mellett fokozódik a könyvtári
szakfelügyelettel való együttműködés. Elkészül az ágazati gyűjtőköri kódex.
A jelentős könyvtári kiadványok (Agrárirodalmi Szemle, Élelmiszertudománya és
Élelmiszeripari Szakirodalmi Tájékoztató, Fehérje, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia,
Magyar Agrárirodalmi Szemle) sajnálatos megjelentetési zavarokkal küzdenek az
egyre emelkedő nyomdai költségek, valamint az AGROINFORM szervezetlensége miatt.
A számítógépes szolgáltatások iránti igény 1988-ban ismét csökken, az SDI profilállomány
több mint 60%-kal, az online pedig 30%-kal lett kevesebb az 1987. évhez viszonyítva.
Megkezdődik a magyar nyelvű mezőgazdasági
számítógépes adatbázisépítés
A Számítástechnikai Osztály bár nem tartozik
az Országos Mezőgazdasági Könyvtár szervezetéhez, annak nem része, de a Könyvtár
életében, ha nem is pozitívan, de az Agrárinformációs Vállalat 1992-ben bekövetkezett
csődjéig részt vesz. Tevékenysége a Könyvtár életében 1988-tól már érezhető,
hiszen a számítógépes adatbázisépítés megkezdődik az Agrárirodalmi Szemle
számítógépes feldolgozásával. Üzembe helyezik a korábban az OMIKK-nál futtatott
SDI szolgáltatást, és előkészítik a rendszernek a csomagkapcsolt országos nyilvános
hálózathoz való csatlakozását. Elkészül a nyomdai technológia néhány fázisának
számítógépesítése, és kidolgozzák a számítógépes indexkészítés főbb lépéseit.
A könyvtári munka számítógépesítésének fejlesztési irányait az alábbiak szerint
határozzák meg 1988-ban:
(Sajnálatos módon a felvázolt fejlesztésekből
a magyar nyelvű mezőgazdasági adatbázis építésén kívül, a későbbi komoly könyvtári
erőfeszítések, pályázati támogatási ősszegek jelentős mértékű ráfordítása ellenére
sem valósul meg a könyvtári munkafolyamatok gépesítése, sőt még az igen rövid
ideig használt kölcsönzési rendszer is működésképtelenné válik, korrekcióját
pedig a Könyvtár a vállalati élete során nem érhette meg.)
Az AGROINFORM 1988-ban ugyan még csak időszakosan, de már likviditási problémákkal
küzd, mert a vállalat egyéb részlegei, pl. a kiadói részleg eladhatatlan késztermékkel
rendelkezik s magas vevőállománnyal - összesen 45 millió forint értékben -,
s ezt mindössze 10 millió forintos forgóalap finanszírozza. Felmerül egy 20-22%-os
kamatozású, rövid lejáratú bankhitel felvétele is, de elutasításra kerül, mivel
ez az egyébként is mérséklődő vállalati nyereséget veszélyeztetné. Az anyagi
helyzet súlyosbodása az AGROINFORM-ot, de ezzel együtt az Országos Mezőgazdasági
Könyvtárat is nehéz helyzet elé állítja.
A Könyvtár állománygyarapodása 1988-ban már csak 3580 kötet, az 1987-es 9600
kötettel szemben. Az állománygyarapításra fordított összeg: 12 065 700 forint.
A folyóiratok száma: 3102 db.
A Könyvtár olvasószolgálati adatai 1988-ban az építkezés miatti zárvatartás
következményeként a korábbi évek átlagának 50%-át sem érik el. A könyvtárlátogatók
száma: 11 600 fő. A beiratkozott olvasók száma: 1398 fő. A Könyvtári feldolgozó
munka során 3580 műről készül bibliográfiai leírás.
1989. Erősödő negatív tendenciák
Az 1988-ban már fennálló és az 1989-ben
tovább fokozódó gondok (az állománygyarapítási költségek emelkedése, személyi
problémák, a könyvtári és dokumentációs kiadványok megjelentetési gondjai, a
vállalat egyre erősödő likviditási problémái, megoldhatatlan számítógépesítési
tervek, a könyvtári szárny építése után jelentkező komoly műszaki problémák
sokasága) egész évben átmeneti állapotot teremtenek. Nő a bizonytalanság, s
csökken a Könyvtár szakmai hírneve, hiszen azonosítják az AGROINFORM-mal, annak
tevékenységével, magatartásával és munkatársaival.
A munkavégzés anyagi feltételein túl, a tárgyi feltételek sem adottak.
A Könyvtár statisztikai adatai már a problémákat tükrözik. Az 1989. év statisztikai
adatai még alacsonyabbak, mint az 1988-as évé, amikor az építkezés miatt részlegesen
működött a könyvtár. A könyvtárlátogatók száma csak 8355 fő. Az állománygyarapítás
4071 db könyvjellegű dokumentum beszerzését jelenti. Az állománygyarapításra
fordított összeg: 12 055 000 Ft. A feldolgozás 3200 dokumentumot regisztrál.
Jelentős eredménye viszont az évnek az Archív Gyűjtemény elhelyezése, különgyűjteményi
olvasótermének kialakítása.
1990. A működőképesség végső határa
Az 1989. évet a Könyvtár szakmai jelentése
az utóbbi évek egyik legkritikusabb éveként jellemzi, nem ismerve még azokat
a nehézségeket, amelyeket az 1990-es év jelent majd. A Magyar Hírlap egykori,
1991. 10. száma közötte a Stark B. László tollából megjelent, Botrány
vagy belenyugvás c. cikket, melyben a szerző a működőképességük végső
határára sodródott magyarországi művelődési intézmények sorsával foglalkozik.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár is elmondhatja már az 1990-es évben, hogy
az egyetlen pozitívum az életében az, hogy még létezik, s ez a létezés az erősen
redukált létszámú személyzet igen komoly erőfeszítésének és szakmaszeretetének
köszönhető csupán.
Külön gond - az építkezés helytelen tervezéséből és a szakmailag hibás elképzelésekből
adódó gondok mellett - a Könyvtár anyagi helyzetének az AGROINFORM-on belüli
bizonytalansága, illetve teljes tisztázatlansága. A Könyvtár kollektívája az
AGROINFORM által ki nem fizetett könyvtári számlák miatt számos kellemetlenséget
él át. Az állandósuló fizetési hiány, a korábbi jó könyvtári kapcsolatokat,
kiadókkal, külkereskedelmi vállalattal, társintézményekkel és kollégákkal negatív
irányba változtatja.
Komoly probléma a Számítástechnikai Osztály által ígért, de el nem készülő számítógépes
kölcsönzés hiánya, majd a könyvfeldolgozás számítógépesítése terén felmerülő
hiányosságok megléte. Állandósulnak azok a szakmai negatív vélemények, melyek
az ágazati könyvtáraknak évek óta ígérgetett, de eddig meg nem valósított, könyvtári
számítógépes integrált rendszer miatt érik a könyvtárat.
1991. Vállalati csőd - a könyvtár létbizonytalansága
Az 1990-es pénzügyi gondok az 1991. évet
is jellemzik. A kifizetetlen számlák sokasága terheli a Könyvtár életét. Az
állománygyarapításra biztosított 20 550 000 forintból a Könyvtár csupán az év
utolsó hónapjában rendelhet meg 250 000 forint értékben devizás könyveket, kifizetésükre
pedig még az 1992. év I. negyedévében sem kerül sor. A Könyvtár pénzügyi forrását
terheli az AGROINFORM 5 fős Számítástechnikai Főosztálya számára vásárolt, mintegy
4 millió forint értékű mágnesszalag, holott a vállalati keretekben folyó SDI-szolgáltatásra
az igény minimális. (A Könyvtár pedig csak 30 (!) könyvet vásárolhat.)
A már említett, saját fejlesztésű könyvtári számítógépes rendszer továbbra sem
működőképes, számos ponton további fejlesztéseket igényelne.
Megindulhat viszont az állománygyarapítás terén egy új munkakapcsolat egy külföldi
folyóiratügynökséggel. A Könyvtár koordinációs szerepének betöltésével, hazai
viszonylatban is egyedülálló mértékű ágazati folyóiratrendelést fog össze és
továbbít.
A Könyvtár szakmai tevékenysége között a nemzetközi kiadványcsere-tevékenység
még az, amely az ismertetett évek során változatlan eredménnyel működik. Cserepartnereink
száma is szinte változatlan az évek során, hiszen 51 ország 729 intézményével
áll rendszeres kiadványcsere-kapcsolatban.
1991-ben megvalósul az a raktárköltöztetés, mely lehetővé teszi, hogy eddig
a város 3 különböző pontján lévő külső könyv- és folyóiratraktár 1 nagy külső
raktárban nyerjen elhelyezést.
Az olvasószolgálat statisztikai adatai 1991-ben: a beiratkozott olvasók száma:
2033 fő, a könyvtártátogatók száma pedig 15 114 fő.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár az említett évek során mint kötelespéldány-válogató
jogú könyvtár, valamint önálló nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést folytató
könyvtár feladatait ellátja, illetve az előnyökkel él, azokat felhasználja.
A könyvtári alaptevékenységéhez kapcsolódó kiadványok megjelentetését - ha a
vállalati helyzetéből adódó pénzszűke negatívan is befolyásolja - az Országos
Mezőgazdasági Könyvtár kiadóként biztosítja.
Vállalati keretek közti élete során tagja maradt nemzetközi könyvtári és dokumentációs
szervezeteknek, a FID-nek, valamint - Magyarországon elsőként felfigyelve és
tagkönyvtárként csatlakozva az Európa Tanács tudományos és szakkönyvtárakat
tömörítő ligájához -, a LIBER-nek is.
1991-ben a könyvtár az alábbi könyvtári kiadványokat jelenteti meg:
- Agrárirodalmi Szemle,
- Élelmiszertudománya és Élelmiszeripari Szakirodalmi Tájékoztató
- Magyar Agrárirodalmi Szemle (Hungarian Agricultural Review)
- Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia
- Fehérje
- Külföldi Mezőgazdasági Szakkönyvek Gyarapodási Jegyzéke
- ENSZ Szervezetek Dokumentumai a Mezőgazdaság, Erdészet és Élelmiszeripar Területén.
Az 1991-es évet már a teljes bizonytalanság jellemzi. Nő a Könyvtár kollektívájának
elégedetlensége, érezhető a vállalat teljes csődje, fokozódik a vezetőség iránti
bizalmatlanság, a feszültség az AGROINFORM és a Könyvtár munkatársai között.
A vállalaton belül működő, de a Könyvtár életét erősen befolyásoló Számítástechnikai
Főosztály és Pénzügyi Főosztály uralja már a helyzetet, erősödik a külső szakmai
körök, intézmények elégedetlensége a vállalattal szemben, mely az 1991. év novemberének
eseményeit eredményezi.
Elindul a vállalat átalakítását célzó főhatósági intézkedéssorozat, mely az
1992. év 11. negyedévében végül is az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kiválását
eredményezi.
A Könyvtár 1992. évi sorsával, helyzetének további alakulásával külön ismertetés
foglalkozik majd.
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |