37. évfolyam, 1991. 4. szám
Archívum

A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2.

Etat de l'art de l'application des nouvelles technologies de l'information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliothéques en France. = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in France: Rapport final / par L'École Nationale Supérieure des Bibliothéque et la Fédération Francaise de Coopération entre Bibliothéques ; publ. par CCE. - Code project LIB-2/10. - Luxembourg : EC, 1988. - XXIV, 298 p. (EUR ; 11036 FR-EN/10).

1992-re az Európai Közősség országai nemcsak a határok nélküli gazdasági és politikai  egységet óhajtják megvalósítani, hanem az egységes információs rendszert is. Ennek érdekében a tagországok 1986-ban elhatározták, hogy felmérik a könyvtári munkafolyamatok gépesítésében elért eddigi eredményeket. A vizsgálati jelentések az Európai Közösség "Információszervezés" (Information Management) című sorozatában jelentek meg 1988-as impresszummal, a résztanulmányok tehát a nyolcvanas évek első felére jellemző helyzetet tükröztek. Az egyes országok gépesítése terén azóta sok minden megváltozott, de a tendencia és a célok jól megfigyelhetők. A Könyvtári Figyelő 1990. 3-4. számában Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Dánia, Hollandia, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Portugália könyvtárainak információtechnológiai helyzetéről készített jelentéseket már közreadtuk. Sorozatunkat a francia, a görög és a luxemburgi helyzetet bemutató összefoglalások közreadásával folytatjuk.

Franciaország

A francia könyvtárak és dokumentációs szervezetek két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak az állami felügyelet alatt állók, melyek egészen a közelmúltig élvezték az állam támogatását (a nemzeti könyvtár, az egyetemi és főiskolai oktatási intézmények könyvtárai, az iskolák könyvtárai, a kölcsönkönyvtári központok, a közművelődési központok, a közművelődési könyvtárak). A második csoportba sorolható minden egyéb intézményi (kutatóintézet, szakminisztériumi, vállalati stb.) könyvtár, mely különböző szinteken elégíti ki a közkönyvtári, oktatási és kutatói igényeket. Jellemző rájuk a szétszórtság, továbbá az, hogy semmiféle kapcsolat nincsen közöttük, ami különösen megnehezíti az információs szolgáltatások kiépítését.
Jelenleg két tendencia fedezhető fel a könyvtárak gépesítésében: az egyik, az állami támogatás fokozatos megszűnése, a másik a kétféle, egymással inkompatibilis katalogizálási szabvány választása következtében kialakult eltérő hálózatok megjelentése. A közkönyvtárak többsége és a nemzeti könyvtár ugyanis megmaradt a francia ISBD-szabványnál, ugyanakkor az egyetemi könyvtárak inkább a nemzetközi együttműködés felé orientálódva, az AACR szabályzatot ajánlják az online katalógusok felállításához.
A legkedveltebb külföldi számítógépes rendszerek között találhatók a MINISIS, DOBIS-LIBIS, GEAC, CLSI-LIBIS 100, ALS, Tobias, SIBIL, míg a francia rendszerek közül inkább a LIBRA, az IRIS/BIRGETTE és az Opsys bizonyult a legalkalmasabbnak a könyvtári bevezetésre. A kulturális kormányzat a LIBRA rendszert fejlesztette ki és vezette be a megyei közművelődési könyvtárakba. E könyvtárak egyben a helyi közkönyvtárak gépesítési kérdéseihez is tanácsokat adnak, s közreműködnek a helyi rendszerek kiválasztásánál és fedezik a szükséges költségek felét.
A francia könyvtárakban legfontosabb gépesítési feladatnak az online katalógusok megteremtését tartják, így történt ez a Bibliothéque Nationale-ban (a továbbiakban: BN) is, amely végül is a kanadai GEAC rendszert vásárolta meg. A GEAC révén megvalósíthatják a helyi hálózati rendszert, mely a könyvtári-információs rendszer alapját képezheti. A hálózat lehetővé teszi, hogy a nemzeti könyvtár különböző számítógépekhez, terminálokhoz kapcsolódjék egyetlen integrált rendszerben. A GEAC révén a BN katalógusa kompatibilis a washingtoni Smithonian Institut és a kanadai Waterloo könyvtár rendszerével. A BN rövid távú gépesítési programja az állomány katalogizálására, katalóguscédula-előállításra, a nemzeti bibliográfia kiegészítő köteteinek elkészítésére és a külföldi könyvek feldolgozására, valamint egy gyarapodási jegyzék előállítására irányult. 1986-tól online hozzáférhetők a Franciaországban 1975 óta megjelent könyvek és a BN által megvásárolt külföldiek. A gyarapítás is a GEAC rendszer szerint történik és ennek segítségével kívánják megoldani a többi munkafolyamat gépesítését is.

Az oktatási és tudományos intézmények könyvtárainak gépesítése

A gépesítés bevezetése ezekben a könyvtárakban egyenetlenül ment végbe. Mintegy 40 szakkönyvtár (több mint 1000 van belőlük) a kereskedelmi forgalomban kapható számítógépes rendszereket használja (DOBIS-LIBIS stb.) ám lényegesen nagyobb azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyeket "in-house" (házi) rendszerrel gépesítettek. Ebben az esetben viszont az adott könyvtáron kívül az adatbázisok nem használhatók külső könyvtárak számára, azaz alkalmatlanok a többi könyvtárral való együttműködésre.
Az oktatási és kutatási intézményeknél az Oktatási Minisztérium két rendszert vezetett be: az ún. MOBICAT-ot, amely katalógus-szoftver, és a MOBIBOP kölcsönzési programot. Ennek fejében gondoskodnak a SIBIL-rendszer továbbfejlesztéséről. E könyvtárak koherens struktúrája lehetővé teszi az országos és a nemzetközi együttműködést. 1984 óta online hálózatban működnek az egyetemi, tudományos és műszaki könyvtárak. Az egyetemek számítógépei egy-egy régióban általában kompatibilisek egymással. Egy alá- és fölérendeltségű, enciklopédikus címszavakon alapuló tárgyszójegyzék (LAMECH) használata biztosítja az intézmények dokumentumainak egységes szakozását és kompatibilitását a Nemzeti Könyvtárral (CCCN), az Információs Közkönyvtárral (BPI) és a Kongresszusi Könyvtárral. Az állománygyarapításhoz az egyetemi könyvtárakban inkább a SIBIL és LIBRA, a szakkönyvtárakban a DOBIS-LIBIS vagy a SIBIL, a főiskolai könyvtárakban pedig a SIBIL, LIBRA és a SEDERAL rendszert használják. A francia egyetemi könyvtárak pénzügyi forrásaikat a könyvtárak, múzeumok és a tudományos- és műszaki tájékoztatás irányító intézményétől, a DBMIST-től kapják. A regionális kormányzat kiegészítő támogatást ad. A DBMIST kiemelten támogatja a számítógépesítést. Jelentős eredmény az időszaki kiadványok központi katalógusa, a CCN, amely 2600 könyvtár állományadatait tartalmazza.
Az iskolai könyvtárak gépesítése is elkezdődött. Létrehoztak egy ún. belső gépes rendszert. Az információk áramlását a regionális központok könyvtárain keresztül biztosítják. Két rendszer szolgálja ezt a munkát, az egyik az EUDISED a pedagógiai irodalom számára, a másik az adatok nyilvántartására és a nyilvános használatra. E könyvtárakban a beszerzés még nem gépesített.
Az egyéb szakkönyvtárak (kutatóintézetek, laboratóriumok és más intézmények könyvtárai is) decentralizáltan működnek, semmiféle szervezeti kapcsolat nincs közöttük. Róluk csak a Francia Szakdokumentátorok- és Könyvtárosok Egyesületén keresztül lehet tájékozódni. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a 168 megkérdezett intézményből mindössze 28-nak a könyvtára működött többé-kevésbé gépesítve, 7-ben található integrált gépesített ügyvitel és 15 még csak tervezi a munkafolyamatok gépesítését. Közös vonásuk, hogy az ISBD-t követik, és címleírásuk képes közös hálózatban működni a MARC-rendszerrel.
Új vállalkozás az Országos Természettudományi és Műszaki Tájékoztatási Ügynökség (ANIST), amely elsőként tükrözi a centralizációs törekvéseket. Az ANIST támogatja az adatbázisokat, valamint a dokumentumszolgáltatás fejlesztését a társult központok segítségével. Használói főként az iparvállalatok és a kutató laboratóriumok. Az ANIST hálózatként működik, különböző helyi intézményeket fog össze.
A gépesítés helyzete a közkönyvtárakban
A közkönyvtárak mindinkább alkalmasakká válnak a kutatómunka elősegítésére, de természetesen elsődleges feladatuknak a tömegigények kielégítését tekintik. A velük foglalkozó fejezet az egyes helyi könyvtárak működési adatait is ismerteti.
Mintegy száz helyi, városi és 53 megyei könyvtárat gépesítettek eddig. A régebbi "in-house" rendszereket lassan felváltják az állandó szoftverek, amelyek képesek az ISBD-vel kompatibilis lemezek előállítására. Mágneslemezeken tárolt katalógussal rendelkezik többek között a nantes-i és a miramas-i könyvtár. Néhány helyen a szám- és tárgyszó szerinti jelzetelést használják. Egyes rendszerek nemcsak korlátlan számú tárgyszó használatára alkalmasak, hanem egyidejűleg az azonosító kártyákat is előállítják.
A kölcsönzés gépesítését megelőzte a katalógusok számítógépre vitele, méghozzá a legrégibb módszerek szerint, amelyeket azután modern szoftverekkel váltottak fel, bevezetve a könyv előjegyzésének, a késedelem jelzésének, a meghosszabbításnak, az újrakölcsönzésnek a gépi nyilvántartását is. (Eddig 60 könyvtárban vezették be - 1986-os adat!) A lyoni könyvtár a francia nemzeti könyvtárhoz hasonlóan a GEAC rendszert, 3 másik helyi könyvtár pedig az ALS rendszert vezette be a szerzeményezés gépesítésére. A könyvtárak egy részében elterjedt a külső adatbankok használata is, amit elsősorban a videotex rendszer elterjedése, a Minitel megjelenése tett lehetővé.
Külön fejezet tárgyalja a Pompidou Központban működő Információs Közkönyvtár (BPI) működését. Állományában könyveket, időszaki kiadványokat, audiovizuális-anyagokat, képeket, kottákat, nyelvtanfolyami segédeszközöket, didaktikai szoftvereket stb. találhatnak a használók. Katalógusa naprakész és kompatibilis az UNIMARC-rendszerrel. Az egyes munkafolyamatok gépesítettek és online rendszerben működnek. Állományából egy CD-ROM katalógus segítségével válogathatnak.

Könyvtárközi kölcsönzés

Franciaországban a könyvtárközi kölcsönzés sokáig erősen decentralizált volt, amit a központi katalógusok megléte ellensúlyozott. A kisebb közkönyvtárak például ritkán éltek a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével, kivételt csak a nagyobb közkönyvtárak képeztek. A könyvtárközi kölcsönzések lényegében a könyvtárosok kollégiális kapcsolatán múlnak. A francia könyveknek nincs központi katalógusuk. Ezekről a BN nyomtatott nemzeti bibliográfiája, a PASCAL (természettudományok) és a FRANCIS (humán és társadalomtudományok) révén, valamint egyéb szakterületi adatbázisokból lehet tájékozódni. A BN mellett működik az Országos Kölcsönzési Központ (CCNP), amely 1980-tól az UAP szellemében a francia és a külföldi könyvtárak számára szolgáltatja a francia dokumentumokat. A CCNP állománya a nemzeti gyűjtemény kölcsönözhető változata. A statisztikák szerint 1980-ban még csak kb. 15 ezer kölcsönzést végeztek, addig ez a szám 1985-re már 43 ezerre nőtt.
A kötetet a rövidítések feloldásának jegyzéke, bibliográfia, továbbá táblázatok egészítik ki. Ez utóbbiak ismertetik a használatos gépesítési rendszereket, szoftvereket, az egyes könyvtárakban alkalmazott rendszereket, továbbá a könyvtárakra vonatkozó rendeletek jegyzékét.

Gyimót Ágnes

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)