37. évfolyam, 1991. 3. szám
Archívum

Osztrák Kulturális Intézet

Gertrude Kothanek

Az osztrák állam jelenleg tíz városban (Róma, Párizs, London, New York, Varsó, Zágráb, Isztambul, Kairó, Teherán, Budapest) tart fenn kulturális intézetet. A magyar fővárosban lévő a legfiatalabb intézet, 10 éve működik a nagykövetség épületében.

A világpolitikai helyzettől függően változik a kulturális intézetek tevékenységi köre a különböző országokban: pl. Teheránban elsősorban közkedveltek a nyelvtanfolyamok és a filmvetítések, bár egyre nehezebb olyan filmeket találni, melyek az iszlám fundamentalisták szigorú igényeinek megfelelnek. Prágában pedig csak most alakul egy új kulturális központ.

A kulturális intézetek nem az egyedüli kulturális külképviseletei Ausztriának: sok nagykövetségen és néhány főkonzulátuson is dolgoznak kultúrtanácsosok és kultúrattasék, akik a kulturális intézetekéhez hasonló munkát végeznek. Ugyanakkor az osztrák kulturális intézetek vezetői egyben a helybeni nagykövetség kultúrtanácsosai is, ami azt jelenti, hogy a kulturális egyezmények és a kultúra területén megkötött szerződések teljesítése az ő munkakörükbe tartozik. Budapesten az Intézet sokféle feladatát 5 fő személyzettel oldják meg, amelyből hárman német, ketten pedig magyar származásúak.

Az Osztrák Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó kulturális intézetek mindig különös hangsúlyt helyeztek a vendégországgal való jó kapcsolat kialakítására, s a kelet-európai változások óta még céltudatosabban követik ezt az irányvonalat. Így az Osztrák Külügyminisztérium arra a döntésre jutott, hogy a volt szocialista országokban, így Magyarországon is, plusz támogatásként osztrák könyvtárakat hoz létre, melyek a Kulturális Intézet mellett, a fővároson kívül válhatnak az Ausztriával folytatott kulturális csereprogram központjaivá. Az első könyvtárat 1991 májusában nyitották meg a szegedi egyetemen. A második felállításán jelenleg dolgoznak, éspedig Szombathelyen, egy harmadikat pedig Debrecenbe terveznek. Így az ország tudományos szakemberei minden különösebb fáradság nélkül el tudnak érni egy osztrák-könyvtárat a lakóhelyükhöz közel eső ponton.

A könyvtárak alapfelszerelése egy-egy millió schilling értéket képvisel, állományukban megtalálhatók a primer és szekunder osztrák irodalom, történettudományi, zenei, művészettörténeti és más osztrák vonású szakkönyvek is. A tervek szerint ezek a könyvtárak a Kulturális Intézet egyes rendezvényeit is átvállalják, és ezzel valóban kis osztrák központokká válnak.

Az utóbbi két évben az osztrák Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung (Szövetségi Tudomány- és Kutatásügyi Minisztérium) is egyre intenzívebb kapcsolatok és együttműködések kialakítására törekszik a magyar tudományos élet képviselőivel: mint az Ausztriával szomszédos más országokban, Budapesten is létrehozták a Kelet-Délkelet-Európa Intézet képviseletét, amely segítséget nyújt a magyar és osztrák tudósok hatékonyabb együttműködéséhez. A minisztérium emellett egy nagyszabású ösztöndíj- és tervakciót kezdeményezett Magyarország részére: évente 10 millió schillinget szánnak magyarországi ösztöndíjakra és osztrák-magyar tudományos tervek támogatására. Az ösztöndíjak utáni nagy érdeklődés bizonyítja, hogy milyen szükséges ez a segítség.

Azokról a körökről, melyekre ez az akció nem terjed ki, az Osztrák Oktatás- és Művészetügyi Minisztérium gondoskodik: rendszeresen kínál tanárok és művészek számára nagyvonalú ösztöndíjlehetőségeket.

A több mint 40 magyar főiskolán és egyetemen dolgozó osztrák lektor kiküldése, elhelyezése és ellátása is a Kulturális Intézet feladatkörébe tartozik. Ezen kívül a magyarországi kétnyelvű gimnáziumokban tanító hét osztrák tanár, valamint az 1990 szeptembere óta Budapesten működő osztrák gimnázium dolgozói is igénybe veszik a Kulturális Intézet segítségét. Mindezen munkák ellátása mellett nem szorulhat háttérbe a Kulturális Intézet tulajdonképpeni feladata sem, tudniillik a rendezvényszervezés.

A rendelkezésre álló szűkös helyiséglehetőségek határt szabnak a saját házban megtartható rendezvényeknek, ami olykor talán még bizonyos előnyt is jelent, mert filmbemutatói, szimpóziumai és hangversenyei egy részét más épületekben és más intézményekkel közösen rendezi meg. Főként a kiállításokhoz, amelyekre a saját házban egyáltalán nincs lehetőség, van szükség galériák vagy más kiállító helyiségek közreműködésére. Rendezvényeket gyakran vidéken, a fontosabb egyetemi városokban is szerveznek. Osztrák szakemberek, esetenként magyar kutatók is rendszeresen tartanak előadásokat - szükség esetén tolmácsolással -, melyek célja, hogy hiteles és élő képet rajzoljanak a mai Ausztriáról. A rendezvények központi témája a 20. század. A legújabb tudományos kutatási eredmények bemutatása mellett az irodalom kap nagy hangsúlyt: minden évben osztrák szerzők és germanisták tartanak előadásokat az osztrák irodalomról. Míg az előző rendszer idején egy kliséképet kellett mutatni a múltról, addig jelenleg a magyar és osztrák tudósok azon fáradoznak, hogy objektívan értékeljék a közös múltat. A magyar közönséget, úgy tűnik, elsősorban a Habsburg-Monarchia történelmének feldolgozása érdekli.

Az előadások egy része az általános nagyközönség igényeit szeretné kielégíteni, de vannak olyan szimpóziumok és tudományos fórumok is, amelyek egy-egy szakmai közönséget céloznak meg. Az elmúlt években az ilyen jellegű rendezvényeinket az irodalom, a nyelvtudomány, a közgazdaság és a zene területeinek szenteltük. 1991 elején pl. a "Császári-Királyi hivatalnok a Monarchia és az utódállamok irodalmában" című szimpózium magyar, osztrák, csehszlovák, jugoszláv és lengyel előadókat hívott meg tudományos véleménycserére. A nemzetközi rendezvényeknek erről a módjáról szerzett kedvező tapasztalatok arra ösztönzik a Kulturális Intézetet, hogy a jövőben minél több hasonló tervet vegyen fel programjába.

A Kulturális Intézet által szervezett színházi előadások célja egyrészt az osztrák irodalom bemutatása, másrészt a német nyelvet tanulók segítése az élő nyelv elsajátításában. Szinte már hagyománnyá vált, hogy az intézet kétszer egy évben országos színházi turnét szervez. A technikai adottságok függvényében főként olyan darabokat adnak elő, amelyek kevés szereplővel, egyszerű díszlettel képesek az osztrák színházművészetet közvetíteni.

Különösen kedveltek a Kulturális Intézet hangversenyei, melyek keretében fiatal tehetséges osztrák művészeket mutatunk be. A koncerteket az Intézet épületében vagy budapesti hangversenytermekben rendezzük meg.

A jövőben rendszeres tevékenységet szeretnénk folytatni a kiállítások területén is, ahol a privát galériák megnyitásával, egyre több lehetőség látszik kibontakozni a magyar érdekeltekkel való együttműködésre.

A Kulturális Intézet munkájának jelentős része a tanártovábbképzés és a nyelvtanfolyamok szervezése. A német tanárok részére évek óta speciális továbbképzést biztosítunk, melyen a tanárok az osztrák nyelv és kultúra különlegességeivel ismerkedhetnek. A nyelvtanfolyamokat 12-14 éves gyerekek, valamint 16 év feletti felnőttek részére szervezzük, öt különböző fokon, heti 4 órában. A nyelvtanárok egyrészt osztrák lektorok, akik budapesti egyetemeken és főiskolákon tanítanak, másrészt magyar germanisták. A tanfolyamok részére a Budapesti és a Klagenfurti Egyetemek munkatársai speciális tananyagot dolgoztak ki.

Az eredményes nyelvtanulást és az osztrák irodalom minél szélesebb körű megismertetését kívánja elősegíteni a Kulturális Intézet könyvtára is, amely mintegy 3800 kötet könyvvel és 20 féle folyóirattal rendelkezik. A könyvek kb. egyharmad része szépirodalom (klasszikus és kortárs osztrák írók és költők művei), egyharmad része a művészeti és művészettörténeti könyv (köztük osztrák festők, grafikusok és szobrászok kiállítási katalógusai), a többi történelmi könyv, tankönyv és különböző szakkönyv. A könyvek mellett a könyvtár lemezekkel is rendelkezik, híres osztrák zeneszerzők műveivel, valamint videokazettákkal, diákkal és magnókazettákkal Ausztriáról, illetve osztrák szerzőkről.

Az állomány beszerzése Ausztriából történik, évi 30 000 schilling összegben. A könyvtár az aktuális események iránt felmerülő igényeket is megpróbálja kielégíteni, jelenleg pl. a Mozart-évfordulóra készülve a témához kapcsolódó minden új könyvet megpróbál beszerezni.

A könyvtári teendőket egyetlen személy látja el napi 4 órás munkaidőben. Számítógép nincs, a könyvek feldolgozása a katalogizálástól kezdve a kölcsönzésig manuálisan történik. Mivel a hely elég kicsi, ezen kívül a könyvtár elhelyezkedése sem a legszerencsésebb (2 iroda is nyílik belőle), így szabadpolcos kölcsönzésre sajnos nincs lehetőség, csak a katalógusból lehet könyvet választani. A kölcsönzési idő 2 hét, terjedelmesebb könyvek esetében esetleg 3 hét.

Külön olvasóterem nincs, de a könyvtárban és a berendezett előtérben lehetőség van jegyzetelésre és folyóiratok olvasására, ez utóbbiak ugyanis nem kölcsönözhetők. A kölcsönzés ingyenes, a beiratkozásnál csupán a személyi igazolványra (illetve útlevélre) van szükség. A könyvtár hétfőn, szerdán és pénteken tart nyitva.

Az Osztrák Kulturális Intézet célja átformálni a magyarok egy részében ma is élő osztrák kliséképet, amelyet a Sängerknaben , a Sacher-torta , a lippizaner - és a Monarchia-nosztalgia jellemez. Szeretné szemléltetni és bizonyítani, hogy a múlt és különösen a századforduló környékének számos jelentős és fontos szellemi áramlata Ausztriából indult, és hogy Ausztria jelenkori teljesítményei is kiállják az összehasonlítást bármely más országgal.

Szerettel várjuk Önt is rendezvényeinkre és könyvtárunkba.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)