36. évfolyam, 1990. 5-6. szám
Archívum

A kurrens nemzeti sajtóbibliográfia és az IKB adatbázis

Nagy Zsoltné

Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Nem véletlen az egybeesés: ez az év az, amikortól az időszaki kiadvány fogalma jelentősen kiterjesztetté vált nemzetközi és hazai szinten egyaránt. 1976-tól a legszélesebb értelemben vett időszaki kiadványok közül a nemzeti sajtóbibliográfia a periodikumok feltárását és közreadását vállalta fel, tehát eleve megmaradta könyvek bibliográfiája keretén belül a sorozatok és a rendezvény típusú kiadványok feldolgozása. A sajtóbibliográfia viszont számbaveszi az addig könyvként regisztrált évkönyveket, értesítőket is a többi, hagyományosan periodikumnak tekintett kiadvány mellett.
A Magyarországon megjelenő periodikumok száma éves viszonylatban nagyjából azonosnak tekinthető egészen 1985-ig. Ez azt jelenti, hogy évenként kb. 3800-4000 periodikum jelent meg - ez a szám az utóbbi két évben örvendetesen(?), de mindenképpen jelentősen megnövekedett. A periodikumok és egyáltalán a kiadványok számának gyors növekedése egyrészt valóban örvendetes, mert a gondolatok szabad áramlását mutatja, másrészt ugyanezzel a magyarázattal időnként aggasztónak tekinthető. Sok az esetlegesség, a nem végleges céllal történő megjelentetés jelenlegi könyv- és periodikumkiadásunkban. Pontosan emiatt a nemzeti bibliográfia gyűjtőkörét is felül kellett vizsgálnunk: a teljességre törekvés ugyanis változatlanul alapvető szempont és követendő irány lehetne, de nem mindig teljesíthető.
Egy lényeges kérdést szeretnénk ebből a rendkívül bonyolult kérdéskörből kiragadni, ami a kurrens sajtóbibliográfiát a legérzékenyebben érinti: ez a címváltozások kérdése. Mindig is különös figyelemmel kellett lennünk a periodikumok címváltozásaira, hiszen az említett 3800-4000 évenkénti periodikumból új bibliográfiai leírást évenként 700-800 kiadvány igényelt, ezek közül csak 150-200 kiadvány volt tisztán új kiadású, a többi esetben címváltozásról volt szó.
Így a sajtóbibliográfiai adatbázis az első tíz évben mintegy 12000 tételt foglalt magába, ez a szám napjainkra kb. 16000-re emelkedett. Ez már olyan tekintélyes mennyiség, amelynél illik számítógépes feldolgozásra gondolni, így került sor IBM PC kompatibilis személyi számítógépeken megvalósított, Micro-CDS-ISIS szöveges adatbáziskezelőre alapuló nyilvántartó rendszer létrehozására.
1988-89-ben, első lépésként, teljesen gyakorlatlanul belekezdve a munkába, két adatbázist alakítottunk ki: az ISSN adatbázist2 és az ún. SB adatbázist. Az ISSN adatbázis az új vagy megváltozott címen megjelenő kurrens periodikumok nyilvántartására szolgált, az SB adatbázis pedig a sajtóbibliográfia éves köteteinek automatikus előállítása céljából épült. Már az első félév gyakorlata ráébresztett bennünket arra, hogy még az ilyen kisgépes rendszerek is megadják a lehetőséget az egyszeri feldolgozás, többszöri és többféle felhasználás elvének megvalósítására, így 1989-ben, a kezdeti tapasztalatok birtokában, a két adatbázis adattartalmának egyesítésével megterveztük az immár véglegesnek tekinthető IKB adatbázist.

Az IKB adatbázis

Az IKB adatbázis rögzíti és kezeli a Magyarországon megjelenő periodikumok valamennyi bibliográfiai és besorolási adatát, valamint azokat a nyilvántartási adatokat tartalmazza, amelyek a Magyar ISSN Iroda és a Sajtóbibliográfia szerkesztőség munkájához szükségesek. Mind a bibliográfiai, mind a besorolási adatokat a vonatkozó magyar szabványok3 előírásai szerint tartjuk nyilván.
Az adatokat képernyőre szerkesztett adatlapon rögzítjük. A mintatétellel kitöltött rovatolt adatlapot az 1.sz. ábra tartalmazza.
Minthogy anyagi okok miatt nem valósítható meg az Országos Széchényi Könyvtárban az online feldolgozás, szükségünk van a további adatok, adatváltozások nyilvántartása céljából olyan adatlapra, amelyen újabb adatok rögzíthetők hagyományos módon. Ezt a célt szolgálja a nyomtatott adatlap, amely a 2.sz. ábrán található. A nyomtatott adatlapból kiépített betűrendes nyilvántartás lehetőséget ad a sajtóbibliográfiai folyamatos napi munkák végzésére, és csak egy második fázisban kerül sor az újonnan felvezetett adatok számítógépes rögzítésére.
Az IKB adatbázis kialakított könyvtári rendszere az alábbi - egyelőre az OSZK-n belüli -szolgáltatásokat nyújtja:

Irodalom

  1. Kurrens időszaki kiadványok: 1976-1980.
  2. Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája: 1981-
  3. A Micro-ISIS alkalmazása az OSZK-ban: ISSN adatbázis / Nagy Zsoltné. In: Könyvtári figyelő 35 : 4 (1989) 438-360.
  4. Felsorolásuk Berke Barnabásné: A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere c. cikkének 2.sz. függelékében található
  5. Részletezve Nagy Zsoltné idézett cikkében..

1.sz. ábra

Adatlap, képernyőről nyomtatott formában

2.sz. ábra
Adatlap, program szerint nyomtatott formában

3.sz. ábra
a) első tétel

b) második tétel

4.sz. ábra
a) Rövidített bibliográfiai tétel ( = IKB azonosító tétel)

b) ÚP tétel

c) ISSN tétel

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)