A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere

36. évfolyam, 1990. 5-6. szám

Helyzetkép, célkitűzések

Berke Barnabásné

Bevezetés

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet egyik legfontosabb célkitűzése és feladata, hogy áttekintést és értékelést adjon a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről, ezen belül különösen arról, hogy lévén szolgáltató rendszer, milyen mértékben képes kielégíteni a felhasználói kör igényeit, hogyan állja meg helyét nemzetközi összehasonlításban, milyen eddig ki nem használt lehetőségeket rejt magában, s ezeket milyen feltételek mellett lehet kiaknázni. Mindeme kérdésekre úgy tudunk kielégítő választ és ahol szükséges magyarázatot is adni, ha először visszanyúlunk a mai kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gyökereihez.
Előre kívánjuk bocsátani, hogy gondot okozott a beszámoló számára előírt téma megjelölésében a "rendszer" szó. Ha elfogadjuk a Magyar értelmező kéziszótár meghatározását, mely szerint a rendszer "cselekvésnek, tevékenységnek, munka- v. gondolatmenetnek bizonyos elvekhez igazodó rendje", vagy ha igaznak tartjuk Horváth Tibor megállapításait¹ a bibliográfiáról mint rendszerről, amelynek a nemzeti bibliográfia egy alrendszere, és eme alrendszeren belül az egyes bibliográfiáknak úgy kellene kapcsolódniuk egymáshoz, "mint a ház tetején a cserepeknek, egymáshoz illesztve-kötve, egymást kiegészítve, hogy a terület lefedése hézagtalan maradjon", akkor, ismerve az Országos Széchényi Könyvtárban, mint nemzeti bibliográfiai központban folyó munkálatok eredményeit és produktumait, több szempontból sem volna jogos ezek egészére a rendszer megnevezés használata. Más oldalról viszont nehezen tudnánk a teljes tevékenységi körről mint egységről képet adni a "rendszer" szó használata nélkül. Kérjük ezért olvasóinkat, hogy fogadják el eme második megközelítést amikor rendszerről írunk, már csak azért is, mert bízunk abban, hogy beszámolónkból kiderül: a kurrens magyar nemzeti bibliográfia műhelyeiben folyó fejlesztési munkák fő célja a rendszerré válás megközelítése.
Még egy - nem mentegetőzésnek szánt - vallomással tartozunk a dolgozat "tárgyalás" részének megkezdése előtt. Mint az alcímben utaltunk rá, helyzetképet kívánunk nyújtani, célkitűzésekről beszámolni. Tartózkodunk ezért újabb tudományos bibliográfia-elméleti tételek megfogalmazásától; ilyenek mind hazai, mind külföldi szaktekintélyek kiváló tanulmányainak sorában szép számmal olvashatók (lásd a felhasznált irodalom jegyzékét). Úgy véljük, az elvek gyakorlattá váltásához szükséges tennivalók és az ahhoz vezető út rögösségének, kelepcéinek vagy simább szakaszainak leírásával is hozzájárulhatunk egy szervesebb kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer kialakításához.

Visszapillantás

A jelenlégi kurrens magyar nemzeti bibliográfiai rendszer az 1970-es években világszerte lezajlott "bibliográfiai forradalom" gyökerezik. A forradalmat az IFLA által kezdeményezett és tető alá hozott UBC (Universal Bibliographic Control = Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel) program meghirdetése indította el.
Az 1977-ben Párizsban megrendezett Nemzetközi Kongresszus a Nemzeti Bibliográfiákról mind a kurrens nemzeti bibliográfiák, mind az azok megjelentetéséért felelős nemzeti bibliográfiai központok számára minimális követelményeket, alapfeladatokat és járulékos funkciókat, valamint felépítési rendet fogalmazott meg ajánlások formájában. (Az ajánlások magyar fordítását lásd az 1. sz. függelékben.)
Az 1970-ben megrendezett III. Országos Könyvtárügyi konferencia ajánlásai, 1976-os ún. könyvtári törvény², valamint az említett párizsi ajánlások alapozták meg a kurrens magyar nemzeti bibliográfiáknak a 70-es évek közepétől a 80-as évek elejéig tartó (majd ott megtorpanó) reformját. A reform lényegében a kurrens nemzeti bibliográfiai munkálatok rendszerré szerveződését, e rendszer működőképességének fenntartását célozta meg.
A rendszer elemei közül alapvető fontosságú volt az ISBD-kre^a és az ISO^b szabványaira és szabványajánlásaira alapozott magyar bibliográfiai szabványok és szabványcsaládok (lásd a 2. sz. függeléket) fokozatos kidolgozása és bevezetése, amely meglehetős vihart keltett a magyar könyvtári életben, de amely nélkül egységességre törekvő bibliográfiai sorozatok elindítása a hazai és a nemzetközi porondon elképzelhetetlen lett volna.
A rendszerré válást támogatta Magyarország csatlakozása a nemzetközi kiadványazonosító számrendszerekhez (ISBN, ISSN)^c, az Országos Széchényi Könyvtárban (a továbbiakban: OSZK) felállított Magyar ISBN Irodával 1974-ben és a Magyar ISSN Irodával 1976-ban. Az Irodákban, mint a bibliográfiai szerkesztőségek műhelyeiben, meg lehetett szervezni a tipológiai kérdések tisztázását és a döntések meghozatalát, valamint a beérkezett kötelespéldányokból a bibliográfiák gyűjtőköri szabályzatai alapján történő válogatást, a tényleges bibliográfiai feldolgozást megelőzően. Ezzel biztosítani lehetett a bibliográfiai sorozatok profiljának tisztaságát
A hazai kurrens nemzeti bibliográfiai reform talán legjelentősebb lépése a könyvek bibliográfiája számítógépes rendszerének kifejlesztése volt. Az 1976-ban indult kísérleti feldolgozásokat követően 1978-tól üzemszerűen működik a rendszer, amelynek alapján havonta kétszer automatikusan jelennek meg a füzetek, automatikusan készülnek az éves indexek, és a tárgyévi füzetekben feldolgozott tételek válogatott kumulációjaként az éves Magyar könyvészetek. A füzetek közlik az új indulású és a címüket megváltoztató időszaki kiadványok leírásait, a sorozatban megjelenő kiadványok sorozati főtételét és a gyűjteményes munkák (tanulmánykötetek, konferencia kiadványok) analitikus leírásait a tudományos és az ismeretterjesztő jellegű kiadványok esetében; szépirodalmi gyűjteményes kiadványok teljes leírása után felsorolják az egyes művek szerzőinek nevét. A bibliográfiai tételeket tartalmazó törzsrész szerkezete az ETO alapján kialakított szakcsoportokra épül, a visszakeresést gazdag betűrendes index és ISBN mutató segíti. Minden füzet tartalmaz használati útmutatót magyar, angol, német és orosz nyelven, az évi első számok és az éves könyvészetek közlik az alkalmazott rövidítések jegyzékeit, a hazai kiadók és közreadók jegyzékét ISBN azonosítójukkal együtt, a kiadói azonosítók jegyzékét a kiadók és a közreadók nevével, valamint a szakcsoportok jegyzékét.
A számítógépes rendszer fejlesztői, az OSZK és az akkori nevén Számítástechnikai Koordinációs Intézet, az SZKI munkatársai a nemzetközi bibliográfiai adatcserére alkalmas világszerte elterjedt MARC formátum, a UNIMARC ajánlásait követték³. Rendkívül igényesen szabták meg a karakterkészletet, amikor vállalkoztak magyar és az európai nyelvek teljes betűkészletének, a transzliterált írásrendszerek karaktereinek, a számoknak és a szimbólumoknak, összesen 231 jelnek a kezelésére. Az adatbázis 15 éve épül megszakítás nélkül az SZKI mindenkori Siemens nagygépén.
1980-ban megoldódott a Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek bibliográfiája (a továbbiakban: MNB KB) esztétikus megjelenítésének problémája: a sornyomtatólánccal történő kéziratelőállítást fényszedés váltotta fel, ami azt jelentette, hogy az MNB KB nemcsak tartalmát, bibliográfiai közlésmódját, szerkezetét, a feldolgozás átfutási idejét és a füzetek megjelenési gyakoriságát tekintve, hanem külalakjára nézve is a nemzetközi élvonalba került.
Az MNB könyvek adatbázisából a párizsi ajánlásokban felsorolt szolgáltatásformák közül egyetlen, de a legfontosabb valósult meg: a központi katalóguscédula alapszolgáltatás^d, mintegy 6-7000 közművelődési könyvtár számára. Ennek előzménye 1981-ben bibliográfiai tételek automatikus előállítása volt az Új könyvek c. állománygyarapítási tanácsadó kiadvány számára. A gyorsabb bibliográfiai információnyújtás érdekében vezette be a szerkesztőség - a kiadókkal történt megállapodást követően - az ún. előzetes bibliográfiai leírást a hozzájuk eljuttatott imprimatura, ill. műszaki példányok alapján. 1981 végére történt meg a Könyvtártudományi és Módszertani Központ és a közművelődési könyvtárak szakértőinek részvételével a közművelődési könyvtárak számára tervezett központi katalóguscédula szolgáltatás elindításához a cédulák adattartalmának és az adatok elrendezésének, megjelenítésének meghatározása. A tényleges szolgáltatásra 1982-től került sor.
Nem a számítógépes rendszer alapján, de az MNB KB társlapjaként, illetve mellékleteként jelennek meg 1978-tól a bibliográfiai füzetsorozatokra kidolgozott terv szerint a Magyar nemzeti bibliográfia. Zeneművek bibliográfiája a nyomtatott zeneművekről és a zenei hanglemezekről, és az MNB KB-ben negyedévenként a "Térképek". Ezek a sorozatok annyiban nem felelnek meg az egységes rendszer követelményeinek, hogy leírásaikban nem alkalmazták (és máig sem vezették be) az ISBD-kre alapozott MSZ 3424 szabványcsalád előírásait. (A térképek leírására vonatkozó magyar szabvány kidolgozására mindeddig nem is került sor.)
A hazai kurrens időszaki kiadványok bibliográfiájának reformja 1976-tal kezdődött. Bár az 1977-ben megjelent kétkötetes alapbibliográfia, a Kurrens időszaki kiadványok, amely felöleli az 1976-ban megjelent és 1977. október 1-jéig az OSZK-ba kötelespéldányként beérkezett periodikumokat, még nem viselte a sorozatra jellemző "Magyar nemzeti bibliográfia" közös címet, igazi megújhodást jelentett a sajtóbibliográfia területén. Egyrészt azért, mert gyűjtőkörének kialakításánál az időszaki kiadványok kategóriájára a nemzetközileg elfogadott és a magyar ISSN szabványban rögzített meghatározást vette alapul, másrészt azért, mert leírásait az ISBD(S)^e előírásainak megfelelően közölte, a cirillbetűs szövegek átírásánál pedig a hatályos magyar és a nemzetközi szabványok előírásainak megfelelően járt el. Az évenként megjelenő és ötévenként kumulált indexkötetekkel kísért sajtóbibliográfia címe 1981-től Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája.
A "Magyar folyóiratok repertórium"-át 1977-ben váltotta fel a félhavonként, majd 1978-tól havonként megjelenő Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok repertóriuma. A kiadvány tényleges, tartalmi reformjára azonban csak 1981-ben került sor, amikor is a repertórium feldolgozási köre - a mindenkori forrásbázis alapján - az általános tartalmú, valamint a társadalom- és a természettudományi cikkekre korlátozódott, ugyanakkor a feltárás tekintetében elmélyült és teljesebbé vált, indexapparátusa kibővült. A kiadvány felvette a Társadalomtudományok, természettudományok alcímet. A hazai sajtóban reprezentált többi szakterület (orvostudomány, mezőgazdaság, műszaki tudományok és építésügy) válogatott cikkanyagának feldolgozása együttműködési megállapodások alapján e területek országos szakkönyvtárainak és dokumentációs központjainak feladatává lett.
A patriotika irodalom nemzeti bibliográfiai szintű számbavétele a UBC program szigorúan vett szelleme szerint nem a nemzeti bibliográfiai központok feladata, bár ennek vállalása jónéhány országra jellemző. Olyan kis ország esetében, mint Magyarország, amelyre a történelmi változások következtében jellemzővé vált, hogy a nemzethez tartozó alkotó magyarság jelentős része szétszóródott a nagyvilágban, más jelentős része pedig a környező országokban nemzetiségi kisebbségi létbe kényszerült, rendkívüli jelentőséggel bír a külföldi magyar vonatkozású irodalom számbavétele, még úgy is, ha a teljesség megvalósításáról le kell mondanunk. A külföldön megjelent hungarikumok bibliográfiai feltárását sürgette az 1970-es III. Országos Könyvtárügyi Konferencia is, s ebben a szellemben kezdtek új életet a hungarika bibliográfiák. 1977-ben jelent meg először a Külföldi magyar nyelvű kiadványok, alcíme: Külföldön magyar nyelven megjelent könyvek és folyóiratcikkek válogatott bibliográfiája, a korábban "Külföldi magyar nyelvű folyóiratok repertóriuma" címet viselő kiadvány folytatásaként, és a Hungarika irodalmi szemle, alcíme: Külföldön idegen nyelven megjelent magyar vonatkozású könyvek és folyóiratcikkek válogatott bibliográfiája, amely a "Hungarika külföldi folyóiratszemlét" váltotta fel.
Már a két kiadvány megjelenésekor megfogalmazódott egy szélesebb körű hungarika program kidolgozásának igénye, amelynek megkezdése még évekig váratott magára.

Mi történt a bibliográfiai forradalmat kővetően? (1982-1987)

A visszapillantásunkban felsorolt, az OSZK bibliográfiai műhelyeiben bevezetett változtatásokra jogos volt a "forradalmi" jelző használata. Úgy tűnhet azonban, hogy mindezen eredmények felmutatását kifulladás követte, s hogy a programpontok (új szolgáltatások bevezetése, a gépesítés továbbfejlesztése) teljes körű megvalósítása, a nemzetközi fejlődés nyomonkővetése lekerült a napirendről. Hét év, talán mondhatjuk úgy is, hogy hét szűk esztendő küzdelmeit áttekintve, majd a következők eredményeiről és kilátásairól beszámolva bízunk abban, hogy nem a kifulladást, az ügy feladását kéri majd számon a magyar nemzeti bibliográfiai központtól a tisztelt szakma.
Az 1981-ben megrendezett IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia dokumentumaiban⁴ a következők olvashatók: "Sikerült ugyan a Magyar Nemzeti Bibliográfia előállítását automatizálni, ám összes előnyének kihasználására még nem került sor. ... Az elmúlt évtizedekben a magyar könyvtárügy -főleg a tárgyi feltételeket illetően - nem kapta meg azt a támogatást, amelyet a társadalom fejlődése szempontjából fontos szerepe, jelentősége megkívánt volna. ... A rendszerépítés legfontosabb feladatainak megoldásához feltétlenül szükséges a könyvtárközi kapcsolatok és együttműködés megerősítése, a párhuzamosságok felszámolása, a szétforgácsoltság megszüntetése, a fehér foltok eltüntetése, a működési feltételek javítása, a korszerű technika alkalmazása, a központi szolgáltatások fejlesztése. ... A magyar nemzeti bibliográfiai rendszer továbbépítése során a nemzeti könyvtárnak - alapfeladatainak ellátása mellett - szervezői, koordinálói feladatokat kell ellátnia, bevonva a bibliográfiai és az információs regisztrálásba és feltárásba a központi szerepkörű könyvtárakat is. A bibliográfiák számítógépes előállítása lehetőséget teremt az egyszeri feldolgozás - többszöri hasznosítás elvének érvényesítésére, meggyorsítja az átfutási időt, módot ad a központi katalóguscédula-ellátás megvalósítására, és mind a belföldi, mind a külföldi használók számára szolgáltathatja a géppel kezelhető adathordozókat is. ... A nemzeti könyvtárban olyan országos bibliográfiai központ létesítését kell előirányozni, ahol mind a belföldi, mind pedig a külföldi, géppel olvasható bibliográfiai adattárak közvetlenül vagy közvetve hozzáférhetők és használhatók. A kumulációk közzétételét gyorsabbá és rendszeresebbé kell tenni. A nemzeti könyvtár kezdeményezze a kiadványok címleírásokkal való megjelentetését is. ... A magyar nemzeti bibliográfia rendszerébe szervesen beletartoznak a nem-könyv jellegű nyomtatott és az audiovizuális dokumentumok is, ezért az itt vázolt fejlesztési követelmények rájuk is vonatkoznak. ... Mivel az OSZK történetének egyik legfontosabb fordulópontja előtt áll - elérhető közelségbe került a könyvtár budavári új épületének befejezése -, sokoldalú előkészítő tevékenységet kell elvégeznie, hogy megfelelően kihasználhassa az új épület kínálta, lényegesen bővebb és korszerűbb működési lehetőségeket."
Ugyanezen alkalommal Vályi Gábor, az Országgyűlési Könyvtár akkori igazgatója és az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöke így fogalmazott a konferenciát záró beszédében: "Eszem ágában sincs azt mondani, hogy a fejlesztéshez, amit a tézisek előírnak, nem kell pénz. Pénz is kell, és bizonyos mértékű pénzt fogunk is kapni, ez az ígéret elhangzott Pozsgay elvtárs^f szájából is, és gondolom, a többi fenntartó sem hiszi, hogy pénz nélkül meg lehet oldani a feladatokat. Rendkívül fontos volna azonban, ha a feladatok között a fenntartók, akik a pénzt adják, a könyvtárakkal megbeszélve, bizonyos sorrendiséget állapítanának meg, és a megbeszélt prioritásokat meg is tartanák. Amire pénzt tudnak ígérni, meg is adnák. Minden bizonnyal tervszerűbben és jobban tudnánk dolgozni, ha például a beruházási kereteket nem egy-egy évre kapnánk, hanem tájékoztatnának bennünket arról, hogy például 1990-ig mit és mikor fogunk kapni. Azt hiszem, ha a tervszerűséget így értelmeznénk mi és a fenntartók is, ez segítené a könyvtárakat, még akkor is, ha a válasz ilyen lenne: az idén és jövőre nem kapsz, de három év múlva ezt és ezt." (A kiemelések a szerzőtől.)
A hosszas idézetekre azért vettünk bátorságot, mert úgy véljük azt bizonyítják, hogy a szakma és a felhasználók igényeinek ismeretében, valamint józan ész birtokában már 1981-ben pontosan meg lehetett határozni mind a feladatokat, mind a megoldásukhoz elengedhetetlen feltételeket, azaz, hogy mit, mivel és hogyan kívánatos megvalósítani.
Anélkül, hogy azt állítanánk, az OSZK minden szempontból és minden időben tökéleteset alkotott volna saját szervezeti, munkaszervezési megoldásaiban, szolgáltatásainak megszervezésében, el kell fogadnunk Zircz Péternek, az OSZK volt főigazgató-helyettesének 1982-ben megfogalmazott, többé-kevésbé még hosszú évekre érvényes helyzetértékelését:⁵
"Mindeddig nem sikerült kellőképpen kihasználni az automatizált MNB rendszerben rejlő (elsősorban: output) lehetőségeket, gépesítésünk színvonala (sem a szoftver sem a hardver tekintetében) nem üti meg a kellő mértéket, a szűkös létszám miatt baj van egy-egy szolgáltatásunk frissességével is, a szükséges feltételek hiánya folytán akadozik nem egy kurrens kiadványunk folyamatos előállítása. ... Magunk mentségének summázataként mindenesetre hadd jegyezzük meg: amire a nemzeti könyvtárban megértek a szemléleti, képzettségi stb. feltételek a "nagy fordulatra" (a korszerűbb szervezési-gépesítési folyamatok, módszerek bevezetésére), addigra éppen véget ért népgazdaságunk felfelé ívelő szakasza is, és a könyvtár anyagi-műszaki, létszámbeli fejlődése - némi fáziskéséssel - megakadt, s lényegében azóta is stagnál."
Az OSZK 1982-ben közreadta - szintén Zircz Péter megfogalmazásában - az 1990-ig szóló fejlesztési tervét a központi szolgáltatások egymásra épülő és egymást feltételező elemeinek egyetlen számítógépes rendszerbe integrálására.⁶ Ugyanezzel a témával foglalkoztak tanulmányaikban az akkori könyvtári élet legjobb szakértői és vezetői, akiknek megállapításai a központi bibliográfiai és egyéb szolgáltatások rendszerré szervezéséről, az eszközrendszer központi keretekből történő beruházásának szükségességéről minden lényeges pontban egybecsengtek.^{7, 8, 9} A megvalósításhoz azonban egészen 1987 végéig egyetlen lépéssel sem lehetett közelebb jutni, s ennek elsősorban pénzügyi okai voltak. Igaz ugyan, hogy az OSZK 1985 tavaszára felköltözött a Budavári Palotába, de a tervezett számítógépes eszközök beszerzésére nem kerülhetett sor, maradt az MNB számítógépes feldolgozásokhoz egyetlen adatrögzítő berendezés, amely erre az időre már elavultnak számított, évekre megszűnt a korábban működő közvetlen adatátviteli lehetőség az SZKI számítóközpontjához és továbbra is terhelte az OSZK költségvetését a külső számítógépen történő adatbázisépítés valamint a kéziratok fényszedéssel történő előállításának tetemes költsége, hogy a sokszorosítási, köttetési kiadásokról, papíráremelésekről ne is beszéljünk. (Ugyanakkor egy MNB KB füzet ára nem érte el a 10,-Ft-ot.)
Miközben a számítógépes kultúra Magyarországon a 80-as években folyamatosan fejlődött, a nyugati országokban pedig új technikai csodák jelentek meg az információs iparban (számítógépes hálózatok, lézernyomtatás, adatbázisok tárolására alkalmas kompakt lemezek: CD ROM, és online lekérdezésükhöz kifejlesztett kisszámítógépes leolvasók, teletext, videotext és telefax, elektronikus levelezés, stb.), addig az OSZK saját technikai bázisa inkább romlott, semmint fejlődött volna. Így nemhogy a teljes kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gépesítésére és új szolgáltatásformák kifejlesztésére nem kerülhetett sor, hanem komoly eredményként kell elkönyvelnünk az MNB könyvek adatbázisának folyamatos építését, a félhavi füzetek naprakész megjelentetését, a tételszolgáltatást az "Új könyvek"-hez és a központi katalóguscédula előállításához (a határidők pontos betartásával), és az elindított bibliográfiai sorozatok fenntartását.

Belső műhelymunkák

A kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer műhelyeiben a fentiekből következően főként olyan fejlesztésekre kerülhetett sor, amelyek nem pénzügyi, hanem szellemi beruházást igényeltek. Ilyennek tekinthetjük az 1978 és 1986 között folyamatosan megjelent bibliográfiai szabványok illetve módosításaik bevezetését. Ugyanezen idő alatt a bibliográfiai osztályok vezetői és munkatársai oroszlánrészt vállaltak a szabványok kidolgozásában, majd a könyvtári életbe történő bevezetésükhöz "szükséges képzésben mint oktatók és tanácsadók. Úgy véljük, ez tette lehetővé a hazai könyvtárakban az egységes, szabványos katalogizálási gyakorlat meghonosítását, amely - ha a technikai feltételrendszer hiányosságaitól eltekintünk - kiállja a próbát nemzetközi összehasonlításban is, és ha végre sor kerül a tervezett szolgáltatások fejlesztésére, a könyvtárak felkészültek lesznek fogadásukra.
Az OSZK belső erőforrásainak jobb kihasználása és a hatályos bibliográfiai szabványoknak az OSZK leíró katalógusaiban történő bevezetése érdekében megvalósította az 1987-től megjelent, kötelespéldányként beérkezett könyvek bibliográfiai és katalóguscélú feldolgozásának összevonását. Sor került az MNB könyvek adatbázisa programrendszerének továbbfejlesztésére, így az most már nemcsak a közművelődési könyvtárak számára szükséges alap katalógustétel automatikus előállítására, hanem a tételszerkesztési szabvány által a fő- és a melléktételekre előírt valamennyi egységesített és egyéb besorolási adat, valamint az OSZK katalógusépítési gyakorlatához szükséges egyéb adatok megjelenítésére is alkalmas. A mátrixnyomtatóval kiiratott "unit card" szerkezetű katalógustételeket a szükséges számban Canon PC-25-es sokszorosítóval állítja elő a könyvtár, katalógusai és egyéb nyilvántartásai számára (Lásd az 1.sz. ábrát.)

1.sz. ábra

Tétel az MNB Könyvek bibliográfiájából:

Ugyanazon kiadvány katalóguscédulái a cédulaszerkesztő program alapján:

Pályázati rendszer keretében, külső támogatással indult meg 1984-ben egy átfogó program kidolgozása a külföldön megjelent, magyarságra vonatkozó információk összegyűjtésére, archiválására, feldolgozására és rendszeres szolgáltatására Hungarika Dokumentáció néven. A Hungarika Dokumentáció hármas célkitűzéssel kezdte meg munkáját:
1) számítógépes támogatással kurrens információs szolgáltatás megindítása cédula és index formában, mintegy 300 külföldi folyóirat közleményeinek feldolgozása alapján, a külföldön élő magyarság tudományos, alkotó és kulturális életéről, politikai helyzetéről, a hungarológia körébe tartozó, külföldön keletkezett tudományos publikációkról valamint a hazai tudományos, művészeti és kulturális élet külföldi visszhangjáról, beleértve hazánk politikai, társadalmi és gazdasági megítélését is;
2) névkataszter felállítása az 1880-as születési évtől kezdve a külföldi magyar személyiségekről, legfontosabb adataikkal, hiteles források alapján, először kartoték, majd kiadvány formában;
3) adattár felállítása a külföldi magyar gyűjteményekről, majd az anyag megjelentetése kiadványsorozat formában.
A program első kézzelfogható eredménye a Hungarika információ c. kiadvány 1985-ös elindítása volt. A számítógépes feldolgozás alapján évente háromszor megjelenő index-kötetek folyamatos tájékoztatást adnak a feltárt anyagról, permutált tárgyszóláncos visszakereséssel (tárgy, földrajzi terület, nyelv, szerző, műfaj), amelyhez bibliográfiai tételazonosító szám tartozik. A tételazonosító alapján kereshetők vissza a cédulaformában megjelentetett, annotációval kiegészített bibliográfiai leírások. A tárgyszó indexek függelékeként összefoglaló ETO index is segít a bibliográfiai tételek téma szerinti visszakeresésében. 1986-tól éves kumulált index is megjelenik. Mind az indexek, mind a cédulák együttesen és külön-külön is megrendelhetők, a cédulaanyagra 12 tárgykör szerint válogatva is elő lehet fizetni.

Fejlesztések, célkitűzések, lehetőségek (1988- )

1986-ban indult az MTA és az OMFB kezdeményezésére, majd irányításával és felügyeletével, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és különböző tárcák anyagi támogatásával a K+F Információs Infrastruktúra Program,, mai közkeletű nevén az IIF. A program alapvető célja a hazai kutatást és a műszaki fejlesztő tevékenységet támogató információs infrastruktúra megteremtése, az elektronikus kommunikációra és levelezésre, a külföldi és a hazai adatbázisokban tárolt információk online elérésére, illetve új adatbázisok létrehozására alkalmas számítástechnikai eszközpark és hálózati rendszer kiépítése, működtetése.
Az IIF Program már alapdokumentumaiban is kiemelt fontosságot tulajdonít a könyvtári információs rendszer fejlesztésének, s ezt nemcsak mint elvet rögzíti, hanem annak megvalósításához a program indulásától kezdve a "fontosság" mértékével arányos anyagi támogatást és számítástechnikai segítséget is nyújt.¹⁰
Az OSZK és a Magyar Tudományos Akadémia Központi Könyvtára 1987-ben OTKA által finanszírozott eszközbeszerzési pályázaton egyaránt 21,8 millió Ft támogatást nyert el saját számítóközpontjának felállításához. 1988-ban az MTA SZTAKI és a két könyvtár "KF Informatikai Kft"-t alapított, amely a Világbanktól vizakölcsönt kapott, megfelelő színvonalú számítógépeknek versenyajánlatok alapján történő beszerzésére. Az OSZK számára megrendelt IBM 9377 típusú számítógép 1990 márciusában került a könyvtár számítógéptermébe. Sikerült megvásárolni egy integrált online könyvtári programcsomagot is, amelyet a Dortmundi Egyetemi Könyvtár és a Leuveni Egyetemi Könyvtár számára fejlesztettek ki DOBIS/LIBIS elnevezéssel, IBM gépekre.
Az OSZK vezetői és szakértői 1987-től szervezeti megoldásokkal, kisgépes rendszerek fejlesztésével és belső műhelymunkákkal folyamatosan készítik elő a nagygépes, online adatbevitelre és kezelésre alkalmas, valamennyi könyvtári tevékenységet (gyarapítás, feldolgozás, kölcsönzés, folyóirat-érkeztetés, online olvasói katalógus) támogató könyvtári rendszer bevezetését, majd ennek keretében a kurrens nemzeti bibliográfiai számbavétel kiteljesítését, korszerű szolgáltatásformák megvalósítását.^11,12 1987-ben megalakulta Szervezési főosztály, melynek keretében megerősödött a Fejlesztési osztály és létrejött a Számítástechnika Alkalmazási osztály. A Fejlesztési osztály irányításával, szintén 1987-ben megkezdődtek azok az adatfelmérési munkák, amelyek alapján át lehetett tekinteni a párhuzamos, főként a feldolgozói területeken meglévő, egymást átfedő tevékenységeket, és meg lehetett fogalmazni az integrált számítógépes rendszerrel szemben támasztott követelményeket.

Szervezeti összevonás

Az adatfelmérést szervezeti módosítások követték 1988-ban, amelyek során egy főosztály, a Gyarapító és Feldolgozó főosztály felelősségi körébe került valamennyi, a törzsgyűjteményt érintő feldolgozó terület: a gyarapítás, abból a megfontolásból, hogy a Gyarapítási osztály munkája során jórészt ugyanazon adatokkal dolgozik mint a feldolgozók, és felelős a kiadványok feldolgozásra történő indításáért, könyvek és az időszaki kiadványok katalogizálása, osztályozása, a bibliográfiai szerkesztőségek, és ezek keretében a regisztrációs feladatokat ellátó irodák (Magyar ISSN Iroda, Magyar ISBN Iroda), a szintén regisztrációs feladatot végző Magyar Nemzeti ISDS Központ, végül a patriotika feldolgozásokért felelős Hungarika Dokumentációs osztály.

Az integráció előkészítése a munkafolyamatokban és a kisszámítógépes fejlesztések

A szervezeti összevonásra főként azért volt szükség, hogy a párhuzamos tevékenységeket a lehetséges mértékben ki lehessen küszöbölni, már az integrált számítógépes rendszer bevezetését megelőzően. Csak így volt és van mód az automatizáláshoz elengedhetetlen szellemi kapacitás felszabadítására. Sor került egy, a feltételezett számítógépes munkamenetet szimuláló feldolgozói futószalag bevezetésére, amelynek lényege, hogy a kötelespéldányként érkezett könyvek és időszaki kiadványok nemzeti könyvtári megőrzésre szánt példányát indítják feldolgozásra olyan rendben, hogy az egyes feldolgozó állomások eredményeit (adatait) a további állomások hasznosítani tudják. (Lásd a 2 és 3. sz. ábrát.)

2-3.sz. ábra

A kötelespéldányként érkező könyvek és periodikumok (a túloldalon) feldolgozói futószalagja

Megjegyzés: minden osztály, valamint az Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztály hetenként megkapja az új indulások és címváltozások listáját és az ISSN tételeket, amelyek minden további feldolgozáshoz alapul szolgálnak.

A könyvek bibliográfiai és katalóguscélú feldolgozásának összevonásáról az előző fejezetben már beszámoltunk.
Az időszaki kiadványok feldolgozásának ésszerűsítésére is sor került 1989 elején, habár ezen a területen nem állt módunkban egy nagyszámítógépes bibliográfiai adatbázisra támaszkodni, mint a könyvek esetében. A párhuzamos tevékenységek nagymértékű felszámolására azonban itt is voltak lehetőségeink, részben az új feldolgozó futószalag kidolgozása és bevezetése, részben kisszámítógépes fejlesztések megvalósítása révén.
A kötelespéldányként beérkezett időszaki kiadványokról, új indulások és címváltozások esetében a Magyar ISSN Iroda és az MNB Időszaki Kiadványok Szerkesztősége számítógépes feldolgozással ún. "ISSN tétel"-t készít. A tételek tartalmazzák a kiadványok azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat (főcím, számozás, megjelenési adatok, sorozat, periodicitás, címváltozatok, bibliográfiai kapcsolatok és egyéb megjegyzések, ISSN és kulcscím) és a tételek rendezéséhez szükséges egységesített besorolási adatokat (besorolási cím, közreadó testület neve). A kiíratás alapján sokszorosított tételek minden további feldolgozáshoz és nyilvántartáshoz (érkeztetési kardex, bibliográfiai és katalóguscélú feldolgozás, ISDS bejelentések) felhasználhatók, adaptálhatók.¹³
Ebből a kisszámítógépes adatbázisból született a Könyvtártudományi és Módszertani Központ segítségével az Új periodikumok című tájékoztató kiadvány, amely 1989-től negyedévenként jelenik meg. Tény, hogy ez a kiadvány nem tartozik a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszerébe, minthogy tételeit nem az MSZ 3424/2 előírásainak megfelelő formában közli. Az is tény azonban, hogy leírásai autopszia alapján, bibliográfiai igényességgel készülnek, s alkalmasak arra, hogy segítsék a felhasználó könyvtárak állománygyarapító és katalogizáló munkáját, mert a szerkesztőségekre és a terjesztőkre vonatkozóan is tartalmaznak adatokat. (Lásd a 4.sz. ábrát.) A kiadvány fogadtatása rendkívül kedvező volt, aminek oka abban is kereshető, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett sajtóliberalizáció hatására négy-ötszörösére^gemelkedett az újonnan induló vagy címüket változtató periodikumok száma, s ezek nyomonkövetése szinte megoldhatatlan rendszeresen megjelenő tájékoztató kiadvány nélkül.

4.sz. ábra

ISSN tétel kiíratása:

Tétel kiíratása az "Új periodikumok"-hoz:

Ugyancsak kisszámítógépes adatbázist épít az MNB Időszaki Kiadványok Szerkesztősége az Időszaki kiadványok bibliográfiája éves köteteinek megjelentetéséhez az 1986-től feldolgozott tételekből. A sajtóbibliográfia kötetei az eddig megszokott tartalommal, de sokkal színvonalasabb megjelenítéssel, lézer nyomtatóval előállított kézirat alapján fognak megjelenni sorban egymás után. 1990-ben sor került a két kisszámítógépes program egyesítésére, így az ISSN adatbázis és a sajtóbibliográfia adatbázis adatainak szelekciójával a különböző formátumprogramok alapján valamennyi output előállítható.
A Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok repertóriuma szerkesztőségének munkáját 1988 óta támogatja kisszámítógépre fejlesztett program, amellyel az indextételek feldolgozása folyik. Az adatállományból mind a havi, mind az éves indexek kéziratának előállítása lézernyomtatóval történik. A repertórium forrásbázisának nyilvántartását szintén kisszámítógépes program segítségével végzik, amely a feldolgozandó kiadványok azonosító adatait, a részegységek érkeztetési, valamint a feldolgozás tényét regisztráló adatokat kezeli, egyszerűsítve és kiváltva az addig manuálisan karbantartott nyilvántartásokat.
Az 1988-ban létrehozott Hungarika Dokumentációs Osztály tervet dolgozott ki a hungarika feldolgozások integrálására és kisszámítógépes programok alkalmazására. Ennek eredményeképpen 1989 végén lezárultak a "Hungarika irodalmi szemle" és a "Külföldi magyar nyelvű kiadványok" hagyományos szerkesztési munkálatai, s elkezdődött a Hungarika adatbázis építése. Az adatbázisból szelekciós program alapján kinyomtatható a "Hungarika információ" c. kiadvány és cédulaanyag kézirata, valamint a két - korábban negyedéves - bibliográfia, a tervek szerint új szerkezetben, éves megjelenéssel.
1988-ban indult el, szintén kisszámítógépen a Kiadói adatbázis építése. Az adatbázis a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszerében regisztrált kiadók és kiadóként is működő közreadók adatait tartalmazza, nemzetközi azonosító (ISBN) számukkal (csoportazonosító + kiadói azonosító) együtt. A jelenleg 1150 tételt tartalmazó adatbázisból különféle adattartalommal és formában lehet jegyzékeket előállítani, pl. az MNB KB évi első számához a kiadói mutatókat, a Nemzetközi ISBN Ügynökség számára a mindenkori aktuális kiadói adatokat. Az OSZK a kurrens kiadói jegyzéket 1991-től évenként kiadvány formájában is meg kívánja jelentetni.
Az OSZK-ban épülő valamennyi kisszámítógépes adatbázis IBM kompatibilis személyi számítógépekre az UNESCO támogatásával kifejlesztett Micro-ISIS programon alapul. Az adaptációk mind az adattartalom meghatározásánál, mind a formátumprogramok kidolgozásánál az érvényes és a kurrens nemzeti bibliográfiákra nézve kötelező bibliográfiai szabványok előírásainak figyelembe vételével készültek. Fejlesztőink megoldották a nemzeti bibliográfiai feldolgozásban elengedhetetlen teljes ékezetes karakterkészlet kisszámítógépes használatát.

Online integrált könyvtári rendszer - korszerű nemzeti bibliográfiai szolgáltatások

A kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer kiteljesítésének igazi próbaköve az lesz, hogy az előkészítő munkálatokat - szervezeti változtatásokat, belső műhelymunkák eredményeit, kisszámítógépes fejlesztéseket - miként tudja az OSZK szervesen illeszteni az IBM 9377-es számítógépre betöltendő DOBIS/LIBIS programrendszerbe. A feladat, rendkívüli bonyolultsága miatt rendkívül felelősségteljes döntéseket, tervszerű, szervezett és összehangolt munkát kíván mind a fejlesztő, mind az alkalmazó (bibliográfiai feldolgozásokat végző) gárdától; a siker azonban nemcsak ezeken áll vagy bukik, hanem a szükséges pénzeszközök meglétén is. Ez utóbbiak biztosítását a fenntartó szervtől igényli és várja az OSZK.
A bibliográfiai szolgáltatások szempontjából a legelső és legfontosabb lépés az MNB könyvek adatbázisának áttelepítése az SZKI-ból az OSZK-ba. Az áttelepítéshez és az adatbázis online lekérdezésének megkezdéséhez szükséges fejlesztések (rendszerszervezési és programozási feladatok a szabványos szerkezetű, a DOBIS/LIBIS rendszerbe betölthető mágnesszalag előállításához; az ISO 2709 szerkezetű mágnesszalag tesztelése; az állomány mágnesszalagra konvertálása; a szolgáltató képesség megteremtése stb.) költségeinek egy részére^h külső forrásból sikerült fedezetet előteremteni, az IIF 1989-es adatbázis építési pályázatán.
Az adatbázis terjedelme napjainkban cca 286 ezer rekord; ebből 80 ezer az önálló tétel, 6 ezer a kapcsolódó rekord, 200 ezer az analitikus rekord. A pályázat szerződés alapján megvalósítandó szolgáltatások:
Interaktív keresés helyi és távoli terminálokról, a keresőkérdések fokozatos finomításával, a keresést támogató "help" képernyők és üzenetek segítségével.
Megjelenítés a DOBIS/LIBIS kezelőrendszer által biztosított angol és magyar nyelvű képernyő-formátumokkal.
Részletes adatbázis-ismertető megjelentetése.
Háttérszolgáltatások biztosítása: a talált adatok listázása, postázása, a forrásdokumentumokról másolatszolgáltatás.
Az adatbázis alapján szerkesztett kiadványok és bibliográfiai (katalógus) tételek cédulaformában.
Az OSZK a fenti szolgáltatásokon kívül elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy mielőbb megvalósítsa azokat a szolgáltatásformákat is, amelyekre mint alapadatbázis szolgáltatásokra igényt tartanak a számítógépes könyvtári információs rendszer résztvevői és felhasználói. Ezek közül elsőként az MNB könyvek adatbázisa tételeit mágneses adathordozón, szabványos csereformátumban (mágnesszalagon és hajlény mágneslemezen) kívánja hozzáférhetővé tenni.
Az adatbázis áttelepítésének előmunkálatai és a DOBIS/LIBIS programrendszer tanulmányozása alapján levont következtetések arra mutatnak, hogy a DOBIS/LIBIS-be betöltött adatbázisból az MNB KB füzetek kéziratának megjelenítéséhez komoly belső programfejlesztésre is szükség lesz.ⁱ Ugyanakkor nem lenne célszerű, még kevésbé gazdaságos, ha - pusztán a füzetek naprakész megjelentetésének érdekében - az adatbázist két helyen, az SZKI-ban is és az OSZK-ban is hosszasabban, esetleg 4-6 hónapon át párhuzamosan kellene üzemeltetni. Elképzelhetőnek tartjuk ezért, hogy átmenetileg a bibliográfiai füzetek helyett, a DOBIS/LIBIS alapján előállítható gyorstájékoztató jegyzékben kell majd közölnünk a kurrens tételeket, s a teljes, az analitikus leírásokat is közlő tételekhez felhasználóink csak az éves könyvészet megjelenésekor jutnak hozzá. Az integrált könyvtári rendszer bevezetésének további lépései - a gyarapítási alrendszer bevezetését követően - az alábbiak lesznek:
- az MNB tételek kiegészítése az 1987 előtt megjelent könyvek raktári jelzeteivel, az OSZK online olvasói katalógusának használatához;
- az 1987 óta megjelent és kisszámítógépes rendszerben feldolgozott OSZK külföldi könyvállomány és a tankönyv/jegyzet anyag bibliográfiai adatainak konvertálása a DOBIS/LIBIS-be, szintén az online olvasói katalógus bővítéséhez;
- a többi, kisszámítógépen épített adatbázis (sajtóbibliográfia, hungarika adatállomány) konvertálása az integrált rendszerbe, majd az MNB Időszaki kiadványok repertóriuma számítógépes feldolgozásának megkezdése;
- a nem könyvjellegű dokumentumok (zeneművek, hanglemezek, hangkazetták, térképek stb.) számítógépes feldolgozásának megkezdése, a bibliográfiai füzetsorozatok számítógépes outputként való megjelentetése.
Szintén az IIF 1989-es adatbázisépítési pályázatán nyert támogatást a Hungarika adatbázis fejlesztése, amelynek nemcsak a Hungarika információ és a hungarika bibliográfiák tételei lesznek elérhetők közvetlen (online) lekérdezés útján, hanem a Hungarika névkataszter állománya is (cca 20 ezer biográfiai tétel). Ez utóbbit a nagygépes rendszer "authority adatállományába" kívánjuk majd illeszteni.

Következtetések

Az 1970-es években elindult és a 80-as évek elejéig zajló hazai bibliográfiai forradalom eredményeként könyvelhetjük el, hogy létrehozta a kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer alapjait; a feldolgozások tartalmának, hitelességének, formai megjelenítésének színvonala nem hagy maga után kívánnivalót. Ami tehát az adott körülmények és feltételek között megvalósítható volt az OSZK-ban nemzeti bibliográfiai központként működő bibliográfiai szerkesztőségekben, nem szégyellnivaló. Amivel adósak maradtak, gondolunk itt elsősorban a regisztrálatlan kiadványtípusokra és a másodfokú bibliográfiára, az a források (személyi és műszaki-technikai) hiányának számlájára írható. Az MNB sorozatok indexeinek és a könyvészetek késedelmes megjelenésének oka a szűk nyomdai kapacitásban és az előállítási költségek hihetetlen mértékű emelkedésében keresendő. Így az anyagi feltételek javulása nélkül, pusztán szakmaszeretetből és elhivatottságból aligha áll módjában az OSZK-nak ezeken változtatni.
Ami a nagyszámítógépes rendszert illeti, minden reményünk megvan arra, hogy a 90-es évek elején sor kerülhet a bibliográfiai szolgáltatásformák reformjára. Az Európához való felzárkózáshoz az is hozzá tartozik, hogy Magyarország be tudjon kapcsolódni a nemzetközi adatcserébe, az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel kibővített programjához, az UBCIM-hez (Universal Bibliographic Control and International MARC Program) való csatlakozással.
A hazai IIF Program által az elmúlt három évben nyújtott támogatás alapvető eszközök birtokbavételét tette lehetővé. A korszerű nemzeti bibliográfiai szolgáltatások megvalósításához azonban elengedhetetlen az újjáalakuló kulturális kormányzat és a hazai könyvtári közösség tevőleges támogatása is.

Hivatkozott irodalom

1. HORVÁTH Tibor. A bibliográfiák funkcióiról = Bibliográfiai tanulmányok. Bp., KMK, 1978. 11-57.p.
2. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelete a könyvtárakról és A Minisztertanács 17/1976.(V.7.) számú rendelete a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.
3. NYÁRINÉ GRÓFCSIK Erika - SZÜCS Erzsébet: A Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszere = Információ, elektronika, 1981. 5.sz. 259-269.p.
4. A IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia. Dokumentumgyűjtemény. Bp., Múzsák, 1982.
5. ZIRCZ Péter. A nemzeti könyvtár központi szolgáltatásai. Bevezető = Könyvtári figyelő, 28.évf. 1982. 6.sz. 561-563.p.
6. ZIRCZ Péter. Az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők. a kilencvenes évekig = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 185-209.p.
7. FUTALA Tibor. Néhány javaslat a magyar nemzeti bibliográfia és a központi katalógusok rendszerének 1990-ig szóló továbbfejlesztésére = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 211-222.p.
8. KOVÁTS Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 223-234.p.
9. VAJDA Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig) = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 235-249.p.
10. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló elgondolásokról és a VII. ötéves tervidőszakban végrehajtandó feladatokról. Előterjesztés a Tudománypolitikai Bizottsághoz. Gépirat. Bp., OMFB, MTA, 1986.
11. BERKE Barnabásné: Méltó környezethez - méltó eszközök = Magyar tudomány, U.f., 32.köt. 1987. 1.sz. 43-48.p.
12. BERKE Barnabásné - SZŰCS Erzsébet: KIR Számítógépes Könyvtári Információs Rendszer az IIF Program keretében. Alapkoncepció tervezet = Könyvtári figyelő, 35.évf.1989. 3.sz. 233-240.p.
13. NAGY Zsoltné: A Micro-ISIS alkalmazása az OSZK-ban. ISSN adatbázis = Könyvtári figyelő, 35.évf. 1989. 4.sz. 348-360.p.

Felhasznált irodalom

A III. Országos Könyvtári Konferencia teljes anyaga. Bp., NPI,1971. 50 p.
A IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia. Dokumentumgyűjtemény. Bp., Múzsák, 1982. 235 p.
ANDERSON, Dorothy. IFLA's programme for UBC. The background and the basis = IFLA Journal, vol.1. 1975. no.1. 4-8.p.
ANDERSON, Dorothy: The role of the national bibliographic centre = Library trends, vol.25.1977. no.3. 645-663.p.
ANDERSON, Dorothy. Universal bibliographic control: a long term policy, a plan for action. Munich, Verlag Dokumentation Saur 1974. 87 p.
ANDERSON, Dorothy: Universal bibliographic control and the information scientist = The Information scientist, vol. 10. 1976. no.1. 11-22.p.
BELL, Barbara L.: An annotated guide to current national bibliographies. Alexandria, Va., Chadwyck-Healey Inc., 1986.
BERKE Barnabásné: Méltó környezethez - méltó eszközök = Magyar tudomány, U.f., 32.köt. 1987. 1.sz. 43-48.p.
BERKE Barnabásné - SZÜCS Erzsébet: KIR Számítógépes Könyvtári Információs Rendszer az IIF Program keretében. Alapkoncepció tervezet = Könyvtári figyelő, 35.évf. 1989. 3.sz. 233-244.p.
Bibliográfiai tanulmányok. Bp., OSZK KMK,1978. 225 p.
BÓDAY Pál: Képes olvasókönyv a magyar nemzeti bibliográfiához. Bp., OSZK KMK, 1964. 301.p. A szerző "Szakirodalmi forrásismeret. A magyar nemzeti bibliográfia" c. jegyzetének kiegészítése.
BÓDAY Pál: A magyar nemzeti bibliográfia. Szakirodalmi forrásismeret. 2. Bp., OSZK KMK, 1963. 96 p.
BRYANT, Philips Performance measures for national bibliographic services = Alexandria, vol.1. 1989. no.2. 27-35.p.
BUCHBINDER, Reinhard: Biblio-data - die Nationalbibliographische Datenbank der Deutschen Bibliothek = Nachrichten für Dokumentation, 32. 1981. Nr. 2. 90-94.p.
CHEFFINS, Richard H.A.: A survey of the contents of existing national bibliographies. Paris, Unesco, 1977. 52 p. (International Congress on National Bibliographies, Paris, 12-15 September 1977.)
CLEMENT, Hope E. A.: The international MARC network and national libraries = Alexandria, vol.1. 1989. no.1. 23-34.p.
COWARD, RE.: The computerisation of BNB services = Libri, 22.w1. 1972. no.4. 324-332.p.
FUTALA Tibor. Néhány javaslat a magyar nemzeti bibliográfia és a központi katalógusok rendszerének 1990-ig szóló továbbfejlesztésére = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 211-222.p.
FÜGEDI Péterné: A bibliográfiai leírás nemzetközi szabványosítása és az új magyar szabvány = Könyvtári figyelő, 24.évf. 1978. 1.sz. 117-125.p.
FÜGEDI Péterné: Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (UBC)). A magyar részvétel eredményei és problémái = Könyvtári figyelő, 28. évf. 1982. 6.sz. 564-572.p.
FÜGEDI Péterné: Kurrens nemzeti szakbibliográfiáink elemzése. Bp., NPI, 1972. 58 p.
FÜGEDI Pétemé: A magyar nemzeti bibliográfia rendszere és az egyetemes bibliográfiai számbavétel programja = A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve, 1978. 20-24.p.
Guidelines for the national bibliographic agency and the national bibliography. Prep. by the IFLA International Office for UBC. Paris, Unesco, 1979. (PGI/79/WS/18)
HARASZTHY Gyula: "Hajszálgyökerek" és a Hungarika-bibliográfia. Bp., OSZK KMK,1974. 22 p.
International Congress on National Bibliographies org. by Unesco, within the framework of its General Information Programme in collab. with IFLA. Paris 12-15 September 1977. Final report. Paris, Unesco, 1978. 17 p.
KOMOROUS, Hana: International aspects of bibliographic control of newspapers = Cataloging & classification quarterly, w1.8. 1987/88. no.2. 5-13.p.
KOVÁTS Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1981. 223-234.p.
KURUC Imréné: Szabványosítási feladatok a könyvtár- és tájékoztatásügy területén = Könyvtári figyelő, 24.évf. 1978. 4.sz. 361-367.p.
LAHIRI, Amar K.: Toward a bibliographic common cause = Cataloging & classification quarterly, vol.8. 1987. no.1. 65-77.p.
LERIN, Christian - BERNARD, Annick: The computerization of the National Library in Paris = International library review, 18. 1986. 275-287.p.
LUNN, Jean: Guidelines for legal deposit legislation. Paris, Unesco, 1981. (PGI-81/WS/23.)
Manual on bibliographic control. Comp. by the IFLA International Office for UBC. Paris, Unesco, 1983. 85 p. (PGI-83/WS/8.)
McCALLUM, Sally H.: IFLA's role in international bibliographic data exchange - UNIMARC = IFLA Journal, vol.15. 1989. no.1. 50-56.p.
NAGY Zsoltné: A Micro-ISIS alkalmazása az OSZK-ban. ISSN adatbázis = Könyvtári figyelő, 35.évf. 1989. 4.sz. 348-360.p.
National and international bibliographic databases: trends and prospects = Cataloging & classification quarterly, vol.8. 1988. nos.3-4. 1-277.p.
The national bibliography. present role and future developments. Prep. by The IFLA International Office for UBC. Paris, Unesco, 1977. 97 p. (International Congress on National Bibliographies, Paris, 12-15 September 1977.)
NYÁRYNÉ GRÓFCSIK Erika - SZŰCS Erzsébet: A Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszere =Információ elektronika, 1981. 5.sz 259-269.p.
Országos Bibliográfiai Munkaértekezlet. Gödöllő, 1961. Gépirat. Bp., OSZK KMK, 1962. 284 1.
POMASSL, Gerhard: Survey of existing legal deposit laws. Paris, Unesco 1977. 91 p. (International Congress on National Bibliographies, Paris, 12-13 September 1977.)
SINASSAMY, Françoise: Survey of the present state of bibliographic recording in freely available printed form of governmental organizations. Paris, Unesco, 1977. 160 p. (International Congress on National Bibliographies, Paris, 12-15 September 1977.)
Standardization activities of concern to libraries and national bibliographies: an outline of current practices, projects and publications. Comp. by IFLA International Office for UBC. London, IFLA Committee on Cataloguing, 1976. 36 p. (International Congress on National Bibliographies, Paris, 12-15 September 1977.)
SÜLE Gisela: A new international standard bibliographic description: ISBD(CF) = International cataloguing & bibliographic control, 1988. Oct./Dec. 62-63.p.
SYLVESTRE Guy. Guidelines for national libraries. Paris, Unesco, 1987. 102 p. (PGI-87/WS/17.)
SZENTMIHÁLYI János: A magyar nemzeti bibliográfia. Bp., Tankönyvk., 1969. 37 p.
SZILVÁSSY Zoltánné: A központi katalógusok, a nemzeti bibliográfia és a nemzetközi regisztrációk összefüggése = Könyvtári figyelő, 21.évf. 1975. 1.sz. 9-18.p.
SZŰCS Erzsébet: A címleírások elemzése és tipizálása - gépi adatfeldolgozás szempontjából. Bp., NPI, 1972. 61 p.
SZŰCS Jenőné: Az "egyszeri feldolgozás" és a nemzeti bibliográfia= Könyvtári figyelő, 21.évf. 1975. 1.sz. 5-9.p.
A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló elgondolásokról és a VII. ötéves tervidőszakban végrehajtandó feladatokról. Előterjesztés a Tudománypolitikai Bizottsághoz. Gépirat. Bp., OMFB, MTA, 1986. 31 1.
VAJDA Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig) Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve,1981. 235-249.p.
WOLF, Dieter. Different outputs and possible byproducts of automated national bibliographies, as illustrated by the Deutsche Bibliothek = International cataloguing, 1985. Apr./Jun. 22-24.p.
ZIRCZ Péter. A nemzeti könyvtár központi szolgáltatásai. Bevezető = Könyvtári figyelő, 28.évf. 1982. 6.sz. 561-563.p.
ZIRCZ Péter. Az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1981. 185-209.p.

1. sz. függelék

A Párizsban, 1977. szeptember 12-15 között az UNESCO által rendezett Nemzetközi Kongresszus a Nemzeti Bibliográfiákról,
Elfogadva az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel koncepcióját, mint hosszú távú programot a bibliográfiai információk számbavételének és cseréjének világméretű rendszerré való fejlesztésére,
Hangsúlyozva a nemzeti bibliográfiai számbavétel biztosításának szükségességét, mint az egyetemes bibliográfiai számbavétel előfeltételét,
Elismerve a nemzeti bibliográfia jelentőségét a nemzeti bibliográfiai számbavétel biztosításának fő eszközeként, az alábbi ajánlásokat terjeszti elő:

Kötelespéldányszolgáltatás

A tagállamok vizsgálják meg érvényben lévő kötelespéldány jogszabályukat és fogalmazzák meg követelményeiket a jelenlegi és a jövőbeni ellátással kapcsolatban, hogy ki tudják fejleszteni és fenn tudják tartani a nemzeti bibliográfiai számbavételt; ahol erre szükség van, módosítsák a meglévő jogszabályt;
Azok a tagállamok, amelyekben nincs kötelespéldány szolgáltatás, vizsgálják meg bevezetésének lehetőségeit a nemzeti bibliográfiai számbavétel megerősítésének eszközeként;
Az új kötelespéldány törvények vagy törvény értékű rendeletek nyilvánítsák ki a kötelespéldány szolgáltatásnak a nemzeti bibliográfiával kapcsolatos célját; biztosítsák, hogy a beszolgáltatott példányok feleljenek meg a nemzeti könyvtári rendszer követelményeinek; szóhasználatukban és szövegezésükben legyenek olyan átfogóak, hogy felöleljék mind a már létező információs tartalommal bíró kiadványtípusokat, mind azokat, amelyek majd várhatóan megjelennek; foglalják magukba a törvény betartásához szükséges intézkedéseket;
Az Unesco gondoskodjék egy olyan modellértékű törvénytervezet kidolgozásáról, amely alapul szolgál a tagállamok számára a nemzeti bibliográfiai számbavétel megvalósításában, és amely figyelembe veszi a szerzői jogvédelem és a kötelespéldány közötti kapcsolatot;

A nemzeti bibliográfia gyűjtóköre

A nemzeti bibliográfiákkal szemben támasztott minimális követelmény, hogy a nemzeti dokumentumtermésből közöljék a könyvek, az új indulású és a címváltozáson átesett időszaki kiadványok, valamint a hivatalos kiadványok tételeit; a regisztrálást, amilyen gyorsan csak lehetséges, terjesszék ki a többi kiadványtípusra, a nemzet könyvtári közösségének igényei szerint, a nemzeti bibliográfiai központ rendelkezésére álló erőforrásoknak megfelelően. Ha a nemzeti bibliográfiai központok nyelvi, kulturális vagy más megfontolások alapján olyan kiadványokat is regisztrálnak, amelyek nem képezik a nemzeti kiadványtermés részét, ezeket a tételeket meg kell különböztetni;
A nemzeti bibliográfiának tartalmaznia kell az országon belül megjelentetett valamennyi idegen nyelvű vagy írásrendszerű dokumentumot, s ha csak egy mód van rá, ezeket a tételeket azon a nyelven illetve írásrendszertan közöljék, amelyen a dokumentum megjelent;
További vizsgálatra van szükség a dokumentumok egyéb típusainak meghatározásához és a nemzeti bibliográfiában való szerepeltetésük sorrendjére vonatkozó javaslathoz.

A nyomtatott nemzeti bibliográfia megjelenítése és periodicitása

A nyomtatott nemzeti bibliográfia legalább negyedévenként jelenjen meg és kövesse éves kumuláció.
Minden egyes nyomtatott szám feleljen meg az alábbi követelményeinek:

nemzetközi papírméret (ajánlott az A/4) használata
a borítón és/vagy a címoldalon világos és egyértelmű tipográfiával tüntessék fel:

a bibliográfia címét;
a tárgyidőszakot, amelyet a szám felölel; a megjelenés helyét;
a kiadó nevét;
a megjelenés idejét;
az ISSN-t a jobb felső sarokban;

a címlap verzióján kell feltüntetni:

a szerzői jogi (copyright) információkat;
az előzetes bibliográfiai tételt (CIP);
a hozzáférhetőségre, az árra és a nyomtatásra vonatkozó adatokat;

legalább minden negyedéves azám tartalmazzon bevezetést;
törzsrészt (bibliográfiai tételeket);
mutatókat (évente kumulálva) a törzsrész kiegészítéseképpen;

A bevezetésben részletesen kell ismertetni:
a közölt tételek alapját, pl. a tételek a nemzeti könyvtárhoz a kötelespéldány jogszabály előírásainak megfelelően beszolgáltatott példányok alapján készültek; a gyűjtőkört, felsorolva a kivételeket; a megjelenés gyakoriságát; a bibliográfia szerkezetét; a felhasznált bibliográfiai és katalogizálási segédleteket; a szakkifejezéseket meghatározásukkal együtt és a rövidítések jegyzékét; a szakrendi elrendezés szabályait (ha azt alkalmazzák); a transzliterálás ,szabályait (ha használják); a besorolási szabályokat.
A nyomtatott nemzeti bibliográfia kurrens számainak anyagát valamely nemzetközileg használt osztályozási rendszernek megfelelően kell elrendezni, míg a kumulációk elrendezéséről a nemzeti bibliográfiai központok saját belátásuk szerint dönthetnek.

Katalóguscédulák

Nemzetközi vizsgálatot kell folytatni a nemzeti bibliográfiai központok által előállított katalóguscédulák mennyiségéről és felhasználásukról; ugyanígy arról is, kívánatos-e nemzetközi szabvány kidolgozása a katalóguscédula fizikai formájára.

A bibliográfiai tétel tartalma

A nemzeti bibliográfiai központ felelőssége a nemzeti dokumentumtermés legteljesebb bibliográfiai tételeinek az elkészítése, követve a nemzetközi katalogizálási alapelveket és alkalmazva a nemzetközi bibliográfiai szabványokat, különösképpen az ISBD-ket, csatlakozva a nemzetközi számozási rendszerekhez, az ISBN-hez és az ISSN-hez; a nemzeti bibliográfiai központnak kell, a nemzetközi irányelveknek megfelelően, fenntartania az egységes besorolási adatok rendszerét a személynevekre, a testületi nevekre és a címekre vonatkozóan; és döntenie kell valamely nemzetközileg használt osztályozási rendszer bevezetése mellett.
Az új katalogizálási szabályok, leírási és osztályozási gyakorlat bevezetését megelőzően a nemzeti bibliográfiai központnak gondoskodnia kell arról, hogy az országon belül a könyvtári közösség továbbképző tanfolyamok keretében megismerje az új gyakorlatot.
Speciális programokat kell indítani mind az egységesített besorolási adatok hagyományos vagy számítógépes nyilvántartására, hogy elősegítsék a nemzetközi bibliográfiai szabványok és irányelvek alkalmazását; mind a rövidített vagy minimális tételek bevezetésére, pl. a CIP^j céljára;

Kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervek kiadványai

A kormányközi és a nemzetközi nem-kormányszervek vezessék be a nemzetközi szabványoknak megfelelő katalógustételek közlését kiadványaikban.
A kormányközi szervezetek működjenek együtt valamennyi kiadványuk kurrens bibliográfiájának létrehozásában.

Információs rendszerek

Meg kell vizsgálni a nemzeti bibliográfiák számára előállított tételek nemzeti inputként történő hasznosítását információs rendszerekben és viszont.
Komolyabb erőfeszítést kell kifejteni nemzeti és nemzetközi szinten, hogy a könyvtárak és a tájékoztatási rendszerek bibliográfiai csereformátumainak kompatibilitása megvalósuljon.

Az Időszaki Kiadványok Nemzetközi Regisztrációs Rendszere (ISDS)

A tagországok hozzanak létre nemzeti és/vagy regionális ISDS központokat, ha lehetséges, a nemzeti bibliográfiai központon belül.
Tanulmányozni kell az ISDS regiszter és a nemzeti bibliográfiák időszaki kiadványokat leíró tételei közötti összefüggéseket, és az eredményeket figyelembe kell venni az ISDS Útmutató revíziójánál.

A források megosztása

Vizsgálatot kell folytatni multinacionális bibliográfiák kiadásának lehetőségére azokon a területeken, ahol valamilyen oknál fogva nincs lehetőség nemzeti bibliográfiák megjelentetésére, illetve ahol azt meglévő földrajzi, nyelvi vagy kulturális kapcsolatok indokolják.
Fel kell kérni az Unesco-t és más arra alkalmas intézményeket, hogy támogassák nemzeti bibliográfiai központok alapításához szervezeti modell kidolgozását, vagy nemzeti bibliográfiák előállítását, és nemzeti, regionális vagy nemzetközi szemináriumok és továbbképző programok szervezését.

A fordítás az alábbi dokumentum alapján készült:
Guidelines for the national bibliographic agency and the national bibliography / prepared by the IFLA International Office for UBC. - Paris : Unesco, 1979. - (PGI/79/WS/18)

Nemzeti bibliográfiai központok számára nemzetközileg kidolgozott felépítési rend: célok, funkciók, alapelvek

A kongresszus ajánlásainak figyelembe vételével elfogadta az 1977. szeptember 12-15. között tartott Nemzetközi Kongresszus a Nemzeti Bibliográfiákról.

1. Bevezetés

Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (UBC) koncepciója - a bibliográfiai információk számbavételére és cseréjére alkalmas világméretű rendszer kifejlesztésének hosszú távú programja feltételezi egy nemzeti összetevőkből felállított hálózat létrehozását, amelynek nemzetközi szintű integrációja alkotja az UBC rendszert.
Az UBC kifejlesztésének feltétele, hogy "nemzeti összetevő" funkciót betöltő szervezet, amely lehet a nemzeti könyvtár vagy más intézmény, birtokába jut minden információs tartalommal bíró dokumentumtípus, a kötelespéldány szabályoknak megfelelően. Abban az esetben, ha a "nemzeti összetevő" a nemzeti könyvtár, a nemzeti bibliográfiai számbavétellel kapcsolatos teendőket ezen belül egy nemzeti bibliográfiai központként működő szervezeti egység látja el.

2. Célok

2.1 A nemzeti bibliográfiai központ fő céljai:
a nemzeti kiadványtermés gyűjtése és őrzése; hiteles bibliográfiai tételek készítése a nemzeti kiadványtermést kitevő egységekről.

2.2 E célok teljesítése érdekében nélkülözhetetlen a kötelespéldány szolgáltatás szabályozása, amelyet úgy kell megalkotni, hogy:
szóhasználatukban és szövegezésükben olyan átfogóak legyenek, hogy öleljék fel mind a már létező, információs tartalommal bíró kiadványtípusokat, mind azokat, amelyek majd várhatóan megjelennek;
nyilvánítsák ki a kötelespéldányoknak a nemzeti bibliográfiával és a nemzeti bibliográfiai tételek elkészítésével kapcsolatos célját;
biztosítsák, hogy a kötelespéldányok feleljenek meg a nemzeti könyvtári rendszer követelményeinek;
ismertessék el, hogy a nemzeti könyvtárnak vagy más intézménynek legalább két példányt kell kapnia a kötelespéldányokból;
foglalják magukba a kötelespéldány jogszabályok betartásához szükséges intézkedéseket.

3. Funkciók

A nemzeti bibliográfiai központ alapvető feladata a nemzeti bibliográfia előállítása.
3.1.2 E kötelezettségből adódóan a központ vállalja a felelősséget:
a kötelespéldányként kapott dokumentumok hiteles bibliográfiai tételeinek elkészítéséért;
a rekordok közléséért nyomtatott, rendszeresen és sűrűn, legalább negyedévenként megjelentetett, éves kumulációval kísért nemzeti bibliográfiában;
a nemzeti bibliográfia más fizikai formában (pl. katalóguscédulákon, számítógéppel olvasható rekordokként) történő közreadásáért, a központ döntésének megfelelően;
a nemzeti bibliográfiában legalább a könyvekről, az időszaki kiadványok első részegységeiről és címváltozásairól (beleértve a hivatalos kiadványokat) készített tételek közléséért;
a nemzeti kiadványtermésben megjelent bármely nyelvű és/vagy írásrendszerű kiadvány hiteles bibliográfiai tételének eredeti nyelven és/vagy írásrendszerben való közléséért;
további dokumentumtípusok szerepeltetéséért vagy a gyűjtőkörből történő kizárásáért (pl. terjedelmi határ miatt), a központ döntésének megfelelően;
legalább negyedévenként a nyomtatott bibliográfiai füzetek tartalmáról és szerkezetéről szóló tájékoztató közléséért.
3.1.3 A fentiekben említett bibliográfiai tételek elkészítése során a központ elfogadja és bevezeti:
a nemzetközi szabványokat és szabályzatokat valamint a nemzetközileg elfogadott gyakorlatot, mint amilyenek a következők:
Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírás (International Standard Bibliographic Description, ISBD)
Nemzetközi Szabványos Könyvszám (International Standard Book Number, ISBN)
Nemzetközi Szabványos Időszaki Kiadványszám (International Standard Serial Number, ISSN);
és a többi, a bibliográfiai tételek tartalmára és elkészítésére kidolgozott nemzetközi szabványt.
3.1.4 A nemzeti bibliográfia közreadása során a központ elfogadja és bevezeti:
mind a jelenleg érvényben lévő, mind a jövőben kidolgozott nemzetközi szabványokat a nyomtatott kiadványokra, a katalóguscédulákra, számítógéppel olvasható formákra, stb. vonatkozóan.
3.2 A nemzeti bibliográfiai központ alapvető feladatának kiegészítéseképpen vállalja:
az egységes besorolási adatok rendszerének fenntartását, a nemzetközileg elfogadott irányelveknek megfelelően, a nemzeti névformák (személyek és testületek neve) és az egységesített címek tekintetében;
megállapítja a nemzeti szerzők nevének hiteles formáját'
részt vállal, együttműködve más nemzeti intézményekkel, a nemzeti nevek elsődleges besorolási adatként való közléséhez szükséges nemzeti szabályok összeállításában.
3.3 A nemzeti bibliográfiai központ alapvető feladatán felül és annak elősegítése érdekében vállalja más, nemzetközi és nemzeti szerepével kapcsolatos feladatok ellátását.
3.3.1 Nemzetközi elsődleges funkciója, hogy.
bibliográfiai tételeket küld más nemzeti bibliográfiai központoknak, illetve fogad azoktól, letéti és/vagy csereközponti szerepköréből adódóan;
e feladat vállalása során a központ:
hitelesnek fogadja el a más országok nemzeti dokumentumterméséről kapott bibliográfiai tételeket; azaz elfogadja, hogy azokat a kibocsátó központ a nemzetközileg elfogadott szabványoknak és gyakorlatnak megfelelően készítette el.
3.3.2 A központ vállalhat egyéb feladatokat is, mint amilyenek:
iroda vagy gyűjtőhely fenntartása a beérkező kötelespéldányok kezelésére;
nemzeti központ fenntartása az időszaki kiadványok regisztrálására az Időszaki Kiadványok Nemzetközi Regisztrációs Rendszerében (ISDS), együttműködve a párizsi nemzetközi központtal;
nemzeti ISBN iroda fenntartása, ha azt a könyvkiadók országos egyesülete még nem tartja fenn; az előzetes katalogizálás programjának megvalósítása az ország kiadóival együttműködve; országos katalogizálási koordinációs központ működtetése, bibliográfiai tételek előkészítése katalóguscédulaként, számítógéppel olvasható mágnesszalagként, stb. történő előállítása révén;
részvétel a nemzeti és a nemzetközi bibliográfiai szervezetek szabványosítási és katalogizálási szabálytatainak kidolgozásában;
országos szervezetekkel együttműködve, tanfolyamok, szemináriumok stb. megszervezésének támogatása az új katalogizálási szabályzatok, leírási gyakorlat stb. bevezetését megelőzően.
A központ dönt arról, hogy e kiegészítő feladatok mindegyikét, vagy ezek közül néhányat vállalja-e. Döntésében befolyásolhatja, hogy a megfelelő forrásokkal rendelkezik a központ.

4. Alapelvek

Ahhoz, hogy a nemzeti bibliográfiai központ a 3. pontban ismertetett feladatokat vállalni tudja, és hogy nemzeti és nemzetközi szerepkörének megfeleljen:
kormányszintű rendeletnek kell felállításáról gondoskodnia, meghatározott célokkal és funkciókkal; biztosítani kell számára a szükséges technikai és szakmai forrásokat a 3.1 pontban leírt feltételeknek megfelelően, vagyis szakképzett személyzettel és a nemzeti bibliográfia előállításához szükséges eszközökkel kell rendelkeznie.
A fordítás az alábbi dokumentum alapján készült:
Guidelines for the national bibliographic agency and the national bibliography / prepared by the IFLA International Office for UBC. - Paris : Unesco, 1979. - (PGI/79/WS/18)

2.sz. függelék

Hatályos bibliográfiai és dokumentációs szabványok jegyzéke

MSZ 193/1-1983 Mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere formátuma. A rekordok szerkezete.
7 o.( = ISO 2709-1981)
MSZ 376-1982 Könyvtárak és szakirodalmi tájékoztatási intézmények dokumentumainak mikrofilmjei. 7 o. ( = ISO 2707-1980)
MSZ 3394-1988 A cirill betűk transzliterációja latin betűkre. 9 o. (=ISO 9-1986, = KGST SZT
1362-78)
MSZ 3396-1985 Könyvtári bizonylatok. 8 o.
MSZ 3400-1977 Nyelvek kódjai. 13 o. (= KGST SZT 251-76)
MSZ 3401-1981 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. 23 o.
MSZ 3402-1980 Könyvek bibliográfiai adatközlése és belső elrendezése. 8 o.
MSZ 3404-1986 A magyar időszaki kiadványok címrövidítése. 121 o. (= ISO 4-1984)
MSZ 3405-1959 Folyóiratok fedőlapja, belső elrendezése. 8 o.
MSZ 3406-198ó Könyvtári katalóguskártya. 3 o.
MSZ 3407-1986 Könyvtári katalógus-választólap. 3 o.
MSZ 3410-1983 Országnevek kódjai. 50 o. ( = ISO 3166-1981, = KGST SZT 252-82)
MSZ 3418-1987 Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái.
10 o. (= ISO 2788-1986, = KGST SZT 174- 85)
MSZ 3419-1977 Könyvtárak és szakirodalmi tájékoztatási intézmények adatait tartalmazó adattárak. 5 o. (= ISO 2146-1972)
MSZ 3423/1-1983 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Általános előírások.
4 o.
MSZ 3423/2-1984 --. Könyvek. 38 o.
MSZ 3423/3-1986 --. Időszaki kiadványok. 17 o.
MSZ 3424/1-1978 Bibliográfiai leírás. Könyvek. 75 o.
MSZ 3424/2-1982 --. Időszaki kiadványok. 83 o.
MSZ 3424/3-1979 --. Szabadalmi dokumentumok. 22 o.
MSZ 3424/4-1984 --. Szabványosítási kiadványok. 18 o.
MSZ 3424/5-19'79 --. Szakfordítások. 10 o.
MSZ 3424/6-1983 --. Disszertációk és szakdolgozatok. 19 o.
MSZ 3424/7-1984 --. Kották. 20 o.
MSZ 3424/8-1985 --. Kutatási és fejlesztési jelentések. 20 o.
MSZ 3431-1985 Kutatási és fejlesztési jelentések szerkesztési és alaki követelményei. 18 o.
MSZ 3432-1985 Szavak és szókapcsolatok rövidítése a bibliográfiai leírásban. 77 o. (= KGST SZT 2012-79)
MSZ 3434-1989 Cikkek nemzetközi azonosító kódja (BIBLID). 40 o.
MSZ 3436-1987 A dokumentumok referátumai és annotációi. 4 o. (= KGST SZT 2011-79)
MSZ 3440/1-1983 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Fogalommeghatározások. 5 o.
MSZ 3440/2-1979 --. Személyek nevei. 32 o.
MSZ 3440/3-1983 --. Testületek nevei. 28 o.
MSZ 3440/4-1986 --. Címek. 13 o.
MSZ 3440/5-1979 --. Földrajzi nevek. 15 o.
MSZ 3448-1978 A könyvtári állomány nyilvántartása. 4 o.
MSZ 3493-1982 Bibliográfiai tételek besorolási szabályai. 15 o. (= ISO 7154-1983)
MSZ 3497-1957 Bibliográfiai hivatkozás. 10 o.
MSZ 3563-1980 Könyvek nemzetközi azonosító száma (ISBN). 5 o. (= ISO 2788-1986, = KGST SZT 5128-85)
MSZ 3567-1987 Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számozása (ISSN). 5 o. (= ISO 3297-1986, = KGST SZT 175-87)
MSZ 3574-1980 Térképek nemzetközi azonosító számozása (ISSN, ISBN). 3 o.
MSZ 3964-1978 A szakfordítások alaki és szerkesztési követelményei.11 o. (= ISO 2384-1977)
MSZ KGST 1363-1978 Keltezés számjegyekkel. 50 o.

Megjegyzések

International Standard Bibliographic Description = Nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás
International Organization for Standardization = Nemzetközi szabványügyi szervezet
International Standard Book Number (ISBN) = Könyvek nemzetközi azonosító számozása; International Standard Serial Number (ISSN) = Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számozása
Az OSZK a szolgáltatásban az adatbázisból a "cédulaprogram" alapján előállított alapkatalógustételek kéziratát nyújtja. Ezeket további adatokkal (Cutter szám, tárgyszavak, ajánlási kódok, tételszám azonosító) és tartalmi, értékelő ismertetővel egészíti ki az "Új könyvek" Szerkesztősége. A hagyományos, nyomdai úton megjelenő kiadványt és a katalóguscédulákat - a könyvtárak által megrendelt példányszámban - a Könyvértékesítő Vállalat (ma TÉKA Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat) állítja elő oly módon, hogy a számítógépes outputot a nyomtatáshoz minden esetben újra szedi.
International Standard Bibliographic Description for Serials 1st standard ed . London, 1977 .
1981-ben Pozsgay Imre művelődési miniszter volt.
1989-ben a szokásos évi 150-200 új cím, illetve címváltozás helyett 786-ra emelkedett a kötelespéldányként beérkezett, új feldolgozást igénylő időszaki kiadványok száma.
Az MNB könyvek adatbázisának üzemeltetése az SZKI-ban és a bibliográfiai kiadványok fényszedett kéziratának előállíttatása a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben (1990-től Fényszedő Központ Kft) évente 4 millió Ft. A szellemi munka, a nyomdai sokszorosítás, köttetés költségei ebben az összegben nem szerepelnek. Az IIF pályázaton nyert támogatás az MNB könyvek adatbázis online szolgáltatásának megvalósítására: 1,6 millió Ft.
Ismereteink szerint ma nincs a piacon olyan IBM gépre fejlesztett integrált könyvtári programrendszer, amelyhez nemzeti bibliográfiát előállító kiadványszerkesztő program is tartozik. A DOBIS/LIBIS-t alkalmazó nemzeti könyvtárak (Kanada, Dél-Afrikai Köztársaság) a kiadványi programokat saját igényeik szerint, külön-külön fejlesztették ki.
Cataloguing in publication = katalógustétel a kiadványban

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)