36. évfolyam, 1990. 1-2. szám

Archívum

Gondolatok az osztrák könyvtári rendszer néhány jellegzetességéről és a könyvtáros és információs szakemberképzésről^*

Szepesváry Tamás

Az osztrák könyvtáros és információs szakemberképzés jelenlegi fejleményeit vizsgálva két érdekességet lehet rögtön megállapítani:

• szinte egyedüli ország Európában, ahol a könyvtáros és információs szakemberképzés a felsőoktatás iskolarendszerű képzésén kívül maradt, s talán ennek köszönhetően megmaradt a nagykönyvtárak, illetve a könyvtáros egyesületek szívügyének;
• Michael Denis (1729-1800) irodalmár, bibliográfus és a Hofburg könyvtárosának, s az egyik első könyvtártani tankönyv ( Einleitung der Bücherkunde,1777) alkotójának működésétől kezdve a képzésben kitüntetett szerepet vállal az Osztrák Nemzeti Könyvtár ( Österreichische Nationalbibliothek , ÖNB).

Az igényes tanfolyami formák kialakulásának megértéséhez röviden meg kell ismerkednünk az osztrák könyvtárügy néhány jellegzetességével.

Az osztrák könyvtárügyről

Az osztrák könyvtári hálózat sokkal egyszerűbb elveken nyugszik, mint az 1976. évi tvr.-ben megfogalmazott magyar könyvtári rendszer, noha sok tekintetben azonos feladatokat tölt be. Az osztrák könyvtárak első csoportjába tartoznak a tudományos könyvtárak: a nemzeti könyvtár, a tartományi könyvtárak ( Landesbibliothek ), az egyetemek és főiskolák központi könyvtárai, a Parlament és más közintézetek könyvtárai és a kutatóintézetek, vállalatok könyvtárai¹ . A városi, községi közösségek, az egyházak és a szerzetes rendek, a szakszervezetek, az egyesületek könyvtárai alkotják a népkönyvtári-közművelődési könyvtárak hálózatát. E "hálózat" nem igazándiból magyar jellegű rendszer - kijelölt hálózati és koordinációs központokkal és tagkönyvtárakkal - hanem önkéntes, szakmai érdekközösségekből kiinduló tömörülés.²

A tudományos könyvtárak szakmai támogatója a Vereinigung Österreichischer Bibliothekare (az Osztrák Könyvtárosok Egyesülete), míg a nép- és közművelődési könyvtárak összefogója a Büchereiverband Österreichs (BVÖ³) (az Osztrák Közművelődési Könyvtárak Egyesülete).

A tudományos könyvtárak a szakmai tájékozódás, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés egyre fokozódó irodalom és információ- ellátását biztosítják. A tudományos könyvtárakhoz tartozó nemzeti könyvtár és 13 egyetemi könyvtár közül a legmagasabb a Bécsi Műszaki Egyetemi Könyvtár (TU Wien Hauptbibliothek ) látogatottsága a maga közel 800 ezres olvasói forgalmával ('87-es adat szerint), amely még a nemzeti könyvtárat is megelőzi.

A könyvtárosképzés szempontjából érdekes, hogy a viszonylag nagy állományú tudományos könyvtárakban a személyzet létszáma szerény, és a derékhad bizony könyvtári asszisztens, az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkező munkatárs igen kevés.

A nemzeti könyvtár és tizenhárom egyetemi könyvtár közösen installálta az osztrák fejlesztésű Bibliotheks-, Organistations-System (BIBOS) számítógépes rendszert, amely elsősorban a gyarapítás, a katalogizálás és a kölcsönzés munkáját támogatja (ld. bővebben erről Poprády Géza tanulmányát a Könyvtárosban)⁴ .

Az online irodalomkutatási tevékenység a Bécsi Műszaki Egyetem új, modern könyvtárában^5,6 a legerősebb: 11 adatbázisközponttal állnak kapcsolatban, s 328 adatbázist használnak rendszeresen (1. ábra).

1. ábra

A 328 adatbázis megoszlása adatbázisközpontok szerint

A közművelődési könyvtárak feladatairól a BVÖ 1988. április 11-én elfogadott statutuma így szól: "a közművelődési könyvtárak ... könyvek, folyóiratok és más médiák rendelkezésre bocsátásával szolgálják az olvasók személyiségének gazdagodását, tájékozódását és szórakoztatását... Szolgálják továbbá egy demokratikus társadalom olvasási szokásait, a művelődés alapjait és a továbbképzést... A könyvtár használatát vallási, világnézeti vagy politikai okból megtagadni nem lehet" ⁷ .

A közel 2000 közművelődési könyvtárban 6 138 171 mű található, az olvasók száma 756 504 fő - az osztrák lakosság 10%-a - s a kölcsönzött művek száma 12 303 787 dokumentum/év.

Könyvtáros- és informátorképzés

Az osztrák könyvtári rendszer vázlatos bemutatása is talán érzékeltetik, hogy e feladatok ellátásához szakképzett munkatársak szükségesek. Ha tömören kívánjuk összefoglalni az osztrák képzési rendszer alapelveit, akkor a következő jellegzetességeket lehet kiemelni:

• az osztrák könyvtárügy kettősségéből következik, hogy az Osztrák Nemzeti Könyvtár szervezi a tudományos könyvtárak könyvtári-, dokumentációs és információs szakemberképzését, míg a Büchereiverband Österreichs képezi a közművelődési könyvtárak főhivatású szakembereit,
• a képzés alapvetően munka melletti oktatási forma, de a könyvtárak vállalják a képzés szakmai, erkölcsi és anyagi támogatását,
• az oktatás jogi alapja az osztrák "hivatalnoki" szolgálatot szabályozó előírás ( Beamten-Dienstrecht ), mivel a könyvtárosok általában a hivatalnoki karhoz tartoznak, illetve ehhez viszonyítják a szolgálati előmenetelt. Ugyanez a rendelet rendelkezik a vizsgák szintjéről és a követelményekről⁸,
• a tartalmukban színvonalas tanfolyamok erősen gyakorlatra orientáltak, kötődnek az osztrák könyvtári sajátosságokhoz,
• hiányoznak a főhivatású oktatók, de a tanfolyamok oktatói a szakma legjobbjai közül kerülnek ki.

A tudományos könyvtárak munkatársainak képzése

A Tudományos és Kutatási Minisztérium megbízásából az Osztrák Nemzeti Könyvtár szervezi a tudományos szakkönyvtárosok és információs szakemberek képzését. A tudományos könyvtárakban és tájékoztatási intézetekben dolgozó jelentkezők a kétéves tanulmányaikat az első évben a területileg illetékes tartományi egyetemi könyvtárban vagy a nemzeti könyvtárban kezdik meg, majd a második évben mindenki egységesen az Osztrák Nemzeti Könyvtárban folytatja, s fejezi be tanulmányait.

A kétéves kurzuson belül a felsőfokú végzettséggel rendelkező "akademiker"-ek valamivel hosszabb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, mint az érettségizett (" maturanten ") hallgatók⁹.

A tananyag lényegileg azonos, de arányaiban eltérő: az oktatás gerince a klasszikus könyvtártan, a katalogizálás, osztályozás, bibliográfiai-,dokumentációs és információs rendszerek és szolgáltatások. A konzervativ programot mégis át és átszövik a modern információs ismeretek: rendszerszervezés, adatfeldolgozás, távadatátvitel, programozás, könyvtárak és információs intézetek automatizálása. S ami ennél fontosabb: az osztrák könyvtárügy gépesítettsége ezt meg is kívánja. Érdekes a jogi ismeretek tanításának a tematikája: alkotmányjog, állampolgári jogok, könyvtári-, dokumentációs és információs jog, szerzői jog, kiadói jog, szabadalmi jog, media-jog, könyvelési és pénzügyi jog. Ezek az ismeretek jogi eligazodást nyújtanak a könyvtárosnak, de ezt a fajta "jogérzetet" kívánja meg az osztrák hivatalnokoktól a munkaadó is.

Az oktatás formai-, szervezési módjáról a 2. ábra ad áttekintést.

2 ábra

Kétéves könyvtári-, dokumentációs és információs tanfolyami képzés diplomás és érettségizett munkatársak részére

A közművelődési könyvtárosok képzése

Az Oktatási, Kulturális és Sport Minisztérium felügyeli a BVÖ által szervezett közművelődési könyvtárosok tanfolyamait. Az elmúlt negyven év alatt a főhivatású könyvtárosok részére lényegében két képzési forma kristályosodott ki:

• 18 hónapos tanfolyam az érettségizett, érdemi munkakörben ( gehobenen Fachdienst ) dolgozó könyvtárosok részére, háromszor egy-egy hetes kötelező konzultációs foglalkozással, amelyet a minisztérium Strobl városkában lévő oktatási központjában tartanak,
• 12 hónapos tanfolyam a könyvtártechnikusok részére, kétszer egyhetes konzultációs foglalkozással.¹⁰

Mindkét tanfolyami formára jellemző, hogy a kötelező konzultációs oktatás is az előírt gyakorlatok mellett épít az egyéni tanulással elsajátított ismeretekre, az írásos házifeladatok megoldására és a kötelező irodalomról való beszámolókra. A látszólag kevés kötelező elfoglaltsággal járó képzés azonban tartalmában és számonkérésében is igényes. A tanterv súlypontja itt is a könyvtártan, katalogizálás, osztályozás s természetesen a közművelődési könyvtárak irányítási, szervezési kérdései. Azonban kitüntetett tárgy a "Könyv és irodalomismeret". Érdemes megismerkedni e témakör részleteivel:

- általános bevezetés az irodalomtudományba és szakterületeire, - német nyelvű irodalom,
- a világirodalom áttekintése, - szórakoztató irodalom,
- szakirodalom.

A német nyelvű irodalmat a következő korszakok szerint dolgozzák fel:1. Humanizmus, reformáció, reneszánsz. 2. Barokk irodalom. 3. Felvilágosodás és polgárosodás. 4. Sturm und Drang kor ( Lenz , Goethe, Schiller és a többiek) 5. A weimari klasszikusok. 6. Romantika. 7. Biedermeier, népi komédiák, Grillparzer , 8. Polgári realizmus. 9. Naturalizmus. 10. Szimbolizmus. 11. Bécsi modernek és az impresszionizmus. 12. A XX. századi regények és elbeszélők ( Thomas Mann, Heinrich Mann, Hesse, Kaffka, Döblin, Horváth, Doderer, Musil, Broch, Canetti, Roth, Nossak, Handke, Bernhard, Bachmann, Frisch, Frischmuth ), 13. Expresszionizmus. 14. Szürrealizmus. 15. Weimari Köztársaság és a száműzetés irodalma. 16. A jelenkori irodalmi irányzatok és csoportok. 17. Az NDK irodalmának áttekintése (1989. évi helyzet).

Az irodalomismereti kívánalmak szinte egy hazai magyar szakos hallgató tananyagának a programjához hasonlíthatók, s ehhez járul még a világirodalmi tudás is. Kétségtelen viszont, hogy a társadalomtudományok és más szakterületek irodalma ilyen mélységben nem kerülnek feldolgozásra.

Az osztrák oktató kollégák szerint megoldásra vár a tudományos és közművelődési képzés összehangolása: (a közművelődési könyvtárosképzésben például nincs akadémikus szint). Az érdemi munkatársak képzése kétféle módon és időtartam szerint történik: a tudományos könyvtárügyben két év, a közművelődés területén 18 hónap. A tematika is eltérő.

A közművelődési tananyagban viszonylag kevés a szakmai tájékoztatási ismeret, holott a közművelődési könyvtárak is információközvetítők, - egy "pályaelhagyó" tanult könyvtáros - mivel nem iskolarendszerben tanult - hátrányba kerülhet egy más szakma felsőfokú végzettségű munkatársával.

Irodalom és jegyzet

1. A tudományos könyvtárakról a legújabban összeállítás: Wissenschaftliche Bibliotheken in Österreich. Hrg. Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung , Wien, 1989. 30 p.
2. A Büchereiverband Österreichs 40. jubileumára (1988) jelent meg a közművelődési könyvtárak helyzetét, fejlődését bemutató kiadvány, benne az egyesület negyvenéves kronológiája, és az osztrák közművelődési könyvtárak címjegyzéke: Öffentliche Büchereien in Österreich. Hrg.: Büchereiverband Österreichs mit Unterstützung des Bundesministeriums für Unterricht Kunst und Sport. Wien, 1988. 160 p. A kiadványban fontos adatokat és értékelést nyújt: PASCHER, Franz: Öffentliche Büchereien in Österreich . p. 11-18.
3. Ausztriában több könyvtárosegyesület működik, de közülük kiemelkedik a Vereinigung Österreicher Bibliothekare , amely alapvetően a tudományos könyvtárak munkatársait tömöríti, míg a Büchereiverband Österreichs a közművelődési könyvtárak egyesülete.
4. POPRÁDY Géza: A számítástechnika alkalmazása az osztrák könyvtárakban. = Könyvtáros, 1989. 39. évf. 2. sz. p.107-110.
5. A Bécsi Műszaki Egyetem új épületéről, a központi könyvtár tevékenységéről, a számítógépes szolgáltatásokról stb. Ld.: Festschrift zur Eröffnung des neuen Gebäudes der Universitätsbibliothek der TU Wien. Hrg.: Josef Wawrosch. Hammerl Vlg . Wien 1988 . 167 p.
6. Bibliographische Datenbanken. Übersicht zum Online-Angebot an der Universitätsbibliothek der TU Wien. Stand Aug.1988. Otto OBERHAUSER - Hans HRUSA. Wien 1988. 92 p.
7. Statuten des Büchereiverbandes Österreichs. Fassung von 11. April 1988 . Kézirat 10 p.
8. BGBI Nr. 329/ 197714-21 und 143 § des Beamten-Dienstrechtsgesetzes .
9. Az Osztrák Nemzeti Könyvtárban a képzés irányításáért és szervezéséért Magister Gabriele PUM és Magisler Gabriele MAUTHE, az oktatási osztály munkatársai felelősek; s készségesen segítettek tájékozódni a problémakörben. Az oktatás két alapdokumentuma: Grundausbildungslehrgang für die Verwendungsgruppe "A", Akademiker. - Bibliotheks-, Dokumentations und Informationsdienst, 12 p. Grundausbildungslehrgang für die Verwendungsgruppe "B", Maturanten, Biblioteksk-, Dokumentations und Informationsdienst 10 p .
10. A Büchereiverbandes Österreichs által szervezett oktatás három alapdokumentuma: Richtlinien für die Ausbildung der Mitarbeiter an Öffentlichen Büchereien. Fassung von 8. Jänner 1986.16 p.
    Merkblatt zur Prüfung und Prüfungsvorbereitung hauptberuflich tätiger Bibliothekare des gehobenen Fachdienstes an Öffentlichen Büchereien im Fernlehrgang. Beilage zum Merkblatt 4 p.
    Merkblatt zur Prüfung und Prüfungsvorbereitung hauptberuflich tätiger Bibliothekare des Mittleren Fachdienstes an Öffentlichen Büchereien im Fernlehrgang. 2 p.

*A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Büchereiverband Österreichs kétoldalú egyezménye alapján megvalósult tanulmányút beszámolója. A program összeállításában és a tapasztalatok értékelésében nagy segítségemre volt Heinz Buchmüller , a BVÖ titkára.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)