A Magyar Elektronikus Könyvtár nevű kezdeményezés röviddel az internet hazai megjelenése után indult, azzal a céllal, hogy összegyűjtse, rendszerezze és szolgáltassa a magyar nyelvű vagy vonatkozású digitális dokumentumokat. Az 1994-ben még egyetemi gopher rendszereken működő szolgáltatást előbb az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program karolta fel és biztosított neki webszervert, illetve tárhelyet, majd 1999-ben egy közhasznú egyesület is szerveződött köré. Ugyanebben az évben a projekt az Országos Széchényi Könyvtárba került, és 2003-ban már a mek.oszk.hu címen indult el a 2.0-ás, vagyis a jelenlegi honlap.
A MEK elsősorban monografikus dokumentumokat gyűjt (pl. szépirodalmi kötetek, tudományos művek, lexikonok, bibliográfiák, életrajzok, hangoskönyvek). A periodikus kiadványok (pl. napi- és hetilapok, magazinok, folyóiratok, hírlevelek, egyes blogtípusok) regisztrálására és szelektív megőrzésére a 2004-ben megnyitott Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (epa.oszk.hu) szolgál; a képi dokumentumok archiválása pedig egy újabb különgyűjtemény, a Digitális Képarchívum (DKA, http://oszk.hu/dka) keretében zajlik 2007 óta. A MEK tehát – más e-könyvtáraktól eltérően – alapvetően megőrzéssel foglalkozik, vagyis a már digitális formában levő vagy eleve úgy keletkező kultúra “megmentésével”, és csak kisebb mértékben digitalizál.
A dokumentumok sokféle forrásból származnak: kiadóktól, szerzőktől, tudományos műhelyekből, önkéntes szkennelőktől, más digitális gyűjteményekből, honlapokról, CD-ROM kiadványokról stb. Nemcsak a források változatosak, hanem a formátumok és a minőség is, így különféle utómunkákra (konvertálás, szerkesztés, korrektúra, hiánypótlás) van szükség, amíg ezek szolgáltatható állapotba kerülnek, és a munkamenet fontos része a metaadatokkal való ellátásuk is (bibliográfiai leírás, tematikus besorolás, tartalomjegyzék és ismertető szöveg mellékelése, kapcsolódó oldalak linkelése). A MEK-be kerülő könyvekből lehetőség szerint többféle formátum is készül a különböző felhasználói igényekhez igazodva. A HTML, Word, RTF, PDF, DjVu és más hagyományos fájltípusok mellett egy ideje már EPUB és PRC e-könyv formátumok is letölthetők a MEK-ből. Az olvasásra is alkalmas okostelefonok és táblagépek, illetve a kifejezetten erre a célra kifejlesztett e-book eszközök elterjedésének köszönhetően megnőtt az érdeklődés az elektronikus szövegek iránt és megélénkült ezek piaca is. A MEK együttműködésre törekszik a hazai e-könyves világ szereplőivel, ahogy ezt korábban is tette a digitális kultúra létrehozásában és terjesztésében érdekelt más partnerekkel. A Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertsége, változatos tartalma, hosszú távú stabilitása alkalmassá teszik arra, hogy egyfajta nyílt hozzáférésű archívumként megőrizze, és megismerhetővé tegye az írott digitális kultúránknak, ha nem is teljes, de egy reprezentatív gyűjteményét minden érdeklődő számára, határainkon innen és túl.
A tartalomszolgáltatás mellett a projekt céljai közé tartozik az új technológiák könyvtári szempontú hasznosíthatóságának kutatása is. Hazai viszonylatban a MEK elsők között építette be a szolgáltatásába a stabil címeket biztosító URN azonosítást és a Dublin Core metaadat szabványt, készített akadálymentes és mobil felületet, kezdte támogatni a Creative Commons licenceket, vezette be a tükörszervereinél az IPv6 és a GeoIP protokollt, kísérletezett a tématérkép és a torrent technológiával, épített ki kapcsolatot a vakok számára gépi felolvasást biztosító Világhalló szolgáltatással, adta át a metaadatait a Nemzeti Digitális Adattárnak (NDA) és az Europeanának. A legújabb fejlesztési irány a “webkettes” és a “webhármas” (szemantikus web) technológiák tesztelése – ezek elsőként a DKA szolgáltatásban jelentek meg néhány hónapja.
Az ötlet megszületése óta eltelt több mint 18 év alatt számos újságcikk, interjú, előadás, blogbejegyzés foglalkozott a MEK-kel, és a projekt, illetve a fejlesztők különféle díjakat is kaptak. De a legnagyobb és folyamatos elismerés az a napi 40–50 ezer látogatás, amelyet csúcsidőszakban a szerver regisztrál, mert ez azt jelzi, hogy használói szeretik ezt a nemzetközi viszonylatban is különlegesnek és hosszú életűnek számító internetes könyvtárat.
(Drótos László)