A konferencia valamennyi résztvevője előtt ismert, hogy az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete szinte megalakulásától kezdve fontos feladatának tartotta, hogy minden lehetséges eszközzel, minden lehetséges fórumon felhívja a figyelmet helyismereti munka fontosságára, és mindent meg is tett azért, hogy közkinccsé tegye az e területen elért jó kezdeményezéseket, mai divatos kifejezéssel élve a “best practice”-t. Tudjuk azt is, hogy nem elég csak szavakkal hangsúlyozni fontosságunkat, szükséges azt tényekkel is alátámasztani. Nem divatból, hanem tudatos elkötelezettséggel kezdett hozzá szervezetünk 1998-ban a helyismereti munkával kapcsolatos felméréshez, adatgyűjtéshez.
Előzmények
1998 szeptemberében egy angol-magyar pályázat elkészítésekor merült fel az igény a helyismereti gyűjtemények használói körében végzett felmérésre. Az MKE Helyismereti és Bibliográfiai szervezete tagjaiból munkabizottság alakult. A felmérés két lépcsőben zajlott. Első körben a munkabizottság összeállított egy kérdőívet, amelyből képet kívánt kapni a megyei és városi könyvtárak helyismereti munkájáról, elsősorban a gyűjteményre, annak feltártságára, használatára koncentrálva. A kérdőívet a kollégák valamennyi városi és megyei könyvtárba eljuttatták. Összesen 168 kitöltött kérdőív (16 megyei és 152 városi könyvtár) elemzése után került kiválasztásra az a 15 könyvtár, ahol a vizsgálat második fordulója, a használói igényfelmérés megtörtént. A kiválasztás szempontjai között a területi elv, a gyűjtemény használóinak száma kiemelt szerephez jutott.
Az 1998. decemberi felmérés tapasztalatairól a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2000. évi 1. számában olvashatnak.1
A második lépcsőre, a használókra koncentráló országos felmérés lebonyolítására 2000 áprilisában és októberében került sor. A felmérés eredményeiről szintén tudósított a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros.2
Az országos felméréseket helyi felmérések követtek, amelyekről bővebben hallhattak 2006 novemberében jászberényi országos tanácskozásunkon is. Fontos megjegyezni, hogy a felmérésekhez minden esetben ugyanazt a kérdőívet használták a kollégák.
Használói felmérés 2007-ben
Ilyen előzmény után, valamint az országos konferenciánk témájának ismeretében természetes volt a helyismereti szervezet vezetőségének döntése: ismételjük meg a használói felmérést. Kérdés az volt, hogy változatlan formában, vagy pedig korszerűsítsük a kérdőívet. Az összehasonlíthatóság miatt végül a változatlan forma mellett döntöttünk, bár több érv szólt a frissítés mellett is.
A Könyvtári Intézettel együttműködve levélben kerestük meg a 2000-ben is kiválasztott könyvtárak vezetőit, akik egyöntetűen vállalták a felmérésben való részvételt, a kérdőívek sokszorosítását. A debreceni megyei könyvtár szolgáltatásai az új épületbe költözés miatt a vizsgálat időpontjában szüneteltek, ezért helyettük a szolnoki megyei könyvtárat vontuk be a vizsgálatba. Valamennyi kolléga korrekt együttműködését ezúton is köszönöm!
A felmérés módja, a kérdőív szerkezete
A 2007. áprilisi felmérés módszere – és mint már korábban említettem -, a kérdőív is azonos volt a 2000. áprilisban lezajlott vizsgálattal. A módszertani levélben most is javasoltuk, hogy a könyvtáros töltse ki a kérdőívet, hogy a használó csak a kiegészítésre szoruló válaszokkal töltse az idejét, továbbá azt is, hogy a huzamosabb ideig azonos témán dolgozó olvasó csak egyszer töltsön ki kérdőívet. Kértük a kollégákat, hogy a látogatók számát külön jelezzék, sajnos, ezzel kevesen éltek, így összefoglaló adattal nem szolgálhatok.
A felmérésben az alábbi könyvtárak vettek részt:
Megyei könyvtárak
II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd
Katona József Könyvtár, Kecskemét
Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr
Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet, Szolnok
Városi Könyvtárak
Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr
Hatvan Városi Művelődési Központ és Könyvtár
Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
Krúdy Gyula Városi Könyvtár, Várpalota
Mogyorósy János Városi Könyvtár, Gyula
Móricz Pál Városi Könyvtár, Hajdúnánás
Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron
Városi Könyvtár, Dombóvár
Városi Könyvtár, Püspökladány
Városi Könyvtár, Sátoraljaújhely
Városi Könyvtár és Információs Központ, Jászberény
Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tapolca
2007 áprilisában tehát öt megyei és 12 városi könyvtár végezte el a kérdőíves felmérést. Összesen 659 kérdőívet értékeltem, városi könyvtárakból 320, a megyei könyvtárakból pedig 339 darabot. A könyvtárak száma két könyvtárral több – hiszen a dombóvári és a soproni városi könyvtár most vállalta a felmérés lebonyolítását -, a kérdőívek száma pedig 245 darabbal kevesebb, mint a 2000 áprilisában kitöltött kérdőívek száma volt.
Számszerűsíthető eredmények bemutatása, a tartalmi elemzés
A 13 kérdéscsoportot tartalmazó kérdőíveket a korábbi módszer alapján dolgoztam fel, könyvtártípusonként, könyvtáranként és kérdésenként csoportosítva az adatokat. Két kérdés szöveges választ igényelt, ezek összegzését Vajda Kornél végezte el. Kik használják a helyismereti gyűjteményeket? Kik fordulnak helyismereti kérdéssel a könyvtároshoz?
A kérdésekre adott legtöbb válasz figyelembevételével a helyismereti gyűjtemény használóját, könyvtártípustól függetlenül az alábbiak jellemezték 2007 áprilisában:
A gyűjtemény használója 18-24 éves kor között lévő nő, aki egyetemi vagy főiskolai hallgató, helytörténeti témában írja az évfolyamdolgozatát (városi könyvtárakban), illetve szakdolgozatát (megyei könyvtárakban), amelyhez a könyvtáros segítségét veszi igénybe, és elsősorban ténybeli adatszolgáltatásra tart igényt, a kapott dokumentumot helyben használja, kérésére pedig teljes körű választ kap.Ez a felszín; nézzük, mit tapasztalunk, ha kicsit részletesebb elemzésbe bocsátkozunk!
Könyvtártípustól függetlenül a nők vannak túlsúlyban. Az életkort tekintve csökkent a 14-18 évesek aránya. Városi könyvtáraknál 13,6%-ról 5,6%-ra, megyei könyvtáraknál 12,6%-ról 4,7%-ra. Emelkedett viszont a 40-62 év közötti (városi könyvtárakban 15,8%-ról 20,9%-ra; megyei könyvtáraknál 14,1%-ról 20,6%-ra), valamint a 62 év feletti használók aránya (városi könyvtárakban 5,6%-ról 13,1%-ra; megyei könyvtáraknál 6%-ról 8,3%-ra).
Igazolódni látszik az a feltevés, hogy gyűjteményünknek állandó használói vannak, akik velünk együtt öregszenek, kerülnek át másik életkori kategóriába. Ezt a könyvtárosok tudják arcokkal, nevekkel igazolni vagy cáfolni.
A felmérés megerősítette azt a korábbi tapasztalatot, hogy a használók könyvtártípustól függetlenül jellemzően egyetemi, illetve főiskolai hallgatók. Az összes válaszadó 40,8%-a jelölte ezt meg foglalkozásként. Könyvtártípustól függetlenül csökkent a középiskolai tanulók aránya (városi könyvtáraknál 16,4%-ról 7,2%-ra; megyei könyvtáraknál 14,8%-ról 3,5%-ra). Míg a városi könyvtárakban csökkent 9,3%-ról 6,9%-ra, a megyei könyvtárakban növekedett 8,4%-ról 13,32%-ra az általános és középiskolai pedagógusok száma. A városi könyvtáraknál viszonylag magas, 9,4% a munkás, alkalmazott foglalkozást megjelölők aránya. Ez utóbbin 2007-ben feltehetően már csak az alkalmazott értendő.
A kérés indítékát, célját tudakozó kérdéscsoportban 32 válaszadási lehetőséget soroltunk fel. Az első három leggyakrabban megjelölt területben átrendeződés történt. A városi könyvtáraknál 2000-ben a sorrend: egyetemi, főiskolai évfolyamdolgozat; spontán érdeklődés; szakdolgozat-készítés; 2007-ben a spontán érdeklődés visszaszorult a harmadik helyre, első helyen a szakdolgozat-készítést jelölték meg a használók. Kíváncsi voltam a spontán érdeklődők életkori és foglalkozási megoszlására. 72,9% a 40-62, illetve a 62 év feletti életkori kategóriába tartozik. Foglalkozásukat tekintve 27% az alkalmazott, majd ezt követi sorrendben a középiskolai pedagógus (10,4%), a könyvtáros (10,4%), majd a vállalkozó (8,3%) és a tisztviselő (8,3%). 27%-uk kulturális rendezvényekről, illetve a hely egészét érintő témákról tájékozódott. A spontán érdeklődők 52%-a férfi volt.
Megyei könyvtárak esetében 2000-ben a sorrend: egyetemi, főiskolai évfolyamdolgozat; szakdolgozat; iskolai típusú feladat volt. 2007-ben itt is az élre tört a szakdolgozat készítés, harmadik helyre pedig a helytörténeti kutatás került. A helytörténeti kutatás céljából a megyei könyvtárakat felkeresők 82,7%-a 24-től a 62 év feletti korosztályhoz tartozik, az alábbi megoszlásban: 24-40 éves 27,5%; 40-62 éves 27,5%; 62 év feletti 27,5%. 24,1% a tanárok, pedagógusok aránya, 27,5%-uk könyvtáros, levéltáros. 58,6% volt a férfiak aránya.
Mindkét könyvtártípusban a gazdasági tevékenységgel összefüggő érdeklődés kisebb visszaesést mutat. A 2000-es felméréskor is azt állapítottuk meg, hogy kevés az olyan látogató, aki az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos információért látogatott a könyvtárba. Akkor azt javasoltuk, ha a tendencia megmarad, erősíteni kell a gyűjtemények e témakörhöz kapcsolódó tartalmi reklámozását, népszerűsítését. A feladat ma is indokoltnak látszik.
A kérés témájára 37 válaszadási lehetőséget adtak meg a kérdőív összeállítói. Emelkedett azoknak az aránya, akik az egyéb válaszadási lehetőséggel éltek (városi könyvtárak esetében 11,8%-ról 18,1%-ra; megyei könyvtáraknál 6,7%-ról 12,7%-ra).
Városi könyvtárak esetében az egyéb témakörök között vezet a sajtótörténet (18,9%) és az idegenforgalom (13,7%). A megyei könyvtárak használói egyenlő arányban jelölték meg az idegenforgalommal és a kulturális élettel összefüggő témaköröket (18,6%). Többek között ez is indokolttá teszi a kérdőív frissítését.
Bár némileg csökkenő arányban, de nagyjából változatlanok a keresett témakörök. A helytörténettel és a természeti környezettel összefüggő kérdések állnak az élen. A városi könyvtárak használóinak 34,4%-a, a megyei könyvtáraknak, pedig 33,2%-a jelölte meg ezeket a témákat.
Könyvtártípustól függetlenül csökken a helyi személyiségek iránti érdeklődés (városi könyvtárakban 14,2%-ról 11,3%-ra; megyei könyvtáraknál 9,3%-ról 6,5%-ra), emelkedik viszont a társadalmi, politikai kérdéseket kutatók száma, főként a városi könyvtárakban.
A kérdőív hetedik kérdéscsoportja a kérés jellegét tudakolta. Itt ellentétes tendencia figyelhető meg a két könyvtártípusban. A városi könyvtáraknál nő a bibliográfiai adatszolgáltatás (10,8%-ról 15,6%-ra) és az irodalomkutatás (16,1%-ról 36,9%-ra) iránti igény, viszont kis mértékben csökken a dokumentumajánlás (34,1%-ról 31,9%-ra).
A megyei könyvtáraknál a dokumentumajánlás kivételével, ahol kis mértékű emelkedés látszik (29,6%-ról 31%-ra), valamennyi válaszlehetőségnél csökkenés tapasztalható. E kérdéskörben magas volt az üresen hagyott kérdőívek száma. A sajtófigyelés, megerősítve a 2000. évi tapasztalatokat, a városi és megyei könyvtáraknál is az öt lehetőség közül az ötödik helyen áll. Vajon miért?
A nyolcadik kérdéscsoportnál, a használt dokumentumfajtáknál csak az érdekességekre hívom fel a figyelmet. Új dokumentumként megjelent a CD-ROM használata mindkét könyvtártípusban. Nőtt az aprónyomtatványok használata (városi könyvtárak esetében 7,7%-ról 10%-ra; megyei könyvtáraknál 2,8%-ról 4,1%-ra). Az egyéb dokumentumok között, különösen a városi könyvtáraknál megjelentek az önkormányzati iratok, jegyzőkönyvek (az egyéb kérdésre válaszolók 45,4%-nál), illetve az internetes honlapok (az egyéb kérdésre válaszolók 54,5%-nál). Az internetes honlapot használók életkori megoszlása a következő: 13,6% 14 és 18 év közötti, ugyanez az arány a 24-40 éves korosztályban. Az önkormányzati dokumentumok használói 18-62 éves korosztályba tartoznak. Mindkét kategóriában a nők vannak túlsúlyban.
A tájékozódás forrásaira feleletet váró kérdéseknél változatlanul a könyvtáros személye áll az első helyen. Az összes válaszadók 63,7% jelölte meg ezt.
Teljesen természetes, hisz’ a könyvtárosok nagy munkája van abban, hogy csökken a cédulakatalógusok használata (városi könyvtárak esetében 26%-ról 7,2%-ra; megyei könyvtáraknál 26,5%-ról 8,8%-ra). Ezzel párhuzamosan emelkedett a számítógépes katalógusok használata (városi könyvtárakban 16,4%-ról 33,1%-ra; megyei könyvtáraknál 28,9%-ról 42,8%-ra).
A tájékozódás egyéb lehetőségeit a válaszadók mindkét könyvtárban jellemzően az internettel (a városi könyvtáraknál az egyéb kérdésre válaszolók 39,1%-a, a megyei könyvtárakban 42,8%) bővítették.
A használt dokumentum lelőhelyénél egyértelmű a helyismereti gyűjtemény vezető szerepe, de örvendetes, hogy különösen a városi könyvtáraknál megfigyelhető a település más könyvtáraival való együttműködés gyakoriságának növekedése, a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. Mindkét könyvtártípusban megnőtt az internet mint lelőhely jelentősége is (városi könyvtárak esetében 1,5%-ról 10%-ra; megyei könyvtáraknál 0,7%-ról 3,5%-ra).
A nyitottság, az új kommunikációs eszközök fokozott használatára utaló adatokat találtam a használat módjával kapcsolatos kérdéscsoportban. Továbbra is a helyben használat (összes válaszolók 83,2%-a) és a fénymásolás (összes válaszolók 40,5%-a) vezet, amelyet egyre inkább a szkennelés vált fel. A városi könyvtáraknál megnőtt a telefonos/faxos információküldés (2,5%-ról 8,1%-ra), de megjelent az e-mailben való kapcsolattartás is.
A gyűjtemények és a kollégák közötti együttműködés érződik a használó elégedettségét tudakoló tizenkettedik kérdéscsoport negyedik választható pontjánál. Nőtt a más intézménybe átirányítottak aránya (városi könyvtárakban 3,1%-ról 6,3%-ra, a megyei könyvtáraknál 1,7%-ról 2,1%-ra).
Összegzés
Minden vizsgálatnak akkor van értelme, ha nem öncélú, hanem eredményét, tapasztalatait figyelembe vesszük feladataink tervezésénél. Engedjék meg, hogy a felmérés tapasztalataira építve felvázoljak egy javaslatot az elkövetkező időszakra. Az MKE HKSZ szakmai összefogásával, a helyismeretben dolgozó könyvtárosok együttműködésével, az ország valamennyi könyvtárában, a használók differenciált igényeire épülő korszerű szolgáltatásokkal elősegíteni a helyi értékek őrzését, feltárását, visszakereshetővé tételét.
Kulcsfontosságú területek:
1. a helyismereti könyvtárosok szakmai továbbképzése;
2. a helyismereti szempontból fontos internetes adatbázisok, honlapok létrehozása, összegyűjtése, folyamatos karbantartása;
3. a helyismereti szolgáltatások megismertetése, népszerűsítése a meglévő és a potenciális használók körében;
4. szakmai segítségnyújtás a kistelepülések könyvtárainak.Amennyiben a felsoroltakkal egyetértenek, javaslom mielőbb lássunk hozzá közösen, a cselekvési terv kimunkálásához és az abban foglaltak megvalósításához.
1 Gáncsné Nagy Erzsébet: Kérdőíves felmérés a megyei és városi könyvtárak helyismereti munkájáról 1998 decemberében. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000. 1. sz. 23-28. p.
2 Gáncsné Nagy Erzsébet: A megyei és városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben 2000 áprilisában és októberében végzett használói igényfelmérés tapasztalatai. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2001. 12. sz. 18-23. p.