Könyvek és olvasók a digitális könyvtárban*

Kategória: 2006/ 7

Bevezető
Köszöntöm Önöket a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ munkatársai nevében. Megragadom az alkalmat, hogy tájékoztassam Önöket a közelmúltban történt szervezeti változásokról. 2005 szeptemberétől két új programot fogadott be intézményünk, a Nemzeti Audiovizuális Archívumot és az Nemzeti Digitális Adattár projektet, és ezzel együtt a tulajdonosi szerkezet is változott. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tulajdonrészt szerzett a Kht.-ban, amely így az IHM és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közös tulajdonaként folytatja munkáját. A korábbi tevékenység a Digitális Könyvtár Igazgatóság égisze alatt folytatódik, ennek a szakmai igazgatói teendőit látom el jelenleg, és elsősorban a mi igazgatóságunk tapasztalatairól fogok beszélni.

Miről lesz szó az előadásban?

  • Mivel foglalkozik a digitális könyvtár?
  • Miért digitalizálunk? Mire jók az elektronikus dokumentumok?
    Off-line és/vagy on-line szolgáltatások.
  • Kik és hogyan használják az internetes forrásokat?
  • Hogyan él meg egymás mellett a nyomtatott és a digitális könyv?
    A Neumann Könyvtár tapasztalatai.

Mivel foglalkozik a digitális könyvtár?

Digitális könyvtárunk hasonló feladatokat lát el, mint bármely hagyományos könyvtár, hiszen információkat gyűjt, feldolgozza és szolgáltatja azokat, csak éppen digitális dokumentumokkal foglalkozik és interneten keresztül szolgáltat. A magyar kulturális örökség körébe tartozó szövegeket, képeket digitalizálunk, hanganyagokat és multimédia elemeket készítünk, illetve készíttetünk, és mindezeket korlátozás nélkül, ingyenesen tesszük elérhetővé az interneten keresztül. Igyekszünk az olvasók igényeinek eleget tenni, különböző formátumokat szolgáltatunk. Olvasóink között megtalálható a gyermekektől az idősebbekig minden korosztály. Szakirodalmi és tudománytörténeti dokumentumaink a felsőoktatásban is használatos források.
Munkánk során szerzett tapasztalatainkkal segítjük a digitalizálással foglalkozó intézményeket. A minisztérium felkérésére részt veszünk a könyvtárakban folyó digitalizálási tevékenységek koordinálásában.

Miért digitalizálunk? Mire jók az elektronikus dokumentumok?
Off-line és/vagy on-line szolgáltatások

A digitalizálásnak többféle célja lehet, ezeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • archiválás, hosszú távú megőrzés,
  • állományvédelem,
  • reprodukálás,
  • hozzáférés biztosítása,
  • szolgáltatás hozzáadott értékekkel,
  • újrahasznosítás, sokoldalú felhasználás.

Gyakorlatunkban elsősorban a kulturális értékek megőrzése, a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, értéknövelt szolgáltatások létrehozása az elsődleges szempont.
Elsősorban on-line – interneten keresztül – elérhető elektronikus dokumentumokat készítünk, emellett az elmúlt évek során több CD-ROM-ot is kiadtunk. Az utóbbiak között forrásgyűjtemény és tematikus multimédia összeállítás is található.
Véleményem szerint a digitalizált dokumentumok nem helyettesítik, hanem kiegészítik a nyomtatott forrásokat; hiszen mindkettő más-más célt szolgál, és másként használjuk őket. Az elektronikus források egyik hozzáadott értéke a sokoldalú kereshetőség. A teljes szövegű keresés rendkívül jól használható a kutatásokban, a tanulásnál. A digitális kritikai kiadások esetében a könnyebben kezelhető jegyzetek jelentenek nagy előnyt, hiszen a gazdag jegyzetanyag a képernyőn a vizsgált szöveg mellett, felbukkanó ablakban jeleníthető meg. A szakszerűen elkészített, sokoldalúan kereshető metaadatok a források megtalálásában és azonosításában játszanak fontos szerepet. A digitális szövegek többsége – a szerzői jogok figyelembevételével – nyomtatható, másolható, más szövegekbe átemelhető, szerkeszthető.

Kik és hogyan használják az internetes forrásokat?

Mielőtt saját tapasztalatainkról beszélnék, nézzünk szét egy kicsit az országos internethasználati statisztikában és az Európában mért adatok közt.
2006 februárjában jelent meg az NRC (www.nrc.hu) független internetkutató cég felmérésének eredménye, amely a 2005. II. félévre vonatkozó adatokat tartalmazza.
Az adatokból látható, hogy Magyarországon a 15-69 év közötti lakosság 28 százaléka használja rendszeresen az internetet, ami növekedést mutat a 2003 hasonló időszakában mért 17 százalékhoz képest. Ez meglehetősen lassú növekedés, ami nem megnyugtató, még akkor sem, ha az elemzők szerint rövidesen jelentős fellendülés várható.
A korcsoportonkénti megoszlásból látszik, hogy – mint minden új dolog iránt – az internetezés iránt is a fiatalok a legfogékonyabbak, ők ismerik fel az internet lehetőségeit a leghamarabb, és birtokukba is veszik a terepet. A 15-17 évesek között igen magas, 74 százalék a nethasználók száma, még a fiatal felnőttek közül is 46 százalék szörfözik rendszeresen, viszont a 30-40 közöttieknél ez a szám már csak 31 százalék, és az életkor előrehaladtával az arány egyre csökken.
Némileg biztató, hogy az idősebb korosztályban is megjelent az internethasználat, de ez nem menti azt a helyzetet, hogy az egyáltalán nem netezők aránya igen magas, 60 százalék!
Amerikában a lakosság 70 százaléka használ netet, amit Európában csupán az Angliában mért 61 százalékos, illetve az Ausztriában mért 60 százalékos arány közelít meg.
Európa országait vizsgálva bizony eléggé el vagyunk maradva ezen a téren. Németországban a felnőtt lakosság 57 százaléka, Franciaországban 45 százaléka netezik, sőt Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában is jobb a helyzet, mint nálunk!
Valószínűleg nem csak a költségekben keresendő a lemaradás oka, hiszen a számítógépek és az internet szolgáltatás ára csökkenőben van. Fontos tényező, hogy kevés az olyan tartalom, amiért érdemes felmenni a hálóra. Persze egyre több adat és információ található meg az interneten, számos ötletet találunk a szabadidő eltöltéséhez, egyre több közhasznú információ érhető el, de a tömeges használat mégis igencsak várat magára.
A növekedés szempontjából fontosnak tartom, hogy minél több olyan dokumentum legyen megtalálható a hálón, ami a versenyképesség növelését szolgálja, bármely területen a napi munka színvonalasabb, gyorsabb elvégzését segíti, és főként olyan tartalmakból jelenjen meg minél több, amely a folyamatos képzést, az élethosszig tartó tanulást, az ismeretek bővítését, és ezzel a kompetenciák növelését, a versenyképességet segíti elő.
Sok tennivalónk van a digitális írástudatlanság leküzdése terén is. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a könyvtáraknak, ahol egyébként is főként ismeretszerzés és tanulás céljából fordulnak meg az olvasók. Komoly felelősségünk, hogy a könyvtárosok maguk is ismerjék és használják az internet kínálta új lehetőségeket, és megtanítsák olvasóikat, hogy miként találják meg a számukra szükséges és fontos információkat az elektronikus források között. Erre már szerencsére számos példa található a magyar könyvtárakban. Alkalmazzuk ezeket minél szélesebb körben, és találjunk új módszereket, lehetőségeket, hogy minél több embert segítsünk át a kezdeti nehézségeken.
Ha megnézzük az IT Business 2005. november 22-ei számában közzétett felmérési adatokat, azt látjuk, hogy a hálót legtöbben tanulásra, tudásszerzésre, valamint információgyűjtésre, tájékozódásra használják, kisebb részben motiválja a szörfözőket a szórakozás, a kikapcsolódás, és még ennél is kevésbé az ügyintézés és a vásárlás.
Mindenképpen biztató, hogy a többség tanuláshoz, ismeretei bővítéséhez keres forrásokat. Ezt az érdeklődést kihasználva kell egyre több lehetőséget teremtenünk arra, hogy a tájékozódni óhajtók meg is találják, amit keresnek, legyen az üzleti információ, tananyag, szakirodalom vagy bármi egyéb, értékes, hasznos információ.

Hogyan él meg egymás mellett a nyomtatott és a digitális könyv?
A Neumann Könyvtár tapasztalatai

1998 óta jelenünk meg szolgáltatásainkkal az interneten. Eleinte csak a szépirodalom digitalizálásával foglalkoztunk és internetkatalógusunkat kezdtük építeni. Ma már magyar szövegtárunk számos szakirodalmi művet is tartalmaz, multimédia-oldalakat készítünk, sőt múzeumi jellegű szolgáltatásunk is van. Az évek során fokozatosan nőtt a látogatóink száma. A Digitális Könyvtár internetoldalának látogatottságára vonatkozó 2005. évi adatokból kettőt emelnénk ki: tavaly közel 300 000 látogatást, és 9,65 millió találatot számláltunk felhasználóink körében. Ebben nincsenek benne az önálló domain névvel rendelkező szolgáltatásaink adatai.

Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademia.hu)
1998-ban indult a Digitális Halhatatlanok program, amelynek internetes szolgáltatása 2000. május elején indult útjára. Az Európában is egyedülálló digitális akadémiának ma 63 kortárs irodalmi szerző a tagja. Felhasználási szerződés keretében a szerzők korábban nyomtatásban megjelent művei digitalizált változatának közzétételét tűzte ki célul a program. Jelenleg több mint 30 ezer mű érhető el és tölthető le ingyenesen, korlátozás nélkül a világhálóról, és folyamatosan zajlik a további alkotások digitalizálása. A művek mellett közzétesszük a szerzők életrajzát, bibliográfiáját és a róluk szóló szakirodalom egy részét is. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a könyvek teljes szövegű elérése nem hátráltatja a nyomtatott kiadások forgalmazását.
A “nézettség” alakulását láthatóan befolyásolta a Nagy Könyv program is. Érdekességként a statisztikai adatok közül kiemelném, hogy mely szerzők életrajzi oldalát tekintették meg legtöbben 2005-ben:


Bibliotheca Hungarica Internetiana – Magyar szövegtár (www.bhi.hu)
Amikor elkezdtük építeni a gyűjteményünket, úgy döntöttünk, hogy válogatott, jó minőségben digitalizált műveket teszünk közzé. Szakértőink eleinte főként a szépirodalom területéről jelöltek ki alkotásokat, amelyek közt közel 11 ezer vers található, továbbá kritikai kiadások, népszerű művek és a népköltészet számos alkotása.
Felismerve a korszerű tanulási igényeket, egyre több szakirodalmat vontunk be a digitalizálás körébe, így feldolgoztunk néprajzi műveket, a Gondolkodó magyarok sorozatot, és a Magyar Tudománytörténeti Intézettel együttműködésben közzétettünk tudománytörténeti bibliográfiákat és tanulmányokat, köztük számos olyan dokumentumot, amely még nyomtatásban sehol nem jelent meg.
Szintén az olvasók igényeit követve kezdtük el a LIT formátum használatát. Jelenleg is számos, úgynevezett e-könyvünk van, és időről időre újabbak készülnek el. Ezeket az ingyenes MS Reader olvasóprogrammal lehet megtekinteni, és letölthetőek az egyre jobban elterjedő PDA-készülékekre is, vagyis mobilan használhatók, például magunkkal vihetjük utazásra is. Az e-könyveket azért is szeretik az olvasók, mert a formátumuk közelebb áll az igazi könyv megjelenéséhez, és az olvasóprogram számos hozzáadott szolgáltatása – keresés, kijelölés, könyvjelző beillesztése stb. – kényelmes használatot tesz lehetővé.

Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (www.diafilmmuzeum.hu)
Múzeumi jellegű szolgáltatásaink, a diafilmekre épülő netoldalak egy magángyűjtővel való együttműködésünk eredményeként jöttek létre, és egy korábban az érdeklődők számára hozzáférhetetlen speciális gyűjtemény közkinccsé válását segítették elő. Valamikor a diaképek az oktatás szinte egyetlen illusztrációs lehetőségeként szolgáltak, mára kulturális örökségünk részévé váltak. Az ’50-es években megjelent filmek ma már igazi csemegét jelentenek e sajátos műfaj kedvelői­nek.
A Diafilmgyártó Vállalat engedélyének köszönhetően már 130 film vetíthető le a virtuális múzeumi oldalakon, és további tekercsek digitalizálását tervezzük. Legutóbb sporttal kapcsolatos filmeket jelentettünk meg. Ha megnézzük az oldal látogatottságát, folyamatos növekedést figyelhetünk meg. Érdekesség, hogy 2005 karácsonyán kiemelkedően magas látogatói számot mértünk. Olvasóinktól számos pozitív visszajelzést kapunk, sokan örömmel fogadják, hogy ez a különös műfaj már a világhálón is elérhető. A 2004-es eFestiválon a kulturális örökség megőrzése kategóriában II. helyezést kapott ez a szolgáltatásunk.

Képek a magyar irodalomból (www.irodalmikepek.hu)
Szintén diafilmekre épült az irodalomoktatást támogató, Képek a magyar irodalomból elnevezésű oldal, amelyen 31 klasszikus költő életét és munkásságát bemutató diafilmeken kívül irodalmi adaptációk (Egri csillagok, János vitéz, Toldi stb.) és összefoglaló jellegű művek (pl. Irodalmunk kezdetei) is levetíthetők.
Érdekességként az érintett szerzők műveiből idézetválogatást is készítettünk, ezek címére kattintva a gyűjteményünkből a teljes mű is megjeleníthető a képernyőn.
A látogatói statisztikát nézve látható, hogy az iskolai időszakban nagyobb az oldal látogatottsága, ami azt is jelentheti, hogy az oktatás és tanulás során használják ezeket a műveket. Az olvasói statisztikában 2005 folyamán 28,5 ezer látogatótól közel 4 millió találatot számoltunk meg.

Balassi Bálint Virtuális Kiállítás – balassi.neumann-haz.hu
A virtuális emlékkiállítás a költő születésének 450., halálának 410. évfordulója alkalmából készült. A költő összes verse mellett számos hanganyagot helyeztünk el, amelyek a korabeli szövegek értelmezésében, megértésében segítik a diákokat. A hangfelvételek elsősorban zenei feldolgozások, amelyeket az előadóművészek – Kobzos Kiss Tamás, Misztrál együttes, Huzella Péter, L. Kecskés András és a Musica Historica együttes – bocsátottak rendelkezésünkre. A Balassi művészete által ihletett versek válogatott csokra átvezeti az olvasót a digitális gyűjteménybe.

Olvasni jó!www.olvasnijo.hu
2003-ban indítottuk az első olyan oldalunkat, amelyen kimondottan a gyermekeknek szóló irodalom olvasható. A mesék, versek, mondókák, népdalok egy része meghallgatható. A videofelvételek, a 22 mesediafilm és a keresztrejtvények mellett egy animációt is találnak az olvasók: Kányádi Sándor Kárókatona című versét Gryllus Vilmos zenésítette meg, és az animációs filmet a Colos Plus Kft. készítette el hozzá.
Legutóbb a Velünk élő népek meséi című válogatás első részével bővítettük az oldalt. A szolgáltatás rendkívül népszerű, tavaly közel 10 millió találat volt az oldalon. A visszajelzések szerint az Olvasni jó! nem csak a gyermekeket vonzza, a nagymamák és nagypapák unokáikkal együtt olvassák a meséket. 2005-ben több mint 9 millió találat volt az oldalon.

Jeles napok – oktatási segédanyag
Május 15-én volt a sajtóbemutatója a készülő oktatási anyagunknak, amelyet elsősorban a középiskolásoknak szánunk. Tanárok és diákok gazdag forrásanyagot találnak művelődéstörténetünk megismeréséhez. Az összeállítás kiegészítheti az irodalom, a történelem és más tantárgyak oktatását, ugyanakkor segít felidézni az ismert és a már feledésbe merült ünnepeinket, jeles napjainkat.
A naptárra épülő rendszerben mintegy ezer ünnephez gyűjtöttünk ismertetőket, irodalmi idézeteket, multimédiás szemléltető anyagokat, képeket stb. Kvízjáték segítségével lehet kipróbálni tudásunkat. Reméljük, hogy ez az összeállítás széles körben használatos, folyamatosan bővülő tananyaggá válhat.

* Elhangzott 2006. március 29-én az ELTE Egyetemi Könyvtár Polcológiától az információs bumm-ig elnevezésű konferenciáján.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)