Az ISO/TC 46 (International Organisation for Standardisation Technical Committee 46 Information and Documentation = Nemzetközi Szabványosítási Szervezet 46. Műszaki Bizottsága, Információ és Dokumentáció) (a továbbiakban TC 46) 2000. május 8–12-ig tartotta éves munkaértekezletét. A különböző albizottságok (Subcommittees, a továbbiakban: SC) párhuzamosan tartott ülései miatt csak a keddi (2000. május 9.) megnyitó ülésen, valamint az SC 9 szerdai (2000. május 10.) egész napos ülésén tudtam részt venni, az ezeken elhangzottakról készült a beszámoló.
Megnyitó ülés
A megnyitó ülés első fontos bejelentése, amely a TC ez évi tanácskozásának hangulatát alapvetően befolyásolta, hogy a DIN május végével megszünteti a TC 46 titkársági teendőinek ellátását. Indoklásként szolgált, hogy a DIN 1966 óta vállalta az ezzel járó munkát és költségeket, de erre tovább nincs módja anyagi megszorítások miatt.
Verina Horsnell asszony, a TC 46 elnöke megköszönte a DIN eddigi támogatását és kiváló szervező munkáját, különösen a titkári teendőket 1993 óta végző Edith Lechnernek és munkatársainak. Elmondta, hogy az Advisory Board (Tanácsadó Bizottság) előző napi ülésén felvetették a TC 46 átalakításának-egyszerűsítésének, bizonyos SC-k összevonásának – gondolatát. Arra kért választ az ISO Központi Titkárságát képviselő Sophie Cliviotól, hogy elképzelhető-e az SC-k önálló működése, ha a TC 46-nak nincs titkársága, azaz, ha egyetlen ország sem vállalja magára annak fenntartását. Clivio asszony, hivatkozva az ISO működési szabályzatára, válaszában hangsúlyozta, hogy az SC-k nem működhetnek TC nélkül, ezért ha nem találnak olyan szervezetet, amely a TC 46 titkárságának teendőit ellátja, feltehetően a Genfben működő Központi Titkárság dönt arról, hogy melyik TC-be olvasztja az eddig önálló TC 46-ot. A TC 46 tagországai körlevelet kapnak a titkárság felállításával és az átszervezéssel kapcsolatban, amelyre 2-3 hónapos válaszadási határidő áll rendelkezésükre. A válaszok tartalma dönti majd el a TC 46 sorsát, valamint azt, hogy a 2001-ben tartandó éves ülés megrendezésére mikor és hol kerül sor.
A jelenlegi szervezet:
WG 2
Coding of country names and related entities (Országnév kódok) SC 2 Conversion of written languages (Írott nyelvek konverziója)
SC 3
Terminology of information and documentation (Információs és dokumentációs terminológia)
SC 4
Computer applications in information and documentation (Számítógépes alkalmazások az információ és dokumentáció terén)
SC 8
Statistics and performance evaluation (Statisztika és teljesítmény értékelés)
SC 9
Presentation, identification, and description of documents (Dokumentumok megjelenítése, azonosítása és leírása)
SC 10
Physical keeping of documents (Dokumentumok fizikai állapotának megőrzése)
SC 11
Archives/records management (Feljegyzések/rekordok kezelése)
Az SC-ken belül az egyes szabványok kidolgozását munkacsoportok (Working Group) végzik. Több területet átfogó téma esetében az ISO-n belül közös műszaki bizottságok vagy munkacsoportok dolgoznak (Joint Technical Committee = JTC, Joint Working Group = JWG), együttműködve az Európai Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek* képviselőivel, szabványosítási szakértőivel. Az azonosító számrendszereket és a folyamatos gondozást, fejlesztést igénylő szabványokat nyilvántartó testületek és karbantartó ügynökségek kezelik (Registration authorities, Maintenance agencies).
A megnyitó ülésen az SC-k elnökei és titkárai közül néhányan rövid beszámolót tartottak az elmúlt évben végzett munkáról. Az SC 9 tevékenységéről és az SC 9 tervezett átszervezéséről Jane Thacker titkár beszélt. (Lásd az SC 9 üléséről szóló fejezetben.)
A megnyitó ülésen elhangzott előadások közül említést érdemel Albert Simmondsé, amely a következő címen hangzott el: The digital world and the ongoing development of ISBN (A digitális világ és az ISBN továbbfejlesztése). Albert Simmonds az Egyesült Államok ISBN Ügynökségét képviselte, s előterjesztésében a monografikus elektronikus dokumentumok és részdokumentumok ISBN-nel való azonosítására tett javaslatot. Kiindulópontja az volt, hogy ne a formátum vagy a terjesztés (hozzáférés) módja határozza meg, hogy milyen dokumentumok számára utaljanak ki ISBN-t, hanem az, hogy monografikusak-e, és ha igen, kapjanak ISBN-t. Ugyanazon monografikus dokumentumnak valamennyi digitális formátuma (új kiadása) kapjon új ISBN-t.
A dokumentummal kapcsolatos adatokat (metaadatok) a kiadónak (közreadónak) kell megadnia, de azt, hogy melyek legyenek ezek az adatok a különböző formátumban megjelentetett dokumentumok esetében, a Nemzetközi ISBN Ügynökségnek és az EDItEUR International szervezetnek közösen kell meghatároznia.
Az ISBN-nel kapcsolatos teendőket csak a kiadó és az ügynökség láthatja el, a terjesztőnek ehhez nincs joga.
Minthogy az interneten publikáló kis kiadók száma robbanásszerűen nő, az US ISBN Agency bátorítani kívánja a kis kiadókat az ISBN használatára anélkül, hogy ez többletkiadást jelentene.
Kifejtette, hogy a digitális formátumból kívánságra előállított könyvek (print on demand publications) közül melyek számára kell új ISBN-t kiutalni. Szükségesnek tartja a szöveges művek azonosító kódjának (ISTC) ISO szabványként való kidolgozását és bevezetését, erre javaslatot dolgozott ki, amelyet az SC 9-hez beterjesztett. (Lásd még az SC 9 üléséről szóló beszámolóban.) Javasolta, hogy a Nemzetközi ISBN Ügynökség foglalkozzon az ISBN 13 karakteres verziójának 2005 januárjától történő bevezetésével, aminek előnyét a számtartományok tetemes növelésében látják. Addig a megfelelő előkészítő munkálatokat el lehet végezni. Ez a javaslat elhangzott az International ISBN Panel Meeting-en 1999 októberében, és továbbra is napirenden kívánja tartani.
Albert Simmonds az elmondottakat vitaanyagként terjesztette elő, amely alkalmas lehet a továbbgondolásra, és előmozdíthatja a további munkálatokat az elektronikus dokumentumok azonosítása terén.
Ugyancsak a megnyitó ülésen kapott szót Nicholas Crofts, az ICOM (International Council of Museums = Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) CIDOC Dokumentációs Szabványosítási Bizottság elnöke, aki röviden ismertette a múzeumok számára kidolgozott elektronikus dokumentációs modellt: CIDOC object-oriented Conceptual Reference Model.**
Az SC 9
(9. Albizottság, Információ és Dokumentáció Dokumentumok megjelenítése, azonosítása és leírása)
2000. május 10-ei ülése
(EInök: Christine Deschamps, Titkár: Jane Thacker)
1. Tagság és kapcsolatok
Jane Thacker ismertette, hogy az SC 9-nek jelenleg 22 teljes jogú, szavazattal bíró tagja (tagországa) van, 15 ország megfigyelő státusú, és 16 nemzetközi szervezettel áll munkakapcsolatban. A titkárság javasolja, hogy az SC 9 létesítsen kapcsolatot a Kiadók Nemzetközi Egyesületével (IPA = International Publishers Association) és a Nemzetközi DOI Alapítvánnyal (International Digital Object Identifier Foundation). A Nemzetközi Információs Terminológiai Központ (INFOTERM = International Information Centre for Terminology) viszont maga jelezte, hogy kapcsolatot kíván létesíteni az SC 9-cel.
URL-ek: IPA http://www.ipa-uie.org
DOI http://www.doi.org
INFOTERM http://www.infoterm.or.at
2. Szabványok jegyzéke
Az SC 9 fennállása alatt 28 szabványt dolgozott ki és jelentetett meg. A jegyzéket lásd függelékben. A csillaggal jelölt nemzetközi szabványok magyar szabványként is megjelentek.
A múlt évi ülésen az ISO 2146-ot, a Directories of libraries = Könyvtárak címjegyzéke szabvány további gondozását az SC 9 az SC 4 hatáskörébe utalta.
3. Munkaprogram
3.1.
ISO DIS 3901 Information and documentation – International Standard Recording Code (ISRC) = Információ és dokumentáció – Hangfelvételek nemzetközi azonosító kódja
Az 1986-os szabvány revíziója során elkészült javaslatot 2000 februárjában küldték szét szavazásra, július 24-ei határidővel.
Az ISRC Regisztrációs Szervezete az International Federation of the Phonographic Industry (Hangfelvétel Gyártók Nemzetközi Szövetsége). Az ISO 3901 alkalmazásáról való tudnivalókat és a gyakran felmerülő kérdésekkel kapcsolatos információkat az IFPI weblapján lehet megtekinteni.
URL: <http://www.ifpi.org/online/isrc-intro.html>
3. 2.
ISO CD 5966 Information and documentation – Guidelines for the presentation of technical reports = Információ és dokumentáció – Útmutató a műszaki jelentések megjelenítéséhez
Az 1982-es szabvány revíziója. A szavazási határidő 1999. július 6-án zárult. 9 tagország elfogadóan szavazott, 4 tartózkodott, 9-en nem küldtek szavazatot. Christine Hasemann (Németország) azt javasolta, hogy a tervezetet vonják vissza az ISO-tól, és tegyék közzé ajánlásként a weben ingyenesen, így azok, akik követni akarják az előírásokat, hozzá fognak férni .
3. 3.
ISO/DTR 1 1015, Web database of abbreviations of bibliographic terms = Bibliográfiai kifejezések, rövidítésének Web adatbázisa
A bibliográfiai kifejezések rövidítése jegyzékének összeállítását először 1977-ben határozták el. Tervezet formájában 1989-ben bocsátották közre a DIS 832 (Bibliographic description and references – Rules for abbreviation of bibliographic terms = Bibliográfiai leírás és hivatkozás – Bibliográfiai kifejezések rövidítésének szabályai) részeként. Ezt követően nem jelent meg többé. 1997-ben az SC 9 úgy határozott, hogy az Orosz Állami Könyvtár által összeállított rövidítésjegyzéket egy weben elérhető adatbázisba kell konvertálni, amelynek gazdája a svéd LIBRIS rendszer lesz. A projekt befejezésének határidejét 2000 decemberében szabták meg. A projekt vezetője, Sten Hedberg úr (University Library, Uppsala) az SC 9-hez eljuttatott jelentésében rámutatott arra, hogy a projekt határidőre történő kivitelezését műszaki nehézségek akadályozzák, nevezetesen gondot jelent a karakterek konverziója. Eredetileg úgy tervezték, hogy a LIBRIS belső karakterkészlete UNICODE lesz. Egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy mikor és honnan szerzik be hozzá a megfelelő böngészővel rendelkező Web keresőt, amellyel a teljes UNICODE karakterkészletet felhasználóbarát módon lehet megjeleníteni. Így a határidőt legnagyobb sajnálatukra nem tudják tartani. Gondot jelent még a jegyzék folyamatos karbantartása is az ISO-n belül, nem beszélve az ISO Központi Titkárságának copyright szabályairól.
Az ülésen jelenlévők javaslata szerint célszerű az adatbázist az IFLA Katalogizálási Bizottságának átadni, és felkérni őket annak további gondozására és hasznosítására. Ha a projekt nem tartozik tovább az ISO kezelésébe; azaz a Központi Titkárság hozzájárul a megoldáshoz, nincsenek a copyrighttal kapcsolatban kikötéseik. Az IFLA UBCIM Titkárság vezetője támogatni fogja ezt az ajánlást.
3. 4.
ISO DIS 15706 Information and documentation – International Standard Audiovisual Number (ISAN) = Információ és dokumentáció – Audiovizuális művek nemzetközi azonosító száma
Az ISAN projekten dolgozó munkacsoport három ülést tartott az elmúlt évben. Legutóbbi döntésük értelmében az azonosítót hexadecimális formában javasolják bevezetni, hogy a későbbiekben el lehessen kerülni az újra-programozást. Előkészítik a nyelvi verzió azonosító alkalmazását. A Nemzetközi ISAN Ügynökséget mint az ISAN Regisztrációs Szervezetét három nemzetközi szervezet, a FIAPF, az AGICOA és a CISAC konzorciuma alkotja majd. (Fédération internationale des associations de producteurs de films = Filmgyártó Egyesületek Nemzetközi Szövetsége, Association de gestion internationale collective des oeuvres audiovisuelles, Confédération internationale des sociétés d’auteurs et de compositeurs).
További információk az ISAN projektről az SC 9/WG 1 weblapján találhatók.
URL: <http://www.nlc-bnc.ca/iso/tc46sc9/wg1.htm>
3.5.
ISO DIS 15707 Information and documentation – International Standard Musical Work Code (ISWC) = Zeneművek nemzetközi azonosító kódja
Az ISWC munkacsoport az elmúlt évben elkészítette a javaslat szövegét, és hozzászólásra, szavazásra közzétette, melynek határideje 2000. július. Ugyanakkor javasolta, hogy a CISAC-ot fogadják el az ISWC Regisztrációs Hatóságaként mint Nemzetközi ISWC Ügynökséget.
További információk az ISAN projektről az SC 9 weblapján találhatók.
URL: <http://www.nlc-bnc.ca/iso/tc46sc9/iswc.htm>
4. Szabványok rendszeres felülvizsgálata
4.1.
Az előírt 5 évenkénti felülvizsgálat a következőkre terjedt ki 1999-ben: ISO 832, ISO 10444
4.1.1.
ISO 832–1994 Information and documentation – Bibliographic description and references – Rules for the abbreviation of bibliographic terms – Információ és dokumentáció – Bibliográfiai leírás és hivatkozások – A bibliográfiai kifejezések rövidítésének szabályai
16 szervezet küldött be szavazatot, ezek közül 5 vezette be az ISO 832-t, 12 jóváhagyta a szabványt, 2 módosításokkal hagyta jóvá, 1 tartózkodott. Mindössze két szervezet mutatott hajlandóságot arra, hogy részt vegyen a revíziós munkában. A szavazás eredményeként a szabvány újabb 5 évre hatályban marad.
4.1.2.
ISO 10444–1994 Information and documentation – International standard technical report number (ISRN) = Információ és dokumentáció – Műszaki jelentések nemzetközi szabványos azonosító száma
15 szervezet küldött be szavazatot, közülük 6 módosítás nélkül bevezette a szabványt, 10 szervezet jóváhagyó szavazatot küldött, 2 javasolt módosítást, 3 tartózkodott. Négy szervezet vállalná a revíziós munkát, amennyiben szükség van rá. A szavazás eredményeként a szabvány újabb 5 évre hatályban marad.
4. 2.
A szabványok rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó eljárás
A tagoknak figyelembe kell venniük, hogy ha egy szabványt az első ötéves periódusban megerősítettek, a másodikban FDIS-ként kezelik. Ha mint ilyet újabb 5 évre szavazataikkal jóváhagyják, ISO szabvány marad. Ha azonban a szavazás eredménytelen, a szabványt vissza kell vonni.
5. Munkatervi pontok
5.1.
International Standard Textual Work Code (ISTC) = Szöveges művek nemzetközi azonosító kódja
1996-ban a CISAC javaslatára az SC 9 munkacsoportot állított fel az ISWC kidolgozására, amely eredetileg minden szellemi tulajdonhoz köthető műre kiterjedt volna. Az 1997-es ülésen azonban megegyezés született arról, hogy az ISWC 15707 projekt kizárólag a zeneművekkel foglalkozik, és a szöveges és/vagy vizuális művekre később kerül sor. A munka folytatását Albert Simmonds javasolta az ülés során, és vállalta egy ad hoc munkacsoport vezetését. Egyelőre várják a munkában résztvevő önkéntes jelentkezőket. Jelentkeztem a munkacsoportba, ennek feltétele az MSZT jóváhagyása.
5.2.
ISO 2108–1992 International Standard Book Numbering (ISBN) = Könyvek nemzetközi azonosító számozása (ISBN)
1999 októberében az amerikai BASIC (Book and Serial Industry Communications Commitee (Könyveket és Időszaki kiadványokat Gyártók Tanácskozó Bizottsága) javaslatot terjesztett elő az ISBN Advisory Panel (ISBN Tanácsadó Testület) ülésén arra, hogy növeljék 13 jegyűre a jelenleg 10 jegyű ISBN-t 2006. január 1-jére. Ezúton az ISBN rendszer kapacitása oly mértékben növekedne, hogy le lehetne fedni az új terjesztési formákat.
Az ISBN Tanácsadó Testület komolyan fontolóra veszi a javaslatot, s ha a módszert elfogadja a számtartományok növelésére, hivatalosan fogja kérni az ISO 2108 revízióját.
6. Javaslat az SC 9 feladatkörének és nevének módosítására
Az SC 9 írásos előterjesztésben tett javaslatot arra, hogy az albizottság a jövőben kizárólag az információforrások azonosítóival foglalkozzék. Neve legye: Identifiers for information and documentation – Információ és dokumentációs azonosítók, tevékenységi köre pedig: Standard code and numbering systems for the identification of documents and other information items in any formats = Szabványos kód- és számrendszerek bármilyen formában megjelenő dokumentumok és más információs egységek azonosítására.
A javaslat indoklásaként a következőket fogalmazták meg:
a korábbi könyvtári szabványok iránt nincs érdeklődés, a felmerülő igényeket (például: különböző dokumentumok bibliográfiai leírási szabályai) a könyvtárak nemzetközi szervezetei jobban tudják kezelni,
a dokumentumok megjelentetésének szabályozása nem annyira az ISO feladata, inkább a kiadói szervezeteké.
A jelenlévők véleménye szerint valóban fontos az azonosító számok és kódok szabványosítása, de túlzottnak tartják, hogy minden létező, a könyvtárak által is kezelt egységet valamilyen kód vagy szám azonosítson. Attól tartanak, hogy a sok azonosító alkalmazása előbb-utóbb zűrzavarhoz vezet. Minthogy az egész TC 4 további önálló működése megkérdőjeleződik, az SC-ké is bizonytalan. A svéd álláspont szerint igenis fontosak a könyvtári és bibliográfiai munkában a szabványok, főleg azok ingyenes hozzáférhetővé tétele a weben. Sajnálatosnak tartanák, ha az SC 9 csak az azonosítókkal foglalkozna. Megkérdőjelezik azt is, hogy a számítógépesítéssel külön SC foglalkozzon (SC 4), amikor egyik SC sem kerülheti ki, hogy számítógépes megoldásokban gondolkodjon. Tisztázni kell tehát az egész TC 46 feladatát, és újra át kell gondolni az ellátandó területeket.
A kérdés megoldása: a TC 46 és az albizottságok feladatkörére a TC 46 Advisory Board ja javaslatot dolgoz ki, amelyet szétküldenek a tagországok között véleményezésre, szavazásra.
7. Az SC 9 Berlinben, 2000. május 10-én tartott munkaülésén megfogalmazott és elfogadott határozati javaslatok:
7.1. Kapcsolat
Az SC 9 kéri a titkárságot, hogy létesítsen munkakapcsolatot az IPA-val és a DOI Foundation-nel
7.2. Név és tevékenységi kör
Az SC 9 utasítja a titkárságot és az elnököt, vegyék fontolóra a 2000. május 31-éig beérkezett javaslatok és kommentárok alapján jövőbeni elnevezését és tevékenységi körét, összefüggésben a TC 46 jövőbeni átszervezésével, és jelentsék az eredményeket az SC 9 tagjainak.
7.3. llOlS Projekt – Bibliográfiai kifejezések rövidítése
Az SC 9 egyetért a projekt visszavonásával, tartalmát további hasznosításra és fejlesztésre az IFLA-nak ajánlja fel.
7.4. Elismerés Sten Hedbergnek
Az SC 9 megköszöni a 11015 projekt vezetőjének, Sten Hedbergnek (Svédország) míndazt a sok és nehéz munkát, amelyet a projekttel kapcsolatban elvégzett.
7.5. 5966 Projekt, Útmutató a műszaki jelentések megjelenítéséhez
Az SC 9 egyetért a projekt visszavonásával, és kéri a titkárságot, hogy kezdeményezze az ISO 5966:1982 visszavonását. Miután ez megtörtént, ajánlja fel a CD 5966 tartalmát az European Association of Scíence Editors-nak (Tudományos Szerkesztők Európai Egyesülete) további hasznosításra.
7.6. Elismerés Christine Hasemannak
Az SC 9 megköszöni a CD 5966 munkavezetőjének, Christine Hasemannak (Németország) mindazt a sok és nehéz munkát, amelyet a projekttel kapcsolatban elvégzett.
7.7. Következő ülés
Az SC 9 következő ülésére a TC 46 Plenáris ülésének hetében, 2001-ben kerül sor.
7.8. Elismerés a DIN-nek
Az SC 9 őszinte elismerését fejezi ki a Német Szabványosítási Intézetnek (Deutsches Institut für Normung = DIN) és munkatársainak a munkaülés kiváló megszervezéséért, a körülmények biztosításáért és a vendégszeretetért.
JEGYZETEK
* az ISO TC 46-hoz kapcsolódó szervezetek:
CIDOC
International Documentation Committee, International Council of Museums CISAC Confederation of Societies of Authors and Composers
EASE
European Association of Science Editors EC European Commission
FID
International Federation for Information and Documentation IAEA International Atomic Energy Agency
ICA
International Council on Archives
ICSTI
International Council for Scientic and Technical Information IFLA International Federation of Library Associations and Institutions IFSE International Federation of Science Editors
INFOTERM
International Information Centre for Terminology ISSN IC ISSN International Centre
TERMNET
International Network for Terminology
UNlECE
United Nations Economic Commission for Europe UNCTAD United Nations Conference on Trade and Development UNESCO United Nations Education, Scientic and Cultural Organization UPU Universal Postal Union
WIPO
World Intellectual Property Organization
** Az erről elhozott anyagot átadtam a Könyvtártudományi Szakkönyvtárnak.
Függelék:
Az ISC TC 46 SC 9 által megjelentetett szabványok
(A *-gal jelöltek megjelentek magyar szabványként is)
ISO 4:1997
Information and documentation – Rules for the abbreviation of title words and titles of publications*
ISO 8:1977
Documentation – Presentation of periodicals
ISO 18:1981
Documentation – Contents list of periodicals
ISO 214:1976
Documentation – Abstracts for publications and documentation
ISO 215:1986
Documentation – Presentation of contributions to periodicals and other serials
ISO 690:1987
Documentation – Bibliographic references – Content, form and structure*
ISO 690-2:1997
Information and documentation – Bibliographic references – Part 2: Electronic documents or parts there of
ISO 832:1994
Information and documentation – Bibliographic description and references – Rules for the abbreviation of bibliographic terms*
ISO 999:1996
Information and documentation – Guidelines for the content, organisation and presentation of indexes
ISO 1086:1991
Information and documentation – Title leaves of books*
ISO 2108:1992
Information and documentation – International standard book numbering (ISBN)*
ISO 2145:1978
Documentation – Numbering of divisions and subdivisions in written documents
ISO 2384:1977
Documentation – Presentation of translations
ISO 2788–1986
Documentation – Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri
ISO 3297:1998
Information and Documentation – International standard serial number (ISSN)*
ISO 3901:1986
Documentation – International standard recording code (ISRC)
ISO 5122:1979
Documentation – Abstract sheets in serial publications
ISO 5123:1984
Documentation – Headers for microfiche of monographs and serials
ISO 5963:1985
Documentation – Methods for examining documents, determining their subjects, and selecting indexing terms
ISO 5964:1985
Documentation – Guidelines for the establishment and development of multilingual thesauri
ISO 5966:1982
Documentation – Presentation of scientific and technical reports
ISO 6357:1985
Documentation – Spine titles on books and other publications
ISO 7144:1986
Documentation – Presentation of theses and similar documents
ISO 7154:1983
Documentation – Bibliographic filing principles
ISO 7220:1996
Information and documentation – Presentation of catalogues of standards
ISO/TR 8393:1985
Documentation – ISO bibliographic filing rules (International Standard Bibliographic Filing Rules) – Exemplification of Bibliographic filing principles in a model set of rules
ISO 10324:1997
Information and documentation – Holdings statements Summary level
ISO 10444:1994
Information and documentation – International standard technical report number (ISRN)
ISO 10957:1993
Information and documentation – International standard music number (ISMN)*