l.

Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és a Széchenyi István Főiskola 2000 januárjában megállapodott abban, hogy közös beruházással teremti meg egy kettős funkciójú megyei és egyetemi könyvtár működési feltételeit, s a létrejött új intézményt nyilvános könyvtárként közösen tartja fenn. Mindehhez a törvényi kötelezettségeket az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 64. § (1) bekezdése szerint “A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.” Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint “Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.”

Az 1990. évi LXV. tv. A helyi önkormányzatokról 70. § (1) szerint “A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a) … a megyei könyvtári szolgáltatásokról …” Az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik … feladat- és hatásköreiről 108. § ( 1 ) bekezdésében meghatározza, hogy “A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.” Ugyane paragrafus (3) bekezdése szerint: “A főváros, valamint a megye önkormányzata az (1) bekezdésben megállapított feladatok ellátására könyvtárat … működtet.”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi és az azt módosító 1996. évi LXI. törvény 3. § (2) bekezdése szerint: “Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell … b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).”

II.
A megyei és a főiskolai könyvtár jelenlegi helyzete

1. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

Központja Győr történelmi belvárosában mintegy 2000 m2 alapterületű épületben működik, amelyet 1976-ban alakítottak ki szakmai kompromisszumok után. Maga az alapterület mindössze egyharmada a könyvtár feladataihoz szükségesnek, s ez is öt szinten helyezkedik el, ami oly mértékben tagolja a szolgáltatásokat, hogy lassúvá, bonyolulttá és drágává teszi a működést és az állomány védelmét. Sem a helyben használathoz, sem az újdonságok elhelyezéséhez, sem a számítógépes hálózat fejlesztéséhez, sem a szabadpolcos könyvkiválasztáshoz nincs elegendő tér, az alagsori raktárban pedig nem biztosítható a dokumentumok védelme a zsúfoltság és a vizesedés miatt. Három kilométerre található a könyvtártól az állomány egyharmadát őrző raktár, egy kilométerre a hangtár és a kötészet. Mindez lassítja a kiszolgálást (hetente kétszer hozzák be a raktárból az igényelt dokumentumokat), több példányos beszerzést követel (I. és II. emelet, hangtár), fokozott megterhelésnek teszi ki a gyűjteményt az állandó szállítás, és drágítja a működést a széttagolt szervezet összefogása telefonnal, gépkocsival és a munkatársak jövés-menésével. Részben emiatt a szükségesnél kevesebb jut dokumentum-beszerzésre, drága szakkönyvek és többes példányok biztosítására. Komoly gondot okoz a 25 éve beszerzett bútorok, berendezési tárgyak és eszközök elavulása, célszerűtlensége és esztétikai igénytelensége. Elavult az épület villanyhálózata, fűtése, vízvezetékrendszere és liftje. A harmadik emeleten a tető javításai ellenére folyamatos a beázás, az érintésvédelmi vizsgálat pedig a villanyhálózat alkalmatlanságát, tűz- és balesetveszélyes voltát állapította meg. Emiatt elég gyakran egyszerűen leállnak a számítógépek. Évek óta gondot jelent, különösen a vidéki olvasóknak, az épület megközelítése, a parkolás, amely a zsúfolt belvárosban drága és időigényes.

Ugyanakkor nagy értéket jelent a megyei könyvtár évente 8000–9000 darabbal gyarapodó 470 000 dokumentumból álló gyűjteménye, amelynek fontos részei a száz éve alapított győri városi könyvtár régi könyvei, periodikái és helyismereti művei, valamint a megyei könyvtár létesítése óta beszerzett helyismereti gyűjtemény, a periodika-állomány, a hangtár, olvasóterem, kölcsönző és kézikönyvtár anyaga, továbbá a nem hagyományos információhordozók. A megyei könyvtár az utóbbi 5-6 évben – anyagi és szakmai megfontolásokból – kizárta gyűjtőköréből a gyengébb színvonalú ún. szórakoztató irodalmat, csak értékes szépirodalmat és színvonalas szakirodalmat vásárol. További értékeket képviselnek a könyvtár hagyományos és számítógépes szolgáltatásai, a közhasznú információs szolgálat, a városban és a megyében kialakított együttműködés és kapcsolatok, a rendszeres hálózati munka és a 63 fős munkatársi gárda, amelyből 40 fő közép- és felsőfokú végzettségű szakalkalmazott.

Fontos feladat e munkatársak szakmai, nyelvi és számítástechnikai ismereteinek gyarapítása, a következő 2-3 évben a teljes dokumentumállomány adatbázisba vitele (jelenleg 30% a bevitt dokumentumok aránya) és olyan fontos adattárak elkészítése, mint a megye folyóirat-bibliográfiája, a periodikák megyei központi címjegyzéke, a helyismereti személyek és irodalom adatbázisa. 1998 óta az SR-Lib integrált könyvtári rendszerrel minden munkafolyamatot számítógépen végeznek a könyvtár munkatársai, a leltárkönyveket és a cédulakatalógusokat lezárták. Jelenleg 52 számítógéppel, nyomtatókkal és egyéb kiegészítőkkel rendelkezik a könyvtár. Ez évben internetre kerül az intézmény honlapja, a megyei kurrens periodikaállomány és folyóirat-bibliográfia.

Az intézmény beiratkozott olvasóinak száma 9000 fő, látogatóinak száma évente 180 000, akik mintegy 240 000 dokumentumot kölcsönöznek és használnak helyben. A megyei könyvtár törvényi kötelezettségénél fogva szervezi Győr-Moson-Sopron megye könyvtárainak együttműködését, a szolgáltatások cseréjét, központja a városi könyvtárakkal alapított Kisalföldi Információs Rendszernek, segíti 6 városi és 165 községi könyvtár munkáját, 54 tagkönyvtárból álló ellátórendszert működtet, továbbképzéseket és középfokú könyvtárosasszisztensi tanfolyamot szervez, végzi a megye nemzetiségeinek és etnikai kisebbségének könyvtári ellátását, könyvkötészetet és sokszorosító műhelyt működtet, kiadványokat és helyi könyvtári periodikákat jelentet meg. Összefogója és segítője a megyei könyvtári rendezvényeknek és könyves ünnepeknek.

A megyei könyvtár feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges:

• a működési körülmények lényeges javítása;
• az állománygyarapítás további minőségi és mennyiségi fejlesztése;
• a hagyományos állományfeltáró eszközök mielőbbi kiváltása a teljes gyűjtemény adatbázisba vitelével;
• az állományi adatok elérhetővé tétele helyi, regionális és országos számítógépes hálózatokon;
• a munkatársak szakmai, nyelvi és informatikai tudásának növelése;
• a helyismereti gyűjtemény közkinccsé tétele hagyományos kiadványokban, digitális dokumentumokon és számítógépes hálózaton;
• a megye könyvtárai együttműködésének továbbfejlesztése;
• a szakmai és informatikai képzésben és továbbképzésben való szerepvállalás növelése.

2. A Széchenyi István Főiskola könyvtára

Győr a történelme során mindig iskolaváros volt, a XIX. század végéig jelentős felsőoktatási intézmények is működtek a városban. A mai főiskolát 1968-ban alapították Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola néven. 1986 óta viseli Széchenyi István nevét. Kezdetben közlekedésépítés, távközlés és műszaki tanár szakon folyt oktatás az intézményben, ma az eredetileg az infrastruktúrához kapcsolódó (közlekedés, távközlés, híd-, út- és vasútépítés, közlekedésgépészet) mérnöki képzésen túl mindhárom tudományterületen, összesen 16 szakon (építészmérnök, építőmérnök, településmérnök, környezetmérnök, műszaki informatika, műszaki menedzser, közlekedésmérnök, gazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, szociális munkás, diplomás ápoló, zenetanár és jogász) folyik képzés. Jelenleg a hallgatói létszám meghaladja a hétezret. 1998-ban már sajátjogon indíthatott egyetemi képzést gazdálkodás szakon a főiskola, amely a jövőben is országos jelentőségű oktatási és kutatási szerepkört kíván betölteni. Az egyetemmé válás folyamatát konkrétabbá tette a magyar parlament 1999. évi májusi döntése, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények új hálózatának felsorolásakor záradékot fűzött a törvényhez, amely szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság vizsgálatának pozitív eredménye esetén a Széchenyi Főiskola 2002-től egyetemként működhet tovább.

Az előzőekben vázolt feladatot kell segítenie a maga eszközeivel a főiskola könyvtárának. 1999-ben az intézmény 13 132 olvasója (8178 hallgató, 773 oktató, 4181 “külsős”) 51 ezer dokumentumot kölcsönzött és 207 ezret használt helyben. Az olvasótermi férőhelyek száma 134, ebből 120 számítógéppel fölszerelt. A főiskolán egységes könyvtári rendszer működik, a tanszéki könyvtárak – így a 15 000 kötetes jogi olvasóterem is – letétként funkcionál. 1995 óta működik a könyvtár számítógépes hálózata, amely az ALEPH integrált könyvtári rendszerrel az összes munkafolyamat számítógépes végzését lehetővé teszi. A könyvtár mellett működik egy sokszorosító központ, az intézményben pedig a hallgatók nyelvi tanulmányait segítő multimédiás labor. A központi számítógépen kívül 12 munkaállomás, 5 olvasói lekérdező terminál, valamint egy CD torony áll a munkatársak és az olvasók rendelkezésére. 1997 óta az interneten is elérhető a könyvtár katalógusa.

Jelenleg a könyvtár állománya 245 000 dokumentum, az éves átlagos gyarapodás 8000 db. A kurrens folyóiratok száma 462, ebből 147 külföldi. A munkatársak száma 17, közülük 9 felsőfokú végzettségű.

Mindebből következik, hogy a főiskola könyvtára gazdag állománnyal, hálózati elérhetőséggel, a dokumentumok jelentős részének gépi feldolgozottságával, az oktatók körében jó kapcsolatokkal és jó gépesítettséggel rendelkezik.

Viszont kevés az olvasói férőhely, különösen a szakolvasók hiányoznak, kicsi a dolgozói létszám, emiatt hiányzik a szakreferensi hálózat. Kevés a raktári és szabadpolcos férőhely, az anyagi forrás, egyes szakterületen hiányos az irodalom, kevés a példányszám, és több, az informatikához jól értő munkatársra lenne szükség. A főiskolai szakok és a hallgatói létszám bővülésével természetesen jelentősen növelni kell az állományt, a gépparkot, a tankönyvek és jegyzetek számát és az alapterületet.

A főiskolán, illetve a leendő egyetemen folyó tudományos kutatásokhoz az egyetemi akkreditációra kijelölt valamennyi szakterületen biztosítani kell az adott tudományterület jelenlegi állását tartalmazó szakkönyveket és a legfontosabb nemzetközi tudományos folyóiratokat. El kell érni, hogy a nagy példányszámban szükséges, általánosan elfogadott és a főiskolán széles körben használt tankönyvek és jegyzetek megfelelő példányban álljanak rendelkezésre.

Az egyetemmé válás egyik legfontosabb alapfeltétele egy új könyvtár létrehozása.

III.
A megyei és egyetemi könyvtár létesítése és feladatai

Az előző fejezetben vázolt helyzetkép, az információs társadalom igényei és a Széchenyi István Főiskola egyetemmé válása egyaránt indokolják összefogással egy új könyvtár létrehozását, amely teljes mértékben vállalja mind a megyei könyvtári, mind a felsőoktatási (egyetemi) könyvtári funkciók teljes és maradéktalan megvalósítását.

Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és a Széchenyi István Főiskola közös fenntartásában működik az intézmény, amelynek létrehozásában és működtetésében a megyei önkormányzat kétharmad, a Széchenyi István Főiskola egyharmad részig vállal kötelezettséget és ugyanilyen arányban szerez jogosultságokat. A két fenntartó ún. Intézményfenntartó Társulást hoz létre a könyvtár működtetésére. Javasoljuk, hogy ezt öt tagú testület irányítsa, amelynek elnökét a megyei önkormányzat adja, és szavazati jogú tagja legyen a könyvtár igazgatója. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az új intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv legyen.

A Győri Megyei és Egyetemi Könyvtár küldetésnyilatkozata (feladatai a jövőben)
A megyei és egyetemi könyvtár Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb nyilvános és felsőoktatási könyvtáraként arra törekszik, hogy használói számára biztosítsa a magyar és az egyetemes kultúra kincseit, a hazai és a nemzetközi információhoz és tudáshoz való szabad hozzáférést. E cél megvalósítása érdekében támogatja:

• az írni-olvasni tudás fejlesztését;
• az egész életen át való önképzést;
• az oktatás különböző színterein folyó tanulást és kutatást;
• a közéletben való részvételhez szükséges állampolgári tudnivalók és a demokratikus jogi szabályozás megismerését;
• a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a művészet kérdéseiben való eligazodáshoz szükséges információk és tudásanyag megszerzését;
• a szabadidő hasznos eltöltését.

Ennek megvalósítása érdekében:

• sokoldalúan feltárt gyűjteményt alakít ki értékes szépirodalmi és zenei alkotásokból, színvonalas és tartalmas szakmai, tudományos és a szülőföldre vonatkozó dokumentumokból;
• gyűjteményét feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja;
• a megyei könyvtár és a főiskola könyvtárának állományát egybeolvasztja, és három éven belül elektronikus adatbázisokban teljes mértékben föltárja;
• tájékoztatást nyújt a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer szolgáltatásairól;
• az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtáraként biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében;
• ellátja a köteles példányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat;
• helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt;
• közhasznú információs szolgáltatást nyújt;
• szervezi a megyében működő könyvtárak együttműködését, összefogását, a könyvtári szolgáltatások cseréjét, közvetítését és közös szolgáltatások létesítését (megyei periodika adatbázis, helyi szaksajtó, rendezvények stb.);
• végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést, tapasztalatcseréket szervez;
• a települési könyvtárakat segítő szolgáltatásokat nyújt, ellátórendszert és információs rendszert működtet, igény esetén lehetővé teszi bármely település lakosai számára a könyvtári szolgáltatások teljesítését;
• végzi a megye nemzeti és etnikai kisebbségeinek könyvtári ellátását;
• szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását;
• részt vesz könyvtártudományi, szakmódszertani és olvasásszociológiai felmérésekben;
• könyvek és folyóiratok kötését, javítását, kiadványok és nyomtatványok nyomdai előkészítését és sokszorosítását végzi;
• szervezi és végzi a használók képzését.

A könyvtári szervezet

Az egyesített könyvtár 30 év múlva kb. 1,5 millió dokumentummal rendelkezik, s az első években mintegy 25 000 potenciális használóval (1000 fő oktató és kutató, 6000 külső használó, elsősorban a régió szakemberei, 18 000 fő felsőoktatási intézményi hallgató) és napi 2200-2500 látogatóval számol. A földszinten helyezkedik el a főiskola fő forgalmi tengelyére tervezett bejárat a ruhatárral, az információs nyilvántartási övezettel, egy 120–150 fős előadóteremmel, napilapolvasóval és klubövezettel. Büfé, vizesblokk, személyzeti öltöző, az épület súlypontjába helyezett lépcsők és liftek, valamint két gépkocsi számára garázs egészíti ki a viszonylag kis alapterületű földszinti övezetet (1295 m2), amelynek az első emelet által takart beépítetlen részén fedett gépkocsitároló lesz. Az első szint a kölcsönzés, az igazgatás, a hálózatgondozás, az állománygyarapítás és feldolgozás területe (2792 m2). A központi magban helyezkedik el a hat szintes, minden olvasószolgálati övezethez közvetlenül csatlakozó, az olvasók által is bejárható raktár. Ennek a kölcsönzéshez kapcsolódó két szintjén kb. 318 000 kötet számára van hely, a további két emelethez és a hozzájuk tartozó egy-egy karzathoz csatlakozó raktárban további 887 000 kötet helyezhető el a gördülő állványokon. A második és a harmadik emeleten (2828+2828 m2) és a két karzaton (1326+1326 m2) az olvasóterem, a szabadpolcos kézikönyvtár, a folyóirat-olvasó, a zenei részleg, a helyismereti gyűjtemény, a régi könyvek, a multimédiás részleg stb. kap helyet. E négy szinten szabadpolcon mintegy 508 000 dokumentum helyezhető el 600 számítógéppel és összesen 1000–1100 ülőhellyel. Az épület egészének befogadóképessége 1,8 millió dokumentum. A tetőn helyezkedik el a gépészeti központ, a járható teraszfelület, illetőleg a növényzettel burkolt felület. A beruházási programterv három variációban készült el (11 365 m2, 12 380 m2, 13 313 m2); a számok nagyjából a középső változatra vonatkoznak.

Tervezett szervezeti felépítés

Igazgató (magasabb vezető 5 évre szóló vezetői megbízással; a megyei közgyűlés nevezi ki a főiskolai (egyetemi) tanács egyetértésével).

Helyettesek:

általános könyvtári helyettes

informatikai helyettes

gazdasági helyettes

(magasabb vezetők, az igazgató bízza meg őket 5 évre a megyei közgyűlés és a főiskolai (egyetemi) tanács egyetértésével)

Titkárság

Állománygyarapítási osztály

Feldolgozó osztály

Olvasószolgálati osztály

Tájékoztató szolgálat

Marketing és területi szolgálat

Gazdasági és üzemeltetési osztály

Számítástechnikai és informatikai csoport

Jelenleg a megyei könyvtárban 44, a főiskolai könyvtárban 14, összesen 58 szakalkalmazott dolgozik, a megnövekedett feladatok és alapterület legalább 80 fő szakalkalmazotti és 25 fő egyéb alkalmazotti létszámot tesznek szükségessé.

Az új intézmény megalakulása természetesen új szervezeti és működési szabályzat készítését követeli meg, amely a két fenntartó együttes jóváhagyása után lép életbe.