Beszámoló az ISBN alkalmazásában várható változásokról és a kiadói, terjesztői, könyvtári szféra előtt álló teendőkről
2004. november 4-én és 5-én került sor az évenként megrendezett, immár 32. Nemzetközi ISBN Tanácskozásra (International ISBN Agency Advisory Panel Meeting) Berlinben. Ezen a tanácskozáson a szokásos témákon kívül olyan nagy horderejű változásokról számoltak be a vezető szakemberek, tájékozódtak, vitatkoztak és szavaztak a résztvevő országok képviselői, amelyekről – úgy vélem – a hazai könyvszakmai közösséget is időben illik, sőt szükséges tájékoztatni.
A kétnapos program kiemelt témái a következők voltak:
Miért tekintjük rendkívülinek a 2004-es ülést?
Michael Cairns (R. R. Bowker Co. ISBN United States Agency), a tanácskozás elnöke, miután megnyitotta az ülést, ismertette a találkozó céljait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2004. évi ülés minden szempontból rendkívülinek számít, mert a nemzetközi azonosító számrendszer változásairól, az azokkal kapcsolatos teendőkről és az új, önálló cégként működő Nemzetközi ISBN Ügynökség létrehozásáról, valamint ezzel kapcsolatban a rendszer tagjaira váró kötelezettségekről (szerződéskötés és anyagi hozzájárulás) lesz szó. Bejelentette, hogy a jövő évi tanácskozást az Iráni ISBN Ügynökség nagyvonalú felajánlására Teheránban tartják.
Változik az ISBN nemzetközi szabvány
Michael Healy (Nielson BookData Ltd., United Kingdom) ismertette az ISO 2108 szabvánnyal1 kapcsolatban végzett munkát és annak eredményét. A Final Draft-ot (végleges tervezetet) az ISO TC46 SC9-ben részt vevő országok száz százalékosan megfelelőnek találták, azaz elfogadásra javasolták, és kizárólag a szerkesztésre vonatkozó javaslatokat, észrevételeket küldtek, amelyek közül a szabvánnyal foglalkozó munkacsoport (WG 4) az indokoltakat átvezeti a szövegbe. A szabvány szövegét kizárólagosan betekintésre hozzáférhetővé teszik a nemzeti ügynökségek számára; megjegyezzük, hogy ez az eljárás rendhagyó az ISO gyakorlatában. A szabvány megjelenése 2005. január végére várható.
Változik a nemzetközi ISBN Útmutató (ISBN User Manual)
Stella Griffith (UK ISBN Agency) ismertette az új nemzetközi, angol nyelvű ISBN Manual-lel (ISBN Útmutató) kapcsolatos tudnivalókat. A kézikönyv szövegezésénél ügyeltek arra, hogy a terminológia megegyezzen az új, erősen átdolgozott szabványéval, ugyanakkor természetesen a szabvány szigorú és szűkszavú rendelkezéseit bőséges magyarázatokkal és példákkal igyekeztek ellátni. Felhívta a figyelmet azokra a terminológiai változásokra is, amelyek alapvetően meghatározzák a számrendszer kezelését végző nemzetközi és nemzeti ügynökségek működését. A nemzetközi azonosító számrendszerek (ISBN, ISSN, ISMN, ISIL, DOI stb.) kezelésére az ISO nyilvántartó szervezeteket (Registration Authorities) nevez ki az e feladat ellátására önkéntesen pályázó intézmények közül. Bőséges terjedelemben kellett foglalkozni az elektronikus dokumentumokkal, ugyanakkor hiányoznak még a pénzügyekre, valamint a menedzsmentre vonatkozó bekezdések. A kézikönyv szövegének véglegesítését és közreadását is 2005. január végére, február elejére tervezik; a kiadvány kizárólag elektronikus formában fog megjelenni a Nemzetközi ISBN Ügynökség honlapján. 2 Csak olyan ügynökségek kapnak kérésre nyomtatott példányt, amelyeknek nincs internet-hozzáférésre lehetőségük. Többek között szükség van a számokhoz kapcsolódó metaadatok XML formátumú előállításához szükséges program kifejlesztésére és átadására a nemzeti ügynökségeknek.
Új nemzetközi nyilvántartó szervezet alapítása
Michael Healy beszámolt az új International ISBN Agency alapításáról, önálló céggé válásáról. A megelőző 35 évben az ügynökség tevékenységét a Preussischer Kulturbesitz finanszírozta, munkahelyeit a Staatsbibliothek zu Berlin épületében tartotta fenn. Némi pénzügyi forrás származott a Publishers’ International ISBN Directory 3 (PIID) bevételeiből.
A berlini ügynökség az utóbbi években pénzügyi gondokkal küzdött, mert a csatlakozó országok számának növekedésével a tennivalók is sokasodtak; ezek ellátását (kapcsolattartás, oktatás, adatbázis-építés, PR stb.) a maroknyi munkatársi gárda már nem volt képes ellátni. Az alakuló új nyilvántartó szervezetnek mindezeket el kell végeznie. Fő célkitűzés, hogy a számrendszer globális működtetése folyamatos legyen.
Az új céget a tervek szerint nyolc választott és két kooptált tagból álló igazgatótanács irányítja majd. Az igazgatói posztra bármely nemzeti ügynökség képviselője jelöltetheti magát. A jelölt tagok közül a nemzeti ügynökségek választanak. A cég bejegyzésére már 2004 novemberében sor került. Véglegesítik a szerződéstervezetet is, és megküldik a nemzeti ügynökségeknek.
Több hozzászóló jelezte, hogy a nemzeti ügynökségeket fenntartó intézmények jövő évi költségvetését már meghatározták, ennélfogva igen nehéz lesz a tervezett tagdíjakat előteremteni. Vita alakult ki arról az előterjesztésről, amely szerint a nemzeti ügynökségek szavazati aránya a befizetett tagdíj mértékétől függ egy és hat szavazói szám között. A szavazásra feltett kérdésben a többség véleménye szerint döntöttek, mégpedig a nemzetközi szervezetekben elfogadott gyakorlatnak megfelelően, hogy végül minden nemzeti ügynökségnek azonosan egy szavazati joga lesz. Michael Cairns elmondta, hogy az új cég működtetése becslésük szerint évente mintegy 100 ezer euróba fog kerülni.
Fenntartási költségek – tagdíjmegállapítás
Pierfrancesco Attanasio (Associazione Italiana Editori / IPA) ismertette a tagdíjszámítás módszerét, amelynél két szempontot vettek figyelembe: az egyik a nemzeti ügynökséget működtető ország könyvkiadásának mérete, a másik a GDP. Az adatok forrása az IPA (International Publishers Association) és a Világbank statisztikája. Az ülés elé terjesztették azt a jegyzéket, amelyen minden tagországra vonatkozóan megadták az adatokat, amelyek a legnagyobbaktól a legkisebbekig a következők: 18 000, 12 500, 9000, 6000, 5000, 3500, 2500, 1500, 750, 250 euró. A legtöbbet fizetők közé tartoznak az olyan “nagy könyvkiadó országok”, mint Németország, az Egyesült Királyság, az USA stb., a legkevesebbet fizetők között találjuk Gambiát, Ghánát, Kazahsztánt stb. Magyarországot az 1500 eurós kategóriába sorolták. Az ellenőrzött és végleges számításokat tartalmazó dokumentumot meg fogják küldeni valamennyi ügynökségnek.
Beszámoló a nemzetközi ügynökség munkájáról
Hartmut Walravens, az International ISBN Agency igazgatója beszámolt az ügynökség elmúlt évi tevékenységéről, aminek java részét az ISO 2108 revíziója, az új ISBN Manual kidolgozása tette ki. Ezen kívül tájékoztató anyagot készítettek a Frankfurti Könyvvásárra, ahol számos kiadó először szembesült a leendő változásokkal. Több regionális tanácskozást tartottak, egyet az UNESCO támogatásával Algériában, egyet-egyet Kartúmban és Pristinában. Sor került Bogotában egy oktató szemináriumra. Itt derült fény arra, hogy elengedhetetlen valamennyi tájékoztató anyag spanyolra és franciára fordítása, mert ezeken a nyelvterületen nem használják az angolt. Koppenhágában német nyelvű regionális találkozót szerveztek az északi és a balti országok ügynökségeivel közösen.
2004-ben is megjelentették a PIID-t a nemzeti ügynökségek által eljuttatott adatokat felhasználva, a teljesen felújított adatbázis alapján. Az ügynökség létrehozott egy levelezőlistát, amely a kapcsolattartás hatékony eszközének bizonyult.
Örömmel nyugtázzák, hogy a 2004-es Panel Meetingen 76-an vettek részt, ami különleges rekordnak számít, és nyilvánvaló, hogy a bekövetkező változásoknak tulajdonítható a részvétel ilyen mértékű emelkedése.
Az ISBN rendszerben részt vevő országok száma 170-re emelkedett. Ennek adminisztrációja meghaladja a jelenlegi Nemzetközi ISBN Ügynökség teljesítőképességét. Belátható, hogy a Preussischer Kulturbesitz eddigi nagyvonalú támogatásának megvonása lehetetlenné teszi a munkát, és minden érv amellett szól, hogy megalapítsanak egy, az ISO előírásainak is megfelelő karbantartó szervezetet, új, önálló költségvetésből gazdálkodó, nonprofit International ISBN Agency-t.
A tanácskozás résztvevői szokás szerint megkapták a nemzeti ügynökségek éves beszámolóit, közöttük a Magyar ISBN Irodáét. Az angol nyelvű változat a következő URL-en férhető hozzá: 4 http://www.isbn-international.org/en/download/handout%20eng%20The%20new%20ISBN.pdf
A változásokat, változtatások segítő eszközök
Brian Green (EDItEUR) a szoftverfejlesztésekkel kapcsolatos teendőkről beszélt, és felhívta a figyelmet egy ingyenesen hozzáférhető konvertáló programra (amely a 10 jegyű ISBN-eket 13-jegyűre konvertálja). Megtalálható a következő URL-en: www.unionsverlag.com/isbn/
Beszélt még a számokhoz kapcsolandó metaadatokról, amelyeknek legrészletesebb felsorolását az ONIX előírások 5 tartalmazzák a hozzájuk tartozó XML-sémával együtt. Mindezeket az ügynökségek rendelkezésére bocsátják.
Stella Griffith és Brian Green felhívta a figyelmet az előkészítő munkálatok – nemzeti nyelven való tájékoztatás, szabványhonosítás, a felhasználói kézikönyvek fordítása stb. – fontosságára és idejében történő megvalósítására.
Hazai teendők
Az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar ISBN Irodára a közeljövőben igen sok szokatlan feladat hárul, amelyek megoldásában számít a fenntartó támogatására, valamint a könyvszakma szervezeteinek részvételére. Az azonnali teendők és a következő év feladatai közül sorolunk fel néhányat:
1 Az új szabvány bevezetése számos előkészületet igényel, mindenekelőtt tájékoztató anyagok szétküldésére van szükség, mint amilyet pl. a Nemzetközi Ügynökség készített és terjesztett a Frankfurti Könyvvásáron 6 , (az angol eredeti a következő URL-en férhető hozzá: http://www.isbn-international.org/en/download/handout%20eng%20The%20new%20ISBN.pdf )
Ugyancsak honlapján tette közzé a Guidelines for the Implementation of 13-Digit ISBNs (Útmutató a 13-jegyű ISBN bevezetéséhez) című tájékoztatót, amelynek legújabb változata angol nyelven már olvasható a következő URL-en: http://www.isbn-international.org/en/download/implementation-guidelines-04.pdf
A Magyar ISBN Iroda a magyar fordításokat idejében hozzáférhetővé teszi a könyvtári és kiadói körök számára, eljuttatja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüléséhez.
2 Az iroda ellátja az új nemzetközi karbantartó szervezettel kötendő szerződéssel kapcsolatos feladatokat.
3 Az ISO 2108-at a Magyar Szabványügyi Testülettel a megjelenését követően azonnal honosíttatja. (A Könyvtári Intézet 2005. évi szabványosítási tervében a feladat már szerepel.)
4 Elkészítjük az új angol nyelvű, nemzetközi ISBN Manual hazai viszonyokra adaptált változatát, és megjelentetjük a weben (OSZK-honlap, KI-honlap, MEK).
5 Figyelemmel kísérjük és közzétesszük az ISBN-levelezőlistán megjelenő híreket és tájékoztató anyagokat.
6 A fenntartótól fedezetet kell kérni a tagsági díj befizetésére.
7 A szabvány megjelenését követően az ISBN nyilvántartó rendszert fel kell készíteni a 13-jegyű ISBN kezelésére. Az AMICUS-t a LibriCore-nak kell felkészítenie mind a 10-jegyű, mind a 13-jegyű azonosítók kezelésére, ugyanez a feladat vár valamennyi könyvtári szoftver fejlesztőjére.
JEGYZETEK
1 Változik az ISO 2108 Information and documentation – International Standard Book Number (ISBN) = ISO 2108 Információ és dokumentáció – Nemzetközi szabványos könyvszám szabvány. Utolsó verziójának angol és magyar címe a következő volt: ISO 2108:1992 Information and documentation. International standard book numberig (ISBN) = MSZ ISO 2108:1994 Információ és dokumentáció. Könyvek nemzetközi azonosító számozása (ISBN).
2 http://www.isbn-international.org/
3 Évenként megjelenő, nemzetközi kiadónyilvántartás nyomtatott formában és CD-ROM-on, amelynek fő vásárlói körét a kiadók, terjesztők és könyvesboltok teszik ki.
4 Magyar változata e cikk 1. sz. mellékletében olvasható.
5 http://www.editeur.org/onix.html
6 Magyar fordítása e cikk 2. sz. mellékletében olvasható.
1. sz. melléklet
Beszámoló
a Magyar ISBN Iroda tevékenységéről
(2003. október-2004. november)
A Magyar ISBN Iroda 1974 óta működik Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány Szolgálatának keretében.
Címe, elérhetőségei:
Magyar ISBN Iroda
H-1827 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F. épület
Tel.: (+36 1) 224-3753, 487-8670
Fax: (+36 1) 487-8687
E-mail: isbn@oszk.hu
URL: http://www.oszk.hu/frame_hu.htm?hun/helyi/isxn/isxn_index_hu.htm
Statisztika: Kiadók, amelyeknek azonosítókat utaltunk ki
Csoportazonosító (országazonosító): 963
Megjegyzés: 2911 számot utaltunk ki egyedi könyveknek ún. csoportazonosító számokból és további 690-et szerzői kiadások számára (összesen 3601 egyedi számkiadásra került sor).
Alapvető információk
1. A Magyarországon megjelent könyvek hány százaléka van ellátva ISBN-nel?
Mintegy 90 százalékuk.
2. Mennyire teljes az ISBN-nel való ellátottság, azaz valamennyi könyvnek van-e azonosítója?
Becslés szerint a Magyarországon kiadott könyvek 90-95 százaléka belenyomtatott ISBN-nel jelenik meg.
3. Az országban megjelenő nagyobb könyvjegyzékekben, bibliográfiákban szereplő könyvek hány százalékának adatai között szerepel ISBN?
A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiája a Magyarországon kiadott és az Országos Széchényi Könyvtárhoz köteles példányként beszolgáltatott könyvek és füzetes kiadványok, hivatalos kiadványok, térképek és atlaszok bibliográfiai tételeit tartalmazza. Minden tételben megtalálható a kiadvány ISBN-je. Az ISBN-index közli az érvényes azonosítókat, a hibás számokat, valamint a javítottakat (*-gal jelölve). A nyomtatásban megjelenő nemzeti bibliográfia 2002 végén megszűnt, helyette két, az interneten hozzáférhető elektronikus változat jelenik meg (egy html, egy pedig PDF-formátumban).
URL: http://szaoszerv.oszk.hu/mnbkb/index.html
URL: http://www.oszk.hu/mnb/mnbkb_pdf/index.php
A bibliográfiai rekordok ingyenesen letölthetők a könyvtár nyilvános on-line katalógusából.
4. Mennyire elterjedt a vonalkód használata az országban?
A könyveknek kb. 80 százalékán szerepel vonalkód.
5. Mekkora az ISBN iránti érdeklődés a nem-nyomtatott könyvjellegű kiadványok esetében?
Az elmúlt évben 360 esetben igényeltek ISBN-t (236 számot helyi [off-line], 124-et távoli hozzáférésű [on-line]) elektronikus monografikus dokumentumra.
További információk
2003. szeptember 1-jétől új ISBN nyilvántartó programot vezettünk be a megfelelő tesztidőszakot követően. A program kezeli a teljes számtartományt, megjelöli az újonnan kiutalt számokat, és kezeli a számokhoz tartozó könyvek és kiadók adatait. Követni lehet a kiadói adatokban bekövetkező változásokat és azt, hogy a számhoz tartozó könyv megjelent-e. Ha a kiadó nem küldi be kötelespéldányként a számára kiutalt számhoz tartozó könyvet, szüneteltetjük további számok kiadását. 2003. szeptember 1-je óta kizárólag írásos formában lehet számot igényelni (e-mailben, levélben vagy telefaxon); ennek tartalmaznia kell a nyilvántartáshoz szükséges valamennyi adatot. Az új szabályok segítenek az ISBN-ek pontos nyilvántartásában, valamint a köteles példányok reklamálásában és megszerzésében.
A magyar nyelvű ISBN Útmutató pdf-formátumban hozzáférhető a Könyvtári Intézet honlapján:
URL: http://www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/isbn.pdf
Az ISBN-eket használják a könyvtárközi kölcsönzésben, a gyarapításban és más könyvtári területeken.
A “Könyvkereső” adatbázisa jelenleg a könyvek legteljesebb kereskedelmi adattára, amely az interneten férhető hozzá. A “Könyvkereső”-ben találhatók meg a legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő könyv adatai 1992 óta, valamint a legfontosabb kiadók, könyvesboltok, terjesztők és könyvtárak adatai. (URL: http://www.konyvkereso.hu )
Egy másik elektronikus könyvterjesztő cég Magyarországon a “Sunbooks” (URL: http://www.sunbooks.hu ).
A legnagyobb könyvtárellátó cég Magyarországon a “KELLO” (URL: http://www.kello.hu ).
2. sz. melléklet
Az új, 13-jegyű ISBN
Tájékoztató a könyvszakma számára
Miért dolgozzák át az ISBN szabványt?
1. Azért, hogy növeljék az ISBN rendszer szám-kapacitását (erre az elektronikus dokumentumok szaporodása és a különböző kiadások és formátumok burjánzása miatt van szükség).
2. Azért, hogy az ISBN teljes mértékben kompatibilis legyen a más termékek szolgáltató-láncaiban használt EAN-13 kóddal.
3. Azért, hogy meghatározzák az ISBN számok kiutalásához kapcsolt metaadatokat, valamint a társítás módszerét.
4. Azért, hogy eldöntsék, mikor és hogyan utaljanak ki ISBN-t a monografikus kiadványok bizonyos típusaira (pl. elektronikus adatállományok; kérésre nyomtatott dokumentumok, azaz POD: print-on-demand anyagok; monografikus kiadványok önállóan terjesztett részei).
5. Azért, hogy meghatározzák az ISBN-t kiutaló, adminisztrációját ellátó nyilvántartó szervezetek feladatait.
Mi fog megváltozni?
1. Az ISBN 2007. január 1-jétől 10-jegyűről 13-jegyűre fog változni.
2. A jelenlegi ISBN-eket majd a 978-as prefixum előzi meg, és ennek megfelelően az ellenőrző jegyet újra kell számolni.
3. Az eredményként kapott 13-jegyű szám teljesen azonos lesz a Bookland/ISBN-nel, amelyet az EAN-13 vonalkódban használnak.
4. Be fogják vezetni a 979-es prefixumot, amikor a jelenleg még rendelkezésre álló számtartomány kimerül.
5. A kiadók azonosítói valószínűleg nem maradnak ugyanazok a 979-es prefixum bevezetésekor.
6. A 13-jegyű ISBN-re épülő vonalkód felett a szám a megfelelő elválasztó jelekkel lesz feltüntetve, ugyanez a szám jelenik meg kötőjelek nélküli számsorként a vonalkód alatt.
Mi a teendő?
1. Azt tanácsoljuk, hogy a kiadók konvertálják át a még aktívan használatban lévő ISBN-eket 2007 januárjára (ez a még raktáron lévő készletekre vonatkozik, az ügymenet kényelmessé tétele érdekében).
2.. A 2007. január 1-je után megjelenő új kiadványokra már csak 13-jegyű ISBN-t szabad kiutalni.
3. A legtöbb számítógépes rendszer kezelni tudja majd a 10-jegyű ISBN-eket még 2007 januárja után is egy ideig, bár erre nincs garancia.
4. A konverziót el lehet végezni akár az ISBN Ügynökségek által rendelkezésre bocsátott szoftverrel, akár az interneten vagy a terjesztőkön keresztül elérhetőkkel. Amennyiben szükség van rá, nyomtatott listákat lehet előállítani.
A kiadóknak azt ajánljuk, vizsgálják felül meglévő rendszereiket – mind a hagyományosakat, mind a számítógépeseket – amilyen hamar csak lehetséges, dolgozzanak ki tervet, és számoljanak a szükséges anyagi források előteremtésével. Valamennyi szervezetet arra buzdítunk, hogy osszák meg egymással és kereskedelmi partnereikkel a bevezetésre vonatkozó terveiket és az ütemezést annak érdekében, hogy ezek a partnerek hasonlóan tudják felmérni a bevezetéssel kapcsolatos teendőket.
A rendszerek lehetséges – de nem mindenre kiterjedő – jegyzéke:
ISBN kiutalása;
termékinformáció;
szerkesztőségi ügyintézés;
előállítási rendszerek;
elektronikus könyvterjesztés;
rendelések teljesítése, raktári ügyintézés;
könyvelés;
jogok és szerződések;
jogkezelés és szerzői jogdíj-rendszerek.
A könyvkereskedőknek felül kell vizsgálniuk más lehetséges területeket, mint pl.:
rendelési rendszerek;
raktári nyilvántartások;
automatizált vásárlási rendszerek;
könyvelés.
További szempontok
Mivel a könyvkereskedelem számára adott az a lehetőség, hogy további prefixumokat illesszenek a jövőben a 13-jegyű ISBN-ekhez, a rendszer valószínűleg hosszú évekig megmarad a számára meghatározott új szerkezetben. Mindazonáltal a fejlesztők bölcsen járnak el, ha néhány járulékos lehetőséget is figyelembe vesznek a mezőhosszúságokkal kapcsolatban:
Néhány szervezet érdeklődik a 14-jegyű GTIN (Global Trade Item Number) iránt, ahol a 13-jegyű ISBN elé egy egyjegyű járulékos prefixum kerül, amelyet a kereskedelmi partnerek közötti egyezmény szerint csomagolási szint-indikátorként használnak.
A digitális objektum-azonosító (DOI = Digital Object Identifier) vagy az egységes forrásnevek (URN = Uniform Resource Names) használata szélesebb körben elterjedhet az ipari ellátólánc részeiben; ezek változó hosszúságú azonosítók, amelyekbe az ISBN-eket bele lehet foglalni.
Kérjük, hogy további információkért forduljon az International ISBN Agency-hez (isbn@sbb.spk-berlin.de) vagy részletkérdésekben az Ön nemzeti ISBN ügynökségéhez.
Hasznos, az ISBN szabvány revíziójával kapcsolatos URL-ek:
International ISBN Agency: http://www.isbn-international.org/en/revision.html
ISO/ISBN: http://www.nlc-bnc.ca/iso/tc46sc9/wg4.htm
EAN.UCC GTIN: http://www.ean-int.org/products.html
DOI: http://www.doi.org
EDItEUR: http://www.editeur.org
C International ISBN Agency, Berlin
A Magyar ISBN Iroda közleménye
A szöveg véglegesítését követően magyar nyelven adjuk közre az International ISBN Agency által kidolgozott, a könyvszektor számára már angol nyelven hozzáférhető Guidelines for the Implementation of 13-Digit ISBNs című dokumentumot.