A sajtóetika alapján talán magázni illenék interjúalanyunkat. Csakhogy a ’80-as, ’90-es években kollégák voltunk a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, és ez a hivatalos viszonyon túlmutató kapcsolat jogosít fel bennünket arra, hogy tegezzük Skaliczki Juditot, és talán ennek is köszönhető, hogy az interjú szinte baráti beszélgetéssé alakult.

- Kedves Judit, ha a riporter valami egészen új dologról, addig nem volt újdonságról faggatja az illetékest, a szakembert, akkor első kérdése nem is lehet más, mint hogy megkéri az interjúalanyt, mutassa be ezt az újdonatúj dolgot. Mi is arra kérünk tehát, mondd el, mi is lesz a Könyvtári Minőségi Díj. Miért vált szükségessé a bevezetése, milyen előzményeit tarthatjuk számon? Hogyan illeszkedik az európai minőségi-kritériumokhoz, a CAF-hoz?

- Új dolog lesz ez a hazai könyvtárügyben, de nem egészen újdonság Magyarországon, hiszen például a közigazgatásban már bevezették. A hazai könyvtárakban az elmúlt években annyi minden történt a minőségügyben, hogy ehhez már szükséges egy biztosan mérő követelményrendszer alkalmazása. Ez a mérhető minőség a CAF-on (Common Assessment Framework – Közös Értékelési Keretrendszer) alapszik, aminek nemzetközi sztenderdjei vannak. Most egy munkabizottság dolgozza ki, hogy ezt miként lehet a könyvtárakra alkalmazni, hogyan lehet ebből sajátos könyvtári értékelést összeállítani. Nem az a cél, hogy a könyvtárosoknak több munkája legyen, hanem az, hogy megvalósuljon a használóközpontú könyvtár. Ebben a CAF-értékelésben azt kell ugyanis megfogalmazni, hogy milyen területeken kell állandó visszajelzés a használóktól annak érdekében, hogy megtudjuk, ténylegesen azt a szolgáltatást, dokumentumot stb. kapják-e a könyvtártól, amit kívánnak?
Amikor a könyvtári minőségbiztosításhoz hozzákezdtünk a könyvtári törvény hatályba lépése után, nem volt egy olyan rendszer, amely egységbe foglalta volna ezeket a könyvtári minőségügyi törekvéseket. A mostani kezdeményezés nem azt jelenti, hogy kötelező lesz a könyvtáraknak minősített könyvtárrá válni, szó sincs arról, hogy központilag kötelezően előírnánk ezt. Viszont lehetősége lesz egy-egy könyvtár vezetőjének és munkatársainak, hogy ha ilyen módon is meg kívánják magukat mérettetni, akkor megtegyék.

- Most akkor azt lehet feltételezni, amire Te is utaltál, hogy a könyvtárakban eddig is, ha nem is elszigetelten, de külön-külön folyt minőségbiztosítási tevékenység. Most akkor azt lehet mondani, hogy kialakul ennek az országos rendszere és sztenderdje. Tulajdonképpen ez kodifikálja és egységesíti az eddig szétszórtan folyó minőségbiztosítási munkát?

- Pontosan erről van szó! Amit elkezdtünk több évvel ezelőtt, ami tréningeken alapult, aztán egy akkreditált tanfolyam, majd kiadványok révén folytatódott, azt most rendszerbe foglaljuk. Olyan ez, mint a puzzle, amelynek a darabjai egymáshoz illeszthetők. Mindez azért most történik, mert elkezdődnek az európai uniós fejlesztések, amelyekkel az országos könyvtári szolgáltatásokat magasabb szintre kívánjuk emelni, és amelyek segítségével – azokhoz kapcsolódóan – egy-egy könyvtár szolgáltatási színvonalát kívánjuk fejleszteni. Jelentős pénzek kerülnek a könyvtári rendszerbe, és nekünk garantálni kell az állampolgárok számára, hogy ez a pénz megfelelő helyre jut.

- Hogy még jobban körbejárjuk ezt a kérdést, azt kérdezem, hogy a Könyvtári Minőségi Díj, hogyan viszonyul a “Könyvtári minőségfejlesztés 21″ projekthez? Van-e a kettő között valami kapcsolat?

- Igen. A “Könyvtári minőségfejlesztés 21″ egyrészt egy pályázati formában megvalósuló kétszer hároméves projekt volt, másrészt olyan munka, amelynek során egyelőre öt könyvtár valósítja meg lépésről lépésre a minőségfejlesztést a gyakorlatban. Ennek keretében a könyvtárak saját maguk végezték a minősítést.
A “Könyvtári minőségfejlesztés 21″ projekt azt mutatja meg, hogy ha egy könyvtár hozzákezd a minőségfejlesztéséhez, akkor milyen lépéseket kell megtennie. Azaz milyen felkészítésre van szükség, milyen munkacsoportot kell felállítani, miként történik a feltételek kidolgozása stb., stb. Szóval számos olyan dologról van szó, amit a “Könyvtári minőségfejlesztés 21″ projektből lehet megtanulni, és amelyek ismerete szükséges a minősített könyvtárrá válásra való felkészüléshez. Nagyon sok dolga lesz ebben a könyvtárosoknak és a Könyvtári Intézetnek is. Elképzelésünk szerint lesz egy olyan egyhetes akkreditált tanfolyam, amelyik arról szól, hogy mitől minősített a könyvtár, és mit kell annak érdekében tennie, hogy minősített lehessen.

- Ezt majd az adott könyvtárak, a minősítésre jelentkező intézmények munkatársai végzik el?

- Ezt azok a könyvtárosok végzik el, akik olyan könyvtárban dolgoznak, amelyik pályázni szeretne a minősített könyvtár címre.

- Milyen feladatai lesznek a Könyvtári Intézetnek ebben a folyamatban?

- A Könyvtári Intézetnek igen sok feladata lesz. Az élére kell állnia ennek a folyamatnak, és több munkatársának kell értenie a minősítéshez. Gondoljatok bele, pártatlan, minden szempontból kifogástalan minősítési eljárást csak akkor lehet megvalósítani, ha nagyon gondosan és pontosan kidolgozott kritériumok és jól felkészült munkatársak vesznek részt benne.

- Két szintje lesz ennek a könyvtárak minősítésének. Lesz egy pályázat, amelynek eredményeként az adott könyvtár elnyeri a minősített címet, és akkor két-három év után pályázhat magára a Könyvtári Minőségi Díjra.

- Igen, így van, tehát csakis a már minősített könyvtár kaphatja meg később a Könyvtári Minőségi Díjat.

- Ezek szerint két szintje lesz a díjnak, a minősített könyvtár, illetve a Könyvtári Minőségi Díjjal megjelölt intézmény. Mi a különbség a kettő között, és mik a kritériumai az elnyerésüknek?

- Az első szint az, amikor azok a könyvtárak, ahol a minőségügy fontosságát a könyvtárosok magukévá teszik – mert mint mondtam, ez nem kötelező – csatlakoznak egy európai elképzeléshez. Nem árt visszaemlékezni, hogy az európai uniós csatlakozásból következő feladatok sorában volt – az előző stratégiai ciklusban – a minőségfejlesztés is. Most ezt folytatjuk tovább. Ez az első szint, tehát aki ezt fontosnak tartja, aki ezt megtanulja, és teljesíti a kritériumokat, részt vesz a minősítési folyamatban, az minősített könyvtár lesz a majdani minősítő bizottság döntése alapján. A minősített könyvtár jelentkezhet azután arra a Könyvtári Minőségi Díjra, amit a minisztérium fog megalapítani.

- Természetesen minden pályázó könyvtár munkatársaiban felmerül a kérdés, hogy ugyan könyvtártípusonként vannak a díjnak kategóriái, de azért léteznek óhatatlan területi, adottsági különbségek. A különböző kategóriákat versenyeztetjük-e egymással vagy kategóriákon belül folyik a verseny? Arra gondolok, hogy például egy egyetemi könyvtárat össze lehet-e hasonlítani egy városi vagy községi könyvtárral?

- Az eddigi elképzelések szerint – elképzelésekről beszélek csupán, hiszen most kezdünk a tervek kidolgozásához, majd elkezdődik az előzetes anyagok szakmai, illetve társadalmi vitája – kategóriákon belül folyik majd a verseny. Az lesz az egyik különbség például az “Év Könyvtárával” szemben, hogy eddig a javaslattevő kuratórium összességében egy könyvtárat javasolt a díjra, most viszont a községi, a városi, az egyetemi stb. könyvtárak közül javasol majd a kuratórium egyet-egyet.

- Itt is mondhatják azt, hogy tegyük fel, a községi könyvtárak kategóriáján belül például területi különbségek alapján lehetnek nagy eltérések. Tehát lehetséges, hogy egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvtár többet és jobban dolgozik, mégis kevesebb eredményt mutat fel, mint egy regionális szempontból jobb helyzetben lévő könyvtár?

- Azt gondolom, hogy a kritérium rendszernek erre majd választ kell adnia, azaz kezelni kell tudni a területi különbségekből fakadó különbözőségeket.

- Van-e ennek a díjnak valamiféle financiális vonzata, vagy csupán a dicsőség jut a könyvtárnak?

- Terveink szerint a díjazás támogatással jár.

- Már szó esett azokról a személyekről, akik a minősítést elvégzik az adott könyvtárban.

- Ez nagyon lényeges dolog, és sok munkával jár. Ugyanúgy fel kell majd készíteni a minősítő munkatársakat, mint a könyvtári szakfelügyelőket. Azonban még véletlenül sem szeretném egybemosni a minőségi ügyekben eljáró szakembereket a szakfelügyelőkkel. Egészen más a kötelező szakfelügyelet és egészen más ez a minősítés. Viszont indítani kell a minősítést végzők számára is olyan tanfolyamot, ahol megtanulják, hogy a minősítési munka mit is jelent, a minősítési eljárás hogyan történik.
Kilenc kritériuma és 28 alkritériuma van – az említett CAF nyomán – annak, hogy valamelyik könyvtár alkalmas-e a minősített címre. Külön minősíteni kell a vezetést, a menedzselést, minősíteni kell a szolgáltatásokat, minősíteni kell a használói elégedettséget és még számos tényezőt. Ezeket mind meg kell tanulni, ki kell dolgozni a kérdőívet, meg kell vizsgálni, milyen szakmai tevékenység van mögötte.

- Ez a beszélgetés tulajdonképpen azért születik meg, hogy a könyvtárakat időben felkészítsük a minősítéssel kapcsolatos feladatokra. Tehát mi az, amit még ezzel összefüggésben az indulás előtti pillanatban érdemes elmondani, mi a közvetlen teendő, amit most el lehet végeznie a könyvtárosnak, ha a minőségdíjra szeretne pályázni.

- Legyen nyitott, és szolgálja ki a használókat elkötelezett könyvtárosként a legkorszerűbb ismeretek alkalmazásával. Ez több mindent jelent. Állandó tanulást, önképzést. Elkötelezettséget, hogy szeresse az olvasót és szeresse a munkáját, és talán még azt is, hogy ne keseredjen el a mindennapok meglévő nehézségei miatt, mert azok úgyis mindig lesznek. Aki fásult lesz, az már nem tud mosolyogni, és az baj. Ha tehát az a kérdés, hogy mit tegyenek most a könyvtárosok, akkor az eddigiek mellé hozzáteszem, hogy higgyenek a hivatásuk fontosságában, a munkájukban legyenek derűsek és higgyenek a munkájuk eredményében is.

- Bizonyos területeken nagyon nehéz teljesítménymutatókat kidolgozni, hiszen hogyan lehet például egzakt módon mérni azt, hogy mennyire kedves egy könyvtáros, mennyire barátságos egy könyvtár légköre?

- Tudjátok, a minőség nagyon egyszerű, egyben nagyon bonyolult dolog is. Hiszen, ha az olvasó belép valahová, azt rögtön meg tudja állapítani, hogy ott neki jó, és ott jól érzi magát. (Ezt úgyis megfogalmazhatjuk, hogy “minőségi helyen” van.) Ezt mérhetjük is, például kérdőívekkel.
Az “Év könyvtára” című pályázat esetében már második éve kérdezzük, hogy az olvasó érdemesnek tartja-e a könyvtárat erre a címre vagy sem, és ezek a vélemények nagyon orientálóak.

- Újabb jelenség, hogy a könyvtárak különböző meggondolások miatt nem vétetik föl magukat a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékére. Most a minőségdíjnál van-e olyan kritérium, hogy például csak a jegyzéken szereplő könyvtár nyerheti el, vagy hasonló feltételek megléte szükséges-e a díj kiadásához?

- Erre nézve még konkrétumokat nem tudok mondani, ezekről is megbeszéléseket kell folytatni. Nekem az a véleményem, hogy a könyvtári rendszer egészének kell minőséginek lennie. Miért zárnánk ki bárkit is? Úgy gondolom, hogy nagyon is tág körben lehet versenyeztetni és értékelni a könyvtárakat.

- Ha a jövőbe nézünk, akkor felmerül a kérdés, körülbelül mikorra lesznek kiképezve a szakértők, mikorra válik napi kérdéssé, hogy be lehet adni a minőségbiztosítási díjra a pályázatot?

- A 2008. év a felkészülés és felkészítés időszaka lesz, mind a pályázni készülő könyvtárosok, mind a minősítést végzők szempontjából. Úgy prognosztizálom, hogy az év első fele az európai uniós pályázatok beindításával fog eltelni, a második felében kezdődhet a felkészítés szervezése, azaz a felkészítő programok, a speciális tréningek előkészítése. 2009-ben megkezdődhetnek a tanfolyamok, és 2009 második fele, vagy 2010 első fele lehet az az időszak, amikor – ha az eddigiek teljesülnek -, a könyvtárak pályázni tudnak, és a minősítést végző szakértői csoport a pályázó könyvtárak minősítését elvégezheti. Lényeges dolog, hogy legyenek minősítő-képző tanfolyamok, de az is, hogy el lehessen menni tapasztalatcserére olyan könyvtárba ahol a minőségbiztosítással régóta, és eredményesen foglalkoznak, továbbá a témába vágó módszertani kiadványokat is meg kell jelentetni. Mindebben a Könyvtári Intézetnek nagyon fontos feladatai lesznek, több munkatársának kell majd a minőségfejlesztéssel foglalkoznia, ezt a munkakörökbe be kell építenie.
Összegzésképpen azt mondhatom, hogy a minőségfejlesztés végül is azt tartalmazza, amit Kazinczy megfogalmazott az epigrammájában “jót, s jól”, és ehhez ad “mankókat”, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani, hogy jól tudjuk szolgálni az olvasókat.

- Köszönjük a tájékoztatást!