Daniele Falcinelli ás Silvia Bazzocchi: Biblioteche e cooperazione internazionale.
La campagna „Biblioteche solidali”. (Bollettino AIB, 47. vol.
2007. 4. no. 485-492. p.) című cikkét Mohor Jenő tömörítette.

Hogyan mérhető egy ország fejlettségének foka? Ilyen mérőeszköznek tartják a GDP egy főre eső növekedését, azaz az ország által termelt gazdagságot osztva az adott lakosság lélekszámával. Ez a mutató azonban nem alkalmas arra, hogy világosan pontosan kifejezze a népesség jólétének fokát. A tény az, hogy az egy főre eső GDP és az emberi jólét (életminőség) között nincs szükségszerű összefüggés, tehát az első adatból nem válik automatikusan mérhetővé a második.
Ezért az első ENSZ-jelentés az emberi fejlődésről 1990-ben bevezette az emberi fejlettségi mutató (olaszul Indice di sviluppo umano – ISU) fogalmát. Az ENSZ dokumentuma szerint az egy főre eső GDP-t két másik paraméterrel kell egybevetni az ISU meghatározása céljából: ezek az életkilátás és a felnőttkori alfabetizáció aránya.
Amikor ez a szisztéma még kidolgozás alatt állt, számos egyéb szempontot is figyelembe vettek, amelyek együttesen pontosabb képét nyújthatták volna a jólétnek. A valódi jólétet további, egyéb kritériumok alapján értékelhetjük, mint például a gyermekhalandóság, a szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, kommunikációs stb.) kínálata, a gazdasági egyenlőtlenségek mértéke, a környezeti források megőrzése, az emberi jogok helyzete, a tájékoztatás pluralizmusa, részvételi demokrácia és így tovább.
Tovább…