51. évfolyam, 2005. 3. szám

Archívum

Szlovénia könyvtárügye

JAKAC-BIZJAK, Vilenka

A jelenleg 20 256 km 2 területű, kétmillió lakosú Szlovénia 1945-től 1981-ig Jugoszlávia egyik tagköztársasága volt. (Történelme folyamán volt a frank, majd a Római Birodalom része, később velencei, majd részben Habsburg fennhatóság alá került, így évszázadokon át itáliai, illetve német kulturális hatások érték. A reformációnak köszönhetően jelent meg a 16. században 60 szlovén nyelvű könyv. A 18. századi jelentős fejlődés főként észak-itáliai hatásoknak köszönhető, majd a napóleoni idők után ismét Ausztria állította helyre a "régi rendet". 1918-ban kiáltották ki az önálló szerb-horvát-szlovén királyságot, mely 1930-ban kapta a Jugoszláv nevet.) Az első kötelespéldány-rendelet 1921-ben jelent meg, mely lehetővé tette, hogy valamennyi "nemzeti régió" jelentős könyvtárai (többnyire az egyetemi könyvtárak) kötelespéldányokkal gyarapodjanak. Ebben az évben kezdték meg a nagy könyvtárak külföldi szerzeményeik katalóguscéduláinak cseréjét, mely gyakorlat (a növekvő mennyiség következtében) folyamatosan sorvadt, míg 1963-ban deklaráltan is megszűnt.

Könyvtárak a volt Jugoszláviában

A Jugoszláv szövetségi köztársaságban (mely öt nemzetet, négy hivatalos nyelvet, három vallást és két ábécét foglalt magában) a tagköztársaságok kulturális tekintetben meglehetősen önállóak voltak. Minden köztársaság saját nyelvének kiadói iparát támogatta, mindegyik megalapította saját nemzeti könyvtárát, és területén saját könyvtári és tájékoztatási rendszert alakított ki. Mind a nyolc nemzeti könyvtár (a hat köztársaságé és a két autonóm tartományé) kapott kötelespéldányokat, melyek leíró katalóguscéduláit 1966-tól kölcsönösen cserélték. A tárgyi katalogizálás kevésbé volt egységes: egyes nemzeti könyvtárak tárgyszavakat, mások ETO-jelzetek használtak. A nemzeti könyvtárak egyesületbe tömörülve foglalkoztak a szervezeti és szakmai problémákkal. A könyvtári számítógépesítés jugoszláv szinten indult: a nemzeti könyvtárak abban voltak érdekeltek, hogy egységes könyvtári információs rendszer jöjjön létre, megosztott katalogizálással és egy közös jugoszláv online adatbázis megteremtésével. Mindehhez az UNIMARC formátumot választották. A rendszer 1987-ben kezdett működni, a szlovéniai Mariborban működő információtudományi intézet (IZUM) által nyújtott szoftverrel, melyben a horvát kivételével valamennyi nemzeti és néhány egyetemi könyvtár is részt vett. A több nyelv és a két írásmód (latin és cirill) okozta problémák kiküszöbölése érdekében az UNIMARC alapján kidolgozták a COMARC elnevezésű "nemzeti" formátumot. A megosztott katalogizálás gyakorlata egészen a délszláv háború kitöréséig folytatódott. Szlovénia függetlenségének kinyilvánítását (1991. június) követően, mivel az IZUM Szlovéniában maradt, a szlovén könyvtárak folytatni tudták az adatbázis építését, így a függetlenség és a politikai változások nem okoztak alapvető változásokat a könyvtárügyben. Az új társadalmi-gazdasági rendszer új tulajdoni formákat vezetett be, és a vezetés, valamint a finanszírozás rendszerében hozott változásokat.

A szlovén könyvtári és információs rendszer

A szlovén könyvtári és információs rendszer a nemzeti és egyetemi könyvtáron kívül két másik egyetemi, 69 főiskolai vagy kari könyvtárból, 60 közkönyvtárból (és azok 246 fiókjából), 138 szakkönyvtárból és mintegy 700 iskolai könyvtárból áll. A rendszer fontos tagjai még az országos könyvtári tanács, a Ljubljanai Egyetem bölcsészkarának könyvtári-informatikai tanszéke, az IZUM (mely informatikai központként és a COBISS könyvtári és tájékoztatási rendszer hostjaként is funkcionál), a könyvtári fejlesztési központ a nemzeti könyvtáron belül, valamint a könyvtárosok egyesülete.

2000 után a könyvtárügy finanszírozása két minisztérium között oszlik meg. A kulturális minisztérium tartja fenn a nemzeti könyvtárt és a kulturális szakkönyvtárakat (a.m. múzeumi könyvtárak), valamint fedezi a közkönyvtárak költségvetésének 30%-át (az állomány-gyarapítás és a számítástechnikai beszerzések költségeit; a fenntartás, működtetés a helyi szervek feladata). Az oktatási, tudományos és sport minisztérium fedezi a felsőoktatási és az iskolai könyvtárak, továbbá az IZUM és a COBISS rendszer költségeit, biztosítja a könyvtárak internet-hozzáféréséhez szükséges anyagiakat, valamint speciális idegen nyelvű könyv- és folyóirat-beszerzési, adatbázis-vásárlási és hozzáférést biztosító programokat finanszíroz. Az újabban létesített minisztérium az információs társadalomért biztosítja a szlovén felsőoktatási és kutatási hálózat (ARNES) irányítási költségeit valamint a kommunikációs infrastruktúrát.

A 2001 novemberében megjelent új könyvtári törvény a közkönyvtárak fenntartásában, valamint a könyvtárakkal kapcsolatos tanácsadó és ellenőrző szervek struktúrájában hozott változásokat. A tervezett új kötelespéldány-szabályozás ki fog térni az elektronikus publikációkra és azok archiválására is.

Annak ellenére, hogy a szlovén könyvtárak pénzügyi ellátása rendkívül szegmentált, hiszen több minisztériumtól és helyi szervtől függ, a tájékoztatási rendszer működése homogén, ami elsősorban a nemzeti könyvtárnak köszönhető, mely a teljes könyvtári és tájékoztatási rendszert fejleszti és koordinálja.

A Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK)

A NUK Szlovénia nemzeti könyvtára, melynek eredete 1774-re nyúlik vissza. Gyűjteménye a feloszlatott jezsuita kollégium és néhány más kolostori könyvtár állományán alapul, melyeket a köz használatára szántak. A későbbiekben adományokból, vásárlások útján, majd kötelespéldányokkal gazdagodó gyűjtemény volt tartományi, majd állami, 1938-tól egyetemi könyvtár. 1945-ben kapta a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár nevet. Jelenlegi épülete, mely 1941-ben készült el (tervezőjét a posztmodern építészet egyik előfutárának tartják), eredetileg 240 ezer kötet és 40 munkatárs számára terveztetett; ma mintegy 2 300 000 kötet és 140 főnyi személyzet szorong benne. Az új épület szükségessége már a hetvenes években világossá vált, 1994-ben külön törvény született új könyvtárépülteket létesítéséről, azonban mindmáig nem sok történt e tárgyban. Jelenleg az olvasókkal közvetlen kapcsolatban nem lévő valamennyi funkció egy másik, a városközponton kívüli épületben működik.

A könyvtár fő feladatai közé tartozik a teljes körű szlovenika-gyűjtés; a kurrens és retrospektív nemzeti bibliográfia összeállítása és kiadása; kéziratgyűjtés és a nem nyomtatott nemzeti források hozzáférhetővé tétele; a nemzeti örökség megőrzése és karbantartása; a nemzetközi dokumentumok elérését lehetővé tevő rendszer előmozdítása; kutatási és fejlesztési tevékenység a könyvtár- és tájékoztatásügy területén; a szlovén könyvtárosok folyamatos képzésének és továbbképzésének szervezése. A nemzetközi szabványos dokumentumszámok kiadása is a könyvtár hatáskörébe tartozik.

Képzés, továbbképzés

Az egyetemi és a posztgraduális képzés a Ljubljanai Egyetem bölcsészkarának könyvtár- és tájékoztatástudományi tanszékén folyik. A továbbképzések szervezéséért a nemzeti könyvtár felel, az IZUM pedig a számítógépes katalogizálást oktató tanfolyamokat tart. A nemzeti könyvtár továbbképző, illetve korszerűsítő tanfolyamain (melyeken a legszéleseb körű és legújabb ismereteket adják tovább) évente 700-1000 könyvtáros vesz részt. Különösen fontosak a COBISS rendszer használatát ismertető tanfolyamok, mind az osztott katalogizálásban részt vevők, mind azok számára, akik adatok bevitele nélkül használják a rendszert.

A közkönyvtári szervezet

Jelenleg 60 közkönyvtár, és ezek összesen 246 fiókja, valamint hat könyvtár által működtetett mozgókönyvtárak 781 "megállója" látja el a közkönyvtári szolgálatot, azaz terjeszti az irodalmat, a kultúrát, és segíti az oktatást. Komoly gondot okoz, hogy a helyi autonómiáról szóló 1993-as törvény következtében számos új, önálló helyi hatóság jött létre, azonban e közösségek nagy részének nincsenek anyagi lehetőségei a közkönyvtári szolgálat biztosítására. Bár a közkönyvtárak öt típusba vannak sorolva (alapvetően az ellátandó közösség nagysága szerint), lényegében két csoportra oszthatók: a helytörténeti gyűjtéssel is foglalkozó, az osztott katalogizálásban aktívan részt vevő könyvtárak (jellemzően az 50 000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések könyvtárai ezek), illetve a kisebb települések könyvtárainak csoportjára.

Gépesített könyvtári rendszerek és szolgáltatások

Mint említettük, 1987-ben kezdte meg működését a COBISS számítógépes könyvtári és tájékoztatási rendszer, melynek szoftverét, és központi számítógépét az IZUM biztosította. A megosztott katalogizáláson alapuló rendszerben a helyi katalógusok független egységként működnek, de össze vannak kötve a COBIB központi katalógussal és egységes OPAC-ként jelennek meg minden felhasználó számára. A kommunikációs infrastruktúrát az ARNES, az internettel összekötött szlovén felsőoktatási és kutatási hálózat nyújtja. A rendszerben mintegy 200 különböző típusú könyvtár (a szlovén könyvtárak 20%-a) vesz részt. A megosztott adatbázis kb. 1 200 000 regisztrációt tartalmaz, különböző dokumentumokról: könyvek, periodikumok, nem-könyv dokumentumok, és (bár kis mennyiségben) folyóiratcikkek leírásai is megtalálhatók. Az átlagos gyarapodás 10 000 rekord havonta. Az egyes könyvtárak adatállományában nem csak a bibliográfiai, hanem a gyűjtemény kezeléséhez szükséges adatok is szerepelnek, hiszen a rendszer nem csak az adatok bevitelére, a nemzeti bibliográfia összeállítására és OPAC működtetésére szolgál, hanem alkalmas a gyarapítás, a periodika-kezelés, a kölcsönzés és a könyvtárközi dokumentum-forgalom lebonyolítására is. A nemzeti bibliográfia a papír-formátum mellett CD-ROM-on, a COBIB közös katalóguson belül, és újabban az interneten is elérhető. A nemzeti könyvtár, az IZUM és két egyetemi könyvtár (a maribori és a ljubljanai műszaki egyetemé) számos külföldi és nemzetközi adatbázishoz nyújt hozzáférést. A nemzeti könyvtár által beszerzett mintegy 60 CD-ROM-os adatbázis használata érdekében az egyetemi könyvtárak installáltak egy a CD-k online használatát lehetővé tevő szervert (ISIS rendszerben), így Ljubljana és Maribor egyetemeinek minden hallgatója és kutatója saját könyvtári vagy tanszéki munkaállomásáról elérheti ezeket.

Retrospektív konverzió

A könyvtári számítógépesítést teljesebbé tevő katalógus-konverzió első lépéseit a maribori egyetem könyvtára tette meg, mintegy százezer katalóguscédula manuális bevitelével. Sok év múltán, immár korszerűbb eszközökkel (alapítványi támogatással) a nemzeti és egyetemi könyvtár konvertálta először 1540 és 1947 közötti állományának cédulakatalógusát, majd az 1947-1987 közötti időszakra vonatkozó adatokat. Összesen mintegy százezer tételről van szó. A katalógusokat (mivel azok nem egy esetben a szlovén kultúra nagyjainak keze nyomát őrzik, akik a könyvtár első igazgatói voltak) kulturális javaknak tekintik. A projekt első fázisában a cédulák szkennelése és az azokban való keresés módszerének kidolgozása történt meg. A második fázisban a kézzel (esetenként gót betűkel) írt cédulák tartalmának közvetlen bevitelére került sor. Mivel a konvertált katalógusból nem készült nyomtatott változat, azt csak a könyvtár olvasói használhatták. Ma a COMARC formátumú bibliográfiai adatok a helyi katalógusban és a COBIB kollektív katalógusb an is megtalálhatók. Ugyancsak konvertálásra került a szlovén periodikumokban 1797-1945 között megjelent cikkek cédulakatalógusa (mintegy 300 000 tétel) is.

Digitalizálás, elektronikus publikációk

Az új technológiák, eszközök és módszerek lehetővé teszik a különféle anyagok megőrzése és hozzáférése szempontjából egyaránt fontos digitalizálást. A nemzeti és egyetemi könyvtár 1998-ban kezdte kidolgozni azokat a projekteket, melyekhez sikerült nemzetközi anyagi támogatást szereznie: a középkori szláv kéziratok igen gazdag és értékes gyűjteményének, illetve szlovén zeneszerzők műveinek az ötvenes években készült vinil-anyagú hangfelvételeinek digitalizálását. Ugyancsak digitalizáltak 11 000 képet: a szlovén kultúra és tudomány jeles személyiségeinek arcképeit.

A nemzeti könyvtár 2002-ben indította el kutató és fejlesztő programját az elektronikus publikációk archiválásához szükséges eljárások és technikák körvonalazása céljából, azonban még nem gyűjt, és nem archivál ilyen dokumentumokat.

Nemzetközi együttműködés

A nemzeti és egyetemi könyvtár alapító tagja az európai tudományos könyvtárak konzorciumának (CERL), és 1998-ban 20 000 rekorddal járult hozzá a CERL Hand Press Book adatbázisához, az 1450 és 1850 között nyomtatott szlovén könyvekről. Ugyancsak rendszeresen ellátja a szlovénra fordított művek bibliográfiai adataival az Unesco Index translationum programját. Közép-kelet-Európa nemzeti könyvtárai közül másodikként kötött megállapodást az OCLC-vel, és 1997 óta kb. 35 000 bibliográfiai rekordot adott át, ami igen nagy jelentőségű az ország tudományos és kulturális eredményeinek nemzetközi megismertetése terén.

2001-ben a NUK négy, az Európai Bizottság által finanszírozott nemzetközi kutatási projektben való részvétel mellett döntött. Ezek az európai elektronikus könyvtár kialakítását célzó TEI; a modern kéziratok authority fájljaihoz való hozzáférést szolgáló európai hálózatot célzó LEAF (a MALVINE folytatása); valamint két, a konzerválási technológia terén folyó kutató projekt (PAPYLUM és INKCOR). Néhány közkönyvtár a PubliCA és a PULMAN projektekben, valamint az Alpok-Adria munkaközösség tevékenységében vesz részt.

Kiadványok

A szakma negyedéves, tekintélyes folyóirata a Knjižnica. A nemzeti könyvtár adja ki a szlovén nemzeti bibliográfiát (Bibliografia slovenska) a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai papíron, valamint 1995-től évi két alkalommal CD-ROM-on (UNIMARC formátumban) is megjelenik. Ugyancsak a NUK adja ki a Knijžniearske novice című havi, aktuális hírekről és eseményekről beszámoló bulletint, valamint az ugyancsak havonta megjelenő, Signalne informacije című, 160 külföldi könyvtári és informatikai szakfolyóirat tartalmáról tájékoztató lapot. Évente kétszer szlovén és angol nyelven jelenik meg a Novice/Newsletter NUK , mely a nemzetközi együttműködésről, programokról és eseményekről közöl információkat. Az IZUM adja ki az Organizacija znanja című negyedéves szakfolyóiratot. Évente megjelenik a szakmai képzés programfüzete, valamint a könyvtár beszámolója, igen gazdag adattartalommal. Esetenként megjelennek kézirat-katalógusok, illetve kiállítási katalógusok. A NUK adja ki az ISBD és más szabványok fordításait, kiad különféle katalogizálási kézikönyveket, vezérfonalakat, statisztikai adatgyűjteményeket stb. is.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek