Kísérlet a magyar könyvtárak névadási szokásainak felderítésére

50. évfolyam, 2004. 2. szám

GERŐ Gyula

(Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 2. 341–349. p.)

A különböző korszakokban készült magyar könyvtári minervák elemzése során megállapítható, hogy a hazai könyvtárak – a külföldi könyvtárakétól eltérően – szívesen nevezték/nevezik el magukat híres személyekről. Az intézmény-elnevezések érvényes jogi szabályozása a névadást rábízza a fenntartóra, azzal a kikötéssel, hogy figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. A legújabb, 1996-os könyvtári minervában a leírt 1130 könyvtár közül a személynevet viselő tudományos és szakkönyvtárak száma 12-re nőtt, a városiaké 24-ről 70-re.

A magyar könyvtártörténetben önálló személynév viseléssel kb. 170-175 könyvtár létezett, ezek összesen 120–125 nevet viseltek saját jogon. A szerző statisztikát készített a névtípusokról: klasszikus és félklasszikus magyar írók; a közelmúltban elhunyt magyar írók; történelmi személyiségek, tudósok, nyomdászok, hitvitázók, könyvtáralapítók és könyvtárosok, politikusok nevét vették fel a könyvtárak. Felsorolja a női nevet viselő könyvtárakat és az időközben megszűnt, megváltoztatott nevű könyvtárakat is. Végül javasol néhány újabb nevet, melyet a névadásoknál még figyelembe lehet venni.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek