49. évfolyam, 2003. 3. szám
Archívum

Hírlap- és folyóiratcikkek
a megyei könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben

Egy vizsgálat tapasztalatai


Takáts Béla
 

A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma 2003. évvel történő megszüntetése után felmerült az a gondolat, hogy megoldható-e a magyarországi hírlapokban és folyóiratokban megjelenő tudásvagyon regisztrálása, feltárása a különböző területeken működő könyvtárak együttműködésével. A kérdést – a hiány jelentkezésén túl – indokolttá tette az is, hogy a könyvtári dokumentumok egy körére a Magyar Országos Közös Katalogizálási Program (MOKKA) sikeres szolgáltatást indított.

Vizsgálatom a megyei könyvtárakra kiterjedően azt mérte fel, hogy ezek az intézmények e dokumentumkört milyen módszerrel, mennyiségben, mélységben, eszközökkel dolgozzák fel napi tevékenységük során és ebből milyen szolgáltatásokat képesek nyújtani, ill. képesek-e szolgáltatásokat nyújtani más könyvtárak számára.

A kérdőívet1 minden megkérdezett intézmény kitöltötte, de nem mindegyik válaszolt az összes kérdésre. A kérdések kizárólag a 2002-es adatokra vonatkoztak, azért, hogy egy lezárt időszakról kaphassunk hiteles képet.

Az adatok összesítése után az intézménykör munkájáról a következők mondhatók el:

Valamennyi megyei könyvtár végez ilyen munkát, 14 könyvtár2 összesen 4 163 sajtótermék írásait figyeli a következő megoszlásban (ld. 1. ábra):

1. ábra

Ennek során 2002-ben 18 könyvtár (!) 100 724 cikk adatait rögzítette a következők szerint:

2. ábra

A figyelés földrajzi határai négy esetben terjednek ki arra a régióra is, melybe a megye tartozik.

A helyismereti munka során feldolgozott periodikumokkal kapcsolatban 13 intézmény nyilatkozott úgy, hogy csak az általa megvásárolt dokumentumok írásait figyeli, a többiek egyéb forrásokat (internet, repertóriumok, bibliográfiák, stb.) is használnak gyűjteményük teljesebbé tételére. Nyolc intézmény úgy nyilatkozott, hogy 2002-ben, a hozzá nem járó folyóiratból rendelkezik valamilyen cikkmásolattal.3

A periodikumokból a helyi, megyei sajtót (általában a hirdetések és a sportrovat kivételével) minden megyei könyvtár a teljesség igényével tárja fel. A bibliográfiai adatok mellett négy intézmény számítógéppel olvasható, teljes szövegű hozzáférést is biztosít egyes hírlapok/folyóiratok anyagához.

A begyűjtött írások bibliográfiai adatait valamennyi intézmény számítógépes adatbázisban rögzíti. Az ezekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok a következőkről árulkodnak:

  • megfelelnek a HUNMARC szabványnak  

 14

  • megfelelnek az USMARC szabványnak  

 1

  • programon belül csereszabatosak  

 3

  • nem csereszabatosak  

 1

esetben.

  • Corvina  
 4
  • MicroISIS  
 1
  • OLIB  
 2
  • S-LIB  
 4
  • Szirén  
 2
  • TextLib  
 6

 

  • az interneten  
 16
  • helyi hálózaton  
 2
  • csak egy gépen  
 1

esetben,

ezen kívül 2 intézmény külső adathordozón is hozzáférhetővé tudja tenni munkája termékét.

A közös lekérdező felületekhez való csatlakozásnál már jelentősebb elmaradás tapasztalható. 11 adatbázis semmilyen együttműködésre nem képes, a Z39-50-es szabvány szerint pedig egyik könyvtár integrált rendszere sem képes kommunikálni. Az e vonatkozásban eredményt felmutatni tudó könyvtárak száma a következő:

  • a KözElKat-hoz  
    2
  • a VOCAL-hoz  
    3
  • a Szirén lelőhely adatbázishoz  
    2
  • egyéb (?) közös lekérdezőfelülethez csatlakozik  
    1

Az esetleges későbbi, eredményes együttműködésnek, rekordcserének elengedhetetlen feltétele lenne az írások megfelelő tartalmi feltárása. Tapasztalatom szerint e problémára elég kevés figyelmet fordítunk, pedig a technikai kérdések megoldása önmagában nem lehet elegendő a közös munkálkodáshoz. E téren sikolyként is értelmezhető a következő adatsor:

A tartalmi feltárás során

  • szabad tárgyszavazást alkalmaz  
 15
  • tárgyszólista alapján dolgozik  
 2
  • saját tezauruszt használ  
 1
  • a Köztauruszt veszi igénybe  
 1

intézmény...

A tartalmi feltárás mikéntjét próbáltam egy tárgyszavazási „ujjgyakorlat” segítségével felmérni.4 Az „írás” valamennyi megyei könyvtárban bekerülne a helyismereti adatbázisba, ám a tartalmi feltárások alapján ez csak egy esetben derült ki. 18 könyvtár – az intézményi igényeknek megfelelően – kizárólag helyi földrajzi és intézményneveket, ill. általános fogalmakat rendelt jellemzésül a „cikkhez”. Ez a gyakorlat pedig kizárttá teszi a megyei könyvtárak részvételét az osztott nemzeti cikkrepertórium megvalósításában, hacsak jelentős szellemi és anyagi erők felhasználásával nem változtatunk rajta. Speciális célú bibliográfiai adatgyűjtés nem lehet általános szolgáltatás „rekordbeszállítója”.

A vizsgálat eredményeként és mindennapi tapasztalataim alapján a következő megállapítások tehetők:

Jegyzetek

  1. Mint jeleztem, nem mindegyik könyvtár válaszolt valamennyi kérdésre...

  2. A 17-es és 18-as könyvtár 2002-ben pályázati összegből retrospektív adatbevitelt is végzett, ezért a kiugróan magas szám!

  3. 8 + 13 = 21 és csak 19 megyei könyvtár van, kettő nyilván nem rendszeresen tájékozódik a birtokába nem kerülő sajtóanyagban.

  4. Ld.: kérdőív, 4. pont

KÉRDŐÍV

a megyei könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben feltárt folyóirat- és hírlapcikkekről

A kérdésekre a 2002-es gyakorlatnak megfelelő válaszokat kérjük megadni

1.1. A megyei könyvtár helyismereti szempontból figyeli a folyóiratok és hírlapok helyi vonatkozású cikkeit?

1.1.1. A figyelt lapok száma:

1.1.2. A figyelés a székhelytelepülésen kívül kiterjed a(z):

1.2. A figyelés csak a könyvtárba beérkezett hírlapokra és folyóiratokra terjed ki?

1.2.1. Mire terjed még ki a figyelés? (Adatbázisok, repertóriumok, bibliográfiák, Internet, stb.)

_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

1.2.2. A könyvtár által nem előfizetett hírlapok és folyóiratok releváns cikkeinek másolatát beszerzik?

2. A releváns cikkek adatait valamilyen módon rögzítik?

2.1. Ha igen vagy részben igen

2.1.1. Milyen formában rögzítik?

2.1.2. A formai feltárás megfelel a hazai és nemzetközi szabványok előírásainak?

2.1.3. A formai feltáráson túl milyen tartalmi feltáróeszközt használnak?

2.1.4. Biztosítják-e a bibliográfiailag leírt cikkekhez a teljes szövegű elektronikus hozzáférést (pl. az Interneten is megjelenő hírlapok és folyóiratok esetében rögzítik e a cikk URL-jét)?

2.2. Amely cikkekről nem készül bibliográfiai leírás azokat:

2.2.1. Ha van teljes szövegű visszakeresésre lehetőség, milyen számítógépes programot használnak?

..........................................................................
..........................................................................
..........................................................................
..........................................................................

2.2.2. A teljes szövegű visszakeresés:

2.2.2.1. Ha az adatok külső adathordozón is hozzáférhetőek: a frissítés gyakorisága:

.............................................................................
.............................................................................
.............................................................................
.............................................................................

2.3. Vannak olyan folyóirataink is, melyeket bibliográfiai eszközökkel és teljes szövegűen is hozzáférhetővé teszünk:

3. Ha a bibliográfiai leírások számítógépes adatbázisba kerülnek:

3.1. A program neve:

................................................................................
................................................................................
.................................................................................

3.2. Az adatok kereshetősége:

3.2.1. Ha az adatok interneten keresztül is hozzáférhetőek: csatlakozik rendszerük valamilyen közös lekérdezési felülethez?

3.2.2. Ha az adatok külső adathordozón (pl. CD-n) is hozzáférhetőek: a frissítés gyakorisága:

................................................................................
................................................................................
.................................................................................

3.3.1. 2002-ben adatbázisunkba .........................................
............................................. darab 2002-es megjelenésű hírlap és folyóiratcikk adatait rögzítettük.

3.3.2. 2002-ben adatbázisunkba a következő hírlapokból és folyóiratokból a következő számú 2002-es megjelenésű cikkek adatait rögzítettük (csak ötvennél nagyobb tételszám esetén!):

A lap címe

A rögzített írások száma

Pl.: Alsóújfalusi Kisbíró

128

3.3.4. A 2002-es év folyamán bibliográfiai leírásainkkal teljes egészében feltártuk az alább felsorolt hírlap(okat) és/vagy folyóirato(ka)t:

................................................................................
................................................................................
.................................................................................

3.3.5. A 2002-es év folyamán teljes szövegű visszakeresést biztosítottunk az alább felsorolt hírlap(oknak) és/vagy folyóirat(ok)nak:

................................................................................
................................................................................
.................................................................................

 

4. Kérem, gyakorlatának megfelelően lássa el tartalmi ismérvekkel az alábbi (amúgy persze nem létező!) folyóiratcikket!

Vad Virág: Megyeszékhelyek, vonzáskörzetek, Európai Unió. In.: Alsóújfalusi Kisbíró. 2002. 1. 1-28.

A szerző írásában Magyarország nagyvárosainak, elsősorban megyeszékhelyeinek és azok vonzáskörzetének Európai Uniós csatlakozásunk utáni pályázati lehetőségeit, az e térségekben tervezhető innovációs projekteket, pályázati lehetőségeket tekinti át. Kitér a szabad munkaerő mennyiségére és minőségére, átképzési lehetőségeire is.

(Elnézést a „ujjgyakorlatért”, de roppant kíváncsi vagyok arra, hogy egy „Záhonyban” tartalmilag feltárt cikket miként tudnak hasznosítani „Szentgotthárdon”.

5. Az adatszolgáltató

5.1. könyvtár neve:

5.2. A kérdőívet kitöltő

5.2.1. neve:

5.2.2. e-mail címe:

5.2.3. telefonszáma:

Köszönöm a válaszokat!

 

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek