46. évfolyam, 2000. 4. szám

Archívum

Az ismertetett könyvekre vonatkozó könyvtárközi kölcsönzési kéréseket postán, faxon és e-mailben is fogadjuk.

Allen, C. G.

Cambridge University Library : the great collections / ed. by Peter Fox. – Cambridge : Cambridge Univ. Pr., cop. 1998. – 231 p., [56] t. : ill., részben színes ; 25 cm. – ISBN 0-521-62647-1

A kötet gazdagon illusztrált írásai a Cambridge-i Egyetem Könyvtárának különgyűjteményeit mutatják be. A nyitó, illetve záró esszé az egyetemi könyvtár és épületeinek történetét követi nyomon. A közbeeső tanulmányok a gyűjteményeket, esetenként azok egyes darabjait dolgozzák fel az alábbi témákban: illusztrált kódexek, IV. századi ókeresztény kézirat (Codex Bezae), középkori geniza töredékek, ősnyomtatványok, korai antikvák, John More püspök és az ún. Királyi Könyvtár, a Voyages pittoresques et romantiques dans l'ancienne France című 1820 és 1878 között kiadott reprezentatív illusztrált könyvsorozat, mezőgazdasági művek a japanica gyűjteményben, Darwin iratai, Lord Acton történész könyvtára, Stefan Heym Archívum, a Királyi Nemzetközösségi Társaság (volt Királyi Gyarmatügyi Intézet) könyvtára, Edmond Halley csillagász könyvei és végül az egyetemi levéltár.

Collections, content, and the Web / [ed. by] Council on Library and Information Resources. – Washington, D.C. : CLIR, 2000. – IV, 73 p. : ill. ; 28 cm. – ISBN 1-887334-73-4

A Council on Library and Information Resources (CLIR) és a Chicago Historical Society konferenciáján, 1999 októberében vezető könyvtári és múzeumi szakemberek arról tanácskoztak, hogy a kulturális örökség intézményei hogyan élhetnek a számítógép-hálózat adta lehetőségekkel; hogyan fogadják a nézők/használók a valóságos helyett a virtuális műtárgyakat és a hálózaton közzétett tudományos eredményeket; kik és milyen célra hozzák létre, illetve használják a múzeumi és könyvtári webhelyeket; miben különbözik a könyvtárak és a múzeumok jelenléte a weben.

Creating a virtual library : a how-to-do-it manual for librarians / ed. by Frederick Stielow. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 1999. – XI, 184 p. : ill. ; 28 cm. – (How-to-do-it manuals for librarians ; 91.). – ISBN 1-55570-346-1

A Mid-Hudson Library System (MHLS, Poughkeepsie, New York) munkatársai elkészítették saját virtuális könyvtárukat, majd az e közben szerzett tapasztalataik alapján összeállítottak egy gyakorlati kézikönyvet azon könyvtárosok számára, akiknek már van némi jártasságuk az internet és az extranet használata/fejlesztése területén.

A könyv a virtuális könyvtár négy elemére koncentrál: az egy lépésben történő információkeresés jegyében a különböző elektronikus források összekapcsolására – legyenek ezek linkek, on-line katalógusok, adatbázisok vagy egyéb digitális források –, a könyvtár által válogatott és összeszerkesztett általános weboldalak gyűjteményére, melynek használata eredményesebb és egyszerűbb az általános keresőrendszereknél, a speciális forrásgyűjteményekre, melyek a megadott szakterület legrelevánsabb weboldalainak gyűjteményei, és a dokumentumok digitális archiválására.

Kilenc fejezetben olvashatunk a virtuális könyvtár megtervezéséről, a projekt lépéseiről, a virtuális könyvtár alapkérdéseiről (például a szerzői jogi, etikai kérdések és használati szabályzatok), valamint a virtuális könyvtár „berendezéséről”, a források kiválasztásáról, weblap-szerkesztő szoftverek használatáról, a frissítésről/karbantartásról és a web szabványok alkalmazásáról. A fejezetek általános áttekintéssel kezdődnek, ezután részletes útmutatás és technikai tanácsok következnek, majd pedig az MHLS-ben történt fejlesztések tapasztalatainak rövid leírása.

Az előszó megszívlelendő megállapítását különösen ajánljuk a könyv leendő olvasóinak figyelmébe: a virtuális könyvtár építéséhez nemcsak technikai tudásra van szükség, hanem egy jó adag humorra és a kibertér ellentmondásosságainak elfogadására is.

Directory of library automation software, systems, and services / comp. and ed. by Pamela R. Cibbarelli. – 2000-2001 ed. – Medford, NJ : Information Today, cop. 2000. – XVII, 354 p. : ill. ; 28 cm. – ISBN 1-57387-088-9

A szóban lévő könyvtárgépesítési kalauz 2000– 2001-es kiadása a Directory of Information Management Software for Libraries folytatásaként jelent meg. A kiadvány a könyvtárgépesítési szoftverek, rendszerek és szolgáltatások legújabb amerikai felmérése alapján készült. A legfontosabb információkat tartalmazza a könyvtárgépesítési döntéshozatalhoz szükséges információk (pl. hardver-követelmények, operációs rendszerek, modulok és alkalmazások, ár) megtalálásához és összehasonlításához. A következő fejezetekből áll: Könyvtárautomatizálási szoftverek; Retrospektív konverziós szolgáltatások és termékek; Könyvtárautomatizálási tanácsadók (konzulensek); Adatbázis-szolgáltatók; CD-ROM és hordozható-adatbázis szolgáltatók; Konferenciák és találkozók; Válogatott bibliográfia.

Szükség van-e még egyáltalán osztályozásra? Teszi fel a kérdést a szerkesztők bevezetője és helyzetképe közötti első írás. A humorosan igenlő válasz után néhány esszé óvatos és néhol elég általános megállapításokat tesz az osztályozás szerepéről a különböző számítógépes hálózati környezetekben. A. C. Foskett a fazettás osztályozás előnyeit magyarázza, és érvel a módszer jövőbeli alkalmazása mellett. Avatott belső munkatársaik jellemezik néhány fontosabb osztályozási rendszer (Dewey, ETO, Kongresszusi Könyvtár Osztályozási Rendszere) elmúlt évtizedének fejleményeit, szervezeti kereteit, a gépi formátumokat, jelenlegi hiányosságokat és fejlesztési elképzeléseket. Az utolsó fejezet áttekinti az osztályozástörténet kutatásának forrásait.

Gilliland-Swetland, Anne J.
Enduring paradigm, new opportunities : the value of the archival perspective in the digital environment / by Anne J. Gilliland-Swetland ; [ed.] Council on Library and Information Resources. – Washington, D.C. : CLIR, 2000. – VI, 37 p. : ill. ; 28 cm. – ISBN 1-887334-74-2

A digitalizálás és a digitális információk közreadása területén könyvtárosok, levéltárosok, állományvédelmi szakemberek, muzeológusok, rendszerszervezők, műszaki szakemberek egyaránt dolgoznak. Megfigyelhető, hogy ezek eltérő társadalmi szerepe és tevékenysége a digitális környezetben gyakran összemosódik. A kutatási jelentés főként azt tárgyalja, hogy a levéltári szakemberek, kézirattárosok, levéltárral foglalkozó tudósok és a levéltári terület döntéshozói milyen elméleti és gyakorlati tudásanyaga hasznosítható a digitális környezetben.

Himmel, Ethel Eileen – Wilson, William James
Planning for results : a public library transformation process / Ethel Himmel, William James Wilson with the ReVision Committee of the Public Library Association. – Chicago, IL ; London : American Library Association, 1997. – 2 db ; 28 cm

A kiadvány az amerikai Közkönyvtáros Egyesület (Public Library Association, PLA) által indított vezetési-tervezési sorozat tagja. Célja, hogy segítse a közművelődési könyvtárak igazgatóit, munkatársait és a könyvtári tanácsok tagjait abban, hogy ne pusztán reagáljanak a jelen fejleményeire, hanem előre megtervezzék jövőjüket. Két fő részből: 1) A tervezési folyamat; 2) Hasznos tudnivalók a közkönyvtári szolgáltatásokról. Ez utóbbi esettanulmányok alapján tájékoztat arról, hogy a könyvtárak hogyan szolgálhatják hatékonyan közösségüket, hogyan értékelhetik szolgáltatásaikat, és milyen erőforrásokra van szükségük bizonyos speciális szolgáltatásokhoz. A könyvhöz egy „Hogyan csináljuk?” típusú kézikönyv is tartozik, amely A tervezési folyamat c. részhez ad gyakorlati instrukciókat, a megfelelő fejezetek szerinti bontásban.

Johns, Adrian
The nature of the book : print and knowledge in the making / Adrian Johns. – Chicago, IL ; London : Univ. of Chicago Pr., 1998. – XXI, 753 p. : ill. ; 25 cm. – ISBN 0-226-40121-9

A könyv szerzője egy szociológiai tanszék tudománytörténeti képzettséggel rendelkező munkatársa. A D. F. McKenzie és Roger Chartier által kifejlesztett könyves társadalomtörténet hagyományának folytatója, a történeti szövegszociológia iskolájának követője. A vaskos kötet egyenként is könyvterjedelmű fejezetei általában a nyomdászatnak a tudás keletkezésében és terjesztésében játszott szerepét vizsgálják, elsősorban a koraújkori Angliára koncentrálva.

A bevezető fejezet tágabb európai perspektívából szemléli, hogy milyen szerepet játszott a nyomdászat a koraújkor tudományos forradalmaiban. A 2. fejezet a koraújkori London könyvkészítőinek és könyvterjesztőinek világáról rajzol eleven képet korabeli források alapján. A 3. fejezet a könyvkiadás szabályozásáról, nyomdászat és politika kölcsönhatásáról, a Stationers' Company szerepéről és tevékenységéről szól. A 4. fejezet lényegében szintén a nyomdászat és a politika összefonódásairól szól, de ezúttal egyetlen személy, a nyomdász, katona, pamfletíró John Streater pályáján, és különösen Sationers' Company monopoliumai ellen vívott küzdelmén keresztül. Az 5. fejezet a nyomdászattörténet XVII. századi historiográfiáját mutatja be közelebbről, vagyis azt, hogy miként befolyásolták egy forradalmi korszak konfliktusai és nyomdászathoz fűződő eszméi a nyomdászat hőskorának megírását a forradalom és restauráció Angliájában. A 6. fejezet szintén XVII. századi angol források tükrében mondja el, hogyan képzelték a kortársak az olvasás élettani, lélektani folyamatát és következményeit. A 7. fejezet a természettudományi ismeretek publikálásának nehézségeit mutatja be, valamint a tudósok erőfeszítéseit megbízható kutatási adatok közzétételére egy kalózkiadóktól, plagizálóktól, önkényes szövegváltoztatóktól legkevésbé sem mentes környezetben. Részletezi még a Royal Society természettudományos könyv- és folyóirat-kiadásra vonatkozó kezdeményezéseit és eredményeit. A 8. fejezet a Historia Coelestis az 1712-es megjelenése kapcsán Isaac Newton és John Flamsteed között fellángoló szerzőségi vitáról tudósít.

Számos metszetreprodukció, térkép, táblázat teszi szemléletessé ezt az igényes kiállítású kötetet, a végén pedig közel hetven oldalas bibliográfia található.

Lancaster, F. Wilfrid
Indexing and abstracting in theory and practice / F. W. Lancaster ; [ed. by the Library Association]. – 2. ed. – London : Library Association Publ., 1998, cop. 1991. – XIII, 412 p. : ill. ; 24 cm. – ISBN 1-85604-268-5

A kézkönyv 1991-ben megjelent első kiadása 1992-ben elnyerte az ASIS „Az év legjobb információtudományi könyve” díját. A szerző a nyomatott és elektronikus indexelő és referáló szolgálatok által gyakorolt indexelési és referálási technikákra koncentrál, de az itt leírt gyakorlat hasznosítható azok számára is, akik az online katalógusok tárgyi feltárásának javításával foglalkoznak. Az 1991 óta történt változásokat tükröző revideált változat az indexelés speciális problémáit tárgyaló új fejezetekkel bővült (pl. a képanyagok indexelése, a hipertext okozta problémák, valamint az indexelés és az Internet). A gyakorló szakemberek segítése érdekében számos hasznos indexelési és referálási példa illusztrálja a fejezeteket. A legfontosabb témakörök:

• indexelési elvek és gyakorlat;
• prekoordinált indexek;
• következetesség és minőség az indexelésben;
• a referátumok típusai és funkciói;
• a megfelelő értékelés;
• az indexelő és referáló szolgálatok gyakorlata;
• az indexelés javítása;
• a természetes nyelv használata az információkeresésben;
• géppel segített folyamatok;
• automatikus (gépi) indexelés és referálás;
• az indexelő és referáló szolgáltatások jövője.

A The Andrew W. Mellon Foundation a közép- és kelet-európai országokban a rendszerváltozást követően kiemelten támogatta a felsőoktatási könyvtárak automatizálását. 1997 októberében a támogatás kedvezményezettjei (köztük a magyar felsőoktatási könyvtárügy színe-java) egy varsói nemzetközi konferencián számoltak be harmincöt előadás keretében arról, hogy honnan indultak és milyen eredményekre vezettek az alapítványnak köszönhető fejlesztések, hogyan érték el egyes könyvtárak a fejlett nyugat-európai és amerikai könyvtárak színvonalát, ahogy az előszó fogalmaz, „bizonyos szinteket átugorva”. Az előadásokat négy nagy témakör köré csoportosítva tették közzé: Az állam és a könyvtárpolitika; Esettanulmányok; Katalogizálás, egységesítés, retrokonverzió, tárgyszavak, információkeresés és központi katalógusok; Vezetési kérdések.

Pantry, Sheila – Griffiths, Peter
Your successful LIS career : planning your career, CVs, interviews and self-promotion şcSheila Pantry ... and Peter Griffiths. – London : Libr. Ass. Publ., 1999. – XII, 115 p. ; 22 cm. – (The successful LIS professional). –
ISBN 1-85604-329-0

Ahogy a munkavállalók többségének, úgy az információs területen dolgozóknak is tudomásul kell venniük, hogy nem létezik állandó biztonságot adó, nyugdíjas korig tartó állás. Ma már nem várják el, hogy valaki egész pályafutása alatt egyetlen intézményhez/helyhez kötődjön, sőt a 3-5 évenkénti munkakör vagy munkahelyváltást tartják optimálisnak. A körülmények változása, a személyes ambíciók kielégítése gyakran állítja olyan helyzet elé a munkavállalókat, hogy új állást keressenek maguknak, azaz megpróbálják „eladni magukat”. Mivel ennek is megvannak a jól bevált mesterfogásai, amelyek birtokában sikeresebben lehet kilépni a munkaerőpiacra, nem árt, ha mindenki tisztában van velük. Az angol könyvtáregyesület kiadásában megjelent praktikus könyv azok számára kínál fogódzókat, akik változtatni szeretnének, s tovább kívánnak lépni a szakmai ranglétrán. Ehhez a szerzők összefoglalják a gyakorlati tudnivalókat, melyeket esettanulmányokkal illusztrálnak. Mintákat adnak a szakmai életrajzok írásához, kérelmek, jelentkezési lapok kitöltéséhez, jó tanácsokat a szakmai interjúkra való felkészüléshez, tippeket a munkaerőpiacon való tájékozódáshoz, és tájékoztatást a szakmai továbbképzési lehetőségekről. Pályakezdőknek különösen fontos, hogy megtervezzék szakmai fejlődésüket, s törekedjenek a munkapiac kívánalmainak megfelelő szaktudás (kiegészítő ismeretek) megszerzésére, a szakmában már régebben dolgozóknak pedig a továbbképzések, átképzések kínálják a megújulás és továbblépés útját. Nyolc fejezetben és négy függelékkel kiegészítve tárgyalják a szerzők a témát a következő témakörökre koncentrálva: a munkaerőpiac kihívásai napjainkban, a szakmai előrelépés tervezése és a szükséges lépések megtétele, álláskeresés, a sikeres felvételi beszélgetés, következő lépések karrierünk alakításában, további lehetőségek az elhelyezkedésre. A jó szerkezetű, tömören megírt, gyakorlati szempontokat szem előtt tartó füzet elsősorban az angol könyvtárosok segédeszköze, de a magyar könyvtáros szakemberek is meríthetnek ötletet belőle.

Price, Laura – Smith, Abby
Managing cultural assets from a business perspective / by Laura Price and Abby Smith ; [ed.] Council on Library and Information Resources ; publ. in coop. with the Library of Congress. – Washington, D.C. : CLIR : LC, 2000. – IV, 31 p. : ill. ; 28 cm. – ISBN 1-887334-75-0

A kutatási jelentés azt ismerteti, hogyan készítették el és és valósították meg a Kongresszusi Könyvtárban az állományról való fokozott számadási kötelezettség (t. i. accountability) tervét. A beszámolót bizonyos fokig esettanulmánynak és modellnek szánják, amelyet könnyen lehet adaptálni különböző típusú, méretű, különböző mértékben szakosodott könyvtárakban. A kutatást azért indították, mert a Kongresszusi Könyvtárnak egyre többször tettek fel ilyen kérdéseket: mennyit ér az állománya; hogyan határozza meg, hogy mennyit költsön biztonságra (vagy feldolgozásra, vagy állományvédelemre); és mi lenne akkor, ha digitalizálná állományát. A kutatási jelentés egy olyan modellt javasol, amely figyelembe veszi a könyvtárvezetők, a finanszírozók és a személyzet előtt álló legfontosabb kihívásokat, amelyekre egyik példa az „állomány kontra hozzáférés” dilemmája. A modell – a kockázatértékelésből kiindulva – a könyvtári állományt az intézmény kulcsfontosságú tőkéjének tekinti és ennek megfelelően fogalmazza meg a számadási felelősséget.

Principles underlying subject heading languages (SHLs) / ed. by Maria Ines Lopes and Julianne Beall ; approved by the Standing Committee of the IFLA Section on Classification and Indexing. – München : Saur, 1999. – X, 183 p. ; 25 cm. – (UBCIM publications ; 21.). –
ISBN 3-598-11397-8

Az IFLA egyetemes bibliográfiai számbavételt elősegítő sorozatában vehetjük kézbe ezt a tárgyszavas információkereső nyelvek alapelveit bemutató kötetet. Az Egyesült Államok, Németország, Portugália, Irán, Kanada, Norvégia, Spanyolország, Lengyelország, Franciaország és Oroszország tezauruszaiból, szabályzataiból, osztályozási segédleteiből választott ki, fordított angolra és gyűjtött egybe a munkacsoport meghatározott alapelveknek megfelelő szövegrészeket. Az alapelveket két nagy csoportba sorolva megkülönböztettek képzési (konstrukciós) és alkalmazási (applikációs) elveket. Előbbi csoportba tartozik az uniformitás, szinonimitás, homonimitás, szemantika, szintaktika, konzisztencia, megnevezés, irodalmi igazolás (literary warrant) valamint a használó elve, az applikációs elveken belül pedig a tárgyszavazási irányelveket és a specifikus tárgyszó elvét különböztették meg.

A kötet használható már létező tárgyszórendszerek összehasonlításához, értékeléséhez, és újabb keresőrendszerek (pl. többnyelvű tezauruszok) megalkotásához.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2001/04/06)