A gentle madness : bibliophiles, bibliomanes, and the eternal passion for books / Nicholas A. Basbanes. - New York, N. Y. : Holt, 1996. -XVI, 638 p., [32] t. - ill. ; 24 cm. - Bibliogr. : p. 575-612. - ISBN 0-8050-3653-9

Raktári jelzet: 3-12830

Raktári jelzet: 4-10710

A kötetben közölt előadások közös témája az információs szolgáltatások működése országos és helyi, természeti és társadalmi katasztrófák idején, továbbá azok elmúltával. Nemzetközi kezdeményezések is ismertetésre kerülnek ebben a tárgykörben, pl. a Vörös Kereszt és Vörös Félhold Szervezetek Szövetségének kommunikációs szerepe az afrikai társadalmakban, vagy az IFLA részvétele a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottság kulturális értékeket mentő missziójában fegyveres konfliktusok és természeti csapások idején.

A következő témákat tárgyalják részletesen a sokszor megrázó erejű előadásszövegek: könyvtári és levéltári gyűjtemények háborúk utáni újjáéledése Délkelet Ázsiában (Burma, Laosz, Vietnám); az 1996-os linköpingi könyvtárgyújtogatás lélektani hatásai a személyzetre és a használókra; két lengyelországi egyetemi könyvtár regionális könyvtármentő munkája és katasztrófaelhárító erőfeszítései az 1997-es árvizek során; a belfasti Linen Hall Könyvtár civil konfliktusokat dokumentáló ténykedése; információs szolgálatok és kommunikációs rendszerek Eritreában a függetlenségi háború három évtizedében; az információszabadság korlátozása Izraelben az 1987 és 1991 közötti palesztin felkelés idején, a csernobili atomerőművel kapcsolatos tudományos információ hiánya és ennek pótlására kifejtett erőfeszítések Belorussziában, valamint könyvtári ellátás az ostromlott Szarajevóban.

A vaskos kötet a „Lesen - ein Handbuch” című, a 70-es évek elejéről származó összeállítás (Verlag für Buchmarktforschung, Hrsg. A. C. Baumgärtner) felváltására született meg. Az eredeti kötet célját megtartották, de bizonyos változásokat is végrehajtottak a kézikönyv szerkezetében. Az újabb kötet önálló, összefoglaló tanulmányokat tartalmaz "mindenről, ami az olvasással összefügg": az olvasástörténetről, az olvasói viselkedésről, az olvasáspszichológiáról, az olvasás neurobiológiájáról, az elektronikus információhordozókról, a szerzők és olvasók kapcsolatáról, a cenzúráról, a könyvkereskedelemről, a könyvtárakról, az olvasási kultúráról, az olvasásnépszerűsítésről és intézményeiről, az írás- és olvasástanításról a felnőttoktatásban, az olvasási szocializációról az iskolában, végül közli az olvasók és az olvasás ábrázolásainak ikonográfiáját - mindezt tekintélyes német szerzők tollából, illetve összeállításában.

A bevezető szerint a könyv abból a régóta érzett, állandó elégedetlenségből született, amely minden használóképzési programot kísért. Ennek során a könyvtárosok általában túl sokat akarnak egyszerre közölni a hallgatókkal, és nem akkor, amikor nekik valóban szükségük lenne ezekre az ismeretekre. Ezért a szerzők célja, hogy arra késztessék a könyvtárosokat, gondolják újra, mit tartanak fontosnak annak érdekében, hogy képessé tegyék az embereket a hatékony információkeresésre. Nem is a „használók képzése” kifejezést használják, hanem az „empowering” (képessé tesz) szót, aminek magyarázatát az első fejezetben adják meg és értelmezik a fogalmat. A további fejezetcímek: Kik ezek az emberek? - a használói csoportok és igényeik felismerése; Mit várunk a használótól? A tanulási eredmények elemzése és megtervezése; Hogyan valósítsuk meg a képzési programot? Kinek mi a legjobb? A megfelelő időpont kiválasztása; Hogy működött? Az elvégzett munka értékelése.

A nyolc fejezet egyike sem hosszabb tíz oldalnál, de mindegyik jól tagolt, példákkal gazdagon illusztrált, s a jó tipográfia, a célratörő tömörség és az újszerű megközelítés teszi rendkívül hasznossá és könnyen használhatóvá a könyvet.

A szerzők előző közös műve Online searching: principles and practice címen 1990-ben jelent meg, amely akkor még a hagyományos online szolgáltatásokra (pl. Dialog) koncentrált, s csak említést tett az új technológiáról, a CD-ROM-ról (és az időközben népszerűségét vesztett videotextről és teletextről). Az új könyv középpontjában az online adatbázisok, online könyvtári katalógusok, CD-ROM-ok és a web állnak. A könyv tíz fejezetre oszlik, amely három nagyobb témakörbe rendezhető. Az első három fejezet elméleti bevezetést nyújt magába a keresési folyamatba (a különböző keresőrendszerekből vett példákkal illusztrálva), a használók és információkeresési szokásaik vizsgálatába, valamint a keresőrendszerek kialakulásának történetébe és a ma létező rendszerek sokféleségébe. A következő négy fejezet a keresési folyamat különböző elemeit mutatja be, elsősorban a keresőnyelvet, hangsúlyozva az ellenőrzött szótárak szerepét. Ezután az adatbázisok és indexek struktúráját (beleértve a hipertextet és a metaadatokat) ismertetik a szerzők, majd a keresés és böngészés stratégiáját és taktikáját. Az utolsó három fejezet vegyes témájú: az egyik az interfészek tervezésével és használhatóságával foglalkozik (kitérve a hardver és szoftver kérdésekre is), a következő pedig egyfajta összegzést nyújt az eddigiekről, számos keresési példával illusztrálva.

Az utolsó fejezet a kereséseket és az adatbázisokat értékeli a hagyományos módszerekkel (recall, precision), a szerzők itt utalnak a használói felmérések és a webhelyek minőségi kritériumainak fontosságára is.

A szép kivitelű, jól megírt és gazdagon illusztrált könyv egyensúlyra törekszik a „tudományos” és a gyakorlati megközelítés között, a fejezetenként összeállított irodalomjegyzék további olvasmányokat kínál a témáról.

1998. december 9-10-én Szentpéterváron nemzetközi szemináriumot rendeztek „Nemzeti könyvtárak a XXI. század küszöbén” címmel. E vékony kis kötet a szeminárium előadásainak anyagát és kerekasztal-beszélgetésének összefoglalását tartalmazza. A kötet bevezetője szerint a szeminárium létrejöttének alapját az az 1996 májusában az orosz kulturális miniszter által jóváhagyott megállapodás jelenti, amely Oroszország nemzeti könyvtárainak partneri viszonyáról és együttműködéséről szól. A szemináriumon mintegy negyven szakember vett részt a kulturális minisztérium, a föderális és regionális könyvtárak, a könyvkiadók és könyvkereskedők, valamint a humán felsőoktatás képviseletében. Az esemény nemzetközi jellegét többek között az erősítette, hogy az USA nagykövetségének kultúrattaséja mintegy 180 könyvtártudományi tematikájú amerikai kiadású könyvet és időszaki kiadványt ajándékozott az orosz nemzeti könyvtárnak. A szeminárium két bevezető előadását az Orosz Állami Könyvtár és az Orosz Nemzeti Könyvtár igazgatója tartotta. Mindketten kitértek arra, hogy az új évezred küszöbén valamennyi nemzeti könyvtár újragondolja misszióját, feladatkörét pedig az újonnan felmerülő követelményekhez igazítja. A két előadó részletesen foglalkozott azzal a különleges helyzettel, amely Oroszország történelmi helyzetéből és történetéből adódóan a nemzeti könyvtár ügyére is hatással van: a nemzeti könyvtári funkciókat ugyanis a fent említett két oroszországi intézmény látja el a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta, emellett pedig továbbra is léteznek a korábbi köztársaságok és autonóm területek nemzeti gyűjteményei is. Mivel az Orosz Állami Könyvtárnak (a volt Lenin Könyvtár) nem volt célja újból, ill. párhuzamosan elvégezni azokat a feladatokat, amelyekkel az Orosz Nemzeti Könyvtár (a volt Szaltikov-Scsedrin Könyvtár) és az Orosz Könyvkamara is foglalkozott-foglalkozik, tervezetet nyújtottak be konzorcium alapítására. Ebben a szervezetben az említett három intézmény mellett - önállóságuk fenntartásával - szerepet vállalnának a nagyobb könyvkiadók és informatikai cégek is. A kötetben publikált anyagok sorában szerepel még egy előadás a belorusz nemzeti könyvtár fejlődésének alakulásáról, valamint több előadó választotta témájául a nemzeti könyvtár és az állami könyvtári jogszabályozás kapcsolatát (egyikük az orosz és az európai könyvtári törvények összehasonlító elemzésével végezte el). Egy-egy előadás foglalkozott az Internet jogi és etikai problémáival, a könyvtáraknak az információs társadalomban betöltött helyével (e témáról a finn nemzeti és egyetemi könyvtár igazgatója beszélt), a könyvtárak, a könyvkiadók és az Internet kapcsolatáról (az előadást a német Springer kiadó vezetője tartotta), valamint a tudomány és a kutatás információigényéről és információellátásáról.

Manapság a tájékoztató szakemberek azáltal nyerhetik el intézményük támogatását, hogy demonstrálják szolgáltatásaik értékét. Mindehhez szükség van vállalkozási képességeik felhasználására, továbbá új képességeket kell elsajátítaniuk az információs auditálás (korábban: igénykutatás), a tudásmenedzsment, a perspektivikus tervezés, a kockázatkezelés, az értéknövelt szolgáltatások kialakítása, a minőségbiztosítás és a teljesítménymérés területén. Több ágazatra kiterjedő esettanulmányok, példák, felmérések és összefoglalók alapján ehhez ad útmutatást a kötet, amely gyakorlati útmutatónak készült azok számára, akik újszerű, használóközpontú tájékoztatási szolgáltatások kialakítását tűzték ki célul.

Bárki találkozhat a munkahelyén agresszív viselkedéssel vagy zaklatással, különösen ha közintézményben - például könyvtárban dolgozik. Ez a praktikus, jól használható kézikönyv arra szolgál, hogy felkészítse a könyvtárban és információszolgáltató intézményekben dolgozó munkatársakat és vezetőket a lehetséges problémákra, és felhívja figyelmüket törvényekben biztosított jogaikra. Természetesen a munkahelyi szervezeten belüli agresszió kezelése is terítékre kerül.

A szerző szemléletes példákkal illusztrálja mondanivalóját, mutatja be a lehetséges incidenseket, és azokat az óvintézkedéseket, melyek segítenek a különböző jellegű erőszakos cselekmények megelőzésében. Az első fejezetben kilenc, tipikusnak mondható incidens leírását olvashatjuk. A második fejezetben különböző szervezetek definícióit találjuk arról, mit is nevezhetünk munkahelyi agressziónak. Hogy csak a Library of Association röpiratát említsük: minden antiszociális megnyilvánulás, például a másokat zavaró rádióhallgatás, és a lopás is. De ide tartozik természetesen a szóbeli agresszió, a tettlegesség, a megfélemlítés és a szexuális zaklatás is. A harmadik fejezet többek közt arról szól, hogy milyen fizikai, pszichikai és egyéb hatása lehet az áldozatra nézve egy-egy ilyen esetnek. A negyedik fejezet a vezetés felelősségét mutatja be, különös tekintettel a kockázati tényezők időről időre történő felmérésére. Tegyünk határozott lépéseket saját érdekünkben - sugallja az ötödik fejezet, azaz gyűjtsük és elemezzük az adatokat.

Arról is olvashatunk, hogy mit tegyünk, ha a főnökünk nem veszi komolyan a felmerült problémát. A fejezet végén pedig egy részletes jegyzőkönyvi űrlapot találunk.

A hatodik rész a felkészítő tréningekről szól: mit, hol és hogyan kell oktatni. Jó tanácsokkal szolgál a megfelelő kommunikációs módszerekről, a védekezés lehetőségeiről, beleértve azt is, hogy „szégyen a futás, de hasznos”. Jó tudni, hogy az erőszak áldozatainak támogatására - Nagy Britanniában - országos hálózat épült ki, amely ingyenesen vehető igénybe, információkkal, hasznos tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat, és jogi képviselet is kérhető tőlük. Az irodák listája a mellékletek között megtalálható.

A hetedik fejezet a már megtörtént eset után elvárható rövid és hosszú távú segítségnyújtásról szól.

A mellékletek - a már említett listán kívül - tartalmazzák a vonatkozó törvényeket, valamint hasznos forrásokat: adatbázisokat, szakirodalmat, filmeket, videókat. Végül pedig a Fogyasztók Egyesületének zaklatás-elhárító irányelvét olvashatjuk követhető példaként.

A könyv melegen ajánlható a beosztottak testi és lelki biztonságáért felelős vezetőknek, és igen hasznos tanácsokat ad azoknak munkatársaknak, akik különböző fenyegető eseménynek vannak kitéve.

A szerző egy évtizede foglalkozik a könyvtári számítógép-használat megfigyelésének problémáival. Könyve általában az ember és a számítógép kölcsönhatásának számítógépes módszerekkel végezhető méréséről szól. Alighanem ez az első átfogóbb tárgyalása a témának. A használó online tevékenységének regisztrálása több területen is fontos lehet, könyvtárban, iskolában, munkahelyen, kereskedelemben, és nem csupán hatalmi ellenőrző, hanem rendszertervező, marketing stb. szempontokból is. Ennek megfelelően az említetteken kívül sok más irányból mutatkozik érdeklődés iránta egészen az üzleti életig és az államigazgatásig, de ez idáig mégsem következett be az online monitoring robbanásszerű fejlődése [tegyük hozzá, szerencsére (NpL.)].

A szerző sorra veszi, hogy milyen adatokat lehet gyűjteni és milyeneket érdemes, eddig mely gépi módszerek alakultak ki a gyűjtésre és elemzésre, kinek és milyen célra van joga használni az így szerzett adatokat. Kitér a lehetséges jövőbeli alkalmazásokra is. A meghatározások és elméleti alapok tárgyalásánál sokszor filozófiai mélységekbe ereszkedik. Igen nagy teret kapnak az etikai, erkölcsi megfontolások, törvénykezési kezdeményezések, különösen a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggályokat tárgyalja kimerítően a szerző. Kiemeli továbbá az online monitoring felhasználásával a 80-as és 90-es években folytatott kutatásokat. Sokat foglalkozik az olyan szoftverekkel, amelyek lehetővé teszik a hálózati kiszolgáló, illetve az ügyfél gépek tranzakciós naplóelemzését. Néhány fejezeten kívül ennek a témának szenteli még a függelékeket, ahol e szoftverek felsorolását, jellemzését és elérhetőségét találjuk.

A kötet a British Library által támogatott, 1996 és l998 között készült kutatási program, a „Place for children” vizsgálati eredményeit tartalmazza. A program elsődleges célja az volt, hogy felderítse a közkönyvtárak szerepét a fiatalok olvasóvá nevelésében, s ennek alapján meghatározható legyen, milyen lépéseket, fejlesztéseket kell tenni az olvasási kedv erősítése, az olvasási kultúra támogatása érdekében. Két kérdés állt a vizsgálat hátterében: a gyerekek és fiatalok életstílusának és elvárásainak megváltozására hogyan tud reagálni a könyvtár, milyen lépéseket tehet a könyvtárvezetés annak érdekében, hogy a könyvtári szolgáltatások találkozzanak a felmerült új igényekkel, miközben fenntartják a hagyományos szolgáltatások folytonosságát is. A kutatás az angliai gyakorlatot derítette fel, de valószínűleg az általános tendenciák világszerte azonosak.

A bevezető tanulmányt a két kötetszerkesztő írta, áttekintést adva a gyerekkönyvtárak helyzetéről az ezredfordulón. Hét esettanulmány következik ezután a gyerekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokról, a gyerekkönyvtárak szerepéről az olvasás megszerettetésében, a gyerekkönyvtárak használóiról, az állománygyarapítás és az olvasás kapcsolatáról, a szolgáltatások reklámozásáról és a szolgáltatások értékeléséről.

A kötet szerkesztője, Judit Elkin készítette a zárótanulmányt, amely a résztanulmányok megállapításait foglalja össze. A két függelék közül az egyik a kutatási programot és a kutatás módszereit ismerteti, a következő, 40 oldala s függelék pedig a mutatószámokat és rövid elemzésüket tartalmazza.

A hiánypótló összeállítás a gyerekek olvasását szívügyének érző és a helyzeten javítani kívánó szakemberek, a gyermek- és iskolai könyvtárosok, tanárok, szülők számára lesz hasznos olvasmá ny.

Állományvédelem; Elektronikus dokumentum; Élőszó -mint történeti forrás; Gyűjteményes kiadvány -könyvtártudományi (forma); Nem hagyományos dokumentum; Papír; Raktár

A reader in preservation and conservation / comp. and ed. by Ralph W. Manning and Virginie Kremp under the auspices of the IFLA Section on Preservation and Conservation. – München : Saur, 2000. – VIII, 157 p. ; 22 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 91). – Bibliogr. a tanulmányok végén. – ISBN 3-598-21817-6

Raktári jelzet: 3-12849

Elektronikus könyv; Könyvkiadás és könyvkereskedelem; Nemzetközi helyzetkép; Nyomtatás

RIVERS , Alison

Print-on-demand : an overview of current experiences in Europe : provisional version / Alison Rivers ; [ed. by] Council of Europe ; [pref. by] Guiseppe Vitiello. – [Strasbourg] : Council of Europe, 1999. – 75 p. : ill. ; 30 cm. – Bibliogr.: p. 73-75., a fejezetek végén és a lábjegyzetekben. – Frissítve: 1999. 01. 10

Raktári jelzet: 4-10769

A kötetben nyolc országtanulmány szerepel (hét európai országból – Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svédország – és az Egyesült Államokból), amelyek azt mutatják be, hogy a kiadói tevékenység során mennyire terjedt el a digitális nyomtatás és hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az igény szerinti kinyomtatás technológiát. Mindegyik országtanulmány áttekinti a könyvkiadás helyzetét az illető országban (lehetőség szerint statisztikai adatokkal), majd elemzi az igényre történő kinyomtatás különböző projektek során a kiadóknál és terjesztőknél szerzett tapasztalatait. Az országtanulmányok kitérnek az így publikált címek jellemzőire (műfaj, ár, terjesztés módja), a szerzői jogi problémákra és a kormányzat hozzáállására is.

Általános helyzetkép; Felmérés (forma); Hivatali könyvtár; Statisztika (forma); Üzemi szakkönyvtár; Nagy-Britannia

SPILLER , David – CREASER , Claire – MURPHY , Alison

Libraries in the workplace / David Spiller, Claire Creaser and Alison Murhy ; [publ. by] Library & Information Statistics Unit ... – Loughborough : LISU, 1998. – II, 226 p. : ill. ; 30 cm. – (LISU occasional papers ; 20.). (British Library research and innovation report ; 124.), – Bibliogr.: p. 221-222. – ISBN 1-901786-13-7

Raktári jelzet: 4-10740

A kormányzati könyvtárakat leszámítva, viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az egyes sza kterületeken működő könyvtári szolgáltatásokról. Ezen a helyzeten változtatott a LISU vizsgálata, mely a British Library Kutatási és Innovációs Központjának támogatásával felmérte (postai kérdőíves vizsgálattal és utólagos telefonos pontosítással) az Egyesült Királyságban a főbb szakterületek könyvtárainak helyzetét, annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá és értékelhetővé váljanak a könyvtári és információs szolgáltatások.

A vizsgált tíz terület (kormányzati, kereskedelmi, tudományos, jogi, gazdasági tanácsadó, kereskedelmi, pénzügyi, gyógyszerészeti, élelmiszeripari, energetikai) könyvtárainak helyzete erős eltéréseket mutatott. (Eltekintve a nem válaszolóktól, már azon is érdemes elgondolkozni, hogy a vizsgált területeken működő társaságok 60%-ában egyáltalán nem működik könyvtár.) A felmérés a következőkre terjedt ki: az intézmény neve, címe, szakterülete, az információs egység neve, majd a szervezeti hovatartozásra, a személyzet számára, végzettségére, az elektronikus eszközökkel való ellátottságra, a z állomány nagyságára, a könyvtárközi kölcsönzési adatokra, és a költségekre (beleértve a személyzeti költségeket is). A jelentés szerkezete: a) a módszerek és az elemzés szempontjai, b) a vizsgált területek adatai táblázatban és szöveges magyarázatokkal, c) a főbb következtetések a személyzettel, a szolgáltatásokkal és az állománnyal kapcsolatban az egyes területeken, d) az egyes területek közti jellemző különbségek megállapítása. A füzet függelékében a kérdőív olvasható.

Felmérés (forma); Gyermekkönyvtár; Iskolai könyvtár; Statisztika (forma); Nagy-Britannia

A survey of library services to schools and children in the UK / Library & Information Statistics Unit ... ; [comp. by] Claire Creaser. – 1998-99. – Loughborough : LISU, 1999. – V, 266 p. : ill. ; 30 cm. – (Library and Information Commisssion research report, ISSN 1466-2949 ; 28.). – ISSN 1353-3118

Raktári jelzet: P 2653

A LISU, a Loughborough-i Egyetem Könyvtári tanszékének statisztikával foglalkozó egysége évente adja ki az angliai közkön yvtárak és az iskolai könyvtárak helyzetét, szolgáltatásait tükröző statisztikát. Ez a kötet az 1998/99-es adatokat tartalmazza.

Az összeállítás először egy öt évvel korábbi felmérés trendjeit foglalja össze, majd külön fejezetben szerepelnek a közkönyvtárakban működő gyerekkönyvtári szolgáltatások, valamint az iskolai könyvtári szolgáltatások adatai az 1998-99-es állapotot tükrözve.

Angliában ebben az időben zajlott a helyi önkormányzatok átszervezése, mely a könyvtárak működésére is hatással volt. A felmérés a szolgáltatásokra, a személyzetre, a költségekre, az állományra és annak használatára, valamint a használókra irányult.

Használók képzése; Hatékonyság; Információkeresés; Kommunikáció -használókkal; Könyvtárosi hivatás; Segédkönyvtár, kézikönyvtár; Számítógép-hálózat; Tájékoztató munka; Továbbképzés

THOMSEN , Elizabeth

Rethinking reference : the reference librarian's practical guide for surviving constant change / Elizabeth Thomsen. – New York, N. Y. ; London : Neal-Schuman Publ., cop. 1999. – XVIII, 291 p. : ill. ; 23 cm. – Bibliogr.: p. 283-285. –
ISBN 1-55570-364-X

Raktári jelzet: 3-12840

A jó referensz könyvtárosnak sok energiát kell arra fordítania, hogy szinten tartsa az ismereteit, hogy az új technikai eszközök és a használói igények folyamatos változásaira felkész ülten válaszolni tudjon. E kézikönyv ehhez a felkészüléshez ad ötleteket, jól használható, praktikus segítséget, miközben a referensz munka lelki, személyi oldaláról sem feledkezik meg. Hármas célt jelölt meg a szerző: bemutatni, hogyan illeszthető össze a hagyományos referensz a mostani trendekkel és kérdésekkel; összefoglalni, miként alakult át a napi referensz munka a kultúra, a technika és a személyzet változásainak következtében; útmutatást adni, segítséget ajánlani az új szolgáltatások kialakításához, vagyis a túléléshez, továbbá megmutatni, hogyan kell e szolgáltatásokat hatásosan bemutatni a könyvtárvezetés és könyvtárat anyagilag támogatók számára.

Hatékonyság; Marketing; Tervezés

WEIGAND , Darlene E.

Marketing/planning library and information services / Darlene E. Weigand. – 2. ed. – Englewood, CO : Libraries Unlimited, 1999. – XVII, 187 p. : ill. ; 25 cm. – Bibliogr.: p. 169-173. és a fejezetek végén. – ISBN 1-56308-612-3

Raktári jelzet: 3-12801

Minerva -könyvtári -nemzetközi (forma); Minerva -könyvtári -szakterületi (forma); Térképek gyűjteménye

World directory of map collections / comp. and ed. by Olivier Loiseaux ... ; [ed. by International Federation of Library Associations an,d Institutions]. – 4. ed. – München : Saur, 2000. – IX, 541 p. ; 22 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 92/93.). – ISBN 3-598-21818-4

Raktári jelzet: 3-12846

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2001/04/18)