Osztott katalogizálási rendszer létrehozásához az szükséges, hogy nagy számban működjenek integrált könyvtári rendszerek, s ezek rendelkezzenek kellő mennyiségű, bibliográfiai és példányrekorddal. A nagykönyvtárak kezdik ezt a szintet elérni, a kisebb közkönyvtáraknak pedig egyre nagyobb szükségük lesz átvehető, letölthető adatokra. A különféle pályázatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a kisebb egységek bekapcsolódhassanak ezekbe a rendszerekbe. A tervezhető együttműködés szempontjából fontos, hogy a hazai közkönyvtárak zömében elterjedt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár TextLib rendszere, a felsőoktatási könyvtárakban ugyan eltérő integrált rendszerek működnek, de az azonos rendszert használók, elérik egymás katalógusait. Az együttműködés kialakításához fontos, hogy a könyvtári és számítógépes szabványok, karaktertáblák könyvtáranként eltérő alkalmazását felszámolják.
A Corvina (korábban Voyager) integrált könyvtári rendszert, (melynek nagy előnye, hogy a magyar szabványokat maximálisan figyelembe veszi) a debreceni és szegedi egyetemi szövetség használja. A két egyetem könyvtárának katalógusaiban kb. félmillió bibliográfiai adat található, a gépre vitt anyag lefedi a hatvanas évek közepétől beszerzett anyagot. A rendszert 25 könyvtár használja jelenleg, tehát az osztott katalogizálás feltételei megvannak. A Corvina könyvtárak osztott katalogizálási törekvése, a Vocal. A szerző bemutatja az osztott katalogizálási rendszer jellemzőit, a munkafolyamatokat, a bibliográfiai és a tartalmi feltárás problémáit, a várható fejlesztéseket.