Könyvtárközi kölcsönzés az észak-dunántúli régióban
Pallósiné Toldi Márta
A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma pályázati támogatásával mintavétellel vizsgálatot végeztünk az észak-dunántúli régió egyes könyvtáraiban a könyvtárak közötti dokumentum-szolgáltatás tartalmi és ügyintézési, szervezeti jellemzőinek regisztrálása céljából. A 15 könyvtárra kiterjedő adatgyűjtés megítélésünk szerint átfogó képet ad a könyvtárközi kölcsönzés helyzetéről, a szolgáltatás, a könyvtárak és az igénybe vevők viszonyrendszeréről.
A vizsgálatot több kutatási módszert kombinálva végeztük el: összehasonlító statisztikai elemzést készítettünk, a tevékenységért felelős munkatársakkal és vezetőkkel interjúkat vettünk fel, felkért kollégák előre összeállított szempontok szerint önelemzéseket készítettek különböző típusú könyvtárakban (n: 5), ugyanezen helyeken munkafényképezést végeztünk, továbbá olvasókkal kérdőíveket töltettünk ki (n: 203).
1
A tájékozódás igénye, olvasók és könyvtárosok véleményének megismerése nem kis mértékben azért fogalmazódott meg bennem, mert az utóbbi években sokkhatásként éltük meg a könyvtárak közötti együttműködés alfájaként "ingyenesnek" ismert szolgáltatás gyors ütemű és egyre szélesebb körben térítéskötelessé válásának tényét. Magánbeszélgetésekben, tanácskozásokon és publikációkban visszatérő téma lett a "mit mennyiért" és a "szabad-e egyáltalán" kérdése. Nem volt kivételnek tekinthető a szolgáltatás elsorvadásától való félelem sem.
2
Az alábbiakban részletes adatok közlése nélkül szeretnék beszámolni azokról a tényekről és tendenciákról, amelyeket a kutatás igazolt.
Könyvtárközi kölcsönzés a "piacon"
A vizsgált könyvtárak mindegyike rendszeres szolgáltatásként működteti a könyvtárközi kölcsönzést, igénybe vevőként és szolgáltatóként egyaránt. A mennyiség tekintetében azonban igen nagy eltérések tapasztalhatók az évenkénti pár tranzakciótól egészen a több ezres nagyságrendig.
Igénybe vevőként a Veszprémi Egyetem Könyvtára vezeti a sort kétezret is meghaladó éves kérésindítással, majd a szombathelyi Markusovszky Kórház orvosi könyvtárát említhetjük ezret meghaladó teljesítendő kéréssel. Mögöttük 200 és félezer közötti igénnyel a megyei könyvtárak és a főiskolák könyvtárai következnek, továbbá ennél mérsékeltebb érdeklődés mutatható ki a városi és a kisebb szakkönyvtárakban.
Dokumentum-szolgáltatóként a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (a vizsgálat idején régióközpont) adatai a legszámottevőbbek, évi 2200-2600 kérés fogadásával, majd a Veszprémi Egyetem Könyvtára, továbbá a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár következik másfélezres, illetve azt megközelítő ügyintézéssel.
A könyvtárközi kölcsönzésnek, mint szolgáltatásnak a hátterében többtényezős összefüggésrendszert kell látnunk: a helyben rendelkezésre álló gyűjtemény kínálati értéke és az olvasóközönség aktuális irodalomigénye (értsd: dokumentum- és információigény) alapvetően meghatározza a szolgáltatás mennyiségi mutatóit.
Az ügyintéző kollégák az interjúk során elmondták, hogy "sokan visszalépnek" a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételétől, ha nem sikerül térítésmentesen szolgáltató partnert találni. Mért adataink részben visszaigazolják a mérséklődést (a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtárában és a Széchenyi István Műszaki Főiskola Könyvtárában két év alatt megfeleződött a saját olvasó kérésére kezdeményezett ügyintézések száma), összességében azonban a szolgáltatás igénybevétele nem esett vissza olyan mértékben, mint ahogy azt a gyakorló könyvtárosok tudni vélik. A tapasztalható jelenséget inkább racionalizálódásnak, mintsem a szolgáltatástól való radikális elfordulásnak kell tekintenünk. Leszögezhetjük továbbá, hogy az irodalomigényes, de még inkább az újdonságtartalmú dokumentumokra fogékony olvasóközönség a vizsgált években azonos, sőt növekvő számú tranzakciót kezdeményezett.
Az indított kérések teljesítése, néhány kirívó példától eltekintve (SzIMF: 38 %, Pápai Református Gyűjtemény: 51 %), ugyancsak jobb osztályzatot kaphat, mint ahogy azt hipotetikusan feltételeztük. Miközben évek óta csökkenő és elégtelen példányszámú beszerzésről panaszkodnak a könyvtárak, a dokumentum átkölcsönzés teljesülési aránya az igénybe vevő oldalán alig rosszabb, mint évtizednyivel korábban volt, amikor még nem piaci áron gyarapodhattak a gyűjtemények. A létező 80, sőt 90% fölötti teljesítési arányok természetesen nem a csoda világába tartoznak, hanem egyrészt arra szolgáló bizonyítékok, hogy korábbi "elnehezült" gyűjteményeink nem feltétlenül voltak hatékonyak. Másrészt bizonyos, hogy a leleményes kérésirányítás és -továbbítás, a megbízható partner megtalálása teljesítménynövelő tényező.
A dokumentum-szolgáltatás tartalma könyvtártípus-specifikus
Az igénybevételi aktivitásnál mennyiségileg már megjelenő tendencia - az új irodalom mielőbbi elérésének igénye - a kérések tartalmi vizsgálatánál még inkább megerősödött. Mintavételi adataink és az interjúk egyaránt a
friss irodalom vezető szerepérőlszólnak. Emellett az egyes könyvtártípusokban jelentkező olvasói igények mentén még további specializálódás írható le.
A közkönyvtárak forgalmát döntően a magyar nyelvű könyvek eredetiben való átkölcsönzése teszi ki, a kérések zöme pedig társadalomtudományi művekre, illetve humaniórákra vonatkozik.
A felsőoktatási intézményekben és a szakkönyvtárakban a külföldi irodalom iránti érdeklődés markáns és a másolatszolgáltatás elfogadottsága teljesnek mondható.
3 Az olvasói igények a maggyűjtőkör speciális szakterületeihez illeszkednek, továbbá a képzésben indított új szakok hiányzó gyűjteményi hátterének pótlását célozzák.
A szolgáltatói kör és a teljesítési határidő funkciózavart jelez
Kutatásunk nyomán határozottan állíthatjuk, hogy a valóságos információszükséglet a nehézségek ellenére is rendelkezik azzal az aktivitással, amely közvetlen hozzáférés hiányában könyvtárközi igényként megjeleníti azt a legkompetensebbnek vélt könyvtárban.
A feladat tehát létező, de a megoldás cseppet sem zökkenőmentes. Mondhatni: a régi struktúra már nem, az új még nem működik elég jól. A régió könyvtárosai körében általános vélemény, hogy
ma már kiszámíthatatlan, mit, hol találnak meg. A közepes forgalmat lebonyolító könyvtárak is évente 40-60 intézménnyel kerülnek kapcsolatba. Általában érvényes ugyan a gyűjtőkör ismeretében való kérésirányítás, a kötelespéldánymegőrző-helyek igénybevétele, de a technikailag felkészültebbek már határozottan célszerűbb eljárásmódnak tekintik az OPAC-ból való tájékozódást. A lehetséges célintézmények közül azután aszerint válogatnak, hogy hol ingyenes, illetve olcsóbb a szolgáltatás. Az átkölcsönzést valódi értékén becsülő könyvtárak, illetve könyvtárosok számos gyűjteménnyel ápolják a partnerséget olvasóik igényeinek előnyös (gyors és olcsó) kielégítése céljából. A személyesség - legyen az akár csupán telekommunikációs ismeretség - eredményesen javíthatja a tranzakciók sikerét. E faktor után elsődlegesen az "amorf", nem specifikálható elvárás fogalmazódik meg kérésirányítási késztetésként.
A nagy gyűjteményektől, a jó hírű, vagyis korrekt partnerként megismert könyvtáraktól akkor is elvárják a megkeresők a szolgáltatást, ha illetékességük vitatható. A "kitüntetett" intézmények emiatt fokozott terhelésnek vannak kitéve.
4 A kéréstorlódás és a könyvtári rendszer egészében rendelkezésre álló alacsony példányszám miatt azután a
szolgáltatás rendkívül lassú. A vizsgált könyvtárak az átlagos átfutási időt 4-5 hétben adják meg, de nem ritka az extrém várakozási idő sem, vagyis a 3-6 hónapos kivárás eredetiben való átkölcsönzéskor.
5
A helyzet tarthatatlanságát minden szereplő érzékeli. Ezzel is magyarázható, hogy a régió több könyvtára beszámolt egy
olvasóbarát "sürgősségi" gyakorlat kialakulásáról : a másolatok faxon történő megrendelése-továbbítása lerövidíti az ügyintézés idejét, sőt a kérőlap postai továbbítását kiváltó e-mail, illetve az integrált szoftverek interlibrary moduljai már az eredeti dokumentum szolgáltatását is képesek gyorsítani.
Vizsgálatunk igazolta, hogy a megyei könyvtárak térségi szolgáltató szerepeérvényesüla régió gyakorlatában. Megyénként ugyan nagyságrendben és teljesítési hatékonyságban is jelentős eltérések tapasztalhatók, de a városi könyvtári kérések 60-80%-a kielégíthető a megyei könyvtárakból, a fennmaradó részt a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, az országos szakkönyvtárak, illetve az OSZK közvetítésével külföldi partnerek teljesítik.
A kutatás a teljesítők, az ún. aktív felek oldaláról nézve is megerősítette az igénybe vevők térfelén érzékelhető jelenséget, nevezetesen a dokumentumszolgáltatás feleslegesen sokszereplős jellegét. Gyakori, hogy egy és ugyanazon kérés több könyvtárat is megjár, mindenütt a kielégíthetetlen esetek számát növelve. Miután az olvasói igények jelentkezésében nem tapasztaltunk olyan nagy eltéréseket a szélső értékek között, mint a kéréseket teljesítő könyvtárak aktivitási mutatóinál, joggal állítható, hogy jól szervezett, rendszerszerű működéssel a dokumentum-szolgáltatás hatékonysága lényegesen javítható lenne.
A könyvtárak egy jól körülhatárolható csoportja csupán alkalomszerűen - heti egy, vagy annál ritkább kérésfogadással - vesz részt aktívfélként a dokumentum-ellátásban. Ide sorolhatók a zárt, illetve korlátozottan nyilvános könyvtárak, a speciális szakgyűjteménnyel rendelkező felsőoktatási könyvtárak, továbbá a városi könyvtárak.
6 A megyei könyvtárak esetében a szolgáltatás - a mennyiségi eltérések ellenére is - rendszeresnek mondható: napi 1-5 megkeresést regisztrálnak.
A kötelespéldánymegőrző-helyek aktivitási sorát a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár vezeti, melyet a Markusovszky Kórház Orvosi Szakkönyvtára, továbbá a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és a Széchenyi István Műszaki Főiskola könyvtára követ.
Az általános megyei (térségi) és szakterületi regionális feladatellátás összehasonlítása érdekes tanulsággal szolgál. Az orvostudományi gyűjtemény könyvtárközi hasznosulása több megyei könyvtári gyűjtemény térségi igénybevételét is megelőzi, míg a pedagógia, illetve az alkalmazott tudományok dokumentumbázisának keresettsége nem éri el a megyei könyvtárak aktivitási átlagát. Ugyanakkor a formális deklaráció szerint egyik csoportba sem sorolt Veszprémi Egyetemi Könyvtárat átkölcsönzési teljesítménye alapján a régió stabil szolgáltató könyvtáraként kell megneveznünk.
7
Olvasók a könyvtárközi kölcsönzésről
Kutatásunk egyik fontos célja az volt, hogy a könyvtárosok véleményének összegyűjtése, valamint a tényadatok elemzése mellett az olvasók, a felhasználók elvárásait, értékítéleteit is áttekintsük.
8
Kérdéseink négy tartalmi csomópontot érintettek:
- a könyvtári szolgáltatások ismertsége, elfogadottsága
- a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételének motivációja
- a szolgáltatás körülményeiről, hatékonyságáról alkotott olvasói vélemények
- a felhasználók költség- és minőségérzékenysége
Mintánkban a szolgáltatás tipikus igénybe vevője a negyvenes éveiben járó, egyetemet végzett, oktatói státuszban dolgozó férfi.
A lenti táblázat egy sajátos gyakorlatra is felhívja a figyelmet: a felsőoktatási intézmények hallgatói saját iskolájuk könyvtárában kisebb mértékben vannak jelen igénylőként, mint a megyei könyvtárakban.
Inkább vele, mint nélküle...
A kérdőívet kitöltő könyvtárhasználók 86%-a a könyvtárközi kölcsönzés rendszeres igénybe vevőjének vallotta magát. Ők azok, akik nem ismernek jobb módszert irodalomigényük kielégítésére és a szolgáltatást - összes hibája ellenére is - nélkülözhetetlennek tekintik. Mégpedig azért, mert szükségleteiket a látogatott könyvtár gyűjteménye nem tudja kielégíteni, mert irodalomigényes munkát végeznek, mert egy távoli könyvtárba való utazás helyett a "kényelmesebb, gazdaságosabb" könyvtárközi kölcsönzés valóságos alternatívát jelent. A lehetőséget csak jobb híján választó kisebbség viszont az ügyintézés nehézkességét, drágaságát és lassúságát említi visszatartó tényezőként.
Az alábbi diagram az értékelhető kérdőívek említéseit rendezi gyakoriság szerinti sorrendben és azt mutatja, hogy válaszadóink milyen utakat járnak be, ha a számukra szükséges dokumentumot az általuk felkeresett könyvtárban nem érik el.
Tájékozódni kívántunk arról is, hogy a könyvtárközi kölcsönzés igénybe vevői honnan szereztek tudomást a szolgáltatásról.
A válaszokból kiolvasható, hogy a szolgáltatás létezésének tudatosulásához érettség, fejlett könyvtárhasználati kultúra szükséges. Ezért kerülhetett élre a tanulmányok során szerzett tájékozottság, hangsúlyosan a felsőoktatás. Tapasztalatból tudjuk, hogy a könyvtárak rendszeresen tájékoztatást adnak a szolgáltatásról csoportos felkészítéseken, a kérdőív tanúsága szerint azonban ennek hatékonysága meglehetősen alacsony. A könyvtárosoktól kapott felvilágosítás második helyezése az interperszonális kapcsolatok fontosságára, a szolgáltatási készség javíthatóságára figyelmeztet. Néhány különös válasz még konkrétan hivatkozást érdemel. A sajtó említése két esetben fordult elő, egyszer tudományos publikációt, egyszer hirdetést nevez meg forrásul a válaszadó. Ezek a véletlenszámba menő válaszok megítélésem szerint jól körülírható hiányokra figyelmeztetnek: a könyvtárak marketing tevékenysége - az információnak, mint közgazdaságilag meghatározható értéknek az elfogadtatásában, továbbá a szolgáltatás PR-technikákkal való népszerűsítésében egyaránt - kívánnivalót hagy maga után. Végül személy szerint nagyon örültem a család spontán felbukkanásának, mint az elsődleges közösség könyvtárhasználatra szocializáló szerepének, halovány bizonyítékának.
Tradicionális utakon
Miután a kérdőívet kitöltők a szolgáltatás tényleges, többé-kevésbé rendszeres igénybe vevői közül kerültek ki, eredményeink az olvasókör egészének viszonyát a szolgáltatáshoz nem reprezentálják. Ugyanakkor határozottan állíthatjuk, hogy a régióban a dokumentumszolgáltatás bázisintézményei a könyvtárak, a szolgáltatási módok között pedig vezet a könyvtárközi kölcsönzés, ha a látogatott könyvtár gyűjteménye a felhasználó számára hiányosnak bizonyul.
A nem tradicionális dokumentumszolgáltatási csatornák ismertsége és kihasználtsága meglepően alacsony. Pedig kapott válaszaink - mondhatni - felfelé még torzítanak is, mivel a felelet-választás mennyiségénél (37 + 34) jóval kevesebb alkalommal tudtak olvasóink konkrét dokumentum-szolgáltató vállalkozást, illetve teljes szövegű adatbázist felsorolni. Ezen kérdőívek a Veszprémi Egyetem és a Széchenyi István Műszaki Főiskola könyvtáraiból származnak:
| Dokumentumszolgáltatás: |
| |
EBSCO közvetlenül |
2 említés |
| EBSCO-OMIKK |
1 említés |
| BLLD |
1 említés |
Adatbázis szolgáltatás: |
| |
CAS |
1 említés |
Olvasóinktól megkérdeztük azt is, hogyan készülnek fel könyvtárközi kölcsönzés igénybevételére. A válaszok ismételen partnereink fejlett könyvtárhasználati kultúrájáról tanúskodnak. A megkérdezettek 60%-a határozott, konkrét kéréssel érkezik a könyvtárba. Ha adataik hiányosak, akkor a szükséges kiegészítést önmaguk elvégzik. Érdemes megemlíteni, hogy az olvasói és a könyvtárosi emlékezet e kérdésben homlokegyenest ellentmond egymásnak. A kollégák a segítségnyújtás arányát vélik nagyobbnak, szerintük sokkal több olvasó igényel közreműködést a bibliográfiai adatok kiegészítésében, mint amennyien önállóan eligazodnak.
Az adatkiegészítés forrásai:
|
| |
Válaszok |
Az összes válasz
száma %-ában |
|
| |
Nyomtatott bibliográfiák |
55 |
61% |
| |
Adatbázis helyben |
20 |
22% |
| |
Internet |
12 |
17% |
| |
|
90 |
100% |
|
Az adatkiegészítéshez használt források népszerűségi listáját - az elérhetőség és ismertség okán is - még mindig a nyomtatott bibliográfiák vezetik. Jól megfigyelhető azonban a digitális adatbázisok felzárkózása. A válaszolók átlagosan 1,3 féle forrást használnak.
Kérdőívünkben vizsgáltuk a könyvtárközi kölcsönzéssel élők igényeinek dokumentumtípus és nyelv szerinti összetételét, valamint a szolgáltatás igénybevételének módját.
Érdemes felfigyelni a táblázatból jól látható felsőoktatási és közkönyvtári különbözőségekre.
Míg a közkönyvtárak olvasói döntően eredetiben átkölcsönzött magyar nyelvű könyvek igénybevételéről számolnak be, addig a felsőoktatási könyvtárakban a folyóiratok igénybevétele megközelíti a könyvfelhasználás mértékét, hangsúlyosabb szerepet játszanak az idegen nyelvek, legfőképp az angol, a másolatszolgáltatás elfogadottsága minden vitán felül áll.
Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a számítógépes technikával lebonyolított dokumentumszolgáltatás alig-alig jelenik meg a válaszokban.
Az érdek a legkitüntetőbb szerepű indikátor
Vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy a könyvtárközi kölcsönzés igénybevétele mögött sokszínű motivációs készlet áll.
A motivációs listát a leginkább információigényes tevékenység, a kutatásban-fejlesztésben való részvétel vezeti. Ezt követi az első diploma megszerzése érdekében folytatott "tanulmányi munka" illetve a közel azonos pozíciót betöltő "gyakorlati munkavégzés". Az ismeretkiegészítés igénye más indítékokban is szignifikánsan megmutatkozik. Érdekfüggő tanulmányi célokat szolgál a PhD-képzésben való részvétel, illetve a további, vagy specializáló diploma megszerzéséért végzett tanulás. Ugyanakkor nem tekinthetünk el annak a ténynek a hangsúlyozásától sem, hogy a természetes emberi kíváncsiság, az érdek nélküli önművelés is jelentős számban vezet el a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételéhez.
A vizsgálatban közreműködő könyvtárak adatainak értékelésekor és összehasonlításakor egy különösnek mondható tényre figyelhettünk fel: az egyetemi, illetve főiskolai tanulmányi munkához igényelt átkölcsönzések nem a felsőoktatási könyvtárakban foglalnak el vezető pozíciót, hanem a megyei könyvtáraknál! Kérdőíves adataink megerősitik azt a tapasztalati tényt, hogy az interdiszciplináris, több szakon is oktatott ún. "bevezető jellegű" szaktudományos irodalom iránti igényeket sem a felsőoktatási, sem a közkönyvtárak nem képesek helyben kielégíteni. Az is nyilvánvaló, hogy a levelező képzésben résztvevők többsége kiszorul (földrajzi távolság, időhiány a hallgató részéről; elégtelen gyűjtemény és nyitvatartás a könyvtárak részéről) a képző intézmény könyvtárából, melynek következtében más utakat keres a szükséges irodalom megszerzéséhez.
9
A kérdőívek kitöltői igen változatos témakörökben érdeklődtek a felmérést megelőző egy évben a könyvtárukból hiányzó irodalom után.
10 Az igények szóródását áttekintve utólag sajnálatosnak kell minősítenem azt a döntésemet, hogy orvosi szakkönyvtárat nem vontam be a kérdőívek kitöltésébe. Így a könyvtári adatok olvasói nézőpontú kontrolljáról kényszerűen le kell mondanom. E hiány számon tartása ellenére is levonható azonban az a következtetés, hogy a feltérképezett változatos és speciális igények kielégítése csupán általános gyűjtőkörű könyvtárakból nem lehetséges
. Stratégiai jelentőségű annak az elvnek az érvényesíthetősége, hogy szaktudományok részterületeinek szakkönyvtári gyűjteményei a könyvtárközi kölcsönzés révén hozzáférhetők legyenek. Szemléletes példaként álljon itt egyik válaszadónk konkrét kutatási témamegjelölése: "Stresszhatások a tölgyek egyedfejlődésének korai szakaszában".
Olvasók és könyvtárosok azonos véleményen
A kérdőívek azon részeit, amelyek a szolgáltatás körülményeiről, hatékonyságáról szóló vélemények összegyűjtését célozták, nagy érdeklődéssel tekintettem át.
Egyik kérdésünk az utolsó egy év igényeinek teljesülését mérte. Az érvényes választ adók 81,5%-a működőképesnek értékelte a szolgáltatást, mivel dokumentumszükségletét ki tudta elégíteni. A szubjektív megítélés megegyezik a könyvtárak hivatalos statisztikáiban szereplő teljesítési aránnyal! Az már persze más kérdés, hogy minőséginek nevezhető-e az a szolgáltatás, amely nagyjából minden ötödik igényt kielégítetlenül hagy.
|
|
|
| Érdemes szembesülni a meghiúsult kérések okaival is: |
|
| 1. a keresett mű nem kölcsönözhető,
illetve már kölcsönzésben van |
(8) |
| 2. anyagi megfontolásból lemondtak az
igénybevételről |
(5) |
| 3. a kérés aktualitását vesztette (a dok.
késve érkezett) |
(4) |
| 4. nem találták |
(3) |
| 5. adathiány miatt a kérés nem volt
azonosítható |
(2) |
| 6. nem kapott magyarázatot |
(2) |
| 7. olvashatatlan mikrofilm érkezett |
(1) |
|
| |
|
A költségviselés tekintetében a dokumentumszolgáltatás közönsége megosztott
A szolgáltatásról való lemondás kényszere - a felszámított költség miatt - empirikusan is igazolható olvasói élmény.
|
| |
száma |
az összes
válasz %-ában |
|
| Kedvezményezetten kiszolgáltak |
52 |
29,5 % |
| Fizetőképes felhasználók |
60 |
34,1 % |
| Lemondásra kényszerülők |
64 |
36,4 % |
| |
176 |
100 % |
|
Ténynek tekinthetjük tehát, hogy az igénylők 36,4%-át elveszítjük a szolgáltatás térítésessé válása miatt
. A kedvezményezettek annak köszönhetik a dokumentumokhoz való hozzáférési jog akadálytalan gyakorlását, hogy a könyvtárosok tudtak ún. "nem fizetős" szolgáltató helyeket találni. Azt ma még persze rendkívül nehéz prognosztizálni, hogy a térítési kötelezettség esetleges általánossá válása a már most is nagyobb "lemondásra kényszerülő", vagy a kisebb "fizetőképes táborba" integrálja-e majd a felhasználókat.
Megkíséreltük az olvasóktól azt is megtudni, hogy fizetési kényszer esetén melyik költségelem átvállalását tartják elfogadhatónak.
11 Kérdésfeltevésünk négy olvasóból váltott ki határozott tiltakozást. A válaszalternatívákat kiegészítve megjegyezték, hogy szerintük egyik költségnem sem hárítható az olvasóra. Az ellenzők táborába sorolható még a kérdést megválaszolatlanul hagyó hat felhasználó. Ők azonban együtt is a kisebbség. A válaszolók döntő többsége úgy ítéli meg, hogy a másolási díj
, továbbá apostaköltség olvasói terhe még elviselhető, de az egyéb költségeket a könyvtári rendszernek kellene finanszíroznia. Sokan a beiratkozási díj fejében elvárják a szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségét. Ebben az érvelésben - bár a tények az olvasók piackonformabb attitűdjét is felvillantják - találkozik olvasók és könyvtárosok véleménye. A felhasználók az egyszer már megfizetett adóra, beiratkozási díjra, a könyvtárosok pedig az elvárható rendszerszolgáltatásra hivatkozva vezetik le okfejtésüket.
Az olvasók ambivalenciája persze érthető: az egyre általánosabbá váló intézményes diktátum lassan, de biztosan igazodási kényszert vagy szolgáltatásról való lemondást eredményez.
Ezt látszik igazolni az is, hogy a válaszadók döntően reálisnak (elfogadhatónak) ítélik az általuk fizetett térítési díjakat.
12
Bűnbak szerepben a "másik" könyvtár
A megkérdezett felhasználók saját könyvtárukban határozottan elégedettek a szolgáltatással. A könyvtárosokat korrektnek minősítik. A kérések teljesülésének ütemét tekintve azután alaposan megváltozik a vélemény. Mintánknak csupán a fele mondjagyorsnak a dokumentum átkölcsönzést: minden második felhasználó hosszúnak ítéli a dokumentumra való várakozás idejét, melyért természetesen a megkeresett könyvtárat marasztalják el. Vagyis a közönség által privilegizált dokumentumok alacsony példányszámát, a kölcsönzés, illetve előjegyzés helyetti átkölcsönzési gyakorlatot és kísérőjelenségét, a hosszú átfutási időt a felhasználók is visszaigazolják. Arra a következtetésre azonban nem jutnak el, hogy saját könyvtáruk szerzeményezési gyakorlata, illetve annak fenntartója is okolható.
A könyvtárközi kölcsönzés jövőjére vonatkozóan számos javaslatot kaptunk. Amikor a hasonló tartalmi közléseket csoportosítottam, azt kellett látnom, hogy az olvasók megfogalmazták helyettem a kutatás tényeiből levezethető kívánatos fejlődési irányokat, megoldandó feladatokat. Legfőképpen a szolgáltatás műszaki feltételeinek javítását sürgették olvasóink: az OPAC-használat, olvasói saját ügyintézés felkínálását a könyvtár számítógépén, e-mail, elektronikus adatátvitel bővítése. Számosan szeretnének gyorsabb és olcsóbb szolgáltatást. A felhasználók alaposabb tájékoztatását igénylők tábora ugyancsak figyelemre méltó. Extra szolgáltatásért - pld. sürgős ügyintézés, hosszabb határidő, a dokumentum otthoni használatának lehetősége - díjtöbbletet is hajlandók vállalni leleményes és rugalmasságot elváró olvasóink.
Összefoglalóan elmondható tehát, hogy az észak-dunántúli régióban a könyvtárközi kölcsönzés igénybevétele - a térítési díjak gyakoribbá válásával - érdekfüggővé vált. Az információ, illetve a dokumentum nélkülözhetetlensége vagy nélkülözhetősége dönt a szolgáltatás igénybevételéről, amennyiben az térítési díjjal terhelt. A tudományos kutatás, a posztgraduális képzés, az információigényes munkakör betöltése elegendő ok arra, hogy a felhasználó térítési díj megfizetésével is kitartson a szolgáltatás igénybevétele mellett. Az olvasói véleményekből tudjuk, hogy az igénylők több mint harmada nem tudja vagy nem akarja térítési kötelezettség ellenében igénybe venni a könyvtárközi kölcsönzést. A könyvtárosok egybehangzóan állítják, hogy az első diploma megszerzéséért alapképzésben részt vevő fiatalok, az alulfizetett munkakörökben igényesen dolgozni kívánó értelmiségiek, valamint az amatőr kutatók az egyértelmű vesztesei a dokumentumszolgáltatás piacosodásának.
Láthattuk, hogy a könyvtárközi kölcsönzés hatékonyságát a hivatalos statisztikai adatok és az olvasói vélemények szinte azonosan ítélik meg. A vizsgálat tényei hangsúlyosan kiemelik a könyvtárosok mindennapi, tartós félelmeit és cselekvést sürgető diagnózist állítanak fel:
- Az interdiszciplináris szakirodalom oktatásban kitüntetett címeiből a magyar könyvtári rendszerben kevesebb a hozzáférhető példány, mint amennyit a valós szükséglet indokolna
- A dokumentumigény kielégítése olyan esetekben is a szolgáltatásközvetítés irányába terelődik, amelyek helyi gyűjteményszervezési hibákból erednek
- Az elégtelen gyarapítás hátrányait a könyvtárak a prézens állomány növelésével, azaz a dokumentumnak a külső olvasótól való elzárásával próbálják enyhíteni. Ezt a célt szolgálja továbbá az is, hogy az előjegyzési rendszerben a könyvtár saját olvasóinak igényeit sorolja előbbre
- Az ötletszerű kérésirányítás, a költségkímélő manőverek alkalmazása egyes szolgáltatókat túlterhel és indokolatlanul meglassítja a dokumentumszolgáltatás menetét
- A szolgáltatási díj gyors ütemű elterjedése csökkentette a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételét. Ezen általánosnak mondható trend alól azok az esetek kivételek, amelyekben a megszerezni kívánt információ mögött érdekfüggő felhasználói szükséglet áll, illetve az igénylőnek módjában áll a költségáthárítás pld. munkahelyre, pályázati forrásokra.
A könyvtárközi kölcsönzés tehát az észak-dunántúli régióban az igényes könyvtárhasználók által számon tartott és célszerűen használt rendszerszolgáltatás, amely minőségében, szervezettségében, ügyintézési technikájában egyaránt javítandó és javítható. A kritikai attitűd érvényesítése és a megoldási módok keresése egyértelműen a szakma és a kultúrpolitika feladata.
Jegyzetek és hivatkozások
- A vizsgálatban teljes körűen résztvevő könyvtárak: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (BDMK - Szombathely), Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtára (BDTF - Szombathely), Széchenyi István Műszaki Főiskola Könyvtára (SzIMF - Győr), Veszprémi Egyetem Központi Könyvtára (VE), Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (VMMK - Székesfehérvár). Részleges közreműködők: József Attila Megyei Könyvtár - Tatabánya, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár - Győr; városi könyvtárak: Dunaújváros, Győr, Pápa, Sopron, Várpalota; felsőoktatási intézmény könyvtára: Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Könyvtára - Tatabánya, Soproni Egyetem Központi Könyvtára; szakkönyvtár: Gróf Eszterházy Kórház Orvosi Szakkönyvtára - Pápa, Markusovszky Kórház Orvosi Szakkönyvtára - Szombathely; egyházi gyűjtemény: Pápai Református Kollégium.
A vizsgálat lebonyolításában munkatársaim voltak: Bálint Andrásné (Veszprém), Márkus Júlianna (Győr), Némethné Felföldy Magdolna (Székesfehérvár), Pungor Jánosné (Szombathely - BDTF), dr. Szalókné Sulyok Emília (Szombathely - BDMK). Segítő közreműködésüket nagyon köszönöm. Hálás vagyok továbbá valamennyi felkeresett könyvtár igazgatójának és kollégáiknak a készséges adatszolgáltatásért.
A kutatás tárgyidőszaka: 1995-96, 1997 első félév.
A vizsgálatról teljes áttekintést ad: PALLÓSINÉ TOLDI Márta: Könyvtárközi kölcsönzés az észak-dunántúli régióban. Kutatási jelentés. [20] lev., [20] t. Szombathely, BDMK irattára.
- A MANCI adatbázisból kigyűjthető irodalom a 90-es évek első felében hű tükrét adja a magyar könyvtárközi kölcsönzés anomáliáinak. Ld. pld.: ARATÓ Antal: "Tedd anyát a plafonra!", avagy röviden a könyvtárközi kölcsönzésről. In: Könyvtáros, 1990. 12. sz. 707-709. p.; HALÁSZ Béla: Levél a feladónak. In: Könyvtári levlap, 1994. 4. sz. 22. p.; KARÁCSONYI Rózsa: ... hát ebben az országban már mindent lehet? In: Könyvtári levlap, 1994. 4. sz. 22-23. p.; PINTÉRBéla: Egy "könyvtárközi" története. In: Könyvtári levlap, 1993. 6. sz. 28. p. + Kürti Lászlóné válasza. Uo. 8. sz. 28-29. p.; TÓTH Gyuláné: Könyvek mennek, könyvek jönnek, de mennyiért? In: Könyvtári levlap, 1994. 4. sz. 21. p.;
A Budapesten megrendezett 3. Nemzetközi Könyvtárközi Kölcsönzési és Dokumentumszolgáltatási Konferenciáról tudósítva GYESZLY D. Suzanne és SONNEVEND Péter beszámol arról, hogy a nyugati irodalomban is évek óta zajlik a "fee or free" (díjért vagy ingyenesen) vita, melyhez legújabban a "access versus availability (hozzáférés vagy birtoklás) kifejezéssel leírható súlyos döntéskényszer is csatlakoztatható. Bővebben ld. Könyvtári Figyelő, 1993. 3. sz. 431-433. p.
A technológiai megújúlás szükségességét és lehetőségét a Pécsi Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának gyakorlatát elemezve vizsgálja.SZILI Erika: Az Internet használata a könyvtárközi kölcsönzésben. In: Tud. műsz. táj., 1996. 11/12. sz. 441-444. p.
- VE: a kérések 90%-a nem Magyarországon megjelent irodalomra vonatkozik, BDTF: a vizsgált években az indított kérések 81-85%-a nem hazai megjelenésű irodalmat igényelt, SzIMF: a kérések 50%-a külföldi irodalmat igényelt, BDMK: 23-30% a külföldi dokumentumok képviselete.
- A vizsgálatunkban szereplő könyvtárak legaktívabb hazai partnereikként az alábbi könyvtárakat jelölték meg: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, KLTE Központi Könyvtára, MTA Központi Könyvtára; Országos Idegennyelvű Könyvtár, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár, JATE Központi Könyvtára, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár.
- A kutatás két résztvevője pontos átfutási időt számolt. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igénybe vevő szerepben 1995-ben 28,5, 1996-ban 22,4, 1997-ben 20,4 nap átfutási időt mért. A Berzenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtárának kérései 1995-ben 32, 1996-ban 58, 1997-ben 18 nap átfutási idővel teljesültek.
- Kivételként meg kell említenünk Vas megye néhány városi könyvtárát, amelyeknek városkörnyékre irányuló szolgáltatása a vizsgálati mintában szereplő városok teljesítményét jelentősen meghaladja. Teljesített átkölcsönzések száma: Sárvár: 470, Szentgotthárd: 700.
- A vizsgálati mintában szereplő könyvtárak közül legaktívabb szolgáltatók a BDMK - évi 2200-2600, VE - 1500-1600, VMMK - 1200-1500 kérést kezel évente. Legkevesebb kérést kapott: Pápa - Orvosi Szakkönyvtár - 2, Pápa - Városi Könyvtár 3-7; Sopron - Városi Könyvtár 23-6. A nem kiugró teljesítményű megyei könyvtárak évente 300-600 kérést fogadnak, a BDTF és a SZIMF könyvtárai pedig 60-250 közötti megkeresést intéznek.
- Öt könyvtárban összesen 203 olvasót kérdeztünk meg kérdőív segítségével: BDMK - Szhely.: 46, BDTF - Szhely.: 41, SzIMF - Győr: 39, VE: 49, VMMK - Székesfehérvár: 28
- Az egyetemi, illetve főiskolai tanulmányi munka említése az értékelhető kérdőíveken: BDMK: 35-ből 17 esetben, VMMK 22 : 12; BDTF 37:9; SzIMT 29 : 9, VE 48:6
- A megkérdezettek aktuális érdeklődése témák szerint, az említések számával: antropológia 3, biológia (főként: növényélettan, rovarökológia) 7, biztosításügy 1, csillagászat 2, diplomácia 1, építészet 2, esztétika 2, faipar 2, filozófia 2, fizikai- kémia 5, földrajz 1, geometria 1, geológia 5, gépjárműtechnika 3, hadtudomány 2, informatika 3, irodalomtudomány 4, jogtudomány 1, kémia 7, képzőművészet 4, könyvtártan 2, környezetvédelem 7, közgazdaságtudomány 5, közigazgatás 3, közlekedés 3, marketing 2, mechanika 3, mélyépítés 1, művelődéstörténet 3, néprajz 3, nyelvtudomány 3, okkultizmus 1, orvostudomány 1, pedagógia, oktatástörténet 5, politológia 2, pszichológia 3, régészet 2, sport 1, számítástechnika 2, széppróza 3, szociológia 6, táncművészet 1, távközlés 4, településrendezés 1, történettudomány 16, tudománytörténet 1, vallástörténet 3, vegyeipar (főként: bitumen gyártás, biztonságtechnika, szénhidrogénipar, műszaki kerámiák) 7, vezetéselmélet (főként: TQM, controlling, szervezetfejlesztés) 7, zenetudomány 1.
- Felsorolt válaszalternatívák: postaköltség, ügyintézési költség (munkabér, eszközhasználat), másolat díja, a kölcsönkapott dokumentum eszmei értéke.
- 149 értékelhető kérdőíven 114-en elfogadhatónak minősítették az általuk kifizetett térítési díjakat. Magasnak vélték 26-an, 9-en pedig alacsonynak minősítették.
| A tanulmányban előforduló rövidítések feloldása |
|
|
BDMK
|
Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely
|
|
BDTF
|
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola [Könyvtára], Szombathely
|
|
SZIMF
|
Széchenyi István Műszaki Főiskola [Könyvtára], Győr
|
|
VE
|
Veszprémi Egyetem [Könyvtára]
|
|
VMMK
|
Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár
|
|
OSZK
|
Országos Széchényi Könyvtár
|
|
