1997. augusztus 8-án a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyik tanácstermében az Országos Széchényi Könyvtár engedélyt kapott, hogy az 1992 óta működő, DOBIS/LIBIS integrált gépi rendszerét korszerűbbre cserélje, és pályázatot írjon ki egy új integrált rendszer beszerzésére. A munka azonnal elkezdődött.

Ennek az értekezletnek is voltak előzményei. Poprády Géza főigazgató még 1996 végén megbízást adott a Fejlesztési Osztály és a Számítástechnika Alkalmazási Osztály számára a számítástechnikai jövőkép megfogalmazására. A megbízás nemcsak elméleti modell kidolgozására szólt, hanem a költségbecslést is mellékelni kellett. A munka 1997. március elejére elkészült. Így aztán, amikor az MKM-ből, a Kulturális Örökség Főosztályáról Rónai Iván főosztályvezető megkereste a könyvtárat a fejlesztési elképzeléseinkről, annak költségvonzatáról is be tudtunk számolni.

Ezt követően újabb összeállítás készült az OSZK elképzeléseiről, most már leszűkítve - és ebben a vonatkozásban részletezve - egy jövendő integrált könyvtári rendszerrel kapcsolatban. Ezúttal az MKM számára. Ezt a tervezetet az MKM eljuttatta a könyvtári élet vezető társadalmi szervezeteihez, hogy azok véleményt formálhassanak róla. Azon a bizonyos értekezleten, 1997. augusztus 8-án azért ültünk össze, hogy a tervezetet megvitassuk. A Rónai Iván vezette ülés végén - a bírálók megjegyzéseinek a tervbe való beépítésével - a pályázati koncepció az integrált rendszerrel szembeni követelményekről elfogadtatott. A feltételek igen szigorúak voltak. Az új szoftvert közbeszerzési eljárás keretében kellett beszerezni, 1997-ben érvényes szerződés alapján el kellett kezdenünk a pénz elköltését, 1998 végére pedig a projektnek be kell fejeződnie.

Már másnap munkához láttunk, hiszen az idő sürgetett. Egy közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem egyszerű feladat, ráadásul az ütemezést illetően túl sok a kiszámíthatatlan elem. Senki sem tudta megmondani például, hogy a Közbeszerzési Értesítő hány nap alatt jelenteti meg a pályázati felhívást. Csak azt lehetett tudni, hogy ez a beadott pályázatok számától függ, és hogy két héttől egészen egy hónapig is eltarthat. Senki sem garantálhatta, hogy nem jön közbe olyan esemény, mely a közbeszerzési törvény értelmében a pályázat újra kiírását vonja maga után. És nem egyszerű feladat egy nagy értékű projekt szerződésének a megkötése sem. Az egész valójában képtelen vállalkozásnak tűnt a pályázat megírására, lebonyolítására, értékelésére és a szerződéskötésre engedélyezett idő rövidsége és a kiszámíthatatlan elemek sokasága miatt. De dolgoztunk rajta - szabadság alatt, meg hétvégeken, meg estékbe nyúlóan, sokszor nagyon fáradtan, sokszor nagyon ingerülten, de kitartóan - mert éreztük, hogy nagy lehetőség előtt állunk.

Úgy döntöttünk, hogy a pályázat lebonyolítására és a szerződés elkészítésére egy professzionális pályáztató céget kérünk fel. A választás az Inteltrade Rt.-re esett. Döntésünket nem bántuk meg. A pályázat a NEKTÁR projekt nevet kapta. A pályázati kiírást az Inteltrade módszere szerint készítettük el. Az OSZK pályázata több mint 600 igényt tartalmazott. Az igények általában "igen-nem" válaszokat igénylő eldöntendő kérdések voltak. Ott, ahol úgy éreztük, hogy az ilyen válaszokból nem lehet egyértelműen kideríteni a pályázó szoftver képességeit, ott megkértük a pályázókat arra, hogy írják le a szoftvernek a kérdéses tulajdonságait. Az értékelést a módszer szerint értékelési tábla alapján kellett végezni. A táblát a pályázatok benyújtása előtt kellett véglegesíteni és letétbe helyezni a pályázatot bonyolító cégnél. Az értékelés kétlépcsős volt. Az első lépcsőben ki lehetett zárni azokat a pályázókat, amelyek nem felelnek meg a kötelezőnek minősített igényeknek. (Mi nem éltünk ezzel a lehetőséggel.) A módszer lényeges eleme az is, hogy mind az értékelés, mind a szerződéskötés - hála az alaposan elkészített pályázatnak, viszonylag egyszerű folyamat. A mi szerződésünk például mindössze két oldalas, melynek a pályázat megfelelő részei - a pályázó által adott válaszokkal együtt - képezik a mellékletét.

A pályázó szoftverének képesnek kellett lennie egymástól független könyvtárak teljes körű gépesítésére. Ez azt jelenti, hogy minden könyvtár önálló, a másik könyvtártól elválasztott gyarapítással, kölcsönzéssel, folyóirat érkeztetéssel rendelkezik, úgy hogy azok az adatok, melyek mindezen tevékenységekben közösek - mint például a szállítók adatai -, megosztva használhatóak. A katalogizálás vonatkozásában előírtuk az osztott katalogizálás képességét. Ezen igények kapcsán említem meg, de általánosságban is elmondható a pályázatunkról, hogy mindaz, amit a DOBIS/LIBIS-ben megszoktunk és jónak találtunk - például az osztott katalogizálás képessége, vagy az együttműködési körök kezelése -, megjelentek az igényeink között azokkal az igényekkel együtt, amiket viszont épp a DOBIS/LIBIS korlátjainak túlhaladására, vagy éppen a kor számítástechnikai szintjének beemelésére fogalmaztunk meg.

Ugyanezt lehet elmondani a központi katalógus kezelésével kapcsolatban is, ahol előírtuk a jelentések MARC rekordokban való fogadásának képességét duplum szűréssel, de igényeltük, hogy közvetlenül is be lehessen vinni adatokat, valamint azt is, hogy a központi katalógus adatai kézi beavatkozással módosíthatóak legyenek.

A pályázat előírta, hogy a jelenlegi két, DOBIS/LIBIS-ben tárolt adatbázis (a Magyar Nemzeti Bibliográfia 1976 és 1991 közötti anyaga, illetve az 1992 óta épített online katalógus rekordjai), valamint a MikroISIS-es KATAL (az OSZK 1987 óta beszerzett külföldi könyveinek adatbázisa) és az NPA (a külföldi folyóiratok központi katalógusa) áttöltésre kerüljenek. Azért csak ezek, mert a rendelkezésre álló idő nem teszi lehetővé ennél több áttöltés specifikálását. Természetesen a projekt befejezése után, attól már függetlenül, az OSZK folytatni fogja a többi adatbázis áttöltését is. Addig is megteremtjük a lehetőségét, hogy azonos (Web) felületen legyenek kereshetőek a különböző adatbázisok. Ennek érdekében előírtuk, hogy Z39.50 és HTTP protokollok segítségével több adatbázis egyidejű lekérdezését tegye lehetővé a pályázó rendszere.

Az OSZK elsőrendű feladatának tekinti, hogy az adatbázisaiban fellelhető rekordokat szolgáltatni tudja a könyvtári közösség tagjai számára. A pályázó rendszerének így online és kötegelt üzemmódban, elektronikusan és nyomtatva, periodikusan és egyedi kérésre szolgáltatni kell tudnia az adatbázis rekordjait.

Hangsúlyosan elvártuk az új rendszertől, hogy képes legyen az Internet közvetítésére a könyvtár olvasói és dolgozói felé, valamint, a könyvtár adatbázisainak az Internet felé. E célból részletesen specifikáltuk, hogy mit várunk el a rendszer web-felületű online olvasói katalógusától. A szempontok közül a több könyvtárban való egyidejű keresés, a böngésző keresés, a HUNMARC letöltés képességét emelem ki.

A pályázatunk végül 1997. október 8-án jelent meg, két kötetben, angol nyelven. Ha rajtunk múlik, még dolgoztunk volna rajta. Úgy éreztük, hogy összegyűjtöttük ugyan az igényeinket, de azok nincsenek még megfelelően strukturálva, nem mindenhol azonos a kidolgozottság mértéke. Az idő azonban sürgetett. Nem volt sok idejük a pályázóknak sem. Kemény munkára voltak kényszerítve, hiszen mind a kereskedelmi, mind a szakmai részben szigorú és részletes feltételeknek kellett megfelelniük. A pályázat elkészítésére 40 nap állt a rendelkezésünkre. A pályázatok leadási határideje 1977. november 8dika volt. Azonnal hozzáláttunk az értékeléshez. Munkánkat jól körülhatároltan végezhettük, hála az alapos előkészítésnek. A pályázat szakmai részének elbírálásában - az MKM-mel egyetértésben - külső szakértők is részt vettek. A kereskedelmi részt az Inteltrade Rt. értékelte. Eredményt 1977. december 12-én hirdettünk, majd egy hétre rá megkötöttük a szerződést a győztes pályázóval.

A pályázatot a következő cégek vették meg: Cansys, Dataware, EDG, ELiAS, IBM Magyarország, IQSoft Kft., Ex-LH Kft., Siemens-Nixdorf, Softing. Az EDG a Dynix rendszerrel szeretett volna pályázni. Hoszszabbítást kért, de azt sajnos nem tudtuk megadni a fent vázolt feltételek miatt. Az IBM Magyarország eladta a pályázatot az InterSoft Kft.-nek. Végül hárman adták be a pályázatot: a Dataware a Voyager szoftverrel, az InterSoft Kft. az AMICUS-szal, az IQSoft Kft. pedig az OLIB-bal pályázott.

A pályázatot az InterSoft Kft. nyerte két alvállalkozóval, az IBM Magyarországgal és az ELiAS (Extended LIbrary Access Solution) belga céggel közösen. A nyertes szoftver pedig az AMICUS lett.

Az AMICUS új szoftver a könyvtári gépesítés területén. Viszonylag kevesen ismerik, ezért talán érdeklődésre tarthat számot a részletes bemutatása. (Hozzáteszem azonban, hogy az AMICUS oktatása csak a cikk írását megelőző napokban fejeződött be. A tanfolyamon túl, de a részletes ismerkedés előtt próbálom közreadni mindazt az ismeretet, amit sikerült összeszednem.)

Az AMICUS-t a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából és szakmai irányításával a kanadai CGI fejlesztő cég készítette el. A Kanadai Nemzeti Könyvtárban ez idő tájt a DOBIS/LIBIS-t használták. Az új szoftverbe átkerült mindaz, ami a DOBIS/LIBIS-ben jónak, időtállónak bizonyult, és megoldást kerestek mindarra, ami hiányzott vagy nem volt elégségesen megoldva. Ugyanakkor az AMICUS nem a DOBIS/LIBIS kiegészítése, vagy továbbfejlesztése, hanem egy teljesen új program, melyet nulláról indulva, a kor legmodernebb számítástechnikai eszközeire építve írtak meg.

Az AMICUS képességeinek rövid jellemzésére álljon itt néhány jellemző adat a Kanadai Nemzeti Könyvtárban működő AMICUS-ról: 12 millió rekordot tartalmaz, 400 egyidejű felhasználót szolgál ki, évente 1 millió rekorddal bővül, 5 könyvtár teljes körű gépesítését oldja meg, és a központi katalógus modullal 400 könyvtár jelentéseit dolgozzák fel.

Az AMICUS tulajdonjoga két évvel ezelőtt került a leuveni székhelyű ELiAS cég birtokába. Ezzel a fejlesztés irányítása is átkerült az ELiAS-hoz. A kanadai és az ELiAS-féle AMICUS fejlesztése ezzel kettévált. A két AMICUS között az egyik alapvető különbség például, hogy az ELiAS-féle már nem az Ingres adatbáziskezelőre épül.
Az ELiAS eredetileg a DOBIS/LIBIS fejlesztésére és karbantartására alakult, dinamikusan fejlődő cég, mely a DOBIS/LIBIS vonatkozásában is már több újítást hozott. Ilyen volt például a DOBIS/LIBIS-hez készített Web-OPAC is. Az ELiAS arra törekszik, hogy minden régióban megfelelő könyvtárosi és technikai támogatása legyen az AMICUS-nak. Ezt a célt könyvtárak és számítástechnikai cégek együttműködésével valósítja meg.

Habár az AMICUS új szoftver, máris nagyon tekintélyes felhasználókat tudhat magáénak. A sort a Leuveni Katolikus Egyetem nyitotta, mely az egyetemi hálózat 40 könyvtára számára vásárolta meg a rendszert. Őt követte az oviedoi (Spanyolország) egyetemi hálózat, majd tavaly az OSZK-t megelőzve a British Library, mely - többek között - a jelenlegi sokféle feldolgozási módszert és technikát integrálni képes szoftverre írta ki a pályázatát. A British Libraryben az AMICUS-hoz 2000 egyidejű felhasználó fog csatlakozni és 30 millió rekordot tárol majd. Az OSZK-t nem sokkal követte a vásárlók sorában az Ausztrál Nemzeti Könyvtár, ahol az AMICUS lesz a központi katalógusa 1400 jelentő könyvtárnak.

Az AMICUS az ORACLE relációs adatbáziskezelőn alapul. Az adatbázis indexelését egy speciális indexelő szoftver, a FULCRUM végzi. Az AMICUS kiszolgáló/ügyfél technológiájú szoftver. Kiszolgálók IBM RS/6000-es gépek lehetnek AIX operációs rendszerrel. Az ügyfelek pedig Windows95 vagy WindowsNT alatt működő személyi számítógépek. A kiszolgáló és az ügyfél a TCP/IP protokoll segítségével kommunikál egymással.

A pályázó szoftverek közül az AMICUS közelítette meg legjobban az igényeinket.
 
Együttműködési körök
Az AMICUS képes több könyvtár teljes körű gépesítésére. Az együttműködési kör minden könyvtára önálló, egymástól független és egymás által nem látható gyarapítást, kölcsönzést, folyóirat érkeztetést végezhet. Ugyanakkor minden olyan adat, mely más tagkönyvtár által is hasznosítható, közös az egész rendszeren belül és az úgynevezett rendszer szinten helyezkedik el. Ilyenek például a szállítók adatai, vagy a bibliográfiai adatok. A tagkönyvtáraknak mindig vannak speciális, csak rájuk jellemző adatai. Ezt a helyzetet az AMICUS úgy oldja meg, hogy aszállítók esetében például megengedi a rendszeradatok tagkönyvtári szintű kiegészítését, a bibliográfiai adatok esetében pedig egymással egyenrangú leírási variánsokat lehet létrehozni.
A bibliográfiai adatok rendszer szintű kezelése egyben azt is jelenti, hogy az AMICUS képes az együttműködési kör számára osztott katalógusként működni, azaz a tagkönyvtárak egymás leírásait szabadon felhasználhatják, ahhoz már csak a példányadatokat kell hozzáadniuk. Az AMICUS-beli osztott katalogizálás további részleteit a Katalogizálás fejezet tartalmazza.
Az AMICUS automatikusan központi katalógust épít az együttműködési körben résztvevő könyvtárak számára. A központi katalógusba csak azok a leírások kerülnek be, melyekhez van példány valamelyik tagkönyvtárban.
Mi kell technikailag az AMICUS együttműködési körhöz? Egy AMICUS kiszolgáló, AMICUS ügyfelek számára alkalmas személyi számítógépek az ügyfél programmal, valamint TCP/IP hálózati összeköttetés az AMICUS kiszolgálóval. Az ügyfelek tetszőlegesen távol lehetnek a kiszolgálótól, mindössze a megfelelő hálózati sávszélességet kell garantálni.
 
Katalogizálás
Az AMICUS hatékonyan támogatja az eredeti katalogizálást. A katalogizálók egyrészt sablonokat használhatnak a leírások elkészítésénél - amennyiben teljesen új leírást kell készíteniük -, másrészt pedig választhatnak többféle beviteli mód közül. A gyakorlott katalogizálók közvetlenül vihetik be a MARC hívójeleket, indikátorokat, almező-azonosítókat, míg a kevésbé jártasak előugró ablakokból választhatnak a dokumentumot jellemző kategóriák közül. Ez utóbbi esetben a kiválasztott kategóriák kombinációjához tartozó MARC hívójelek, indikátorok, almező-azonosítók automatikusan bekerülnek a rekordba. Mindkét esetben működik a szintaktikai ellenőrzés.
Az AMICUS támogatja a másolásos katalogizálást is. Ha valamelyik műleírása nincs meg az AMICUS adatbázisban, akkor keresésre kijelölhetek külső - nem az együttműködési körbe tartozó, más integrált rendszert használó - könyvtárat is, ahonnan, ha ott megvan a keresett mű, a bibliográfiai rekordot átemelhetem. (Ez a funkció a tervek szerint 1999-ben kerül telepítésre az OSZK-ban.)
Az AMICUS képes ugyanarról a dokumentumról több nézetet tárolni az adatok duplikálása nélkül. Ez azt jelenti, hogy az együttműködő könyvtárak, indokolt esetben, megtarthatják leírási tradícióikat anélkül, hogy az adatbázis egysége ettől szétesne, hiszen a rendszer tudja, hogy ugyanannak a dokumentumnak a leírási variánsa készült el. Bármely bibliográfiai adat vonatkozásában lehet variánst készíteni. Az összes variáns rendszer szinten tárolódik, mindenki által elérhető módon. Az adatbázisban való keresés során kijelölhető, hogy mely variáns-típusra akarunk keresni, és a találati eredmény megjelenítésekor bármely variáns megtekinthető (elsőnek a kereső által előre definiált, számára legfontosabb variánst mutatja meg a rendszer). Katalogizáláskor bármely variáns kiindulópontja lehet valamely tagkönyvtár saját címleírásának, saját variánsának.
Az AMICUS-ban a besorolási adatokat ki lehet egészíteni egységes besorolási (authority) adatokkal. Az egységes besorolási adatokat a rendszer külön táblákban tárolja. A besorolási adatok és az egységes besorolási adatok egymásba vannak integrálva, azaz semmi sem tárolódik kétszer. A megfelelő indexekben jelzés mutatja, hogy egy besorolási adathoz tartozik-e egységes besorolási adat, melyet kívánság szerint meg is lehet tekinteni, illetve megfelelő jogosultsággal módosítani lehet.
 
Központi katalógus
Az AMICUS-ban alapértelmezés szerinti a központi katalógus kezelése. Az AMICUS-ban katalogizáló könyvtárak bibliográfiai leírásai automatikusan kerülnek a központi katalógusba. Külső könyvtárak rekordjait képes MARC formátumban fogadni, és duplum-szűrés után a központi katalógushoz automatikusan hozzáilleszteni. A központi katalógus ugyanakkor egy tagkönyvtár is az AMICUS adatbázisban, ahová közvetlenül is be lehet vinni adatokat, így a cédulán jelentő könyvtárak adatait továbbra is fogadni tudjuk. Keresés során meg lehet adni, hogy csak a központi katalógusra vonatkozzon a keresés.
 
Rekordszolgáltatás
Az AMICUS-ból kétféle módon lehet rekordokat letölteni: egyrészt a web-felületű online olvasói katalógus (LibriVision) használatával, másrészt Z39.50 ügyféllel. Az első esetben egy MARC rekord érkezik a felhasználó számítógépére, melyet be kell tölteni a felhasználó adatbázisába. A második esetben, ha a Z39.50 ügyfél be van építve a felhasználó rendszerébe, a MARC rekord közvetlenül a felhasználó adatbázisába érkezhet meg.
 
Osztott katalogizálás
Az Együttműködési körök és a Katalogizálás fejezetben már érintettük az osztott katalogizálás lehetőségét. Emlékeztetőül: együttműködési kör alatt azokat a könyvtárakat értjük, melyek ugyanarra az AMICUS kiszolgálóra kapcsolódnak, számukra az AMICUS nyújtja az összes könyvtári funkció gépesítését. Egy AMICUS kiszolgáló köré csoportosult együttműködési kör vonatkozásában az együttműködési kör tagjai - természetesen, ahogy azt az előző fejezetekben ismertettük- osztottan katalogizálnak. Az AMICUS azonban képes más .rendszerekkel is együttműködni és számukra is osztott katalogizálási funkciókat nyújtani. Az AMICUS - helyesen - a centralizált modellt valósítja meg. Az osztott katalogizálásban résztvevők egy helyen, az AMICUS-ban katalogizálnak. A rekordok innen kerülhetnek a résztvevő könyvtárak adatbázisaiba vagy az online olvasói katalóguson keresztül MARC le- és feltöltéssel, vagy az AMICUS-ból közvetlenül a résztvevő könyvtár adatbázisába, ha a résztvevő rendszere rendelkezik beépített Z39.50 "ügyféllel".
Az AMICUS-beli osztott katalogizálás egyedülálló sajátossága, hogy képes ugyanarról a dokumentumról többféle nézetet fenntartani és ezeket a nézeteket egymással összefüggő és egymásból átjárható, de ugyanakkor egymástól jól elkülönülő logikai aladatbázisokban tárolni. Ily módon biztosítható, hogy a résztvevők egyrészt kompromisszum nélkül tudnak együttműködni, megtartva címleírási sajátosságaikat, másrészt, hogy a különféle hiteles helyekről származó bibliográfiai és authority adatok elkülönítetten, de mégis azonnal elérhetően és felhasználhatóan álljanak rendelkezésre.
 
Keresés az ügyfél programmal
Az AMICUS ügyfél programjával minden egyes bibliográfiai mezőre keresni lehet. A keresési kifejezést a CCL nyelv segítségével fogalmazhatjuk meg. A CCL-ben kevésbé jártasak pedig előugró ablakokból választhatják ki a keresési parancsokat.
Az AMICUS-ban mód van elsődleges és másodlagos indexek definiálására. Másodlagos indexbeli elemre csak a keresés finomítása érdekében lehet keresni - kivéve, hogy ha van megfelelő jogosultságunk, mert ekkor legyűjthető például akár az összes magyar nyelvű mű is. El lehet képzelni, hogy rengeteg találatot fogunk kapni, tehát csak körültekintéssel szabad egy ilyen kérdést feltenni. Ha véletlenül teszünk fel egy ilyen kérdést, akkor sincs baj, mert mód van a megkezdett keresés felfüggesztésére. A keresőszavak között Boole-algebrai műveletek, illetve közelség operátorok használhatóak. Mód van szűrők megadására, melyeket a felhasználói profilunkban eltárolhatunk, és onnan bármikor elővehetjük és bekapcsolhatjuk őket. Ekkor a bekapcsolt szűrő automatikusan hozzászerkesztődik a megadott keresési kifejezéshez.
Az AMICUS-ban mód van dokumentum orientált keresésre, amikor azonnal a találatokat kapjuk meg, illetve böngésző keresésre, amikor a keresőkérdés indexbeli környezetét tanulmányozhatjuk. Lehetőség van a keresőkérdés és a mező közötti teljes egyezőség vizsgálatára - a csonkolás és helyettesítések módszerének alkalmazásával együtt -, illetve a legtöbb mező esetén lehetőség van a kulcsszavas keresésre is.
 
Az AMICUS online olvasói katalógusa: a LibriVision
Az AMICUS online olvasói katalógusa a webes felületű LibriVision. A LibriVision önálló termék, mely elméletileg bármely szabványos felülettel rendelkező könyvtári szoftverhez illeszthető.
A LibriVision-be - noha Internetes, ún. állapot nélküli kommunikációs környezetben működik be lehet jelentkezni. Minden egyes felhasználó számára definiálni lehet a kereshető adatbázisok körétől kezdve a megjelenítési formátumokig sok mindent. A névvel és jelszóval ellátott bejelentkezésen kívül mód van névtelen használatra is.
A LibriVision képes távoli könyvtárak - és természetesen az AMICUS - indexeiben böngészni (amennyiben a távoli könyvtár rendelkezik a Z39.50 ezen funkciójával). A LibriVision segítségével egyszerre több könyvtárban is lehet keresni. Ez esetben a kereshető mezők száma korlátozott a "legkisebb közös többszörösre", vagyis csak olyan mezőkre lehet keresni, melyek kereshetők valamennyi adatbázisban. Mód van azonban egyetlen adatbázis kijelölésére is. Ilyenkor az illető adatbázis összes kereshető mezőjére tudunk keresni.
A LibriVision képes egy bejelentkezés alatt a keresési történetet megőrizni, a találatokat újra megjeleníteni, illetve a keresést - szükség szerint finomított formában - újra végrehajtani.
A keresőnek módja van keresési mintákat létrehozni, melyek a cél adatbázist, adatbázisokat, illetve a keresőkérdést tartalmazzák. Ezek a minták megőrződnek két bejelentkezés között is.
A LibriVision Internet keresés címszó alatt az internetes keresési eszközök garmadáját kínálja tárgyi bontásban az olvasók számára. Külön fejezetben találhatók az általános keresők, a levelezési cím keresők stb.
 
A magyar AMICUS
A magyar AMICUS két nyelven fog beszélni: magyarul és angolul. A fordítást az OSZK vállalta magára. A magyar AMICUS ezen kívül a HUNMARCkal kompatibilis rendszer lesz. (Azon adatféleségek esetén, melyekre még nem jelent meg a HUNMARC előírás, a USMARC előírásait használja a rendszer.)

A NEKTÁR projekt kiterjed az integrált könyvtári szoftver, valamint a szoftvert kiszolgáló számítógép beszerzésére. A pályázat nem terjed ki az ügyfél programok futtatásához szükséges számítógépekre, ezek beszerzése az idei év feladata lesz.
 
A kiszolgálók
A győztes pályázó két kiszolgálót ajánlott. Egyet az AMICUS futtatásához, egyet pedig a LibriVision-hoz.
 
Az AMICUS kiszolgálója egy IBM RS/6000 F50-es számítógép. Fő jellemzői:

A LibriVision egy IBM RS/6000 43P jelű számítógépen fut. A 43P fő jellemzői:

Mindkét gép AIX 4.2-es operációs rendszer alatt működik. A WWW kiszolgáló a LibriVision szempontjából bármi lehetne, nekünk éppen a Netscape Fastrack 2.01-es verziót szállította az IBM. A konfigurációhoz tartozik még egy APC Smart típusú szünetmentes áramforrás is PowerChute kezelő szoftverrel.

A NEKTÁR projekt időtartama két év. A projekt a szerződéskötés napján indult és két fő részre oszlik. Az első évben, tehát 1998-ban, el kell indulnia az éles rendszernek az áttöltött adatokkal. A második év a garanciális időszak, mely időszak alatt minden további fejlesztést ingyenesen meg kell kapnunk.

Azt hiszem, hogy az ablakos megjelenésű ügyfél program és a LibriVision ezt biztosítja.

Azt reméljük, hogy az AMICUS-szal könnyebben tudunk részt venni ilyen együttműködési körökben.
 
ONE2
Nemzetközi téren az ONE2 projektbe kapcsolódtunk be. A projekt célja az európai nemzeti könyvtárak összekapcsolása. Mindenféle együttműködés számtalan problémát vet fel, még akkor is, ha megvan a közös nyelv, a Z39.50, melyre az együttműködést alapozni lehet. Ilyen probléma például az eltérő MARC-ok, vagy az eltérő karakterkészletek használata, melyekre a Z39.50 sem kínál maradéktalan megoldásokat. Az OSZK szerepe az ONE2 projektben most formálódik.
 
MOKKA
Az OSZK kezdetektől aktívan részt vesz a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) projekt munkálatában: Remélhetőleg az OSZK lesz az egyik legnagyobb rekordszállítója a MOKKA-nak A MOKKA-hoz való technikai csatlakozás feltehetőleg zökkenőmentes lesz az AMICUS szabványos ki és bemeneti felületeinek köszönhetően.
 
KözElKat
A fejlesztés elvileg kétirányú lehet. Egyrészt, a nemzetközi szabványokon alapuló AMI CUS-hoz lehetne illesztőprogramokat írni, hogy képes legyen az egyedi KözElKat (Központi Elektronikus Katalógus) protokoll szerint kommunikálni, másfelől viszont az is felvethető, hogy a KözElKat-ot kellene képessé tenni szabványos nemzetközi protokollokkal való együttműködésre. Ez a feladat legkorábban jövőre indulhat el. Meglátjuk, hogy addigra hova fejlődik a KözElKat protokoll és akkor fogjuk eldönteni, hogy milyen irányba induljunk el.

Az OSZK az AMICUS birtokában elvileg képes együttműködési körök létrehozására. Olyan könyvtárakról lehet szó, melyek még nincsenek gépesítve, és a kölcsönös előnyök alapján szívesen csatlakoznának az OSZK-ban bevezetett AMICUS-hoz. Természetesen az ilyen együttműködésre az OSZK kiszolgálóit még fel kell készíteni. A jelenlegi rendszert az OSZK és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár kiszolgálására méreteztük. További könyvtárak bevonása kapacitás- és teljesítménynövelést tesznek szükségessé. Az erre fordítandó összeg azonban nagyságrendekkel kisebb, mintha az egyes könyvtárakat önállóan gépesítenénk. Más vonatkozásokban viszont az önálló gépesítés lehet előnyösebb egy könyvtár számára, hiszen akkor elmaradhatnak például a kommunikációs költségek.

Az OSZK végre képes lesz rá, hogy a központi katalógust automatizálja. A jelentéseket elektronikusan és hagyományos módon egyaránt fogadni tudjuk majd.

A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány fontos fejlesztést, melyeket a NEKTÁR projekt részeként még megkapunk.
A NEKTÁR projekt időtartama alatt elkészül az AMICUS UNICODE-os verziója.
Az AMICUS kliens is képes lesz külső Z39.50 kompatibilis adatbázisokban keresni és onnan rekordokat átemelni.
Az outputokat Z39.50 protokoll segítségével lehet majd előállítani.
A központi katalógusba jelentő könyvtárak a weben keresztül, online frissíthetik az állományadatokat.

Az AMICUS segítségével nemcsak a saját a munkánk válik hatékonyabbá, hanem a helyi és távoli felhasználók egyaránt egy könnyebben kezelhető, teljes hálózati funkcionalitást nyújtó online olvasói katalógushoz jutnak, a könyvtári közösség számára pedig hálózaton elérhető, gyors és teljes körű szolgáltatásokat fogunk nyújtani.