Kulturális lehetőségek a New Yorki közkönyvtárban

41. évfolyam, 1995. 1. szám

Debreczeni Zsuzsanna

Az elmúlt időben, New York-i "száműzetésem" alatt alkalmam volt, 10 éves szünet után újra, könyvtári kérdésekkel foglalkozni. Mint egykori könyvtáros, jelenleg pedig érdeklődő olvasó, megkülönböztetett figyelemmel jártam végig és tanulmányoztam a "The New York Public Library"-t (NYPL). Sikerült megismernem azt a fantasztikus lehetőséget, amit ez a nagyszerű intézmény kínál a nagyváros lakóinak és dolgozóinak, tartozzanak bármilyen társadalmi csoportba.
A 12 milliós metropolisz öt városrészéből hármat (Bronx, Manhattan, Staten Island) hálóz be ez a könyvtári rendszer. A másik két városrésznek (Queens és Brooklyn) saját hálózata van. A The New York Public Library (NYPL) 82 fiókot üzemeltet az előbb említett városrészekben. Ezek közül 78 fiók helyi közösségeket szolgál az ott felmerülő, általánosabb jellegű érdeklődésnek megfelelően. A hálózat további négy egysége a helyi fiókoknál mélyebb ismeretanyagot kínál, különböző témakörökben a nagyközönség számára.
A fiókkönyvtárak több mint 10 millió kötetet ajánlanak kölcsönzésre, illetve helybenhasználatra. A könyveken kívül időszaki kiadványok, audiovizuális anyagok és egyéb médiák állnak az olvasók rendelkezésére. Kialakult néhány különleges gyűjtemény is, mint például az etnikai kollekciók, idegen nyelvű kiadványok, művészeti anyagok gyűjteménye stb. Itt jegyzem meg, hogy a magyar nyelvű könyvállomány mintegy 1500-ra tehető. Az Andrew Heiskell fiókkönyvtár pl. a vakok és gyengénlátók számára készült Braille írású kiadványoknak ad otthont, és gondoskodik ingyenes postai szállításukról New York városában és Long Island-en. Ügyelnek arra, hogy a mozgássérültek is hozzájuthassanak a dokumentumokhoz. A figyelem megnyilvánulásának egyik formája, hogy az épületeket ellátták a mozgássérülteket szolgáló liftekkel, mellékhelyiségekkel stb., másrészt pedig számukra is biztosítják az ingyenes postai szállítást. Értelmi fogyatékosok részére szintén nyitva állnak a könyvtár kapui.
A NYPL-hez tartozik még négy ún. kutatókönyvtár, melyekben összesen több mint 36 millió referenszkönyv áll a kutatók, tudósok és szakemberek rendelkezésére.
Én elsősorban nem a NYPL dokumentumszolgáltatását, hanem a könyvtár ezen felüli tevékenységét szeretném bemutatni, hiszen a könyvtár mindenütt fontos közművelődési intézményként is működik. A könyvgyűjtésen, raktározáson, kölcsönzésen kívül feladatkörébe tartozik az emberek összefogása, kulturális igényeinek kiszolgálása. A NYPL munkája kitűnően demonstrálja ezt az alapvető funkciót. Emberek ezrei látogatják naponta a hálózat különböző épületeit. Van, aki újságolvasásra tér be vagy egy sakkpartira, mások találkozókra járnak vagy csak megnézni egy kiállítást. Nem ritka, hogy otthontalanok melegednek az asztalok körül. Valóban, mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő időtöltést, szórakozást ebben az intézményben.
A NYPL minden szolgáltatása ingyenes, beleértve a kölcsönzést, a tájékoztatás igénybevételét és a programokat is. A fénymásolatokért természetesen fizetni keli, és akkor is, ha a kölcsönzött anyagokat késedelmesen viszik vissza.

Közösségi információszolgáltatás (Közhasznú tájékoztatás)
A fiókkönyvtárakban hasznos útbaigazítást kaphatunk a mindennapi életben előforduló problémák megoldásához. Tudomást szerezhetünk az oktatási és fogyasztási szervezetekről, egészségügyi és szociális szolgáltatásokról, művelődési intézményekről. Megtalálhatjuk az angol és spanyol nyelven készült kiadványokat ebben a témában. Ez a szolgáltatás szerves része az egész várost átfogó, lakossági információs rendszernek.
Az egyik központi helyen lévő fiók (Mid-Manhattan Library) ad otthont annak a gyűjteménynek, ahol a munkát keresők kérhetnek segítséget a pályaválasztáshoz, a munkahely kiválasztásához. Ezen túlmenően segítenek nekik a sikeres önéletrajz és pályázat megírásában, valamint felkészítik a munkáltatóval történő beszélgetésre. Az amerikai gyakorlat szerint ez utóbbi kettő kiemelten fontos része az eredményes álláskeresésnek. Ebben a témában nemcsak könyveket, szórólapokat, hanem naprakész újsághirdetés-gyűjteményt is találhatunk. Tanfolyamon is részt vehet az, aki érdekelt ebben a kérdésben. A kurzust önkéntes szakértők vezetik, akik több évtizedes tapasztalatuk birtokában segítenek a rászorulóknak "munkakeresési" képességeiket fejleszteni.

Gyermekrészlegek
Mint minden korosztály, így a gyerekek is óriási lehetőséghez juthatnak a NYPL által. Bár csaknem mindegyik fiók rendelkezik gyermekrészleggel, a Donell Library Center-ben található a hálózat központi gyermekkönyvtára, ahol természetesen nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, kutatók és tanárok is meglelhetik a kívánt információkat. Több mint 50 nyelven gyűjtik a különböző kiadványokat. A gyermekeknek szánt eseményekről külön naptárból tájékozódhatunk. Bár sokak vitatják az amerikai iskola ismeretanyagának elégségességét és hatékonyságát, az tény, hogy az iskolai oktatás fontos szerepet tulajdonít a könyvtárnak és az olvasóvá nevelésnek. Elvárják, hogy a könyvtárak megteremtsék a lehetőséget az iskolások számára az olvasási feladatok megoldásához.

Szolgáltatások a fiatalok részére
Külön állományt tart nyilván a könyvtári hálózat a tízenéveseknek. Természetesen ők is megtalálhatják a könyveken kívül a videókazettákat, magnószalagokat és CD-ket is. Központi szerepet a Nathan Straus Young Adult Library játszik, mely szintén a Donell Center-ben található. A felnőttek számára készült programfüzet külön fejezetben tájékoztat a fiataloknak szóló kiállításokról, filmekről, kézimunka-műhelyekről, író-olvasó találkozókról és egyebekről.
Az előbbi két részleg is gyakran zsúfolt, nagyon nagy az olvasási kedv a gyerekek és a fiatalok körében.

A "kultúrház" szerep
Amerikában nem léteznek olyan típusú intézmények, mint a nálunk hagyományosan kialakult művelődési házak, művelődési központok. Természetesen az embereknek itt is szükségük van összejövetelekre, kulturális programokra, rendezvényekre, de ezt a feladatot részben az ún. közösségi központok, részben egyházi intézmények (e kettő gyakran helyt ad óvodáknak, bölcsődéknek is), részben pedig a közkönyvtárak veszik át.
A NYPL messzemenőkig ellátja az ilyen típusú közművelődési intézményi funkciókat is. Rendszeresen tartanak filmvetítéseket, filmklubokat, író-olvasó találkozókat, előadásokat, színházi rendezvényeket, olvasópróbákat, kiállításokat szerveznek stb. Külön említésre méltó az, ahogyan a koncerteket szervezik. Hetente 4-5 alkalommal is beülhetünk (hétközben és hétvégén egyaránt) a könyvtár valamelyik helyiségébe nagyon igényes komoly zenei előadásokra. Az előadók rendszerint helyi tanárok és hallgatók a város zeneművészeti iskoláiból, de előfordul, hogy külföldi művészek lépnek fel. Kialakítottak rendszeresen ismétlődő programot is, mint például a csütörtöki "Dzsessz - délben" címűt.
Az egyes fiókokban központokat állítottak fel a felnőttkori analfabétizmus felszámolására, ahol önkéntes tanítók segítenek a rászorulóknak. Nemcsak csoportos órákat szerveznek, hanem egyénileg is foglalkoznak a tanítványokkal. A számítógépen pedig önállóan folyhat a tanulás.
Gondolva a sok bevándorlóra, a nem anyanyelvű felnőtt lakosság részére angol nyelvet oktatnak. Ezen kívül - mivel sok a dél-amerikai emigráns - spanyol nyelvművelő órákat is tartanak, megkönnyítve ezeknek az embereknek a beilleszkedését, letelepedését, s segítséget adnak ahhoz, hogy ne veszítsék el kulturális érdeklődésüket az anyanyelvük iránt.
A legtöbb fiókkönyvtárban személyi számítógépeken lehet gyakorolni, bárki dolgozhat velük, érdeklődéstől és gyakorlattól függetlenül. Nem említem most. azt a számítógépes katalógus- és adatbázisrendszert, ami fantasztikus utat nyit az információáramlás előtt, és amit szintén mindenki bátran használhat.
E rövid áttekintés után talán lesznek, akik felhördülnek, mondván: könnyű nekik, mert gazdag ország lévén, nem probléma fenntartani ilyen típusú szolgáltató intézményeket. Az tény, hogy az emberek szívesebben segítenek adományokkal, alapítványokkal ott, ahol erre jobban jut. Ezek az adományok valóban domináns szerepet tölthetnek be a könyvtár fenntartásában. De nem kizárólag pénzt várnak az olvasóktól. Szívesen veszik az önkénteseket is, akik segédkezhetnek a tanításban, korrepetálásban stb. Amit szeretnék még kiemelni, az a jól szervezett, mindenre odafigyelő propagandamunka, s ehhez szorosan hozzátartoznak az előzőek. Nem véletlen, hogy a könyvtár ilyen népszerű a lakosság körében. Az emberek csak annak az intézménynek segítenek, amelyet ismernek és szeretnek. A megismertetés érdekében folyamatosan sokféle propagandaanyagot jelentetnek meg. Minden egyes rendezvényről szórólapokat adnak ki, havonta részletes programfüzetet jelentetnek meg a felnőttek és külön a gyerekek számára. A füzetben tematikusan és időrendben felsorolják az összes, a hónap során várható kulturális eseményt. A könyvtárak bejáratánál, ellenőrzési pontjainál elvehetjük a könyvtárat és használatát bemutató leporellót, amelyben a fiókok címe, telefonszáma, térképe és minden egyéb fontos információ megtalálható.
Remélem, hogy egy-két ötletet nyertek azok, akik szívügyüknek tekintik a magyar közkönyvtárak létét, működését, és fejlődését.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)