41. évfolyam, 1995. 1. szám

Archívum

A debreceni könyvtárosképzési konferencia ajánlásai

"A könyvtárosképzés helyzete és fejlődési irányai Magyarországon" címmel 1994. október 25-26-án Debrecenben megrendezett szakmai konferencián elhangzottak alapján - az ott jóváhagyott tematika figyelembevételével - a hazai szakképzés továbbfejlesztése érdekében a következő ajánlásokat fogalmaztuk meg.

1. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetősége számára javasoljuk:
1.) A képzés távlati tervezésének alátámasztására készíttessen felmérést a könyvtár- és a szakirodalmi tájékoztatásügy intézményeiben dolgozók szakképzettségi helyzetéről, a képzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos szakmai/gyakorlati igényekről. Az átfogó, tudományosan megalapozott felmérés elkészítésére az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központot, vagy más, hivatásos kutatói intézményt célszerű felkérni. Kívánatos a munka előkészítésébe és értékelésébe a képzőintézmények képviselőit is bevonni.

2.) A felmérés eredményeire támaszkodva, továbbá figyelemmel az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer fejlesztési tervezetére és egyéb projektekre, valamint a képesítési és besorolási követelményekre, célszerűnek tartjuk, hogy a Minisztérium kérje fel a Tudománypolitikai Bizottság Információs Munkabizottságát, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és a Könyvtári és Informatikai Kamarával közösen készítsen rendszertervet a könyvtáros-szakirodalmi informatikus képzés és továbbképzés fejlesztésével kapcsolatos igények megfogalmazására.

3.) Szükségesnek tartjuk, hogy a hazai könyvtárosképzés és -továbbképzés szerkezete - más értelmiségi szakmákkal azonos módon szigorúan igazodjon a felsőoktatási rendszerhez, vagyis könyvtáros-szakirodalmi informatikus diplomát kizárólag egyetemen, tanárképző főiskolán, kétszakos (illetve másoddiplomás és kiegészítő) képzés keretében lehessen szerezni. Az egyetemek és a főiskolák legyenek a felsőfokú diplomát adó szakosító (posztgraduális) továbbképzés bázishelyei. Az iskolán kívüli középfokú szakemberképzés és az aktuális feladatokra felkészítő céltanfolyamok az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjában, a tudományos és a szakkönyvtárakban, továbbá a megyei könyvtárakban szerveződjenek.

4.) Kívánatos az utóbbi évek besorolási és képesítési jogszabályainak felülvizsgálata annak jegyében, hogy ismét helyreálljon az évszázados hármas tagolódás:
- az érdemi könyvtárosság (a gyűjtemények szervezése, feltárása, a szolgáltatások nyújtása és az intézmények vezetése) diplomás, értelmiségi szakma, melyre a felsőfokú képzés készít fel;
- őket asszisztencia (vagyis diplomás mellett foglalkoztatott munkatársak) segítik a feladatok ellátásában, akiket középfokú szakemberként a szakképzés keretében készítenek fel;
- s végül a nem főfoglalkozásúaktól, ill. a kiegészítő munkaerőktől alapfokú végzettséget kell elvárni.
A jelenleg érvényes jogszabályok nem ezt a hagyományos és a szakmához illő képletet tükrözik. Szükséges továbbá
- bizonyos munkaköröknek szakosító továbbképzés keretében megszerezhető oklevélhez kötése;
- bizonyos vezető posztok betöltéséhez tudományos fokozat előírása;
- a besorolással, fizetéssel a továbbképzés ösztönzése;
- e munkakörök listájának összeállítása és közzététele.

5.) Az elmúlt évtizedek során a felsőoktatási intézményrendszerben a minőség romlását eredményező szétaprózottság jött létre, s a szükséges létszám, személyi, infrastrukturális és tárgyi-pénzügyi megalapozottság nélkül indítottak könyvtáros (kvázi felsőfokú) képzést. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy más országokhoz képest a szükségest messze meghaladó számú képzési hely jött létre, miközben az alacsony létszámban kiképzettek évtizedek óta távolról sem képesek kielégíteni az intézmények igényeit. Ezért szükséges az erők koncentrálásával és a képzési kapacitás jelentékeny növelésével az alkalmasságukat már bizonyított képzőhelyek erőteljesebb fejlesztése, amelyekre ráépíthető a könyvtári és a szakirodalmi információs intézmények szakember-igényeinek megfelelő alap-, tovább- és szakosító képzés, és amelyek megbízhatók tudományos és szakértői feladatok ellátásával is. A XX. század végén számolnunk kell a könyvtárak és a szakirodalmi információs intézmények szükségletein felül a magánszféra információs igényeit kielégítő szakemberek képzésével is.

6.) Felkérjük a Minisztériumot, hogy a tanítóképzés megújítása keretében - építve az eddig szakkollégium, könyvtárszak keretében oktató könyvtárosokra - szorgalmazza az ottani könyvtárak megerősítését és azt, hogy az informatikai műveltségi terület tartalmába értsék bele a tanítók felkészítését, a tájékozódási-információkeresési és -felhasználási ismeretek oktatását.

7.) Kérjük a Minisztériumot, hogy a maga eszközeivel is segítse a képzőhelyek személyi, tárgyi, infrastrukturális megerősítését, az oktatók hazai és külföldi továbbképzése és a külföldi szakirodalmi tájékozódás feltételeinek a megteremtését .A könyvtárosképzés sajátos igényeihez igazodva támogassa a hallgatók megfelelő hazai és külföldi könyvtári gyakorlatait, és biztosítsa a szükséges pénzügyi kereteket. Elengedhetetlen a külső szakértők, specialisták bevonása a képzésbe és foglalkoztatásukhoz az anyagi és erkölcsi feltételek garantálása.

2 Felkérjük a Magyar Könyvtárosok Egyesületét és a Könyvtári és Informatikai Kamarát, hogy
a.) szervezeteik és a hozzájuk tartozó intézmények, a végzett hallgatókat foglalkoztató könyvtárak, szakirodalmi tájékoztató intézmények és más munkahelyek rendszeres visszajelzései alapján észrevételeikkel, állásfoglalásukkal segítsék a képzőhelyek tevékenységét, a könyvtárosképzés és -továbbképzés rendszeres megújulását;
b.) javaslataikkal vegyenek részt a könyvtárosképzés és-továbbképzés távlati rendszertervének elkészítésében;
c.) tagjaikon keresztül hassanak az intézményekre a képesítési normák és etika betartása és az újonnan végzettek bekapcsolódásának előmozdítása, munkatársaik továbbképzésének támogatása érdekében;
d.) a megfelelő fórumokon támogassák a képzőintézmények személyi, tárgyi, infrastrukturális, gyakorlóhelyi helyzetének javítását célzó pályázatok kiírását és kedvező elbírálását.

3 Kérjük a Nemzeti Kulturális Alap Szakmai Kollégiumát, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel következetesen támogassa a szakképzés és a továbbképzés fejlődését: a tárgyi-anyagi feltételek javítását, különösen a számítógéppark kellő fejlesztését és folyamatos korszerűsítését, az országos és a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolását, az oktatók és a hallgatók kutatási programjait, szakmai tanulmányútjait és rendezvényeken való részvételét, továbbá az oktatási segédletek létrehozását.

4 A szakmai folyóiratok (Könyvtári Figyelő; Könyv, Könyvtár, Könyvtáros; Tudományos és Műszaki Tájékoztatás; Magyar Könyvszemle; Könyvtári Levelező/lap stb.) szerkesztőit arra kérjük, támogassák a szakképzést és a továbbképzést az erre a célra is felhasználható publikációk közlésével, a szakképzésről és a továbbképzésről szóló információk és közlemények megjelentetésével.

5 A könyvtárosképzést befogadó intézmények és a tanszékek vezetői, oktatói figyelmébe ajánljuk és szorgalmazzuk:
1.) Figyelemmel az elkészülő felmérés és rendszerterv elvárásaira a kiképzettek körének jelentékeny bővítését (tekintettel a szakma igényeire és arra, hogy a diplomásoknak legfeljebb fele vállal ennek a szakjának megfelelő állást!), a továbbképzés kereteinek számottevő kiszélesítését.
2.) Kérjük, kísérjék figyelemmel és támogassák a tanszékeket az alábbi feladatok megoldásában:
a) A képzési programok rendszeres, a mindenkori szakmai követelményekhez és nemzetközi tendenciákhoz igazodó felülvizsgálata, a tantervekben a történeti látásmód és a humán elemek megtartása mellett az informatikai és a menedzsment ismeretek és szemléletmód, a nyelvtudás eddigieknél nagyobb arányú érvényesítése;
b) Az oktatási és a tanulási segédanyagok elkészítése, korszerűsítése és fordítása, országos forgalmazása céljából kívánatos megfelelő szervezetről - valamelyik képzőintézményhez kapcsolva - gondoskodni.
c) A tantervi követelmények és hálók összehasonlításával az átjárhatóság előmozdítása, a tantárgyi egyeztetés érdekében a tantárgycsoportok oktatóinak rendszeres találkozója.
d) A képzőhelyek szorosabb együttműködése és ehhez megfelelő keret megteremtése, melynek célja a közös fellépés és érdekérvényesítés mellett a szükséges képzési profilok kialakítása, a képzési és a kutatási programegyeztetések, a tantervi munkálatoknak, az oktatási segédletek készítésének összehangolása, a tartalmi és a módszertani kérdések megvitatásának szervezése, közös kutatási és fejlesztési pályázatok készítése, külföldi kapcsolatok létesítése és ápolása, a képzés és a továbbképzés rendelkezésére bocsátott anyagi alapok felhasználásáról döntés stb.
e) A szakmai utánpótlás, az oktatói kar létérdeke a doktori képzés lehetőségének megteremtése, ezért az egyetemek tegyenek meg minden tőlük telhetőt mielőbbi beindítására.

Budapest,1994. december 10.

Az ajánlások szövegétől eltérő vélemények

Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak

Az I/2. és I/6. ponthoz kapcsolhatóan jelezték: "Ha a könyvtárosképzés szerkezetét a felsőoktatási rendszerhez kívánják igazítani, legyen hely benne a tanítóképző főiskoláknak is, pontosan körülírt képesítési rendelettel, elkülönítve a szakos és a szakkollégiumi képzést." A konferenciára beküldött előzetes tájékoztatóanyagok és az ottani hozzászólások alapján feltételezhető, hogy hasonlóan vélekedik a könyvtárosképzésben jelenleg résztvevő többi tanítóképző főiskola is.

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Közművelődési Tanszék, Debrecen

Az I/3. ponthoz kapcsolhatóan írták: "A megyei pedagógiai intézetek jövőbeni szerepe erőteljesen növekedni fog, s az iskolai könyvtárügy miatt célszerűnek látnánk a jelzett helyeken szerepeltetésüket az ajánlás szövegében. A középfokú szakképesítés képzőhelyei közül, úgy gondoljuk, sokáig nem hagyhatók figyelmen kívül olyan szerveződések, mint például a regionális oktatási központok, tandíjas magániskolák stb.; ez jelzésszerűen bekerülhetne az ajánlásokba."

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)