40. évfolyam, 1994. 2. szám

Archívum

Mezőgazdasági információs rendszer Hollandiában

Billédi Ferencné

A szerző 1993 őszén az MKE Mezőgazdasági Könyvtárosok Szekciója tagjaival együtt hollandiai tanulmányúton járt. Beszámolója felkeltheti azoknak a szakembereknek a figyelmét is, akik közvetlenül nem foglalkoznak mezőgazdasági információval.

Remélem, nem tűnik túlzó elfogultságnak, ha azt mondom, hogy jelenleg hazánkban - de a világ majd mindegyik országában - a mezőgazdaság információellátása rendkívül fontos feladat, nemcsak a szakterület, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is. Magyarországon, tekintettel azokra a gyökeres változásokra, amelyek a mezőgazdaságban is végbementek és most is zajlanak, különösen fontos ez a kérdés.
Napjainkban a mezőgazdasági szaktájékoztatást - hasonlóan a többi szakterülethez - az elektronizáció, a nemzetközi adatbázisok intenzív használata, a korszerű információhordozók, (CD-ROM, multimédia stb.) kiterjedt alkalmazása jellemzi. Az információs szolgáltatások előállításában és a felhasználókhoz való eljuttatásban nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt a szervezett és többszintű kooperáció vált uralkodóvá.
A holland mezőgazdaság információellátásának rendszere jól példázza mindezeket a főbb jellemzőket.
Hollandiában a mezőgazdaság intenzív fejlődését több tényező segítette elő, illetve kényszerítene ki, pl. a magas népsűrűség, a magas földárak, a fejlett technológiai módszerek alkalmazásának lehetősége stb. A földterület közel 70%-át művelik meg, ebből 59% legelő, 35% szántóföld és 6% kertészeti művelésű terület.
Hollandia a második világháborút követő években gyors gazdasági növekedést ért el, és mezőgazdaságában is nagyarányú fejlődés ment végbe. A gazdálkodó egységek területének növekedése ellenére, az ésszerűsítések azt eredményezték, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma több mint a felére csökkent a háború előttihez viszonyítva, azaz a dolgozó népességhez viszonyított arányuk mindössze 6%-a lett.
A holland mezőgazdaság eredményei jelentős mértékben köszönhetők a mezőgazdasági szakemberek, gazdálkodók, állattenyésztők, kertészek szaktudásának. E szakemberek folyamatosan bővítik és naprakészen tartják ismereteiket. Mind az alapképzés (az alapszinttől a felsőfokig), mind a továbbképzés által kínált különféle lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy a mezőgazdasági szakismerethez mindenki hozzájusson, akinek szüksége van rá. Ezt támogatja a mezőgazdasági intézményi háttér: a mezőgazdasági egyetemek, a mezőgazdasági kutatásszolgálat és a mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálat.
A holland mezőgazdaság, kertészet és élelmiszeripar eredményei hazánkban is ismertek. Ha azt mondjuk, hogy tulipán, vagy eidami sajt, Hollandiára asszociálunk.
Hollandia virágtermesztése is közismert: nem véletlenül érdemelte ki "a világ virágkertészete" elnevezést. A virágok, virághagymák, virágmagok export-bevétele évente 4 milliárd Hfl (ez kb. 20 milliárd Ft.) A virágexport szinte tökéletes szervezettséget igényel. A virágpiacok, illetve a két nagy virágárverési hely, közvetlenül az amszterdami repülőtér mellett van, ami megkönnyíti a frissen vágott virágok gyors légi szállítását.
Ismeretes, hogy a hollandok a tengertől hódítottak vissza területeket mezőgazdasági művelés céljára, olyan módon, hogy feltöltötték a tengert, és mezőgazdasági és rekreációs területeket alakítottak ki belőle. Hozzávetőlegesen 225 000 hektár került vissza a tengerből, ezek az ún. polderek. A mezőgazdasági termelés ezeken a területeken is intenzív, olyannyira, hogy a művelés hatékonysága miatt szokás Nyugat-Európa éléskamrájának is nevezni.
Nem igényel különleges bizonyítást, hogy az intenzív mezőgazdasági-kertészeti és erdészeti kultúra csak úgy lehet folyamatosan eredményes, ha állandó és naprakész információk jutnak el a szakemberekhez, dolgozzanak bár az oktatásban, kutatásban vagy a közvetlen termelésben.
Az információk sokféleségére van szükségük a szakembereknek, (pl. meteorológiai előrejelzések, piaci információk az árakról, a keresletről, szállítási ajánlatok, technológiai információk, új kutatási eredmények stb.). Az információk teljességének és maximális hozzáférhetőségének biztosítására szerteágazó és sok ponton illeszkedő információs rendszer működik.
A tudományos információk közvetítése a holland könyvtárak, információs-dokumentációs intézetek feladata. Tevékenységüket összehangoltan végzik a Mezőgazdasági Információs Hálózat (MIH) keretében. Jelentős szerepe van a wageningeni Agrártudományi Egyetemnek és a Mezőgazdasági Minisztérium kutatási részlegének is.
A MIH tevékenység koordinációs központja a wageningeni Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtára és a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ (PUDOC). Mindkét intézmény székhelye Wageningenben van. A Központi könyvtár az egyetem szervezetébe tartozik, a PUDOC pedig a minisztériumnak van alárendelve. Az első lépés az egyesítés felé az volt, hogy közös főigazgató került a két intézmény élére.

A Központi Könyvtár.

A Központi Könyvtárnak kettős funkciója van. Elsősorban egyetemi könyvtári feladatokat lát el, de kezdettől fogva szolgálja a holland mezőgazdasági kutatás szakirodalmi ellátását is. Hollandiában eredetileg a mezőgazdasági kutatás és oktatás egy szervezetben működött, az évek során azonban két külön intézményrendszerré szerveződött. A Központi Könyvtár megtartotta ellátó szerepét mindkét intézményrendszer számára. Alapításakor, 1873-ban mezőgazdasági főiskolai könyvtárként működött, napjainkra országos mezőgazdasági könyvtárrá fejlődött. Ma már hálózati központi feladatokat is ellát. A központi könyvtár közel egymillió kötet egyedi dokumentum, valamint kb. 20 000 kurrens periodika állománnyal egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági könyvtárainak. Az állománygyarapítás elsősorban az agrártudományt helyezi előtérbe, de a társ- és kapcsolódó tudományterületek szakirodalmából is folyik szerzeményezés (pl. a táplálkozástudomány, kémia, környezetvédelem stb.)
A Könyvtár egyben letéti könyvtára a Food and Agricultural Organizations Of United Nations (FAO) kiadványainak is. A különgyűjtemények között kiemelkedik a régi könyvek gyűjteménye, valamint a térkép és a kerttervezési művek gyűjteménye. A könyvtár mindenki számára hozzáférhető, és többféle módja van annak, hogy a bibliográfiai információkat a felhasználók megkapják. A központi katalógus - a Central Agricultural Catalouge (CAC) - kb. 600 000 címet tartalmaz és mikrofishen is rendelkezésre áll.
A felhasználók a DATANET vagy a SIRFNET hálózaton keresztül kereshetnek ebben az adatbázisban.
Azokat a publikációkat, amelyeknek bibliográfiai adatait az adatbázis tartalmazza, a hálózat valamelyik könyvtárában (esetleg többen is) meg lehet eredetiben találni, tehát az eredeti dokumentum könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás formájában hozzáférhető. A kölcsönzés díjtalan, a másolatszolgáltatás térítéses (nem olcsó!).
A Központi Könyvtár és hálózata integrált számítógépes rendszerrel működik. A rendszer része a holland könyvtári információs rendszernek, ilyenformán a mezőgazdasági adatbázis az egész országban lekérdezhető. Természetesen nyomtatott formátumban közreadott bibliográfiák, katalógusok is rendelkezésre állnak a Központi Könyvtárban.
Online információkeresést külföldi adatbázisokból rendszerint új kutatások megkezdésekor, vagy olyan esetekben végeznek, amikor sürgős szükség van a teljes információs anyagra.
Az információs adatbázisok CD-ROM-on vagy lemezen is rendelkezésre állnak a könyvtárban. A közeljövőben már teljes lesz a hozzáférési kiépítettség, úgyszólván valamennyi kutató asztaláról saját személyi számítógéppel hozzáférhető lesz a CAC.
A hálózati együttműködés szervezője a PUDOC állománygyarapító osztálya. Itt végzik a hálózat számára az SDI-szolgáltatást is, melyet a megrendelő kívánsága szerint vagy papírhordozón, vagy géppel olvasható formátumban adnak át.

A Cardbox Plus szolgáltatás.

A Cardbox Plus a személyes információs adatbázis létrehozásának eszköze. A szoftver kompatibilis a hálózat szoftverjével. A használók számára tanfolyamokat szerveznek, ahol elsajátíthatók a szükséges tudnivalók az adatbázis építésével és kezelésével kapcsolatban.
Bibliográfiai információkat az AGRALIN Agricultural Literature Information System in the Netheriands nevű információs rendszer igénybevételével a hálózat bármely pontján lehet kérni. Az AGRALIN olyan számítógépes központi katalógus, amely referátumokat is tartalmaz, tehát a bibliográfiai információknál több információt nyújt. Azoknak a holland dokumentumoknak adatait táplálják be az adatbázisba, amelyek a nemzetközi információs rendszerekbe nem kerülnek be. A PUDOC gyűjti össze ezeket az információkat, és betáplálja az adatbázisba. Az adatokról tájékoztató bulletineket állítanak elő.

A mezőgazdasági könyvtárak hálózati együttműködése

1978-ban megegyezés született az Agrártudományi Egyetem és 17 mezőgazdasági kutatóintézet között, hogy a tudományos, szakinformációk gyűjtésében, feldolgozásában és továbbításában együttműködnek. A kezdetben csak ezekre az intézményekre vonatkozó együttműködés később az egész országra kiterjedő hálózattá nőtte ki magát. Részt vesznek különböző szinteken más intézmények, könyvtárak is. A szolgáltatásokhoz az ország szinte valamennyi könyvtárán keresztül - beleértve a közművelődési könyvtárakat is - hozzáférhetnek a felhasználók. A koordináció a Központi Könyvtár feladata.
A mezőgazdasági információellátást a PUDOC végzi. Alapelvük a technikai színvonal folyamatos fejlesztése és felhasználóbarát szolgáltatások kialakítása. Nagy fejlődést jelentett a hálózaton belül az AGRALIN rendszer kiépítése és működtetése. Ilyenformán a holland mezőgazdaság hatékony és jól működő információs rendszerre támaszkodhat.

Az AGRALIN Rendszer

A rendszert 1978-ban kezdték szervezni, azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági könyvtárak és dokumentációs központok dokumentumállományának adatait számítógépes adattárban dolgozzák fel és automatizált hálózatban tegyék hozzáférhetővé a többi könyvtár számára.
A rendszer saját fejlesztésű szoftverrel dolgozik, amelyet a MINISIS-ből fejlesztettek ki. A MINISIS az International Development Research Centre Ottawa szoftverje.
Az AGRALIN 1980-ban kezdett működni. Rendelésnyilvántartási moduljában a mezőgazdasági könyvtárhálózat könyv- és folyóiratrendeléseit tartalmazó adatbázis található, így az AGRALIN használói időben értesülnek a rendelésekről, és mind saját rendeléseiknél, mind az információs szolgáltatásoknál figyelembe tudják venni. A rendelési folyamat, reklamálás, pénzügyi műveletek automatikusan zajlanak.
Az adattárban a bibliográfiai adatok mellett a lelőhelyadatok is szerepelnek, tehát az adattár központi katalógusként is használható.
A dokumentumokról analitikus adatokat is betáplálnak az adattárba, amelyeket egyrészt visszakereső szolgáltatások céljára, másrészt kiadványok előállítására használnak fel. Az adattár adataihoz a hozzáférés online módon, mikrofilmen, (a bibliográfiai adatok mellett referátumokat is tartalmaz), nyomtatott formátumban lehetséges.
Az integrált rendszer részét képezi a kölcsönzési adminisztráció, kiadás, visszavétel, előjegyzés, felszólítás, valamint a kurrens időszaki kiadványok érkeztetése és kezelése.
A rendszerben más rendszerektől mágnesszalagon átvett adattárakat is felhasználnak, többek között SDI szolgáltatások céljára.
Az AGRALIN jelenleg 670 000 dokumentum adatait tartalmazza. 250 terminálon, illetve PC-n keresztül csatlakoznak a felhasználók.
A mezőgazdasági szaktájékoztatás rendszerének fontos tagjai a kutatóintézetek, az egyetemi tanszékek és a laboratóriumok. A jelenleg működő 173 intézmény tevékenységi körébe az információszolgáltatás is beletartozik. A kutató és oktató munka információs ellátásán kívül jelentős a gyakorlati szakemberek számára nyújtott tájékoztatás is. Van olyan intézet, amely a fejlődő országok mezőgazdaságát látja el tudományos és technológiai információkkal a mezőgazdaság területén.
Összességében elmondható, hogy a holland mezőgazdaság információellátási rendszere imponálóan szervezett, amelyben a mezőgazdasági kormányzat nemcsak a tervezés, irányítás terén vállal vezető szerepet, hanem az anyagi feltételek megteremtésében is. A mezőgazdasági szaktájékoztatás ugyanis magas állami támogatásban részesül. Nagy hangsúlyt helyeznek az információs rendszer nemzetközi fejlesztésére is. A fejlesztési programok szerves részét képezik a mezőgazdasági szaktájékoztatásnak, s ez különösen figyelemre méltó.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)