Elektronikus eszközök

Arra, hogy milyennek is kell lennie a jó közhasznú adatbázisnak, Jennifer Walton kísérelt meg választ adni.
Egy hatékony közhasznú adatbázisnak szerinte minden helyi információt tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a használók valóban szívesen vegyék igénybe. Mekkora használatra számíthatna egy olyan kézikönyvtár, amelyben mindössze egy pár könyv van? - teszi fel Walton a kérdést. Hasonlóan a bőséges választékot adó, gazdag állománnyal rendelkező könyvtárhoz, az adatbázisnak is információkban "gazdagnak" kell lennie.
A közhasznú adatbázisnak először is a struktúráját kell kialakítani. Ebben tekintettel kell lenni a könyvtár vonzáskörzetében élő privát használókra és az információszolgáltatókra is. Az adatbeviteli struktúra legyen könnyen elsajátítható. Az adatbázis információbefogadó képessége legyen korlátlan. Struktúráját éppen ezért úgy kell kialakítani, hogy gyakorlatilag bármilyen típusú információ bevihető legyen. Mindemellett jó, ha közismert, könnyen használható keresőtechnikája van a rendszernek. Feltétlenül legyen a visszakeresési funkciók között böngésző (browsing) üzemmód, melynek segítségével a használó a konkrét kereséseken kívül a többi adat között is tallózhat. Ezenközben rábukkanhat olyan tudnivalókra is, amelyekre szintén szüksége lehet, de eszébe sem jutott, hogy itt megtalálhatja. azokat. A nem csak szekvenciális keresést biztosító hiperszöveg kiépítés segíthet abban, hogy az elektronikus adatbázis lényegesen felülmúlja szolgáltatásban a nyomtatott formában meglévő tájékoztató eszközöket.
A fentiek alapján tehát a következő szempontokra célszerű tekintettel lenni a közhasznú adatbázisok kialakításánál:

Egy, a fentiek értelmében kialakított adatbázisnál elengedhetetlen a különböző információszolgáltatók együttműködése és a központi koordináció. Mindegyik információs partner - az osztott katalogizáláshoz hasonlatosan - maga teszi bele a saját információit, ezáltal a központi adatbevitel minimálisra csökken. A bevitt adatok mindegyike a nagyközönség számára is hozzáférhető, kivéve a privát szektorét, melyet csak meghatározott kör kérdezhet le. Ilymódon elkerülhető, hogy külön adatbázis jöjjön létre a nyilvános és a zárt használói körű információkból.
A bevitt adatok többsége szöveges, de szükség lehet képi információk megjelenítésére is, különösen turisztikai információk, vagy múzeumi tárgyak esetében. Walton az alábbi, szerinte tipikus közhasznú információkat említi meg cikkében:

A fenti, egymástól igen különböző adatok nagyon gondosan kidolgozott tárgyszóindexet tesznek szükségessé. A megfelelő tezaurusz kiépítését a rendszer koordinációs központja kell, hogy irányítsa. Az egységes besorolási adatok kialakításához hasonlóan egységes földrajzi besorolási adatokra is szükség van. Ezek mindenképpen hierarchikus felépítésű tezauruszt alkotnak. A tárgy- és földrajzi indexelés mellett kulcsszóindexet is kell tartalmaznia a rendszernek.
A működési költségeket az információszolgáltatók viselik és ehhez járulhat még némi szponzorálásból származó közpénz.
Az adatbázisépítést szolgáló szoftverek között találunk kimondottan közhasznú információs adatbázisok építésére kifejlesztetteket.
A TEXTAR rendszeren nyugvó, az Infotéka által kifejlesztett magyarországi program szolgálja ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tájékoztatási rendszerét. A programot forgalmazzák is, kétféle formában; ha a vásárló saját adatokat is bevihet a rendszerbe, 35 ezer forintért kapható, a csak lekérdezésre alkalmas forma 25 ezer forint, ez utóbbit azoknak kell megvenniük, akik a FSZEK közhasznú adattárának vásárlói.
Az angliai Vector House COIN (Community Operated Information Network) néven forgalmazott rendszerét helyi és nagytérségi közösségek információs rendszerek számára fejlesztették ki az alábbi mezőkkel: tárgy; tevékenység; az információ címe; sorozatcím; helység/terület (hatókörzet); bevétel; szervezet; illetékes ügyintéző neve; dátum, periodicitás, időpontok, események; költségek; érvényesség; alkalmasság; egyéb mezők; rövid és részletes áttekintés. A rendszert mindegyik hierarchia szintre kiterjedő, indexkészítési funkcióval látták el, valamint olyan tezaurusszal, amelyik a hagyományos tezaurusz fogalmi hierarchiákba rendezetten tartalmazza a "közhasznú"-nak tekintett fogalmakat. (K.E.)

WALTON, Jennifer: Information services for the public. In: Libraries and electronic publishing: promises and challenges for the '90s. 14th International Essen Symposium, 14 October - 17 October 1991. Essen : Universitätsbibliothek Essen, 1992.

Az online üzemmódban használható adatbázisok jelentették talán a legátütőbb fejlődést az információszolgáltatásban, a CD-ROM-ok megjelenése előtt.
Az online üzemmód érdemei közül első helyen kell megemlíteni, hogy egyedül ilymódon biztosítható a "napra-", sőt akár a "percrekész" információkhoz való hozzájutás. Ez a tulajdonsága a magyarázata annak, hogy az online adatbázisok 80%-a üzleti információkkal kapcsolatos, hiszen az információk frissessége ezer a téren nélkülözhetetlen. Ugyanakkor ez a szektor képes arra is, hogy az online kapcsolatok és adatbázis-használati díjak magas árát megfizesse. Másik, jelentőségében nem kisebb érdeme az online kapcsolatnak, hogy több intézmény együttműködésével készülhetnek adatbázisok, amelyeket azután távoli helyekről olyan kisebb intézmények is használhatnak, amelyek saját erőből nem lennének képesek a szükséges információkat begyűjteni.
Az online kapcsolat hátrányaként általában a szolgáltatások magas árát szokták emlegetni, ami a hálózat kiépítéséből, az adatátviteli- és adatbázishasználati költségekből adódik. Lényegesen olcsóbb és a kistelepülések által is könnyen elérhető hozzáférési módot tesz lehetővé a videotex, melyről még külön fejezetben szólunk.
Az online hozzáférésű adatbázisokat rendszerint hostok (adatbázis forgalmazók) szolgáltatják. Az adatbázisok kínálatáról adattárak tájékoztatnak.
A magyar adatbázisok kínálata és a róluk szóló tájékoztatás egyaránt meglehetősen szegényes. Legtöbb adatbázis az IIF hálózaton keresztül érhető el, ezekről nyomtatott és gépi adattárból, illetve az IIF segítségével tájékozódhatunk.
Most, hogy a gépi háttér hiánya már legtöbb helyen nem jelent akadályt, nagyarányú adatbázisépítés indult meg országszerte. Reméljük, hogy adatbázisok sokaságából válogathatnak majd a felhasználók, mire az online használathoz nélkülözhetetlen elektronikus hálózat is mindenütt kiépül az országban.
Az angol Manchester holt példáján szeretnénk bemutatni egy jól működő, online alapú közhasznú szolgáltatási hálózatot.
A Manchester host azért jött létre, hogy a drága online költségek és adatbázis-használati díjak egyetlen kisvállalkozót és privát embert se zárjanak el az információtól. A projekt, amelyből ez a kooperatív vállalkozás (Soft Solution Ltd.) kinőtt, a Manchester Polytechnic Foglalkoztatáskutató Központjából indult el. A skandináv telekunyhó koncepciót felhasználva kívántak lehetőséget teremteni a helyi kisközösségekben lakók számára arra, hogy ugyanúgy csatlakozhassanak a nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz, mint a nagy településeken élők. A hosthoz személyi számítógéppel, modemmel, telefonvonallal és kommunikációs szoftver segítségével lehet csatlakozni, előfizetéses alapon. A Manchesteren kívül lakók X.400-as csomagkapcsolt hálózaton keresztül férhetnek hozzá a rendszerhez. A rendszeren keresztül elektronikus üzenetek küldhetők telexen, faxon vagy számítógépen és terminálon. A host a Geo-Mail hálózat tagja, így rajta keresztül 40 országgal lehet elektronikus kapcsolatba kerülni. A host sokféle kereskedelmi adatbázisból kínál szolgáltatást, 150-nél több elektronikus publikációhoz biztosít hozzáférést, köztük a Financial Times-hoz, a Dow Jones News-hoz (tőzsdei információk) stb., valamint külső hostokhoz biztosít összeköttetést, így a Dialoghoz, a Profile-hoz stb. Gépi fordítási szolgáltatást ad a kereskedelmi szakirodalomhoz, sajtóközleményekhez. A hoston keresztül asztali kiadványszerkesztő rendszerek (DTP) is igénybe vehetők saját kiadványok előállításához.
Szerencsére hazai példát is találhatunk jól működő online hálózatra. Zalaegerszegen, a megyei könyvtár által üzemeltetett információs hálózatról már sok cikk jelent meg. A rendszer szolgáltatásait a 3.431. fejezetben ismertettük. (K.E.)

BARANYAI György: A Zalai Könyvtári Információs Rendszer. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 4.sz. p.597-601.

A Microsystem 1993. július elsejétől beindította a CompuServe Hungary szolgáltatását, lehetővé téve, hogy a világ legnagyobb személyi számítógép hálózataihoz a CompuServe szolgáltatásán keresztül azok a hazai számítógéptulajdonosok is csatlakozzanak, akik nincsenek bekötve az X.25-ös hálózatba, de élvezni szeretnék a nagy számítógéphálózatok szolgáltatásait.
A Compuserve Hungary által kínált lehetőségek közül néhány:

Számítógép fórumok
Speciális találkozóhelyek számítógéptulajdonosok számára, akik hardverjüket, szoftverjüket hatékonyabban szeretnék használni. Ezen fórumokban több száz gyártó áll készen, hogy termékeivel kapcsolatban perceken belül felvilágosítást és segítséget adjon. Azonnal elérhető több mint 30 000 program és fájl legújabb verziója a fórumkönyvtárakban.

Utazás
Tervezze meg utazását azoknak az információknak az alapján, amit az utazási irodák használnak! Megtalálhatja a legolcsóbb utat, legrövidebb utazási időt, repülési megkötéseket, csatlakozásokat. Sőt, foglaljon repülőjegyet, hotelszobát és béreljen gépkocsit online! A Travel fórumban pedig ötleteket kaphat, hogy hol, mit érdemes megnézni. Bármi is az úticél, a CompuServe-vel teljesen megszervezhető az út.

Hírek, Sport és Időjárás
Mindig az elsők között juthat a legfrissebb hírekhez a CompuServe nemzetközi hírhálózatából. Használja ugyanazokat a hírforrásokat, amelyeket a híreket szolgáltató médiák, és megkapja a percre kész híreket, üzletről, sportról. És ha hírmagyarázatra is kíváncsi, akkor a világ vezető napilapjait is lapozgathatja.
Utazik? Akkor érdekelni fogja a helyi és a nemzetközi időjárási előrejelzés is.

Kommunikáció
A CompuServe Mail kommunikációs központtá alakítja az Ön személyi számítógépét. A világ távoli pontjaiba küldhet és onnan fogadhat akár bizalmas információkat is. Üzeneteket küldhet más hálózatokon keresztül is (MCI Mail, Telex Internet, AT&T mail, AT&T Easy Link) vagy faxcímre. Mindezt bármely nap bármely órájában.

Üzlet és Pénz
A CompuServe segítségével ugyanazokat az elektronikus eszközöket használhatja beruházásainak ellenőrzésére, mint a szakértők.
Vállalkozását analizálhatja. Betekinthet az értékpapírok árának várható alakulásába. Szakértői kiadványokat olvashat a világ meghatározó tőzsdéiről. Megrendelhet, vehet, eladhat szállítmányokat. Várható árváltozásokról kaphat információt. Lekérdezheti a külföldi valutaárfolyamokat. Összefoglalásokat olvashat az elméleti és gyakorlati menedzsmentről és marketingről. Sőt, lehetősége van Önhöz hasonló befektetőkkel konzultálni!

További lehetőségek:
Szórakozás és játék; Kiadványok; Speciális érdeklődés szerinti lekérdezés; Grafikai fórum stb.

Belépés
A CompuServe szolgáltatásai 1993. július 1-től elérhetőek. A CompuServe taggá válás ingyenes. Az új tagok részére az első hónapban a standard fizetési mód szerinti szolgáltatások a kapcsolattartási díjtól mentesek.
A CompuServe szolgáltatások kényelmes elérését biztosító CIM szoftver ára 1495,- Ft. E szoftvercsomag a programon kívül tartalmaz egy kézikönyvet és magában foglal 1300,- Ft ingyenes hozzáférési lehetőséget a CompuServe szolgáltatásaihoz. Mindezen felül lehetőség van a CompuServe kapcsolattartási díjaktól mentes megismerésére, használatának begyakorlására a PRACTICE és QUESTIONS fórumokon keresztül, és a TOUR lejátszásával.
A CompuServe-nél választani lehet a Standard Fizetési Mód, és az Alternatív Fizetési Mód között.

Standard Fizetési Mód
A havi díj a szolgáltatások széles skálájának kapcsolattartási díjaktól mentes használatát teszi lehetővé. E szolgáltatások közül néhány:

A Basic Services menü tartalmazza az elérhető szolgáltatások teljes listáját. Minden más szolgáltatás pay-as-you-go alapon számlázódik a fenti táblázat szerint.

Alternatív Fizetési Mód (pay-as you-go)
A CompuServe-nél az első hónapi ingyenes Standard Fizetési Módú használat után megkérdezik, hogy továbbra is a Standard Fizetési Módot választja-e. Ha nem, akkor automatikusan az Alternatív Fizetési Mód lép életbe.
Az Alternatív Fizetési Mód azon Membership Support szolgáltatások korlátozás nélküli használatát teszi lehetővé, melyek mentesek a kapcsolatteremtési díjaktól. Minden más szolgáltatás a saját díjszabása szerint számlázódik.
Mindkét előfizetési mód esetén a CompuServe tagoknak ingyenesen jár a CompuServe Magazin c. havilap.

További felvilágosítás:
CompuServe Hungary
Horváth Gyula
(Microsystem, 1122 Budapest, Városmajor u. 74.
Ügyfélszolgálat: tel.: I56-5366 fax: 755-9296

A távkommunikációs eszközök közül, a telefon után a legelterjedtebb a telefax, nemcsak külföldön, de hazánkban is. Sok könyvtár is rendelkezik fax berendezéssel, amit levéltovábbításra használnak elsősorban és csak ritkábban dokumentumküldésre.
A Computer-Panoráma című folyóirat faxokról szóló írásának alcímében mondottak: "Az információk valósághű átvitelére a legkézenfekvőbb eszköz a telefax. Ma egy vállalkozás beindításához - a Cégbíróság engedélyén kívül - alig kell több, mint egy telefonvonal és egy faxkészülék" akár egy információs központnak, mint vállalkozásnak a létrehozására is érvényes. Ennek könyvtári keretekben történő megvalósítási formájára ismertetünk egy hamburgi példát.
Hamburgban is azt tapasztalták, hogy az utóbbi időben a közkönyvtárba betérő könyvtárhasználóknak a fele konkrét információkért jön, amelyeket referensz könyvekből és adatbázisokból tud a könyvtár nekik szolgáltatni. Az információs eszközök terén azonban a hamburgi fiókkönyvtárak a főkönyvtárhoz képest hátrányos helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek olyan gazdag választékkal. Ezen egy olyan program beindításával próbálnak meg segíteni, melyet a Szerencsejátékból származó bevételből a hamburgi Sparkasse támogat. A program keretében 1992 decemberében 53 hamburgi fiókkönyvtárat telefax készülékkel szereltek fel. A készülékek segítségével a fiókkönyvtárak képesek lesznek a főkönyvtár gazdag tájékoztatási műszereinek a használatára, köztük a 23 000 kézikönyvnek, 2 német és 7 idegen nyelvű enciklopédiának, a jogszabálygyűjteménynek, a címnyilvántartásnak, térképeknek és telefonkönyv gyűjteménynek az igénybe vételére. A telefaxon továbbított referensz-kérdésekre ugyancsak telefaxon gyors választ és a keresett dokumentumokat is meg tudják küldeni. (K.E.)

Hamburg - Aufbau eines Fax-Neues. In: Buch und Bibliothek, 1993. Jg.45. no.2. p.103-104.
Faxok : Táveszme. In: Computer-Panoráma, 1992. 11.sz. 14.p.

A videotex, teletext kifejezés összefoglaló elnevezése azoknak a rendszereknek, amelyek a képernyőt (tévékészülékét, személyi számítógép monitorját) használják fel, az információ megjelenítésére. Az információt egy központi számítógépen tárolják és különféle módokon (telefonhálózat, tévécsatornák) juttatják el a használókhoz. Szöveges és grafikus adatok megjelenítésére egyaránt alkalmas. Kétirányú, interaktív=párbeszédes használatra is lehetőség van. A rendszerek használata rendkívül egyszerű, a készülékek könnyen kezelhetők, bátran állíthatjuk, hogy használatuk egyszerűbb, mint egy személyi számítógépé.
A viewdata olyan videotex, amellyel egy nagyszámítógépen tárolt írásos, grafikus információ kétirányú, interaktív módon, telefonon közvetítve, továbbítható és az erre a célra átalakított tévékészüléken megjeleníthető. Közismert példa az angliai Prestel, a francia Télétel vagy a német nyelvterületen a Bildschirmtext (Btx). Magyarországi megvalósulása a Magyar Videotex rendszer.
A teletext a videotex olyan formája, amellyel a hagyományos televíziós műsorszórás keretében adódik lehetőség az információátadásra. Az ilyen fajta rendszerek (tipikus példája a BBC Ceefax és az ITV Oracle nevű rendszere), csak egyirányúak, azaz csak lekérdező funkcióban használhatók. Hazai példaként az MTI-MTV Képújság említhető. (Ld. még az 5.28. fejezetet.)
A videotex több mint tíz éve jelenlévő információközvetítő eszköz. Első nyilvános alkalmazására 1976-ban került sor Angliában Prestel márkanéven. Európában három fajta vtx terjedt el tömegesebben: a Prestel típusú, a német Btx-típusú és a francia Minitel terminálra épülő Télétel típus. Az egyes országok a saját nemzeti szabványuk szerinti megjelenítési formát használnak. A nyolcvanas évek második felében tárgyalások kezdődtek annak megvizsgálására, hogy egy közös világszabvány révén egységesíthetők legyenek a világ vtx rendszerei. Elképzelhető, hogy az új szabvány majd egyszer valamikor a CEPT és az amerikai szabvány alapján születik meg.
A videotex rendszerek legnagyobb előnye, hogy számítástechnikai előképzettség nélkül is kezelhetők a készülékek, ami azért fontos szempont, mert tíz-tizenöt évvel ezelőtt, a vtx indulásánál, még csak igen szűk kör ismerte a számítógépeket, s az emberek jó részében erős ellenállás volt a készülékkel szemben.
A videotex rendszerek alapszolgáltatásai között az információlekérdezés, az információbevitel, üzenetközvetítés, zárt előfizetői csoportok kialakítása, tranzakciók elvégzése, válaszoldal kitöltése, teleprogram funkció, díjazási adatok lekérdezése találhatók.
A szolgáltatások előnye, hogy a használók a kiépített hálózaton keresztül az otthonukban, munkahelyükön vagy a különféle nyilvános helyeken (posta, szálloda, áruház, pályaudvar) felállított terminálok vagy dekóderes tévékészülékek, ill. vtx-vételre alkalmassá tett személyi számítógépek révén elérhetik és a képernyőjükön megjeleníthetik a központi adatbankokban tárolt információt. A lekérdezés a klaviatúra megfelelő billentyűjének lenyomásával történik, amelyre a képernyő alján utasítást kap a használó. Mivel a vtx rendszerekben az információ alapegysége a kép, az adatbázisok képoldalnyi információkból állnak. Egy kiválasztott képoldalt vagy az oldalszám (minden képnek van egy azonosító száma), vagy a menü kínálta témák átnézésével és lépésről-lépésre haladva lehet elérni. Ez utóbbi módszer viszont lelassítja a keresést. Oka a rendszer felépítésében rejlik, ugyanis az adatbázisokban az információk hierarchikus szerkezetben helyezkednek el. Menüválasztással az általános témától lehet haladni az egyre specifikusabb felé. A nagy vtx-rendszerek, ahol több tízezernyi az információs oldalak száma, a használat megkönnyítése és gyorsítása érdekében közreadják a leggyakrabban használt oldalszámokat. Léteznek újabban olyan eljárások is, amelyekkel tovább gyorsítható a keresés, pl. a kulcsszavas, tárgyszavas kereséssel vagy a keresőprogram beépítésével az intelligens terminálokba.
Összefoglalva, a vtx legnagyobb előnye, hogy egyszerűen, alig néhány utasítás ismeretével használható, és nem feledhető az az előnye sem, hogy már több mint tíz éves tapasztalat áll mögötte. (K.K.)

VINE. 86. (March, 1992.) írásai
A videotexről készült szemletanulmányok a Könyvtári Figyelő. Új folyam. 1. (37.) 1991. 2. számában. pp.225-277.

A továbbiakban országonkénti rendszerezésben, nagy általánosságban, bemutatjuk a közérdekű tájékoztatást szolgáló nyilvános, illetve magán videotex rendszereket, korántsem a teljesség igényével.

Nagy-Britanniában kísérleteztek először - egymással párhuzamosan - a videotex és a teletext felállításával. A brit posta eredeti célja a vtx kifejlesztésével a meglévő telefonhálózatok csúcsidőn kívüli (esti ill. hétvégi) kihasználtságának fokozása volt. A tervezett szolgáltatással lakossági igényeket céloztak meg, tudván, hogy a családok döntő többségének van telefonja és tévékészüléke, így a távoli számítógépen tárolt információk könnyen elérhetővé válnak az otthonokból is. A Prestel márkanéven beindult nyilvános videotex rendszer elve a "mindenkinek valamit" volt, amely a lakosság széles rétegei számára igyekezett általános jellegű, (pl. banki, utazási, szabadidős, oktatási, kulturális) szolgáltatásokat kínálni. 1976-tól kétéves próbaidőszak kezdődött a Prestel hatásának (érdeklődés, piac) előrejelzésére. Mivel az elért eredmények elmaradtak a várakozástól, az angol posta a tapasztalatoknak megfelelően módosította a stratégiáját. A Prestel erőssége a faktografikus információszolgáltatás, bár az információk minőségét sokan illették kritikával Egy 1980-as Aslib felmérésből kiderült, hogy a Prestelben levő leghasznosabb információk nem a közkönyvtárak látogatói számára értékesek, hanem az üzleti életben érdekeltek számára. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy a Business City Library (London egyik nagy üzleti információt szolgáltató könyvtára) nem találta elég informatívnak, kellő mélységűnek a rendszerben található üzleti információkat. Az angol posta új stratégiája az lett, hogy a szélesebb használói rétegek helyett, szűkebb felhasználói csoportot keresett. Teleprogramjaik, oktatási csomagjaik révén az oktatási információk is keresetté váltak a képző intézmények körében.
A hetvenes évek végétől magán vtx rendszerek is üzemelni kezdtek. Ezek sikeresebbnek bizonyultak az évek során, mint az országos nagy rendszer, feltehetően azért, mert hatékony, testreszabott információt tudnak szolgáltatni. Egy 1989-es felmérés kimutatta, hogy Nagy-Britanniában fokozatosan nő a videotex rendszerek népszerűsége. A könyvtárakban használt videotex rendszerek számának változását és a magán videotex rendszerek előretörését illusztrálja az alábbi táblázat.

A Prestel üzemeltetői kezdetben abban bíztak, hogy a rendszer otthoni használóinak száma magas lesz, mert élni fognak a videotex által elérhető különböző szolgáltatásokkal, így a távvásárlással, a telebanki ügyintézéssel, vagy egyéb tranzakciós ügyletekkel, üzenetküldéssel, információlekérdezéssel. Ebben az időszakban számos helyi kormányzat vállalta, hogy információszolgáltatóként vesz részt a Prestelben. Miután a tesztidőszak nem hozta meg a Prestel számára a széles körű népszerűséget, a rendszergazda, a British Telecom úgy döntött, hogy az üzleti élet résztvevői felé fordul. Ennek az lett a következménye, hogy az emelkedő használati díjak és a használók, ill. információszolgáltatók érdektelensége miatt, a helyi kormányzatok kiszálltak az országos rendszerből és inkább saját, helyi információs rendszereik megteremtésén kezdtek dolgozni. 1988-tól kezdve mintegy 20 kormányzati, önálló videotex szolgáltatás jött létre Nagy-Britanniában. Egyike az elsők között felállított, s azóta is jól működő rendszereknek, a Berkshire Viewdata Service (bVs) az észak-angliai városi kormányzat könyvtári osztályának fenntartásában. Vezetője, Mic Dover szervezte meg a LAVA nevű szervezetet, hogy legyen egy olyan országos fórum, ahol az ilyen jellegű problémákat közösen megvitathatják.

A LAVA (Local Authorities Videotex Association - Helyi Kormányzatok Videotex Egyesülete) jelenleg 60 taggal rendelkező szervezet. Évente 4 alkalommal jönnek össze. Bár a LAVA elsődleges érdeklődési területe a vtx-alapú rendszerekre irányul, újabban foglalkoznak a multi-média és a hipertext technika kínálta lehetőségekkel is.

A LAVA-val kapcsolatos további információk:
Mic Dover, LAVA Secretary
Informative
40 Anstey Road
Reading
Berkshire RG 1 7 JR
Telefon: 0734-581664
A LAVA-hoz hasonló egyesület Olaszországban isműködik:
Címük: Associazione Nationale Fornitori di Videoinformazione AnFoV
Via A. Lamarmmora 35.
1-10129 TURIN
Főtitkár: Mrs. Nino Catania

A GRAPEVINE nevű vtx-szolgáltatás egyike a LAVA-hoz tartozó rendszereknek. Helyileg Basingstoke-ban található. A rendszer az alábbi területek információellátására összpontosít: helyi intézmények és szervezetek címjegyzéke, helyi kormányzati információk, vonat és busz menetrend, napi tájékoztatás a helyi kulturális eseményekről (színház, mozi, hangverseny, kiállítások stb.), tanfolyamok, munkaközvetítés.
A GRAPEVINE-nek 12 nyilvánosan felállított készüléke működik a város különböző pontjain (állomásokon, könyvtárakban, sportcsarnokokban, kórházakban stb.), ahol a terminálokon ingyenesen lehet használni a rendszert. A hivatalokban és otthonokban található, modemmel kiegészített, így vtx-ként is működő személyi számítógépekről ugyancsak hívható a központi adatbázis, bár az innen érkező kérdések száma alacsonyabb mint a nyilvános terminálokról származóké. A rendszeren keresztül havonta mintegy 500 ezer képoldal érhető el. Ez a szám imponálóan magas, de a használat minősége mégsem ilyen jó, ugyanis a rendszer egyszerűsége és használóbarát volta ellenére, a hierarchikus szerkezet miatt a használók gyakran eltévednek, s a hosszú, lépésről-lépésre történő keresés után sem biztos, hogy eljutnak a keresett információhoz.
A rendszer címe:
Queen Mary's College
Cliddesden Road
Basingstoke RG21 3HF
Telefon: (0256) 20861

GRAPEVINE [tájékoztató]. [1993]. 4 p.
LAVA leaflet. [1992. 4 p.]
WILLOLIGHBY, S.: Information about LAVA. 1993.1 p.

Nagy-Britanniában széles körben kiépített hálózata működik a NACAB-nak (Polgári Tanácsadó Irodák Nemzeti Szövetsége). A Helyi Polgári Tanácsadó Irodákon (CAB) keresztül havonta kb. 20 ezer kérdést válaszolnak meg. Az országban ezer körüli a CAB-irodák száma. E hivatalos intézményekkel párhuzamosan még magánszervezésű tanácsadó irodák is tevékenykednek. Tavalyi adatok szerint ezekhez a polgári tanácsadó irodákhoz évente mintegy 5-7 millió ember fordul. A kérdések többsége az adósságkezelés, állásközvetítés, ill. képzési, továbbképzési lehetőségek iránt érdeklődik. Az országos és a helyi polgári tanácsadó irodák zökkenőmentes működését videotex rendszeren keresztül tervezik megoldani, hasonlóképpen az online elérésű központi adatbázisokhoz.

A fenti nevű viewdata rendszer a doncasteri városi kormányzat szolgáltatása. Tipikus működési területe: állásközvetítés az adott régióban. Ebben 4 helyi (azaz a régióban felállított) munkaközvetítő iroda segíti. Ezen kívül a helyi vonatkozású kulturális és társadalmi eseményekről is tájékoztatnak, karöltve a helyi nyomtatott sajtóval.
Az észak yorkshire-i Barnsley-ben, Rotterhamben és Sheffieldben is működnek vtx rendszerek SYLVIA néven (South Yorkshire Libraries Viewdata Information Association). A hálózat bővítéséhez megvan már a pénzügyi fedezet, készen vannak a tervek is. Hangsúlyosan kívánnak majd Darne Valley-re figyelni, ahol a bányák bezárása után létfontosságú szerepe lett a különféle átképző tanfolyamoknak, melyekhez a vtx rendszer is segítséget nyújt. (K.K.)

Gateshead a British Telecom központi rendszerén belül létrehozott egy Gatel nevű saját adatbázist, de ez a megoldás túlságosan költségesnek bizonyult. A további kiadások elkerülése érdekében saját, helyi viewdata rendszert hoztak létre. Erre a célra beszerezték az ICL által forgalmazott Bulletin videotex szoftvert, központi adattárolásra pedig a helyi önkormányzat ICL 2966 mainframe gépét használták, Bulletin Link Unit (BLU) egységgel kiegészítve. A rendszer kiépítéséhez szükséges hardver ára 23.642 font volt, amihez évente kb. 1.500 font plusz költség adódott. A terminálok többsége SONY márkájú, szerkesztő terminálként a SONY 1420-as készüléket használják. Ezen kívül üzemeltetnek AMSTRAD PC 1512 gépet Datatalk szoftverrel, PHILIPS HCS 110 videotex terminált, és elsősorban az oktatási szférában BBC számítógépeket.
A fejlesztésért a könyvtár információs szolgálatának vezetője felelős, de valamennyi technikai kérdés az önkormányzati hivatal számítógépes részlegének hatáskörébe tartozik. Egy főállású és egy részfoglalkozású könyvtári asszisztens végzi az adatbevitelt és az aktualizálást.
A központi számítógép költségeit a hivatal fedezi, míg a terminálok vételára és üzemeltetése a könyvtári szolgálat költségvetésében jelenik meg. Amíg nincs közvetlen vezetékes összeköttetés, a kiadások jelentős hányadát a telefondíjak teszik ki. Kb. 2.000 fontot költenek évente vonali szerkesztésre. A telefonköltségek kiszámítása nehézkes, mivel a legtöbb helyen ugyanazt a vonalat használják beszélgetésre és a viewdata terminál üzemeltetésére.
Településszerte több terminált helyeztek el: 13 könyvtárban van lekérdezési lehetőség, a központi könyvtár 3 terminállal rendelkezik. Az önkormányzati hivatal oktatási osztálya és 8 közösségi központ használ még készüléket. A szolgáltatás elérhető valamennyi gatesheadi iskolában is. A helyi műszaki főiskola, a munkaközvetítő központok, a Lakossági Tanácsadó Iroda, az Ifjúsági Szervezetek Tanácsa és bárki, aki otthonában mikroszámítógéppel, modemmel rendelkezik, telefonvonalon keresztül igénybe veheti a rendszer szolgáltatásait.
Az önkormányzati hivatal számítógépes részlege hetente kiíratja a statisztikát a rendszer használatáról. Kb. 1000 lekérdezés esik egy napra, és a statisztika részletesen kimutatja, hogy mely képernyőoldalakat keresik gyakrabban. A legkeresettebb a programajánlat, a könyvtári katalógus és az álláshirdetés.
A gatesheadi Portcullis Viewdata 1985 nyarán kezdte meg működését önálló rendszerként, a hálózat könyvtárai 1986-tól folyamatosan vezették be a szolgáltatást. Amíg a nyilvános Prestel keretében működő Gatel a jelentős költségek miatt 230 oldalnál több információ előállítását nem vállalhatta, az ICL Bulletinre alapozott Portcullis helyi, lokális rendszer több millió oldal tárolását, lekérdezését teszi gazdaságosan lehetővé. 1986-ban a Portcullis a teljes körű kiterjesztést követően, több mint 2500 oldal lekérdezésére adott módot, és emellett továbbra is biztosította a British Telecom 350 000 oldalas nemzeti adatbázisának elérését.
Az új rendszer számos szempontból előnyösnek bizonyult. A saját mainframe gép használata jelentős költségmegtakarítást eredményezett, lehetővé vált más, helyi rendszerekhez való csatlakozás is (Shopping Information, Members Services Information). Mivel kompatibilis az önkormányzat számítógépével, egyúttal biztosítja a képviselő-testület és a hivatal munkatársainak gyors informálódását. A hatósági munkával kapcsolatos információk elérhetőségének korlátozására ún. zárt csoport hozható létre. A rendszer ellenőrzése saját kézben van, mivel minden adatot az önkormányzat gépe tárol.
A Portcullist működtető ICL Bulletin szoftver nagy előnye a piacon kapható más szoftverekkel szemben, hogy "window" funkciója révén a viewdata rendszerből átléphetünk a központi számítógépen futó egyéb adatállományba is, és annak tartalmát is megtekinthetjük.
A Portcullis főmenüje:

NAGY Ferenc: Viewdata a közművelődési könyvtárban. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.248-250.

Az In View nevű rendszer az egyik vezető információszolgáltató Írországban a közérdekű információellátásban. A rendszer érintésre működő terminálokat, vtx-kapcsolatot s egyéb multi-média technikákat alkalmaz. Szolgáltatásaival a pénzügyi, kormányzati, turisztikai és kiskereskedelmi szervezeteket látja el információval.
Nemrégiben döntés született arról, hogy Írországban kifejlesztik a francia Télétel szabvány szerint működő nemzeti vtx szolgáltatást. Ennek megteremtésén a Telecom Eireann, a France Telecom, a Credit Lyonnais és az AIB közösen dolgozik.
A felfuttatás érdekében országos propagandakampányt indítottak az ír tévében. A használók számának a jelenlegi 2000-ről 16 ezerre történő emelését és újabb vtx rendszerek beindulását tervezték 1992 év végére. (Egy akkora nagyságú és olyan népsűrűségű országban, mint Írország, ahol a lakosság száma nem éri el a 4 milliót, az ideális használói szám minimum 150 ezer fős kellene hogy legyen - legalábbis a prognosztika készítője szerint).
Jelenleg az ír vtx rendszerek használatában az üzleti jellegű információk dominálnak, de várják, hogy lassan emelkedjen az otthoni használat gyakorisága is.
Limerickben működik az ír vtx rendszer prototípusa. Dublinban és még két másik városban hasonló fejlesztéseket terveznek, bízva abban, hogy a jelenlegi 10-ről 26-ra emelkedik azon városok száma, ahol hasonló vtx programokon dolgoznak.
Limerickben a terminálokat a nagy bevásárló központokban állították fel, de bankokban és egyéb helyekre is tervezik nyilvános terminálok kihelyezését.
A Minitel típusú terminálok, vagy a vtx vételére alkalmassá tett személyi számítógépek révén az irodákból, lakásokból is könnyen elérhetők a központi vtx adatbázis információi. Harmadik fajta hozzáférési lehetőséget a kábeltévén sugárzott teletext adások jelentik. Ehhez jó technikai háttérrel rendelkezik Írország. (K.K.)

Community information services in public libraries. - esp. videotex and DBMS. In: VINE, March 1992. no.86. p.4-9.
Brit vtx rendszerek és forgalmazóik, valamint vtx tanácsadók jegyzéke. In: VINE, March 1992. no.86. p.46-49.

IPA program (Information Project Almelo)
1988-ban a hollandiai Almelóban videotex alapú közösségi információs programot vezettek be azzal a céllal, hogy mindenki számára, de különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokra, releváns, könnyen elérhető információs szolgáltatásokat adjanak. A program figyelemre méltó megfigyelésekre adott lehetőséget. Sajnálatos, hogy anyagi nehézségek miatt, végül is időnek előtte, 18 hónapos működés után félbeszakadt.
Az IPA program az almelói Városi Könyvtár és a helyi kormányzat, valamint a Holland Népjóléti, Egészségügyi és Kulturális Minisztérium közös akciójaként indult 1988-ban a területen élők közösségi információ iránti igényeinek kielégítésére. A szolgáltatásokat állásközvetítésre, oktatási, továbbképzési programokról szóló tájékoztatásra, valamint szabadidős programok ismertetésére szánták. Az IPA program elsődleges célja egy jól szervezett, használóbarát, digitális információszolgáltatás kiépítése volt a város lakói számára. A társadalmilag hátrányos helyzetűek támogatása az elektronikus információk kihasználásában, lehetőséget ad az "információban gazdag", "információban szegény" közötti különbség csökkentésére is. A program segít az egymástól távol fekvő információszolgáltató intézmények összekapcsolódásában is.
A helyi közkönyvtár és a helyi felnőttoktatási központ között bontakozott ki legelőször együttműködés, melynek eredményeképpen a területen elérhető felnőttoktatási lehetőségekről készítettek egy közös tájékoztató kalauzt. Ennek nagy sikere volt, s a siker hatására már a második kiadáson dolgoztak, amikor rájöttek, hogy gépi formában sokkal egyszerűbb lenne az adatok nyilvántartása és aktualizálása. Ez az ötlet a városi önkormányzatnak is tetszett, csak azt kérték, bővítsék ki a szolgáltatott, ill. gyűjtött adatok körét és növeljék meg a lekérdezési pontok számát. A minisztérium pedig kijelentette, hogy a közkönyvtáraknak vezető szerepet kell betölteniük a helyi lakosság számítógépes információs ellátásában. E leirat következménye lett az IPA program.
A rendszer egyrészt a nemzeti adatbázisokhoz, másrészt a helyi intézményekhez és forrásokhoz adott kapcsolódási lehetőséget. Az országos szintű tájékoztatási feladatot az NBLC (a holland könyvtárellátó) látja el, elérést biztosítva az országos szintű oktatási, kulturális, egészségügyi, turisztikai, parlamenti stb. adatokhoz.
A helyi adatállományokból kínált információk: a) az almelói Városi Tanács működéséről az alábbi témákban: vezetés, politika, adóügyek, gazdaság, pénzügyek, szociális kérdések, egészségügy, környezetvédelem, építésügy; b) munkaügyi kérdésekben segítségnyújtás (munkaközvetítés, tájékoztatás alkalmi és társadalmi munkákról, szakszervezeti ügyekről); c) kapcsolódás a könyvtár katalógusához; d) oktatási kérdések (iskolák, tanfolyamok); e) kulturális, szabadidős lehetőségek, ünnepek szervezése stb.; f) szervezetek a nők számára; g) idősekkel foglalkozó szervezetek; h) fiatalokkal foglalkozó szervezetek; i) városi kalauz.
Mindezeket az ismereteket a könyvtár számítógépén tárolják, a szoftver a Datapont Nederland által kifejlesztett Bibliotel. A Bibliotel gateway révén lehetőség van a külső adatbázisok elérésére. Minden társintézménynek online kapcsolati lehetősége van a könyvtár központi gépéhez. A városban a legnagyobb forgalmú helyeken nyilvános terminálokat állítottak fel (klubok, ifjúsági központok, városháza, fiókkönyvtárak, felnőttoktatási intézmények, szociális és szakszervezeti intézmények stb.). Természetesen a nyilvános készülékek mellett vtx emulációs programmal személyi számítógépen is lekérdezhető a központi adatbázis tartalma.
Kezdetben népszerű témának számított a sport, a városi eseményekről szóló információ és az állásközvetítés. A program 18 hónapja során lankadatlan érdeklődés kizárólag a munkaközvetítő szolgáltatást kísérte: a városi munkaközvetítőben felállított terminált használták a leggyakrabban.
A Népjóléti, Egészségügyi és Kulturális Minisztérium felkérésére többféle kutatás folyt párhuzamosan a programmal. A vizsgálat egyik formája volt a résztvevőkkel (személyzettel, társintézményekkel) folytatott beszélgetés a megkérdezettek terveiről, elvárásairól, tapasztalatairól; a használókkal és a nem-használókkal pedig mélyinterjúkat készítettek. A társintézményekben dolgozók úgy gondolták, hogy az általuk szolgáltatott információk nem különösen hasznosak az érdeklődőknek. Kivételt azok a kollégák képeztek, akik a könyvtár katalógusát is használták, ill. akik a könyvtár által kínált információkat oktatási vagy egyéb szakmai célra igénybe vették. Sokan voltak, akik mélyebb információkra tartanának igényt.
Összefüggés mutatható ki a rendszer tökéletesítésére tett erőfeszítések és a rendszer színvonalának emelkedése között. A legtöbb intézmény úgy vélte, hogy az ő irodájában lenne a legmegfelelőbb helye a nyilvános terminálnak, mert ígyaz intézményt látogatók lekérdezhetik a helyi információkat, ugyanakkor az intézmény személyzete használhatja az országos adatbázisokat is. A használókkal folytatott mélyinterjúkból kiderült, hogy a vtx technika nem keltett ellenérzéseket bennük, mert a megkérdezettek 90%-a önállóan tudta használni a terminált. A használók 3/4-e úgy ítélte meg, hogy egyedi igényeiket a rendszer részben vagy majdnem teljesen kielégítette. A megkérdezettek legtöbbje kedvezően vélekedett az IPA-ról.
A 18 hónap tanulságai: a helyi számítógépes információszolgáltatás nagyságrendekkel megnövelte az elérhető források körét, biztosította az adatok frissességét és kellő mélységét is. Az intézmények személyzetét bátorítani kellett az adatbázisok használatában.
Tervezett bővítések: CD-ROM és CD-WORM adatbázisok bekapcsolása, tanácsadói állomány kialakítása, az IPA széles körű népszerűsítése stb.
A bővítési terveket sajnos a pénzügyi ellehetetlenülés megakadályozta, a szervezők kénytelenek voltak leállítani a programot, de a tapasztalatok felhasználhatók egy másik rendszer kiépítésénél is. (K.K.)

Double Dutch. Part I: IPA (Information Project Almelo). In: VINE, March 1992. no.86. p.28-35.

Az IPA program megszakadása után Hollandia északi területén a groningeni régióban kezdett működni egy másik videotex rendszer, AGI néven, de hasonló rendszerek szerveződtek az ország többi részén is, párhuzamosan a holland nemzeti vtx, a Viditel rendszer szolgáltatásaival.
1989-ben a groningeni régió Tartományi Könyvtári Központja és a városi könyvtár részvételével indult meg egy nem-profit orientált vállalkozás. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért csekély összegű bevételre e rendszer is szert tett a kereskedelmi szervezetek részvételéből származó összegekből.) A terület lakossága félmillió, 50 közművelődési könyvtár tartozik a könyvtári központ irányítása alá, s a lakosság 40%-a rendszeresen él a könyvtári szolgáltatásokkal. A CLSI támogatásával 4,5 millió tételt bocsátanak ki évente. Valamennyi fiókkönyvtár összeköttetésben áll a rendszerrel s ezen keresztül az egyetemi és a közkönyvtári hálózattal.
Az AGI adatbázis az üzleti információktól kezdve a szabadidő eltöltéséig, sokféle típusú közérdekű tájékoztatásra vállalkozik. Az AGI számára 300-nál több intézmény és szervezet szolgáltatja az információkat.
Itt is az állást keres - állást kínál szolgáltatás a legnépszerűbb. Lehetőség van a rendszerben tárolt információk konvertálására dBASE-be, ill. dBASE-ben készült szövegek átemelésére az AGI-ba. Az üzleti vállalkozások esetében a cégeknek használatba vételi díjat kell fizetniük. A rendszer információval látja el a helyi kormányzatokat és a helyi tömegkommunikációs eszközöket (rádió, sajtó) is. A régióban 400 nyilvános elérésű terminált állítottak fel és 500 további, otthoni vagy hivatali terminál kapcsolódik még a rendszerhez. A nyilvános terminálok elhelyezése: fiókkönyvtárakban, munkaközvetítő irodákban, utazási, turisztikai irodákban, helyi kormányzatoknál, iskolákban és kulturális központokban, továbbá az egyetemi könyvtárban, a városházán és a forgalmas bevásárló központokban is felállítottak szolgáltató pontokat. Ezek a nyilvános használatra szánt terminálok robosztus méretű, a rongálásoknak ellenálló, mélyen elhelyezett, védett képernyős készülékek. A rendszer menüvezérelt, de a rutinos használók tudják a keresett oldalak számát. Friesland tartományban is ilyen típusú terminálokat használnak. Szó van arról, hogy az alkalmazott FRITS rendszert más tartományokban is meghonosítják. Mérlegelték annak lehetőségét is, hogy kábeltévén vagy teletexten keresztül is elérhető legyen az AGI adatbázis. Ezt Limburgban és Rotterdamban is kipróbálták.
Könyvtári katalógusok
A groningeni tartományban 70 terminál a helyi közkönyvtárakban található. A központi adatbázis a CLSI nagygépén található. Tervezik, hogy modemes személyi számítógépekről is elérhető lesz a központ, jelenleg ugyanis a PC-használók csak a Tartományi Könyvtári Központ épületében élhetnek ezzel a lehetőséggel. A távolabbi jövőben az otthoni PC-kről is lekérdezhető lesz a könyvtárak katalógusa és a kívánt tételt (könyvet) házhoz is szállítják.
A szolgáltatásokat reggel 6-tól este 11 óráig vehetik igénybe az érdeklődők. A leggyakrabban használt 2000 oldalról, a gyorsabb elérhetőség érdekében - külön nyilvántartás található a gép memóriájában. Amíg a rendszerközpontban az új információs oldalakat szerkesztik, a használók nem férhetnek hozzá a keresett oldalakhoz.
Néhány mutatószám: A rendszerben elérhető oldalak száma kb. félmillió. A napi statisztikák fokozatosan emelkedő számai az érdeklődés növekedését mutatják. (K.K.)

További információkkal szolgál:
Martien van der Laan, Secretery AGI
Atoomweg 2, Postbus 2503, 9704 CM Groningen
Telefon: + 31-50-650112
Fax: +31-50-123120

A BIP (Brabanter Informationsprojekt) - a hollandiai számítógépes közérdekű tájékoztatási rendszer egy példája
1986-ban a holland Népjóléti és Egészségügyi Minisztérium (holland rövidítése: WVC) kerettervet dolgozott ki a széles nyilvánosság információellátására. Hollandiában a közművelődési könyvtárak mellett más intézmények és szervezetek is részt vesznek az állampolgárok információellátásában. Ide tartozik a sajtó, rádió, televízió, kiadók, levéltárak, dokumentációs és információs központok, oktatási intézmények, szociális tanácsadók és egészségügyi szervezetek. A közművelődési könyvtárak tájékoztató tevékenysége sokáig háttérbe szorult. Az információtechnológia gyors fejlődésével egyre több lehetőség kínálkozik e funkció megerősítésére, ehhez azonban jobb együttműködésre van szükség a könyvtárak között, főleg a hálózati funkció tekintetében.
A fent említett keretterv volt a "gyújtószikra" a brabanti információs projekt (BIP) beindításához, amelynek célja, hogy a brabanti tartomány lakosai és intézményei számára - a legkisebb helységben is - hozzáférést nyújtson az elektronikus adatokhoz. A projekt keretében lehetőség nyílt a könyvtárak között a kívánt hálózat megteremtésére. 1987-ben indult hivatalosan a BIP a Népjóléti és Egészségügyi Minisztérium projektjeként négyéves próbaidővel. A tervben részt vesznek az észak-brabanti tartomány közművelődési könyvtárai, az országos könyvtári szervezetek és a minisztérium. A könyvtárak együttműködési készsége kedvező, a tartomány 114 könyvtárának 77%-a jelezte már kezdetben részvételi szándékát. A következő célokat fogalmazták meg:

1987/88-ban minden érintett könyvtárat személyi számítógéppel láttak el. E számítógépek segítségével telefonvonal útján kapcsolatba lehet lépni egy központi számítógéprendszerrel, a hosttal. A host-gépen keresztül érhetők el a kívánt adatok, melyek kereséséhez a keresőstratégia és -nyelv ismerete szükséges. A BIP-hez külön szoftvert fejlesztettek ki, amely az adatok rendkívül könnyű keresését teszi lehetővé. A szoftver interaktív videotex alapon működik.
A projekt első évében három problémát kellett megoldani. Eleinte a fogyasztói információ, egészségügyi, szociális és jóléti információk, oktatásügy, munkalehetőségek és szórakozás/kultúra témakörében szolgáltattak adatokat. Azért ezeket a témákat választották, mert a könyvtárak tapasztalatai szerint a tájékoztató szolgálatokhoz a legtöbb kérdés ezekben a témakörökben érkezik. Hamarosan kiderült azonban, hogy a mennyiségileg és tartalmilag egyaránt kielégítő adatok felvétele sokkal nehezebb volt, mint azt eredetileg feltételezték. Sok érdekes információt nem tudtak beszerezni, mert jónéhány olyan intézmény akadt, mely nem volt hajlandó a könyvtárak részére információt szolgáltatni. A lekérdezhető adatok főként országos jellegűek voltak, melyek valódi információ helyett túlnyomórészt utalásokat tartalmaztak és kevés aktualitással rendelkeztek. Ezenkívül 1988-ban még akadályt jelentett, hogy a vonalak sem mindig jól működtek. A használók, főként a fiatalabbak, a számítógépes berendezéseket más célokra használták, ezért sok könyvtár a tájékoztató szolgálat helyiségébe tette a gépeket, hogy a könyvtáros rögtön segítséget nyújthasson a keresésnél. 1988-ban - az összes technikai és egyéb probléma megoldása után - másodszor is beindították a BIP-et. Most már a tartományból származó és a helyi adatokra koncentráltak, az országos adatok gyűjtését ettől kezdve az NBLC vállalta.
Jelenleg a következő adatok kérdezhetők le:

1988 után tervbe vették a 30 ezer lakosnál nagyobb településeken helyi adatbázisok kiépítését, amihez a közművelődési könyvtárak, községi hatóságok, oktatási és kulturális intézmények együttműködésére számítanak. Eddig nyolc helyi adatbázis készült el.
A könyvtárközi kölcsönzés javítása érdekében az észak-brabanti tartomány könyvtárainak központi katalógusát is összeállítják, melyet CD-ROM-on fognak tárolni, s a BIP-en résztvevő intézmények rendelkezésére bocsátják.
A BIP használata nem ingyenes, az országos adatok percenként 1,- holland forintért kereshetők. A legtöbb könyvtár a használóra ennek csak egynegyedét hárítja át, azaz 0,25 Hfl-t, a többit maga fedezi.
1989 elejéig a lakosság alig vette igénybe a szolgáltatást. Ennek oka a számtalanszor előforduló összeköttetési zavar, valamint az információkínálat, amit az emberek nem találtak elég érdekesnek és vonzónak. A BIP-számítógépek sok könyvtárban nem is nyilvánosan hozzáférhető helyiségekben voltak.
A projekt vezetősége az újrakezdéskor új politikát fogalmazott meg, amelynek egyik fő célja a használat fellendítése. A könyvtárakat sajtóközleményekkel és egyéb tájékoztató anyagokkal támogatják és a használók számára oktatási programot dolgoznak ki a számítógéphasználat elsajátítására. A próbaidő során kiderült, hogy a használat jelentősen növekedett, amikor térítésmentes volt a lekérdezés.
Jelenleg még nem állnak rendelkezésre konkrét adatok a használat mértékéről, de a tartományi és helyi adatok növekedésével és hozzáférhetőségének javításával feltételezhetően a közönség gyakrabban igénybe veszi majd a szolgáltatást.
Az egyéb holland, videotex alapú információs programok ismertetését lásd az 5.241 fejezetben. (F.Á.)

SCHEEPERS, Ad - VAN DE DONK, Wim: Das Brabanter Informationsprojekt als Beispiel eines digitalen Informationssystems für das breite Publikum in den Niederlanden. In: Nachrichten für Dokumentation. Jg.40. 1989. no.4. p.209-214.
Btx kapcsolat a holland Viditelhez
A német Btx (Bildschirmtext)-ből is kapcsolódni lehet a holland nemzeti videotex rendszerbe, a Viditelbe. Ehhez MUPID rendszerű terminálokra van szükség. A használatért a helyi telefonhasználat tarifáit számítják fel; egy düsseldorfi hívószám segít a kapcsolat kiépítésében. A belépéshez 65 Márkát kell fizetnie az új tagnak, s ezen kívül havi 10 Márka a használati díj.
135 információszolgáltatója van Németországból a Viditelnek; 1411 oldalnyi információ németül is szerepel a rendszerben, a német használók kedvéért. A Viditel mégsem olyan népszerű, mint ahogy várták, egyelőre 20 ezer körüli a használók száma. Az érdeklődők másik köre szívesebben veszi igénybe a magán, ill. helyi vtx-rendszereket. A magán vtx rendszerek használóinak száma 100 ezer felett van már. (K.E.)

Több mint 10 éve, hogy 1982-ben a francia kormány átadta az országos telematikai hálózatot, a Telenetet. E fejlesztés részeként indult be 1984-ben a francia videotex-szolgáltatás Télétel néven, mely a világ videotex rendszerei között minden tekintetben a legsikeresebbnek számít. A sikertörténet akkor indult, amikor a francia posta (France Telecom) a telefonkönyv kiváltására elektronikus telefonkönyvet készített, s ennek használhatóvá tételére Minitel terminálokat juttatott ingyenesen az előfizetőknek. Kiszámították, hogy a telefonkönyvek évenkénti kiadási költségének megtakarításával néhány év alatt megtérül a terminálok költsége. Ennek az ötletnek köszönhetően a szolgáltatás mára csaknem 6 millió használóval, kb. 16 ezer féle szolgáltatással, 8-10 millió óra havi kapcsolati idővel nyereséget hozó üzleti vállalkozássá fejlődött. A Teletel rendszer sikerének igazi titka a kínálatában rejlik, melyben a közérdekű tájékoztatás mellett gazdag kínálatú szakmai információszolgáltatást is sikerült megvalósítani.
A francia videotex előzményei a hetvenes évek elejére nyúlnak vissza, amikor elkezdődött az országos telematikai hálózat kiépítése. Elsődleges cél az otthonról lekérdezhető, interaktív információszolgáltatás kialakítása volt. Ezzel párhuzamosan indult be a csak egyirányú információsugárzást lehetővé tevő francia telext sugárzás, Antiopé néven. Az interaktív rendszer, azaz a Télétel kísérleti üzemeltetése 1981 és 1984 között folyt. Igazi sikert először csak az elektronikus üzenetküldő szolgáltatás ért el. Az országos telematikai hálózat kiépítése az elektronikus telefonkönyv és a közérdekű tájékoztatás megszervezésével kezdődött 1984-ben. 1989-ben már minden 100 telefonelőfizetőből 19-nél működött odahaza Minitel terminál. Az éves forgalom csaknem fele az elektronikus minervák használatára irányult, kb. 30%-os volt a szakmai információ iránti igény, a többi az általános tudnivalókra és tranzakciókra vonatkozott. 1985-ben bevezették a Kioszk rendszert. Ebben négyféle elérési szintet állapítottak meg, más-más hívószámmal és egyre növekvő tarifával. A díjazás mértéke az információ finomításával arányosan emelkedik.
A Minitelen keresztül több mint 250-féle adatbázis érhető el, külön parancsnyelv használata nélkül. Az elérhető adatbázisokat aDirectory of French videotex databases for companics c. kiadvány tartalmazza. A Minitelen keresztül a könyvtárakból is könnyen elérhetők a különböző online adatbázisok. A keresés menürendszerű.
A Télétel hálózathoz külföldről is lehet csatlakozni a Minitelnet kapcsolóközpont használatával. A Minitelnet népszerűségét jelzi, hogy 1989-ben több mint 30 ezer óra külföldi kapcsolati időt regisztrált, a nyelvi és technikai nehézségek ellenére. 1990-re már négyszeresére nőtt a nemzetközi forgalom. A Télételhez most már Olaszországból, Németországból, Luxemburgból, Portugáliából, Dániából, újabban az Egyesült Államokból is lehet csatlakozni. A külföldi kérdések többsége Olaszországból érkezett. A megnövekedett külföldi használat kielégítésére egy új hívószámot is bevezettek. A rendszer használóbarát voltát mutatja, hogy a telefonkönyv több nyelven (olaszul, németül, angolul, spanyolul) is lekérdezhető.
Bár a Minitel terminálok az egész országra kiterjedtek, a legnagyobb terminálsűrűség Párizsban és környékén mulatható ki. 1990-ben a Télétel hálózatot 787 millió órát vették igénybe. A rendszer használói számára az első szinten (Télétel 1) ingyenesen érhető el az elektronikus telefonkönyv (név, cím, foglalkozás szerinti keresést biztosítva). A használat az első 3 percig ingyenes, utána kétpercenként 0,74 frank (1990-es adat).
A szolgáltatások továbbfejlesztésére létrehozták a Minicom nevű elektronikus postaláda szolgálatot. (Ezért nagyobb összeget kell a használóknak fizetniük.) 1990 elején 6000 fölött volt a postaládák száma.
A használók - így a könyvtárak is - az információközvetítésen túl távvásárlási, telebanki, telekonferencia stb. szolgáltatásokra is használhatják a rendszert. (KK)

A videotex Franciaországban. Szemle. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.258-261.

Németországban üzemszerűen 1983-ban kezdődött a videotex szolgáltatás Bildschirmtext (Btx) néven MUPID nevű intelligens terminál használatával. 1989-ben az előfizetők száma 200 ezer körül volt. Egy 1989-es felmérés szerint az előfizetőknek 50%-a hivatalos céljaira, 29%-a vegyes, 21%-a magán célra használja a Btx-et. A német Telekom külföldi információszolgáltatók és lekérdezők számára is lehetővé tette a Btx-hez való csatlakozást. A külföldi csatlakozásról bővebb felvilágosítást az alábbi címen lehet kérni: Dienststelle Bildschirm (Fernmeldeamt 2 Postfach 9850 D-400 Düsseldorf 1.)
Lehetséges anonim információlekérdezés is, az ingyenesen használható oldalakról. Bár a német rendszer sokkal több információt szolgáltat pénzért, mint pl. az osztrák vagy a francia, az anonim felhasználók így is több mint 6000 ingyenes szolgáltatás közül választhatnak. A német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven "beszélő" főmenüből a szakterület opció kiválasztásával további tartalomjegyzékhez juthatunk. A megtekinteni kívánt oldalt a szakterület nevével vagy oldalszámával lehet kérni.

A Btx nyújtotta lehetőségeket könyvtári szempontból a német szakemberek a kiskönyvtárak számára tartják elsősorban előnyösnek, mert a készülék beruházási és üzemeltetési költsége nem túl magas, a rendszerhasználat könnyen megtanulható és a szolgáltatások az igények széles skáláját képesek kielégíteni a közérdekűtől a szakirodalmi információig.

A Németországban működő 30 host (adatbázisszolgáltató) 500 adatbázishoz biztosít elérést. Közülük kettő, a DIMDI és a GENIOS a Btx-en keresztül is kínálja az információkat és létezett egy kizárólag a Btx-en keresztül hozzáférhető host is a Btx Südwest Datenbank (BSD). A videotexen is elérhető adatbázisok száma 100 körüli jelenleg Németországban. A stuttgarti székhelyű BSD 1992-ig mindenféle intézménytől vállalt adatbázisépítési megbízást. Kínálatuk szerteágazó volt, a hírközlő szervek, kiadók, cégek információit ugyanúgy szolgáltatták, mint a menetrendeket, címtárakat, utazási, turisztikai információkat stb. Kínálatukból néhány tétel: Ki kicsoda?, Ki mit szállít? Sportinformációk, Orvosi szakkifejezések gyűjteménye stb. Könyvtári szempontból érdekesek még az elérhető nagyobb napilapok indexei (Stern, Capital, Impulse).
Hírügynökségi jelentések szerint a Btx Südwest Datenbank (BSD) 1992. december végével beszüntette tevékenységét. Azzal magyarázták, hogy a német videotex csatlakozási lehetőségei nem voltak kielégítőek, nem sikerült a videotexet üzemeltető Telekommal jó kapcsolatot kiépíteni, a Btx-et országos körben elfogadtatni és magasnak tartották az üzemeltetési költségeket is. A BSD visszavonulásával a legjelentősebb adatbázis-szolgáltatók vonultak ki a piacról.
Nemcsak direkt információlekérdezés lehetséges a Btx rendszeren keresztül, hanem több adatbázis-üzemeltetőnél megrendelhető irodalomkutatás és az eredeti dokumentumról másolat a képernyőre, lényegesen csökkentve ezzel a dokumentumok hozzáférési idejét.

1990 elején figyelemreméltó kísérlet kezdődött a göttingeni egyetem mellett működő könyvtári számítóközpont (BRZN) irányításával. A tartomány nagyobb tudományos könyvtárai a DATEX-P hálózaton keresztül már 1984 óta számítógépes kapcsolatban álltak a BRZN-nel és használják annak adatbázisait. A múlt évtől kezdve azonban az összeköttetés 20 könyvtárból Btx-en keresztül is lehetséges. A hálózathoz 10 kisebb közművelődési könyvtár is csatlakozott (ld. az ábrát).

A kísérlet egyik célja az információktól elzárt térségek információhoz jutásának elősegítése volt. A könyvtárakban elhelyezett készülékeket a posta ingyen bocsátotta rendelkezésre, és eltekintett az egyszeri csatlakozási díjtól is. A könyvtáraknak a havi 8 DM előfizetési díjat és a helyi tarifával számított távbeszélő díjat kellett fizetniük. A BRZN adatbázisain kívül rendkívül sokféle közhasznú információhoz férnek hozzá a Btx-en keresztül ezek a kis könyvtárak, ugrásszerűen növelve ezáltal a közhasznú- és szaktájékoztatás színvonalát.
A göttingeni BRZN központ információkínálata az alábbi:

Az adatbázisokban található címekre könyvtárközi kérés is küldhető Btx-en keresztül, a "kérőszelvény" adatait a rendszer az adatbázisból vett adatokkal maga tölti ki, kiküszöbölve ezáltal a hibalehetőségeket. A kérést közvetlenül a lelőhelykód szerinti legközelebbi könyvtár nyomtatójára küldik. Könyvek esetében az adott helyen található könyv jelzetét is feltünteti a Btx, hogy minél jobban megkönnyítsék a dokumentumot küldő könyvtár adminisztrációs munkáját. A kísérleti szakasz lejárta után csekély díjazást fognak az adatszolgáltatásért szedni (5 Pf-et oldalanként), az adatátviteli .költségekhez való hozzájárulásként. Tervezik, hogy később a tartomány mindegyik közkönyvtára számára lehetővé teszik a központi katalógusokhoz való videotex hozzáférést. A rendszer használatához jelenleg még ismerni kell a GRIPS nevű visszakereső nyelvet, aminek megtanítása nagy méretekben már nem megoldható, ezért egyszerű, menüvezérelt kiszolgálórendszert dolgoznak ki. Távlatokban szeretnék megoldani a privát csatlakozók kéréseinek kielégítését is ily módon (az erre vonatkozó igény már most óriási). A másolási díjakat a központi gép regisztrálná, és terhelné rá a megrendelő telefonszámlájára.
A Btx-nek mint széles rétegek számára elérhető információszolgáltató eszköznek az elterjesztése 12 év óta folyik Németországban, ám az 1995-re prognosztizált 8 millió használótól messze elmaradtak. 1992-ben kb. 320 ezer résztvevője van a Btx-nek. A rendszert ért kritikák minden esetben a műszaki feltételek elégtelenségére vonatkoznak és nem a piacra. (K.E.)

KOVÁCS Lászlóné: A német videotex a könyvtárak szolgálatában. (Szemle). In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.262-268.
KOVÁCS Lászlóné: Az osztrák Bildschirmtext. (Szemle). In: uo. p.269-273.

Az osztrák videotex is a német Bildschirmtext(Btx)-re és a MUPID terminálra épül. Az osztrák Btx rendszerben az optimális szervezés érdekében több azonos kialakítású Btx központot kapcsoltak egyetlen hálózattá össze egy bécsi központban. Az osztrák videotexről való ismereteket Hermann Maurer rendszeresen közreadott BTX Führer-jéből ismerhetik meg az érdeklődők. A kötet 1986 óta hat kiadást ért meg. A technikai tudnivalókon kívül elsősorban az ingyenes hozzáférésű adatbázisokat ismerteti és közli a vtx oldalszámok jegyzékét is.
A szolgáltatott információk csoportjai:

Még megemlítünk néhány kínálatot, közel sem a teljesség igényével: Sokféle módon igyekeznek az autósok kedvében járni, így például a használt autók listájával, illetve hirdetési lehetőségével, az autólízing, autóbérlet díjainak ismertetésével, de megtudhatják a katalizátoros és a nem katalizátoros gépkocsik benzinfogyasztásának különbségét is éppúgy, mint azt, hogy kell-e másnap hóláncot feltenni, ha a Semmeringre mennek kirándulni. "Holtbiztos tippek" címen totótippeket kaphatunk, de nevethetünk a 200 legjobb viccen, megfőzhetjük a "hét ételreceptjét", tájékozódhatunk az építőanyagárakról és mindjárt meg is rendelhetjük a szükséges anyagot. Értesülhetünk arról is, hogy hol, mit adnak olcsóbban, leértékelve. (Milyen népszerűvé válhatnának a könyvtárak hasonló hirdetőtábláikon!) Ha nincs kivel szót váltani, felhívhatja a használó a "Diskussionecke"-t és akad mindjárt beszélgető partnere. (K.E.)

KOVÁCS Lászlóné: Az osztrák Bildschirmtext. (Szemle). In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.269-273.p.

A France Telecom együttműködése az US West Kommunikációs Társasággal videotex átjáró (gateway) kifejlesztésére 1991 októberében az amerikai West Communication társaság bejelentette csatlakozási szándékát a France Telecomhoz. A "kvázi" kormányzati információs rendszerként működő, a francia Minitel terminálokra épülő szolgáltatást egy újonnan alakult cég működteti (CLM - Community Link Minitel). A CLM az omahai Community Link gatewayt (átjárót) üzemelteti, melyet a minneapolisi St. Paulban adtak át 1991-ben. A jelenlegi amerikai szabványoknak megfelelően a regionális Bell társaságokon keresztül hívhatók le az információk. A regionális Bell társaságok által kínált átjáró abban különbözik a többi hasonló rendszertől, hogy szigorú szabályok szerint működik, és fő jellemzője, hogy mindenki számára elérhető. Az US West Co. a társaságok 60%-át birtokolja, az Intelmatique, SA. (mely nemzetközi üzleti részlege a France Telecomnak) 40%-ot. A teljes beruházási költségek a következő 5 év alatt elérhetik a 75 millió US dollárt.
A CLM az első olyan nemzetközi vállalkozás, mely helyi információszolgáltatás kifejlesztésén dolgozik az USA-ban. A vtx program része egy átfogó megállapodásnak az US West és a France Telecom között, egy széles körű telekommunikációs piac kialakítására. Ennek érdekében az US West hosszú távú megállapodást kötött a Minitel üzemeltetőivel. A Minitel-USA a francia Minitel terminálokat és olyan személyi számítógépen futtatható szoftvert használ, amelyek az Amerikában oly népszerű Macintoshokon is használhatók.
Remélik, hogy a St. Paul-i és Seattle-i piac is olyan sikeres lesz, mint az omahai; mindegyik térségben 20 ezer használóra számítanak - akik feltehetően már a bevezetés évében komolyan érdeklődnek majd a rendszer iránt. Az omahai bevezetés óta eltelt két év során 1900 üzletet kötöttek az omahai videotexen keresztül, 7000 terminált és emulációs programot forgalmaztak és 6400 használót regisztráltak.
A használók betanítását és a szervízelést a The Ginther Group végzi. A Seattle-i bevezetés után a Community Link szolgáltatásait kiterjesztik Portland, Oregon és Phoenix területére is. (K.K.)

COHAIM, W.W.: France Telecom joins forces with US West to develop videotex gateways in the U.S. In: Information today, Nov. 1991. vol.8. no.10. p.37, 390.

Az Information World Review 1992. márciusi számában a videotex megújulásáról számol be egy rövid hír. Húsz dollár tagsági díjért és 50 dollár letéti összegért bárki megkaphatja a készüléket, melyet 9,95 dolláros havi előfizetési díj terhel még, de ennek fejében a "101 Online" szolgáltatás használói lehetnek (persze a kapcsolati időért is fizetni kell még). Az AP (Associated Press) Online több mint 300 friss, napi eseményről számol be rendszeresen; ennek használatáért 0,10-0,45 dollárt is felszámolnak percenként.
Újabban az Egyesült Államokban is használni kezdték a Minitel terminálokat és az emulációs szoftvereket (pl. Baseline) az US Videotelnél Texasban. Működik két helyi vtx átjáró Omahában az US West Communications-nál, valamint Nebraskában és Minneapolisban is. A Minitelt szolgáltató társaság, mely a France Telecom leányvállalataként működik, a legtöbb US nagyvárosban gondoskodott videotex elérési pontokról. A nemzetközi kapcsolódást a Mintelnet hálózat biztosítja. A terminálok ára benne foglaltatik az előfizetési árakban. (K.K.)

A kanadai videotex és teletext készülékeket gyártó cég a Norpak. Újabban egy, az amerikai nemzeti szabvány (NAPLPS) szerinti és a koreai Samsung cég termináljaira épülő kanadai terminál kifejlesztésén dolgozik. Az új készülék alkalmas lesz nemcsak az észak-amerikai szabvány, hanem a francia Télétel megjelenítési szabvány szerinti használatra is. (K.K.)

CONHAIM, Wallys W.: Maturing French Videotex. Becomes key international business tool. In: Information today, 1992. vol.9. no.1. 28.p.

Hazánkban az első vtx-kísérletek a nyolcvanas évek elején, a teletext beindítása után kezdődtek meg. A nyilvános szolgáltatásokat a posta mellett más intézmények és szervezetek is beindították, valamennyien változó sikerrel. A közismerten rossz telefonellátottság alapvetően megnehezítette a hazai elterjedést.
A magyarországi könyvtárak számára először 1990-ben kínálkozott kedvező lehetőség arra, hogy a Magyar Videotex kísérleti szakaszában ingyenesen csatlakozzanak a nyilvános vtx rendszerhez. A posta videotex terminálokat helyezett el a jelentkező könyvtáraknál, akiknek csak a szerelési és a telefonhasználati díjat kellett fizetniük. Kevés könyvtár vette igénybe a felkínált lehetőséget, részben mert a posta nem fordított gondot a reklámra, ezért sokan egyáltalán nem is tudtak róla, részben mert azt sem tudták, hogy mire használható a videotex. Bármilyen kedvező is volt a MATÁV ajánlata, a könyvtárak közismerten rossz anyagi helyzete még ennek igénybevételében is sok könyvtárat gátolt. Amikor kiderült, hogy a MATÁV a kísérleti szakasz lezárulta után emeli a díjtételeket, a kinnlévő készülékeket is visszaadták a könyvtárak.
Videotex egy közművelődési könyvtárban (Budakeszi Viewdata)
Mint a Budakeszi Könyvtár munkatársa 1988-ban egy tanulmányút keretében megtekinthettem a gatesheadi Portcullis Viewdatát (bemutatását ld. a 121, 124, oldalon [5.241.1. fejezet]). A szerkesztőségben tett látogatásom során tréfásan megjegyeztem, hogy éppen ilyen rendszerre lenne szükségünk Budakeszin is. Eközben tisztában voltam azzal, hogy ennek megvalósítására szinte semmilyen reális esély sincs. A kapcsolatot azonban továbbra is ápoltam a gatesheadiekkel, s ők készségesen mindent megírtak nekem, amit egy viewdata létrehozásáról, üzemeltetéséről tudni kell.
Könyvtárunk 1990 nyarán indította el gépesítési programját, amely elsősorban. nem is látványos hardver beszerzésekben (erre egyébként sem volt lehetőség), hanem az ésszerűség keretei között szerény eszközparkkal megvalósítandó feladatokban öltött formát.
Néhány lelkes számítástechnikai szakember barátságból és a könyvtár ügyét önzetlenül támogatva, pénzben talán ki sem fejezhető hasznos tanácsokkal sietett segítségünkre, és így szinte a semmiből egy új, a könyvtári ellátás szolgálatában álló számítógépes kultúra alakulhatott ki intézményünkben.
Jelentősebb anyagi források nélkül, de megfelelő szellemi háttér birtokában már nem is tűnt lehetetlennek egy helyi videotex rendszer megteremtése. Különösen attól a pillanattól kezdve nem, amikor tudomásunkra jutott, hogy a Magyar Távközlési Vállalat már létrehozott egy országos rendszert, amelyhez csatlakozni lehet. 1990 augusztusától vagyunk tagja a rendszernek, Budakeszi Viewdata néven. A hardver egy komplett szerkesztő terminálból áll, grafikus táblával, nyomtatóval, mágneslemez egységgel.
Sajnos, akárcsak a többi, példánkat követő információ-szolgáltató, magyar nyelvű szerkesztői kézikönyv hiányában fél éven keresztül mi is kizárólag lekérdező terminálként használtuk a készüléket. 1991 januárjában azonban kísérleti jelleggel egy mintaadatbázist állítottunk össze a Videotex Szolgáltató Csoport segítő közreműködésével. A főmenü az alábbi választási lehetőséget kínálja.

A Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat már a településen működő nyomtatott és elektronikus sajtó szerkesztőhelyévé vált. (A helyi újság szerkesztősége is itt működik.) A videotex szolgáltatás tervezésével, megvalósításával, az információ gyűjtésével, az adatbevitellel egy mellékállású munkatárs foglalkozik. A menü témái:

Az adatbázis az országos hálózat bármely tagja számára korlátozás nélkül elérhető.
A településen a szerkesztőhelyen kívül két terminál működik, egy a művelődési házban, egy pedig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában. További lekérdezőhelyek létesítését tervezzük az oktatási intézményekben (két gimnázium, általános iskola), valamint a helyi kábeltévé stúdiójában.
Látványos áttörés akkor várható, ha a helyi közösségi információs rendszer is megvalósul (sűrű kábeltévé- és korszerű telefonhálózat). További lekérdezőhelyek kialakításakor valószínűleg azt a lehetőséget fogjuk megragadni, hogy egy ma már kapható Decodix nevű szoftver segítségével bármely IBM kompatibilis PC videotex terminálként is használható. Sajnos, olyan program még nincs a piacon, amelynek segítségével szerkeszteni is lehetne.
Természetesen az ideális állapot az lenne, ha az angliai példához hasonlóan egy központi gép tárolhatná a település valamennyi publikus és nem publikus információját, és a terminálokat közvetlenül saját kábelhálózaton köthetnénk össze. Mindennek megvalósítása a jövő nagy feladata és elsősorban a gazdasági lehetőségek függvénye. (N.F.)

NAGY Ferenc: Videotex a közművelődési könyvtárakban. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.249-250.

1992 őszén a MATÁV újabb akciót indított, melynek során megkeresték a költségvetési intézmények könyvtárait, hogy együttműködési lehetőséget kínáljanak fel a Magyar Videotex szolgáltatásainak felhasználására. Idézet a levélből:
"A Magyar Távközlési R.t. által alapított Magyar Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. 1992. január 1-én vette át a szolgáltatás működtetését.
A könyvtárakkal annak idején megkezdett együttműködésünket szeretnénk feleleveníteni. Úgy érezzük a kultúrának és közművelődésnek ez a közege számunkra hatékony propagandát tudna nyújtani, s ezzel együtt mi is segíthetnénk a könyvtárak munkáját, bővíthetnénk szolgáltatásaik körét.
A kölcsönös együttműködés azonban csak akkor lehet hatékony, ha néhány feltételt is szabunk ajánlatunk mellé, ezért kérjük, hogy csak azok a könyvtárak éljenek az általunk felajánlott kedvezményes lehetőségekkel, akik valóban használják is rendszerünket, információszolgáltatás esetén pedig vállalják az adatbázis feltöltését és karbantartását.
A lekérdezőként csatlakozni kívánó könyvtárak részére kétféle megoldási lehetőséget kínálunk.

Havi előfizetési díjat egyik esetben sem számítanánk, a könyvtáraknak csak a forgalmi díj költségeket (helyi távbeszélő díj + 15 Ft/3 perc időarányos adatátviteli díj) kell megtéríteni.
Ez az összeg természetesen - akár növelt értékben is - áthárítható a könyvtárlátogatókra, amennyiben a terminál számukra hozzáférhető helyen van kiállítva.
Ebben az esetben ügynöki szerződést is kötnénk a könyvtárakkal, így az általuk beszervezett előfizetők után jutalékot fizetnénk. A részletek és a jutalék mértéke az ügynöki szerződés mellékelt példányában találhatóak.
A rendszer kezelésének betanításáról, szóróanyagokról és demonstrációs programokról természetesen a Kft. gondoskodik.
Információszolgáltatóként csatlakozó könyvtárak számára havi előfizetési díj felszámítása nélkül biztosítanánk a szerkesztéshez és betöltéshez szükséges berendezéseket és programokat, valamint 50 oldalig ingyenes tárbérleti lehetőséget.
A szerkesztő programok használatának elsajátításában, ügyfélszolgálati irodánk munkatársai nyújtanának segítséget.
Ebben az esetben is csak a forgalmi díj költségeit kell a könyvtáraknak megtéríteniük, s természetesen itt is lehetőség van az ügynöki szerződés megkötésére.
A szerkesztési és adatbázisszervezési kérdéseken túl a videotex rendszerrel kapcsolatos üzleti tanácsokkal, ötletekkel is szívesen segítenénk az ajánlatunkat elfogadó könyvtárakat.
Az érdeklődő könyvtárak részére további információ a Magyar Videotex Kft. Ügyfélszolgálati Irodájában kérhető: személyesen az V. Városház utca 16. félemelet 3. sz. címen, telefonon pedig a 118-1212 és 118-9877-es számokon.

A Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) a nyilvános videotex szolgáltatást 1989. február 1-jén nyitotta meg. Ezt a szolgáltatást vette át a Magyar Távközlési Vállalat által 1991 decemberében alapított egyszemélyes társaság, a VIDEOTEX Szolgáltató és Fejlesztő Kft. A VIDEOTEX Kft. szolgáltatásai éjjel-nappal közel száz telefonvonalon érhetők el. A több ezer képernyőoldalt tartalmazó adatállományt az információszolgáltatók állítják össze. és saját maguk szerkesztik meg és helyezik el az adatbázisban. A szerkesztést és az adatbázisba történő betöltést esetenként a VIDEOTEX Kft. végzi el.
Az adatbázis felépítése hierarchikus fastruktúra. Ebből következik, hogy a keresés menürendszerben történik. A főmenü további almenükre bomlik. A menük láncolatán haladva elérhető a keresett információ. Ezt meggyorsítandó, lehetőség van ABC szerinti keresésre vagy közvetlen lehívásra. Közvetlen oldallehívás esetén az oldalszámot kell beírni a *....# jelek közé.
A VIDEOTEX Szolgáltató és Fejlesztő Kft. egyre bővülő adatbázisából jelenleg mintegy 6000 videotex oldalt tudnak lekérni a felhasználók.
Az alábbiakban néhány főbb nyilvános információszolgáltatóról és az általuk nyújtott információkról tájékoztatjuk:

A Magyar Távirati Iroda alapította egy osztrák és egy magyar céggel közösen, azzal a céllal, hogy a hazai vállalkozások gazdálkodását segítse a folyamatosan aktualizált napi gazdasági információkkal. Az MTI ECOINFO Kft. és a VIDEOTEX Kft. közös gondozásában jelenik meg a kb. 100 videotex oldalnyi VIDEO-PRESS nevű elektronikus gazdasági napilap. A lap célja a gyors és pontos tájékoztatás, mind a hazai, mind a nemzetközi gazdasági élet eseményeiről, az áru- és a tőkepiacok mozgásáról. Pénzügyi, banki információi mintegy 8-24 órával megelőzik a nyomtatott sajtót.
A VIDEO-PRESS főbb rovatai a következők:

Az OKISZ Információ a Magyar Iparszövetség, illetve a szakmai, területi szövetségek érdekképviseleti körébe tartozó mintegy 1900 szövetkezeti és gazdasági társaság információs rendszere. Elsődleges célja az üzleti kapcsolatok bővülésének elősegítése, de emellett számos egyéb információval is szolgálja ezen szervezetek gazdasági tevékenységeit.
Adatbázisában olvashatjuk:

Bemutatja a jelentősebb építőanyaggyártó, -forgalmazó és -szállító cégeket, tervezőket, vállalkozókat, kivitelezőket és egyéb, az építőiparral kapcsolatos szolgáltatókat.
Naprakész információt ad az építési, szerelési anyagok és szolgáltatások árairól a rendszerhez kapcsolódó cégek közreműködésével. Gyors és hatékony kapcsolatteremtést és közvetlen üzletkötési lehetőséget biztosít a videotex rendszer nyújtotta üzenetkezelés és válaszoldal lehívás igénybevételén keresztül.
Adatbázisukban az alábbi menü szerint kereshetünk:

4. KISZÖV - Ipari Szövetkezetek Szövetsége
(*5002#)
Termelők, szolgáltatók, kereskedők keresleti, kínálati és egyéb ajánlatait tartalmazó adatbázisa.
Néhány címszó a kínálatból:

Megvételre keres és eladásra kínál (gépek, berendezések, iparcikkek, számítástechnika stb.)
Kapacitás és ingatlan (kereslet, kínálat, reklám)

5. A SZÉCHENYI TRADECONTACT Kft.
(*200087#)
SZÉCHENYI TRADELINK elnevezésű nemzetközi partnerközvetítő szolgáltatását Hírlevél formájában juttatja el az érdeklődőkhöz.
A Hírlevél tartalma:

Export lehetőségek
Import lehetőségek
Ajánlatok a Tradecontact Kft.-től

Az adatbázis egy részét a VIDEOTEX Szolgáltató és Fejlesztő Kft. tölti ki, általános érdeklődésre számot tartó információkkal. Többek között:

TV műsorok (TV1, TV1, TELES, Super Channel, RTL)
Rendezvények
Időjárásjelentés
Totó, Lottó-számok
Moziműsor
Mozik címei
Gyógyszertárak címjegyzéke
Postai és távközlési szolgáltatások
Hirdetések

***
A Videotex Ügyfélszolgálati Iroda (Tel. 118-1212, 138-2686) készséggel áll minden érdeklődő rendelkezésére. Segítséget adnak információk hirdetések megszerkesztésében, elhelyezésében, nemcsak videotex felhasználóknak, hanem azoknak is, akik még nem tagjai a rendszemek. (K.K.)

KOVÁCS Katalin: A videotex és a magyarországi megvalósítás. Szemle. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.225-240.
NAGY Ferenc: Videotex a közművelődési könyvtárban. In: = Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p.247-250.
KOVÁCS Lászlóné: Ismét a videotexről. In: Könyvtári levelező/lap, 1992. 11.sz. p.12-13.
KOCSÁN Géza: A Magyar Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. levele a KMK-nak. In: Könyvtári levelező/lap, 1992. 11.sz. p.13-14.
M.J. Csordogáló videotex. In: Heti chip, 1992. április 9. 25.p.
M.G.: Videotex és elektronikus postafiók. In: Computerworld, számítástechnika, 1991. 6.évf. 46.sz.
Videotex. Közread. a Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. 4 p.
Videotex katalógus. 1992. december. (Közread. a Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. Ügyfélszolgálati Iroda. 2 p.

Azintelligent bulletin board system elnevezésből származó BBS rövidítés a magyar nyelvben is rohamosan terjed azoknak az elektronikus rendszereknek a jelölésére, amelyek segítségével üzenhet, levelezhet, értekezhet egymással, fájlokat és programokat küldhet egymásnak emberek kis- és nagy csoportja. Először 1976-ban Chicagóban helyeztek üzembe ilyen rendszert. Ezek a BBS rendszerek lehetnek teljesen nyilvánosak, ebben az esetben a rajtuk keresztül szolgáltatott információk minden megkötöttség nélkül bárki által szabadon használhatóak, vagy működhetnek tagsági rendszerben, csak meghatározott csoportok számára hozzáférhetően.
Kis János "BBS - avagy az elektronikus postaláda"1címmel megjelent könyvéből mindent megtudhatunk ezekről a rendszerekről. A könyvben felsorolt német BBS rendszerek között található például néhány olyan is, amelyek közhasznú információkat is szolgáltatnak:

Számítógépes ismereteken kívül a Greenpeace környezetvédelmi mozgalom levelesládája, jogi tanácsadás, hölgyrovat, konyhai receptek teszik érdekessé a választékot.

Vallásos, keresztény szellemiségű rendszer, bibliai adatbázisokkal, hivatkozási és keresési táblákkal.

Egyéb rovatai közül érdekes területek a pszichiátria, sport, állatvilág és környezetvédelem.
A magyarországi IIF hálózatban is található számítógépes hirdetőtábla, az ELF. Ez számos hasznos információt tartalmaz, pl. a kapható CD-ROM-ok listáját, az IIF-ben használható adatbázisok leírását. Az adott állományok nem csupán elolvashatók, hanem le is kérdezhetők. Maga a felhasználó is elhelyezhet a rendszerben olyan híreket, amelyeket publikussá kíván tenni.
Nincs éles különbség az elektronikus faliújság és az ún. "listserv"-ek, levelező rendszerek között. Legfontosabb funkciójuk az utóbbiaknak a levelezési, de szolgáltatnak adabázisokat és közérdekű információkat is. Kokas Károly cikkéből2 megismerhetjük a könyvtári szempontból érdekes rendszereket. Ezek közül ízelítőnek két példa:
BUSLIB-L@IDBSU - az üzleti információkat szolgáltató könyvtárosok levelező listája.
GOVDOC-L@PSUVM - kormányzati dokumentumok.
Már működik egy hazai levelező rendszer is az IIF-en keresztül KATALIST néven, kimondottan könyvtárosoknak.
A magyar hálózat, az IIF is rendelkezik egy kitűnő szolgáltatással, amely online módon érhető el. A PETRA nevű program alkönyvtáraiból hasznos programokat és állományokat lehet lekérni, sőt az egymás közötti állományátadás is megvalósítható a segítségével. A program sok tekintetben átmenet a listserver, az elektronikus falújság és a file-server között. (K.E.)

KOKAS Károly. A könyvtáros elektronikus környezete. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 4.sz. p.577-586.
KIS János: BBS - avagy az elektronikus postaláda. Bp. Cédrus K., 1992. (Alaplap könyvek 8.)

Nyugat-Európában egyre több helyen találhatók közterületeken (elöljáróságok, önkormányzati hivatalok halljaiban, könyvtárakban, pályaudvarokon) felállított nyilvános terminálok, amelyekről különféle információk kérdezhetők le. Magyarországon inkább csak a banki világból ismertek ilyen terminálok, ahol a devizaárfolyamokat lehet utcán át lekérdezni.
Videotex típusú nyilvános terminál például Bolognában a "Tutto Bologna" és az "Orientesis", Dániában a "Kvikskaermen", Angliában a "bVs" és a "Grapevine", valamint Barcelonában a "Barcelona Informacio". Többnyire idegenforgalmi információkat tartalmaznak. Stockholmban, a Vasa-hajó múzeumban működő rendszer jó példája az interaktív videó és a videotex kombinációjának, sűrűn használt és igen közkedvelt a stockholmiak köréhen. A látogatók interaktív videó segítségével fedezhetik fel a múzeumot belülről (a hajóba ugyanis tilos a belépés). Egy másik alrendszer a Vasa hajó mozgását szimulálja különböző időjárásoknál.
Az "Orientesis" adatbázisaiban az idegenforgalmi adatok mellett munkaerőpiaci és oktatási információk is találhatók. Az adatok szervezésére a hiperszöveget használják.
A "Tutto Bologna" használóbarát rendszer, egyidejűleg sok szempontú keresést tesz lehetővé. Az angol, francia, német vagy olasz nyelv kiválasztása után a kereső egy térkép segítségével kezdi el a tájékozódást (1.sz.ábra).

1. ábra
Tájékozódás a vtx térképe segítségével (Nyíl jelöli a használó helyét)

A térképen nyíl jelöli azt a pontot, ahol a turista áll. A nyílat a kívánt célpontra elmozdítva, a térkép keresett részlete kinagyítható (2.sz.ábra)

és a térségben található helyekről információ kérhető (pl. múzeumokról, éttermekről, kórházakról stb.). Elindítható a keresés a múzeumok oldaláról is, megtudható a nyitva tartási idő, a különleges kínálat stb. szerint és utána lehet megnézni, hogy a keresett egység hol helyezkedik el a térképen. Mivel a használónak nyíl-, enter- és térkép-billentyű áll csak rendelkezésére, kombinált keresést különféle oszlopok segítségével végezhet, amelyekben betűrendben található a kínálat. A kívánt rész a nyíl-billentyűvel választható ki (Id. 3.sz.ábra).

3. ábra
A keresett területen található éttermek felsorolása, az árkategória megadásával

Az enter-billentyű hatására újabb listák jelennek meg. A keresett név (hely) kiválasztása után megjelenik az adott étterem leírása, az árakkal, szolgáltatásokkal stb. A térképen pedig megnézhető a kiválasztott étterem földrajzi elhelyezkedése.
Az elkövetkezendő években a "Tutto Bologna"-típusú rendszerek elterjedésével lehet majd számolni, amelyeknél a hiperszöveg elvét ötvözték az adatbázisban való navigációval. (K.E.)

HOLM, Liv. A.: Public access terminales experiences in Western Europe. In: 15th Library Systems Seminar Helsinki 29-31 May 1991. Helsinki, European Libray Automation Group, 1991. p.108-115.

A könyvtári referensz munka "ősi" eszköze a telefon. A közhasznú információs központok közül nem egy - hazánkban is - kizárólag telefontájékoztatást nyújt.
Az alábbi külföldi példák a megszokottól kissé eltérő időben vagy használói körben kifejlesztett szolgáltatásokról számolnak be.

Ingyenesen hívható, közérdekű tájékoztatást nyújtó telefonvonal a Los Angeles-i Megyei Könyvtárban
Mint sok más könyvtár, a Los Angeles megyei nyilvános könyvtár is az 1970-es évek elején kezdte meg referensz-szolgálatának kibővítését közhasznú tájékoztatás nyújtásával. Itt különösen nagy szükség volt rá, hiszen a megye közel nyolc milliós lakossága etnikailag, nyelvileg, kulturálisan és gazdasági helyzetét tekintve rendkívül heterogén, s nagy részének szüksége van a különféle szociális és gazdasági szolgáltatásokra. Ám az ezekhez való hozzáférés, az ezekről való tudomás- és információszerzés igen nehéz a különböző igazgatási, és ezeket átszelő, keresztező önigazgatási és magán szervezetek, intézmények zűrzavarában.
1979-ben hozták létre az egész megyére kiterjedő, díjmentesen hívható, több etnikum (spanyol, kínai, japán) számára nyelvileg is hozzáférhető közhasznú információszolgáltatást CALL (Community Access Library Line) néven. A fő cél, hogy a különböző etnikumhoz tartozó érdeklődők (információra, segítségre szorulók) anyanyelvükön kérhessenek és kaphassanak tájékoztatást az őket érintő kulturális, oktatási, politikai vagy szabadidős lehetőségekről, csoportokról, eseményekről, intézményekről és szolgáltatásaikról. A bevezetés jelentős tömegkommunikációs reklámkampánnyal történt. 1982-ig működött a létrejöttét segítő pénzügyi támogatással, azóta redukált szinten működik. Ehhez hozzájárult az INFOLINE 1981-es megnyitása, így a CALL megszabadulhatott a szociális jellegű szolgáltatásokról való tájékoztatástól és inkább a kulturális igények kielégítésére koncentrált. Két nagy teljesítménye volt: az 1984-es olimpiai játékok résztvevőit, látogatóit informálta a kulturális eseményekről, lehetőségekről, és az írástudatlanság elleni 1986-os kampány tájékoztató központjaként működött. Az 1979-80-as 6000 hívás 1985-86-ra 40 000-re emelkedett. A nyilvántartást és visszakeresést 1984 óta mikroszámítógép és hozzá való adatbázis-kezelő szoftver segíti.
Előnyei: az ingyen hívhatóság az egész megye területről, az egyetlen szám könnyű reklámozhatósága és a nyelvismeret. Menet közben kiegészítő funkciója is akadt: könyvtárak is gyakran, szívesen hívták náluk felmerült kérdésekkel, és mint központba, ide gyűltek a különböző könyvtári kötet- és egyéb katalógusok, így szinte központi katalógusként, lelőhely-tájékoztató szolgálatként is igen hasznossá vált.
A forrástájékoztatás telefonos formája bizonyult a legolcsóbbnak és a legjobbnak is: a nyomtatott (vagy mikroformátumban kiadott) jegyzék túl drága és nehezen kiegészíthető, az online hozzáférés nem lett volna olyan általánosan elérhető.
A számítógépes rendszer minden hívás, illetve kérdés különféle jellemzőit is rögzíti, így statisztikai elemzések is készíthetők a szolgáltatás használatáról, illetve a megye lakosságának igényeiről. (M.J.)

BEEBE, Richard J.: The Community Access Library Line: benefits of a tollfree 800 telephone line. In: The reference librarian. 1988. no.21. p.57-70.

5.271. Éjjeli Bagoly Szolgálat - USA (ingyenes éjszakai telefontájékoztató szolgálat egy közkönyvtárban)

A baltimori Enoch Pratt Free Könyvtár újszerű ötlettel bővítette ki hagyományos referensz szolgáltatását, megszervezve a Pratti Éjjeli Bagoly Szolgálatot. Az ötlet lényege, hogy munkanapokon egész napos (éjjel-nappal hívható) telefontájékoztatást vállalnak. A szolgáltatásért felelős Shirley Viriano véleménye szerint a telefontájékoztatás sikere legvadabb elképzeléseiket is túlszárnyalta. A szolgáltatást 1990 novemberében kezdték és már 1991 nyarára 175-200 hívást kaptak éjjelente, az előre elképzelt 25-30 hívással szemben.
Hasonló éjjeli telefontájékoztatás más közkönyvtárban is működik pl. Berkeley-ben, Arlington Heightsban, Illinoisban, de ezek közül egyik sem hívható ingyenesen.
Az Enoch Pratt Könyvtár költségein az Állami Könyvtári Fejlesztési Szolgálat és a Könyvtári Szolgáltatások Alapítvány, valamint maga az Enoch Pratt Könyvtár mint területileg illetékes forrástájékoztató központ osztozik. Az első három évre szóló alapítványi támogatás 1993 közepén lejár, de a könyvtár mégsem tervezi szolgáltatásai visszafogását; ellenkezőleg, a hétvégekre is kiterjesztik majd az éjjeli ügyeletet, s az eddigi két vonal mellé még egy újabb bevezetésén is gondolkoznak. (K.K.)

Nigh owe service. In: Library and Information Services Today. The Yearly Chronicle. 1991. ed. ALA, Chicago and London, 1991. 214.p.

Az audiotex a videotex telefonos megfelelője. Automatikus, telefonhálózaton keresztül nyújtott szolgáltatás, amely a nap minden órájában hívható és előre rögzített, beszédes információkat szolgáltat. Az audiotex révén online módon lehet a számítógépen beszédes formában tárolt információkat vagy szolgáltatásokat elérni. A szolgáltatások választéka beszéd- vagy hangfelismerő rendszer segítségével jelentősen bővíthető.
Az a tény, hogy számos országban sikeresen startoltak audiotex technológián alapuló szolgáltatások, egyértelműen bizonyítja, hogy az audiotex képes mind a szolgáltatók, mind pedig az egész társadalom számára jelentős telematikai szolgáltatássá válni.
A videotex és az audiotex nagyon hasonló szolgáltatások, nemcsak technológiájukat tekintve, hanem a szolgáltatásban résztvevők hasonló szerepe miatt is.
A kapcsolt szövegtájékoztató szolgáltatások a normál hívás díjáért adják információjukat (mesemondás, időjárásjelentés stb.). Az audiotexszolgáltatást hívók a hívásért nem a szokásos hívás percenkénti díját, hanem ennél magasabb, úgynevezett prémium (emelt) díjat fizetnek. Különböző tarifaimpulzus sűrűséget lehet a hívószámokhoz rendelni és így különböző díjsávokat, ún. kioszkokat lehet kialakítani.
Passzív és párbeszédes szolgáltatások
A "passzív" szolgáltatások alkotják az audiotex-alkalmazások gerincét: a hívó egy rögzített üzenetet hall. Ez olyan információkat tesz kényelmesen és pillanatok alatt elérhetővé, melyek aktualitása elveszne, mire nyomtatásban megjelennének, illetve a korábbi, még forgalomban lévő nyomtatott változatukkal csak félreértésekre adhatnának okot.
A "párbeszédes" (interaktív) szolgáltatások a berendezések hangfelismerő képességén alapulnak, ezzel a hívó aktív részvételét is megengedik az egyes szolgáltatásokban. A hívó maga irányíthatja továbbhaladását a rendszerben azáltal, hogy kérdések formájában felkínált opciókból "igen" bemondásával kiválasztja a neki megfelelőt. A megfelelő helyen és időben "műsorra tűzött" interaktivitás érdekesebbé és színesebbé teszi a szolgáltatásokat, így azok használata még könnyebbé válik. A párbeszéd lehetőségét elsősorban a vetélkedők, különböző szavazások során aknázzák ki: a hívó kiválasztja a megfelelő választ, vagy azt az opciót, amelyre szavazatát kívánja leadni.
Népszerűbb szolgáltatások
Információs szolgáltatások
A telefon az egyik legkényelmesebb eszköz információ lekérésére. Az audiotexen keresztül terjeszthető információk közé olyanok tartoznak, amelyek:

gyakran változnak,
mondanivalójuk a média természetét kihasználva
hanghatások, zene
jobban érvénysül,
csak nehezen és időigényesen lennének terjeszthetők más formában.

Az információt szolgáltatók az információkat bármely telefonról aktualizálhatják. Például egy eseményről készített riportot az újságíró szinte azonnal továbbíthat, amint telefonközelbe jut.
Vetélkedők
A prémiumdíjas telefonvonalakon lebonyolított vetélkedők minimálisra csökkentik az adminisztrációt, mivel a hívásokból származó bevétel helyettesíti a nevezési díjat, és nevezési űrlapra sincs szükség, mert az interaktivitás révén a rendszer automatikusan kiválasztja a résztvevők közül a nyerteseket. A telefonos vetélkedők kialakításának lehetőségei:

A hívó többválaszos opciók közül ("igen" bemondásával) kiválasztja a szerinte helyes megoldást.
A vetélkedő kombinálja a vizuális anyagot (pl. a vetélkedőt hirdető kiadványban megjelentetett kép formájában) a telefonban elhangzó utasításokkal és válaszokkal.

Telefonos szavazás
A telefonos szavazás előnyös megoldást nyújt a szavazatok és/vagy a vélemények összegyűjtésére. A szavazóknak még egy bélyeg árába sem kerül, ugyanakkor a közvéleménykutatóknak szinte minden adminisztráció nélkül bevételt hoz. A szavazás technikája különböző lehet, pl. a szavazók külön hívószámokat hívnak az "igen/nem"-nek megfelelően, vagy párbeszéd útján több opció közül "igen" bemondásával választják ki a számukra megfelelőt.
Hirdetések
Amerikában és több nyugat-európai országban már komoly hagyománya van : telefonon keresztül való hirdetésnek. A sajtóban, rádióban, tv-ben megjelent néhányszor tíz másodperces hirdetéseket audiotex hívószámokkal látják el, ahol jóval többet lehet a hirdetett termékről megtudni. Több hirdető rendelést is elfogad érvényes hitelkártya-szám bemondásával.

Szórakoztató szolgáltatások
Rendkívül népszerűek a hetenként aktualizált horoszkópok, melyeknek interaktív változata is létezik, vagy a pop-sztárokról szóló zenés, pikáns összeállítások. A Vatikán pápai beszédeket kínál. Itt kell megemlíteni az ún. "felnőtt" szolgáltatásokat is, melyek kezdetben az abszolút sikert hozták az információ- és audiotexszolgáltatóknak. Ma egyre több audiotexszolgáltató megtagadja az ilyen igények teljesítését, a távközlési szolgáltatások pedig új fiktív körzetszámok bevezetésével próbálnak meg "tiszta" sávot nyitni az értékes információs és szórakoztató szolgáltatások számára.

Hazai tapasztalatok
A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az audiotexszolgáltatások iránt nálunk is van igény. Például az Ausztráliába és az USA-ba irányuló telefonhívások száma - valószínűleg a horoszkópinformációk lekérése miatt - jelentősen megnövekedett 1991-ben.
A Magyar Távközlési Vállalat az egyre intenzívebb - elsősorban az információszolgáltatói oldalról tapasztalható - hazai és külföldi érdeklődés hatására megkezdte annak vizsgálatát, hogy jelenlegi hálózata és elszámolási rendszere milyen módon tehető alkalmassá a prémiumdíjas szolgáltatások kezelésére. Ennek eredményétől függ, hogy a közeljövőben hívhatunk-e mi is hazai telefonos horoszkópot vagy pedig meg kell várnunk a telefonhálózat jelentős részének korszerűsítését.

Online keresés modem nélkül
Egy másfajta technikát ismerhetünk meg az alábbi ismertetésből, mely az online információkeresés megkönnyítéséről számol be, melyhez a telefon segíti a használót.
A Searchcraft nevű új online szolgáltató vállalat új szolgáltatása mérföldkövet jelent az online információkeresésben. A "Faxtex" nevű szolgáltatás célja az, hogy kiküszöbölje az online ipar három fő korlátját, azaz: 1) a számítógép vagy terminál, 2) a modem, és 3) a jelszó szükségességét.
A Faxtex lehetővé teszi, hogy a használó egy egyszerű nyomógombos telefon segítségével kereshessen különféle szöveges adatbázisokban. Ha felhívja a megadott telefonszámok egyikét, akkor egy előre felvett üdvözlet és egy megadott telefongomb lenyomását követő eligazítás után számítógéppel szintetizált természetes nyelvű vezetés kíséri végig a keresés folyamatán. Ha a keresőnek van FAX száma, akkor a rendszer ezt megkéri, és telefaxon továbbítja az eredményt, végül a keresés díját automatikusan az illető telefonszámlájára terheli.
A keresés technikájának lényege az, hogy a használó a keresőkérdést a megfelelő telefongombok leütésével gépeli be. Pl. a 2 szám gombja az ABC gomb, amelynek egyszeri leütése az A-t, kétszeri a B-t, háromszori a C-t jelenti. Boole-operátorok használatára és zárójelezésre is van lehetőség. A keresőkérdés bebillentyűzésének befejezését a # gomb kétszeri lenyomásával kell jelezni.
A Faxtex ezután a megfelelő DIALOG adatbázisra kapcsol, képesújság-cikkek esetében pl. ez a Magazine ASAP. A túl sok találat elkerülése érdekében a rendszer először csak a címek szavaiban keres, s csak ha kevés hivatkozást talál, akkor terjeszti ki a keresést a deszkriptor-mezőre. A keresés befejeztével emberi hang közli, hogy a rendszer talált valamit (ha talált), s tájékoztat, hogy a számítógép most fel fogja olvasni a cikkek jellemző adatait. Meg van adva, hogy a keresőnek válaszul milyen gombot kell lenyomnia, ha kéri a cikket, melyiket, ha nem kéri, és melyiket, ha később akar dönteni. A kért cikkeket a telefaxos küldést megelőzően egy asztali kiadványszerkesztővel átformázzák, hogy esztétikailag sokkal jobban mutasson, mint a szokványos online leporellók. Ha a használónak nincs FAX berendezése, hangos és postai szállításra is van lehetőség.
A jelenlegi szolgáltatás még csak prototípus, amely elsősorban a piac felmérésére, valamint a szoftver és a használt technológiák kipróbálására irányul. Üzemszerű beindulásával a következő szolgáltatások képzelhetők el: repülőjegyfoglalás, filmkritikák, gyors bibliográfiák egyetemi hallgatóknak, gyártmányismertetések, újságcikkek stb. Egy hívás költsége 4-5 dollárba fog kerülni, amiért - cikkszolgáltatás esetében - 10 cikket vagy rezümét lehet kapni.
A Faxtex természetesen nem kíván az online szolgáltatásokkal versenyezni, hanem azokra a potenciális használókra épít, akiknek nincs számítógépe, vagy - mint a vakok esetében - hangra épülő szolgáltatásra van szükségük. (J.O.)

JURENKA Oszkár: Egy újabb telematikai szolgáltatás: bemutatjuk az audiotexet. In: Könyvtári figyelő, 1992. 38.évf. = Ú.f. 2.évf. 2.sz. p.295-299.

Ebben a fejezetben az olyan - részben hagyományos - eszközökre térünk ki, amelyeknek az információszolgáltatásban felbecsülhetetlen szerepük van, de "a pillanatnak dolgoznak", azaz információik csak megfelelő módon összegyűjtve, rendszerezve és visszakereshetővé téve válhatnak a közhasznú információszolgáltatás részévé. A rádió és a regionális, illetve helyi adók, a televízió, a városi tévé, illetve a kábeltévé, majd pedig a televíziós és számítógépes technika ötvözésén alapuló teletext, illetve datacast szerepét vázoljuk igen röviden.
A rádió és a televízió információs szerepét, úgy gondoljuk, nem kell különösebben hangsúlyozni. Műsoraikban számtalan közhasznú információ hangzik el, csak figyelni kell rájuk. A központi, országosan sugárzott adásokban is szerepelnek egy-egy régióra vagy településre vonatkozó hírek, adatok, de a közhasznú információ szempontjából fontosabbnak látszanak a regionális rádió- és tévéadások, illetve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vidéki stúdióinak műsora. A könyvtárnak (vagy az egyéb közérdekű információ-szolgáltatásra vállalkozó szervezetnek) gyűjtenie kell(ene) ezeket az információkat, adatokat és beépítenie adatbázisába. Erre egyik, bár borsos árú lehetőségként a Mahír Observer sajtófigyelő szolgálata kínálkozik, amely hajlandó bármely megadott témában a rádió- és a tévéadások szövegét is szolgáltatni nyomtatott formában, de kívánságra akár kazettára is rögzíti az adást. Megfelelő technikai felszereléssel és személyzettel rendelkező könyvtárak maguk is megtehetik ugyanezt.
A helyi közösségekhez sokkal közelebb állnak a kábeltelevíziós vállalkozások, amelyek egy-egy régió, város vagy kisebb település ügyes-bajos dolgait is feldolgozzák adásaikban. Ezek a műsorok a helyismereti, illetve a helyi közhasznú információ nélkülözhetetlen forrásai. Hátrányuk, hogy a kábeltelevíziós adások vétele korlátozott, sokszor még egy település vagy városrész egészén sem foghatók, és kiépítésük költsége is viszonylag magas. Előnyük, hogy a polgárok a magukénak érezhetik, különösen ha a műsorok szerkesztésébe is beleszólhatnak. Minden településen, ahol kábeltévé vagy városi televízió működik, biztosítani kellene azt, hogy a könyvtárban legyen vételi lehetőség, sőt a könyvtár rögzítse videokazettára és tegye visszakereshetővé és bármikor visszajátszhatóvá az adásokat (pl. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zuglói főkönyvtára már gyűjti a kerületi kábeltévé adásainak anyagát), illetve a bennük elhangzott információkat. A kábeltelevízióban még további lehetőségek is rejlenek; hadd idézzük itt a turai kábeltévé tervezésénél felmerült elképzeléseket, amelyeket Diligens Károly fogalmazott meg a Turai Hírlap 1991. júniusi számában: "A szolgáltatások ügyében előzetes egyeztetések folynak olyan riasztórendszerről, amely központi figyelőszolgálattal a családi házak, illetve egyéb létesítmények őrzésvédelmét látná el. Lehetőség lenne segélyhívó rendszer kialakítására, amely a lakásokból a központi figyelőszolgálat felé egyszerű jelzést adna, előre kódolt program szerint (pl. hívjon mentőt, értesítse a tűzoltókat stb.). A kábeltelevíziós hálózat megépítésével, az egész községre kiterjedő hálózaton olyan jelátviteli lehetőségek nyílnak, amelyek infrastruktúra növelő hatásuk révén feltételt teremtenének településünkön arra, hogy Budapest közelében nyugodt, pihenésre alkalmas környezetet teremtsünk üzletemberek számára. A nyugodtságot a külvilággal fenntartott állandó információs kapcsolattal érhetnénk el. Ennek része lehetne a kábeltelevíziós hálózat, amelyen bankügyleteket, pénzügyi és könyvelési szolgáltatásokat tudnának lebonyolítani adatátviteli, számítógépes feldolgozási és hírközlési díjügyletekkel. A központi egység vonatkozásában a műholdas telefonlánchoz kapcsolódna a rendszer. A hálózat mellett a helyi stúdió is alkalmas lesz szolgáltatásokra.
Videóműsorok lejátszásával közérdekű információkkal látjuk el a lakosságot. Reklámlehetőséget biztosítunk az igénylőknek. A községi eseményekről készült videófilmeket a helyi műsorszórás idejében levetítjük. Közvetítéseket adhatunk az intézmények évzáróiról, iskolai ünnepélyekről, községi és egyházi ünnepekről. Felvételek készülnek a búcsúról, a helyi vásárokról és a piaci árakról. Tájékozódhatunk a Hivatal testületi üléseiről, a községet érintő beruházásokról és felújítási munkákról. Kameránk ott lesz a sportrendezvényeken. A fociszurkolók az idegenben játszott mérkőzéseket is végigizgulhatják a televízió előtt. Játék- és rajzfilmekkel kötnénk le a szünidőt töltő gyerekeket. Ceremóniákat, egyházi szertartásokat közvetíthetnénk olyan embereknek, akiket ágyhoz köt a betegség.
A kábeltelevízió adta lehetőségek kimeríthetetlenek. Úgy érzem, ebből a néhány példából is kiderült, hogy út nyílna arra, hogy egymást jobban megismerjük, hogy a község dolgaiban tájékozottabbak legyünk, segítve ezzel is szűkebb pátriánk, életünk szebbé, teljesebbé tételét."
A könyvtár szerepét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. kerületi főkönyvtárának tevékenységével illusztráljuk, amely 1985 óta működik együtt a kőbányai kábeltelevízióval. Az együttműködés keretében a kábeltévé adásainak videófelvételei bekerülnek a könyvtár helyismereti gyűjteményébe, a könyvtár pedig reklámlehetőséget is kap a kábeltévé adásaiban. A könyvtár és a kábeltelevízió együttműködéséről .Jakubecz Ilona foglalta össze gondolatait a Könyvtári Híradó 1986/3-as számában: "... A helytörténeti, helyismereti gyűjteményekben helyet követelnek a videórögzítések, ezzel erősítve a "kortársi életre vonatkozó", illetve ettől el nem választható közhasznú tájékoztatást. A helyi információkat tartalmazó videószalagok, akkor is, ha technikailag nem túl "sikerültek", forrásértékűvé válhatnak, ha a könyvtár ezeket archiválja, s megtekintésüket lehetővé teszi... Át lehet venni a helyi intézmények, amatőrfilm-klubok műsorait, illetve a legjobb partner, amennyiben az adott területen működik ilyen, a kábeltelevízió lehet.
A kábeltelevízió a könyvtárnak "kétirányú" felhasználásra adhat alkalmat. Egyrészt számos információ, dokumentum birtokába juthat - neves személyiségekkel készült interjúk; jelentős társadalmi események, ünnepek; műemlékek, lebontásra ítélt városrészek stb. felvételei révén. Másrészt aktív tájékoztatást is jelenthet, hiszen maga a könyvtár is információadóként léphet fel. Adatokat szolgáltathat működéséről (nyitva tartási idő, megközelítési lehetőségek), rendezvényeiről, és "különleges" információkat is nyújthat (új dokumentumok bemutatása, irodalomajánlás a különböző olvasói csoportoknak, közhasznú információk stb.).
A hazai kábeltelevíziós kísérletek is azt igazolják, hogy akkor igazán eredményesek, ha többet jelentenek egy közösség számára pusztán szórakoztató csatornánál. Vagyis "közösségi televízióként" kell működniük, s mint ilyennek elsősorban a közvetlen környezetről szükséges tájékoztatniuk. A helyi közművelődési könyvtár, ha ehhez kapcsolódik, nem tesz mást, mint teljesíti egyik alapfeladatát: segíti a helyi információk terjesztését, a jobb "hozzáférést" a tájékoztatáshoz. S ezzel nagy lépést tehet a könyvtár és a lakosság, a könyvtár és a helyi közösségek kapcsolata fejlesztésének útján."
A teletextet - a Magyar Televízió 1-es csatornáján fogható Képújságot - nem kell bemutatni olvasóinknak, hiszen a tévé műsorában már több éve láthatjuk hírszolgáltatását, hirdetéseit. A hazánkban jelenleg több mint 500 ezer TXT-dekóderrel ellátott televíziókészüléken, a háztartások 14-15 százalékában (1992. decemberi adat) olvashatók az általa sugárzott publikus információk. Az adattovábbítás zárt körben is történhet, vagyis úgy, hogy csak az arra jogosultak képesek kinyomtatni vagy számítógépbe tölteni a nekik szóló, kódolt információt. Az Új Képújság Kft. által szerkesztett teletext-információk vételéhez elegendő a dekóderes tévékészülék beszerzése.
Egy másik, vadonatúj (de kifejlesztőjénél, Angliában is csak 5 éves "múlttal" rendelkező) információközvetítési technológia, a datacastnak (a data broadcasting, azaz adatsugárzás kifejezés rövidítése) nevezett információterjesztési mód.
A teletext és a datacast mint információs csatorna alkalmas arra, hogy egy pontból tetszőleges számú végpontra egyidejűleg, a televízió adásidejében, a műsorsugárzással együtt juttasson el információkat.
A datacast rendelkezik a teletext minden előnyével a publicitást kivéve, viszont nincs korlát a karakterkészletben, és az adatátviteli sebesség elérheti a 9600 bit/sec sebességet is. Az információk egy számítógépről kerülnek be a tévéadásba, majd onnan, dekóderrel leválasztva egy másik, IBM-kompatibilis PC-be. A vételhez nem kell tévékészülék, csak egy jó minőségű tévéantenna és a felhasználó számítógépéhez csatolt dekóder. Ezek segítségével - a tévé sugárzási idejéhez kötötten ugyan - olyan információk (pl. adatbázisok, szoftverek stb.) továbbíthatók, amelyek nem lesznek nyilvánosan hozzáférhetők a képújságban, de a felhasználó a saját számítógépének merevlemezére töltve korlátlanul felhasználhatja őket.
A Mezőbank például vidéki fiókhálózata számára "sugároz" ezzel a technikával információkat. A központ számítógépe telefonmodemmel is el van látva - ez mellékállomásra is telepíthető, de ajánlatosabb a fővonal igénybevétele -, ezáltal onnan is beküldhetők adatok a központi számítógépbe. A rendszer lényege: a Képújság Kft. számítógépéből letöltik a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb deviza-árfolyamait, feldolgozzák, saját információikkal kiegészítik, majd telefonvonalon visszajuttatják a Képújsághoz, ahonnan az adatokat letöltik a bankfiókok számítógépeire - naponta akár többször is.
Néhány szó a datacast árairól: az egyszeri belépési díj (az antenna telepítési díja nélkül) 45 ezer Ft; a dekóder telepítésének díja és az üzemeltetés betanítása 17 ezer Ft; a dekóder havi bérleti díja éves szerződés esetében 9500 Ft, de ha több évre szerződik a felhasználó az Új Képújság Kft-vel, ez az összeg arányosan csökken; az adatátvitel díja annál olcsóbb, minél több adatot kell továbbítani (0-100 kilobájt között kilobájtonként és naponta 33,60 Ft, 101-500 kilobájt között 16,80 Ft, 501 kilobájt és 1 megabájt között 10,04 Ft). Az első látásra borsosnak tűnő árak módosulhatnak a felhasználókkal kötött szerződésekben, egyedi kalkuláció alapján, ezért a felsorolt összegek csak tájékoztató jellegűek. A kft. éves szerződés alapján - a különféle könyvtári szervezeteket "egyként" kezelve - a kulturális és a költségvetési intézményeknek kedvezményt tud adni, ami akár a 30-50 százalékot is elérheti.
Mire (volna) használható az adatsugárzásnak ez a módja a könyvtárakban?
A teletext elsősorban mint reklámhordozó jöhetne számításba, pl. az újonnan megjelent könyvek bemutatására, a könyvtári szolgáltatások, nyitvatartási idők ismertetésére, évfordulónaptár közzétételére. A teletext kulturális és közérdekű közlemények közzétételére használva 2100 Ft/nap összegbe kerül (ez a főoldal ára, az aloldalé 1350 Ft/nap). Felhasználható lehetne zárt körű információterjesztésre, a csak a könyvtárakat érintő hírek továbbítására (pl. rendezvényekről, a megrendelhető új kiadványokról).
A datacast ezeket a lehetőségeket kibővíti az információknak (adatbázisoknak, szoftvereknek) közvetlenül Winchesterre töltésével, így olyan intézmények is nagy tömegű információhoz juthatnának hozzá, amelyek nem rendelkeznek pl. az online adatátvitel lehetőségével az X.25-ös hálózaton keresztül. Milyen jó lenne pl. az IIF-adatbázisokhoz így hozzáférni! Erre a rendszerre alapozva közhasznú információ-szolgáltatás is megvalósítható, hiszen a központból letöltött közérdekű információk kiegészíthetők volnának a helyi jellegűekkel. Ezáltal a kisebb könyvtárak is olyan "információs irodává" válhatnának, ahol az érdeklődők széles rétege juthatna számára hasznos, naprakész információkhoz.
A Magyar Televízió teletext-szolgálata, a Képújság információi között már most is sok olyat találhatunk, amelyeket a közhasznú információk körébe lehet sorolni, de ebben az irányban tovább kívánják bővíteni választékukat. A következő ábrákon látható a Képújság menüje és részletek a kínálatból.

Ízelítőül csak néhány példa: a Szabadidő címszó alatt például az új IBUSZ pénznyeremény-játékokról, z Óbudai Társaskör hangversenyeiről, egy kiállításról szóló információk mellett további választási lehetőséget kínálnak: Egészség, életmód, szépség; Utazás, üdülés; Szolgáltatás címszavakkal. A Gazdaság címszónál bankinformációkat, az OTP Közönségszolgálatának híreit, árukereslet-kínálat rovatot, tőzsdei információkat, agrármagazint, a VOSZ és a Magyar Gazdasági Kamara híreit találjuk. (R.Á.)
Felvilágosítás: dr. Kőrösy Gyula marketing ig. (Új Képújság Kft. 1810 Bp. V. Szabadság tér 17. Tel.: 1127816; 11-2449; Fax: 112-6029, Telex: 22-3627)