39. évfolyam, 1993. különszám		 Archívum

4. Információs és forrástájékoztató központok létrehozásának módszertani kérdései

4.3. A nyilvános információs központok hatékonysági jellemzői: egy felmérés tapasztalatai

A szolgáltatás leggondosabb megtervezése ellenére sok közhasznú információs központ kénytelen rövidebb-hosszabb működés után beszüntetni szolgáltatásait. Ez a tény külön indokolja a hatékonyság kérdésének rendszeres vizsgálatát. Különösen érvényes ez a térítésmentesen szolgáltató információs központokra, hiszen a tájékoztatási vállalkozások esetében a használók elmaradását jól érzékelhetik a bevételek csökkenéséből.
Az alábbiakban egy olyan felmérést ismertetünk, amelyik az elektronikus információkat nyújtó nyilvános hozzáférésű terminálok működésére terjedt ki. A levonható tanulságok már a tervezés szakaszában iránymutatók lehetnek.
1990 végén felmérést végeztek a nyugat-európai országokban a nyilvános hozzáférésű terminálokkal működő információs rendszerek körében. Nyilvánosnak tekintettek mindenféle technikán alapuló rendszert, köztük az OPAC katalógusokat, videotex rendszereket, interaktív videórendszereket stb. A felmérésbe bevont központok címeit a European Library Automation Group (ELAG) állította össze. 13 országból 89 rendszernek küldtek kérdőívet, ezek közül: 24 videotex rendszer (15 válasz érkezett); 41 számítógépes információs rendszer (40 válasz); 6 szimulációs csomag (6 válasz); 14 CD-ROM-ot használó szervezet. A megbízók arra voltak kíváncsiak, hogy mitől sikeres egy rendszer, vagy mik az esetleges kudarc okai?
A válaszokból a következő kép alakult ki.
A sikeres működés feltételei:

  1. A rendszer szolgáltatásainak egy meghatározott célcsoportra kell irányulnia (földrajzi vagy szakterületi kiválasztással);
  2. A szolgáltatásra megfelelő igény kell, hogy mutatkozzon a használók oldaláról;
  3. A rendszer adatbázisait gyakran kell aktualizálni, azaz mindig friss és helyes adatokat kell, hogy tartalmazzanak;
  4. A rendszer legyen könnyen kezelhető, hogy a használó élvezhesse azt;
  5. A rendszer nyilvános termináljai legyenek könnyen megközelíthető helyen, akár épületen belül vagy épületen kívül;
  6. A képernyő kialakítása olyan legyen, hogy először az információ lényegét tüntesse fel és csak azt követően a részletes magyarázatot;
  7. A használati díj legyen alacsony vagy a szolgáltatás legyen ingyenes;
  8. A potenciális használócsoportnak tudnia kell a rendszer létezéséről;
  9. A rendszergazdának hinnie kell a rendszerben és lelkes elkötelezettséggel kell bírnia.

Bár kevesen jeleztek vissza kudarcot, a válaszok alapján sikerült összeállítani egy listát azokról az okokról, amelyek sikertelen működéshez vezethetnek:

  1. Ha a rendszer az egész lakosságot célozza meg;
  2. Drága szolgáltatások esetén;
  3. Ha szegényes a marketing tevékenység mind a hirdetők, mind a használók irányába;
  4. Ha csekély a szolgáltatások iránti igény;
  5. Ha olyan szolgáltatást kínálnak, amelyek nyomtatott dokumentumokon keresztül is ugyanolyan  könnyen elérhetők és használhatók.

Előfordul, hogy egy információs központ összességében sikeresnek mondható, bizonyos szolgáltatásai viszont kevésbé. Kiértékelve a különféle szolgáltatásformákat, néhány megfontolandó szempontra hívták fel a figyelmet:

  1. Az "önkormányzati döntések", a "szociális jogok" típusú információk sohasem képezhetik önállóan egy rendszer tárgyát;
  2. Az alkalmazott műszaki berendezés fajtája nem lényeges;
  3. Számolni kell vele, hogy akadnak terminál-rongálók;
  4. Azokat a helyeket, ahol személyzet szolgálja ki a használókat, szívesebben veszik igénybe, mint az önállóan működtethetőket;
  5. A telekommunkációs költségeket olyan alacsonyan kell tartani, amennyire az csak lehetséges.

4.31. A ma használatos közhasznú információs rendszerek leggyakoribb jellemzői

A nyilvános terminálok használata Nyugat-Európában tízéves múltra tekint vissza. A megbízók tudni szerették volna, hogy a terminálok napjainkban is ugyanazzal a szisztémával működnek-e, mint a nyolcvanas években? Milyen mértékben vetették be az olyan új műszaki megoldásokat mint a hiperszöveg, a grafikus képek? A nem könyvtárak által működtetett információs rendszerek adatstruktúrája hierarchikus-e?
A válaszokból kitűnik, hogy:

  1. Majdnem mindegyik könyvtár többféle online szolgáltatást nyújt a használóknak, nem csak katalógusokat (például BBS - elektronikus faliújság-rendszereket, szöveges adatbázisokat stb.);
  2. A nem könyvtári információs rendszerek sem mind hierarchikus struktúrájuak;
  3. Különféle szolgáltatások kombinációját fejlesztették ki a legtöbb helyen, így például a munkaerőpiac, a képzési tanácsadás, az iskolaformák stb. információinak közvetítése;
  4. A grafikus képek (térképek, ikonok stb.) fokozatosan teret nyernek;
  5. A videotex terminálok helyét átveszik a személyi számítógépek;
  6. Egyre gyakoribb, hogy az online használat helyett inkább a teljes adatbázist letöltik éjszaka;
  7. Terjedőben van a CD-ROM-ok (teljes szövegűek és referensz célokat szolgálók) használata mind a könyvtárakban, mind pedig más információs központokban. (K.E.)

Irodalom

HOLM, Liv A.: Public access terminales experiences in Western Europe. = 15th Library Systems Seminar Helsinki 29-31 May 1991. Helsinki, European Library Automation Group, 1991. p.108-115.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)