Magyarországi helyzetkép

Ebben a fejezetben vázlatos képet adunk a közhasznú tájékoztatási szolgáltatások fejlődésének útjáról a magyar könyvtárakban - a pontos krónikaírás, illetve minden egyes könyvtár tevékenységének bemutatása nélkül, csak a legfontosabb tendenciákat és a fejlődés jelentősebb állomásait számbavéve.
A szolgáltatás csírái Magyarországon az 1960-70es években jelentkeztek. Halász Béla és Katsányi Sándor 1970-ben megjelent tanulmánya a könyvtárhasználati szokások változásait elemezve kitért a közérdekű információ iránti igényekre is, amit akkor még úgy fogalmaztak meg, hogy "általános gyorstájékoztatás gyakorlati és kulturális kérdésekben"¹. Akkor még a Posta budapesti Különleges Tudakozója elégítette ki az ilyen irányú igényeket, egy év alatt kb. 330 ezer kérdésre válaszolt. A kérdések 60%-a az általános műveltséghez kapcsolódó, elsősorban társadalomtudományi tárgyú kérdés, 20%-a a rejtvényfejtéshez kapcsolódó kérdés volt. A szolgáltatás lényegileg egy korszerű közművelődési könyvtár funkcióját végezte.
Bereczky László² arra figyelmeztetett, hogy a könyvtárakon kívül jönnek majd létre olyan intézmények, amelyek "nem rangsorolnak különböző indítékú tudásigény között, hanem a lehető leggyorsabban igyekeznek kielégíteni azt", - hacsak a könyvtárak mielőbb nem változtatják meg szolgáltatási elveiket.
A mindennapi élet egyszerű kérdései tehát nagy számban jelentkeznek; kielégítésükre különféle intézmények jönnek létre, de felbukkannak a közművelődési könyvtárakban is. A vidéki városokban a 70-es évek elején még nem volt olyan intézmény, amely ezekkel a kérdésekkel hivatásszerűen foglalkozott volna; de a könyvtárakban sem volt évi 10-15 ezer kérdés megválaszolására felkészült gyorstájékoztatás, mai nevén közhasznú információs szolgálat. Halász és Katsányi kérdése: "Biztosak lehetünk abban, hogy a gyorstájékoztató intézmények vidéki nagyvárosainkban is létre fognak jönni. A kérdés csak az: a könyvtáraktól függetlenül (pl. a Posta intézményeként), vagy a könyvtárak keretében?"
A Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársai, Bartos Éva és Mándy Gábor 1982/93-ban végeztek egy kutatást, amelynek keretében az egyének mindennapi információszükségleteit, tájékozódási szokásait tanulmányozták³. A vizsgálat egyik tanulságaként azt foglalták össze, hogy a mindennapi életben jelentkező problémák megoldását nem lehet egyetlen intézménytől várni, hanem többféle intézmény együttműködésére van szükség. Magyarországon is létrejött egy sor intézmény, amely a közhasznú információszolgáltatást tekinti feladatának. A népművelők már tettek néhány kísérletet a lakossági információs szolgálat kifejlesztésére (ld. 2.21 fejezet), bár eredményeik még nem meggyőzőek. Az intézményegyüttesben fontos helye lehet a könyvtárnak, amely hagyományos szerepéből adódóan sokkal nagyobb tárgyi-információs kapacitással rendelkezik.
Erre a könyvtári szerepvállalásra már a nyolcvanas évek elejétől vannak hazai példák. Először, az 1970-es évek végén e tevékenység kimerült a tájékoztatás szolgálatába állítható műsorfüzetek, helyi kulturális kalauzok beszerzésében, illetve a rendezvényekről szóló információk közvetítésében (pl. Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Szentendrén, Győrben, Pécsett, Debrecenben kiadott helyi műsorfüzetek alapján)⁴.
Az úttörők között kell megemlíteni a miskolci megyei könyvtárat, amely 1982 januárjában vezetett be új, közhasznú szolgáltatást, amelynek keretében a könyvtártechnikai információkon kívül a városban működő művelődési intézményekről, kulturális rendezvényekről adnak tájékoztatást, illetve a közélettel kapcsolatos információkat (a városi vezetők neve, a tanácsok fogadóórái, az ország legfelső vezetésében bekövetkező változások) nyújtják az érdeklődőknek. A szolgálat reggeltől estig működik, a helyszínen és telefonon feltett kérdésekre egyaránt válaszol. A működtetés és igénybevétel kedvező tapasztalatai nyomán 1985-től új szolgáltatásokkal bővítették a választékot: jogsegélyszolgálatot indítottak a nyugdíjasoknak és fordítói napokat szerveztek.⁵
Az első kezdeményezésekkel egyidőben polémia is kezdődött a könyvtárak közhasznú információszolgáltatásának létjogosultságáról a szaksajtó hasábjain. Ferenczi Zsuzsanna⁶ szorgalmazta a könyvtárak újfajta szerepvállalását6. Azt vallja, hogy "... korunkban nemcsak a tudományok fejlődése, hanem a legegyszerűbb, hétköznapi életvitel is egyre több és mind sokirányúbb információt igényel. ... A meglévő szolgáltatásokat sok intézmény nyújtja, terjeszti, foglalkozik a hozzá fordulókkal. Az ismeretek nagy része rögzített formában (írás, kép stb.) is megjelenik. A rögzített tudás legfontosabb gyűjtő és a közösséget szolgáló intézménye a könyvtár. Ezért furcsa, hogy a közművelődési könyvtárak kevéssé hangsúlyos tevékenysége az ún. közérdekű információ-szolgáltatás." Javasolja naprakész nyilvántartás vezetését az adott település minden típusú tanácsadó, tájékoztató, közhasznú, közérdekű szolgáltatásáról (tanulási, szakképzési lehetőségek, munkalehetőségek, a tanácsülések dokumentumanyaga, állampolgári információk, a különleges helyzetű embereknek szóló információk, sportlehetőségek, címjegyzékek stb.). A források felmérésén és naprakész adattár vezetésén kívül bizonyos esetekben nem csak közvetíteni, hanem közvetlenül is támogatni kell az érdeklődőt a könyvtári állomány vagy a könyvtáros segítségével. Véleménye szerint ezt a feladatot új könyvtári funkcióként kellene vállalni, közvetíteni, népszerűsíteni. "...ha a könyvtár információs intézmény, hatalmas rögzített információs tárral, szervezett rendszerrel, alkalmas munkatársakkal, szabad-e lemondanunk erről a feladatról?"
Pallósiné Toldi Márta kételyeit fejezi ki a közhasznú információs szolgálat tartalmával kapcsolatban⁷: "Számomra nem világos, miért jobb, ha új névvel ellátva gyakorol a könyvtár egészen nyilvánvaló, régtől feladatának tekintett szolgáltatásokat? Pl.: a dokumentummásolást, a kézimunkázási igények kielégítését, a pályázatok, vetélkedők segítését, a telefonon történő tájékoztatást stb. Ugyanakkor kényszerűen elismerjük, hogy az igazán hiánypótló tevékenység - nevezetesen a város kulturális eseményeiről egy helyen megszerezhető naprakész tájékoztatás - a véletlenen múlik: a feladatot vállaló intézmény akkor tud informálni, ha dolgozói valamiről "tudomást szereznek". Esetlegességre nem lehet rendszert építeni! ... A hiányolt szolgáltatás tartalmát illetően vitám van a szerzővel. Az általa kívánt és naprakészre vágyott nyilvántartások létrehozását, gondozását erőn felüli kívánalomnak érzem. A Magyarországon honos tájékoztatási gyakorlat, vagy inkább gyakorlatlanság (?) alapján feltételezem, hogy egy ilyen vállalkozás törvényszerűen kérészéletű lehetne csak! A könyvtár nem hatóság, senkit nem kötelezhet tájékoztatásra (fogadóóráról, rendezvényről, nyelvtudásról stb.). ... Adatbázis nélkül pedig nincs tájékoztatás! A kapcsolatokhoz partnerek kellenek és sajnos, a könyvtári gyakorlat őriz rossz tapasztalatokat e területen is." Pallósiné Toldi Márta véleménye szerint az sem megoldás, ha az adatgyűjtés érdekében az informátor saját érdekére vagy a társadalmi hasznosságra hivatkozunk, és a könyvtárnak pénzeszközei sincsenek az adatgyűjtést szolgáló hirdetésekre. S mivel egyéb intézmények a felsorolt kérdésekre választ tudnak adni, a könyvtárnak a feladata a forrástájékoztatás: adatok szolgáltatása a szolgáltató és információs irodákról, a publikált címlisták beszerzése és használata, a helyi tömegkommunikációs eszközök közhasznú publikációinak figyelése és felhasználása a tájékoztatásban.

3.42. A közhasznú tájékoztató szolgálatok szélesebb körű elterjedése az 1980-as évek második felében

A szakmai viták ellenére néhány könyvtár - elsősorban egy-egy vállalkozó szellemű, "megszállott" könyvtáros jóvoltából - belevágott a közérdekű tájékoztatás megszervezésébe. Szeifert Dezső a Tolna megyei könyvtárban kezdte meg 1985-ben a közhasznú információk számbavételét, feltárását, akkor még cédulakatalógusban. Ő, Ferenczi Zsuzsához hasonlóan tágan értelmezte a közérdekű információt⁸: "A közérdekű információk felkutatása, közreadása is része a tájékoztató tevékenységnek. Az olvasók egyre gyakrabban tesznek fel hétköznapi életükhöz, mindennapi cselekvésükhöz kapcsolódó politikai-közéleti, egészségügyi, jogi, műszaki stb. kérdéseket, eligazítást várva - néha tanácsot kérve - központi és helyi szolgáltatásokról, továbbtanulási, kulturális, munkahelyi és egyéb lehetőségekről. A könyvtáraknak a változások iránti nagyobb érzékenységgel kell felkészülniük a közérdekű-közhasznú információk szolgáltatására - miután ezt az olvasói igények is sürgetik."
A Tolna Megyei Könyvtár először 40 országos folyóirat és napilap közhasznú cikkeit cédulákon, tárgyszavak segítségével tárta fel, negyedenkénti periodicitással. A cédulaanyagot újságkivágat-gyűjtemény egészítette ki. Ez a kartoték azonban csak a könyvtárba betérőket segíthette, ezért a megyei napilap hasábjain, havonta egyszer, az adott hónap, évszak sajátosságainak megfelelő témakörben minimális adatokat tartalmazó bibliográfiai kalauz közreadását tervezték. A teljes irodalomjegyzéket, kiegészítve a cikkek, könyvrészletek másolatával a könyvtár árusította, illetve helyben bárki rendelkezésére bocsátotta ingyenesen. Néhány témakör: antennák szerelése, befőzés, biokertészet, elemek töltése, játékkészítés, autók házi javítása stb. A szolgáltatás nagy előnye volt, hogy a könyvtár amúgy is meglévő vagy beszerzendő állományára építve, a felhasználók tényleges igényeit figyelembe véve, hagyományos könyvtári műfaj, az ajánló bibliográfia útján szolgálta ki az érdeklődőket.
Szeifert Dezső azonban továbbfejlesztette a szolgáltatást: keresett, elsősorban műszaki témakörben meglévő kézikönyvek, publikációk alapján új indexet állított össze, pl. az elektronhobbizók számára a készülékek, kapcsolási rajzainak lelőhelyéről.
A kezdeti próbálkozások alapján Arató Antal aközhasznú információs tevékenységgel kapcsolatos további lehetőségeket, teendőket kísérelte meg számba venni⁹, a könyvtárak szervezett, összehangolt együttműködése érdekében. Ötlete az, hogy egy-egy könyvtár általa közhasznú információkról összeállított katalógus, ajánló bibliográfia más könyvtárakba is jusson el, más könyvtárak által is megrendelhető, előfizethető legyen, illetve a kiadó könyvtár központi támogatásból tudja ingyen vagy másolási díjért megküldeni a könyvtáraknak. Hasonlóan a bibliográfiákhoz, kartotékokhoz, a Szeifert Dezső által említett, a hivatkozott dokumentumok másolatát is tartalmazó "egységcsomagot" is érdemes lenne közhasznúvá tenni. Az ilyen jellegű dokumentumgyűjteményeket központi szolgáltatás keretében legalább fel kellene tárni, a kiadó könyvtár pedig térítéses szolgáltatásként terjeszthetné. A közhasznú tájékoztató eszközök kiadását és terjesztését szolgálta a Könyvtártudományi és Módszertani Központ kezdeményezésére, 1986 és 1988 között megjelent Közhasznú kisbibliográfiák című, főként ajánló bibliográfiákat tartalmazó sorozat is. A sorozatban annotált irodalomjegyzékek jelentek meg Tudja-e., hogy kérheti? főcímmel (pl. a mai magyar irodalomról, a könyvtárak hangoskönyv-választékáról, a kiskert telepítéséről és gondozásáról, a háztáji állattartásról, a betegek házi gondozásáról, a csecsemőápolásról és gyermeknevelésről), ezzel is kifejezve, hogy szükség van a szolgáltatások propagálására is.
A közhasznú tájékoztatás azonban nem merül ki ajánló bibliográfiák kiadásában, hanem újfajta szolgáltatások is felbukkannak. Arató Antal említett cikkében szorgalmazta a kifejezetten helyi vonatkozású közérdekű információk összegyűjtésével, feltárásával és szétsugárzásával kapcsolatos feladatok és lehetőségek számbavételét. A közművelődési könyvtárak 1986-tól egyre nagyobb figyelmet fordítottak a lakosság helyi, közérdekű, közéleti információkkal való ellátására, különösen a településfejlesztéssel, a város- és községpolitikával összefüggő információk hozzáférhetővé tételére. Segítette ezt a közélet, a választások iránti lakossági érdeklődés növekedése. Egyre több könyvtár szerezte meg és tette hozzáférhetővé az ilyen információkat tartalmazó tanácsi dokumentumokat (az ülések jegyzőkönyvét, tanácsi határozatokat stb.). A szolnoki megyei könyvtárban például a megyei tanács üléseinek írásos anyagait az ülések időpontja előtt bárki megtekinthette; erről a lehetőségről a megyei napilap tájékoztatott, így bárkinek lehetősége volt a véleményét időben a megfelelő szakigazgatási szervhez vagy a tanácstaghoz eljuttatni. A város nagyobb könyvtáraiban a városi tanács anyagai voltak hozzáférhetőek. A könyvtárakat a dokumentumok hozzáférhetővé tételére a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által kiadott irányelv és állásfoglalás jogosította fel, ennek ellenére számos településen nem kerültek el a könyvtárba a tanácsi dokumentumok. Ahol igen, arról a megyei és városi könyvtárak különböző propagandakiadványokban, a helyi újságban, műsorfüzetben, szórólapon adtak hírt¹⁰.
A 80-as évek végén egyre több helyen szerveződött közérdekű tájékoztató szolgálat. A gödöllői városi könyvtárban pl. 1987-ben kezdték meg a ma már igen figyelemre méltó Közügyi Tájékoztató nevű információs gyűjtemény kiépítését. Ebben mindenféle könyvtári anyag helyet kapott az irányítószám-jegyzéktől és a telefonkönyvtől kezdve az aktuális kérdésekkel (pl. az adózással) foglalkozó brosúrákig, tájékoztató füzetekig. Ebbe a részlegbe kerültek a városi tanács testületi anyagai, a helyi tanácstagok listája, az országgyűlések fogadóórájáról szóló tájékoztató; a városban működő társadalmi szervekről, üzemekről, oktatási intézményekről tájékoztató anyagok, üzemi, iskolai újságok; információt adnak a lakossági szolgáltatásokról, az utazási irodák programjairól, kulturális programokról, rendezvényekről. Tájékoztatást nyújtanak az országos jellegű szakkönyvtárak különféle szolgáltatásairól, illetve szoros kapcsolatban állnak a helyismereti gyűjteménnyel, és gyűjtik a legalapvetőbb helyi információkat¹¹. A könyvtár és a művelődési központ együttes kiadásában jelenik meg a Gödöllői Mindenes c. havi folyóirat, amely a város aktuális politikai és kulturális kérdéseivel foglalkozik.
A könyvtárak tevékenységében egyre hangsúlyosabbá vált a helyi társadalom szolgálata. Egyre több könyvtár ismerte fel, hogy csak a valós igényekhez, az új szükségletekhez alkalmazkodva teheti magát nélkülözhetetlenné környezete számára. A közhasznú információs szolgáltatás megszervezése azonban sok helyen nem volt zökkenőmentes, a kezdeti nekibuzdulás után nehézségek is jelentkeztek.
Kertész Károly¹² a kisvárosi könyvtárak társadalmi információs szerepéről értekezve azt mondta: "A városi településeken csak kevés olyan nyilvános szervezetet, intézményt találni, ahol a civil társadalmat érdeklő központi és helyi információk egyaránt fellelhetők. A helyi társadalmi-politikai szervezetek mellett főleg a kulturális intézmények hivatottak a társadalmi információ közvetítésére. A gond az, hogy az információ témáinak leszűkítése, vagy szolgáltatásainak ad-hoc jellege miatt a helyi közművelődési intézményrendszer sem képes a valós információs igényeknek megfelelni. Úgy vélem, hogy a kisvárosi intézményrendszer egy eddig kevés figyelemre méltatott tagja, a könyvtár viszonylag kis befektetéssel és némi funkcióbővítéssel alkalmassá tehető arra, hogy a helyi nyilvánosság fórumává válva a társadalmi információk áramoltatásának hatékony szervezője legyen. Erre predesztinálják közösségformáló hagyományai (gondoljunk csak az olvasókörökre), a folyamatosan bővülő szerepkörre (gyűjtemény, információrendező felkészültség, feltáró apparátus) és alapvetően demokratikus jellege." Ennek érdekében át kell alakítani azt a könyvtárképet, amely a köztudatban és a könyvtárosok egy részében is él, hogy ti. a könyvtár passzív, könyvkölcsönző intézmény. Azokon a településeken sikerülhet ez, ahol a könyvtárban megvan a változtatás, fejlesztés igénye, és ahol a helyi társadalom tagjai és vezetői igénylik a könyvtártól a magas színvonalú és a környezet szükségleteihez igazodó tevékenységet, és biztosítják az ehhez szükséges feltételeket is. A szaporodó jó példák azt bizonyítják, hogy "a közösség információs igényeinek kielégítésére a könyvtár semmi mással nem helyettesíthető". A dokumentumbázis és a tájékoztató szolgálat továbbfejlesztésére Kertész Károly ötleteket is ad, amelyek még ma is időszerűek: a könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevétele (pl.. könyvtárközi kölcsönzés, az országos, társadalomtudományi gyűjtőkörű könyvtárak szolgáltatásainak átvétele, közvetítése), a közérdekűnek minősített helyi információk közreadása, a helyi közösségek szolgálata a kötetlen eszmecsere lehetőségével és a nekik címzett tájékoztatással. Szükség van arra is, hogy a helyi társadalom, a helyi vezetés segítse és gondoskodjon saját könyvtáráról; ismerje fel, hogy a városi könyvtár információs lehetőségei növelik a helyi közösség és a helyi vezető szervek saját információs lehetőségeit is (ezt a célt szolgálja a már elterjedőben lévő gyakorlat, mely szerint a helyi tanácsülések anyagai a könyvtárban nyilvánosan hozzáférhetők). Szükséges a könyvtárak technikai fejlesztése. a telekommunikációs kapcsolatok javítása. A kábeltelevízió vagy a helyi rádió stúdióját, illetve a helyi lap szerkesztőségét a könyvtár dokumentumbázisára célszerű telepíteni.
A könyvtár azonban nem mindenütt tud a társadalmi környezet változó igényeivel megbirkózni az állomány információtartalmában, feldolgozásában, a könyvtár információgazdálkodásában lévő hiányosságok miatt. Ezért még egy kisvárosban is kialakulhat négy-öt információs iroda a könyvtár mellett. A tapolcai városi könyvtár Kertész Károly vezetésével 1987-ben tervet dolgozott ki a közhasznú és közérdekű, valamint a közművelődési információs munka teljesebb körű megszervezésére. Vállalták, hogy gyűjtik, feldolgozzák és szolgáltatják az e körbe tartozó információkat. 1988-ban egy pályázat keretében 60 közművelődési intézmény, köztük a tapolcai városi könyvtár is, számítógéphez jutott. A terv szerint a Közművelődési Információs Vállalat és az országos Közművelődési Központ vezetésével az ország eddigi legszélesebb körű közművelődési közhasznú információs hálózatát, az INFORMATÉKÁ-t kellett kiépíteni. A hálózat végül is nem épült ki, de a résztvevő 16 kisebb-nagyobb könyvtár technikai felszereltsége valamelyest javult. A tapolcai könyvtár megkezdi: a helyi közhasznú információk összegyűjtését és gépi adatbázis kiépítését. Az ún. "tapolcai mindentudó" a helyi és környékbeli intézmények, ügyfélszolgálatok, üzletek, rendelők stb. címét, nyitva tartási idejét éppúgy tartalmazza, mint a könyvtárhoz befutott kérdéseket és a rájuk adott válaszokat¹³.
A várpalotai városi könyvtár abból kiindulva szervezte meg közhasznú információs szolgáltatását, hogy a könyvtár a település információs központjává akar felnőni. A könyvtár bejárata mellett, jól megközelíthető helyen alakították ki az információs gyűjtemény dokumentumbázisát (menetrendek, telefonkönyvek, postai irányítószám-jegyzék, különféle tájékoztató kiadványok, prospektusok, hirdetések, a tanácsülések anyagai). Feltárásuk kezdetben cédulakatalógusban történt, tárgyszórendszer segítségével. Felhasználják a közhasznú kisbibliográfiákat és a kurrens társadalomtudományi szakbibliográfiákat is. A gyűjtemény mellett épülő adattár helyi és általános információkat tartalmaz: a helyi testületek, társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, intézmények legfontosabb adatait, a városban működő klubok, baráti körök, a szolgáltatást végző intézmények és magánszemélyek adatait (pl. kisiparosok címjegyzéke, üzletek nyitva tartása, orvosok rendelési ideje, sportolási lehetőségek stb.). Napi sajtófigyeléssel is kiegészítik az adattárat. Az adatok aktualizálása érdekében folyamatos munkakapcsolatot tartottak fenn az akkori városi tanács munkatársaival. Külön figyelemmel kísérik a friss közéleti információkat, gyűjtik és hozzá férhetővé teszik a pártok és tömegszervezetek programjait, a tanácsülések anyagát. Az információk begyűjtésében a jövőben jobban akarnak építeni az információközlő partnerek szolgáltatásaira¹⁴.
Figyelemre méltó a Zala megyei könyvtárban 1988 januárjában megkezdett közérdekű információs tevékenység. A szolgáltatást a lehetséges partnerek felkutatása, a velük folytatott megbeszélések után a kapott tájékoztató anyagok felhasználásával indították el. A kezdésig 35 szervvel, szervezettel és intézménnyel léptek kapcsolatba, a partnerek száma azonban már jelentősen nőtt. A közhasznú információs szolgálat céljára a hírlapolvasó előterét vették igénybe és alakították át. Itt a partnerektől kapott információs anyagokat megfelelően feliratozott, nyitott tékákban helyezték el, illetve helyben használható kis kézikönyvtárat is kialakítottak az erre a célra kiválogatott és frissen vásárolt könyv- és hírlapanyagból. Itt nézhető a televízió teletext-adása is. A szolgáltatásról tájékoztató tabló ad hírt. A tékák "postaládaként" vannak feliratozva; a feladó az az intézmény, szerv, amelynek anyagai a tékában találhatók, a címzett pedig az állampolgár, aki a közzétett anyagokat helyben használhatja, illetve fénymásolatot kérhet róluk. A szolgálat sikerét az információszolgáltatókkal való együttműködés biztosítja, amely a valóságosan meglevő érdekviszonyokon alapul. A közérdekű-közhasznú információs rendszerben állandó nyilvánosságot kap az is, hogy az adott információs anyagok mely szervtől, szervezettől, intézménytől származnak, így minden partnernek közvetlen érdeke tájékoztató anyagainak naprakészen tartása, bővítése¹⁵.
A szentesi városi könyvtár 1990-ben fogott hozzá a közhasznú tájékoztatási szolgálat kialakításához, felismerve a helyi társadalom és a könyvtár új típusú kapcsolatának szükségességét¹⁶. A mindennapi életben való eligazodást kívánják segíteni a helyi információk összegyűjtésével, feldolgozásával és továbbításával. Az információs irodát a könyvtár legforgalmasabb helyén helyezték el, ahol az adatszolgáltatáson kívül fénymásolást, telefonügyeletet és számítógépes szövegszerkesztést vállalnak. Az információs rendszer témakörei: közlekedés, idegenforgalom, kereskedelmi szolgáltatások, lakossági szolgáltatások, oktatás, művelődés, szabadidő, sport, és kiemelten kezelve a jogi-törvényhozási és közigazgatási információ. Létrehoztak egy helyi, teljes szövegű jogi adatrendszert, amely az önkormányzati ülések jegyzőkönyveit, a helyi rendeleteket, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, a különböző bizottságok tevékenységét tükröző dokumentumokat tartalmazza.
Régi elképzelést valósított meg a veszprémi megyei könyvtár, amikor 1992-ben megnyitotta információs irodáját a könyvtár aulájában¹⁷. A szolgáltatás egyelőre a városra terjed ki, de később majd a megyére vonatkozó adatokat: is összegyűjtik a közigazgatás, kereskedelem, művelődés és oktatás, szolgáltatások területéről, így a megye összes könyvtára részesülhet az iroda munkájából. A szolgáltatás a kérdezők számára ingyenes, a nyilvántartásba kerülésért azonban fizetni kell. Az információszolgáltatáson kívül az iroda egyéb feladatokat is ellát: pl. szórólapok, tájékoztatók, különböző kiadványok terjesztése; másolási munkák vállalása (hozott anyagból is), nyomdai munkák közvetítése, különböző adatbázisok használata, telefax használata (üzenetek továbbítása és fogadása) stb.

A naprakész közhasznú információszolgáltatás megkívánja a számítógép használatát az adatfeldolgozásban. Az 1980-as évek végén szerveződött információs szolgálatok már mind a korszerű technika igénybevételére törekedtek, amit persze befolyásoltak a könyvtárak anyagi lehetőségei, illetve a könyvtárgépesítés addigi színvonala. Így kezdetben nem ritkán C64-es gépeket használtak, pl. a Tolna Megyei Könyvtárban Szeifert Dezső is így kezdte, majd később IBM-kompatibilis XT-ket tudtak a könyvtárak beszerezni és a tájékoztatás szolgálatába állítani. 1987-ben a Művelődési Minisztérium pályázatot írt ki a Közművelődési Alap céltámogatásának elnyeréséért, amelynek révén 60 intézmény, köztük 16 könyvtár is - többek között pl. a körmendi és a kőszegi városi könyvtár vagy a már korábban említett tapolcai - számítógéphez jutottak. A terv szerint az Országos Közművelődési Központ (OKK) Közösségszolgálata és a Közművelődési Információs Vállalat irányításával egy országos számítógépes rendszernek kellett kiépülnie a közérdekű-közhasznú információ hozzáférhetővé tétele érdekében. A résztvevő könyvtárak is megszervezték saját közhasznú információs szolgáltatásukat, előfizettek néhány központi szolgáltatást, pl. az OKK közművelődési lemezújságját, elkezdődött az általános és a helyi adatok összegyűjtése és feldolgozása. Az országos rendszer azonban - részben objektív akadályok, pl. a telefonhálózat fejletlensége, részben további anyagi források hiánya miatt - nem jött létre. Egy-két éves központi módszertani gondozás után a kőszegi városi könyvtár már eztvolt kénytelen leírni: "A mostani helyzet, amelyben mindenki magára hagyatkozva, esetleg egy-két partnerrel kapcsolatot tartva különféle programfejlesztésekbe bocsátkozik, a Bábeli Torony építőjéhez hasonló"¹⁸. A nehézségek ellenére azért a vállalkozó könyvtárak nem hagytak fel a közhasznú információs adattár építésével, és hálózat nélkül is fontos és máig élő szolgáltatásokat szerveztek. Az említett két könyvtárban is tovább folyt a munka, és ma már több éves tapasztalatok alapján szerkesztenek olyan közérdeklődésre számot tartó kiadványokat, mint pl. a Kőszegi kereső. Kőszeg és környékének információs gyűjteménye, amelynek 1992-ben már a második kiadása látott napvilágot.
A Kőszegi információk című adatbázis a helyi hivatalok, szervezetek, intézmények címét, profilját, nyitva tartási idejét tartalmazza. A körmendi könyvtár hasonló adatbázisa kiterjed az üzletek, orvosi rendelők, szórakozó helyek szolgáltatásaira, a kisiparosok nyilvántartására, de legfőbb értékét a helyismereti dokumentumok közérdekű információinak feldolgozása adja.
A számítógép-használat legjobb példáját Zala megye jelenti, ahol a megyében lévő városi könyvtárak többsége egységes számítógépes hálózatba van kapcsolva, ami az országos számítógépes hálózatok elérését is lehetővé teszi¹⁹.

A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen nyújtották be pályázatukat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatára azzal a céllal, hogy kiépítsék a közhasznú információszolgáltatást a zalai régióban.

A pályázat tárgyaként három célkitűzést jelöltek meg.
1) A zalai mikrorégiók és városi közösségek javára a megye öt legnagyobb közkönyvtárában (Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben) már üzemelő közhasználatú, ingyenesen igénybe vehető offline adatbázis-szolgáltatások fenntartása, a kínálat bővítése; mindezek bevezetése Zalaszentgróton és Letenyén (ez az ún. Alap-program);
2) Ezen információszolgáltatások nyílt rendszerű telefonvonalas online hozzáférhetőségének bevezetése és fenntartása (ez az ún. FÉLIX-A program);
3) A FÉLIX-A-program kiegészítése egy telefonvonalas, nyílt rendszerű online szolgáltatással, amelynek tartalma a helyi közkönyvtár saját kínálatának szétsugárzó tájékoztatása (ez az ún. FÉLIX-B program).
A Zalai Könyvtári Információs Rendszer adatbáziskínálata 1991 tavaszán:

KARTOTÉK: hatályos magyar jogszabályok havi aktualizálású nyilvántartó rendszere (Igazságügyi Minisztérium)
Alapítványok és társadalmi egyesületek hatályos joganyagának szövege a "floppy-jog" sorozat első részeként (NOVORG Kft; a következő rész: Külföldi befektetők jogszabálygyűjteménye)
PRESSDOK: hazai sajtófigyelő-rendszer havi aktualizálással (Országgyűlési Könyvtár)
MSZHIR: érvényes magyar szabványok adatbázisa negyedévenkénti aktualizálással (Magyar Szabványügyi Hivatal)
Munkavédelmi Adatbank - munkavédelmi szabványok, jogszabályok és munkaügyi jogszabályok - negyedévenkénti aktualizálással (Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet)
Floppy-újság közhasznú tudnivalókkal, havi aktualizálásban (Kulturális Informatikai és Innovációs Kft)
A teljes IIF-menü (ingyenesen), amely arról tájékoztat, hogy az MTA-OMFB közreműködésével kifejlesztett K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program csomagkapcsolt hálózatában lévő 50-60 szakirodalmi adatbázis mit tartalmaz (ezen adatbázisok online lekérdezhetők X.25-ön a megyei könyvtárban, s telefonvonalon több zalai városi könyvtárban is).

A Zalai Könyvtári Információs Rendszer egységes beszerzésű offline adatbáziskínálatán túlmenően, a Deák Ferenc Megyei Könyvtárnak további adatbázisbeszerzési, -építési és -szolgáltatási tervei is vannak az Alap-program keretében:

TEXTAR adatbázisok bibliográfiai szolgáltatásai (azon jogosultság alapján, hogy a megyei könyvtár a Könyvtári Egyesülés tagintézménye),
Zalai KSH-statisztika PC-n futtatható változata (KSH-ZALASZÁM együttműködésben),
CD-ROM szolgáltatások beindítása.

1991 szeptemberétől Zalaegerszegen már működik a ZALACOM-FRISSCOM Könyvtári Szolgáltató és Információs Rendszer. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár a helyi sajtóban, városi tv-ben ezzel a szlogennel népszerűsíti: Új szolgáltatásunkkal "házhoz megyünk"!
A ZALACOM-FRISSLOM rendszerből éjjel-nappal ingyenes online szolgáltatást nyújtanak a (92)20-679-es számon, gép-gép kapcsolatban, s a nyílt rendszerű információszolgáltatásért a hívó fél csupán a telefonköltséget fizeti. A hívás-lekérdezés HAYES-kompatibilis modemmel ellátott IBM PC-vel történhet. Ehhez a felhasználói szoftvert ingyen adják. (Ez telefonvonalon is letölthető, ha a felhasználó valamilyen kommunikációs szoftverrel - Procomm, Telecom, Bitcom stb. - már rendelkezik.) A rendszer beállításához a következő paramétereket kell beállítani: 2400 bps, paritás nincs, 8 bit, 1 stopbit. Segítség igényelhető a (92)12-533-as telefonon. - A szolgáltató gépről elérhető adatbázisok és egyéb információk: KARTOTÉK, PRESSDOK, MSZHIR, Munkavédelmi Adatbank, rövidesen a Céginfo, továbbá hírek, tájékoztatók, közlemények: az IIF-ből az IIF-menü (azzal, hogy adatbázisai és egyéb szolgáltatásai náluk X.25-ön elérhetők), egyes IIF-közlemények az ELF-ből válogatva, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár saját közleményei, később pedig a TEXTAR-ral épülő saját adatbázisok és beszerzendő szabadszoftverek.
A helyi oktatási intézmények mind teljesebb körű felhasználói bekapcsolódása kiváltképpen fontos.
1991 novemberétől a nagykanizsai és a keszthelyi városi könyvtár is beindította a ZALACOM-FRISSCOM rendszerű szolgáltatását, s így attól kezdve a három legnagyobb zalai városban üzemel a rendszer.

A kőszegi könyvtár munkatársai 1990-ben belföldi tanulmányúton vettek részt, melynek keretében a köznapi információs szolgálat megvalósulási formáit vizsgálták. Tapasztalataikról Vadász Józsefné számolt be20. A tervezett országos hálózatban részt venni szándékozó intézmények közül elsősorban azokat látogatták meg, amelyeket az előzetes tájékozódás szerint jól működőnek ítéltek. A könyvtárak közül a következőkben jártak: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az érdi, a körmendi, a zalaegerszegi városi könyvtár, a győri, a szekszárdi és a zalaegerszegi megyei könyvtár. Általános tapasztalatukat így foglalták össze: "Igazán jó, pezsgő, az eredeti elképzeléseknek megfelelő és a fejlett tőkés országokéihoz közelítő rendszert nem találtunk." Az információs szolgáltatások kiépítettsége igen különböző színvonalú. Az adatgyűjtés többé-kevésbé mindenhol elkezdődött, de a gyűjtendő témakörök kidolgozása is sok buktatóval járt, a hivatalos helyekről kapott listák sokszor elavultak voltak, a témakörök sok helyen módosultak. Az adatbázisok hiányosak lettek; a bennük szereplő intézmények nagyon nehezen szolgáltattak adatokat már az indulásnál is, és komoly nehézséget jelent az adatbázisok karbantartása.
A fentiek alól a FSZEK Közhasznú Információs Szolgálatát találták kivételnek. A legszembetűnőbb negatív példa viszont a szekszárdi megyei könyvtáré, amely a szolgálat korai bevezetésében úttörő szerepet játszott, majd személyi ellentétek miatt teljesen abbamaradt a szolgáltatás. További negatív tapasztalata a tanulmányútnak az volt, hogy a művelődési házak és a könyvtárak egy-egy településen mennyire nem működnek együtt; Veszprémben például a Megyei Művelődési Központ próbált több-kevesebb sikerrel közhasznú adatbázist építeni, majd fokozatosan abbahagyta, és tőle teljesen függetlenül a megyei könyvtár már több éve szerkeszti a közhasznú információkat is tartalmazó Bakony-Balatoni kalendáriumot, majd - mint korábban említettük - 1992-ben önálló információs irodát nyitott.
A tanulmányút tagasztalait összegezve Vadász Józsefné megállapítja, hogy "az anyagi háttér hiánya - bár súlyos - csak részben okolható a kudarcokért. Legalább ilyen fontos "képződésükben" a szakemberhiány és/vagy a nem megfelelő vezetői, beosztotti hozzáállás. Harmadik tényezőként a tevékeny rendszergazda hiányát kell megemlítenünk. ... Végül, utolsó tételként, az érdeklődés, az igények hiányát is meg kell említenünk.
...a fejlett tőkés országokban már bebizonyosadott, milyen sok fáradságot, időt, pénzt lehet azzal megtakarítani, hogy az egyének ügyeik intézését információs központok segítségével végzik. Mint ahogy azt is tudni véljük, ha nem hozhatjuk létre a több éve megálmodott rendszert, az információkat közvetítik majd helyettünk mások. Szolgáltatásaik áráról s a közművelődési intézmények kísérleteinek káráról még nincs tudomásunk."
A magyarországi társadalmi változások nyomán a könyvtárak is keresik helyüket, új szerepkörüket. Irányt mutathatnak ehhez Papp Istvánnak 1989-ben, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 21., keszthelyi vándorgyűlésén elhangzott gondolatai21: "...Az információ ... fontos szerepet, fényes jövőt ígér a könyvtáraknak. Persze csak akkor, ha maguk a könyvtárak is vállalják, s közösségük információs igényeinek megfelelően működtetik, fejlesztik szolgáltatásaikat, nem pedig egy elvont, elméleti, voluntarista elváráshoz igazítva.
Lehetséges, hogy az információs szolgáltatások technológiai megközelítése helyett funkcionális csoportosításuk válik fontosabbá... Ilyen, már ma is jól körvonalazható funkcionális tájékozódási igénytípusnak tartom a tanulmányi és a kutatási-fejlesztési igény mellett a politikai-közéleti, a mindennapi élethez szükséges, az üzleti élethez (iparhoz, kereskedelemhez) és a szórakozáshoz kapcsolódó információs igényt. Alig tudom elképzelni, hogy egy kizárólag hagyományos eszközöket és módszereket alkalmazó tájékoztató szolgálat ugyanazon a magas színvonalon lenne képes mindezeket kielégíteni.
Viszont azt nagyon is jól el tudom képzelni, hogy egy könyvtár, amely tájékoztató szolgálatát e funkcionális igénytípusok szerint strukturálja, társadalmi környezetében élvezett presztízsének komoly növekedését könyvelheti el, s a köztudatban "másoknak való" intézményből "sajáttá" válik. Azért is el kell, azért is el akarom képzelni ezt a pozitív irányú fejleményt, mert mindig él bennem az aggodalom: ha lemaradunk a társadalmi információs szükségletek időben és adekvátan való kielégítéséért folytatott versenyben, a kulturális szolgáltatások perifériájára, kegyelemkenyérre szorulunk. Fontosságunkat és hasznosságunkat a köz előtt mindenekelőtt - talán helyesebb lett volna azt mondanom kizárólag - információs kapacitásunkkal biztosíthatjuk." (R.Á.)

3.45. A Közhasznú Információs Szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

1985 februárjában készült el az a tervezet, mely a köznapi információs szolgálat bevezetésére tett javaslatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK). Felvázolta a hazai igényeket és kezdeményezéseket, példákat hozott az évtizedes külföldi gyakorlatból. Az anyagot több szakmai fórum megvitatta. Vitatta, hogy feladata-e a fővárosi könyvtári hálózatnak ilyen szolgáltatás létrehozása, végezhetnek-e "köznapi" tájékoztatást diplomás könyvtárosok, s ha mégis, milyen legyen ennek viszonya a könyvtári munka egészéhez, s nem utolsósorban, ha létrejön, hol nyerjen elhelyezést a szolgálat, a hálózat valamelyik fiókkönyvtárában vagy a tudományos feladatkört is ellátó központi könyvtárban?
A viták sarán egyértelművé vált, hogy a könyvtári szakemberek többsége egyetért a megvalósítással. A FSZEK vezetése belső anyagi és szellemi erőforrások átcsoportosításával megindította az előkészítő munkát. Közel két év telt el anyaggyűjtéssel, más információs irodákkal és tájékoztatási központokkal, továbbá a posta különleges tudakozójával való tapasztalatcserével és egyeztetéssel. A különleges tudakozó nyolcszáz kérdést adott át elemzésre, ezzel is segítve a profil kialakítását. A fenti munkát először egy, majd két munkatárs végezte. Két év alatt széles körű adatbázist építettek ki kézikönyvekből, cím-, név- és adattárakból. Tematikus cédulakatalógusokat készítettek, saját adattárakat, táblázatokat és számos más segédletet állítottak össze. Felmérték azt is, hogy mely kérdésekkel kell más tájékoztatási központokhoz - Telinformix, Turinform, Petőfi Csarnok Információs Iroda stb. - irányítani a kérdezőket.
1987. december 15-én kéthónapos próbaüzem - amikor csak a FSZEK könyvtárai kérdeztek - után, megindult a szolgálat. A főváros lakóival a TV, a rádió és a sajtó tudatta, hogy a FSZEK központi könyvtárában (VIII. Szabó Ervin tér 1.) működik az 1-339-602-es telefon, amelyen minden olyan kérdésre válaszolnak, ami "közhasznú". A szolgálat nemcsak telefonon, hanem személyesen is felkereshető a hét munkanapjain reggel 8-tól 21 óráig. A feladatot akkor négy munkatárs látta el. Helyileg a könyvtár félemeletén találhatók egy e célra kialakított munkaszobában. Eszköztárukhoz az Országos Közművelődési Tanács 1989-ben 1 db IBM XT számítógéppel járult hozzá.

Az állandóan fejlődő és alakuló, munkáját folyamatosan elemző szolgálat életében két év után döntő változás következett be.
1990 őszén, időközben a postától kivált Budapesti Távbeszélő Igazgatósággal olyan megállapodás született, hogy átadják a FSZEK-nek a különleges tudakozó vonalát, a 117-0100-at, amelyhez hét fővonal tartozott. A vonalakon kívül felajánlottak még két státusz működtetéséhez szükséges összeget és a dokumentációjukat (speciális katalógusaikat festményekről, festőkről, irodalmi alkotásokról, idézetekről és különleges eseményekről). Döntésüket - többek között - az indokolta, hogy nem egészen három év alatt a FSZEK-ben kiépült egy olyan háttérbázis, amely gazdag eszközrendszerrel és kvalifikált személyzettel rendelkezett a tájékoztatáshoz. A Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV), amely egyre inkább nyereség orientált lett, saját hatáskörében csak a távközléssel szorosan összefüggő, könnyen gépesíthető kérdésekre (egyéni, név, cím, szám szerinti, belföldi közületi, nemzetközi stb. tudakozó) történő válaszadást kívánta megtartani. Ezzel egyidejűleg még két fontos szolgáltatás bevezetésére került sor a könyvtárban. Az egyre erősödő igényektől hajtva a közhasznú információs szolgálat keretében megszervezték a közlönyolvasót. Ez a szolgáltatás a látogatók számára lehetővé tette, hogy a folyamatosan változó törvényekről, jogszabályokról, rendeletekről - minden formaság nélkül - tájékozódjanak, szükség esetén azonnal másolatot is kapjanak. Ekkor vált a szolgálat részévé - a Soros-alapítvány és az USIS Amerikai Tájékoztatási Szolgálat támogatásával - az ún. amerikai továbbtanulási tájékoztatási központ, amely korábban csak az amerikai követségen működött. A tanácsadás több ezer amerikai felsőoktatási intézményre, ösztöndíj lehetőségekre és a jelentkezés feltételeire vonatkozik.
Az így kibővült közhasznú információs szolgálat 1990 őszétől már három helyiségben, kb. 100 m2 alapterületen működött az olvasószolgálati főosztály részeként. A feladatot öt főfoglalkozású és három részmunkaidős munkatárs látja el, ez utóbbiak közül egy kizárólag az amerikai továbbtanulási tanácsadással foglalkozik. Hat munkatársnak felsőfokú végzettsége van, ketten a közeljövőben szereznek diplomát. Egy dolgozó angol, egy pedig francia nyelvvizsgával rendelkezik.
Folyamatosan javultak a technikai feltételek is. 1992 közepétől már négy számítógép segíti a munkát. Minden gép IBM kompatibilis. Egy XT, két AT 286-os és egy 386-os. Egy számítógép a jogi és az amerikai továbbtanulási tájékoztatást szolgálja. (Ezt a Soros-alapítvány adta az intézménynek, mikrokártya leolvasóval, egy Panasonic televízióval és videorekorderrel együtt.) A további három számítógép a közhasznú adatbázist tartalmazza, és az 1992. év elejétől megvásárolt "SZÜV Céginfót". A három gép közül kettő a két ülőhelyes telefonközpont mellett működik, míg a harmadikon az adatbevitel történik. Ezek a gépek egymással összeköttetésben vannak. A feldolgozott adatok naponta átkerülnek a tájékoztatásban közvetlenül használt számítógépekbe.

A közhasznú információs adatbázis ma már több mint 12 ezer tételt tartalmaz, ez 6 millió feletti betűhelyet és megközelítően 600 ezer - elsősorban Budapestre vonatkozó - adatot jelent. A napi növekedés kb. 50-100 tétel. A kezdeti időben használt ISIS programról nehézkes használata miatt az információs szolgálat rövid idő múltán áttért az Infoker Kisszövetkezet által készített TEXTÁR programra, amelyet a könyvtár számítógépes osztálya alakított át a szolgálatnak, és alakítja ma is az igényeknek megfelelően. A feldolgozás 30-40 témakörre terjed ki, a lakossági igényeknek megfelelően, átfogva az élet szinte minden területét. Napi események, programok; termékek, gyártmányok; cégek, intézmények; szolgáltatások; lexikális adatok.
Az adatok számítógépre vitelével három munkatárs foglalkozik a jelenlegi munkamegosztásban napi 2-2 órában. Az adatrögzítés mellett feladatuk az adatbázis gondozása is. A TEXTÁR lehetővé teszi, hogy rögzítsük a szolgáltatás (cég, intézmény) nevét, címét, telefon-, telefax számát, nyitva tartási idejét, a vezető nevét. Megmutatja, hogy az adott témában hány adatunk van, s azokat mikor rögzítettük.
A számítógépben elsősorban az "időt álló" közhasznú adatok vannak, valamint azok az aktuális adatok, amelyek iránt várhatóan egy adott időszakban rendkívüli módon megnő az érdeklődés. Pl. a barcelonai olimpiát megelőzően a Magyar Olimpiai Bizottság által szerkesztett Olimpiai kalauz teljes kötete számítógépre került. Ez az olimpiai játékok alatt óráról órára kiegészült a legfrissebb eredményekkel. Így lett gyors és naprakész a tájékoztatás. Ezt az anyagot az olimpia elmúltával töröltük, az azóta felmerülő kérdésekre kézikönyvtárunkból adunk választ.
Adatbázisunkat hét napilap, tizenöt folyóirat, számos hirdetési és reklámújság, vásári katalógus átnézésével építjük. Rendszeresen látogatjuk a BNV területén megrendezett fogyasztói és szakvásárokat, bemutatókat. Figyelemmel kísérjük - bár kisebb mértékben - az utcai, a TV és rádió reklámokat is. Tervezzük eseménynaptár és kvizológia számítógépre vitelét, amit az ilyen típusú kérdések gyakorisága indokol.
A jelentősen megnövekedett számítógépes adatbázis lassan kiszorította a korábban készített cédula nyilvántartásokat, a posta különleges tudakozójától átvett anyagok egy része pedig elavult.
A közhasznú adatbázis mellett jól hasznosítjuk a "SZÜV Céginfót". Megvásárlását az az ugrásszerűen megnövekedett igény indokolta, amely gyorsan változó világunkban a cégek iránt megmutatkozott. A Céginfó Magyarország hivatalosan bejegyzett cégeiről és intézményeiről ad tájékoztatást Az adatbázisban lévő információk nagy része a cégektől származik, kisebb része pedig a valamilyen formában nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazza. Az állomány visszakereshető a cég/intézmény neve, címe, telefonszáma, faxszáma, a cég/intézmény cégbejegyzési adatai (cégbejegyzés száma, dátuma, törzstőkéje) szerint. Közli még a cég/intézmény nyilvánosságra hozott bankszámlaszámát, tevékenységi körét a Központi Statisztikai Hivatal által 1991-ben használt felosztási rendszer szerint. Öt fő tevékenységre lehet válogatást végezni a rendszerben, a többi tájékoztató jellegű. Tartalmazza továbbá a cég dolgozóinak létszámát és vezetőinek nevét is.
Az amerikai továbbtanulási lehetőségekről tájékoztató számítógépes adatbázis tartalmazza az egyetemek címeit, földrajzi adatait, felszereltségüket, szakterületeiket, a vezető professzorok nevét, az anyagi támogatás formáit, a különböző fokozatok elnyerésének feltételeit, a speciális kutatási területeket. Statisztikai adatokat közöl pl. az átlagéletkorról, a felvételi arányokról (nők, külföldiek, kisebbségek) stb. Az elektronikus adatokat kiegészítik a nyelvvizsgához szükséges segédanyagok, melyek az egyetemekről származó többszáz kötetes könyvgyűjteményt alkotják.
Az Igazságügyi Minisztériumtól megvásárolt KARTOTÉK jogszabály-nyilvántartó rendszer adatbázisa tartalmazza az 1988. január 1-je óta kibocsátott - és az ezek által érintett korábbi - jogszabályok számát, címét, változásait és betűrendes tárgymutatóját, valamint az összes hatályos törvény, törvényerejű rendelet és kormányrendelet szám-, cím- és tárgymutatóját. A rendszer nyilvántartja a jogszabály számát, a kihirdetés és a hatálybalépés időpontját, megjelenésének, az esetleges helyesbítésének, illetve az egységes szerkezetben való közlésének adatait, valamint a jogszabály tartalmára utaló tárgyszavakat. Nyilvántartja továbbá a jogszabály összes változását, ezek jellegének (módosítás, teljes vagy részleges hatályon kívül helyezés, végrehajtás, kapcsolat) megjelölésével együtt. A jogszabályok a mutató alapján kereshetők tárgyszavak segítségével, vagy a jogszabály száma, címe szerint, ezek részleges ismeretében is. Tetszés szerinti kigyűjtés is készíthető.
A KARTOTÉK, előnyös tulajdonságai révén nemcsak a jogban jártas felhasználó munkáját könnyíti meg, hanem a kevésbé jártasét is. Az élő jogszabályok olvasótermében ma már nélkülözhetetlen segédeszköze a tájékoztatásnak. Jól kiegészíti a jogi kézikönyvtárat és az ugyancsak itt megtalálható 33-féle közlöny legfrissebb évfolyamait.

Használóink legnagyobb számban telefonon keresnek bennünket, és a 267-6767-es számon a közhasznú adatbázist, pontosabban - a telefonkönyvben még ma is hibásan található - különleges tudakozót kívánják igénybe venni. Némi megdöbbenéssel veszik tudomásul, hogy a tájékoztatást a Szabó Ervin Könyvtár adja, és az inkább közhasznú, mint különleges. A kérdező szempontjából természetesen az a lényeges, hogy tudunk-e válaszolni a kérdésére, vagy sem. Nekünk viszont a technika révén - a könyvtárak között - egyedülálló reklámlehetőség jutott kezünkbe, hiszen naponta közel ezer alkalommal hívhatjuk fel a lakosság figyelmét magunkra.
A szolgálat indulásakor a rendelkezésre álló egyetlen fővonalon napi 100-150 kérdésre válaszoltak, ma a hét vonalon beérkező kérdések száma meghaladja az ezret is. Modern, három, esetleg négy ülőhelyes telefonközponttal mindez tovább fejleszthető lenne. A telefonon megvalósuló tájékoztatás többnyire személytelen, legfeljebb a munkatársak kérdései nyomán derül ki több a hívóról. Saját normáink szerint egy kérdésre egy perc jut. Ha látjuk, hogy a feladat megoldásához több idő szükséges, visszahívást kérünk egy későbbi időpontban, másik telefonvonalon.
Az ilyen típusú tájékoztatás nagy koncentrálást, gyors felfogó és reagáló képességet, lényeglátást, türelmet, udvariasságot és jó csapatmunkát kíván a munkatársaktól. Fontos, hogy a világ dolgait praktikus szemmel, jó "háziasszony" módjára figyeljék. Ismerjék más információs irodák, tájékoztatási központok, s nem utolsó sorban saját könyvtárhálózatunk szolgáltatásait, tájékoztatási apparátusát. A gyakorlat rövid idő alatt bebizonyította, hogy a szolgálat igen nagy szellemi igénybevételt jelent. Maximum négy órán keresztül végezheti egy munkatárs megfelelő színvonalon a telefonos tájékoztatást. Többi idejét felkészülésre, adatgyűjtésre, a szolgálattal kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésére kell fordítani.
A kérdések összetételét jól reprezentálja az a felmérés, amelyet 1992 februárjában egy héten át végeztünk a könyvtár szociológusának, Barczi Zsuzsának irányításával. Ez idő alatt minden kérdést és minden választ lejegyeztünk. Hasonló - jóval szerényebb - felmérések korábban is történtek a szolgálatban. Ezek célja kezdetben az irányok meghatározása, a profil kialakítása volt, majd az adatbázis használhatóságának vizsgálata és a hiányosságok pótlása. A februárban lejegyzett közel négyezer kérdés kétharmada "közhasznú" volt, olyan, amiért a szolgálat létrejött. Ezek között a legnagyobb számban az egyes termékekre, gyártókra, forgalmazó cégekre, márkaboltokra, vevőszolgálatokra, diszkont áruházakra vonatkozó kérdések szerepeltek. Sokan kerestek különböző szakembereket, iparosokat, szervizeket, fantázia névre hallgató kft.-ket, kölcsönzőt, csomagküldő és gyorsszolgálatot. Az egészségügyi témák között nagy számban jelentkeztek a magánklinikák, természetgyógyászok iránt érdeklődők. A televízióban bemutatott kínai vagy emigráns orosz orvosok címét és telefonszámát az adást követően szinte azonnal keresték. Hasonlóan magas volt a különböző tanfolyamok (nyelvi, autóvezetői, agykontroll), a képzési, átképzési lehetőségek iránti igény. Sokan kértek munkaközvetítőket, érdeklődtek hazai és külföldi munkalehetőségek iránt.
Szép számmal szerepeltek utazással, vendéglátással kapcsolatos kérdések. Nemcsak utazási irodákat, szállodákat, olcsó szállás lehetőségeket kerestek, hanem érdeklődtek éttermek, sörözők, pizzériák, étel- és italreceptek iránt is. Nem véletlen a megváltozott utcanevek után tudakozódók magas száma sem, hiszen az utcaváltozások száma ma már több százra tehető a fővárosban. Sokan azért hívnak bennünket, hogy egy-egy mozi-, televízió- vagy rádióműsort megkérdezzenek, vagy színházi előadásról, kiállításról, koncertről kérjenek információt. Keresték a különböző játéktermeket, testépítő és masszázsszalonokat. Rendszeresen érdeklődtek minisztériumok, önkormányzatok, pártok, szervezetek, alapítványok, bankok, biztosítótársaságok, diplomáciai képviseletek iránt. Ezek között a legtöbbször - nem véletlenül - a cégbíróságok, a kárpótlási és a földhivatalok szerepeltek.
A lejegyzett kérdések kb. egyharmada tartozott a klasszikus könyvtári tájékoztatás feladatkörébe. Ezek többnyire rejtvények, házi feladatok, fogadások voltak, vagy egyszerűen csak érdekelte a probléma a kérdezőt. A kérdések többségét a közhasznú kézikönyvtára és adatbázisa segítségével megválaszoltuk, ezzel is enyhítve a központi könyvtár egyre nagyobb forgalmat lebonyolító tájékoztató szolgálatára nehezedő terheket. A velük való együttműködés ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele a munkánknak. Biztonságot ad, hogy a közhasznú egy nagy múltú, gazdag tájékoztatási apparátussal rendelkező intézmény részeként működik.
Személyesen leginkább az amerikai továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődnek (két év alatt közel hétezren vették igénybe). Többségük egyetemi, főiskolai hallgató, esetleg oktató, vagy már dolgozó diplomás, aki posztgraduális képzésben szeretne részt venni. Az ösztöndíj lehetőségek döntően az ő számukra vannak, de érdeklődnek középiskolások is, elsősorban a kéttannyelvű gimnáziumokból. Segítségünkkel eddig harmincan kezdték meg tanulmányaikat az amerikai egyetemeken. Munkatársunkat a USIS folyamatosan ellátja kiadványokkal, mikrokártyákkal és video kazettákkal és továbbképzéséről is gondoskodik. Bár Budapesten még két további tájékoztatási központ működik, az ELTE Bölcsészettudományi Karon és a Budapesti Műszaki Egyetemen, a tapasztalat azt mutatja, hogy bennünket keresnek fel a legtöbben, gyakran még vidékről is.
Az élő jogszabályok olvasótermét elsősorban azok az állampolgárok használják, akik ügyes-bajos dolgaikban, peres aktáikban meghivatkozott jogszabályoknak, rendeleteknek szeretnének utána nézni. Különösen sokan fordultak hozzánk kárpótlási ügyeikkel. Látogatóink között szép számmal fordulnak elő vállalkozók, vagy leendő vállalkozók. Tanulmányozzák, hogyan lehet céget alapítani, hogyan lehet különböző társulásokat, alapítványokat létrehozni. Figyelemmel kísérik a vám- és adórendeleteket, továbbá a pénzügy, számviteli és ügyviteli jogszabályokat. Gyakran veszik igénybe marketing munkájukhoz a közhasznú szolgáltatást, pl. mert egy cég létét, vagy nemlétét kutatják. Az ELTE Állam és Jogtudományi Karának hallgatói, továbbá a szociális munkás képzésben részt vevők is gyakori látogatóink. Megkeresnek bennünket feladataikkal, évfolyam- és szakdolgozati témáikkal. Törzsvendégeink között sok a praktizáló jogász, önkormányzati tisztviselő.

Terv készült a közhasznú adatbázis átvitelére a kerületi könyvtárakban meglévő számítógépekre és körvonalazódott a munkamegosztás is. Ezáltal a lakosság eddiginél szélesebb rétegei vehetnék igénybe a szolgáltatást. A közhasznú rendszeresen foglalkozik olyan ajánlatokkal, amelyek más számítógépes rendszerekkel való összekapcsolását célozzák. Ezek közül igen figyelemre méltó pl. az Új Képújság Kft. javaslata. Felajánlották, hogy együttműködés esetén segítik a közhasznú műszaki, technikai rendszerének bővítését, és közreműködnek új szolgáltatások bevezetésében (például a meseszolgálathoz hasonló közszolgálati információk gépről történő felolvasásának megvalósításában). Ezek lehetnek hírek, kulturális és sportesemények, üzleti információk. Ugyancsak partnerként jelentkezett a Magyar Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. is. A tartalmi és minőségi bővítések mellett azonban elengedhetetlenül szükség van a mennyiségre is. Az elavult telefonközpont helyett olyan modern berendezésre, amely lehetővé teszi annak a több száz hívásnak a fogadását, amelyre kapacitás hiányában jelenleg nem kerülhet sor.
A közhasznú információs szolgálat öt év alatt szerves része lett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak. Megszűntek a vele kapcsolatos kételyek és fenntartások. Az intézményt 1992-ben - a fővárosi önkormányzat meghízásából - átvilágító szakemberek is elismeréssel szóltak tevékenységéről.

HAVAS Katalin: Javaslat a "köznapi" információs szolgálat bevezetésére. Budapest, 1985. 7 p. (Kézirat a FSZEK irattár ban.)
Emlékeztető az információs irodák találkozójáról a Petőfi Csarnokban 1987, október 14-én. Budapest, Művelődési Minisztérium Közművelődési Koordinációs Titkársága, 1987. 13 p.
PATAKI Ferenc - RÉVY Eszter: Beszámoló a közhasznú információs szolgálat tevékenységéről. Budapest, 1988. 5 p. (Kézirat a FSZEK irattárában.)
VAJDA Kornél: Tudni szeretné? Kérdezzen! A FSZEK Közhasznú Információs Szolgálatáról. In: Könyvtáros, 1988. 38. évf. 3.sz. p.146-150.p.
Milyen irányú útkeresésre utal nálunk: Lelőhely és tárgymutató a közhasznú információról. (Közhasznú információk indexe.) Budapest, OSZK-KMK, 1986. 7 p.
Ilyennek indult a FSZEK IX. kerületi Boráros téri könyvtárának közhasznú információs szolgálata. (Kézirat a FSZEK irattárában.)
RÉVY Eszter. Közhasznú kérdések. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Közhasznú Információs Szolgálatának tapasztalatai. In: Informatika, 1988. november. p.5-7.
GÁL Györgyné: Továbbtanulási Tanácsadó Központ. In: Könyvtári híradó, 1990. 34.évf. 6.sz. 5. p.
KATSÁNYI Sándor: Közhasznú tájékoztatás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1991. 38.évf. 3.sz. p.105-107.
SÁNDOR Ottóné: A fúzió után egy évvel a közhasznú információs szolgálatról. In: Könyvtári híradó, 1991. 35.évf. 9.sz.
PÁSZTOR László: Közhasznú Információs Szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: Könyvtári levelező/lap. 1992. 2.sz. p.10-12.
BARCZI Zsuzsa: Előzetes (és részleges) beszámoló a közhasznú információs szolgálat felméréséről. Munkajelentés. Bp. 1992. 25 p. (Kézirat a FSZEK irattársban.)

Ha feltárcsázzáka megadott számot, egy géphang a következőket közli: A Különleges Tudakozó neve és telefonszáma megváltozott. Az új név: Közhasznú Információs Szolgálatm az új telefonszám: 267-6767