39. évfolyam, 1993. különszám

Archívum

3. A könyvtárak szerepe a közhasznú tájékoztatásban

3.1. Miért jó, ha a könyvtárak szolgáltatják a közhasznú információkat?

A 60-as évek óta egyre inkább az információhoz való hozzáférés dönti el, hogy az egyén élni tud-e jogaival vagy sem, és ezáltal dől el az is, hogy milyen lesz életének minősége. A szükséges információk csak részben szerepelnek a könyvekben, nagy részük - mint gyorsan avuló anyag - címtárakban, hatósági útmutatókban, törvénytárakban, rendezvénynaptárakban, kartotékokban, brosúrákban, plakátokon, újabban adatbázisokban stb. jelenik meg, e dokumentumtípusok alkotják az infotékák állományát.
A könyvtárak - a médiák kínálatának bővítése mellett - új kulturális szolgáltatásokra törekednek, mindenekelőtt azonban tájékoztatási kínálatuk kiszélesítésére polgárközeli, helyi vonatkozású, mindennapi információkkal. Ha meg akarják őrizni szerepüket a művelődésben és a társadalomban, vagy fokozni szeretnék azt, még inkább vonzáskörzetük kulturális és tájékoztatási csomópontjaivá célszerű válniuk.
Miért éppen a közkönyvtárak szolgáltatják a közhasznú információkat?
1. A legalkalmasabb intézmények: Mivel sem gyűjteményüket, sem használóikat tekintve nincsenek korlátozások; hálózatban működnek; nagy tájékoztató apparátussal rendelkeznek; pozitív kép él róluk a társadalomban; a használók számára kedvező nyitva tartási idővel rendelkeznek.
2. A közhasznú tájékoztatás fokozza a könyvtár társadalmi jelentőségét: A területi közigazgatás átalakítása és az ésszerűsítési törekvések, köztük a számítógépesítés azt a veszélyt hordozzák, hogy sok könyvtárost elbocsátanak. A közhasznú tájékoztatás a társadalmilag hátrányos helyzetűeket segíti, ezáltal legitimizálja a könyvtár tevékenységét.
3. A közhasznú tájékoztatás egyben szociális könyvtári munka: azokat segíti elsősorban az információkhoz való szabad hozzáférésben, akik a létfontosságú információk beszerzésében hátrányos helyzetben vannak.
4. A közhasznú tájékoztatás része a könyvtár szabadidős-kulturális-művelődési tevékenységének: tájékoztat a kínálatról (az olyan kis intézmények tevékenységéről is, amelyek a reklámhoz kevés pénzzel és munkaerővel rendelkeznek).
5. A közhasznú tájékoztatás megismerteti más intézményekkel a könyvtár feladatkörét és kínálatát.
Annak gondolatát, hogy a könyvtárak ideális szinterei lehetnek a közhasznú tájékoztatásnak, nem különösebben nehéz elfogadni. A szolgáltatással kapcsolatosan felmerülő hogyan, mit, mivel és miből kérdésekre már nehezebb válaszolni. Különösen ami a magyarországi közkönyvtárak jelenlegi gazdasági helyzetét illeti, sokakban felmerülhet a kérdés, aktuális-e egyáltalán most ilyesmiről beszélni? Mint azt a következő fejezetben leírtakból látni fogják, soha nem volt aktuálisabb a változtatás kérdése, mint éppen napjainkban. A váltás azért nehéz, mert egyben szemléletváltást is kell jelentsen. Nemrégiben egy műhelybeszélgetésen a könyvtárközi kölcsönzésről, felmerült az a kérdés, hogy képezheti-e információkérés (irodalomjegyzék összeállítás) könyvtárközi kölcsönzés tárgyát? Természetesen nem - hangzott a válasz. De miért olyan természetes ez? - tesszük fel most a kérdést. Annak bizonyítására, hogy ennek egyáltalán nem kellene természetesnek lennie, sőt lehetne másként is gondolkodni, bemutatunk egy német példát. Ez a példa egyben arra is válasz, hogy mit tehetnek a könyvtárak, egymással együttműködésben a használók minél teljesebb kiszolgálása érdekében, amihez hasonló együttműködésre Magyarországon is nagy szükség lenne. Nem véletlen, hogy az IFLA magprogramjai közül az UAP, a kiadványok egyetemes hozzáférhetővé tétele annak érdekében született, hogy mindenki számára, éljen bár kis településen, nagy városoktól távol, elérhető legyen a világ teljes dokumentumkincse. Az UAP program az információhoz való hozzáférés szabadságára is ki kellene terjedjen, ami pedig a könyvtárak együttműködése nélkül elképzelhetetlen.
Észak-Rajna-Vesztfáliában a kölni városi könyvtár segítségével a kis könyvtárak használói is "hozzájuthatnak" több mint 800 németországi és külföldi adatbázishoz. Azok a könyvtárak, amelyek saját tájékoztató eszközeikből nem képesek válaszolni a használónak, továbbküldik a kérdést a kölni városi könyvtárba, ahonnan a kívánt válasz 1-3 napon belül megérkezik. A használók a szolgáltatásért méltányos térítést fizetnek. Ez a fajta új szolgáltatás mind a cégek, mind az egyesületek körében nagy tetszést aratott. Kevés német könyvtár van ma abban a helyzetben, hogy a növekvő információáradatban képes legyen egyedül, akár elektronikus eszközök birtokában is, minden olvasói kérdést megválaszolni. Különösen a kis községek könyvtáraira volt jellemző, hogy mindezidáig nem tudtak kihez fordulni kérdéseikkel. A kölni városi könyvtár és a körzetében lévő könyvtárak közötti együttműködés modellértékű lehet egész Németországban, de más országok számára is.
A közhasznú tájékoztatásnak manapság feltétele a korszerű információtechnológiai, telematikai eszközök megléte, de - amint később látni fogjuk - ezek nélkül is végezhet a könyvtár közhasznú tájékoztatást. Itt csak utalunk a könyvtár leghagyományosabb szolgáltatásainak egyikére, a közérdekű kérdésekről összeállított ajánló bibliográfiákra és címtárakra vagy az országos szervek, intézmények, kiadók által készített segédkönyvek (pl. Mindennapi ügyeink lexikona, Közéleti kézikönyv, Idegenforgalmi kézikönyv stb.) felhasználására a mindennapi tájékoztatásban.
A közkönyvtárak begyűjthetik például a különféle brosúrákat. A német könyvtárak gyakorlatából mintául szolgálhat a münsteri városi könyvtár brosúragyűjteménye, amelyben 1989-ben 800 aktuális füzetből válogathattak a könytárhasználók. A brosúrákat a kiadó intézményektől szerzik be. A kiválasztás kritériuma: az aktualitás, a széles közönséget érdeklő tartalom, a prímér információnyújtás. Csak ingyenes kiadványokkal foglalkoznak, a könyvtár csak a postai, illetve a szállítási költségeket fedezi. Ez csökkenti ugyan a gyűjtemény információs értékét, de még így is figyelemreméltó kezdeményezés. A használatnak többféle módja van: a legáltalánosabb, hogy a könyvtárlátogatók a megtekintésre kihelyezett brosúracsomagokból egy-egy példányt díjtalanul hazavihetnek (mint nálunk például a gyógyszertárakban, bankokban, postahivatalokban, hivatalokban stb. elhelyezett ismertetőkből). Ha egy kiadvány csak csekély példányszámban áll rendelkezésre, akkor kölcsönözhető, anélkül, hogy a könyvtár tartósan állományába venné. A különlegesen gazdag információtartalmú brosúrákat, pl. a statisztikai füzeteket állományba veszik és feldolgozzák. A münsteri könyvtár - a Deutsches Bibliotheksinstitut közvetítésével - a brosúraellátás terén központi szolgáltatásokat is nyújt. A nagyobb közművelődési könyvtárak ennek segítségével alakítják ki saját brosúragyűjteményüket. A központi szolgáltatást igénybe vevő aaleni könyvtár például rugalmas tematikus rendben helyezte el az ingyen hazavihető brosúrákat, kiadványonként 25-250 példányban.
A kis példányszámú kiadványokat, illetve a brosúrák utolsó példányait kölcsönzik vagy csak helyben bocsátják a használók rendelkezésére. A legkeresettebb témakörök: táplálkozás és egészség, család, háztartás, helyi rendezvénynaptár, programfüzetek, utazás, szociális kérdések, munka, ifjúság. Az állománygyarapítás segédeszközei és forrásai: a helyi és a tartományi újságok cikkei, a kollégák közvetlen gyűjtése a különféle intézményekben, a tévé- és rádióműsorok, kapcsolattartás a brosúrákat kiadó intézményekkel, a tanácsadó intézmények ajánlása. A kirakatüvegen keresztül is látható brosúraszolgáltatás és a közhasznú információnyújtás következtében nő a közkönyvtárak használóinak száma.
A Deutsches Bibliotheksinstitut havonta megjelenő lapjában, a BibliotheksInfoban közreadják a tájékoztatás céljára felhasználható brosúrák jegyzékét azok beszerzési helyével együtt (ld. a mellékelt ábrát).

Részlet a BibliotheksInfo 1993. 1. számában közölt brosurák jegyzékéről

Ebben a fejezetben először W.D. Penniman - véleményem szerint - általános érvényű elemzését olvashatják a könyvtárak jövőjéről, majd néhány országkönyvtári közhasznú információszolgáltatási gyakorlatát mutatjuk be, végül pedig a magyarországi helyzetet foglaljuk össze. (K.E.)

Irodalom

Öffentliche Infothek : Materialien für eine zeitgemässe Bibliotheksarbeit : Vorträge eines Fortbildungsseminars des Deutschen Bibliotheksinstituts und Leitfaden zur Einrichtung von Infotheken in öffentlichen Bibliotheken / [Red. Hans-Peter Thun]; [Hrsg.] Deutsches Bibliotheksinstitut. - Berlin : DBI, 1992. - 136 p. - (dbi-Materialien; 120.)
Informationen aus aller Welt : Neuer Service der Stadtbücherei. In: Kreisbote Würselen. 19.8.1991. In: DBI Pressespiegel. 1992. August.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)