39. évfolyam, 1993. különszám

Archívum

1. A közhasznú információ

1.8. A gyermekeknek és az ifjúságnak szóló információk

A gondosan megalapozott döntésekhez szükséges információ iránti igényt minél előbb, lehetőleg még fiatal korban kell mindenkiben felkelteni ahhoz, hogy később felnőttként is természetes magatartásforma legyen. Önmagában ez a tény is elegendő lehetne ahhoz, hogy az ifjúságot, mint potenciális információhasználó csoportot megkülönböztetett figyelemmel kezelje minden könyvtár. Amikor egy könyvtáros közhasznú információkat gyűjt valamelyik használói csoportja érdekében, munkájában gyakran hátráltatják a kétkedők, azok, akik nem hisznek abban, hogy az információk képesek elősegíteni jó döntések meghozatalát. Megint mások bizalmasan kezelik a közhasznú információk egy részét, különösen ami az ifjúságnak szóló tudnivalókat illeti. Mindezeknek az eredménye azután az, hogy az információk legtöbb helyen csak hézagosan állnak rendelkezésre. Hiányos adatok csak hiányos szolgáltatást eredményezhetnek, amiből egyenesen következik, hogy a használókat nehéz megnyerni, illetve előbb-utóbb elmaradnak. Az ily módon okozott felbecsülhetetlen kár közgazdaságilag kimutathatatlan, azonban, mint azt már kiadványunkban említettük, csakis jól informált emberektől várható el, hogy környezetük jobbításáért aktívan cselekedjenek. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében különösen nagy a felelősségünk az ifjúság megfelelő informálásában.
Ezt a sürgető igényt felismerve Magyarországon a Központi Ifjúsági Alap a gyermekek és az ifjúság számára szükséges információk széles nyilvánosságának megteremtésére INFO néven programot indított, melynek célcsoportja az önálló információfelhasználás képességével rendelkező 14 évesnél idősebb korosztály. A program ifjúsági információs rendszerek és hálózatok és új információszolgáltató eszközök kifejlesztését szolgálja, országos és európai viszonylatban. (K.E.)

Helyi kezdeményezésekről számol be a következő  oldalon található két hír.

Irodalom

Parola, 1992. 3.sz. 15.p.
Kurázsi, 1992. nov. 11.p.

1.81. Németországi program az ifjúság információellátásáról

A Förderverein für Jugend- und Sozialarbeit 1989-ben "Ifjúsági információállomások közkönyvtárakban" címmel programot indított el azzal a céllal, hogy a volt keletnémet területeken a lehető leggyorsabban és leggazdaságosabban megoldják az ifjúság információkkal történő ellátását. Hosszabb távon hálózatot kívánnak kiépíteni e célra. 1991 végére legalább négy információállomás felállítását tervezik Berlin keleti részében: kettőét Mecklenburg-Vorpommernben (a rostocki városi könyvtárban és a neubrandenburgi regionális könyvtárban): kettő Brandenburgban (a potsdami városi- és megyei könyvtárban és az Odera menti frankfurti ifjúsági központban). Az információs központok kialakításával párhuzamosan kidolgozzák a működtetés módszertani kérdéseit is.
Az információs állomásoknak minden korlátozás nélkül szolgáltatni kell majd az ún. "kemény adatokat" (a mi terminológiánk szerint faktografikus információkat), mint pl. címeket, időpontokat, nyitvatartási időket stb. Az információkon kívül rendelkezésre bocsátanak aktuális brosúrákat, közleményeket, hírleveleket. Adott esetben akár helyben is készíthetők információs anyagok, nyomtatványok, így például az ifjúsági szállásra jogosító igazolványok, tartózkodási engedélyek stb. Minden ilyen jellegű munkát végző munkatársnál kéznél kell legyen a szakképzéssel és a munkavégzéssel kapcsolatos anyagok gyűjteménye, melyeket a könyvtárral együttműködve szereznek be. A könyvtáron kívül szoros kapcsolatot kell fenntartani a helyi/regionális médiákkal. Az ifjúsági információs állomás (ami az eddig létrejött helyeken egy-egy embert jelent összesen) feltétlenül szilárd és meghízható partnere kell legyen nemcsak az átlagos használóknak, de a deviáns, nem szokványos viselkedésű fiataloknak is. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyzet megfelelő szociális érzékenységgel bírjon és megfelelő képzettséggel rendelkezzen. E tevékenység középpontjában az ifjúsággal való törődés és segítség kell álljon. Magukat a fiatalokat is célszerű bevonni a munkába. Az ifjúsági információs állomások híd szerepét kell betöltsék az egyéb ifjúsági szervezetek felé.
Az információs állomások célcsoportja a 12 és 26 év közötti fiatalok.
Ha egy könyvtár keretein belül működik az információs központ, úgy kell elhelyezni, hogy a könyvtárat a szolgáltatásaiban ne zavarja. Egy nyitott és egy zárt teret kell biztosítani számukra. A zárt térség az egyes emberekkel, illetve csoportokkal való foglalkozás szintere, a nyitott rész pedig az átjáró és várakozó hely az utcától a tanácsadó pultig. Itt várakoznak a fiatalok, ezért célszerű itt elhelyezni az elvihető brosúrákat. Ez a "váróterem" egyben arra is alkalmas, hogy egymással beszélgessenek a fiatalok. A helyiségek berendezése legyen célszerű, de ne legyen túl "steril", és ne hasonlítson egy irodára. Legyen olyan mint egy lakószoba, meghitt és barátságos. Semmiképpen se érezze benne magát a fiatal úgy, mint egy váróteremben.
A szükségtelen feszültségek elkerülése érdekében már kezdetben meg kell állapodni a könyvtár személyzetének az illetékesség és felelősség kérdésében. Az ifjúsági információs központ a könyvtár teljesen önálló részeként működik, mindössze a külső körülményekben - például a könyvtár nyitvatartási ideje - szükséges alkalmazkodnia a könyvtárhoz.
A Förderverein a személyzet kiképzéséről is gondoskodni kíván: az érdeklődő könyvtárosok számára továbbképzést szervez.
A fenti program ellenére - tekintettel az új szövetségi államok nehéz körülményeire - kérdéses, hogy az 1985-ben elhatározott közös európai ifjúsági információs hálózatot Németországban mikorra sikerül kiépíteni. (K.E.)

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)