39. évfolyam, 1993. különszám
| 39. évfolyam, 1993. különszám |
Archívum |
1. A közhasznú információ
1.5. Környezetvédelmi információk
"... a környezet nem más, mint az a hely, ahol mindannyian élünk és a fejlődés nem más, mint valamennyiünk törekvése sorsunk javítására lakóhelyünkön belül. A kettő elválaszthatatlan egymástól." Gro Harlem Brundtland, Norvégia miniszterelnöke.
A fentiek tükrében aligha szorul magyarázatra, hogy a környezetre, környezetvédelemre vonatkozó információk a szó szoros értelmében véve közhasznúak, hiszen valamennyiünkre vonatkoznak. Sokszor kezelik mindezek ellenére sajnos bizalmasan őket, vagy csak korlátozottan nyilvánosan, ami többnyire nem is indokolt. Éppen napjainkban folyó vita, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium által titkosnak nyilvánított adatok jogosan kezelhetők-e hivatali titoknak. Ennek értelmében például a levegőbe jutó rádióaktivitás mérőszámait sem tudhatná meg a nagy nyilvánosság.
Magyarországon környezetvédelmi információk gyűjtésével és hozzáférhetővé tételével újabban több intézmény is foglalkozik, ezeknek az intézményeknek mint forrásoknak a neveit, címeit, a tárolt adatok fajtáit stb., a könyvtáraknak is ismerni kell. A magyarországi környezetvédelmi információellátás helyzetfelmérését tartalmazza a Könyvtári Figyelő 1992. évi 2. száma. (K.E.)
KOVÁCS Mária: Környezetvédelmi információszolgáltatás Magyarországon. In: Könyvtári figyelő, 1992. 38.évf. = Ú.f. 2.évf. 2.sz. p.2A3-247.
Zöld hálózat : Az ökológiai kultúra terjesztésére és fejlesztésére vállalkozó szervezetek és intézmények Magyarországon / szerk. Csonka András és Fésű József. - Bp. : Ökológiai Információs Központ, 1992. - 309 p.
Vajon tudja-e az olvasó, kik a Zöld Nők? Mivel foglalkozik, (miben lehet segítségére) az Öko-szolgálat? Mi a Patakció? Kik a Napóra Klub tagjai? Mi a Zöld-ség címe kiadvány?
Sose hallott róluk?
Azt tudja-e, melyik rendelet kötelezi bírság-fizetésre a légszennyezést okozó vállalkozót? Vagy engedélyezi fehér gólya fészkének áthelyezését? Vagy "Országos jelentőségű természeti érték hirtelen bekövetkezett súlyos veszélyeztetése esetén 30 napig terjedő időtartamra megtiltja a veszélyeztető tevékenységet"?
Azt hallotta-e, hogy létezik Alapítvány a Levegőszennyezés Által Veszélyeztetettekért, a Tiszta levegőért, a Tiszta környezetért?
Vagy hallott-e a Környezetünk és Unokáink Védelmében Országos Környezetvédelmi -, az Ember az Erdőért -, az Erdei Iskola -, a Környezetkultúra az iskolában - (Pro Cultura), és a Környezetvédelmi Innovációs Alapítványokról?
Nem? Pedig talán éppen ezek a szervezetek, intézmények oldanák meg problémáját vagy, ellenkezőleg, talán éppen ezeket szeretné segíteni!
Minderről és még nagyon sok másról részletesen felvilágosítja az Ökológiai Információs Központ nemrég megjelent, "újrapapírra" (A "recycled", újrafeldolgozott papír nyelvújított magyar neve) nyomtatott kiadványa, a "Zöld hálózat".
A Központot a környezetvédelmi és a kulturális tárca közösen hozta létre. Kiadványának célja elsősorban, hogy "tudjunk egymásról". A szerkesztők legfontosabbnak (és még leginkább bővítendőnek) értékelik az "Oktatási, tudományos intézetek, szervezetek" fejezetet, melyben az óvodáktól az általános- és középiskolákon, egyetemeken át a tudományos intézetekig, és "Közművelődési intézmények, szervezetek" címszó alatt a művelődési házaktól, központoktól a könyvtárakon át a múzeumokig bemutatják azoknak környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, abban a reményben, hogy ha legalább "tudnak egymásról", munkásságuk idővel összehangolható, koordinálható lesz.
Ezen kívül ismertetik még, többek között, a környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb rendeleteket, kormányzati szervezeteket, pártokat, nem-kormányzati szerveket, alapítványokat, "zöld médiákat", és végül, de nem utolsósorban a pályázati lehetőségeket.
A könyv adatainak gyűjtését 1991. december elején zárták le, így azóta óhatatlanul akad változás, gyarapodás: szervezetek szűntek meg, alakultak át, intézmény- és utcanevek változtak. De azért így is hasznos és alapvető felvilágosítással szolgál, és miután évkönyvként kívánják majd újra és újra kiadni, a változások előbb-utóbb bekerülnek majd.
Azok, akik úgy érzik, helyük van a "Zöld hálózat"-ban, és adataikat el akarják küldeni - és azok, akik meg akarják venni a könyvet, a következő címen érdeklődhetnek, telefonon, postán vagy személyesen:
Közművelődési Információs Vállalat,
1035 Budapest
Miklós tér 1 (Selyemgombolyító)
Telefon: 180-3368
Fax: 168-8002
(K.M.)
A környezet szeretetére, védelmére nevelést nem lehet elég korán kezdeni! Ezért szívet melengetők azok a hírek, amelyek gyermekkönyvtárak kezdeményezéséről számolnak be:
A Fejér Megyei Könyvtáros 1991. évi 2. számában, Péter Éva tollából olvastunk arról, hogy a dunaújvárosi gyermekkönyvtár, pályázat útján nyert pénzből, 1991 októberében "Környezetvédő tábort" indított 12-14 éves gyerekek részére. Havonta egyszer, kötetlen beszélgetés formájában foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel. Témáik fő forrása a Természet Búvár c. lap, amelynek társszerkesztőjét vendégül is látták a táborban. Fotokiállítást rendeztek, kirándulásokat, túrákat, vetélkedőt terveznek.
A Debreceni Városi Könyvtár adta hírül a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka 1991. 2-es számában, hogy a Tócoskerti könyvtár ÖKO-klubot indított általános iskolás tanulók számára. A könyvtárban környezetvédelmi sarkot alakítottak ki, havonta klubfoglalkozást tartanak. Októberben autóbusz-kiránduláson a nagymarosi vízlépcsőt látogatták meg. Tervezik tavaszi környezetvédelmi hét rendezését és nyári tábor szervezését a Hortobágyon. Működésükhöz támogatókat is találtak: a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget és a Hortobágyi Nemzeti Parkot.
***
Kovács Máriának előbb már említett, a magyar környezetvédelmi információval foglalkozó cikkéhez kiegészítésként néhány olyan adatbázist sorolunk fel a következőkben, amelyeket magyar könyvtárak építenek és elérhetők X.25-ön keresztül:
ECONINFO (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára) - témakörei közül az egyik a környezetvédelem;
VESV DCHE (Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet) - adatbázis a veszélyes vegyi-anyagokról;
SZAKMA - SZKV (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) - a szakirodalmi tájékoztatók adatbázisának egyik fő témaköre a környezetvédelem;
HRDA és HREP (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) - az adatbázisok tartalmazzák a magyar környezetvédelmi kutatási-fejlesztési szakirodalmi referátumokat angol nyelven.
Az MTA SZTAKI Számítóközpontjában, de egyelőre csak lokálisan érhető el a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Környezetvédelmi Tanszéke által épített TRANAR nevű környezetvédelmi szakirodalmi adatbázis.
(IIF adatbázisok : Referencia lapok gyűjteménye - Bp. : IIF Programiroda, 1991.)
ÖKOSZOLGÁLAT
Környezetvédelmi Szolgáltató Iroda
Levélcím: 1054 Budapest, Széchényi rkp. 7. Telefon: 111-78-55
(R .Á.)
1.53. Finn példa a környezetvédelmi információ megszervezéséről
A finn kormányszervek alá tartozó könyvtári és információs szolgáltatások a változás szakaszában vannak. Az elmúlt évtizedben ugyanis mind nyilvánvalóbbá vált a közigazgatási, kormányzati típusú információk iránti lakossági igény. Ez nemcsak Finnországra, hanem a többi fejlett országra is jellemző, s elmondható, hogy az információ megszerzése és szolgáltatása a közigazgatás egyik fontos kérdése lett. Az információterjesztés széles körben megvalósítható az ugyancsak az utóbbi évtized során megerősödött számítógépes adatelőállítás, az ADP (automatic data programming) általános elterjedésével.
Finnországban a nyilvános feladatkörű könyvtárak különböző típusai jól szervezett hálózatként működnek. A könyvtárak közötti együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a használó, függetlenül attól, hogy az illető hol lakik és milyen típusú információszolgáltató helyhez fordult, elérhessen egy-egy információszolgáltató pontot. Az együttműködés egyik kézenfekvő példája a könyvtárközi kölcsönzés, amelynek intézését a korszerű információtechnikai eszközök igénybevétele leegyszerűsíti. Az új technikák alkalmazása elősegíti az ésszerű állománygyarapítást és forrásgazdálkodást is.
Finnországban a legtöbb kormányzati szerv tervet készített információs szolgáltatásaik kifejlesztésére. Eredetileg ADP-alapú, központilag irányított hálózat felállításán dolgoztak, közben azonban felmerült néhány probléma, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy pusztán az információtechnikai eszközök, számítógépek stb. széles körű bevezetésével nem oldhatók meg az információ szervezésével kapcsolatos nehézségek. Talán nemcsak Finnország az egyetlen olyan hely - vélekedik a szerző -, ahol túlbecsülték a számítástechnika alkalmazásából fakadó előnyöket. Az akadályok egy része leküzdhető a könyvtári és információs szolgáltatások használatába való bevezetéssel, használóképzéssel. Nehézséget jelent megszervezni és hozzáférhetővé tenni a közigazgatási, önkormányzati információkat. A tudományos publikációk szóródása miatt gondot okoz a tájékozódás, hiányzik a megfelelő másodlagos információs eszköz, s bonyolult magának a dokumentumnak a beszerzése is. Szerencsére a könyvtári, információs szakemberek ismeretei és tapasztalatai sokat segíthetnek az ilyen típusú adatbázisok kialakításában.
A közigazgatási könyvtárak a 80-as évek első felében kezdtek megszerveződni. Először még csak papíron léteztek, aztán szép lassan elindult a szerveződési folyamat, amelynek eredménye az lett, hogy a szervezők belátták a szakképzett, főfoglalkozású könyvtárosok beállításának szükségességét is. Az így kialakított közigazgatási könyvtárak sokrétű feladatokat látnak el, de elsősorban a helyi önkormányzatok számára szükséges információs bázis megteremtésén munkálkodnak.
Az IRM - Information resources management (információforrások szervezése) az üzleti világban jól ismert kifejezés. A szerző mindenfajta információ/ismeret feldolgozására használja, beleértve a regisztrálást és megőrzést, az ADP-re épülő kutatási, fordítási stb. jellegű munkákat (Finnország kétnyelvű ország), továbbá a könyvtári és információs szolgáltatásokat is. E tevékenységek általános célja az információ hatékony elérése és a testre szabott információ szolgáltatása.
A szerző a továbbiakban egy konkrét példát mutat be a belső információs források megszervezésére: A Finn Környezetvédelmi Minisztérium IIS (Internal Information Sources - Belső Tájékoztatási Források) adatbázisának megszervezéséről. Az adatbázist a kormány hozta létre 1983-ban, a kezdeti tervek kidolgozása után 1984-ben hozzáláttak a rendszer megszervezéséhez, amely nemcsak a minisztériumban dolgozókat akarta információval támogatni, hanem bárki, külső érdeklődő rendelkezésére is kívánt állni. A tervezési munka 1986-ig tartott, a rendszer tesztelését 1987-88 folyamán végezték. Az adatbázis a környezeti, környezetvédelmi információkon, adatokon kívül különféle képeket és térképeket, továbbá hivatalos leiratokat, feljegyzéseket, levelezéseket, jegyzőkönyveket, jogszabályokat stb. is tartalmaz. A tematikus visszakeresést kétfajta tezaurusz segíti.
A már működő rendszer tapasztalatairól csupán azt említi a szerző, hogy az adatbázis használatának fontosságáról, ill. előnyeiről sokszor a minisztériumban dolgozó kollégákat is meg kell győzni.
(K.K.)
HAAVISTO, Tuula: How to organize the information sources in a civil servive department: A Finnish plan. In: 53rd IFLA Council and General Conference. Brighton, UK, 121 August, 1987.
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|