39. évfolyam, 1993. különszám		 Archívum

1. A közhasznú információ

1.4. Egészségügyi információk

Köztudott, hogy sok ember, különböző okok miatt nem szívesen jár orvoshoz, inkább maga kezeli betegségeit. Szerencsére egyre többen vannak olyanok is, akik felismerik a betegségmegelőzés fontosságát. Fokozódik tehát az igény az egészséges életmóddal, a betegségek kezelésével és általában az egészségüggyel kapcsolatos információk iránt. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a hatóságok is támogatják, hiszen ez az egészségügyi kiadások csökkentésének egyik módja is lehet. Ha az emberek többet törődnek az egészségükkel és a betegségmegelőzéssel, feltehetően ritkábban betegszenek meg és ritkábban szorulnak egészségügyi ellátásra.
A fejlett országok gyakorlatában az információs központokra/könyvtárakra hárul a feladat, hogy az egészségügyi intézményekkel együttműködve. megszervezzék az általános egészségügyi információk begyűjtését és közvetítését.
Az orvosi információ annyiban különbözik minden másfajta információtól, hogy közvetlenül érintheti azoknak az életét, egészségét, akiknek a kezébe kerül, tehát bármilyen téves vagy rosszul értelmezhető, esetleg túl sok információ, súlyos következményekkel járhat a betegre nézve. Ennek elkerülésére etikai tilalmakat, utasításokat dolgoztak ki külföldön a könyvtárosok számára. A legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy hogyan lehet a megfelelő szintű információt úgy "testre szabni", hogy a laikus használó azt nehogy félremagyarázhassa, vagy félelmet, negatív hatásokat váltson ki belőle. Fontos, hogy a könyvtáros csak pontosan körülhatárolt, speciális kérdésben szolgálja ki az olvasót. Tudnia kell, mikor kell figyelmeztetnie az olvasót, hogy orvossal beszélje meg problémáját.
A tájékoztató központok megfigyelései szerint a következő kategóriákba sorolhatók a leggyakrabban keresett információk:

A már többhelyütt működő egészségügyi információs központok tevékenysége kétirányú: az egyéni érdeklődők tájékoztatása a közkönyvtárak vagy a kórházi könyvtárak útján, illetve az egészségügyi neveléssel, ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek ellátása oktatási anyaggal.
Eredményesnek bizonyult az a módszer, amikor egy nagyobb kórház könyvtára hálózatot alakított ki a területileg illetékes közművelődési könyvtárakkal. A kórház biztosítja a referensz-hátteret, szaktanácsadást és a könyvtárosok szakmai továbbképzését, a könyvtárak pedig beszerzik és forgalmazzák az ajánlott szakirodalmat.
A közismerten rossz magyar egészségügyi helyzet arra int bennünket, hogy a közhasznú információszolgáltatások körében az elsők között szerepeltessük az egészségügyi tájékoztatást. (K.E.)

Irodalom

GANN, R: Consumer health information: the growth of an information specialism. In: Journal of Documentation, 1991. vol.47. no.3. p.284-308.
KIRSCHNER Péter: Hogyan segít az önsegítő? In: Népszabadság, 1993. júl.29. 15.p.

Ahogy a mellékelt fotón látható, új egészségügyi tájékoztatási szolgálat nyílt az angliai Bromley Központi Könyvtárában. Információkat gyűjtenek az orvosokra, segélyező csoportokra vonatkozóan és az egészségüggyel kapcsolatos egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

Irodalom

Healthpoint a new service at Broomley Central Library. In: Library Association Record, 1992. vol.94. no.7. 451.p.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)