39. évfolyam, 1993. 3. szám |
Archívum |
Jelentés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról
Inger Eide-Jensen
Előzmények
Amikor a Budapesti Közgyűlés Kulturális
Bizottsága elhatározta, hogy szakértőket kér fel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
átvilágításához, engem, mint külföldi szakértőt, azzal bíztak meg, hogy hasonlítsam
össze a budapesti könyvtári rendszert Európa más közművelődési könyvtáraival.
Többször találkoztam és beszélgettem a vizsgálatban résztvevő magyar szakértőkkel.
Nyilvánvaló, hogy szempontjaink messzemenően megegyeztek. Mégis úgy határoztam,
hogy önálló jelentést írok, mivel a többi szakértővel nehéz lett volna megoldani
a rendszeres eszmecserét. A könyvtár körülményei sok tekintetben Magyarország
általános helyzetéből következnek, amit én aligha ítélhetek meg, mert mindössze
tíz munkanapot töltöttem Budapesten.
A Kulturális Bizottság szándéka az volt, hogy általános áttekintést nyerjen
a FSZEK helyzetéről, előnyös oldalairól, gondjairól, igényeiről. E célból egy
kérdőívet állítottak össze a szakértők számára. A gazdálkodásra és bérezésre
vonatkozó kérdésekre nem adhatok választ, mivel nem vagyok tisztában Magyarország
általános helyzetével. Remélem azonban, hogy a feltett kérdések zömét sikerül
megválaszolnom. Vitaalapként kétféle szervezeti felépítésre is javaslatot tettem.
Szervezet
A Szabó Ervin téri központi könyvtárnak,
illetve Budapest 22 kerületében működő fiókkönyvtáraknak egymástól nagyon eltérő
feladataik vannak. A központi könyvtár elsősorban a tudományos könyvtári funkciójával
és olvasótermével, a kerületi könyvtárak a közművelődési profiljukkal az olvasóközönség
más-más rétegét szolgálják ki, ezért merőben más anyagot is vásárolnak. Véleményem
szerint a könyvtár két alapvetően különböző típusú könyvtárból áll, amelyeknek
közös az igazgatása. A fiókok önálló életet élnek, s aligha lehetne kijelenteni,
hogy a kompetenciák és elképzelések átszüremlenek az egyik típusú könyvtárból
a másikba. Ennek egyik oka az, hogy a központi könyvtárnak önálló gyarapítási
osztálya van és a fiókok is maguk végzik a vásárlást, a katalogizálást és feldolgozást.
A másik magyarázat az eltérő osztályozási rendszerben rejlik és abban, hogy
nincs olyan központi katalógus, amely tartalmazná mind a fiókok, mind a központ
állományát. A könyvtárhasználat feltételei is eltérők.
A központi könyvtár különböző osztályai gyér kapcsolatot tartanak a fiókkönyvtárakkal.
A számítógépesítési osztály azonban törekszik arra, hogy a nagyobb fiókokkal
együttműködve alakítson ki egy jól működő kölcsönzési rendszert. Azonban nagy
általánosságban a központi könyvtár, illetve a fiókkönyvtárak egymástól független
életet élnek. Ezen nincs semmi meglepő. A központi könyvtár állománya nagyon
speciális és a fiókok számára nem könnyű a központból kölcsönözni. A Budapest
Gyűjteménynek nagy jelentősége van minden fiókkönyvtárra nézvést, mivel Budapest
minden kerületében növekszik a helytörténet iránti érdeklődés.
A menedzsment struktúrája nem világos. A beszélgetésekből egyértelműen kiderült,
hogy az alkalmazottak jelentős hányada nem egészen ismeri, illetve nem érti
a könyvtár szervezeti felépítését. A könyvtár nem minden munkatársa számára
nyilvánvaló, hol születnek meg a döntések a szervezetben. Zavar mutatkozott
annak megítélésében is, hogy valójában a politikusok, a könyvtárvezetés avagy
a gazdasági osztály hozza-e meg a döntéseket. A gazdasági igazgató sem tudta
ezt megmagyarázni. Úgy tűnt továbbá, hogy van egy kör, amelyik megvitatja a
központi könyvtár problémáit és ezekben dönt, egy másik kör pedig a fiókkönyvtárakról
hoz döntéseket. Talán könnyebben kialakulhatnának a kapcsolatok a rendszeren
belül, ha a fiókkönyvtáraknak közvetlenebb befolyásuk lenne egy végrehajtási
igazgatási csoportban, ahol a fiókok és a központ érdekei kiegyensúlyozódhatnának.
A megfelelő vezetési struktúra kialakítását az is nehezíti, hogy a könyvtár
egy sor nem könyvtári jellegű tevékenységgel is foglalkozik, mint például fenntartási
feladatokkal, nyomdával, kötészettel. Rengeteg energiát emésztenek fel nem alapvetően
könyvtári ügyek.
Véleményem szerint az igazgatási csoportot ki kellene egészíteni a fiókkönyvtárak
menedzsmentjével. Ezeket a kollégákat a jelenlegi gyakorlattal szemben nem választani
kellene, hanem a Kulturális Bizottságnak vagy a könyvtárigazgatónak kellene
megbízni őket.
Tevékenységek
A közművelődési könyvtárak legfontosabb feladata természetesen a könyvek kölcsönzése az olvasók számára. A könyvtári szolgáltatások között jelenleg a videókölcsönzésnek is kitüntetett szerepe van, elsősorban a fiókkönyvtárak szentelnek nagy figyelmet neki, ahol ebből jelentős bevétel származik. A videószolgáltatások beindítása óta, úgy tűnik, a használók új csoportja is látogatja a könyvtárakat. A napilapok és folyóiratok szépszámú olvasót vonzanak, akik nem feltétlenül kölcsönöznek könyveket.
Központi könyvtár
A külföldi látogató számára rendkívül meglepő,
hogy a központi könyvtárban a kölcsönzésre szánt könyvek nem férhetők hozzá
szabadpolcon. Ez nem praktikus, mivel pusztán a könyvek kihordása sok munkaerőt
igényel. Az olvasóknak nincs lehetőségük átböngészni a könyveket, hanem feltétlenül
tudniuk kell a kívánt könyv pontos adatait. Szinte valamennyi nyugat-európai
és amerikai tudományos könyvtár szabadpolcon helyezi el a könyveket. A FSZEK-ben
egy még nyomósabb indok is szól a szabadpolc mellett: közművelődési könyvtárnak
nem feladata megőrizni a könyveket a jövő számára. Ez a nemzeti könyvtár dolga.
Ésszerűnek tartanám, ha nagyon komolyan megvitatnák a raktárak megnyitásának
kérdését. Néhány könyv elvesztésével szemben áll a közönségszolgálat ugrásszerű
javulása és az, hogy a személyzetet más, hasznosabb munkára lehet átállítani.
Tudomásom szerint ritkaságszámba megy, hogy csak a FSZEK rendelkezne egy adott
könyv egyetlen példányával az országban. Az Országos Széchényi Könyvtárban szintén
megtalálhatók ezek a könyvek.
A központi könyvtár nagyon szép épület, de nagyszabású átépítés és átalakítás
nélkül nem alkalmas könyvtárnak. A könyvállomány túl nagy az épülethez képest,
nehéz ésszerűen kialakítani a munkafolyamatokat, s a közönség számára rendelt
területek túl kicsik. Az épület ezenkívül restaurálásra is szorul.
Azt hiszem, szükséges lenne egy megbeszélést tartani, amelyen az Országos Széchényi
Könyvtárral és a többi budapesti tudományos könyvtárral meghatároznák az egyes
könyvtárak feladatkörét. Világos, hogy a FSZEK-re hárul a szociológia országos
szakkönyvtárának feladata, de ettől eltekintve nem könnyű megérteni, miképpen
viszonyul az Országos Széchényi Könyvtárhoz és más tudományos szakkönyvtárakhoz.
A központi könyvtárban a közhasznú információs szolgálat nagyon jól működik.
A nyilvános telefonos tájékoztató szolgálat feladatát magas színvonalon látják
el. Az ilyen jellegű szolgáltatás iránti igény szembetűnő. Az amerikai ösztöndíjakról
szóló információ a központi könyvtárban ugyancsak növeli a könyvtár népszerűségét.
Fiókok
24 fiókkönyvtárat tekintettem meg különböző
kerületekben. Az általános benyomásaim a következők.
A fiókkönyvtárak száma túl sok, az egyes fiókok ugyanakkor túl kicsik. Amikor
a könyvek ilyen mértékben drágulnak, megvan annak a kockázata, hogy túl sok
könyvtár, túl kevés pénzzel képtelen lesz színvonalas szolgáltatásokat nyújtani.
Meg kellene fontolni kevesebb, de nagyobb és jobban felszerelt könyvtár kialakításának
lehetőségét.
A fiókkönyvtárakban a könyvbeszerzés nagyon is humán szempontok alapján történik.
Tekintetbe véve a magyar társadalomban bekövetkező változásokat, amint az Európa
sok más országokban is tapasztalható, a közönségigény nem szűkül le a hagyományos
humán tárgyakra (művészetek, filozófia, irodalom), hanem kiterjed a műszaki,
gazdasági, menedzsment és más gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvekre és
folyóiratokra.
A magyarországi kiadóvállalatok túl kevés könyvet adnak ki ezekben a lényeges
témakörökben. Mivel a könyvtárak fontos piacot jelentenek, a különböző kiadókkal
való közvetlen kapcsolat oda vezethetne, hogy lefordítják és kiadják az e területeken
megjelent fontos könyveket, föltéve, ha Budapest és az ország könyvtárai vállalják,
hogy nagy számban megvásárolják őket. Hiszen manapság ezek a könyvek sokkal
drágábbak, mint a többiek, ami miatt véleményem szerint még fontosabb a beszerzésük.
A fiókkönyvtárak jelenleg sok, népszerű szépirodalmat vásárolnak. Az olvasóközönség
ezt nyilván igényli, de legalább részben érvényesíteni kellene azt a beszerzési
politikát, amely tekintetbe veszi a mai magyar társadalom tudásszükségletét.
Munkaszervezés és gépesítés
A gépesítés megoldásra vár. Egyébként az
a benyomásom, hogy a gépesítéstől olyan problémák megoldását is remélik, amelyekre
az nem alkalmas. Véleményem szerint az alábbi teendők szükségesek a hatékonyabb
szervezéshez:
A.) Meg kellene állapodni az Országos Széchényi Könyvtárral, hogy publikálja
a kurrens nemzeti bibliográfiát - mondjuk - négyszer egy évben CD-ROM-on vagy
diszken is.
B.) A FSZEK-ben be kell indítani egy katalogizáló és osztályozó központi szolgálatot.
Munkaerőpazarlás, ha minden egyes fiókkönyvtár elvégzi ugyanazt a munkát.
C.) Természetesen minden fiókkönyvtár maga döntse el, hogy mely könyveket vásárolja
meg, de a tényleges vásárlást centralizálni kell. Ezzel minimumra csökkenne
a munka, és egyúttal azt is jelentené, hogy a jövőben a könyvtár kedvezőbb vásárlási
feltételekről tárgyalhatna könyvárusokkal és a kiadókkal, ez jelentős pénzmegtakarítással
járna.
D.) A könyvkölcsönzés jelenlegi módszerét felül kell vizsgálni. Szerintem lényeges,
hogy először a munkát kell hatékonnyá tenni és racionalizálni, s csak ezután
következhet a gépesítés. Félő, hogy számos felesleges munkafázist is gépesíteni
fognak. Például az olvasók évenként iratkoznak be. Az éves beiratkozás valószínűleg
annyiba kerül, mint az ebből befolyt összeg. Az olvasót elég egyszer regisztrálni.
A gépesített rendszer a jövőben kimutatja, hogy egy évben ténylegesen hányan
használják olvasójegyüket. A kölcsönzés kézi nyilvántartását is lehetne egyszerűbben
végezni.
E.) A könyvtári munkára kell koncentrálni. Meg kell próbálni megszabadulni a
fenntartás, a nyomda, a kötészet, a takarítás feladataitól, s minden olyan területtől,
amelyen a könyvtárnak nincs kizárólagos illetékessége. Ezeket a részlegeket
majdan privatizálni lehet, vagy dolgozói szövetkezetekként működtethetők.
Pénzügyi kérdések
A könyvtár az új könyvekhez részben a videókölcsönzésből
szerzi a pénzt. Ez néhány év múlva nehezebb lesz. A videópiac valószínűleg beszűkül,
ahogy ez a legtöbb nyugat-európai országban bekövetkezett.
A könyvtár buzgón pályázik különböző alapítványi pénzekre, láthatóan nem kevés
sikerrel.
A leglényegesebb feladat egy központi gyarapító osztály felállítása, hogy a
könyvpiacon kedvezőbb árakat lehessen kialkudni. Én azonban nem tudom felbecsülni
sem a szükséges összeget, sem azt, hogy a FSZEK-nek a magyar közművelődési könyvtárakkal
összevetve, milyen az anyagi ellátottsága. Az általános benyomásom az volt,
hogy Budapest kissé szűkmarkúbban bánik a könyvtárral, mint más városok, de
alaposabb összehasonlításra nem volt időm.
Épületek és fenntartás
A központi könyvtár szép, de felújítása
halaszthatatlan.
Tudomásom szerint szó van új könyvtár építéséről is. Nagyon jó ötletnek tartom,
de beletelik néhány évbe, amíg elkészül, s addig is muszáj a központi könyvtárral
kezdeni valamit. Kisebb változtatásokra van szükség, hogy az állományból több
legyen közvetlenül hozzáférhető a nagyközönség számára. A fiókkönyvtárak állapota
különböző. Néhányat sikeresen felújítottak, de általában a fiókkönyvtárak nagy
száma miatt nehéz a fenntartási feladatok ellátása, s ugyanakkor nagyon költséges
is.
A karbantartási szolgáltatásokat hosszú távon valószínűleg olcsóbb lesz a piacon
megvásárolni, mint a könyvtáron belül biztosítani.
Nyilvánvaló, hogy szükség van új központi könyvtárra.
Munkatársak és fizetések
Nem jutott időm a fizetéssel kapcsolatos
véleményeket megtudakolni. Össze kellett volna hasonlítanom más szakmákban fizetett
bérekkel, amit az idő hiánya miatt nem tehettem meg.
A munkaerő ellátottság kielégítőnek látszik. Meg kell jegyezni, hogy a fiókkönyvtárak
nyitvatartási rendje nagyon bőkezű.
A központi katalogizálás hiánya súlyosan terheli a személyzetet.
Az igazgatási munkaerő is több, mint a skandináv országok legtöbb könyvtárában.
Ez nem a magyar könyvtárak jellemző vonása, hanem általában a magyar igazgatásé,
s miért is lennének visszafogottabban igazgatva a könyvtárak, mint általában
a helyhatóságok.
A központi könyvtár és a fiókkönyvtárak összehasonlítása is bajos. A központi
könyvtár tudományos könyvtár, a fiókok közművelődési könyvtárak, amelyek az
átlagolvasót szolgálják ki.
Nemzetközi összehasonlítás
A FSZEK-et mindig is a brit és a skandináv
könyvtári hagyományok ösztönözték. Később nyilvánvalóan egyes német könyvtárakban
érvényesülő eszmék is befolyásolták a fejlődését. A hármas tagoltságú güterslohi
könyvtár hatása Budapest minden könyvtárában szembetűnő, kivéve a központi könyvtárat.
Jól megalapozott könyvtári szakmai ismeretek jellemzik a budapesti könyvtárat,
különösen a vezetését. A külföldi könyvtárügyi trendeket is jól ismerik, főleg
az amerikai, a Benelux államokbeli és a brit irányzatokkal vannak tisztában.
A könyvtár igen régóta egyértelműen a nyugati országok felé orientálódik. A
könyvtár vezetőit személyesen is jól ismerik a nyugat-európai kollégák. Azt
a célt tűzték ki, hogy a jó angolszász hagyományok szellemében dolgozzanak,
s ez minden bizonnyal megkönnyíti a budapesti könyvtár számára -szemben például
a prágai és a szentpétervári könyvtárral - az új társadalomhoz való alkalmazkodást.
Budapesten megvannak a szolid könyvtárismereti alapok, valamint elszántság a
változtatásra, hogy több legyen az olvasó és színvonalasabb a szolgáltatás.
Ennek érdekében máris sok minden történt, a pénzhiány ellenére. A jelek szerint
nem a könyvtártudományi ismeretek, hanem a vezetéstudományi ismeretek bővítésére
van szükség.
Más országokkal összehasonlítva a népesség nem túl nagy százaléka használja
a könyvtárakat. Véleményem szerint ennek három fő oka van:
1. A könyvek olcsók voltak. Budapest polgárai megvették és nem kölcsönözték
a könyveket. Ennélfogva nincs hagyománya a közművelődési könyvtárak használatának.
2. A könyvtárak túlságosan humán beállítottságúak. Kevés az irodalom a természettudományok,
a technológia, az alkalmazott tudományok, a gazdaság és a menedzsment témaköréből.
Valószínűleg ilyenfajta könyvekre van szüksége az embereknek, hogy boldoguljanak
e gyorsan változó társadalomban. A könyvtárat nem tekintik olyan eszköznek,
mint amely az emberek mindennapi életében felmerülő problémák megoldásához nyújt
segítséget. A legtöbb nyugati társadalomban az olvasóközönség egyre kevesebb
szépirodalmat és egyre több ismeretterjesztő és szakirodalmat kölcsönöz. Olyan
témák, mint a technológia és a közgazdaság iránt gyorsan növekszik az igény.
3. Az iskolák nem tanulták meg, hogyan használják fel a közművelődési könyvtárakat
az oktatás különböző szintjein. A nemzetközi összehasonlítás tükrében a könyvtár
modernizálásra szorul. A munkafolyamatok elavultak és felesleges munkával járnak.
A nyugat-európai országokhoz képest szűkösek a könyvtárak fenntartására fordított
források. Kiemelendő azonban, hogy a könyvtár munkatársai magas színvonalon
látják el a könyv- és információszolgáltatást a nagyközönség számára, és szívügyüknek
tekintik a látogatók megfelelő kiszolgálását. Külön felfigyeltem arra, hogy
a fiókkönyvtárak munkatársai nagyon jól tájékozottak a helyi közösségek életéről,
és alaposan tisztában vannak avval, hogy kik laknak és dolgoznak az ellátandó
körzetben, s milyen elvárásokat támasztanak a szolgáltatásaikkal szemben.
Fejlesztési javaslatok
1. Meg kell határozni a FSZEK céljait és
feladatait, összehangolva Budapest többi könyvtárával és az Országos Széchényi
Könyvtárral.
2. A hatékonyság érdekében centralizálni kell a beszerzést, a katalogizálást
és az osztályozást.
3. A fiókkönyvtárak új struktúráját kell kialakítani. Létfontosságú, hogy kevesebb,
de jobban ellátott könyvtár legyen, mert így jobban lehet gazdálkodni a könyvre
és a könyvtárfenntartásra fordítható összegekkel. A külső városrészekben lévő
könyvtárakat meg kell tartani, és csak néhányat meghagyni a belterületen. Természetesen
egyik könyvtár sem "szükségtelen", azonban a könyvárak és a személyzet költségei
miatt lehetetlen mindet megfelelő színvonalon tartani.
4. A városközpontban egy új közművelődési könyvtárra van szükség. Fontos megjegyezni,
hogy ez nem pusztán azt jelenti, hogy a FSZEK-et új épületbe kell költöztetni.
Az új központi könyvtárnak a fővárosi könyvtári rendszer valóban szerves részeként
kell működnie és közművelődési - nem pedig tudományos - könyvtárnak kell lennie.
A könyvtárláncolat egyik láncszemeként kell szolgálnia, és nem önálló könyvtári
rendszerként megjelennie. Ezért nagyon körültekintően kell megtervezni az új
könyvtárat. Szó esett egy nagy könyvtárról (kb. 15-20 ezer m2 ). Meg kell határozni,
mi az új könyvtár szerepe a közművelődési könyvtári rendszerben, és tisztázni
kell, hogyan szolgálhatja a többi könyvtárat, hogyan emelheti azok szolgáltatásainak
színvonalát. Egy új könyvtár megépítése időigényes feladat, és ahhoz, hogy 1994-re
elkészülhessen, azonnal el kell indítani a tervezési folyamatot, és meg kell
nyitni a tervezéshez szükséges anyagi forrásokat. Az előkészítés legalább három
ember teljes munkaidejét kitölti. Létre kell hozni a könyvtáron belül egy jó
előkészítő csapatot, amelynek tagjai ismerik a könyvtár igényeit, és együtt
tudnak működni az építészekkel és az építőkkel a tervezés során.
5. A könyvtáron belül meg kell keresni a vezetői adottságokkal rendelkező munkatársakat,
s lehetőséget kell teremteni megfelelő kiképzésükre. Nem vitás, hogy a könyvtárnak
racionalizálásra és szilárd tervezésre van szüksége annak érdekében, hogy átvészelje
a következő néhány évet. Valójában három nagy feladatot kell megoldania:
- A.) gépesítés,
- B.) egy új könyvtár megépítése vagy a régi átalakítása a szabadpolcos rendszer
kialakítása érdekében,
- C.) a fiókkönyvtárak új rendszere, a költségek csökkentése és a fennmaradó
könyvtárak minőségének javítása érdekében.
A rendszer vezetőinek képzése akár olyan külföldi könyvtárakban is történhet,
amelyek készek "gyakornokokat" fogadni, vagy pedig olyan magyarországi vezetőképző
tanfolyamokon, amelyek a kulturális menedzserképzésre szakosodtak, például az
edinburghi Herriott Watts menedzserképző iskola által szervezett továbbképzések.
Fontos, hogy egy viszonylag kis együttes tudja kezelni e három fontos feladatot,
s az is fontos, hogy a helyhatóság szabad kezet adjon neki és világosan megfogalmazza
a tennivalókat. A vezetési felkészültség egyike a könyvtári rendszer alapvető
kérdéseinek. A jelenlegi vezetés tudása és képessége nagyon jó, de nem elegendő
egy akkora könyvtárhoz, mint a budapesti. A könyvtárnak határozottabb irányításra
és egy menedzseri teamre van szüksége.
6. A munkatársak számára áttekinthetővé kell tenni a szervezetet. Ki kell alakítani
a vezetők egy olyan csoportját, amelyben egyértelműen meghatározandók az illetékességi
körök és a döntéshozatal hatékonnyá tehető.
7. Ki kell alakítani az iskolákkal és az óvodákkal való együttműködés módszereit.
Ez úgy érhető el, hogy két-három fiókban egy kísérleti projektet indítanak;
ennek során olyan módszereket próbálhatnak ki, amelyeket a többi fiók is alkalmazhat.
A könyvtári munka a gyerekeknél kezdődik. Néhány év múlva belőlük lesz a könyvtárak
olvasóközönsége. A gyerekek alapos felkészítése a könyvtárhasználatra csak tíz
év múlva kamatozik.
8. A gépesítés sikere érdekében erősíteni kell a kooperációt a többi közművelődési
könyvtárral és az Országos Széchényi Könyvtárral. Pontosan fel kell mérni azokat
a munkafolyamatokat, amelyeket gépesíteni kell és azokat, amelyeket végleg el
kell hagyni. Ha a gépesítés lehetővé válik, akkor vagy a városnak, vagy a könyvtárnak
erre a célra forrásokat kell felszabadítania. A gépesítés most nagyon lassan
halad a pénzhiány miatt. A munkatársak túl sokat várnak a gépesítéstől, és félő,
hogy csalódni fognak, amikor kiderül, hogy elképzeléseik nem voltak megalapozottak.
A fiókoknak egy egyszerű és szilárd rendszerre van szükségük a kölcsönzés és
a katalogizálás céljára. Erre a célra valószínűleg a CD-ROM a legalkalmasabb,
amelyhez nem szükséges fejlett telekommunikációs rendszer. Az olvasók és a munkatársak
könnyen kezelhetik, és csak áram kell hozzá. Azt hiszem, hogy a gépesítés nehézségeit
és költségeit alulbecsülték.
Egy új szervezeti felépítés elvi vázlata
A rövid idő természetesen nem tette lehetővé,
hogy részletesen foglalkozzunk a szervezeti felépítéssel, de a következő két
vázlat alapul szolgálhat egy új és egyszerűbb szervezet megvitatásához.
A vezetőség a könyvtár főigazgatójából, a két hálózati igazgatóból és a központi
könyvtár igazgatójából állna.
Az adminisztratív részleg egy szolgáltató szervezet. Költségvetési, személyzeti
és az épülettel kapcsolatos kérdésekben a központi könyvtár, illetve a fiókok
igazgatói döntenek. Az adminisztratív részleg számviteli, anyagbeszerzési, pénzügyi,
beszerzési stb. szolgáltatásokat nyújt. Az adminisztratív részleghez van csatolva
a gyarapítási osztály, amely ellátja a dokumentumbeszerzési, katalogizálási
feladatokat valamennyi könyvtár számára, s tárgyalásokat folytat kedvező árak
elérése érdekében, de a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a központi könyvtár
és a fiókkönyvtárak maguk döntik el, hogy mit akarnak megvásároltatni.
A szervezeti felépítés e két változatának a következő előnyei vannak:
Mind az A), mind a B) esetben a vezetés feladatairól és felelősségéről hatásköri leírást kell készíteni, és ezt a Kulturális Bizottságnak kell jóváhagynia. A jövőben némely adminisztratív feladat (pl. takarítás, ruhatár, karbantartás) ellátására maga a személyzet alakíthat vállalatot vagy szövetkezetet, s e szolgáltatásokat piaci versenyben adhatják el a könyvtáraknak. Ez a megoldás hatékonyabb lehet, s a könyvtárakat is költségcsökkentésre biztathatja. Ha jól tudom, ez pillanatnyilag nem megvalósítható, mivel még nincs igazi piaci verseny. Újra fontolóra lehet venni ezt a javaslatot néhány év múlva, de addig is célszerű visszafogni az alkalmazásokat ezeken a területeken.
Budapest, 1992. május 19.
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |