38. évfolyam, 1992. 3. szám |
Archívum |
Általános tárgyszójegyzék a német és az osztrák könyvtárakban
Szemle
Domokos Miklósné
Az általános tárgyszójegyzék felállítása hazai könyvtárügyünknek is egyik aktuális feladata; a munkálatok már megkezdődtek, rövidesen lapunkban is beszámolunk róla. A kollégák tájékoztatására szeretnénk néhány külföldi megvalósítást is bemutatni. Elsőként a német nyelvterületen használatos általános tárgyszójegyzék körüli munkálatokat ismertetjük, de már készül az LC gyakorlatát bemutató szemle is. (A szerk.)
1. Bevezetés
Az NSZK könyvtárait már régebben foglalkoztatta
egy egységes, szabályozott tárgyszójegyzék létrehozásának szükségessége.
1980-ban a berlini Deutsches Bibliotheksinstitut (DBI) szakmai tanácsot
hívott össze, amely elhatározta egy, tudományos és nyilvános könyvtárak számára
egyaránt használható, német nyelvű, szabályozott tárgyszójegyzék kidolgozását.
A munka két, a DBI által támogatott programmal kezdődött, 1987-re elkészült
egy szabályozott szójegyzék (Standard-Schlagwortliste, SWL). A munka
iránt nem remélt érdeklődés mutatkozott, egyértelmű volt a folytatásra szólító
igény. A német nemzeti bibliográfiát gondozó Deutsche Bibliothek
(DB) számára már elejétől fogva világos volt, hogy saját munkájában hasznosítania
kell ezeket az eredményeket, és a korábban saját használatra kidolgozott tárgyszókialakítási
szabályokkal össze kell hangolnia.
A munka operatív lebonyolításának ütemezését egy 1988-as kollokvium keretében
végezték el. Itt vált világossá, hogy csak a DB és a Bibliotheksverbund Bayern
(BB) van olyan helyzetben, hogy a szabványosítási munkát folytatni tudja. Ebben
a résztvevők meg is egyeztek, és 1988-ban el is kezdődött a Schlagwortnormdatei
(SWD) véglegesítését szolgáló projekt. A Deutsche Forschungsgemeinschaft
(DF) az SWD kidolgozását mindvégig támogatta, a program résztvevőinek véleménye
szerint e támogatás nélkül talán nem is sikerült volna a munkák összehangolása.
2. A program munkamenete
A bevezetőben említett program hivatalosan
1988. október elsején kezdődött, és 1990. december 31-én ért véget, bár a kitűzött
befejezőnap 1990. szeptember 30. volt. A csúszás oka: az egyik partner, a Hochschulbibliothekszentrum
Nordrhein-Westfalen (HBZ) csak 1990 júniusában csatlakozott a projekthez,
így indokolt volt a 3 hónapos határidőmódosítás. Eredetileg két résztvevő indította
a munkákat, a DB és a BB, de már a program kezdetén számítottak további partnerek
csatlakozására.
A számítástechnikai munkákat a DB koordinálta, ők már az SWD kidolgozása során
hozzákezdtek ehhez a tevékenységhez. Az SWD tartalmi továbbfejlesztését mindkét
partner folyamatosan végezte, a DB-ben a számítástechnikai kívánalmak szerint
megfogalmazott formában. Az SWL-ben fellépő változásokat a BB vezette át erre
a formára, és két helyre küldte lektorálásra: a személy- és testületi, valamint
a földrajzi nevek a Bayerische Staatsbibliothek-hez (BSB) kerültek, a
szakmai tárgyszavak pedig az augsburgi Universitätsbibliothek-hez (UBA).
1. ábra
Az SWD munkafolyamata a Deutsche Bibliothekben
3. A program munkaközi anyagai
A rendszerbe újonnan bekerült szavakat,
és a korábbi anyagokon végrehajtott változtatásokat hetente kinyomtatott formában
kapják meg a partnerek, és ha valamivel nem értenek egyet, (az alább részletesen
ismertetett) "postaláda" segítségével emelhetnek vétót. A DB által a német nemzeti
bibliográfiához felhasznált tárgyszavak védettek, módosításuk csak különleges
eljárással történhet.
A munka során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az SWD szakrendbe állított változatára
szükség van a mindennapi gyakorlatban. Bár az online forgalomban a szakrend
szerinti keresés biztosított, az SWD-t mikrofilmen használók tábora nélkülözte
a tárgyszavak szakrendes mutatóját, nem tudott e szerint keresni. 1989 októbere
óta az SWD mikrofilmen terjesztett változata kiegészült egy szakrendi mutatóval,
ami igen megnövelte népszerűségét.
Ugyancsak menet közben vált szükségessé egy részterület - a jog - szakszavainak
külön kiadása, amit a jogi gyűjtőkörű könyvtárak igen jól tudnak használni.
A munka menete során felmerülő apróbb-nagyobb problémákat először a közvetlenül
érdekeitek megbeszéléseivel rendezték, de ezt is korlátok közé kellett terelni,
így munkacsoportot alakítottak, amelyben minden partner részt vesz, és a kisebb,
gyakorlati kérdéseket itt szabályozzák. A program átfogó kérdéseinek felvetésére
és tapasztalatainak összegzésére pedig két ízben kollokviumot hívtak össze:
1989-ben Frankfurtban, 1990-ben Augsburgban.
Meghívtak minden olyan szakembert, akinek az SWD-vel kapcsolatban tapasztalatai
voltak, illetve tervezte annak alkalmazását. Itt találkoztak a német nyelvterület
"külsősei", az osztrák és svájci kollégák is a házigazdákkal. A megbeszélések
fő témái a szerkesztési munkák és az addigi felhasználás tapasztalatai voltak.
Erősen megmutatkozott ezeken a megbeszéléseken a német nyelvterület igénye a
közös tárgyszórendszerre. Nem elhanyagolható haszna volt ezeknek a megbeszéléseknek
az is, hogy a területileg igen elszórtan dolgozó emberek közös problémáikat
személyesen beszélhették meg, rengeteg apró, központi szabályozással megoldhatatlan
részlet, ellentét simult el a találkozások segítségével.
A program tapasztalatai igen jók, az új partnerek befogadásának technikai akadálya
nincs, csak a szókincs túlzott növelésétől tartanak, így a kontrollálás fellazulhat.
Erre a veszélyre tekintettel szabályozzák az új partnerek belépését.
Tovább kívánják fejleszteni a terjesztés módját, a mikrofilmen és mágnesszalagon
kívül más eszközöket is igénybe vesznek. Növelik az online kapcsolatok mennyiségét
is. A projekt értékelése világossá tette, hogy a folytatás iránya az osztályozás
fejlesztése lesz.
4. Mi az SWD?
A szabványosított tárgyszójegyzék a tárgyszavak gépi adathordozón
tárolt gyűjteménye, amelyet a fentebb leírt program munkáiban résztvevő könyvtárak
szakozói használnak. A korábban kialakított tárgyszólista, és a DB már kidolgozott,
a könyvtári munkák számítógépes támogatását végző programjainak adatformátumra
vonatkozó, és adatbeviteli szabályait össze kellett dolgozni.
Az SWD így olyan adattárként definiálható, amelyben egy deszkriptor és annak
minden lehetséges kapcsolata (ekvivalenciák, asszociatív és hierarchikus kapcsolatok)
egy rekordban kaptak helyet. A terminológiailag ellenőrzött, szabványosított
tárgyszójegyzék 1990 októberében kb. 180 000 rekordot tartalmazott, ezen belül
mintegy 330 000 kifejezést és utalót. A tárgyszójegyzéket kétféle formában állítják
elő: számítógépi adattárban és mikrofilmen.
5. Az SWD szerkezete, formai szabályozása.
Az SWD mágnesszalagos tárolásához már 1985-ben készítettek szabványt. Ezt is felhasználta kiindulási anyagként az 1988-as kezdetű program, és a korábbi szabvány továbbfejlesztésével és kiterjesztésével megteremtette az új rekordok hozzáfűzésének, illetve a korrigálásnak a lehetőségét.
Az egyes rekordok tartalma:
azonosítószám
indikátor
főtárgyszó
az utalás formái:
alárendelés
fölérendelés
asszociáció
Az indikátort betűkód jelöli, pl:
p személynév
s szakmai tárgyszó
g földrajzi tárgyszó
k testületi név
stb.
A számítógépen tárolt rekord látszólag különbözik a mikrofilmes SWD kiadás rekordjaitól. A látszat ellenére, tartalmilag azonosak, csak felépítésük, az adatmezők elhelyezése különböző. Abból adódik a különbség, hogy míg a mikrofilmes "rekord", (azaz egy tárgyszó és a hozzá tartozó azonosító és utalók) egy rápillantással minden adatmezőjét megmutatja, addig a számítógépes tárból képernyőre hívott főtárgyszóhoz utalással kapcsolódó mezők csak "lapozással" érhetők el.
6. A szabványos tárolás szerepe
A szabványosítási munkák időtartamát, volumenét
sok bírálat érte, nem szükségtelen tehát röviden kitérni a szabványosítás kínálta
előnyökre.
- Meghatározza és limitálja az indexelésnél felhasználható szavak körét. Új
szót csak akkor lehet alkalmazni, ha azt minden résztvevő jóváhagyta, és a jegyzék
részévé kooptálta.
- A szabvány szerint készült jegyzék számítógéppel kezelhető, a szavak géppel
kereshetők.
A számítógépes tárolás lehetőséget nyújt a főtárgyszóhoz utalással kapcsolódó
egyéb kifejezések gyors megkeresésére. A DB-ben például hetenként hajtanak végre
olyan számítógépes ellenőrzést, amely a szóláncokon végigfutva megmutatja az
időközbeni változásokat. Ezt az ellenőrzést csak szigorúan szabályozott anyagon
lehet végrehajtani.
7. Az SWD számítástechnikai háttere a Deutsche Bibliothekban
A tárgyszólista lezárása után kezdődött
a számítástechnikai munkák előkészítése. A szoftvert a SIEMENS cég készítette,
a számítógéptől kívánt output feltételeket a könyvtár szabta meg. Ezek közül
néhány:
- a rendszernek "átvihetőnek" kell lennie, több partner kiszolgálására készüljön.
- az új kifejezések bevitele, valamint a már számítógépen tárolt kifejezések
szükség szerinti módosítása könnyen elvégezhető legyen.
- program gondoskodjon a szójegyzék mindenkori konzisztenciájának ellenőrzéséről.
Az új szavak bevitelének szervezése több alternatívát kínált:
a) központosított bevitel, a javaslatok érkezzenek postán a DB-be,
b) decentralizált bevitel, gépi adathordozók cseréjével megvalósított forgalom,
c) decentralizált bevitel, online kapcsolattal,
d) nyílt rendszerű kommunikáció kiépítése a DB és a partnerkönyvtárak között.
A DB a felsoroltakból a c) alatti változat
mellett döntött. Az adatátvitel technikai megoldásaként az X.25 Wissenschaftsnetz
(WIN) használatát választották, a hardver SIEMENS gyártmányú. A program résztvevői
a DB számítástechnikai rendszerének, a Bibliotheksverbundsystem-nek is részesévé
válnak. A szoftvert ugyancsak a SIEMENS fejlesztette ki. A program távolabbi
célja az SWD online rendszerben való használata. A szoftver pillanatnyilag azt
teszi lehetővé, hogy az űj szavak bevitele, illetve a régebbiek törlése vagy
korrekciója online üzemmódban történjék. Erre szolgál a már korábban említett
"postaláda".
A postaláda egy olyan adatmező a számítógépi bevitelben, ahol a kötött tartalmú
adatokon kívül (feladó, címzett, dátum, az üzenet típusa) szabad szöveges közleménynek
is helye van. Ez a módja a javaslatok, kifogások egymással való közlésének,
kívánság esetén úgy használható, hogy minden partner egyidejűleg hozzáférjen
az üzenethez. A postaláda tartalmát a partnerek rendszeres lekérdezéssel ellenőrzik.
Néhány statisztikai adat jól érezteti, hogy ezt a lehetőséget milyen jól lehet
hasznosítani az SWD munkáiban. 1990-ben, 249 munkanapon a postaláda üzenetek
(közlemény, korrekció, lekérdezés) száma:
UBA |
2673
|
napi átlagban
|
11
|
BSB |
732
|
"
|
3
|
HBZ |
132
|
"
|
1,5
|
DB |
2735
|
"
|
11
|
A postaláda üzeneteket, akciókat és azok
dátumát természetesen a rendszer rögzíti.
A program közös jellegének megfelelően a rendszer szakrendbe állított listát
küld minden partnernek hetenként az új szavakról, és azonosítók szerint rendezett
listát a korrekciókról, illetve törlésekről.
8. Visszakeresés
Az SWD tulajdonképpen más szoftverrel is
kezelhető, de minthogy a BVS mind az online funkciókat, mind a kereséseket el
tudja látni, csak erről érdemes írni.
1988 májusa óta működik a BVS-R, a tárgyszavak keresésére szolgáló programmodul,
amely sokoldalú keresési lehetőséget biztosít.
- minden szóra keres, akkor is, ha az egy szólánc belsejében foglal helyet,
- korlátozható a keresés bizonyos kategóriákra (alá- vagy fölérendelt, kapcsolódó
fogalmak, megjegyzések stb.)
- zajmentessé lehet tenni a keresést az ismert logikai operátorokkal, összekapcsolható
a keresőképben tárgyszó és egyéb adatelem is.
- a találatok megjelenítése lehet teljes rekordot mutató, de a gyors áttekintés
céljára lehet a rekordnak csak bizonyos adatelemeit kérni a képernyőre.
9. Az SWD alkalmazása Németország egyes tartományaiban
a) Bibliotheksverbund Bayern
Az SWD-munkák koordinálását Bajorországban két helyre telepítették: BSB
(München) és UBA (Augsburg), mint azt már említettük, tematikus munkamegosztásban
dolgoznak, szerkesztik az új input- és a korrekciós javaslatokat.
Bajorország egyéb könyvtáraiban jól érzékelhető az SWD befogadásának tendenciája,
és tesznek lépéseket az online katalógusba való integrációja érdekében is. Természetesen
kritikák is érik a különböző elképzeléseket, de a megjegyzések sokszor vezetnek
a rendszer belső inkonzekvenciáinak feloldásához. A különböző bajorországi könyvtárakban
az SWD munkái során kialakul egy szakértői gárda, és ezek a kollégák tudják
a rendszer üzembentartását biztosítani. Az előbbiekben említett kollokvium,
a személyes megbeszéléseken kialakuló munkakapcsolat mind a kollégák között,
mind a DB munkatársaival, nagyon sokat lendített a helyzeten.
b) Hochschulbibliothekszentrum Nordrhein-Westfalen (Köln)
A HBZ 1990 májusában új partnerként lépett a programba. A központi szerkesztéssel
feldolgozott és hetenként mágnesszalagon kapott szóanyagot úgy dolgozzák be
a HBZ szóállományába, hogy saját formátumukra átkonvertálják. 1990 májusától
decemberéig a HBZ központi szerkesztőcsoportja 1051 új tárgyszó-bokorral járult
hozzá az SWD rendszeréhez.
Ezek számszerű megoszlása érdekes:
314 személynév
137 szerzői név
313 szakmai tárgyszó
223 földrajzi, etnográfiai szó
10 testületi név (egyedi névből)
54 testületi név (földrajzi névből)
A HBZ törekszik a kétféle formátumból adódó munkatöbblet ésszerű csökkentésére.
10. Problémák, értékelés, távlatok
Sok, munka közben felmerülő kérdést sikerült
folyamatosan megoldani, jó segédanyagok kidolgozásával, illetve megfelelő szabályozással.
Problémát jelent távlatilag a szókincs növekedése. Jelenleg évente mintegy 1096
a szaporulat, ami azt jelenti, hogy kb.7 év alatt megduplázódik a szókincs.
Nehéz átlátni azt, hogy egy ilyen módon felszaporodott szókincs rendszerezhető-e
a jelenlegi eszközökkel, vagy finomabb struktúrát kell kialakítani. A jelenlegi
- egyeztetett - álláspont a 3-400 000 szóbokrot látná elfogadhatónak.
Számos, megoldott és még megoldásra váró problémát jelent a terminológia.
A jelentkező osztrák és svájci partnerek csatlakozása technikai és szervezési
szempontból nem igazán okoz gondot, azonban a szókincs további szaporodását
és a terminológiai egyeztetés munkáinak megnövekedését jelenti. A volt NDK nemzeti
könyvtára, a lipcsei Deutsche Bücherei minden gond nélkül tudott a programhoz
csatlakozni.
Az SWD-munkálatok során figyelemmel kell kísérni az egyéb, csatlakozó területek
szabványait is.
Az eddigi eredmények és tapasztalatok megítélése pozitív, bár természetesen
vannak kritikus hangok is. Pillanatnyilag e kifogások főleg olyan pontokat érintenek,
amelyen a szervezők esetleg maguk is kívánnak változtatni. Az SWD jó munkaanyag,
ellátja a neki szánt szerepet, és e szerep bővíthető. Meg kell említeni, hogy
a DB gondoskodott az SWD nyomtatott alakban való megjelentetéséről, és ez iránt
is nagy az érdeklődés. Az SWD német nyelvterületen való elterjedését legjobban
egy ábra mutathatja be:
2. ábra
Az SWD elterjedése a német nyelvterületen
A DB a szak szerinti keresésben, az OPAC (Online Public Access Cataloguing) rendszerbe illesztve, CD-ROM technika igénybevételével kezdte alkalmazni az SWD-t. A téma szerinti keresés lehetőségeinek kiterjesztése mind az olvasóközönség jobb kiszolgálását, mind a szakszemélyzet munkájának jelentés könnyítését jelenti. A DB kötelességének érzi, hogy minden téren igyekezzék előmozdítani a CD-ROM-on tárolt SWD használatát. E munka rendkívül sokrétű, és többszintű követelményrendszere van. Csak a legfontosabbakat kiemelve: a koordinátornak szabályozási, formai-kötöttségi és "beilleszthetőségi" követelményeket kell kielégítene, azaz az üzemelő könyvtári rendbe zökkenőmentesen kell behelyezni az új elemet. A formai megkötésnek - például - figyelembe kell vennie a könyvtárak közötti gépi csereformátum, a MAB (Maschinelle Austauschformat der Bibliotheken) szabályait is.
11. Az ÖSWD: az SWD Ausztriában.
Az Ausztriában használt BIBOS rendszer keretében
nem lezárt még a szabályozás, nem megoldott a testületi nevek bevitele, az utalók
kezelése. Szeretnék megvalósítani az egyes szakkönyvtár-típusokban az egységes
tárgyszóalkotási szabályok bevezetését. Az SWD-vel való kapcsolat ebben segítségükre
lehet.
Az SWD-programban az osztrák könyvtárak egyelőre nem lehetnek partnerek, de
módjukban áll - és meg is teszik -, hogy figyelemmel kísérjék annak munkáit
és eredményeit, és ha hibát vagy inkonzekvenciát találnának, azt a DB-nek informálisan
jelezzék.
1990 tavaszán jutott a BIBOS központi üzemeltetését végző és egyéb szakembereket
magába foglaló munkabizottság arra az elhatározásra, hogy létrehozzák az ÖSWD-t,
az SWD osztrák változatát, amely a BIBOS kiszolgálására is alkalmas.
A tervezett rendszer a német fejlesztésű SWD osztrák kifejezésekkel, eltérő
szóhasználatokkal kiegészített kiadása. Gyakorlati megvalósítása szervezés kérdése,
az osztrák eredetű új kifejezések az SWD formai bemeneti követelményei szerint
kerülnek a rendszerbe, a nyomtatott listákon tipográfiailag megkülönböztetve.
Az ÖSWD-projekt vázlatos felépítése:
Az innsbrucki Universitätsbibliothek 1991 októberében, a bécsi és salzburgi Universitätsbibliothek pedig novemberben csatlakozva, megindították az ÖSWD segítségével folytatott online keresés kísérleti rendszerét.
***
A szemlében használt rövidítések jegyzéke
Deutsche Bibliothek (Frankfurt/M) DB
(Német Nemzeti Könyvtár)
Standardschlagwortliste SWL
(tárgyszójegyzék)
Schlagwortnormdatei SWD
(szabványosított tárgyszavak adatbázisa)
Deutsche Bibliotheksinstitut DBI
(Német Könyvtári Intézet)
Hochschulbibliothekszentrum Nordrhein-Westfalen HBZ
(N-W felsőoktatási könyvtárainak központja)
Bibliotheksverbund Bayern BB
(Bajorország könyvtárainak szövetsége)
Bayerische Staatsbibliothek (München) BSB
(Bajor Nemzeti Könyvtár)
Universitätsbibliothek Augsburg UBA
(augsburgi Egyetemi Könyvtár)
Deutsche Forschungsgemeinschatt DF
(Német Kutatási Társulás)
Bibliotheksverbundsystem BVS
(a DB szoftver rendszere)
Szabályozott, általános tárgyszójegyzék tárgyszójegyzék
Österreich. Schlagwortnormdatei ÖSWD
(osztrák SWD)
Maschinelle Austauschformat der Bibliotheken MAB
(könyvtárak közötti gépi csereformátum)
Irodalomjegyzék
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |