38. évfolyam, 1992. 2. szám

Archívum

A SZÜV online információszolgáltató hálózata

Belovai László

Napjainkban az információ értéke egyre nagyobb. A gazdasági életben milliókat jelenthet egy fontos és megfelelő időben szerzett információ, de a tudományos munka és a politikai élet sem nélkülözheti a gyors, naprakész információszolgáltatást. Ugyanakkor jogos igény, hogy az adatok minél egyszerűbben és kényelmesebben hozzáférhetők legyenek.
A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) négyéves program keretében kidolgozott egy uniformizált információszolgáltató rendszert, mely magas színvonalon elégíti ki a felhasználók igényeit. Olyan számítógépes szolgáltatást kínálunk, ami nélkülözhetetlen a színvonalas munkához. A SZÜV-ben kidolgozott rendszer adatbázisok széles körű hozzáférését teszi lehetővé online környezetben. A szolgáltatás mintájául régóta működő nemzetközi információs rendszereket választottunk. Saját rendszerünkben faktografikus, idősoros és hierarchikus adatbázisok lekérdezését is lehetővé kívánjuk tenni a jövőben. A megoldás alapelve, hogy a szolgáltató hálózat informatikailag egységes rendszerben működik, a tartalomjegyzék a szolgáltatásba bevont összes adatbázisra kiterjed, s ezek inhomogenitását - éppen a felhasználók érdekében - a rendszer maga hidalja át (mintegy belügynek tekinti). Elképzeléseink szerint minden egyes adatbázis forgalmazása önálló vállalkozásnak tekinthető. Így az értéktelen állományok automatikusan szelektálódnak a kínálatból (senki sem fizet értük).
A szolgáltatás sikere szempontjából döntő jelentőségű a díjtételek nagysága. Mivel a SZÜV más számítógéphálózati szolgáltatások mellett kívánja beindítani az információszolgáltatást, mintegy melléktermékként, vélelmezhető, hogy az önköltséget is le tudja kellőképpen szorítani, hogy a magas díjtételek ne legyenek akadályai az elterjedésnek.
Elemezhető, hogy a kialakuló információpiacba hogyan illeszkedik be ez az új szolgáltatás.
Az információs piac leendő összetevői:

• az információtulajdonosok, akik rendelkeznek eladható információval,
• a felhasználók, akiknek szükségük van (illetve remélhetőleg szükségük lesz) az információra, és
• a közvetítő: a postával szorosan együttműködő számítógéphálózat.

A felhasználónak remélhetőleg jó ez a szolgáltatás, mert

• nagy tömegű adatbázishoz tud hozzáférni, egységes módon, egy közvetítőn keresztül,
• viszonylag alacsony díjtételekkel számolhat.

• széles piacot nyújt nekik, de nincsenek kiszolgáltatva a közvetítőnek, hiszen közvetlenül is eladhatják információjukat,
• kockázatuk egy részét átvállalja a közvetítő,
• olyan szakterülettel nem kell foglalkozniuk, ami nem a fő profiljuk,
• gépi eszköz és az ehhez kapcsolódó személyzet sem kell nekik feltétlenül, a közvetítő gépeire telepíthetik adatbázisaikat.

A közvetítőnek is jó, mert

• a szolgáltatás - tömegszerűsége miatt - valószínűleg stabil megélhetési lehetőséget nyújt sok munkatársának (több hasonló múltú cég nyugaton jól prosperál ilyen új profillal).

Az államnak is jó, mert

• sok párhuzamosság és többletköltség kiküszöbölhető ebben a konstrukcióban (parciális érdekek feletti ez a megoldás),
• az egész ország részére hozzáférhető a szolgáltatás és
• elvben minden adatbázis-tulajdonos bevonható a szolgáltatásba.

A műszaki-technikai megoldás

A megoldás egyik alapelve, hogy a felhasználónak a hálózat egyik pontját - a legközelebbit - kell csak elérnie kérdésével, a továbbiakat az "intelligens" hálózat intézi.
A hálózat szűkebb értelemben:

- csomóponti gépekből (node-okból),
- az ezeket összekötő telekommunikációs vonalakból és
- hálózati szoftverből áll.

Tágabb értelemben ez kiegészül az adatbázisokat hordozó gépekkel (hostokkal).
A rendszert megvalósító folyamatok célszerűen szét vannak osztva a DEC-net csomópontok között. A hálózati kommunikáció szempontjából a csomópontok egyenrangúnak tekinthetők, azaz nem egy kijelölt csomópont irányítja az összes folyamatot. A központinak nevezett csomópontnak (central node) csak a rendszer indulásakor és a felhasználói nyilvántartás kezelésénél van szerepe.
A rendszerhez csatlakozni a Magyar Távközlési Vállalat csomagkapcsolt hálózatán (X25) keresztül, illetve bérelt vonalon, vagy közvetlen kapcsolt vonalon keresztül lehetséges. A bérelt és kapcsolt vonalak jelenleg ismert minősége és a rendszer pillanatnyi kiépítettsége (meglévő hardver korlátok) miatt ma inkább X25 végpont telepítését javasoljuk.
A rendszerbe kapcsolódás feltétele: bérelt, illetve kapcsolt vonalon keresztül egy VT200 vagy VT300 típusú terminál; telepített X25 végpont esetében egy IBM PC, a fenti terminál típusoknak megfelelő emulátor programmal (KERMIT).
Annak érdekében, hogy a felhasználónak ne kelljen a hálózati szoftvert részleteiben ismernie, minden információtulajdonossal külön szerződnie (lehetséges az is, hogy évente csak 1-2 kérdést kíván feltenni egy-egy irányba); minden bejelentkezési módot ismernie; minden lekérdező nyelvet elsajátítania, a SZÜV

- üzemelteti a hálózatot,
- szerződik az információtulajdonosokkal,
- rendezi a jelszó (password) kérdéseket,
- a felhasználó bejelentkezését az információ tulajdonos, illetve az adatbázis szabványainak megfelelően konvertálja,
- az általános lekérdező nyelven feltett kérdést a kiválasztott adatbázis lekérdező nyelvére fordítja.

És hogy mindez hogyan érhető el?

• A SZÜV egymaga több adatbázis-szolgáltatóval van kapcsolatban, és így több szolgáltató adatbázisait tudja egyszerre szolgáltatni. Jelenleg a SZÜV és több magyarországi szolgáltató mintegy 15 adatbázisa érhető el a lekérdező rendszeren keresztül. Ezen kívül még kb. 900 külföldi (nemzetközi és amerikai) adatbázis beépítése van már most folyamatban. A későbbiekben további európai és magyar adatbázisok elérése is lehetővé válik a szolgáltatás bővülésének ütemében. A szolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy adatbázisaikat a SZÜV gépein tartsák (így a felhasználók gyorsabban hozzáférnek az információhoz), vagy a szolgáltató gépe újabb hostként hozzákapcsolható a rendszerhez. A szerződéstől függően a rendszerben szolgáltatott adatokért cserébe a szolgáltató hozzáférési jogot kaphat más adatbázisokhoz.
• A felhasználó kialakíthatja a számára legkényelmesebben használható számítógépes környezetet. A különböző gyakorlottságú felhasználóknak más-más igényei vannak egy lekérdező rendszerrel szemben. A SZÜV rendszer könnyen és gyorsan tud alkalmazkodni ezekhez az igényekhez. Megválasztható a hosttal való kapcsolat formája olymódon, hogy az adatbázis kiválasztása után folyamatos kapcsolatot létesítsen-e a rendszer a szolgáltató hosttal (ez egy gyorsabb, ám költségesebb megoldás), vagy csak a keresés idejére épüljön fel a kapcsolat. Megadhatók ún. alapértelmezések, melyek korlátokat jelentenek a találatok vagy az áthozott eredményrekordok számára, a keresés hosszára vonatkozóan, illetve meghatározzák az eredmény formátumát, méretét stb. A működéssel kapcsolatban szinte bármely pillanatban részletes "help" leírások érhetők el egy funkciógomb megnyomásával, és egy másikkal további fontos információkhoz lehet hozzáférni az adatbázisokról, elszámolásról stb. Hiba esetén informatív hibaüzenetekkel segít a rendszer. Mindez nemcsak magyarul, hanem angolul és rövidesen német nyelven is igénybe vehető.
• A kérdések menü vagy parancsnyelv használatával egyaránt összeállíthatóak. Mivel Magyarországon még nem honosodott meg a tömeges adatbázishasználat, ezért szükség volt egy olyan módszer kidolgozására, melynek révén bárki számára egyszerűvé válik az adatbázisokban rejlő információk kinyerése. Erre szolgál a menü üzemmód. A kereséshez semmilyen szakmai előképzettségre nincs szükség. Ráadásul minden menühasználattal összeállított parancs rögtön megjelenik egy alsó parancssorban a képernyőn, így rövid idő alatt bárki menühasználat közben tehet szert a parancsok ismeretére.

Az alkalmazott lekérdező parancsnyelv a CCL (Common Command Language), amely az Európai Gazdasági Közösség (EGK) által kidolgozott és ajánlott ISO szabvány-nyelv. Nagy előnye, hogy az egyes adatbázistípusok (pl. bibliografikus, faktografikus, idősoros) követelményeinek megfelelően egyes új funkciókra továbbfejleszthető.

• A rendszer a háttérben lefordítja a keresőkérdéseket a megfelelő adatbáziskezelő nyelvére és a válaszokat is megjeleníthető formátumra hozza. Az alapkoncepció lényege, hogy a felhasználó mindaddig a hozzá legközelebb eső gép termináljaként dolgozik, amíg össze nem állította keresőkérdését a megfelelő adatbázis számára. Ezután a kereséshez szükséges egyéb elemeket a rendszer a keresőkérdéssel együtt egy ún. keresőcsomaggá állítja össze. Mivel a felhasználó egységes nyelvet használ, s a rendszer az adatbázist a saját lekérdező nyelvén szólítja meg, ezért a keresőcsomagot le kell fordítani. Ezt a hálózatban az adatbázishoz legközelebb eső gép automatikusan elvégzi úgy, hogy a CCL utasításokat megfelelteti az adatbázis lekérdező nyelvének, azaz programozott operátorként dolgozik az adatbázisban. Hasonlóan az eredmény átvételekor minden szükséges konverzió - mint pl. az ékezetes betűk kezelése - automatikusan elvégződik, így a felhasználónak semmilyen további parancs kiadására nincs gondja.
• Minden adatbázisról saját rendszerünkben is tárolunk információkat, s ezek lekérdezéséhez nem kell az adatbázishoz fordulni, így csökkennek a költségek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók számtalan olyan kérdést is feltesznek, mely nem konkrét információkérés, csak az adatbázis megismerését szolgálja. Távoli adatbázis esetén ez komoly költséget jelenthet, esetleg anélkül, hogy a kívánt adathoz hozzájutnánk. A SZÜV rendszerben megpróbáltunk minden járulékos adatot előre letárolni az adatbázisokról, s ezek bármikor gyorsan lekérdezhetők az adatbázishoz fordulás nélkül.
• Az egységes lekérdezési technika egységes elszámolási rendszerrel párosul. A rendszer felhasználóinak nincs gondjuk az adatbázis-szolgáltatókkal való szerződéskötésre. A SZÜV minden szolgáltatóval megköti a szerződést, melynek alapján forgalmazhatja az adatbázisokat. felhasználónak csak a SZÜV-vel kell szerződnie a hozzáférésre, s az elszámolást rendszert maga elvégzi. A külföldi adatbázisok is forintért hozzáférhetők.

Külső adatbázisok elérése

A SZÜV vállalkozik arra, hogy a felhasználót "elvezeti" egy kiválasztott adatbázis(szolgáltató)hoz, és így a felhasználó közvetlenül dolgozhat helyi rendszerben. Elsősorban azoknak a felhasználóknak lehet előnyös ez, akik jobbára egy adatbázis(szolgáltató)hoz akarnak csak hozzáférni. A számlázást itt is a SZÜV intézi forintban. A közeljövőben az amerikai EASYNET hálózat mintegy 900 adatbázisához lehet így hozzáférni. Ezekből jó néhány a saját szolgáltató rendszerünkbe is be lesz építve, valamint egy részük az EASYNET CCL-jével kérdezhető le.
Kilépés az X25 hálózatba
Ez a lehetőség főleg azoknak a felhasználóknak nyújthat segítséget, akik nem rendelkeznek X25 végponttal. A SZÜV rendszerhez való bejelentkezéssel bérelt vagy kapcsolt vonalon így lehetőség nyílik az X25 hálózat használatára.
Közvetlen VAX (VMS) elérés
Megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók használhatják a SZÜV microVAX 3300-as gépén futó VMS operációs rendszert VT terminálként.
Közvetlen IBM (VM) elérés
Megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók használhatják a SZÜV IBM gépén futó VM operációs rendszert IBM 3270-es terminálként.
A szolgáltatási ajánljuk: vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek, bankoknak, befektetési intézményeknek, kereskedőknek, vállalkozóknak, egyetemeknek, főiskoláknak, kutató központoknak, intézményeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, hírügynökségeknek, sajtónak.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)