36. évfolyam, 1990. 5-6. szám
| 36. évfolyam, 1990. 5-6. szám |
Archívum |
A 20. századi külföldi magyar személyiségek biográfiai adattára
(Hungarika névkataszter - Index biograficus hungaricus)
Kovács Ilona
1. A történeti előzmények, a műfaj
Az átfogó biográfiai regisztráció nagy tradíciókra tekinthet vissza. A műfajteremtő művek közül példaként említem Conrad Gesner (1553), Christian Gottlieb Joecher (1750-1751), Louis Gabriel Michaud (1811-1862), Eduard Oettinger (1866-1882) közismert életrajzi lexikonát.1
A magyar írók életrajzának egybegyűjtése a 18. században a nemzeti tudat ébredésének időszakában veszi kezdetét, CzvittingerDávid (1711)2 tevékenységével. A magyar biográfiai irodalom számos más vállalkozását követően Szinnyei József (1901), majd Gulyás Pál (1939-1944) vállalkozásában érte el legegyetemesebb jellegét.3
A feladat azonban sokrétű, s ennél jóval összetettebb. Egy kulturális közösség, egy nemzet arculatát, történelmét, mindazon a személyek meghatározzák, akik tevékenységükkel valamilyen módon hozzájárultak a közösség életének alakításához. Így a biográfiai regisztráció feladata messze meghaladja az írók számbavételének feladatát és jóval túllépi a kiemelkedő életművel rendelkező személyek körét.
Az aktuális tájékoztató tevékenységnek és történettudományi kutatásnak egyaránt szüksége van a biográfiai feltáró munka kiterjesztésére valamennyi tevékenységi területre és a nemcsak kiemelkedően fontos, hanem az ún. említésre méltó személyiségek regisztrációjára is. Mint Viczián János tanulmánya4 is bemutatja az életrajzi lexikon-irodalom egyetlen átfogó művel ennek megoldására ma nem vállalkozhat, életrajzi lexikon-irodalom szintjén ez ma már meghaladja egy vállalkozás kereteit. Ezzel szemben számos szakterület, tevékenységi kör, régió, korszak biográfiai lexikona készült el, vagy készíthető el a jövőben külön-külön.
Ami nem oldható meg lexikon szinten, reális lehetőség egy új műfaj, a biográfiai index szintjén. Az index, azaz mutató, a regisztrált személy azonosítását szolgáló adatokat és a bővebb információkat tartalmazó források összekapcsolását végzi el. Példaként említem az alábbi műveket:
ARNIM, Max: Internationale Personalbiobibliographie
1800-1943, Stuttgart 1952.
Index Biobibliographicus Notorum Hominum.
Ed. Jean Pierre Labies. Pais A-E. Osnabrück 1973.
A fenti indexek nemzetközi jellegűek.
Azoknak a kultúráknak az esetében, amelyek ugyan azonos nyelvet beszélnek, de földrajzilag több ország között oszlanak meg, szintén jelentkezett a határokat és földrészeket áthidaló biográfiai áttekintés igénye. Elkészült a német, az amerikai és a spanyol biográfiai index.
Deutscher Biographischer Index
The American Biographical Index
Indence biografico de Espana, Portugal e Ibero-america (a Saur cég kiadásában.)
A modern fototechnika segítségével valamennyi index hátterében a források kumulált anyaga is hozzáférhető mikrolap kiadás formájában. A fenti indexek és archívumok 18-20. századi áttekintést nyújtanak.
E nemzetközi példák sorába illeszkedik be a Hungarika névkataszter, vagyis az Index Biograficus Hungaricus.
A magyar biográfiai adattár és index elkészítése nem újkeletű elképzelés. 1958-ban Szentmihályi János a biográfiai dokumentáció nemzetközi példáira hívta fel a figyelmet és a hungarika biográfiai feltárást sürgette.5 1978-ban a Széchényi Könyvtár hosszú távú hungarika programja az ún. "hungarika keretterv"6 az elsőrendű feladatok között említi a személyi és intézményi hungarikumok adattárát.
2. A Hungarika névkataszter tartalma
2.1. Idő és földrajzi határok
Koncepcionálisan a magyar biográfiai index felöleli a hazai és külföldi magyarságot és valamennyi történeti korszakra kiterjed.7 Megvalósítása azonban csak lépcsőzetesen, mértéktartó határok megvonásával lehetséges.
1983-ban a megvalósítás első lépései idején a legkevésbé dokumentált és leginkább pusztuló információk összegyűjtését tekintettük feladatunknak. Így esett a választás a 20. századi külföldi magyarság biográfiai adatainak gyűjtésére, s az idevonatkozó névanyag indexének elkészítésére. A kiindulási időpont 1880, a nagy kivándorlások kezdete. Tehát névkataszterünk az 1880 után született, külföldön élő/élt magyar személyek adatait tartalmazza, s külön hangsúlyt fektettünk a közelmúlt, vagyis az 1945 utáni anyag feltárására8
A határon túli magyar névanyag számbavételére az egyes korszakokra és részterületekre vonatkozóan mind itthon, mind külföldön számos kiadvány készült. A források és nyilvántartások rendszerbe foglalása és a munkálatok szisztematikus szervezése mindeddig megoldatlan feladat volt, tehát a vállalkozás ilyen szempontból hézagpótló.
2.2. A regisztrált személyek köre
Az anyaggyűjtés egyaránt kiterjed a szomszédos országokban élő/élt és a nyugatra távozott magyar személyekre. Adattárunkba belefoglaljuk mindazon személyek adatait, akik magyarnak és említésre méltó személynek, vagyis személyiségnek tekinthetők.
2.2.1. Az, hogy ki tekinthető magyarnak számtalan aspektusból közelíthető meg és vitatható kérdés. A Hungarika névkataszter névanyagának összeállításához azonban jól kipróbált tapasztalatra építhettünk. A szelekció szempontjait a Széchényi Könyvtár hungarika gyűjtő és feldolgozó tevékenységét meghatározó előírásokra alapoztuk.9 Ezeket az előírásokat 1976-ban az MTA Könyvtörténeti Bizottsága is megvitatta és jóváhagyta. Ennek alapján egy személynek a magyarsághoz való tartozását és annak fokát több meghatározó szempont együttes mérlegelése teszi lehetővé és minden esetben egyénileg kell azt megítélni. Az előírások szerint a figyelembe vehető kritériumok a következők:
- magyar az, aki Magyarországon született,
- tanulmányait jelentős részben Magyarországon végezte, - magyar nyelven is publikált, ill. magyar anyanyelvű,
- magyarnak vallja magát.
A szomszédos országokban nemzetiségként élő, őshonos magyarságra vonatkozóan az előírások analóg módon alkalmazhatók.
A kulturális, gazdasági, politikai közélet a magyarsághoz való tartozás fokozatait rendszerint nem különbözteti meg, s azt a forrásaink is a lehető legszélesebben értelmezik. A névkataszter gyűjtőkörének meghatározása során ezek pontosítása vált szükségessé, ezért a forrásainkból gyűjtött valamennyi adatot megőrizzük, de a további felhasználás számára minősítjük azokat.
A gyűjtés alapkörét az első generációs, 1880 után született kétséget kizáróan magyar személyek képezik (magyarországi születés, magyarországi tanulmányok, magyar nyelvhasználat, magyarnak vallja magát).
A második réteget, azok az első generációhoz tartozó személyek alkotják, akik gyermekkorukban (14 éves koruk előtt) kerültek ki külföldre.
A további réteget elkülönítve a második, ill. a harmadik generációhoz tartozók teszik.
Adatkezelésünk módszere lehetővé teszi a különböző státuszú személyek elkülönített vagy szükség szerint együttes kezelését, illetve megfelelő szempontú válogatását.
2.2.2. A Hungarika névkataszterbe foglalt személyek ún. személyiségek egyrészt író, publikáló személyek, másrészt egyéb értelmiségi pályán működő szakemberek, üzletemberek, művészek, alkotó és közéleti személyek, továbbá olyan személyek, akiket a magyarság körében, a magyarság érdekében kifejtett tevékenységük tesz megörökítésre méltóvá, pl. tanárok, papok, egyesületi vezetők, amatőr művészeti csoportok vezetői stb.
2.3. A regisztrált adatok köre
Az azonosításhoz, a magyarsághoz való tartozás fokának megítéléséhez és az adatok hitelesítéséhez a névkataszter az alábbi adatokat tartja nyilván, ha azokat forrásaink közlik
- név (és névváltozat/ok),
- a születés és halálozás helye, dátuma, - tanulmányok szintje és helye,
- külföldre távozásának adatai,
- mikor került ki külföldre és hová,
- további vándorlásai,
- foglalkozása, szakmája, működési területe, - az adatok forrása 10
2.4. Az adatok forrása
Az adattár építésének kulcskérdése a megfelelő források kiválasztása. A források felkutatása, értékelése és a feldolgozás módszerének eldöntése alapos kutatómunkát igényel.
A névkataszter kialakításakor figyelembe vettük azokat az előmunkálatokat, amelyek az Országos Széchényi Könyvtárban több évtizede folytak (a Gyarapítási osztály hungarika katalógusa és a Katalogizáló osztály prominens szerzőkről készült nyilvántartása), és kiindulásként azokat dolgoztuk fel. Feladatként feltérképeztük azokat az intézményes keretek között épülő adattárakat (Nemzeti Galéria, Vasarely Múzeum, Magyarok Világszövetsége, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Rádió és TV, Filmarchívum, Külügyminisztérium, OMIKK etc.), amelyek az alap-adatállomány kiegészítéséhez támpontul szolgálhatnak távlatilag.
Az alap adatállomány megteremtéséhez forrásul szolgáltak publikálatlan adatgyűjtések (pl. Bölönyi József gyűjtése, Romániai magyar irodalmi lexikon kéziratos kötetei), és publikált-források.
Ez utóbbiak típusai
- összefoglaló életrajzi lexikonok: Pl.:
Somogyi Ferenc: Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Cleveland, Oh. 1982.;
Prominent Hungarians home and abroad. Ed. by Márton Fekete. 4.ed. London 1985.;
Romániai magyar irodalmi lexikon 1.köt. A-F. Bukarest 1981.; Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Budapest 1986.;
Gyimesy Kásás Ernő - Könnyű László: Professional Hungarian artists outside of Hungary. St. Louis - New York 1977.;
- monográfiák Pl.:
Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék 1982.; Bisztray György: Hungarian Canadian Literature Toronto 1987.;
Dupka György - Horváth Sándor. Múltunk és jelenünk. Uzsgorod 1987. (etc.)
- antológiák Pl.:
Tőzsér Árpád: Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai költők. Bratislava-Budapest 1970. (etc.)
- gyűjtemények Pl.:
Lármafa. Magyarságtudat Szimpózium. Toronto 1984.
- kiállítási katalógusok Pl.:
Tisztelet a szülőföldnek. Kiállítás. Budapest 1982. (etc.)
- címjegyzékek: Pl.:
Magyar orvostudományi találkozó 1983. augusztus. MVSZ lista;
A magyarok a világ zenei életében. Találkozó 1987. július. MVSZ lista. (etc.)
- aprónyomtatványok: PL:
rendezvények, kiállítások meghívói (etc.)
Mivel a gyűjteményes források és lexikonok természetszerűleg évekkel korábban lezárt adatgyűjtés eredményeit tükrözik, az aktuális adatok (vándorlás, halálozás) beépítése szempontjából igen fontos a kurrens sajtóban, a tömegkommunikációs eszközök által folyamatosan közzétett adatok feldolgozása. Hasonlóan fontosak a Hungarika információból nyert közlemények adatai. Nem utolsósorban jelentősek a számbavett személyek személyes közlései, ill. az általuk kitöltött kérdőívek.
A Hungarika Dokumentáció keretében a források egy részéből archívum épül,11 amely az azonosító adatokon túl az azonosított személy további tevékenységéről nyújt bővebb tájékoztatást.
3. A feldolgozás módszere
Az adatgyűjtést, amely cca 30 000 cédula és körülbelül 20 000 név, számítógépes nyilvántartás formájában tároljuk. A rendszer IBM PC XT (vagy AT) típusú számítógépen MicroISIS adatbáziskezelő rendszerre alkalmazva működik OSZK fejlesztésként.12 Ennek segítségével a jövőben olyan biográfiai adatbázist hozunk létre, amely egyrészt
- információs. rendszerként, másrészt
- kiadványelőállító rendszerként működik, továbbá
- az OSZK nagy számítógépes rendszeréhez a NEKTÁR-hoz kapcsolódik.13 A készülő ún. authority file (egységesített névadatbázis) számára szükséges háttér információkat tartalmazó adattár.
3.1. A kiadványelőállító rendszer képes lesz a biográfiai index új adatokkal feltöltött kiadásának előállítására, valamint teljes és szelektált listák létrehozására.
3.2.Az információs rendszer online lekérdezésre és igény szerinti listák összeállítására (SDI szolgáltatásra) alkalmas
- személynév,
- földrajzi név (születési hely, ország ahol született, ahol tanulmányait végezte, ahová távozott és ahol megtelepedett),
- dátum (születési, hallozási, távozási),
- foglalkozás, működési terület (ezen belül elkülönítve a magyarság körében és intézményeiben betöltött ún. hungarica funkció) szerint,
- egyéb speciális szempontok szerint pl. státusz (magyarsághoz való tartozás) képanyag etc.
4. További feladatok
Távlatilag a feladat kettős, egyrészt a nemzeti könyvtár egyéb nyilvántartásépítő munkálataihoz hasonlóan állandó és folyamatos teendő, másrészt perspektívikusan számtalan új, később megvalósítható lehetőséget rejt magában.
4.1. Folyamatos feladat a forrásfeltárás és az adatgyűjtő munka folytatása, melynek célja kettős, a névállomány bővítése és a meglévő adatállomány kiegészítése.
4.2. Perspektívikus feladatok - potenciális lehetőségek, amelyek megvalósítása további feltételektől függ
- a kiadványi tevékenység bővítése, a névkataszter meghatározott szempont szerint szelektált és csoportosított anyagának sajtó alá rendezése és közreadása,
- az információs rendszer és adatbázis elterjesztése,
- a dokumentáció fejlesztése, a kialakított archívum reprezentatív anyagának publikálása,
- a biográfiai források másodfokú bibliográfiájának közreadása, - a teljes magyar névkataszter kiépítése.
Jegyzetek
 |
Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12) |
|