36. évfolyam, 1990. 3-4. szám 		Archívum

ABDOSD '90

Mártonffy Attila

1990. június 11 és 14. között az Országos Széchényi Könyvtár nemzetközi könyvtáros konferencia színhelye volt. A nyugat-német alapítású Arbeitgemeinschaft der Bibliotheken und Dokumentationsstellen der Osteuropa-,Südosteuropa- und DDR-Forschung (ABDOSD)- Kelet-Európa-, Délkelet-Európa- és NDK Kutatási Könyvtárak és Dokumentációs Intézmények Munkaközössége - tartotta a Budavári palota F épületében évi soros ülését. E szervezet olyan intézmények laza munkaközössége, melyek Kelet- illetve Délkelet-Európából és az NDK-ból gyűjtenek dokumentumokat, illetőleg ezen területekre vonatkozó irodalmat szereznek be, tárnak fel tartalmilag. Természetesen az ABDOSD nyitva áll mindazok előtt is, akik e területtel foglalkoznak, ám nem gyűjtik a vonatkozó irodalmat.

A munkaközösség elősegíti a könyv- és tájékoztatásügyre vonatkozó információk és tapasztalatok cseréjét, különös tekintettel a szakirodalom beszerzésére. Elősegíti a könyvtárosok és a terület szakemberei közti kapcsolat létesítését. Ezt szolgálják az évenként megrendezett munkaértekezletek.

Az ABDOSD nem bejegyzett egyesületként működik, tagsági díj nincs. Alapítási időnek és alkalomnak az 1971. december 2-án, a müncheni Südost-Institutban tartott munkaértekezlet tekinthető, amely nyugat-német, Kelet- és Délkelet-Európa-kutató intézetek könyvtárvezetőinek részvételével zajlott. Azóta a résztvevő intézmények és személyek köre - túllépve az NSZK határain - európai szintűre bővült. Az egyesület szaktudományokat átfogó munkaközösséggé vált, kereteit a megjelölt földrajzi területek képezik, beleértve az e területeken élő német nemzeti kisebbséget is.

Az ABDOSD ügyeit tiszteletbeli elnök intézi, akit a tagok közül négy évre választanak. Feladatai közé tartozik az évenként változó színhelyű konferenciák előkészítésének és munkájának koordinálása, valamint az albizottsági ülések megszervezése. E tisztet jelenleg Franz Görner , a Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz, Osteuropa Abteilung igazgatója tölti be. Az ABDOSD saját kiadvánnyal is rendelkezik: " Mitteilungen " és " Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz. Veröffentlichungen der Osteuropa Abteilung " című sorozati jellegű kiadvánnyal. Ez utóbbiban jelentetik meg a konferenciákon elhangzott előadásokat.

Az egyesületen belül három albizottság tevékenykedik:

A konferencia színhelyéről mindig két évre előre döntenek; minden második évben Németországon kívüli várost jelölnek ki előzetes jelentkezés, ill. ajánlás alapján. A magyar fővárosban tartott konferenciának különös pikantériát adott az a tény, hogy a tagság először gyűlésezett kelet-európai országban, s úgy gondolták, hogy így - lévén akkor Magyarország még "szocialista" ország - más szocialista országokból is utazhatnak résztvevők, főként, ha a nemzeti könyvtár a társrendező.

Az OSZK-beli konferencia szervezését, lebonyolítását a nemzetközi csereszolgálat vállalta. Az első szervezési lépések e sorok írójának az 1989-es müncheni konferencián való tapasztalatszerző részvételével kezdődtek. Az elnökkel, Franz Görnerrel folytatott tárgyalásokon megállapodtunk a teendők felosztásáról. Eszerint a nyugat-európai meghívásokat ők, a kelet-európaiakat mi intézzük, felkérjük a magyarországi előadókat, gondoskodunk a konferencia szervezéséről. A jelentkezések száma minden korábbi részvételt meghaladott, ugyanis a résztvevők végleges száma 110 volt. Bár Kelet-Európából szép számmal jelentkeztek, a részvétel viszont már csekélyebb volt. Ennek valószínűleg anyagi okai voltak - lévén a részvétel önköltséges. Sajnos nem jöttek Bulgáriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Romániából sem. Annál inkább örültünk viszont észtországi, litvániai, kárpátaljai, lengyelországi, oroszországi vendégeinknek. Ezen kívül a nemzetközi csere a saját diplomáciai sikerének könyveli el, hogy a tiranai Albán Nemzeti Könyvtárból is érkezett meghívott. (Ez egyébként az albánok óvatos politikai nyitásának is köszönhető. A konferencia kapcsán elindított tárgyalások mellesleg a kapcsolatok intenzívebbé tételéhez is elvezettek, olyannyira, hogy kölcsönösen megrendezendő könyvkiállításokban is megállapodtunk. Elsőként az OSZK fog kiállítani Tiranában, előreláthatólag ez év októberében.)*

Összesen tizenöt európai ország és az Egyesült Államok képviseltette magát a konferencián - de a résztvevők többsége az NSZK-ból érkezett.

Az idei konferencia témaköreit már a müncheni összejövetel előtt meghatározták, messzemenően figyelembe véve a színhelyből adódó lehetőségeket, sajátosságokat; így elmondhatjuk, hogy egy-egy témakör egyenesen testreszabott volt. A következőkből kellett tehát "készülnünk":

Szembetűnő, hogy - az eddigi gyakorlattól eltérően - három, nem könyvtári téma is szerepelt; ez a Kelet-Európa, illetve Magyarország iránt az utóbbi egy-két évben rendkívüli módon megnövekedett érdeklődésnek - mely persze a politikai változásokból fakad - köszönhető. A felsorolt témákban kellett tehát előadókat keresnünk, s úgy véljük, ebben sem vallottunk szégyent, hiszen olyan, tudományágukban hírneves személyeket sikerült megnyernünk, mint Hajdú Péter (finnugrisztika), Hadrovics László, Király Péter (szlavisztika), Hazai György (turkológia), Borsa Gedeon (régi magyar könyvek), Vizkelety András (német irodalom), Fried István (irodalomtörténet), Vekerdi József (cigánykutatás). Magyar előadók voltak még: Komáromi Sándor (Gorkij Könyvtár), Fischer Mónika, Alföldi Gabriella, Demmler Ágnes ( a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárából), Ungváry Rudolf, Sonnevend Péter és e sorok szerzője (OSZK).

A konferencia hivatalos nyelve a német és az angol volt. A résztvevők összetételéből fakadóan az előadások túlnyomó többsége németül hangzott el, de természetesen az angol nyelvű előadások megértése sem okozott gondot senkinek.

A konferenciát Juhász Gyula főigazgató üdvözölte, majd Franz Görner, az ABDOSD elnöke mondott megnyitó beszédet.

Kiemelte, hogy első ízben üléseznek kelet-európai országban, s örömét fejezte ki, hogy tizenhat ország képviselői gyűlhettek össze, felülmúlva a két évvel korábbi várakozást, amikor is némi szkepszissel néztek az első kelet-európai összejövetel elé. Ezután méltatta a közös munka jelentőségét és további együttműködésre hívott fel, hangsúlyozva, hogy a munka eredményét széles körben hozzáférhetővé kell tenni. Az első előadást a magyarországi tudományos könyvkiadás helyzetéről Hazai György, az Akadémiai Kiadó igazgatója tartotta: Ezt követően tájékoztatók hangzottak el a magyarországi finnugrisztikai, szlavisztikai és turkológiai kutatások helyzetéről, az elért eredményekről (előadók Hajdú Péter, Hadrovics László, Király Péter, Hazai György voltak).

A délutáni előadások témája a "hungarika-gyűjtemények külföldi könyvtárakban" volt. Elsőként Borsa Gedeon beszélt a külföldön található régi magyar könyvgyűjteményekről, majd Marjaana Karjalainen előadásából megismerhettük a pori (Finnország) Magyar Irodalmi Központ munkáját, törekvéseit. Ezt követően Lea Lumi számolt be a tallinni Észt Nemzeti Könyvtár magyar könyvállományáról. Ezután a nagy-britanniai hungarika-gyűjteményekről esett szó. A brit egyetemi könyvtárak vonatkozásában John Freeman , a British Library gyűjteményéről pedig Bridget Guzner előadását hallhattuk. Anne Pries-Heijke pedig a hollandiai magyar könyvgyűjteményekről szólt. Joseph D. Dwyer a stanfordi (USA) Hoover Institution , Kesztyűs Tibor a göttingeni Universitätsbibliothek , Lengyel Zsolt a müncheni Ungarisches Institut , Lioba Tafferner a Bayerische Staatsbibliothek , Zvonko Plepelic a Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz magyar anyagáról beszélt, Horst Röhling pedig beszámolt a német főiskolákon található 20. század eleji hungarikumokról. A konferenciák során kialakult az a gyakorlat, hogy a résztvevők - akik többségükben maguk is gyakorló könyvtárosok - tapasztalatszerző látogatásokon ismerkednek a vendéglátó ország némely könyvtárában folyó munkával. Ilyen formán került sor - előzetes egyeztetés után - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára, az ELTE Finnugor és Szláv tanszékek könyvtára, a Gorkij Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár meglátogatására.

A program következő témája a "német nyelvű irodalom Magyarországon" volt. Először Komáromi Sándor beszélt a magyarországi német irodalom fogadtatásáról, majd Vízkelety András számolt be magyar könyvtárak régi német irodalmi gyűjteményeiről. Ezt követően Wolfgang Kessler előadását hallhattuk arról, hogy miként ábrázolják a magyarországi németeket a német nyelvű irodalomban. A plenáris ülést követően a "Kelet-Európa-kutatás európai bibliográfiája" munkaközösség tartott albizottsági ülést. Szerdán az előadók nagy száma miatt két párhuzamos szekcióban folytatódott a konferencia. Az első szekcióban a kelet- és délkelet-európai nemzeti kisebbségi csoportokról hangzottak el előadások. Gerhard Seewann a Duna-térség német és magyar kisebbségeiről beszélt az elmúlt hetven év távlatában, majd Fried István szólt a magyarországi nemzetiségek kulturális helyzetéről, Hartmut Albert pedig a jugoszláviai nemzeti-nemzetiségi csoportok oktatási problémáit ecsetelte. A következő előadó, Albert Hetzer egy többnyelvű társadalom könyvkiadási és fordítási problémáiról mondott véleményt. Michael Lion előadása a könyvtárosok szempontjából elemezte a nemzetiségi irodalmi művek keletkezésének nehézségeit.

Előadások hangzottak még el a magyarországi németség oktatási, képviseleti és szervezeti helyzetéről (Fischer Mónika), a Széchényi Könyvtár külföldi magyarokat támogató tevékenységéről (Mártonffy Attila), a magyarországi cigányság helyzetéről (Vekerdi József), majd a jugoszláviai magyar könyvkiadásról számolt be Radmila Baskic. A bánáti bolgárokról (Christo Cholioltchev), a lengyelországi fehéroroszok 1945 utáni kulturális helyzetéről (Monika Bankowski-Züllig), a szovjetúnióbeli finnekről (Anneli Vertanen), és az NDK-beli szerb nemzeti kisebbségről (Hermann Schwenger) adott átfogó képet.

A második szekció az elektronikus adatfeldolgozásról és a könyvtári munka gépesítéséről tanácskozott. Ungváry Rudolf a Széchényi Könyvtár, Alföldi Gabriella és Demmler Ágnes a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára, Vlasta Lesaja a zágrábi Egyetemi Könyvtár, Ilona Slawinski az Österreichische Ost - und Südosteuropa-Institut , Tatjana Czepurny és Monika Lemke a hannoveri Egyetemi Könyvtár számítógépesítéséről, az eddigi tapasztalatokról, és a tervekről adott tájékoztatást. Ugyanebben a szekcióban értékelte Marianne Tax-Choldin (USA) a különböző típusú könyvtárak közötti csere és egyéb kapcsolatokat, Sonnevend Péter a kelet-európai könyvtárak és a Széchényi Könyvtár közötti kapcsolatokat és információcserét taglalta, Jelena J. Debanics a leningrádi Saltykov Scedrin Könyvtár és a magyarországi könyvtárak közötti cseréről és az együttműködés perspektíváiról szólt. Hanna Tomczewska a lengyel és a magyar könyvtárak együttműködését méltatta. Olgica Momcilovic pedig a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Könyvtára és magyarországi könyvtárak közötti cserekapcsolatok kezdeteiről beszélt.

A szekcióülések végeztével ismét plenáris ülésre került sor, ahol a szekció- és albizottsági elnökök röviden beszámoltak a végzett munkáról, majd a résztvevők közös vitában értékelték a konferencia eseményeit. Kidolgozták az 1991-es kölni konfe­rencia programját, mely az Institut für Ostwissenschaftliche und Informationale Studien rendez. A záró beszédet ismét Franz Görner tartotta. A konferenciát fogadás, könyvtárlátogatások, valamint egy egész napos szentendrei kirándulás színesítette.

* Ez be is következett. Október 2-án megnyílt Tiranában a Széchényi könyvtár könyvkiállítása

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)