36. évfolyam, 1990. 3-4. szám

Archívum

A LIBER (Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete) tevékenysége és szerepe az európai könyvtári együttműködés előmozdításában

Gulácsiné Pápay Erika

A LIBER megalakulása

1968-ban Frankfurtban az IFLA közgyűlésén számos európai könyvtár képviselője elhatározta az új, európai, tudományos könyvtárakat összefogó szervezet létrehozását. A megalakult előkészítő bizottság hosszas munkája után a választmányi testület 1971 márciusában Strasbourgban döntött a szervezet elnevezéséről, mely a Ligue des Bibliothéques Européennes de Rccherche elnevezéséből kialakított betűszó, a LIBER lett. Itt, Strasbourgban fogadták el a szervezet státuszát, valamint tevékenységi körét is.

A LIBER az európai tudományos könyvtárak egyesületévé vált, mely - az Európa Tanács ülésein való tanácskozási joggal - nem államilag létrehozott szervezetként, az Európa Tanács egyetértésével és anyagi támogatásával létesült. Az első néhány év anyagi támogatása után az Európa Tanács anyagi garanciái eltűntek. Jelenleg a LIBER saját anyagi bevételéből él, amely tevékenységének komoly határokat szabna, ha saját bevétele mellett különböző más európai szervezetek nem szponzorálnák. Hiszen a LIBER az Európa Tanácson kívül kapcsolatot tart fenn más könyvtár-jellegű intézménnyel és szervezettel is, többek között az Európai Közösség Bizottságával, a könyvtári Együttműködés Európai Alapítványával, valamint más könyvtári egyesületekkel.

A LIBER alapításának célja volt elősegíteni az európai tudományos - különösen a nemzeti és egyetemi - könyvtárak közötti szoros együttműködést. Ez az együttműködés elősegítette azt a gyakorlati utat, mely a könyvtári szolgáltatások minőségi javítását eredményezte.

Az éves közgyűlésen kívül, melynek minden évben más és más ország és könyvtár ad otthont, konferenciákat és kongresszusokat tart, annak érdekében, hogy minden könyvtári szakterület együttműködését biztosítsa.

E konferenciákat és szemináriumokat a különböző munkacsoportok működése keretében rendezi meg. A munkacsoportok 5-15 főből állnak, melyek munkájukat egy speciális, jól definiálható tárgykörre koncentrálják.

A szemináriumok és konferenciák napirendjén sok speciális és egyedi téma szerepel, hiszen a résztvevő könyvtárosokat ugyanaz a probléma foglalkoztatja, többé-kevésbé ugyanabban a tudományos és adminisztrációs környezetben dolgoznak, ugyanazt a szakzsargont beszélik.

A LIBER munkacsoportjai a következő fontos területeken működnek:

• munkatársak cseréje,
• könyvtárépítészet,
• könyvtárgépesítés,
• könyvtártörténet,
• könyvtári management ,
• könyvritkaságok és kéziratok,
• térképgyűjtemények.

Minden munkacsoport több, saját program kidolgozásában vesz részt. Azon munkacsoportok tagjainak, akik igen speciális tárgykörrel foglalkoznak, a külföldi tapasztalatcsere elengedhetetlenül szükséges, hiszen saját környezetükben speciális problémájukat csupán igen kevés szakemberrel beszélhetik meg.

Ha lesznek olyan könyvtáros szakemberek, akik érdekeltek lesznek egy újabb, fontos könyvtári terület képviseletében, akkor újabb munkacsoportok kialakítására nyílik majd lehetőség.

A konferenciák és szemináriumok többek között a következő témakörökkel foglalkoznak:

• könyvtári épületek légkondicionálása,
• távol-keleti gyűjtemények az európai könyvtárakban,
• összehasonlító módszerek és kölcsönzési politika,
• kéziratok szerzői joga,
• térképgyűjtemények managementje stb.

A LIBER koordinátor szerepét vállalva, számos nagyvolumenű könyvtári projekt kidolgozásában is részt vállal, többek között a

• microformátumok európai regisztere,
• az európai országok könyvtári hálózatának címtára, valamint
• az európai könyvtárak összehasonlításának elkészítésében.

Az elmúlt időszak Kelet- és Közép-Európában végbement politikai változásáig a LIBER egy többé-kevésbé homogén szervezetté vált, hiszen a tagjait alkotó könyvtárak majdnem azonos politikai rendszerek alatt működtek.

Az utóbbi évek pozitív politikai eredményei azonban lehetővé tették, hogy a kelet- és középeurópai országok is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az európai könyvtári és információs együttműködés iránt, hiszen egyetlen ország sem tud és egyetlen országnak sem szabad önellátó könyvtári rendszert kiépítenie.

A LIBER sohasem gyakorolt semmiféle befolyást tagkönyvtáraira. Jelenleg 181 könyvtár tagja a szervezetnek az alábbi 22 országból: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxembourg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország. Magyarország 1990. január óta - a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár tagságának realizálásával - képviselteti magát e rangos szervezetben.

A LIBER 1971 óta minden második évben kiadja a LIBER Bulletin c. kiadványt, mely fontos szakmai információkat közöl, valamint közli az évenkénti közgyűlésen elhangzott előadásokat és a munkacsoportokat leginkább foglalkoztató legfontosabb problémákat.

1978 óta jelenik meg a LIBER News Sheet c. kiadvány, mely az eljövendő szervezeti eseményeket ismerteti. Mindkét kiadvány a jelenleg érvényben lévő évi 150 DEM tagsági díj befizetésével automatikusan megszerezhető.

A LIBER jelenlegi megválasztott vezetősége:
Elnök: J.M. Smethurst - British Library , London
Alelnök: Thomas Tottie - Universitätsbibliothek, Uppsala
Titkár: Prof. Dr. Hans-Albrecht Koch - Stats - und Universitätsbibliothek , Bremen .
A LIBER működésével a közös Európában jobb és összehangoltabb könyvtári jövő biztosítható.

• KOCH, Hans-Albrecht : Amendments to the statutes of LIBER = LIBER News Sheet , 1989. no.26/27. 60-62.p.
• MUNTHE, Gerhard : LIBER - a library organization, its origin, its objectives and its achievements . = Libri , vol.38. 1988.no.1. 45-50.p.
• New LIBER libraries . = LIBER News Sheet , 1989. no.26/27. 69.p.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)