61. évfolyam

Tartalom – 2015/4

Rezümé – 2015/4

Abstracts     439

TANULMÁNYOK
KISZL Péter: Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés – könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen      443
HORVÁTH Zoltánné: A hálózat vonzásában. A „linked data” szétfeszíti a könyvtári katalógusok kereteit    463
DANCS Szabolcs: A jogvédett művek közös jogkezelésének, digitalizálásának és legális szolgáltatásának
aktuális kérdései
     482
FODOR János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában     489

MŰHELY
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia díjnyertes pályaművei (2. rész):
DULA Marina: A többnyelvű tezauruszok kialakítási lehetőségei     494
GIRHINY Eszter: Filmelőzetes és kötelező olvasmányok. Lehetőség a Z-generáció olvasóvá nevelésére?  508

MÚLTUNKBÓL
POGÁNY György: Igazolóbizottsági eljárás és B-listázás az Országos Széchényi Könyvtárban (2. rész)     517
NAGY Balázs: A gyulai olvasókörök és közönségük     523

KÖNYVSZEMLE
A bibliográfiai információk és a szemantikus web
WILLER, Mirna – DUNSIRE, Gordon: Bibliographic information organization in the semantic web. Oxford, Cambridge, New Delhi, Chandos Publishing, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)     533
Könyvtári jövőkép – optimista szemmel
SIPOS Anna Magdolna: Könyvtári reneszánsz. Könyvtárak az információs társadalomban 2.0 [elektronikus dokumentum] Bp., Kossuth K. 2015. (NÉRO 13–14.) (Ism.: Hegyközi Ilona)     539
„A könyvtár nem az, aminek elsőre látszik”
TÓTH Máté: Könyvtár és közösség. Bp., Argumentum, 2015. (Ism.: Tóth Béla István)     542

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány    547
Könyvtár- és tájékoztatásügy     549
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      556
Munkafolyamatok és szolgáltatások      565
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek     576
Vezetés, irányítás     576
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      593
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      596
Kapcsolódó területek     597

Rezümé – 2015/4

Tanulmányok

Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés – könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
KISZL Péter

A tanulmány a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének 2011 júliusától 2015 szeptemberéig elért eredményeit, valamint rövid- és középtávú terveit mutatja be. Az országban 1949-ben elsőként alapított egyetemi könyvtártanszék 2003-ban alakult Intézetté. 2012-ben a korábbi Informatikai Tanszék Információtudományi Tanszékké szerveződött, feladata a modern információszervezési ismeretek oktatása és kutatása lett. A mellette működő Könyvtártudományi Tanszék az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak törzstárgyaiért, a hagyományos könyvtáros szakterületek kutatásáért és a specializációkért felelős. Az Intézetben informatikus könyvtáros BA- és MA-képzés folyik nappali és levelező tagozaton, ami kiegészül könyvtártudományi doktori programmal. Akkreditálás alatt áll a könyvtáros-tanár osztatlan tanárszak indítása. A képzésben az elméleti és gyakorlati tárgyak egyensúlyára törekednek, és modellértékű együttműködést építettek ki a szakmai szervezetek mellett az ország vezető nagykönyvtáraival is, ahol a hallgatók a szakmai gyakorlatukat tölthetik. A hallgatói létszám stabil: 2015 őszén kétszáz informatikus könyvtáros szakos hallgatója volt az intézetnek, a doktori képzésben 16-an vesznek részt. A Diplomás Pályakövető Rendszer révén visszacsatolást kapnak a hallgatók elhelyezkedéséről, ami jónak mondható.

Az Intézetben folyó tudományos kutatói munkára építve folyamatosan szerveznek országos szakmai konferenciákat, emléküléseket, kiállításokat, továbbá tankönyveket, oktatási segédleteket korszerűsítenek és dolgoznak ki, melyeket nyomtatott és/vagy elektronikus formában adnak közre. Az írás részletesen ismerteti a tanszékek sokoldalú tudományos munkáját, a dinamikusan bővülő nemzetközi kapcsolatokat (jelenleg csaknem húsz az ERASMUS partner), kitér az intézet működtetéséhez szükséges forrásokra és pályázati lehetőségekre, bemutatja az Intézet tehetséggondozásban betöltött szerepét és hangsúlyozza az intézeti könyvtár fontosságát is.
Tovább…

STUDIES

Scientific legacy and accelerating development. LIS education
at the Eötvös Loránd University, Budapest

KISZL Péter

The study presents the achievements of the Institute of Library and Information Science, Faculty of Arts, Eötvös Loránd University (Budapest) in the period July 2011 through September 2015, as well as its plans for the short and medium terms. Founded in 1949, this is the first university-level library school in Hungary. In 2003 it was re-organized into an Institute comprising a number of departments. The former Department of Informatics was renamed into Department of Information Science and assumed the responsibilities of teaching and research of modern information management knowledge. The Library Science Department, on the other hand, is responsible for teaching the core subjects of training leading to a diploma for library and information professionals, for researching traditional library fields, and for providing specialized training. The Institute as a whole provides LIS education at the BA and MA levels, offers regular and correspondence courses as well as a doctoral programme in library science for graduates. The accreditation of a 5-year (undivided) education for teacher-librarians is currently under way. The programme aims to balance theory and practice. A co-operation of model value has been established with professional organizations and the country’s leading large libraries, which offer internship for students. The number of students is stable: in the fall of 2015, the Institute had 200 students at BA or MA level, plus 15 doctoral students. A Career Monitoring System provides feedback on the jobs of graduates, which is evaluated as acceptable.
Based on current research at the Institute national conferences, anniversary meetings, and exhibitions are organized, and textbooks and teaching aids are published in a print and/or electronic format. The article describes in detail the versatile research at the department, their dynamically expanding international relations (with about 20 current ERASMUS partners), and also cover topics related to the resources necessary for operation as well as grant opportunities. It presents the Institute‘s role in talent management and emphasizes the importance of the Institute’s library.
Keywords: LIS education, LIS schools; ELTE Faculty of Arts, Institute of Library and Information Science; ELTE KITI
Tovább…

„A haladás nagyrészt annak köszönhető, hogy haladni akarunk.”
(Seneca)

Az olvasás, a könyv, a könyvtár szerepének változása időről időre új feladatok elé állítja szakmánkat. A ma döntően (elektronikus) kommunikáció-központú információs társadalom szemléletében képzési programunk és kutatási irányultságunk legértékesebb tulajdonsága az, hogy dokumentum-, információ- és tartalomszervezéssel, tudássá formálásának katalizálásával foglalkozunk, függetlenül annak hordozójától, formátumától és témájától. Meggyőződésünk, hogy a hagyományos (nyomtatott) források sorsának egyelőre ismeretlen szcenáriója ellenére az értékes, megbízható és releváns tartalom felkutatásának, előállításának, tárolásának, rendszerezésének és közvetítésének tudománya (könyvtár- és információtudomány, Library and Information Science – LIS) leendő hallgatóinknak és oktatóinknak mindig vonzó perspektíva, illetve a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen diszciplína lesz.
Tovább…

A hálózat vonzásában

A „linked data” szétfeszíti a könyvtári katalógusok kereteit

Bevezetés
Az információk hálózati elérésének kiterjesztése az utóbbi évek új technológiáinak, fejlett alkalmazási platformjainak hátterével új típusú adatkezelést generált a leírási sémák megújuló, szemantikai jellegű fejlődésével. A változások olyan jelentős új tendenciákat mutatnak a könyvtári átalakulás éveinek útkeresései után (vagy közben), hogy a korábbi módszerek felülvizsgálata elengedhetetlenné válik.
Tovább…

Előszó
A könyvtári szakma évek óta sürgeti, hogy megoldás szülessen a szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmak, mindenekelőtt a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek tömeges digitalizálhatóságára és legális könyvtári szolgáltatására. A hivatkozott modell általában a francia1, illetve a norvég gyakorlat2 volt. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) munkatársai a 2014/26/EU irányelv átültetéséről szóló koncepció* kidolgozásával proaktív módon teszik le voksukat egy harmadik megoldási javaslat mellett.
Tovább…

Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló” tömeg viselkedésmintáitól.
Tovább…

A 21. században a többnyelvű eszközök egyre nagyobb teret nyernek és egyre szélesebb körű  felhasználói csoporthoz jutnak el, ezen belül olyanokhoz, akik eltérő kulturális és nyelvi háttérrel rendelkeznek, és az ismeretek hasonlóan változatos területei iránt érdeklődnek. Tény, hogy a tezauruszalapú keresőrendszerek rendelkeznek a legjobb pontossági aránnyal, jelenleg azonban nincs a többnyelvű tezauruszok kialakítására vonatkozó magyar szabványunk. Így alapvető hiányt pótolunk azzal, ha vizsgáljuk ezen eszközök létrehozásának lehetőségeit, a klasszikus és modern módszerek előnyeit és hátrányait.
Tovább…

Bevezető

A digitális világ térhódításával kérdésessé vált, hogy az addig egyeduralkodó Gutenberg-galaxis meghatározó szerepű marad-e az újabb generációk életében is, vagy az éles paradigmaváltással járó Neumann-galaxis idővel teljesen felülkerekedik. Lehetséges-e, hogy a két galaxis nemcsak megfér egymás mellett, hanem kiegészítheti egymást?
Tovább…

Bartoniek Emma és Kampisné Dedinszky Izabella igazolási ügye

Fitz József méltatlan igazolóbizottsági határozata mellett a grémium több személy esetében is elmarasztaló ítéletet hozott. Súlyosan méltánytalan ítélet született Bartoniek Emma102 ügyében is. Igazolóbizottsági tárgyalására 1945. május 7-én került sor. Ügyét Mátrai László ismertette, és a testület elrendelte tanúk meghallgatását.
Tovább…

A gyulai olvasókörök és közönségük

Az olvasókörökre vonatkozó tanulmányok elsősorban könyvtártudományi, művelődéstörténeti szempontból ismertetik és elemzik az olvasóköröket. A legtöbb tanulmány az egyes olvasókörök tevékenységeire és hétköznapjaira nézve szűkszavú, többnyire általánosságokat fogalmaznak meg. Ezekben a munkákban az olvasókörök közösségi szerepe kevéssé hangsúlyos. Mindeddig méltatlanul kevés figyelmet kaptak azonban mind a történelem, mind a néprajztudomány részéről, miközben ezek a körök fontos betekintést nyújthatnak számunkra a 19–20. századi polgárosodó parasztság hétköznapjaiba, szokásaiba és ünnepeibe is.
Tovább…

A bibliográfiai információk és a szemantikus web

Miért szükséges az új technológiai környezetben a szemantikus web felé fordítani tekintetünket? Ezzel a kérdéssel indít a Chandos kiadásában 2013 októberében megjelent Bibliographic information organization in the semantic web (Bibliográfiai információszervezés a szemantikus weben) című monografikus mű, melynek szerzője Mirna Willer és Gordon Dunsire. A szerzők a bibliográfiai információk kezelésének kérdéseit több évtizede kísérik, a szemantikus webhez való illesztés témáját pedig a koncepció megjelenésétől követik, és minden ízében ismerik. Az alapvetéstől a megvalósításig tevékenyen kiveszik a részüket a témát érintő programok és nemzetközi szervezetek érdemi fejlesztő munkájában, így mindent „belülről” tudnak. A felhalmozódott tapasztalatokat a két kiváló és sokoldalú szakember most az olvasónak is átadja.
Tovább…

Könyvtári jövőkép – optimista szemmel

A könyv szerzője, Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének professzora e kötettel visszatér egy tíz évvel ezelőtt készült cikkének megállapításaira, és azokat aktualizálja. Az illető cikk (melynek címe Könyvtárak az információs társadalomban; a jelen kötet ezért kapta azt az alcímet, hogy Könyvtárak az információs társadalomban 2.0.) a Tudásmenedzsment 2006. évi 2. számában jelent meg, és méltán került be a könyvtárosképzésben rendszeresen szereplő ajánlott olvasmányok közé. Az itt ismertetett kötet bevezetője idézi az eredeti cikk következtetését (amely egyben a mostani kötet kiindulópontját jelenti): „a könyvtárak korszerű és a társadalmi elvárásoknak megfelelő működési keretei kirajzolódtak, és a továbbiakban a legfontosabb teendő az lesz, hogy a kialakított kereteket újszerű tartalommal töltse meg a szakma”. A kötet címe – Könyvtári reneszánsz – igen optimista, és a pozitív könyvtári jövőkép a kötet egészét végigkíséri.


Tovább…

„A könyvtár nem az, aminek elsőre látszik”

A könyvtárügyi szaksajtó hasábjain jó ideje permanens diskurzus tárgya a könyvtári intézmény átalakulása. Mindez különféle okokra vezethető    vissza, gondoljunk csak a szakma fejlődését jelentősen befolyásoló társadalmi és technológiai változásokra.1 A vizualitás fokozódó térhódításával szoros összefüggésben lévő megváltozott olvasói magatartás, az internet, majd az e-book megjelenése, a digitalizált vagy már eleve digitálisan megjelenő dokumentumok folyamatosan növekvő mennyisége és az infokommunikációs technicitás egyre hangsúlyosabb társadalmi jelenléte újabbnál újabb kérdéseket vet fel a könyvtár 21. századi fogalmát illetően. A felmerülő kérdéseket nehéz lenne rangsorolni, s talán értelme sem volna szigorúan vett fontossági sorrend felállításának. Az említett problémák ugyanis aligha választhatók el egymástól, szoros összefüggés mutatható ki közöttük és összeadódva komplex kihívásként jelentkeznek. A könyvtáraknak pedig egzisztenciális kötelességük ezekre a kérdésekre gyors, hatékony és célravezető válaszokat adni.2Bár elvi szinten határozott, többnyire egy irányba mutató álláspontok fogalmazódnak meg, a gyakorlati lépéseket olykor mégis bizonytalanság övezi, ami nem csupán financiális okokra vezethető vissza.
Tovább…

2015_04_Referatumok

Tartalom – 2015/3

Rezümé - 2015/3

Abstracts         297

TANULMÁNYOK
BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli: Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben       301
JUHÁSZ Éva: „Makkokból tölgyfákká nőni” – a coaching és alkalmazása egy cég és egy könyvtár gyakorlatában       313
HORVÁTH Ádám: Gondolatok a szemantikus webről és egyben az ALIADA szoftverről        319

MŰHELY
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia díjnyertes pályaművei (1. rész):
NAGY Andor: Az e-könyves DRM-technológiák biztonságosságának vizsgálata        327

MÚLTUNKBÓL
POGÁNY György: Igazolóbizottsági eljárás és B-listázás az Országos Széchényi Könyvtárban (1. rész)         339
KNAPP Éva: Könyvtár – a könyvtár előtt. Az ELTE Egyetemi Könyvtár „őskönyvtára” (1561–1635)        354

KITEKINTÉS
DANCS Szabolcs: Könyvtári szolgáltatási platformok, avagy ami az IKR-ek után következik        359
FELVÉGI Emese – MATTHEW, Kathryn I.: Műveltség a digitális korban. (Ford. Hegyközi Ilona)        372

KÖNYVSZEMLE
Székelyföldi intézményi sors
DANI Erzsébet: Székelyföldi intézményi sors két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében.
Bp., Argumentum, 2015. (Ism.: Bényei Miklós)       381
Könyv és lélek – az első magyar biblioterápiás konferencia kötetének margójára
Könyv és lélek. Biblioterápiai tanulmányok. (Szerk. Gombos Péter és Vörös Klára) Bp., Magyar Olvasástársaság, 2015. (Ism.: Béres Judit)         384

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány        387
Könyvtár- és tájékoztatásügy        389
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények        401
Munkafolyamatok és szolgáltatások        408
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek        422
Vezetés, irányítás        423
Felhasználók és használat        425
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés        427
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület        428
Kapcsolódó területek        432

Rezümé – 2015/3

TANULMÁNYOK

Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben
BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli

A z Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) tehetséggondozási formák és programok valósulnak meg a Könyvtár- és Információtudományi Intézetben. A tehetséggondozásnak hat egymásra épülő szintje figyelhető meg: kezdődik a középiskolák és az egyetem közötti kapcsolatépítéssel, a képzésről és a szakirányokról adott tájékoztatással. A következő szintet a tanszéken működő kutatási műhelyek alkotják (pl. oktatásfejlesztési, e-könyv kutatási, menedzsment, üzleti információ, könyv-, könyvtár-, sajtótörténeti kutatások, web 2.0-as, ill. tartalomszolgáltatási, hálózati tájékoztatási stb. műhelyek). A szakkollégiumok (pl. Eötvös Kollégium, Bibó István Szakkollégium, Bolyai Kollégium stb.) az egyetem valamennyi képzési és tudományterületét lefedik. Az egyéni tehetséggondozási formák közül a tutor-rendszert, a honorácior-képzést és a demonstrátori státuszt mutatják be a szerzők. Szó esik még a könyvtártudományi doktori programról, a mentorrendszerről, valamint a tervezett könyvtáros-tanárképzésben megjelenő tehetséggondozásról, illetve az intézet szélesedő nemzetközi kapcsolatairól.
Tovább…

Abstracts – 3/2015

STUDIES

Talent management in LIS education

BARÁTNÉ HAJDU Ágnes – BODA Gáborné KÖNTÖS Nelli

The Institute of Library and Information Science at the Eötvös Loránd University (ELTE) implements various forms and programmes of talent management. Related activities can be classified into various categories: building relationships between secondary schools and ELTE, information provision on LIS training and specializations, research workshops at the LIS Department (e.g., dealing with education development, e-book research, management, business information, research into the history of books, libraries and the media, Web 2.0, content delivery, network-based reference etc.). The most talented students can join so-called professional colleges (named after József Eötvös, István Bibó and János Bolyai) which cover all disciplines of teaching and research. Talent management for individuals includes tutoring and demonstrator posts. The article also covers other issues of talent management, such as the PhD programme in LIS, the mentoring system, talent management in the education of teacher-librarians (being planned) and the widening international relations of the Institute.

Keywords: LIS education, LIS schools, Talent management, Research
Tovább…

Helyesbítés

A Könyvtári Figyelő 2015. 1. számának Műhely rovatban olvashatták Danku György: Áttekintés a Tabula Hungariae-kutatások állásáról című írását Plihál Katalin: Tabula Hungarae … Ingolstadt, 1528: térkép és utóélete az eddigi és a jelenlegi kutatások tükrében című, 2013-ban megjelent könyvéről.  (http://ki.oszk.hu/kf/?p=9204) Az írás szerkesztői felvezetőjében tévesen írtuk, hogy a könyv díjat nyert, amiért a szerző és az olvasók elnézését kérjük. A térképről az érdeklődők a műről készült honlapon  http://www.oszk.hu/virtualis_kiallitas/lazar-terkep is tájékozódhatnak.

Ugyanakkor Plihál Katalin korábbi művei közül a következő művek mind díjazottak voltak:

  • Európa térképei 1520–2001.[vál. és a szöveget írta] Plihál Katalin ; [fotók] Hapák József. Budapest : Helikon : Bibl. Nat. Hungariae, 2003, 228 p. – Elnyerte a 2003 legszebb könyve címet.
  • Maps of Europe 1520–2002. […text written by] Katalin Plihál ; [photos by] József Hapák. Budapest : Helikon ; Bibl. Nat. Hungariae, 2003, 230 p.– E könyv 2005-ben az International Cartographic Conference  (A Coruña, Spanyolország) rendezvényhez kapcsolódó nemzetközi térképkiállításon atlasz kategóriában 2. díjat ért el. (http://www.cartography.org.nz/ica/ica_news/ica_news_45_2005_2.pdf )
  • Magyarország legszebb térképei 1528–1895. Budapest : Kossuth ; OSZK, 2009, 235 p. +DVD – a Szép Magyar Könyv versenyen 2010-ben miniszterelnöki különdíjat kapott. 

A szerkesztőség az említett cikkhez érkezett olvasói megjegyzést a folyóirat 2015. 1. számának elektronikus felületén olvasói véleményként teszi közzé. (A szerk.)

Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben

Az írás a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által 2015. április 11-én Debrecenben megrendezett „Tehetség – zene – olvasás” című konferencián elhangzott előadás szerkesztett és jelentősen kibővített változata.

Magyarországon az egyetemi könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán az 1948/1949-es tanévben indult meg. A jelentkezési statisztikák kedvező tendenciája bizonyítja, hogy a tanszék alapítása óta eltelt közel hetven év alatt a szak mit sem vesztett népszerűségéből és vonzerejéből.1
Tovább…

A gazdasági válság elhúzódása egyre kedvezőtlenebb körülményeket okoz a könyvtárak többségének. A csökkenő költségvetés, a fennmaradásért való napi küzdelem hosszú távon a szolgáltatások színvonalának csökkenéséhez vezethet. Szükséges tehát olyan módszerek alkalmazása, amelyek segíthetnek abban, hogy a kiszámíthatatlan külső környezeti hatások ellenére továbbra is megmaradjon a munkatársak motiváltsága, lendülete, kezdeményezőkészsége. A hatékony működés fenntartása érdekében különféle segítő módszerek alkalmazhatók, melyek közül a legújabb lehetőséget a coaching jelenti. Ez az írás arra vállalkozik, hogy a fogalom definíciójának és a könyvtári szakirodalmi jelenlétének vizsgálata után két gyakorlati példa bemutatásával rövid áttekintést nyújtson a módszer lényegéről és alkalmazási lehetőségeiről.
Tovább…

Egy az egyben

Írásomat Kevin Kelly elmefuttatásának* az összegzésével kezdem, melyet egy 2007-es TEDX előadáson ismertetett. Meglátásai szerintem ma is helytállóak. Kelly úgy gondolja, hogy a hálózat fejlődése – egy bizonyos szemszögből nézve – a következő fokozatokon ment keresztül: kezdetben a gépeket kapcsolták össze. Ez volt a Telnet és Gopher korszaka, amikor a Telnet program segítségével lehetett egy nagyszámítógép termináljáról bejelentkezni egy másik (távoli) nagyszámítógépre, és ott lehetett műveleteket végrehajtani. A Gopher pedig – leegyszerűsítve – a távoli számítógépen való navigálást, az ott található információkhoz való hozzájutást könnyítette meg.  Az egész technológia azon alapult, hogy a számítógépek csomagokat továbbítottak és osztottak meg, és minden számítógép részt vett ebben, függetlenül attól, hogy neki szólt-e a csomag vagy sem.
Tovább…

2015 áprilisában lezajlott az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) debreceni fordulója, melyen a két könyvtártudományi zsűri sok tehetséges hallgató közül választotta ki a díjazottakat. Két első helyezett lett: Csordás Mónika (SZTE-JGYPK) témájánál fogva a Könyv és Nevelés különdíját kapta, Jávorka Brigitta(PTE) pedig az MKE különdíját érdemelte ki. Négy hallgató részesült a Könyvtári Figyelő publikációs díjában: a pályamunkák cikkesített változatát a szerkesztőség folyamatosan bemutatja a lap hasábjain.Először Nagy Andor (PTE, OTDK II. hely): Az e-könyves DRM-technológiák biztonságosságának vizsgálata című dolgozatát olvashatják, a következő számokban pedig Dula Marina (ELTE, OTDK II. hely): Többnyelvű tezauruszok, Girhiny Eszter (DE, OTDK II. hely): Filmelőzetes és kötelező olvasmányok: lehetőség a Z-generáció olvasóvá nevelésére? és Kovács Edina (PTE, OTDK III. hely): Az adatbányászat alkalmazhatóságának módszerei és lehetőségei a könyvtárakban című írását közöljük. (A szerk.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

Elektronikus dokumentumok már régóta léteznek, és ahogy fejlődik az informatika, úgy fejlődnek az elektronikus szövegek megjelenítésére alkalmas eszközök is, és nő az ilyen típusú dokumentumok iránti olvasói igény is. Az utóbbi években egyre több elektronikus szöveggel találkozunk. Az elektronikus dokumentumok megjelenése és használata új típusú kihívás elé állítja mind a könyvtárakat, mind a könyváruházakat.
Tovább…

A második világháborús vereség alapvető változásokat indukált Magyarországon az élet minden területén. Az egyik nagyjelentőségű, az intézmények személyi, elsősorban a vezető munkatársi körében cseréket okozó intézkedés az utólagos politikai ellenőrzés, az igazolóbizottsági vizsgálat megindítása volt. Eredendően az ún. demokratikus átalakulás érdekeit szolgálták volna a bizottságok, csakhamar azonban a politikai jellegű tisztogatás eszközeivé váltak. Kezdetben a közalkalmazottak 1939. szeptember 1-je utáni magatartását vizsgálták, de csakhamar a gazdasági életben, a magánszférában foglalkoztatottakra is kiterjedt hatáskörük a 4100/1945. (VI. 27.) M. E. rendelet alapján. Az eljárás lefolytatását a 15/1945. (I. 4.) M. E. rendelet, valamint az azt kiegészítő, részben módosító 1080/1945.(IV. 19.) M. E. rendelet írta elő. A vizsgálatnak azt kellett tisztáznia, hogy az eljárás alá vont személy nem tanúsított-e a magyar nép érdekét sértő magatartást, nem volt-e nyilas jellegű párt vagy fasiszta mozgalom tagja, annak támogatója, közreműködött-e a náci Németország céljait szolgáló háborús propagandában stb.
Tovább…

A tekintélyes európai történeti gyűjteményeket őrző könyvtárak egyik legféltettebb kincse saját állományuk legkorábbi rétege. Az őrzőhelyek ezeknek a dokumentumoknak a körét különös figyelemmel tartják számon, folyamatosan kutatják és igyekeznek – akár saját állományukból, akár külső forrásból – időről-időre újabbakkal kibővíteni.1 A történeti Magyarország egyik legrégebben alapított (1561), több mint negyedfélszáz éve jogfolytonosan működő kora-újkori könyvtára az ELTE Egyetemi Könyvtár (budapesti Egyetemi Könyvtár).2 Gyűjteménye – mindenekelőtt a régi könyvek nemzetközileg elfogadott korszakhatáráig, 1800-ig megjelent állománya – dokumentálja a Kárpát-medence egészének művelődés-, könyv- és könyvtártörténetét, s a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a mindenkori magyar társadalom történetiségének tudatosításában.
Tovább…

Bevezető

Az egyre inkább hibriddé váló könyvtári gyűjtemények közös rendszerkeretben történő kezelésének igénye, a – Google által inspirált – finomodó keresési technikák előretörése a könyvtári technológiák gyors – a hagyományos terminológiát is immáron átszabó – átalakulását hozta. A műszaki fejlődés hátterében közben csöndesen zászlót bontott, és elindult az új bibliográfiai forradalom: az IFLA által kidolgozott FRBR entitás-kapcsolat modell1 (illetve annak utóbbi kiterjesztései a besorolási rekordok (FRAD2), valamint tárgyszavak (FRSAD3)vonatkozásában) lefektette a hagyományos címleíráson már messze túllépő „metaadat-menedzsment” alapkövetelményeit. Megjelent a bibliográfiai leírás új szabványa, az RDA4, és a nemzeti könyvtárak világszerte árgus szemekkel figyelik, kiknek miként sikerül a modell implementálása, kik lesznek a metaadatkezelés forradalmának valódi úttörői.5
Tovább…

Mûveltség a digitális korban

A szerzők „Literacy in the Digital Age” című írását Hegyközi Ilona fordította. Az írás eredetileg a Tehetség – zene – olvasás (Debrecen, 2015. ápr. 11.) konferenciára készült, de technikai okok miatt nem hangzott el. A konferenciáról lapunk előző számában Nagy Attila számolt be.

 

 

Bevezetés

Globalizált világunkban az információs és kommunikációs technológiák (IKT) átalakították az írni-olvasni tudást. Ma az egyéneknek komplex gyakorlati készségeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy hozzá tudjanak férni az információkhoz, és a társadalom alkotó tagjaiként alkalmazni is tudják azokat.
Tovább…

Székelyföldi intézményi sors

DANI Erzsébet
Székelyföldi intézményi sors két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében / Dani Erzsébet. – [Budapest] : Argumentum, [2015]. – 339 p., [8] t.
ISBN 978-963-446-744-1

Örvendezzünk Dani Erzsébet kolleganő első könyvének, holott – bár ő erről végképp nem tehet – valójában szégyenkeznünk kellene. Mármint nekünk és elődeinknek, a magyar könyvtártörténet-írás egykori és mai művelőinek. Azért, mert igencsak mostohán viszonyultunk az erdélyi magyar könyvtárkultúra fejlődéséhez, különösen közelmúltjához. Aminek egyik, valószínűleg döntő oka, hogy már nyolc és fél évtizede más államhatárok között élünk, és ez bizony historiográfiai szempontból is elég hosszú idő és nehezen leküzdhető korlát.
Tovább…

Könyv és lélek : biblioterápiai tanulmányok / [szerk. Gombos Péter, Vörös Klára] ; [közread. a]
Magyar Olvasástársaság. – Budapest : M. Olvasástárs., 2015. 96 p.
ISBN 987-963-12-2038-4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évek óta gyakran elhangzik, hogy a hazai könyvpiacon nem létezik olyan szakkönyv, amely átfogó képet tudna nyújtani a hazai biblioterápia elméleti és módszertani kérdéseit, jó gyakorlatait illetően. Sokáig pusztán két kiadvány állt a rendelkezésünkre, a Bartos Éva által szerkesztett szakirodalmi szemelvénygyűjtemény, az Olvasókönyv a biblioterápiáról (1989), valamint a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) országos pályázatára beérkezett olvasói írásokból összeállított Segített a könyv, a mese – Vallomások életről, irodalomról, olvasásról (1999) című sajátélmény-gyűjtemény.
Tovább…

2015_3_Referatumok

Tartalom – 2015/2

Rezümé – 2015/2

Abstracts       153

TANULMÁNYOK
SÁNDOR Tibor: Helyismeret változó felhasználói környezetben. A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvései      157
ÁTS József: A doktori értekezések elektronikus nyilvánosságának szabályozása      168
HABÓK Lilla: Digitális állampolgárokról és internethasználati, információrendszerezési szokásaikról      (e)*

MŰHELY
BÉRES Judit – CSORBA-SIMON Eszter: Biblioterápia nőknek      178
NAGY Attila: Tehetség – zene – olvasás. Konferencia a tehetséggondozás és képességfejlesztés összefüggéseiről      196

MÚLTUNKBÓL
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: „Megnehezedett az idők járása fölöttünk”. Az I. világháború a korabeli könyvtári szaksajtóban       203
KISZL Péter: A könyvtárosi szakvizsga magyarországi gyökereiről képesítési rendszerünk 140 éves jubileumán       217

KÖNYVSZEMLE
Legvégül a tópart
RÓZSA György – RÓZSA Dávid: Legvégül a tópart
(ön)életrajz két kézre. Bp. MTA KIK, KSH Könyvtár, 2015. (Ism.: Murányi Lajos)      229

Gyógyító könyvek
BERTHOUD, Ella – ELDERKIN, Susan: The novel cure. From abandonment to zestlessness. 751 books to cure what
ails you. New York, Penguin, 2013.
(Ism.: Hajnal Ward Judit)       231

Útmutató a projektmenedzsment könyvtári alkalmazásáról

ESZENYINÉ BORBÉLY Mária: Projektmenedzsment
a könyvtárban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014.
(Ism. Bartos Éva)      235

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány      237
Könyvtár- és tájékoztatásügy      240
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      245
Munkafolyamatok és szolgáltatások      258
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek      271
Vezetés, irányítás       274
Felhasználók és használat      276
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      282
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      286
Kapcsolódó területek      289

Rezümé – 2015/2

TANULMÁNYOK

Helyismeret változó felhasználói környezetben. A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvése
SÁNDOR Tibor

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteménye 2014-ben ünnepelte fennállása századik évfordulóját. A szerző ez alkalomból számba veszi a legutóbbi idők fejlesztéseit és a közeljövő terveit. A gyűjtemény működését jelentősen befolyásolták a felhasználói környezetben végbemenő változások: az utóbbi időben a lokális témák iránt fokozódó érdeklődés hatására számos tematikus online csoport és közösségi cselekvésre is vállalkozó civil kezdeményezés jött létre. Ezért a helyismereti gyűjteménynek hagyományos szolgáltatásait a hálózati kultúrán nevelődő közönség igényeire figyelve kell átalakítania. Az alkalmazkodás állomásaiként bemutatja a bibliográfiai adatbázisok korszerűsítését, a megújított digitális várostörténeti képarchívumot; a fővárosi címtár és cikk-kivágat-gyűjtemények, illetve a régi fényképek digitalizálásának eredményeit, miként osztja meg dokumentumait a különböző digitális felületeken, és összefoglalja az FSZEK Budapest Gyűjteményére épülő változatos rendezvényi, kiállítási és oktatási tevékenységet. 2014 és 2020 között a helyismereti gyűjteményekben is még nagyobb szerepe lesz a digitalizálásnak és a digitális dokumentumok archiválásának.
Tovább…

Abstracts – 2/2015

STUDIES

Local history in a changing environment. Activities of the 100-year-old Budapest Collection

SÁNDOR Tibor

The Budapest Collection of the Metropolitan Szabó Ervin Library (FSZEK) celebrated its centenary in 2014. On this occasion, the author summarizes recent developments and future plans. The changes in the user environment have had a considerable impact on the collection’s operation: as a result of an increasing interest in themes of local relevance, several online special interest groups and civil initiatives undertaking community action were created. Therefore, local history collections should transform their traditional services as required by the new, net-literate audience. In the Budapest Collection this adaptation had the following phases: bibliographic databases were modernized, the digital image archive of city history was updated; the capital‘s address directory and the collections of clippings and old photographs were digitized, and the materials were widely shared through various interfaces. The author also discusses the variety of events, exhibitions and trainings that rely on the Budapest Collection. He expects that in the period of 2014 to 2020 local history collections will continue to focus on digitization and will take part in archiving digital materials.

Keywords: Digitization, Local history, Budapest City Library, Budapest Collection
Tovább…

Helyismeret változó felhasználói környezetben

A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvései

Százegy évvel ezelőtt, 1914. május 1-jén egy használaton kívüli belvárosi iskolaépületben megnyílt a Fővárosi Könyvtár új központja. Ideiglenes állomáshelynek szánták a tervekben már létező, „amerikai méretű” budapesti kulturális szolgáltató komplexum küszöbönálló megépítésig. Az ügy azonban a pénzügyi visszaesés és az ellenérdekelt döntéshozók ellenállása miatt halasztást szenvedett. Aztán közbejött egy világháború. Így 1931-ig, a ma is működő könyvtárpalota megnyitásáig ez a provizórikus intézmény volt a főváros legnagyobb közkönyvtára. 1914-ben itt kapott először külön elhelyezést és önálló szolgáltatási funkciót a könyvtár várostörténeti részlege. Ezért ezt az időpontot tekintjük a Budapest Gyűjtemény születése napjának, noha tudjuk, hogy annak valódi története a 19. századra nyúlik vissza. A centenáriumi alkalmat* azonban nem az emlékezésre, hanem az időszerű fejlemények számbavételére szeretnénk felhasználni: szembenézésre a mai kihívásokkal és annak felvázolására, hogy a százéves bibliotéka örökségének mai hordozóiként merre keressük az előrelépés újabb irányait.
Tovább…

Heureux les chefs-d’œuvre inaccesibles ou le public n’entre qu’avec peine!
(Boldogságos remekművek, ahová a nagyközönség nehézségek közepette

léphet be!)

(Mauriac, François: Journal. Tome II. Paris : Grasset, 1937. p. 127.)

A kutatójelölt „remekműve” a doktori értekezés: sikeres megvédésével léphet be a tudósok „céhébe” – nálunk a Magyar Tudományos Akadémia köztestületébe.2 A jelöltek és értekezésük számára is rögös az út. Az Országos Doktori Tanács (ODT) elnökének adatközlése szerint 2002–2012 között a doktori képzésbe felvett hallgatóknak csak mintegy a fele jutott el a fokozatszerzésig.3 Ami az értekezéseket illeti: a magyar szabályozási környezetnek nem kis szerepe van abban, hogy igaznak érezzük rájuk a Mauriac naplójából mottóként idézett szavakat. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy a digitális korban a magyar szabályozási környezet hogyan törekszik a doktori értekezések elérésének biztosítására, és hogy ebben milyen szerepet szán a könyvtáraknak.
Tovább…

Mivel napjainkban szinte mindenféle kommunikáció, ügyintézés, vásárlás elintézhető a digitális világon keresztül, nyugodtan mondhatjuk magunkról, hogy hagyományos állampolgárságunk mellett a digitális világ állampolgárai, „netpolgárok” is vagyunk.

A következőkben a nemzetközi szakmai életben közismert digitalis állampolgárság (digital citizenship) elméleti alapjaira támaszkodó „Digitális állampolgárság” kutatás eredményeiből – mely tanárok, diákok és nem tanárként dolgozó felnőttek digitális kompetenciáit vizsgálta – a nem tanár felnőttek mintáján mutatom be a digitalis kommunikáció és eszközhasználat, valamint az értékteremtés és produktivitás jellemzőit.
Tovább…

Biblioterápia nôknek

Tanulmányunkban olyan női biblioterápiás csoportfoglalkozások munkáját járjuk körül, amelyeket a közelmúltban tartottunk vagy jelenleg is tartunk pécsi közkönyvtári környezetben, börtönben és anyaotthonban. Összefoglaló írásunk átfogó képet nyújt a nőkkel folytatható biblioterápia alapvető céljairól és lehetőségeiről, valamint módszertani és szövegválasztási ötleteket, támpontokat kínál.
Tovább…

Tehetség – zene – olvasás

 

Konferencia a tehetséggondozás és a képességfejlesztés összefüggéseiről

A kreatív tehetség nemcsak az egyéni élet, hanem
az egész társadalom, sőt az egész evolúció mozgatója is.”
Csíkszentmihályi Mihály

A lassan negyedszázada (1991) szerveződött Magyar Olvasástársaság (HunRA), dokumentumokban visszakereshetően két fő célt tűzött toborzó zászlajára. Elsőként az írásbeliség fejlesztésére irányuló jövőbeni munkáját kizárólag interdiszciplináris, gondolkodási, kutatási módszerekkel tartotta sikeresen kivitelezhetőnek az alapítók 64 fős gyülekezete. A pedagógusok, könyvtárosok és kutatók mellett a szociológusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, kiadók, szerkesztők, nyelvészek szempont- és ismeretrendszerét, elméleti és gyakorlati módszereit, érdeklődésük, céljaik figyelemmel kísérését, együttműködési készségük ismételt megtapasztalását máig kihagyhatatlannak tartjuk konferenciáink megszervezése, kiadványaink összeállítása közben.
Tovább…

„Megnehezedett az idôk járása fölöttünk”

Az I. világháború a korabeli könyvtári szaksajtóban

Bevezetô gondolatok az I. világháború egyik mikro-történelmi vetületéhez

A történettudományi szakirodalomban egy-egy korszak átfogó és minden részkérdésre kiterjedő (akár többkötetes) monografikus feldolgozásai mellett jelentős használati értékkel, logikai és közösségi relevanciával bírnak az ún. „mikro-történelmi” feldolgozások is, amelyekben a köztörténelemnek csak az élet kisebb területein jelentkező hatásait mutatják be a szerzők. A mikro-történelem határait meg lehet vonni földrajzilag, vagyis a kutatás csak valamely régióra, településre fókuszál, vagy vezérszempontul választható egy jelenség, egy meghatározott történelmi személy sorsa vagy hatása, de akár egy szakmának a korabeli kihívásokra adott válaszai, reakciói szintén érdekes összegzést ígérnek.1
Tovább…

„…jóval több hajlam és tanulmány kivántatik, mint sok más pályához.”
(Horvát Árpád, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, 1874.)

Szakmánk állandó velejárója a könyvtárosképzés megújulási törekvése, a folyamatos alkalmazkodás a megváltozott környezeti tényezőkhöz, a fel­használói és a fenntartói elvárásokhoz. Az oktatás szerves része a számonkérés, mely a ké­pesítésre való alkalmasság megállapításának mai napig leghatékonyabbnak tartott módszere. A múlt vizsgálata tehát ebből a szempontból is tanulságos lehet: elődeink milyen procedúra után nyilvánítottak egy pályázót a mai értelemben vett könyvtáros munkatársnak? Levéltári for­rásokra támaszkodva tárjuk fel a budapesti Egye­temi Könyvtár 140 évvel ezelőttre visszanyú­ló, a könyv­tárosság önálló foglalkozásként való ki­ala­kulása szempontjából mérföldkőnek számító ki­nevezési gyakorlatát.
Tovább…

Legvégül a tópart

Legvégül a tópart : (Ön)életrajz két kézre / Rózsa György, Rózsa Dávid ; [a névmutatót kész. Pásztor Angelika, Rózsa Dávid] – Bp. : MTA Könyvtár és Információs Központ ; KSH Könyvtár, 2014. – 262 p. : ill. ; 22 cm
ISBN 978-963-235-465-1

Az év elején jelent meg Rózsa Györgynek (1922–2005), az MTA Könyvtár 1960–1996 közötti főigazgatójának életrajza az MTA Könyvtár és Információs Központ és a KSH Könyvtár közös kiadásában. Unokája, Rózsa Dávid készítette el ezt az életútinterjún alapuló szöveget, melyet eddig publikálatlan családi fényképek és dokumentumok, több mint négyszáz tételes bibliográfia és névmutató egészít ki.
Tovább…

Gyógyító könyvek

The novel cure: From abandonment to zestlessness. 751 books to cure what ails you. / Ella Berthoud ; Susan Elderkin. – New York : Penguin Press, 2013. – 432p.
ISBN 978 1 59420516 3
ebk.
ISBN 9781101638750

A könyv és az olvasás gyógyító ereje nem újkeletű felfedezés. Különböző szakterületek képviselői (pszichológia, pszichiátria, mentálhigiéne, könyvtár- és információtudomány, irodalomtudomány) megegyeznek abban, hogy a jól megválasztott olvasmány információt szolgáltat a helyzetfelismeréshez és értékeléshez, elgondolkodtat, reflektálásra és önmagunk megismerésére késztet. Az olvasmány formájában megfelelő pillanatban érkező segítség betekintést nyújthat mások megoldásai­ba hasonló dilemmák esetében, új értékekkel és magatartásokkal ismertethet meg, és segíthet a megoldások keresésében és mérlegelésében. Egy szakértők által válogatott, terápiás célra összeállított könyvgyűjteménynek ugyanúgy helye lehet a közkönyvtárakban, mint az orvosi váróteremben.
Tovább…

Projektmenedzsment a könyvtárban / készítette Eszenyiné Borbély Mária. – Debrecen : University Press, 2014. – 86 p.
ISBN 978 963 318 423 3
Elektronikusan:
www.inf.unideb.hu/~borbelym/konyv_vegleges.pdf

A könyv megírását kettős cél motiválta, írja bevezető gondolataiban a szerző: egyrészt a vonatkozó elméleti ismeretanyag közlésével és a megértést nagymértékben megkönnyítő esettanulmányok szerepeltetésével támogatni kívánja a felsőfokú könyvtáros­kép­zésben részt vevő hallgatók tanulmányait, másrészt pedig elméleti és gyakorlati útmutatóként segíteni szeretné a gyakorló könyvtáros szakemberek témában való eligazodását. A kettős cél nagyszerűen megvalósul ebben a kötetben, mely tehát tankönyv az egyetemi hallgatók számára és útmutató a könyvtáros továbbképzésben.
Tovább…

2015_2_Referatumok

Abstracts     5

Az újabb változások elé (Hegyközi Ilona, Kovács Katalin)     8

TANULMÁNYOK

ESZENYINÉ BORBÉLY Mária: A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az iskolarendszerű képzés     9
MURÁNYI Péter: Számokba fojtva…     17
VARGA Tímea: A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (2. rész)  A jogalkalmazási gyakorlatra és
a jogi szakirodalomra vonatkozó információszolgáltatás
       29
CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó: Az Európai Unió Letéti Gyűjtemény 15 éve az Országgyűlési Könyvtárban       (e)*

MŰHELY

JUHÁSZ Éva: Kiszervezzük vagy mégsem? Az outsourcing könyvtári alkalmazásának gyakorlatai     43
DANKU György: Áttekintés a Tabula Hungariae-kutatások állásáról    53

MÚLTUNKBÓL

RÁCZ Ágnes: Fél évszázados álom. A Széchényi Könyvtár építési tervei a józsefvárosi palotanegyedben a huszadik század első felében     65

KITEKINTÉS

NÉMETH Márton: Oslo, Helsinki, Lyon, Brno. Konferencia-mozaikok 2014 tavasza 2015 januárja között    75

KÖNYVSZEMLE

Szinnyei és követői

Szinnyei és követői. Id. Szinnyei József 100. évfordulójáról
megemlékező centenáriumi emlékkönyv.
Szerk. Szőnyi Éva. Bp. OSZK, Gondolat, 2014. (Ism.: Szabó Sándor)     85

Magyar könyvtártörténeti kronológia 4. kötet

Magyar könyvtártörténeti kronológia 2008–2010. Pótlások,
javítások, 996–2007. 4. kötet.
Szerk. Gerő Gyula, közrem. Rácz Ágnes, Bp. OSZK, 2014. (Ism.: Pogány György)       88

A pécsi püspöki könyvtár története

Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.”
A pécsi püspöki könyvtár története, 1774–1945.
Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár, 2012. (Ism.: Béres Judit)     91

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány    95
Könyvtár- és tájékoztatásügy    94
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények     102
Munkafolyamatok és szolgáltatások     108
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek     118
Vezetés, irányítás      120
Felhasználók és használat     126
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés     137
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület     144
Kapcsolódó területek     148

Tanulmányok

A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az iskolarendszerű képzés
ESZENYINÉ BORBÉLY Mária

A 2011 és 2014 között négy év intézményenkénti adatait elemzi a nappali tagozatos, állami finanszírozású informatikus könyvtáros alapképzésben és mesterképzésben felvettek száma szerint. Rámutat, hogy a következő 5–10 évben a könyvtárosoknak mintegy negyede nyugdíjba megy, generációváltás várható, és évi 250–300 frissen végzett könyvtárosra lenne szükség a szakmai utánpótlás biztosításához. A képzésbe bekerülők jelenlegi alacsony száma előrevetíti azt a problémát, hogy az informatikus könyvtáros képzés már rövid távon sem fogja tudni kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket.
A tanulmány azokra a képzési jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek alapvetően befolyásolhatják a magyarországi könyvtárosképzést és a szakmai utánpótlást.
Tovább…

STUDIES

The role of learning during career-building: school-based training

ESZENYINÉ BORBÉLY Mária

This study analyses the data on full-time, state-funded LIS students admitted into a BA or MA programme from 2011 through 2014.

In the next 5-10 years a generational change is expected, since about a quarter of librarians will retire. In order to replace them, 250-300 new graduates per year would be needed. The low number of new admissions foreshadows that LIS education will not be able to meet the needs of the labour market in the short term either.

The study draws attention to certain phenomena in training that may critically impact library education and the situation of new professionals.

Keywords: LIS education, LIS schools, Entry level librarians, Library policy
Tovább…

Az újabb változások elé

Egy évvel ezelőtt a 60. évfolyamába lépett folyóirat jubileumi lapszámát bevezető írásunkban nehézségekről számoltunk be. Az idei év a tavalyinál is komolyabb megszorításokat hozott: 2015-re radikálisan tovább csökkent az NKA-nak a szakfolyóiratok támogatására szánt kollégiumi kerete.

Hogy lapunk 2015-ben is megjelenhet nyomtatásban, az annak köszönhető, hogy anyaintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár a Könyvtári Figyelő kiadójaként a folyóirat hagyományos, nyomtatott közreadása mellett foglalt állást.

Az előfizetési díjakból és anyaintézményi támogatással megjelenhet a folyóirat, ugyan terjedelmét és példányszámát némileg csökkenteni kényszerültünk. Szerzőink munkáját továbbra sem lesz módunk honorálni, de ragaszkodunk kitűzött célunkhoz: a szakmai eredmények bemutatására lektorált publikációs fórumot kínálunk mindenkinek.

Mit kínálunk még? Tájékoztatást az OSZK-ban, a Könyvtári Intézetben és a nagykönyvtárakban folyó kutatásokról, fejlesztésekről és műhelymunkáról. Hagyományos erősségünket, referáló rovatunkat a kiadó döntése értelmében egy év kihagyás után ismét nyomtatásban tudjuk közreadni, így a nemzetközi trendekről ismét negyedéves ciklusokban kapnak tájékoztatást olvasóink. Az elektronikus használat erősítéséhez honlapunk korszerűsítésével szeretnénk hozzájárulni.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy előfizetőink nélkül nincs esélyünk a fennmaradásra. Kérjük, tartsanak ki a Könyvtári Figyelő mellett, támogassák megjelenését, maradjanak olvasóink – és szerzőink!

Kovács Katalin, felelős szerkesztő és
Hegyközi Ilona, a szerkesztőbizottság elnöke

Az alábbiakban olvasható tanulmány „A kiszámítható életpálya” címmel az MKE és az IKSZ által rendezett, a könyvtárügy kiemelt kérdéseinek szentelt konferencián hangzott el 2014 novemberében.

A konferencián átfogó nemzetközi körképet kaptunk a könyvtári szolgáltatások változásairól és a könyvtárak átalakuló szerepéről, az életpálya-modell elemeiről és megismerhettük az MKE-IKSZ könyvtáros életpálya munkacsoport jelentését is. Az iskolarendszerű könyvtárosképzés helyzetéről Eszenyiné Borbély Mária adott képet, a minősítési eljárásokról pedig Barátné Hajdú Ágnes (következő számunkban bemutatásra kerülő) előadása tájékoztatott.
Tovább…

Számokba fojtva …

… bánatunkat, aggodalmainkat. Teljes mértékben egyetértek Eszenyiné Borbély Máriával abban, hogy nagy a baj az utóbbi időben a könyvtárosképzés számaival kapcsolatban. Mi, akik valamilyen formában részesei vagyunk a képzésnek, természetesen mindig figyeljük, hogyan alakulnak a jelentkezési számok, majd pedig júliusban azt is, hány hallgatót vesznek fel. A korábbiakkal szemben egyre inkább azt is, hogy melyik képzés indul el, melyik nem. 2012-ben, a szombathelyi képzésünk 50 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián is megvizsgáltam az alapképzés 2006-tól, a mesterképzés 2009-től addig megfigyelhető tendenciáit.1
Tovább…

Címkék